Content uploaded by Attila Trájer
Author content
All content in this area was uploaded by Attila Trájer on Oct 20, 2017
Content may be subject to copyright.
KÓRHÁZHIGIÉNE
HOSPITAL HYGIENE
A Clogmia albipunctata (Diptera: Psychodiadae)
kórházhigiénés jelentősége
The hygienic importance of Clogmia albipunctata (Diptera: Psychodiadae) in
hospitals
TRÁJER ATTILA PH.D.1, JUHÁSZ PÉTER PH.D.2
1Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék Veszprém
2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
1University of Pannonia Department of Limnology Veszprém,
2Budapest University of Technology and Economics
Department of Construction Materials and Technologies
Összefoglalás: A Psychodidae családba tartozó Clogmia albipunctata az egyik leggyakoribb szinantróp rovarfaj.
Közösségi m ellékhelyiségekben, zuhanyzókban - beleértve a kórházak és a rendelőintézetek ilyen helyiségeit is -
gyakran, nagy számban van jelen. Mint különböző baktériumok passzív vektora, kockázatot jelent a betegek
számára, a műtők kolonizációja esetén pedig veszélyeztetheti a sebészeti betegellátást. Jelen közleményünkben
bemutatjuk a faj t estfelépítését, élőhelyi igényeit, viselkedését, egyedfejlődését, és kitérünk az ellene való
védekezés lehetőségeire. Vizsgáltuk a faj szaporodásának lehetőségeit emberi környezetben. Kérdőíveket küldtünk
magyar kórházak higiénikusai részére, amelyekben a kórházak fertőzöttségével kapcsolatban érdeklődtünk. A
beérkezett válaszok tanulsága szerint a fajt esetenként nem csak a mellékhelyiségek és zuhanyzók, de csaptelepek
közelében is megfigyelték, beleértve a betegszobákat és a szem élyzeti tereket. Egyedei az UV -A és az er ős fehér
fényre nem v álaszoltak, ugy anakkor gyors távolodási reakciót mutattak a feléjük közelítő hőforrásra. Technikai
szempontból a rovar megtelepedésére a nedves falcsatlakozásoknál, valamint a lefolyók esetében van lehetőség.
Kulcsszavak: ízeltlábú vektorok, entomológia, epidemiológia, kórházak, higiénia
Abstract: Clogmia albipunctata (Diptera: Psychodiadae) is one of the most common synanthropic insects.
Mothflies are abundant in toilets, showers, including the wet room s of hospitals and clinics. Being the passive
vector of different bacteria, it can be a threat t o th e patients, or can even endanger the surgical care by the
colonization of operating r ooms. We present the anatomy, th e preferred ha bitats, the behavior, the ontogeny of
the species and we summarize the possible mitigation strategies. We invest igated th e potential breeding habitats
of the species in the anthropogenic environment. Via e-mail we questioned hygienists of Hungarian hospitals
about the infestation status. According to the received questionnaires, where m othfly occurred, it wa s observ ed
not on ly in toilets, showers, but around faucets and on the w alls of infirmaries a nd staff room s. Nor the visible
white, neither the UV-A spectrum were not attractive or repellent for C. albipunctata; in contrast, the indiv iduals
showed escape reflex t o the approach of heat radiating source. From the technical point of view these species are
capable of inhabiting wet wall connections and drains.
Keywords: arthr opod vectors, entomology, epidemiology, hospitals, hygiene
Bevezetés
Clogmia albipunctata (=Telmatoscopus albipunctatus) Williston, 1893: a kétszárnyúak
rendjének (Diptera), a szúnyogalkatúak alrendjének (Nematocera) Psychodidae
(lepkeszúnyogfélék) családjába tartozó, cirkumtrópusi származású rovarfaj (1). A kórházi
épültekben egész évben előforduló, közönséges kártevőnek tartják (2). Szintén e családba
tartoznak a meleg mérsékeltövi, szubtrópusi és trópusi területeken a Trypanosomatida
rendbe tartozó Leishmania protozoonok, valamint számos, Phlebovírust terjesztő
lepkeszúnyog is (Phlebotomus fajok). A családba tartozó rovarok általában kis testméretűek,
s érzékenyek a hőmérséklet és a páratartalom változásaira. Lárváik vízben, vagy nedves
biofilmen fejlődnek teljes (holometabol) átalakulással. További közös anatómiai jellemzőjük
a hosszú, erősen szegmentált csáp, a testméretükhöz képest nagy és széles szárnyak, a rossz
repülőképesség és a testfelszínüket sűrűn borító szőrök megléte, beleértve a szárnyak
szőrözöttségét is.
Maga a C. albipunctata széltében elterjedt a trópusi és szubtrópusi területeken,
ugyanakkor, mint családjának leginkább szinantróp (az ember közelében élő) faja, a
mérsékelt övi emberi településeken is gyakran előfordul. Néhol tömeges lehet a jelenléte,
kozmopolita fajnak tekintendő (1). Eredeti élőhelyén gyakran találhatók lárvái fák vízzel telt
odvaiban, ami Európában egyelőre ritka jelenségnek számít. Az öreg kontinensen először
Ježek és munkatársai adtak erről tudósítást 2012-ben (3). Oboňa és Ježek (2012) vizsgálata
szerint a faj elterjedési területe Európában az elmúlt 40 évben északi irányban ugrásszerűen
nőtt (4). Jellemző, hogy első európai említése a mediterrán klímájú Spanyolországból ismert
(Tonnoir, 1920). Vaillant 1971-ben még úgy találta, hogy a faj legészakabbi elterjedési vonala
világszerte az északi szélesség 42-ik, a legdélebbi pedig a déli szélesség 40-ik foka között
található (5). Jelenleg a faj már az északi szélesség 53-ik fokán, Németországban is
közönséges (6), de megtalálható a Benelux államokban, Szlovákiában (a 49-ik északi
szélességi körig) és Csehországban is (1, 3, 4). A faj természetes terjedésére csak nyáron
adódik lehetőség, amikor a mérsékelt övben kültéri körülmények között is lehetősége van
szaporodásra (1). Ennek ellenére igen valószínű, hogy terjedésében az ember játszotta és
játssza a legfontosabb szerepet (4). Érdekes, hogy az 1983-ban kiadott, Szabó Jenő és Delyné
Draskovits Ágnes által írt, a Psychodidae és Ptychopteridae rovarokról szóló kötetben már
meglepőnek tartották, hogy az egész Földön elterjedt faj akkor még nem volt ismert
Magyarország területéről. A szerzők említették továbbá, hogy a C. albipunctata lárváit
korábban néhány esetben kimutatták az ember húgy-ivarszervi myiasisában (7).
A C. albipunctata rendszertani helye
A faj egyik gyakran használt és olykor magyar nyelvre is tükörfordítással meghonosított
elnevezése „molylégy” (’mothfly’), valójában inkább a legyek, mint a molylepkék rokona,
abban az értelemben, hogy a légy-és szúnyogalkatú rovarok egyaránt a kétszárnyúak
(Diptera) rendjébe tartoznak. A C. albipunctata távoli rokona a szúnyog, lószúnyog és
árvaszúnyog fajoknak. Filogenetikailag mintegy köztes helyet foglalnak el a lószúnyog-félék
(Tipulidae) és a bársonylegyek (Bibionomorpha) között. Egy családba tartozik a szintén
emberi környezetet kedvelő és hozzá hasonló megjelenésű, kozmopolita Tinearia alternata-
val, valamint Psychoda és Pericoma fajokkal. Az angol szakirodalomban gyakran illetik ’filter
fly’, ’drain fly’ gyűjtő megnevezéssel az egymásra nagymértékben hasonlító és csak a
szakember által biztonsággal elkülöníthető fajokat, bár maga a C. albipunctata ’filter fly’,
’mothmidge’ vagy ’mothfly’ néven is ismert. A C. albipunctata felismerését segíti jellegzetes
életmódja, habitatja és megjelenése.
A faj pontos rendszertani helyzetét az alábbi leírás adja meg:
Osztály: Insecta
Rend: Diptera
Alrend: Nematocera
Szupercsalád: Psychodoidea
Család: Psychodidae
Alcsalád: Psychodinae
Törzs: Paramorminii
Nemzetség: Clogmia
Faj: Clogmia albipunctata, Williston, 1893
A faj imágóinak rövid jellemzése
Kistermetű, alig fél cm-es testhosszúságot elérő, légyszerű testalkatú rovarok. Ennek
ellenére, a Psychodidae családba tartozó hazai rovarok között viszonylag nagynak
számítanak. Diptera rendbe tartozó rovarok lévén, a második pár szárnyak
elcsökevényesedtek és az egyensúlyérzékelő szerv szerepét töltik be. A sűrűn erezett, a
testmérethez viszonyítva nagynak imponáló, 3.4-4.1 mm-es szárnyak, melyek a potrohon
túlnyúlnak, feltűnő függelékei a testnek. A Nematocera alrend tagjainak feltűnő sajátossága a
hosszú, szegmentált csáp, ami a C. albipunctata esetében is jól látható, 16 ízből álló. A
névadó fehér foltok elsősorban a szárnyperemeken találhatók, egyébként élő állapotban az
állatok barnás, feketés színűek. Az egész testfelület, beleértve a szárnyakat, szőröket visel,
ami némileg valóban hasonlóvá teszi a fajt egy molylepkéhez (1. ábra).
1. ábra: C. albipunctata imágó dorzális és abdominális irányú nézetből. Az egyed testhossza
szárnyakkal mintegy 5 mm (szerző: Trájer A; fekete-fehér felvételek).
Fig. 1: C. albipunctata imago from dorsal and abdominal view. The total length of the individual
with wings is 5 mm (author: A. Trájer; black and white images).
Szaporodása az emberi környezetben és egyedfejlődése
A C. albipunctata előfordulására olyan helyeken számíthatunk, ahol 18-20°C körüli
átlaghőmérsékletnél általában nincs hidegebb, és állandóan magas a páratartalom. A faj
szaporodásához a nedves biofilmek, pangó vizek jelenléte szintén elengedhetetlen. Épített
tereinkben ilynek elsősorban a vizes helyiségekben (fürdőszobák, zuhanyzók,
mellékhelyiségek, konyha, mosó- és szárítóhelyiségek) fordulnak elő. Pangó víz található a
zuhanytálcákban, a vizes helyiségek sarkaiban, lefolyókban és környékükön,
padlóösszefolyók és WC-k bűzzáraiban, csaptelepek szifonjaiban, lavórokban és vödrökben,
valamint ezek alatt, szivacsokon, nedves rongyokon, textileken (pl. törölköző, vizet megtartó
fürdőszobai PVC- vagy textilszőnyegek) és szappantartókban. A lárvák előfordulnak továbbá
ritkán használt WC-kben és piszoárokban, elhanyagolt, szivárgó csövek pangó vizében (6).
Ezen felül szennyvíztisztító telepekben és komposzt halmokban is kimutatták a C.
albipunctata jelenlétét (1). A lakóterekben a szobanövények és virágok cserepeiben és alsó
öntözőtálcáiban, párologtató edényekben, vázákban marad tartósan víz. Említésre méltó, s
egyben a helyzet jelentőségét mutató tény, hogy a Szingapúri Nemzeti Környezeti Ügynökség
(National Environment Agency, Singapore) akciótervet állított össze a lakóterekben található
pangó vizek, mint potenciális rovar élőhelyek felszámolásának érdekében (8). Esetükben az
intézkedés célja a Zika vírusnak, az Aedes aegypti Linnaeus, 1762 szúnyog általi terjedésének
megakadályozása volt. A lakosság számára közölt, lakóépület-típus szerinti konkrét
cselekvési utasítás elérhető az Ügynökség honlapján (9). A trópusi területeken a C.
albipunctata közönségesen megtalálható vízzel telt faodvakban, az ún. dendrotelmákban
([10, 11). Magyarországon egy, a Pannon Egyetem felső campusának épületei között álló fa
vízzel telt odvából kerültek elő 2014-ben lárvái (Vass Máté és Trájer Attila-nem publikált
adat). Kórházi és kollégiumi bejárásaink során gyakran találtuk a faj egyedeit a zuhanyzók
falcsatlakozásainál, valamint a csaptelepek közelében (2. ábra).
2. ábra: C. albipunctata egyedek in situ felvétele zuhanyzó lefolyó, falfelület;(szerző: Trájer A és
Schoffhauzer Judit; fekete-fehér felvételek).
Fig .2: In situ image of a C. albipunctata imago at a shower drain; (authors: Dr. Attila Trájer and
Judit Schoffhauzer; black and wh ite images).
A nőstények átlagosan 200-300 petét raknak (12, 13, 14). A lábatlan lárvák mintegy 48 óra
múlva bújnak ki a petékből. A emberi környezetben a lárvák elsősorban nedves textíliákban
és a fentebb leírt pangó vízben fejlődnek. A lárvák a nedves felületeken található biofilmen
táplálkoznak (6). A hőmérséklettől és az elérhető táplálékforrások bőségétől függően, a teljes
lárvastádium 8-24 napig tart. Laboratóriumban, stabilan tartott 22°C hőmérséklet mellett a
teljes lárvastádium 16-17 napig, a bábstádium 5-6 napig tart (12). Vaillant (1971) szerint az
átlagos kifejlődési idő mintegy 17 nap (5). A fajnak négy lárvastádiuma van, a lárvastádiumok
között vedlenek. Az első lárvastádium a legérzékenyebb a kiszáradásra. A lárvák nedves
környezetben igen mozgékonyak és elsősorban a 3. és 4. lárvastádiumban lévő egyedek
nagyobb távolságok megtételére is képesek. Emellett sertéikre támaszkodva függőleges,
érdes, vízfilm által benedvesített felületeken is képesek kisebb szakaszokon mászni. A lárvák
igen kedvelik az emberi haj által részlegesen eltömődött, s hajszálak által felfogott detrituszt
tartalmazó kórházi lefolyókat (6). A lárvának szifonja révén lehetősége van a légköri oxigén
közvetlen felvételére, de „mélyvízbe” kerülve bizonyos ideig képesek csak a túlélésre, onnan
törekednek a vízfelszín mielőbbi elérésére. A bábok bár alámerülve, de a vízfelszínhez kötve
lebegnek, a légköri levegővel szintén egy szifon segítségével tartják a kapcsolatot. A közel 10
mm testhosszúságra is megnövő – a korábbi lárvastádiumokhoz hasonlóan láb nélküli - 4.
lárvastádium fejlődésének végén bebábozódik, majd öt nap elteltével a már szárnyas rovarok
ebből a bábból bújnak elő. A szerzők megfigyelései szerint a C. albipunctata lárváira
zuhanyzókban a fal és a padló találkozása mentén felgyűlő detrituszban, sőt, a megfelelően
hosszú ideg nem mozgatott kozmetikai termékek flakonja, doboza alatt találkozhatunk
leggyakrabban (3. ábra).
3. ábra: C. albipunctata lárva és C. albipunctata lárvák in situ felvétele zuhanyzó sarok; (szerző:
Trájer A; fekete-fehér felvételek).
Fig. 3: The images of a C. alb ipunctata larva and some other larvae of the species (author: A
Trájer; black and white images).
A 4-5 mm nagyságú felnőtt (imágó) egyedek a nap legnagyobb részét árnyas falfelületeken
töltik. Laboratóriumi vizsgálatok szerint éjjel a legaktívabbak, de nappal is repülnek (15).
Ahol hozzáférnek, szénhidrátokat (péktermékek, édességek felszínéről) is fogyasztanak. A
rövid ideg tartó lehűlésre nem érzékenyek, így rövid szellőztetés után is életben maradnak.
Ezzel szemben, ha száraz, meleg környezetbe kerülnek, hamar elpusztulnak. Átlagos
élettartalmuk az elérhető táplálékforrások és a predátorok (elsősorban pókok) jelenlétének
függvényében 3-21 nap. Az imágók nagyon rossz repülők, legfeljebb csak pár méterre
távolodnak el attól a helytől, ahol kikeltek. Más fajokkal az emberi környezetben gyakorlatilag
összetéveszthetetlenek. Életmódjuk és megjelenésük alapján aránylag egyedülállónak
mondhatók Európában([1).
Betegségokozó, betegségterjesztő szerep
A faj aktívan, vérszívással nem terjeszt megbetegedéseket, azonban kórházakban higiénés
problémát okozhat jelenléte (16). Hollandiában, 2006-ban előfordult, hogy egy kórház
műtőjében a faj egyedeinek jelenléte miatt törölni kellett a sebészi beavatkozásokat (1). A C.
albipunctata három fő módon okozhat humán megbetegedéseket:
a testfelületükről leváló szőrők allergizálhatnak,
passzív vektora lehet különböző baktériumoknak, valamint
lárvái myiasist okozhatnak.
Allergizáló hatás
Kino és munkatársai (1987) beszámoltak arról, hogy az emberi környezetben előforduló
rovarok közül számos faj szőre allergizál (16). Ismert, hogy a C. albipunctata szőreinek
(4. ábra), illetve az elhullott példányok testrészeinek inhalációja asztmás tüneteket
okozhat (1, 17, 18).
4. ábra: A C. albipunctata erősen szőrözött fej- és tortájéka (szerző: Trájer A.; fekete-fehér
felvételek).
Fig.4: The heavily hairy head and tor body regions of a C. albipunctata imago (author: Dr. Attila
Trájer; black and white images).
Passzív vektor szerep, nosocomialis fertőzések
A C. albipunctata és más Diptera fajok kórházi környezetben hatékony közvetítői lehetnek
különböző baktériumoknak, beleértve a multirezisztens kórokozókat is (19). A szőrök által
jelentett nagy testfelület elősegíti terjesztő szerepüket. Egy kórházi vizsgálatban összesen 45
baktérium fajt tenyésztettek ki a rovar mintáiból, köztük voltak olyan jelentős patogén
baktériumfajok, mint pl. az Escherichia coli, a Klebsiella pneumoniae ssp. pneumoniae vagy
a Pseudomonas aeruginosa (2). Kontaminálódhatnak baktériumokkal a lárvák fejlődését
biztosító, szerves anyagokat tartalmazó biofilmeken, excretumokkal való egyéb érintkezés
folytán.
A fentebb elmondottak számos más Psychodiadae családba tartozó fajra is érvényesek. A
Phlebotomus fajok ezen kívül vektorai a leishmaniasisnak és több Phlebovírusnak. Jelenleg
ezek a fajok részben a klímaváltozásnak, részben a városi-hősziget hatásnak köszönhetően
vannak elterjedőben a Kárpát-medencében (20, 21, 22). Ezen túlmenően, a szintén Diptera
légyalkatúak is passzív vektorai számos patogén baktériumnak, beleértve az enterális
kórokozókat (23).
Myiasis (légynyüvesség)
A szakirodalomban több, C. albipunctata okozta légylárvásság eset ismertetését is
megtaláljuk. Hovius és munkatársai (2011) egy ritka, nőgyógyászati formáját írták le egy
mexikói nyaralóhelyről visszatért nő esetében (24). Nasopharyngealis formáját Mohammed
és Smith (1976) ismertették (25), de nasalis myiasist is okozhat (26). C. albipunctata okozta
gastrointestinalis myiasis esetek ismertté váltak (27, 28, 29). Húgyrendszeri formájáról
többen beszámoltak(17, 30, 31, 32).
Célkitűzések
A jelen tanulmány célja elsődlegesen a Clogmia albipunctata jellegzetességeinek és az általa
jelentett kórházhigiénés fenyegetések összefoglaló bemutatása volt, kiegészítve a faj
fototaxisát (fény kiváltotta mozgást) vizsgáló, tájékozódó jellegű fénykísérletekkel, a magyar
kórházak és rendelőintézetek érintettségének kérdőíves, pilot study-jellegű, tájékozódó
felmérésével. Vizsgáltuk továbbá a peték imágókká, azaz kifejlett rovarrá fejlődéséhez
szükséges körülményeket, épületszerkezeti szempontból. Fontos, hogy az átalakulási fázis
háborítatlan legyen, s a lárvák és bábok túléljenek. Ezt a szempontot figyelembe véve
vizsgáltuk meg s kívántuk bemutatni a vizes helyiségek vízelvezető elemeit, mint lehetséges
„élettereket”.
Módszer
Fénykísérletek
A higiéniai szempontból jelentős fajok esetében rendkívül fontos a különböző
hullámhosszúságú fényforrások egyedek viselkedésére gyakorolt hatásának ismerete. A
különböző hullámhossz-tartományokra adott fényválasz meghatározza, hogy
milyen spektrum vonzza az emberi környezetbe a rovarokat,
milyen fény használatával csapdázhatók és gyűjthetők be,
milyen jellegű környezetet keresnek tartózkodó-és szaporodóhelynek,
esetlegesen hogyan tarthatók távol az emberi környezettől.
Bár egyes esetekben, így a szúnyogok között a legtöbb fajra a látható fény kapcsán negatív
fototaxis, az UV-A spektrumban pozitív fototaxis észlelhető, ezek az észlelések nem
általánosíthatók, terjeszthetők ki a teljes családra. A fénykísérletekhez három, különböző
hullámhossztartományban sugárzó fényforrás-típust használtunk: - erős látható fehér fény:
három db. 5 mm-es LED-lámpából álló, két darab AA-osztályú Varta ceruzaelemmel
működtetett LED DAY LIGHT 2AA Varta márkájú zseblámpa, mely együttes fénykibocsátása
25 lumen, - hősugárzás+látható fehér fény: egy egyszerű viasz mécses, melynek fényerőssége
megközelítőleg 1 candela, valamint - UV-A+ a látható spektrum rövid hullámhosszú
tartománya: egy, kifejezetten éjszakai életmódú Dipterák csapdázására készült Bio Mosquito
Trap márkájú rovarcsapda. A rovarcsapdát olyan helyen működtettük egy éjszakán át, ahol a
falon pihenő Clogmia egyedeknek vizuális kapcsolatuk volt a csapda fényforrásával. A
vizsgálatokra közösségi zuhanyzóban került sor.
A kísérletek során a beltéri hőmérséklet 21-22°C, a relatív páratartalom megközelítően
80% volt. Ezek a körülmények kedvezőek a C. albipunctata aktivitása szempontjából. Az
állatokat gyenge megvilágításban kerestük. Az UV-lámpás felvételek készítése kizárólag a
csapda világítóteste által adott fény mellett zajlott. A fényképezéshez szükséges fényt az UV-
lámpa által kibocsátott 390-450 nm-es hullámhosszú látható fény komponens adta. Előzőleg
meggyőződtünk arról, hogy legalább 3-4 egyed vizuális kontaktusba tud-e kerülni a csapda
által kibocsátott fénnyel. A csapdát két teljes éjjelen át működtettük.
A jelen dolgozatban szereplő, fényképen megörökített imágó egyedek falfelületre
helyezett poharakkal kerültek begyűjtésre, majd shock-mélyhűtéssel lettek
mozgásképtelenné téve. A lárvák közvetlenül a zuhanyzó padlózata-fala határánál
felhalmozódott szerves mátrixból kerültek elő.
Kérdőíves felmérés
Több mint nyolcvan magyarországi kórház és rendelőintézet higiénikusai felé intéztünk
megkeresést egy négy kérdésből álló kérdőív formájában. Számos esetben a higiénikusok
elérhetőségét nem találtuk meg, ezért a kórházak titkárságait kértük meg a téma
továbbítására, referálására. A kísérőlevél tartalmazta a rovarral kapcsolatos legfontosabb
ismereteket (méret, élőhely, viselkedés), valamint négy fényképfelvétel is csatolásra került
(5. ábra).
5. ábra: Az egészségügyi intézmények higiénikusai számára elküldött habitusképek.
Fig. 5:The sample C. albipunctata images which were sent to the hygienists of the healthcare
institutions.
A kérdőív létrehozásánál törekedtünk arra, hogy egyszerű, könnyen értelmezhető, és rövid
idő alatt kitölthető legyen. Az intézményeket előzetesen biztosítottuk arról, hogy az adatok
összegzett formában kerülnek bemutatásra és tárolásra, ami nem teszi lehetővé, hogy a
tényleges eredmények későbbiekben kapcsolatba hozhatók legyenek az illető egészségügyi
intézményekkel és higiénikusaikkal. Az alábbi kérdéseket tettük fel a higiénikus
szakembereknek:
Találkozott-e már az Ön által felügyelt intézmény(ek)ben Clogmiával?
(válaszlehetőségek: igen, nem, nem tudom),
Hol találkozott a rovarral? (válaszlehetőségek: WC, zuhanyzó/fürdőkád, konyha,
csaptelep/fal betegszobában, csaptelep/fal személyzeti szobában, más helyiség:…),
Megközelítően hány egyedet látott? (válaszlehetőségek: 1-2, 3-4, 5=<),
Kellett-e már intézkednie a rovar (Clogmia) miatt? (válaszlehetőségek: igen, nem).
Amennyiben az első feltett kérdésre a „nem” volt a válasz, akkor a további kérdésekre adott
válaszokat is nemlegesnek, amennyiben a „nem tudom” volt a válasz, akkor a további feltett
kérdésekre adott válaszokat is bizonytalannak tekintettük.
Szerkezetvizsgálat
Vizsgáltuk a C. albipunctata szaporodási lehetőségeit szerkezeti (technikai) szempontból is, a
legjellemzőbb szaporodási helynek számító zuhanyzókban, mosdókban. A faj lehetséges
élőhelyeinek vizsgálatánál tekintetbe vettük a faj szaporodásával kapcsolatos,
szakirodalomban található adatokat, valamint saját, közösségi zuhanyzókban tett helyszíni
megfigyeléseinket (6, 12, 13, 14).
Eredmények
Különböző hullámhossztartományok hatása a C. albipunctata egyedek
viselkedésére
Látható fehér fény
A 25 lumennek megfelelő hideg, fehér fényre sem negatív, sem pozitív fototaxist nem adtak a
vizsgált egyedek élőhelyi környezetükben (6. ábra).
6. ábra: Falon pihenő C. albipunctata egyed az intenzív fehér fénnyel történt besugárzás előtti
félhomályban és közben (szerző: Dr. Trájer Attila; fekete-fehér felvételek).
Fig.6: A resting C. albipunctata individual be fore and after the white light irradiation. (author: A
Trájer; black and white images).
Hősugárzás(+látható fehér fény)
Az 1 candelának megfelelő látható fényt kibocsátó fény-és hőforrás közelítése esetén már 30-
40 cm-es megközelítés esetén a rovarok gyors távolodó repüléssel reagáltak (7. ábra).
7. ábra: Falon pihenő C. albipunctata egyed a mécses által nyújtott intenzív infravörös
(hő)sugárzással történt besugárzás előtt és közben (a képen látható egyed még jóval a kép készítése
előtt távozott a fényképezőgép látóteréből; (szerző: Trájer A. ; fekete-fehér felvételek).
Fig. 7: A resting C. albipunctata individual before and after the direct infrared irradiation. (author:
A. Trájer; black and white images).
UV-A+(a látható fény rövid hullámhosszú tartománya)
A Clogmia egyedek az UV-A fényre sem negatív, sem pozitív fototaxist nem adtak a vizsgált
élőhelyi környezetükben. Ez abban az esetben is így volt, ha a csapda és a tesztelt egyed
között távolság nem volt több 10 cm-nél. A csapda egész éjszakai működtetése ellenére sem
fogott C. albipunctata egyedet. Több, falon pihenő Clogmiának a csapda működtetésének
első négy órája során még pihenő pozícióján sem változtatott (8. ábra).
8. ábra: Falo n pihenő C. albipunctata egyed az UV-A fénnyel történt besugárzás közben közeli
felvételen és a működtetett fénycsapdával (szerző: Trájer A.; fekete-fehér felvételek).
Fig. 8: A resting C. albipunctata individual during the UV -A irradiation and the same individual
with the working mosquito light trap. (author: A. Trájer; black and white images).
A csapdázott anyagból a valószínűleg a közeli étkezőből származó közönséges muslicák
(Drosophila melanogaster Meigen [1830]) több egyede, valamint két, közelebbről meg nem
határozott Psychodidae családba tartozó rovar nagyjából 1,2-1,5 mm-es egyedei kerültek elő
(9. ábra).
9. ábra: Éjszakai fénycsapdázással közösségi zuhanyzóban gyűjtött anyag: megközelítően 2,5 mm-
es Drosophila melanogasterek (közönséges muslica egyedek) és két kisebb, mintegy 1 -1,3 mm-es
Psychodidae családba tartozó rovar egyedei szerző: Trájer A.; fekete -fehér felvételek).
Fig. 9: Insect material collected by a mosquito light trap which was operated in one night in a
community shower room: approxatimately 2.5 mm long Drosophila melanogaster individuals
(common fruit flies) and two smaller, about 1 -1.3 mm long Psychodidae mothflies (author: Dr. A.
Trájer; black and white images).
Megjegyzést érdemel, hogy a fotográfiai célból gyűjtött 7 egyed szárnyhossz-szárnyátmérő
arányának átlaga 1,89 (szórás: 0,13) volt, ami segítséget jelenthet a faj tájékozódó jellegű
meghatározásakor.
A kérdőíves felmérés eredményei
Összesen 17 kórház-higiénikustól érkezett kitöltött kérdőív. A higiénikusok közül 3 személy
ismerte fel és találkozott már a rovarral munkahelyén, egy személy bizonytalan volt és 13
személy adott nemleges választ a feltett kérdésre (10. ábra). A három, az első kérdésre
pozitív választ adó higiénikus közül az egyik személy úgy nyilatkozott, hogy zuhanyzóban,
fürdőkádban, folyosón, személyzeti öltöző falán találkozott Clogmia egyedekkel. A másik,
pozitív választ adó higiénikus zuhanyozóban, betegszobában lévő csaptelepen és nedves
klímájú, padlóösszefolyóval ellátott helyiségben találkozott a fajjal kórházi környezetben. Az
egyik nyilatkozó zuhanyzó/fürdőkád környezetben találkozott a rovarral (11. ábra).
10. ábra: Az 1. kérdésre (Találkozott-e már az Ön által felügyelt intézmény(ek)ben Clogmiával?)
adott válaszok megoszlása.
Fig. 10: The answers to the first question (Have you eve r seen C. albipunctata in your Institution?).
11. ábra: A 2. kérdésre (Hol találkozott a rovarral?) adott válaszok megoszlása.
Fig. 11: Th e answers to the second question (Where have you observed the presence of C.
alb ipunctata in the I nstitution?).
A Clogmia egyedek megközelítő számára vonatkozó kérdésre adott válaszok közül három
esetben jeleztek öt egyedszám feletti abundancia (egyedsűrűség) értéket. Említésre méltó,
hogy a két pozitív válaszadó közül az egyik személy 10 feletti egyed együttes előfordulását
jelezte (12. ábra).
12. ábra: A 3. kérdésre (Megközelítően hány egyedet látott?) adott válaszok megoszlása.
Fig 12: The answe rs to the third question (How many individuals have you see n approximately?).
13. ábra: A 4. kérdésre (Kellett-e már intézkednie a rovar (Clogmia) miatt?) adott válaszok
megoszlása.
Fig 13: The answe rs to the fourth question (Have you had to act because of the presence of C.
alb ipunctata pests?).
A három, pozitív választ adó higiénikus közül két személy jelezte, hogy a rovarok jelenlétét
követően intézkedtek a rovarok - közelebbről meg nem határozott módon történő – irtásáról.
(13. ábra).
A szerkezetvizsgálat eredményei
A lepkeszúnyogok egyedfejlődési ciklusának háborítatlansága nem biztosított minden, pangó
vizet tartalmazó vízhálózati elemben. Az egyes csaptelepek szifonjai esetében a túlélés csak
akkor lehetséges, ha a vízvezetékrendszer a teljes átalakulási ideje alatt (15-32 nap, lásd
fentebb) üzemen kívül van. Ellenkező esetben az időszakosan lefolyó használati víz a petéket
és lárvákat átmossa a bűzzárként szolgáló pangó víztömegen, s így azok a csatornába
távoznak. Amennyiben a lárvák a szifon belső oldalán mégis kifejlődnének, sem lárvaként,
sem kifejlett lepkeszúnyogként nem volna lehetőségük visszafelé átjutni a bűzzáron, s így
nem jutnának ki a külső környezetbe. A szifonban tehát csak ideiglenesen fejlődhetnek ki
lepkeszúnyogok, példaként említve a házelhagyással járó családi nyaralásokat,
irodaépületekben a szabadságolások időszakait (14. ábra).
14. ábra: Összetett és hagyományos szifon műszaki rajzai és a szerves anyagok felhalmozódásának
lehetőségei.
Fig. 14: The possibility of the accumulation of organic materials in composite and traditional
sipho ns with the technical drawings of the architectures.
Fennmaradásuk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy nem repülnek neki a
felhevülő fényforrásoknak, s így - szemben számos más rovarral - nem módosítja
aktivitásukat ezek jelenléte. Ennek megfelelően a fürdőszobai környezet akkor is megfelelő
élettér számukra, ha a világítótestek az esti, éjszakai órákban állandóan használatban vannak.
Kedvelik a csempe felszínét, de télen felkeresik a kültéri hideg és a beltéri párás, meleg levegő
találkozása miatt kialakuló, a nyílászárókról, falakról, fal-födém csatlakozásokról lecsurgó
vizes felületeket is (hőhidas épületszerkezetek). A gyűjtött lárvákat elsősorban ilyen
fürdőszobai falcsatlakozásoknál találtuk. A környezet hátránya, hogy csak állandó használat
esetén biztosítja a szükséges vízfilmet a lárvák számára. Elsősorban állandóan használt
közösségi zuhanyzókban, mint amilyeneket kórházakban, kollégiumokban, esetleg családi
házakban találhatunk, van lehetőség a lárvák fejlődésére ebben az élettérben (15. ábra).
15. ábra: Falcsatlakozásnál létrejövő Clogmia lárva élőhely.
Fig.15: Clo gmia habitat in a wall junction.
A padlóösszefolyók esetében a kialakítás lehetővé teszi a kifejlődési ciklus végbemenetelét a
vízhálózat rendszerszerű üzemelése alatt is. Ennek oka, hogy a lefolyó belső pereme mentén
adottak a megtelepedés, kifejlődés, majd kirepülés feltételei is. Az öntöttvas lefolyók
peremében összegyűlő víz megfelelő élőhelyet biztosíthat a lárvák számára, mivel a többé-
kevésbé rendszeres használat esetén a szerves anyag és a nedvesség mindig rendelkezésre
állnak. A viszonylag sekély vízmélység miatt a lárvák fejlődése biztosított, és a petézőhely az
imágók számára is könnyen elérhető. Hátránya, hogy forró víz, detergens vagy klór alapú
tisztítószer bejutása esetén a lárvák elpusztulhatnak az exponált környezetben (16. ábra).
A korszerű lefolyók által biztosított vizes élőhely lényegesen stabilabb környezeti
paraméterekkel rendelkezhet. A nagyobb víztér miatt kisebb a kiszáradás veszélye, valamint,
a hígulás miatt, a forró vízzel és a tisztító szerekkel szemben is védettebb ez az élőhely -típus.
Rejtettsége miatt a felgyülemlő szerves anyag tovább maradhat érintetlen, felhalmozódhat.
Feltétel, hogy a rostélyon az imágók át tudjanak haladni, egyebekben a legstabilabb élőhely
típusnak tűnik az állandóan nedves falcsatlakozások mellett (17. ábra).
16. ábra: Öntöttvas lefolyóban kialakuló Clogmia lárva élőhely.
Fig. 16: Clogmia habitat in a cast iron drain.
17. ábra: Korszerű lefolyóban kialakuló Clogmia lárva élőhely.
Fig. 17 : Clogmia habitat in a modern drain.
Megbeszélés
A faj egyedeinek különböző hullámhosszúságú fényre adtott viselkedési válaszaiból számos, a
védekezés és a faj ökológiájának, valamint napszaki ritmusának megismerése szempontjából
fontos következtetés adódik. Az elvégzett kísérletek részben hiánypótló jelentőséggel bírnak.
A látható fénnyel végzett vizsgálatok eredménye elveti annak lehetőségét, hogy a C.
albipunctata imágók párzási hely és pihenőhely választásában a látható fény erőssége
szerepet játszana. A kísérlet eredményén túl még két tényező szól emellett:
számos rovar fajjal ellentétben nem vonzódnak sötétben az intenzíven világító
fényforrásokhoz,
ugyanakkor gyakran láthatók jól megvilágított zuhanyzókban és mosdókban a falon
pihenni, s tevékenységüket a sötét szobában felkapcsolt átlagos megvilágítási
viszonyok sem zavarják meg.
Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a szakirodalom hangsúlyozza, hogy a faj egyedei az
árnyékos környezethez vonzódnak. Valószínűbb, hogy a nedvesség és nem a fényerősség
játssza a legfontosabb szerepet a faj viselkedésének meghatározásában, mint környezeti
faktor. A hősugárzást adó forrással végzett vizsgálat eredménye a fentebbi gondolatsort
látszik alátámasztani. A mindössze egy candela fényerősségű viaszgyertya közelítése a pihenő
egyedekhez erős távolodási reflexet váltott ki minden esetben. Feltehető, hogy természetes
származási helyükön, a trópusi és szubtrópusi övben a nap heve és a közvetlen napsugárzás
által felhevített felületek, illetve az ennek következtében lecsökkenő relatív páratartalom
alkalmazkodási problémát jelentenek e páratartalom változásaira igen érzékeny rovar
számára. Az UV-A fénnyel végzett kísérlet szerint, szemben számos, éjszakai életmódú
Diptera fajjal - beleértve a közeli rokon Phlebotomus fajokat is - , a vizsgált faj nem reagált a
leggyakrabban csapdázásra használt hullámhossz-tartományra. Ennek oka nem ismert és
egyelőre nem vonhatók le messzemenő következtetések ebből a vizsgálatból.
Kísérleteink tanulságai a következők:
a C. albipunctata egyedek nem gyűjthetők megbízhatóan UV-A fényforrás alapú
csapdával és
ebből következően valószínűleg az UV-A fényforással működő csapda lehet, hogy
nem alkalmas az abundancia pontos felmérésére ennél a fajnál
az egészségügyi intézményekben igen gyakran használt hideg fényt sugárzó neon és
LED-lámpák bár nem vonzzák, de nem is riasztják el a rovart, valamint
a sugárzó hőforrásoknak repellens szerepe van a faj esetében.
Amennyiben eredményeink helyesek, a körülményesen használható, ragacsos felületű
csapdák használatán túlmenően a rovar előfordulásának észlelésében fontos szerepet kap az
egyedek vizuális észlelése.
Kérdőíves vizsgálatunk ismereteink szerint az első volt Magyarországon, ami a C.
albipunctata jelenlétét igyekezett megismerni a tájékozódás szintjén a magyar egészségügyi
intézményekben. A tanulmánynak nem volt célja, hogy a faj teljes jelenlétét vagy annak
hiányát mérje fel az adott intézményben.
A gyakorlat és elképzelésünk szerint is a lelkiismeretes higiénikus az elsődleges és
legfontosabb észlelő személy a rovarártalmak megfigyelésében és jelzésében. Ez különösen
azért is indokolt, mert a higiénikusnak módjában áll a hosszabb távú megfigyelés, ami a
szúrópróba-szerű, egyszeri mintavételezés esetén nem teljesülő lehetőség. Egy alaposan
elvégzett takarítás és szellőztetés elpusztíthatja a kifejlett egyedeket, ugyanakkor túlélő lárvák
vagy peték maradhatnak olyan rejtett zugokban, amihez a takarító személyzet fizikailag és
kémiai értelemben nem férhet hozzá.
A nagyszámú kérőlevél ellenére beérkezett viszonylag korlátozott számú válasz ellenére
látható, hogy a Clogmia által okozott kórházhigiénés kérdés jelen van kórházainkban. A
probléma valós nagyságának felmérése céljából számos egészségügyi intézményt átfogó,
mikrobiológiai vizsgálattal is összekötött elemzésre lenne szükség, ami adatokat
szolgáltathatna a Magyarországon élő Clogmia populációk passzív vektor szerepéről is. A
Faulde és munkatársai által 2013-ban kórházakban elvégzett vizsgálat mintául szolgálhatna
egy ilyen programokhoz (2). A faj által okozott légylárvásság megjelenésére Magyarországon
kisebb az esély, de előfordulása nem zárható ki és behurcolására bármikor számítani lehet
(24). A rovar allergizáló hatásával kapcsolatban a szakirodalom is viszonylag kevés ismerettel
rendelkezik (1, 16, 17, 18), pedig a faj gyakori előfordulása miatt feltételezhető, hogy van ilyen
szerepe.
A négy kérdésből álló kérdőív mellé helyezett, képekkel kísért, közérthetőnek szánt leírás
hatékonyságát mutatja, hogy mindössze egy esetben érkezett bizonytalan válasz a rovar
észlelésével kapcsolatban. Meglepő, hogy ha csak egy esetben is, de jelezték a rovarnak a
betegszobákban való előfordulását is. Faulde és Spiesberger (2012) kórházi környezetben a
leggyakrabban zuhanyzókban, kórtermekben gyűjtötte a fajt, ami egybevág a három, pozitív
választ adó higiénikus észlelésivel (9). A viszonylag nem túl magas észlelési szint nem jelenti
feltétlenül azt, hogy az illető intézményekben a faj nem jelenik meg. Ezzel szemben a Clogmia
nagyobb számban való előfordulása feltűnő, ezért feltételezhető, hogy az észlelési küszöböt
nem elérő számú egyed viszonylag alacsony higiénés kockázatot jelent.
Természetesen, az egyes személyek figyelmi preferenciája és ingerküszöbe eltérő. Az általunk
tesztelt módszer fejlesztésével egy gyors, tájékozódásra alkalmas eszközt kaphatunk, ami
esetleg egyéb, vektor szerepet játszó rovarok esetében is alkalmazható. Itt fontos
megjegyezni, hogy humán- vagy állategészségügyi szempontból fontos ízeltlábúakkal
kapcsolatban számos más szerző is végezett kérdőíves kutatásokat, így pl. a pediculosis
(tetvesség) (33, 34) sérülés szövődményeként fellép légylárvásság (35), vagy a cimicosis
(poloska csípés utáni állapot) felmérése céljából (36).
Nyilvánvalóan, a kérdőíves elemzések nem helyettesítik az alapos, terepi vizsgálatokat és
mintavételt, és csak olyan esetekben alkalmazhatók, amikor a faj(ok) azonosítása ésszerű
keretek között elvárható lehet az entomológiában nem járatos személyektől. Véleményünk
szerint a gyakori, az ember alkotta élőhelyén gyakorlatilag egyedi megjelenésűnek és
jellegzetes életmódú rovarnak számító C. albipunctata egy ilyen faj. Bár felmérésünk nem
tekinthető reprezentatívnak, további higiénikusok, mint sentinel (őrszem) személyek
bevonásával felmérhető lenne a rovar jelenléte a magyar egészségügyi ellátórendszerben és az
általa okozott közegészségügyi kockázat.
Verheggen és munkatársai (2008) protokollt dolgoztak ki (37) a C. albipunctata által
okozott higiénés gond felismerésére és kezelésére, amit irányadónak tartanak a jelen munka
szerzői, ugyanakkor azt kiegészítették saját eredményeikből adódó következtetéseikkel is.
Számos, aeroszol formájában kijuttatható közönséges rovarirtó szer hatékony a kifejlett
egyedekkel szemben, ez azonban nem pusztítja el a lárvákat. A lárvák elpusztításához a
peszticidet közvetlenül az élőhelyükre, azaz a szifonokba, lefolyókba kell juttatni oldott
formában. Szintén hatékonyak lehetnek a klóros felmosó szerek is. Megjegyzendő, hogy
mivel a lárvák nagy felülettel rendelkező szerves anyagokban, illetve kocsonyás, szerves
bevonatokon élnek, kis mennyiségű vegyszer kijuttatása esetén számolni lehet ezek puffer
hatásával. A rovarok távoltartására a helyes épületszerkezeti kialakítás, valamint a megfelelő
vízhálózati rendszerelem választása, illetve időszakos védelme is megoldást nyújt. Általános
eljárásrendként javasolható, hogy
távolítsuk el a rovarok szaporodó helyét jelentő szerves bevonatot, detrituszt
(szemét, a sejtek elhalt szerves anyaga), biofilmet és tegyük átfolyóvá a
csővezetékeket, majd
használjunk vízben oldódó rovarölő szert, vagy erős klór tartalmú fertőtlenítőszert a
hozzá nem férhető helyeken megbúvó lárvák elpusztítására, végezetül pedig
alkalmazzunk spray formájú piretroid rovarölő szert a felnőtt egyedek
elpusztítására, hogy megelőzzük a másodlagos kolonizációt.
A lefolyók kialakításánál olyan lyuk- illetve nyílásméretű szűrőráccsal/fedőráccsal rendelkező
elemet válaszunk, amely megakadályozza a lepkeszúnyog hozzáférését a pangó vízhez. A
pangó vizet tartalmazó, nem üríthető rendszerelemet használaton kívül fedjük le (pl. WC
fedél lecsukása, lefolyó eltömítése), a szabad víztócsákat mossuk fel, a helytelen burkolati
lejtéskép kialakítása miatt felgyülemlő víz esetében pedig a szerkezet felbontása és javítása
szükséges.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szeretnénk köszönetet mondani azoknak a kórházaknak és higiénikusaiknak, akik partnerek
voltak a kérdőívek megválaszolásában. Külön köszönettel tartozunk Dr. Páldy Annának, aki
hasznos javaslataival gazdagította közleményünket.
IRODALOM
REFERENCES
1. Boumans, L., Zimmer, J. Y., Verheggen, F.: First records of the 'bathroom’
mothmidge'Clogmia albipunctata, a conspicuous element of the Belgian fauna that went
unnoticed (Diptera: Psyc hodidae). Phegea, 2009. 37(4). 153 –160.
2. Faulde, M., Spiesbe rger, M.: Role of the moth fly Clogmia albipunctata (Diptera:
Psychodinae) as a mechanical vector of bacterial pathogens in German hospitals. J. Hosp.
Infect., 2013. 83(1). 51 –60.
3. Ježek, J., Lukáš, J., Kvifte, G. M.,et al.: New faunistic records of non–biting moth flie s
(Diptera: Psychodidae) from the Czech Republic and Slovakia. Nové faunistické nálezy koutulí
(Diptera: Psychodidae) z České republiky a Slovenska. Klapalekiana, 2012, 48, 121 –126.
4. Oboňa, J., Ježek, J.: Range expansion of the invasiv e moth midge Clogmia albipunc tata
(Williston, 1893) in Slovakia (Diptera: Psychodidae). Fol. Faun. Slovaca, 2012. 17 (4). 387 –391.
5. V aillant F.: 9d. Psyc hodidae–Psychodinae (not finished). In: Lindner, E. (Ed.), Die Fliegen
der palaearktischen Region. 10 Vols. Stuttgart, 1971. 287. 1 -48.
6. Faulde, M., Spiesbe rger, M.: Hospital infestations by the moth fly, Clogmia albipunctata
(Diptera: Psychodinae), in Germany. J. Hosp. Infect., 2012. 81(2). 134 –13 6.
7. Szabó, J., Delyné Draskovits, Ágnes: Psychodidae-Ptyc hopteridae. [Lepkeszúnyogok-redős
szúnyogok.] Magyarország állatvilága-fauna Hungariae, 1983. XIV. kötet, 4/c. füzet.
[Hungarian]
8. National environment Agency. Prevent Aedes mosquito breeding. Available from:
http://www.dengue.gov.sg/subject.asp?id=101
9. Danger can be this close. Check for Aedes mosquito breeding areas in your home. Available
from:http://www.dengue.gov.sg/images/materials/hdb_b5_v13.pdf.and
http://www.dengue.gov.sg/images/materials/landed_b5_v1 3.pdf
10. Vaillant F.: Les Psychodidae dendrolimnophiles et dendrolimnobiontes paléarctiques et
néarctiques. Spixiana, 1989. 12.193–208.
11. Copeland, R. S.: The insects of treeholes of norther n Indiana with special reference to
Megaselia scalaris(Diptera: Phoridae) and Spilomyia longicornis(Diptera: Syrphidae). Gre at
Lakes Entomol., 1989 22(3). 127–132.
12. Sehgal, S. S., Simöes, L. C. G., Jurand, A.: Effects of caffeine on growth and metamorphosis of
moth fly Telmatoscopus albipunctatus (Diptera, Psychodidae). Entomol. Exp. Appl., 1977 .
21(2). 174-181.
13. Simões, L., Jurand, A., Sehgal, S.: Cell differe ntiatio n during the ontogeny of larval salivary
glands of the fly , Telmatoscopus albipunctatus. J. Insect Physiol., 1977. 23(7). 843 –854.
14. Sebastiani. F. L.: Ciclo biologico de Telmatoscopus albipunctatus (Williston, 1893) (Diptera,
Psychodidae ), 1 –Comportamiento s, 1978.
15. Makiya, K.: Observ ations on the circ adian activity and seaso nal prevalence of Telmatoscopus
albipunctatus Williston (Psychodidae : Diptera). Med. Entomol. Zool., 197 6. 27(2). 121 –126.
16. Kino, T., Chihara, J., Fukuda, K., et al.: Allergy to insects in Japan: III. High frequency of IgE
antibody responses to insects (moth, butterfly, caddis fly , and chironomid) in patients with
bronchial asthma and immunochemical quantitation of the insect-related airborne particles
smaller than 10 μm in diameter. J. Allergy. Clin. Immunol., 1987. 7 9(6). 857 –866.
17. El-Badry, A . A., Salem, H. K., Edmardash, Y. A.: Human urinary my iasis due to larvae of
Clogmia (Telmatoscopus) albipunctata Williston (Diptera: Psychodidae) first report in Egypt.
J. Vec tor. Borne Dis., 2014. 51(3). 247.
18. Mullen, G. R., Durden, L. A. (Eds.): Medical and veterinary entomology. In: Rutledge C. L.,
Gupta, K. R., editors. Chapter 11: Moth flies and sandflies (Psychodidae). II edn. Cop San
Diego, California: Elsevier Academic Press 2009. p. 147 .
19. Góralska, K., Kurnatowski, P.: Parasites as etiological factors of nosocomial infections. Ann
Parasitol, 2013. 59(1). 3–11.
20. Bede-Fazekas, Á., Trájer, A.: Potential urban distribution o f Phlebotomus mascittii Grassi and
Phlebotomus neglectus Tonn.(Diptera: Psychodidae) in 2021 -50 in Budapest, Hungary. J.
Vector Borne Dis., 2015. 52(3). 213.
21. Trájer, A. J., Mlinárik, L., Juhász, P., et al. The comb ined impact of urban heat island,
thermal bridge effect of buildings and future climate change on the potential ov erwintering of
Phlebotomus species in a Central European metropolis. Appl. Ecol. Env ir on. Res., 2014. 12(4).
887 -908.
22. Trájer, A. J., Bede-Fazekas, Á., Hufnagel, L., et al.: The effect of climate change on the
potential distribution of the European Phlebotomus species. Appl. Ecol. Environ. Res., 2013.
11(2 ). 189-208.
23. Trájer, A., Schoffhauzer, J.: Comparison of the temperature-driven seasonality of
campylobacteriosis and salmonellosis and the annual phenology of Eristalis tenax (Diptera:
Syrphidae). [A campylobacteriosis és a salmonellosis heti átlaghőmérséklet által
meghatározott szezonalitásának és az Eristalis tenax (Diptera: Syrphidae) éves fenológiájának
összehasonlítása.] Orv. Hetil., 2016. 7(14): 529-538.
24. Ho vius, J. W., Wagner, R., Ziegler, J., et al.: A hairy problem. J. Gen. Intern. Med., 2011..478,
531.
25. Mohammed, N., Smith, K. G. V .: Nasopharyngeal myiasis in man caused by larvae of Clogmia
(= Telmetoscopus) albipunctatus Williston (Psyc hodidae, Dipt.). Trans. R. Soc. Trop. Med.
Hyg., 1976. 70(1). 91.
26. Nevill, E. M., Basson, P. A., Schroonraad, J. H., et al.: A case of nasal myiasis caused by the
larvae of Telmatoscopus albipunctatus (Williston) 1893 (Diptera: Psychodidae). S. Afr. Med.
J., 1969. 43(17 ). 512 –534.
27. Mokhtar, A. S., Braima, K. A. O., Chin, H. P., et al.: Intestinal Myiasis in a Malaysian Patient
Cause d by Larvae of Clogmia albipunctatus (Diptera: Psychodidae). J. Med Entomol., 2016.
53(4). 957-960.
28. Smith, K. G., Thomas, V.: Intestinal myiasis in man caused by larvae of Clogmia (=
Telmatoscopus) albipunctatus Williston (Psychodidae, Diptera). Trans. R. Soc. Trop. Med.
Hyg., 1979 73(3). 349–350.
29. Tu, W. C., Chen, H. C., Chen, K. M., et al.: Intestinal my iasis caused by larvae of
Telmatoscopus albipunctatus in a Taiwanese man. J. Clin. Gastroenterol., 2007. 41(4). 400 –
402.
30. A jdae, L., Oudaina, W., Tangi, R., et al.: Myiase urinaire infantile à Telmatoscopus aurasicus:
à propos d’un cas. Rev. franc. lab., 2014. 467(1). 57 –58.
31. Rasti, S., Dehghani, R., Khaledi, H. N., et al.: Uncommon Human Urinary Tract Myiasis Due
to Psychoda sp. Larvae, Kashan, Iran: A Case Report. Iran. J. Parasitol., 201 6. 11(3). 417 –7 21.
32. Kamimura, K., Arakawa, R.: A case report on urinary myiasis due to the moth fly,
Telmatoscopus albipunctatus. Eisei do butsu= J. Jap. Sanit. Zool., 1986. 37(2). 161-162.
33. Soultana, V., Euthumia, P., Antonios, M., et al.: Prevalence of pediculosis capitis among
schoolchildren in Greece and risk factor s: a questionnaire survey. Pediatr. Dermatol., 2009.
26(6). 701 –705.
34. Courtiade, C., Lab reze, C., Fontan, I., et al.: Pediculosis capitis: a questionnaire survey in 4
schools of the Bordeaux Academy 1990-1991. Ann. Dermatol. Venereol., 1992. 120(5). 363-
368.
35. Farkas, R., Hall, M. J.: Prevalence of traumatic my iasis in Hungary: a questionnaire survey of
veterinarians. Vet. Rec., 1998. 143(16). 440-443.
36. Mumcuoglu, K., Shalom, U.: Questionnaire survey of the common bed bug (Cimex lectularius)
infestations in Israel. Isr. J. Entomol., 2010. 40,.1-10.
37. Verheggen, F., Mignon, J., Louis, J., et al.: 200 8. Mothflies (Diptera: Psychodidae) in
hospitals: a guide to their identification and methods for their control. Acta Clin. Belg., 2008.
63(4). 251.
