Conference PaperPDF Available

Épületszerkezet-tervezés oktatás építészeknek projekt módszerrel

Authors:

Abstract and Figures

Az építész szakma egy nagyon gyakorlatorientált tevékenység, ahol szintetizált ismeretekre van szükség. A gyakorló építészek munkáik többségében projektfeladatokat oldanak meg és egy kiterjedt projektstáb keretein belül dolgoznak. Ebből adódóan az építészek képzésének mindig is részét képezték a projekt jellegű feladatok. E cikk két példán keresztül mutatja be, hogy miként alkalmazható a projektszemlélet kiterjedtebb módon az építészképzésben, azon belül is az épületszerkezet-tervezés oktatásában. Az elmúlt években több tárgy keretében is olyan féléves feladatot adtunk ki, melyek elvégzéséhez hatékony csoportmunkára, az ismeretek kreatív alkalmazására, elmélyült kutatásra volt szükség. A kollégák tapasztalatai és a hallgatók visszajelzései is pozitívak, mind a kortárs épületek épületszerkezeti terveit kidolgozó, mind az iskolaépületek állapotelemzését és korszerűsítését célul kitűző projektfeladat esetében.
Content may be subject to copyright.
134
ÉPÜLETSZERKEZET-TERVEZÉS OKTATÁS ÉPÍTÉSZEKNEK
PROJEKTDSZERREL
HORVÁTH TAMÁS,
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM,
ÉPÍTÉSZ-, ÉPÍTŐ- ÉS KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR,
ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERKEZATTANI TANSZÉK,
HTMS@SZE.HU
ABSZTRAKT
Az építész szakma egy nagyon gyakorlatorientált tevékenység, ahol szintetizált ismeretekre van
szükség. A gyakorló építészek munkáik többségében projektfeladatokat oldanak meg és egy
kiterjedt projektstáb keretein belül dolgoznak. Ebből adódóan az építészek képzésének mindig
is részét képezték a projekt jellegű feladatok. E cikk két példán keresztül mutatja be, hogy
miként alkalmazható a projektszemlélet kiterjedtebb módon az építészképzésben, azon belül is
az épületszerkezet-tervezés oktatásában. Az elmúlt években több tárgy keretében is olyan
féléves feladatot adtunk ki, melyek elvégzéséhez hatékony csoportmunkára, az ismeretek
kreatív alkalmazására, elmélyült kutatásra volt szükség. A kollégák tapasztalatai és a hallgatók
visszajelzései is pozitívak, mind a kortárs épületek épületszerkezeti terveit kidolgozó, mind az
iskolaépületek állapotelemzését és korszerűsítését célul kitűző projektfeladat esetében.
KULCSSZAVAK: építészoktatás, kortárs épületszerkezetek tervezése, épületkorszerűsítések
tervezése, építészeti projektfeladatok.
BEVEZETŐ
A Széchenyi István Egyetemen 1990 óta képzünk építészeket, kezdetben főiskolai, majd 2001-
től egyetemi szinten is. 2006-ban tértünk át a BSc+MSc rendszerre, melyhez 2010-ben
indítottuk el szerkezettervező építész mesterszakunkat. Az építészek képzése négy tanszék
szoros együttműködésével folyik, ezek a szerepvállalás sorrendjében: az Épülettervezési
Tanszék, az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, az Építészettörténeti és Városépítési
Tanszék, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék. A tanszékek elnevezései jól
mutatják azokat a fontosabb ismeretköröket, melyekben hallgatóinknak jártasságot kell
szerezniük tanulmányik során a szakma elsajátításához. (Kőrössi-Horváth, 2010)
Az építész szakma egy nagyon gyakorlatorientált tevékenység, ahol szintetizált ismeretekre van
szükség. A gyakorló építészek munkáik túlnyomó többségében projekt jellegű feladatokat
oldanak meg és egy kiterjedt projektstáb keretein belül dolgoznak. Ebből adódóan az építészek
képzésének mindig is részét képezték a projekt jellegű feladatok. De ahogy a projekt jellegű
feladatok száma és bonyolultsága egyre növekedik a való életben, úgy az egyetemi képzésben
is egyre nagyobb teret igényel magának a projektszemlélet. Míg korábban a projektfeladatok
csupán a hallgatók által egyénileg megoldandó, jól lehatárolt, a tantárgyhoz szorosan
kapcsolódó féléves feladatokat jelentették, úgy ma már mind több esetben kombináljuk ezeket
összetett ismeretek alkalmazását igénylő feladatokkal, kutatási feladatokkal, csapatmunkával,
a társszakmákkal történő egyeztetésekkel, versenyhelyzetekkel, valós szituációkkal stb.
Mindezek együttesen a projektfeladatok méretének és komplexitásának növekedéséhez
vezetnek. A hallgató tudása eközben elmélyül, a tanult ismereteket alkotó módon alkalmazza,
új készségeket fejleszt ki, és jó esetben motiváltabbá is válik a feladatok megoldása során.
135
E cikkben főként az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszéken az épületszerkezetek
oktatásához kapcsolódó projektszemléletű oktatási tapasztalataimat szeretném bemutatni két
példán keresztül. Mindkét példára igaz, hogy valós, nagy léptékű és munkaigényes feladatot
adunk a hallgatóknak, melyet csoportmunkában kell megoldaniuk, a korábbi tanulmányaik
során szerzett ismereteik és személyes kutatás alapján.
1. ÉPÜLETSZERKEZETEK TERVEZÉSE PROJEKT
A hároméves főiskolai képzésből négyévesre duzzasztott BSc képzés épületszerkezeti
konstruktőr szakirányának tantervébe 2006-ban kerültek bele az Épületszerkezetek tervezése
projekt I. és II. tárgyak, egy a holland Eindhoveni Műszaki Egyetemen látott tárgy mintájára.
Az első ilyen kurzus 2009-ben indult a harmadéves építészhallgatókkal. A két féléves
tárgycsoport első tárgya 6 gyakorlati órával és kredittel, a második tárgy 9 gyakorlati órával és
kredittel szerepel a tantervben. A tárgy oktatói Fátrai György PhD, Takács Attila és jómagam
voltunk, és vagyunk máig.
A kurzus célja megismertetni a hallgatókat az épületszerkezeti-konstruktőri munka
jellegzetességeivel. A hallgatók gyakorlati feladatok elvégzése zben szerezhetnek
tapasztalatokat az építészeti szándék épületszerkezetekben kiteljesedő megvalósulásának
lehetőségeiről. Egyedileg tervezett, korszerű szerkezetekkel kell megoldaniuk egy építészeti
koncepciójában kiérlelt épülettervet, a kiviteli tervek részletességéig. Fontos szerepet kap a
szerkezeti variánsok kidolgozása, az alternatívákban gondolkodás, a funkcionális analízis, a
szerkezet-elemzés és optimalizáció, a szakmailag megalapozott döntéshozatal. A hallgatók a
feladatokat csoportokban oldják meg, melynek sikeres működéséhez elengedhetetlen az
együttműködés, az egyéni felelősségvállalás, és a munkamegosztás. Az eredményeket a
csoportok szakmai vita keretében mutatják be, ahol a konzulenseknek és a hallgatóknak is
lehetősége van véleményezni a munkákat.
A feldolgozandó épületek olyan, építészeti minőséget képviselő, érdekes szerkezeti
problémákkal rendelkező, kisebb majd nagyobb léptékű, megépült épületek, melyeket a
szakmában széles körben elismert, német és angol nyelvű DETAIL folyóirat publikált (1. ábra).
A feladatként kiadott cikkekben csak vázlatos rajzok és egy rövid leírás található az épületekről.
A hallgatói 3-4 fős csoportok a kiválasztott épületről először információkat gyűjtenek és
értelmezik azokat. Majd a félév során a csoport a magyar viszonyoknak megfelelő
átalakításokkal kiviteli terv szintű dokumentációt készít az épületről. A konstruktőri munka
során fontos szempont az eredeti terv építészeti szándékainak a részletekben való kiteljesítése.
Az építészeti tervek szokásos feldolgozási szintjei szerint a féléves munkát három részfeladatra
tagoljuk: [1] az épület megismerése, elemzése, kritikája az épület vázlattervi
tervdokumentációja segítségével; [2] az épület és szerkezeteinek megoldása az engedélyezési
tervek szokásos részletességéig; [3] az épület és szerkezeteinek teljes körű megoldása a kiviteli
tervek részletességéig. A kurzuson teljesítendő egyéni feladatok közé tartozik még egy a
választott épület szerkezeti megoldásaival kapcsolatos témájú tanulmány és előadás elkészítése,
valamint egy szerkezettervezési zárthelyi feladat megoldása is. Az egyéni feladat
kidolgozásával a hallgatók speciális ismeretekre tesznek szert, melyeket a tervek kidolgozása
során kamatoztathatnak, a csoportban a téma „szakértőjévé” válnak. A hallgatók egyéni és
csoportos munkáját konzultációk segítik és alakítják. A részfeladatok konkrét kijelölése a
kidolgozandó témák kiválasztása a konzulensekkel közösen, a munka folyamatában történik. A
feladatok megoldásait a hallgatók tervlapokon és vetített képeken szóbeli magyarázatokkal
mutatják be a teljes tankörnek. A tervek és a bemutatók tetszőleges technikával készülhetnek,
de a számítógépes feldolgozás erősen ajánlott. A bemutatók után a konzulensek a munkát
véleményezik, és vitára bocsátják a hallgatóság előtt.
136
Épületszerkezetek tervezése projekt I.
tavaszi félév
Épületszerkezetek tervezése projekt II.
őszi félév
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
1. ábra: Az Épületszerkezetek tervezése projekt I. és II. tárgyak féléves feladatai az elmúlt években
(A képek forrásai a DETAIL folyóirat 2008-2015-ös számai)
137
Az Épületszerkezetek tervezése projekt I. és II. tárgyakkal kapcsolatos hallgatói
visszajelzéseink nagyon pozitívak (Horváth, 2016). A kiadott feladat, a külföldi épület, az
idegen nyelvű cikk általában tetszik a hallgatóknak, mert újszerű kihívást jelent számukra.
Felismerik, hogy ezek a tárgyak az adott félév legfontosabb tárgyai, és ha ehhez mérten állnak
a feladatokhoz, akkor jó eredményekkel és sikerélménnyel tudják zárni a félévüket. Egy
vélemény szerint: „A legtöbbet ezen tantárgyak keretein belül tanultam az egész képzés alatt.”
Egy másik szerint: „Imádtam a tárgyat, izgalmas, érdekes, felnyitja az ember szemét, hogy
mennyi apróságra oda kell figyelni. Ez a tantárgy áll a legközelebb a valósághoz.” A tárgyak
sikerességét az is jelzi, hogy több hallgató is itt talált olyan kortárs épületszerkezeti problémára,
mely felkeltette annyira az érdeklődését, hogy később a szakdolgozatában is folytatta a téma
kifejtését.
Kritikákat főleg azon hallgatók fogalmaznak meg, akik nehezebben vagy kevesebb sikerrel
teljesítették a tárgyat. A kritikák többsége a csapatmunka nehézségeit emeli ki: a csapattagok
különböző szintű elkötelezettségét, a közös munka megszervezését térben és időben, az
együttdolgozás technikai nehézségeit, az egyéni felelőségvállalás hiányosságait és egyéb
emberi tényezőket.
E tárgyak keretében a valós épülettervezési és építészeti tervfeldolgozási metódust kívántuk
modellezni. Ennek fontos részét képezik a kortárs építészeti feladatok és a csoportmunka is. A
jövőben a tárgyakat kissé át fogjuk alakítani, hiszen a 2017/2018-as tanévtől induló új
tantervekben kissé módosul a tárgyak helye, szerepe és kimérete. Tervezzük, hogy a jövőben
nagyobb szerepet adunk az építéskivitelezési szempontoknak és feladatoknak, ösztönözzük a
hallgatókat a BIM (Building Information Modelling) szemlélet alkalmazására, építőmérnök
hallgatókat és konzulenst vonunk be a tervezési munka folyamatába.
2. ISKOLÁK ÁLLAPOTELEMZÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE
A Széchenyi István Egyetem szerkezettervező építészmérnök MSc szakán az Építészeti és
Épületszerkezettani Tanszék gondozásában 2010 óta fut két olyan tantárgy, melyeknek
gyakorlati kurzusain a hallgatók évről évre egy-egy meglévő épülettel, épületegyüttessel
ismerkedhetnek meg. E feladatok betekintést engednek nekik a meglévő épületek problémáinak
komplexitásába, a tervjavaslatok elkészítésekor pedig megpróbálkozhatnak mindenre kiterjedő
megoldást nyújtani a felmerülő problémákra és a használók egyéb igényeire (Horváth, 2015).
A Gyakorlati épületfizika című tárgy (tantárgyfelelős Tóth Péter PhD, majd Bozsaky Dávid
PhD, előadó és gyakorlatvezető: Horváth Tamás) célja az épületekkel kapcsolatos hő- és
páratechnikai, akusztikai és tűzvédelmi problémák áttekintése, mely témák között kiemelt
szerepet kap az épületenergetikai tanúsítás. A hallgatók a mesterképzés első félévében a
gyakorlati kurzuson egy iskola épületével foglalkoznak csoportokba szerveződve. Először fel
kell dolgozniuk és értelmezniük kell az épületről rendelkezésre álló levéltári vagy irattári
rajzokat, ezzel megismerkednek az épület jelenlegi állapotával, majd szakvéleményt kell
készíteniük az épületről. A szakvélemény tartalma általában:
- Legjelentősebb része a - és páratechnikai elemzésen alapuló épületenergetikai
tanúsítás, melyet hőkamerás vizsgálat egészít ki.
- Foglalkozik az épület akusztikai tulajdonságaival, vizsgálja a szerkezetek hangszigetelő
képességét a külső és belső zajok ellen, és az egyes helyiségek teremakusztikáját is.
- Áttekinti az épületre és szerkezeteire vonatkozó tűzvédelmi szabályozást és irányelveket,
feltárja az épület hiányosságait.
A hallgatók a mesterképzés második félévében az Épített környezetünk című tárgy gyakorlati
kurzusán tovább foglalkoznak a korábban szakvéleményezett iskolaépülettel. Az Épített
138
örökségünk és Épített környezetünk tárgy egy két féléves történeti szerkezettan témát
feldolgozó tárgy (tantárgyfelelős és előadó: Fátrai György PhD, gyakorlatvezető: Horváth
Tamás). A második félév elméleti anyagához gyakorlat is kapcsolódik, melynek keretében egy
meglévő épület korszerűsítését, felújítását, szükség esetén bővítését kell megtervezniük
csoportmunkában. A félév rendszerint az iskolaépülettel kapcsolatos igények átbeszélésével
kezdődik. A hallgatók különböző témák szerint vizsgálják meg az épületet, részben az előző
féléves szakvéleményekre alapozva. Az állapotelemzésben megvizsgált szempontok általában:
- az épület építészeti értékei egykor és most;
- funkcionális kialakítás, megfelelőség és a használók jelenlegi igényei;
- akadálymentes használat lehetősége;
- épületszerkezetek állapota, szemrevételezéses vizsgálatok alapján;
- épületenergetika;
- épületakusztika;
- tűzvédelem.
Az állapotelemzés eredményei alapján a csoportok egy-egy tervezési programot dolgoznak ki,
melyben célokat tűznek ki maguk elé, hogy az egyes felmerülő problémákra milyen mértékben
kívánnak majd reagálni. A félév közepétől már tervekben megfogalmazott megoldásokról
folyik a diskurzus. Először egy vázlatterv készül el, majd a vázlatterv alapján ráközelítünk a
konkrét szerkezeti problémákra, végül a tanulságokat összegyúrva egy-egy részletterveket (pl.:
falmetszeteket) is tartalmazó tervjavaslat születik meg minden csoport munkájának
eredményeként (2. ábra).
A leírt módszeres állapotelemzéshez és a felújítási, bővítési tervek kidolgozásához olyan
épületállományt kerestünk, mely alkalmas a sokrétű elemzésre és melynek jövőbeni megújítása
előttünk álló feladat. Így a kidolgozott vélemények és javaslatok akár még az épületek valós
megújulásához is hozzájárulhatnak, ami egyrészről motiválja az intézményeket a munkánk
támogatásában, másrészről a hallgatókat a gondos munkavégzésben. Az iskolaépületekre
fentiek kiemelten igazak, legtöbbjük esetében minden felsorolt témakörben találhatunk
megoldandó feladatokat.
Győrben mintegy 45 óvoda, 30 általános iskola és 30 középiskola működik, változó intézményi
háttérrel és olykor épületállománnyal (Szerző nélkül, 2015), így az esettanulmányok tárgya még
hosszú évekig biztosítható. Az épületállomány egyedeinek kora természetesen erősen szór,
vannak több száz éves, és egészen új néhány éves épületeink is, nem beszélve a részben vagy
egészben felújított, esetleg bővített épületekről. Az épületállományból azért választottuk
elsőként az 1950-60-as évek épületeit, mert ennek a korszaknak a győri iskolaépületei
építészetileg is érdekesek és értékesek, épületszerkezeti szempontokat tekintve pedig egy
különösen izgalmas korszakban, a hagyományos technológiákat leváltó iparosított építés
korának kezdetén születtek.
Az elmúlt években az építész mesterszakos hallgatók már hat győri középiskola
épületegyüttesével foglalkoztak. Az intézmények megkeresésünket mindig szívesen fogadták,
munkánkat folyamatosan támogatták, melyet ezúton is hálásan köszönünk. A hat iskola:
- Hild József Építőipari Szakközépiskola,
- Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Szakközépiskola és Szakiskola,
- Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium,
- Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnázium,
- Győri Tánc-és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium,
- Szabóky Alfréd Szakiskola.
139
Iskola rövid neve
„A” tervjavaslat
B” tervjavaslat
Hild József
Szakközépiskola
Bercsényi Miklós
Szakközépiskola
Lukács Sándor
Szakképző Iskola
Baross Gábor
Szakgimnázium
Tánc- és
Képzőművészeti
Iskola
Szabóky Alfréd
Szakiskola
2. ábra: Az iskolakorszerűsítési tervek végeredményei, az egyes tervjavaslatok egy-egy látványterve
(A képek forrásai az egyes tervezőcsoportok 2011 és 2016 között készült tervdokumentációi)
Az épületek jelenlegi állapotának felmérése és az állapotrögzítés a felújítási bővítési tervek
elkészítésének elengedhetetlen előzménye. A féléves feladatokban a hallgatók 1:200-as léptékű
állapotrögzítő terveket készítettek minden épületegyüttesről, mely egyrészt segíti a
szakvéleményezést, másrészt a felújítási és bővítési tervek alapanyagául is fog szolgálni. Sajnos
az egyetemi féléves gyakorlati feladatok kerete nem engedi meg, hogy ezek a tervek részletes,
mindenre kiterjedő helyszíni felmérésen alapuljanak, így általában a rendelkezésünkre álló
levéltári, vagy irattári tervek aktualizálásai készülnek el a helyszíni bejáráson tapasztalt,
szembetűnő változások átvezetéseivel. A helyszíni bejárásokkor alkalmat keresünk arra is,
hogy információkat kaphassunk az épületek üzemeltetési tapasztalatairól, melyek felhívhatják
a figyelmünket az épületek építészeti, épületszerkezeti és gépészeti hiányosságaira. A
nyilvánvaló hiányosságokon túlmenően szoktunk kérdezni arra is, hogy milyen meglévő
vagy új funkcióknak szeretnének helyet teremteni az épületekben.
140
A vizsgálódás eredményeit a hallgatók a tankör előtt tematikusan prezentálják,
gondolatébresztő jelleggel. A kialakuló diskurzus eredményeként a hallgatói csoportok egyedi
tervezési programokat tudnak kialakítani. Az állapotelemzés metódusa az évek során
fokozatosan finomodott, tartalmát tekintve az alábbi területeket öleli fel:
- építészeti értékek például,
- funkcionális megfelelőség,
- akadálymentes használat,
- épületszerkezetek állapota,
- termografikus felvételek elemzése,
- épületenergetika,
- épületakusztika és
- tűzvédelem.
Az állapotelemzésben az 50-60 éves épületeket az éppen aktuális követelmények szerint
vizsgáljuk. Ezért szinte természetes, hogy az épületek nem felelnek meg minden tekintetben,
mivel a műszaki követelmények, különösen az épületenergetika és a tűzvédelem területén, az
elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak, de hasonló szigorodást figyelhetünk meg a
funkcionalitás területén is, ha például az akadálymentes használat követelményére gondolunk,
vagy áttekintjük az iskolaépületekre vonatkozó hatályos szabványokat.
Megjegyzendő, hogy a vizsgálatok konzultációval kísért hallgatói munkák, így a hivatkozott
„szakvélemények” tartalma csak megfelelő forráskritikával kezelhető, értelmezhető. A
vizsgálatok célja az épületszerkezeti szakértői feladatokba való betekintés volt, melynek
mélységét erősen befolyásolhatta az egyes hallgatók feladat iránti elkötelezettsége és
motiváltsága is. A konzultációk során törekedtünk a vizsgálati módszerek és eredmények
szakszerűségét a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni.
Az Épített környezetünk tárgy gyakorlati kurzusán az épületek állapotelemzése után a hallgatói
csoportok egyéni tervezési programokat dolgoznak ki, melyekben különböző hangsúlyokat
kapnak az épületegyüttesekkel kapcsolatos problémák. A csoportok így különböző komplex
megoldásokat tudtak kidolgozni a fennálló problémákra. A tervezési folyamatok hangsúlyos
problémái évről-évre változtak egyrészt az épületek egyedi igényei szerint, másrészt az MSc-s
hallgatók előképzettsége szerint. Így került előtérbe a funkcionális igények, az
akadálymentesítés, a műemlékvédelem, a fokozott energiatudatosság, vagy akár a passzívház
komponensek alkalmazásának témaköre az egyes tervezőcsoportok megközelítési módjában. A
tervdokumentációk minősége természetesen változó, de javuló tendenciát mutat. Minden
tervben találhatunk értékes gondolatokat, melyek reményeink szerint megtermékenyítőleg
hathatnak majd az esetleges későbbi felújítások vagy bővítések tervezésekor, kivitelezésekor.
A Gyakorlati épületfizika és az Épített környezetünk tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati
feladatok hallgatói fogadtatása alapvetően kedvező (Horváth, 2016). Az állapotelemzési és a
tervezési feladatot újszerűnek, valóságosnak élik meg. Többen sajnálták, hogy egyéb feladatik
mellett nem tudtak még több energiát fektetni a tárgyakba. Mások kiemelték, hogy a képzés
végén, a diplomatervezés előtt nagyon hasznosnak találták ezt a tárgyat szintetizáló jellege
miatt.
A Gyakorlati épületfizika tárgy szinte változatlan helyen szerepel a 2017/2018-as tanévtől
induló új tantervekben. Az Épített környezetünk tárgy viszont megszűnik, helyébe más tárgyak
lépnek majd, melyeket nem a mi tanszékünk gondoz. Az épületkorszerűsítések komplex
szemléletű tervezésébe továbbra is fontosnak tartjuk bevezetni a hallgatókat, ezért keressük
azokat a tanszékközi együttműködési lehetőségeket, melyekkel a korábbi gyakorlathoz hasonló
féléves feladatokat adhatunk ki a hallgatóknak.
141
ÖSSZEFOGLALÁS
A cikkben leírt két példával bemutattam, hogy az építészoktatásban, azon belül is az
épületszerkezetek és az épületszerkezet-tervezés oktatásában hogyan jeleníthető meg a projekt
személet. Látható, hogy mindkét példa a felsőbb éves építészek képzésében valósul meg, ami
lehetővé teszi, hogy a korábban elsajátított ismereteiket előhívjuk, és azok kreatív alkalmazását
elősegítsük. A komplex, nagyméretű feladatok új, a valós munkakörülményekhez hasonló
helyzeteket szülnek, melyekben nem csak a szakmai, hanem a szociális kompetenciák is
fejlődni tudnak. A hallgatói vélemények általában pozitívak a projektfeladatokkal szemben.
A hamarosan induló szakreform újabb lehetőségeket kínál a projektszemlélet alkalmazására. A
jelentősen átdolgozott tantervek egyik alapvetése volt a nagy kreditszámú projekt alapú
tervezési tárgyak bevezetése. Az új tanterv bevezetése megkívánja a jelenlegi oktatási
gyakorlatunk felülvizsgálatát, újragondolását, módszertani fejlesztését, hatékonyságának
növelését (Kőrössi-Horváth, 2011). Célunk, hogy az új tantervben tanszékközi
együttműködésekkel tantárgyakon átívelő feladatokat fogalmazzunk meg, hogy a különböző
tárgyak keretein belül egy feladat különböző megvilágításba kerülhessen, más-más
problémákra koncentrálva. Másik célunk, hogy még jobban modellezzük a valós
építésztervezői, épületszerkezet-tervezői munkát azáltal, hogy a szakági együttdolgozás és
egyeztetések folyamatát is beépítjük a feladatokba, például építőmérnök hallgatók bevonásával
és a BIM platform használatával. Reményeink szerint kitartó és kreatív munkával a győri
építészoktatás színvonala tovább emelhető jelenlegi és majdani hallgatóink, jövőbeli kollégáink
épülésére.
142
IRODALOMJEGYZÉK
Kőrössi Éva, Horváth Tamás (2010): Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának
fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen. In: Hajdu Miklós, Sferle-Baranyai Tímea
(szerk.) ÉTE Építésmenedzsment és technológia konferencia: Építőipar a fenntartható
fejlődésért. Budapest, 2010. október 28., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2010.
pp. 111-116.
DETAIL (2008-2015): Kortárs épületek képei a DETAIL folyóirat különböző számaiból.
Horváth Tamás (2015): Állapotelemzésen alapuló felújítási és bővítési javaslatok 1950-es,
1960-as években épült győri középiskolák épületeire. IN: Fátrai György, Horváth Tamás
(szerkesztők): XL. Épületszerkezettani Konferencia. Győr-Pannonhalma, 2015. május 21-
22. SZE, Győr, 2015. pp. 39-58.
Szerző nélkül (2015) Szerző nélkül: Oktatási intézmények. Győr MJV honlapja,
http://oktatas.gyor.hu/, 2015. július 16.
Horváth Tamás (2016): SZE Építészképzés Reform – Az Építészeti és Épületszerkezettani
Tanszék tantárgyai. Kérdőíves felmérés eredményei. 2016.
Látványtervek (2011-2016): Az iskolaépületek korszerűsítési tervjavaslatainak
dokumentációiból származó látványtervek.
Kőrössi Éva, Horváth Tamás (2011): Az épületszerkezettan-oktatás módszertani megújulása a
Széchenyi István Egyetemen In: Hajdu Miklós, Sferle-Baranyai Tímea (szerk.) ÉTE
Építésmenedzsment és Technológia Konferencia: Fejlődési lehetőségek az építőipar
területén. Budapest, 2011. október 28., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2011. pp.
69-74.
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen
  • Kőrössi Éva
  • Horváth Tamás
Kőrössi Éva, Horváth Tamás (2010): Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen. In: Hajdu Miklós, Sferle-Baranyai Tímea (szerk.) ÉTE Építésmenedzsment és technológia konferencia: Építőipar a fenntartható fejlődésért. Budapest, 2010. október 28., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2010. pp. 111-116.
Kortárs épületek képei a DETAIL folyóirat különböző számaiból Állapotelemzésen alapuló felújítási és bővítési javaslatok 1950-es, 1960-as években épült győri középiskolák épületeire. IN: Fátrai György, Horváth Tamás (szerkesztők): XL. Épületszerkezettani Konferencia
DETAIL (2008-2015): Kortárs épületek képei a DETAIL folyóirat különböző számaiból. Horváth Tamás (2015): Állapotelemzésen alapuló felújítási és bővítési javaslatok 1950-es, 1960-as években épült győri középiskolák épületeire. IN: Fátrai György, Horváth Tamás (szerkesztők): XL. Épületszerkezettani Konferencia. Győr-Pannonhalma, 2015. május 2122. SZE, Győr, 2015. pp. 39-58.
Szerző nélkül: Oktatási intézmények
  • Szerző Nélkül
Szerző nélkül (2015) Szerző nélkül: Oktatási intézmények. Győr MJV honlapja, http://oktatas.gyor.hu/, 2015. július 16.
SZE Építészképzés Reform – Az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék tantárgyai. Kérdőíves felmérés eredményei
  • Horváth Tamás
Horváth Tamás (2016): SZE Építészképzés Reform – Az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék tantárgyai. Kérdőíves felmérés eredményei. 2016.
Az iskolaépületek korszerűsítési tervjavaslatainak dokumentációiból származó látványtervek
  • Látványtervek
Látványtervek (2011-2016): Az iskolaépületek korszerűsítési tervjavaslatainak dokumentációiból származó látványtervek.
Az épületszerkezettan-oktatás módszertani megújulása a Széchenyi István Egyetemen In: Hajdu Miklós, Sferle-Baranyai Tímea (szerk.) ÉTE Építésmenedzsment és Technológia Konferencia: Fejlődési lehetőségek az építőipar területén
  • Kőrössi Éva
  • Horváth Tamás
Kőrössi Éva, Horváth Tamás (2011): Az épületszerkezettan-oktatás módszertani megújulása a Széchenyi István Egyetemen In: Hajdu Miklós, Sferle-Baranyai Tímea (szerk.) ÉTE Építésmenedzsment és Technológia Konferencia: Fejlődési lehetőségek az építőipar területén. Budapest, 2011. október 28., TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2011. pp. 69-74.