Infrared thermography as an imaging diagnostics tool for equine medicine

Abstract

Background: Medical imaging techniques can significantly aid correct diagnosis and have become essential to advanced veterinary care. Infrared thermography (IRT) is a novel and so far scarcely used tool in veterinary medicine in Hungary. IRT records the emitted heat of the body in a thermal map. Abnormalities in the thermal signature can indicate potential anomalies.
Objectives: By highlighting the capabilities of IRT in equine medicine, the authors aim to popularise the method among practitioners. The advantages of IRT and its potentials as a supplementary diagnostic tool are reviewed. Limitations of the technique are also discussed, supplemented by guidance for how to overcome them. Five case studies are presented to illustrate the versatility of IRT and pro- vide examples of body parts that can be efficiently examined.
Materials and Methods: An ICITM 7640 IR PAD 640P infrared camera was used to record the thermal signature in areas of veterinary interest in five horses. Thermo- grams were then evaluated to detect and localise potential pathologies.
Results and Discussion: IRT was successfully used to identify (1) an asym- metrical thermal signature on the horse’s back due to an ill-fitted saddle; (2) increased temperature in the area of left splenius cervicis; (3) a fractured molar in the premaxilla-maxilla region; (4) a chip fracture in the proximal sesamoid bone of the right forelimb; and (5) inflammation of the hoof on the right forelimb. IRT can be used efficiently as a comparatively inexpensive and rapid pre-diagnostics tool to localise or establish a strong suspicion of certain abnormalities before directing the patient towards further imaging diagnostics (e.g. PET/CT, MRI). The authors advise to include thermography in veterinary education and advocate the establishment of a standardised framework for veterinary IRT concerning imaging methods, regulations, and environmental conditions.

Full text

MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. MÁJUS
139. / 259-268.i
LÓ
Infrared thermography as
an imaging diagnostics tool
for equine medicine
Tálas László1*
ifj. Tálas László2
L. Tálas1*
L. Tálas jr.2
1. IRT Diagnose KG
Bruck an der Leitha, Austria
* e-mail: irtvetinfra@gmail.com
2. School of Experimental Psychology
University of Bristol
Bristol, UK
Az infravörös thermográfia,
mint képalkotó diagnosztikai eszköz
a lógyógyászatban
ÖSSZEFOGLALÁS
A szerzők jelen tanulmányukban áttekintik az infravörös thermográfia (IRT) alkal-
mazási lehetőségeit az állatgyógyászatban, kiemelt tekintettel a lógyógyászatra,
tárgyalva a technológia előnyeit és lehetséges korlátait. A képalkotó diagnosz-
tikai eszközök nagymértékben segítik a helyes kórismét, és a gyakorlatban már
előfeltételei a színvonalas állatorvosi munkáknak. Az IRT egy egyelőre csak szűk
körben alkalmazott módszer az állatgyógyászatban, amelynek során a test által
kisugárzott hőt rögzítik. A szerzők öt esettanulmányon keresztül bemutatják,
hogy miként használható a technológia patológiás elváltozások megelőzésére,
észlelésére és nyomon követésére lovak esetében.
SUMMARY
Background: Medical imaging techniques can significantly aid correct diagnosis
and have become essential to advanced veterinary care. Infrared thermography
(IRT) is a novel and so far scarcely used tool in veterinar y medicine in Hungary.
IRT records the emitted heat of the body in a thermal map. Abnormalities in the
thermal signature can indicate potential anomalies.
Objectives: By highlighting the capabilities of IRT in equine medicine, the authors
aim to popularise the method among practitioners. The advantages of IRT and its
potentials as a supplementary diagnostic tool are reviewed. Limitations of the
technique are also discussed, supplemented by guidance for how to overcome
them. Five case studies are presented to illustrate the versatility of IRT and pro-
vide examples of body parts that can be efficiently examined.
Materials and Methods: An ICI™ 7640 IR PAD 640P infrared camera was used to
record the thermal signature in areas of veterinary interest in five horses. Thermo-
grams were then evaluated to detect and localise potential pathologies.
Results and Discussion: IRT was successfully used to identify (1) an asym-
metrical thermal signature on the horse’s back due to an ill-fitted saddle; (2)
increased temperature in the area of left splenius cervicis; (3) a fractured molar in
the premaxilla-maxilla region; (4) a chip fracture in the proximal sesamoid bone
of the right forelimb; and (5) inflammation of the hoof on the right forelimb. IRT
can be used efficiently as a comparatively inexpensive and rapid pre-diagnostics
tool to localise or establish a strong suspicion of certain abnormalities before
directing the patient towards further imaging diagnostics (e.g. PET/CT, MRI). The
authors advise to include thermography in veterinary education and advocate the
establishment of a standardised framework for veterinary IRT concerning imaging
methods, regulations, and environmental conditions.

260
LÓ AZ INFRAVÖRÖS THERMOGRÁFIA HASZNÁLATA A LÓGYÓGYÁSZATBAN
Az infravörös thermográfia (infrared thermography – IRT) a test által kisugár-
zott hőt méri. Állatorvosi diagnosztikai alkalmazása egyre gyakoribb világszerte,
viszont hazai szakmai körökben egyelőre korlátozott a használata. Az IRT egy
régóta bevált technológia a humán gyógyászatban (18, 22), ahol elsődlegesen a
emlőrák-diagnosztika segédeszközeként tett szert ismertségre (19). A thermo-
gráfia módszerét sikeresen átültették állatorvosi felhasználásra is, és az elmúlt
évtizedben az IRT-vel végzett esettanulmányok irodalma stabilan növekszik.
Számos faj esetében használtak IRT-t betegségek észlelésére és nyomon köve-
tesére, pl. madarak (15), kutyafélék (16, 17), szarvasmarhák (26, 30, 32), sertések
(4, 24), nyulak (37) és juhok (5) esetében.
Az élőlények belső hőmérséklet-eloszlása nem egyenletes; a lovak bőrfelszí-
nének hőmérséklete pl. általánosan 5 °C-kal alacsonyabb, mint a maghőmér-
séklet (34). A legtöbb testrésznek szűk az egészséges hőmérséklet-tartománya;
1 °C aszimmetria már szignifikáns eltérés és patológiás elváltozásra utaló jel
lehet (34). A helyi keringés és anyagcsere szintjének emelkedése hőtermelés-
sel jár, és többek között egy gyulladásos folyamatot is jelezhet. Rendellenesen
alacsony hőmérséklet pedig csökkent szöveti perfúzióra utalhat, ami pl. érelzá-
ródással, infarktussal vagy az autonóm idegrendszerben bekövetkezett válto-
zásokkal hozható összefüggésbe (35). Az IRT célja ezen hőmérséklet-változások
kimutatása.
Az IRT-hez kapcsolódó felszerelés egy hőkamerából áll, ami egy bolométer
segítségével méri a kisugárzott hőt. A lógyógyászatban használt más képal-
kotó eljárásokhoz (1. ábra) hasonlóan az infravörös kamerák az elektromágneses
spektrum egy bizonyos részét figyelik meg. Amíg a látható fényt mérő kamerák
érzékenysége általában a 0,4 és 0,7 µm közötti tartományra korlátozódik, az inf-
ravörös kamerák képesek akár 14 µm hullámhosszú sugárzás észlelésére is. Az
így kapott képet termogramnak nevezik. A hőmérséklet-különbségeket egy tet-
szés szerint választott színskála jelzi, így pl. a kék jelöli az alacsonyabb, a piros
a magasabb hőmérsékletet (2–6. ábrák). A termogramok lehívhatók a kamerából
és (hordozható) számítógépen vagy táblagépen elemezhetők.
Az IRT egyik fő előnye, hogy nem igényel fizikai kapcsolatot az állattal; 0,5–5 m
távolságból is alkalmazható (25). Ez biztonságosabbá teszi a képalkotást, keve-
sebb stressz éri a beteget, ill. olyan állatok monitorozását is lehetővé teszi,
amelyek nehezen megközelíthetőek. A módszer nem igényel sem altatást,
sem érzéstelenítést. Mindemellett az IRT nem invazív, nincs szükség kontrasz-
tanyag bevitelére a páciens testébe. Mivel a kisugárzott hőt méri, nem bocsát
ki semmilyen, potenciálisan egészséget befolyásoló elektromágneses sugár-
zást. Más képalkotó eljárásokhoz – úgymint röntgenvizsgálat, számítógépes
tomográfia (CT) és mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) – képest az IRT jelen-
tősen olcsóbb, mind a berendezésekhez szükséges beruházást és a vizsgálat
díját tekintve. Ez jobban megfizethetőbbé teszi a módszert, így kisebb klinikák
és egy szélesebb kliensréteg számára is elérhetőbb. A kapcsolódó felszerelés
kompakt és könnyen szállítható; a legtöbb IRT-kamera hasonló méretű, mint
egy digitális fényképezőgép. A vizsgálat elvégezhető az állat tartási helyén,
ami nagymértékben csökkenti az állat szállításához kapcsolódó költségeket,
kockázatokat és stresszt. A képfeldolgozás és diagnózis in situ elvégezhető az
állatorvos által, így nem igényel további szakembereket (pl. technikusokat).
A termogram azonnal hozzáférhető és bemutatható az állattulajdonosnak.
A képek felhasználóbarátok és könnyen elmagyarázhatók, ami hozzájárul az
ügyfél elégedettségéhez és a probléma megértéséhez. A kapcsolódó egész-
ségügyi kockázatok hiánya, a kis költség és a könnyű mozgathatóság lehetővé
teszi a módszer korlátlan mértékű használatát. Ezért az IRT kimondottan alkal-
mas nagy értékű állatok folyamatos megfigyelésére és a kezelt állatok követé-
ses vizsgálatára (10).
Az infravörös the rmo-
gráa egy régóta bevált
technológia a humán
gyógyászatban, amely
a test által kisugárzott
hőt méri
A helyi keringés és
anyagcsere szintjének
emelkedése hőterme-
léssel jár, rendellenesen
alacsony hőmérséklet
pedig csökkent szöveti
perfúzióra utalhat
Az IRT egyik fő előnye,
hogy nem igényel zikai
kapcsolatot az állattal;
0,5–5 m távolságból is
alkalmazható, nem igé-
nyel sem altatást, sem
érzéstelenítést

261
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. MÁJUS
1. ÁBRA. Az elektromágneses
spektrum diagnosztikai fel-
használása a lógyógyászatban
Az ábra HILDEBRANDT és
mtsai (14) humándiagnoszti-
kai ábrájának adaptációja.
Forrás: DR. BAKOS ZOLTÁN1, 2, 6,
DR. TÓTH PÉTER4, DR. JONATHON
DIXON7, szerzők3, 5
FIGURE 1. Utilisation of the
electromagnetic spectrum for
diagnostics in equine medicine
Figure adapted from HIL-
DEBRANDT et al. (14). Image
courtesy: DR. BAKOS ZOLTÁN1, 2, 6,
DR. TÓTH PÉTER4, DR. JONATHON
DIXON7, authors3, 5
Hullámhossz
méterben
Képalkotó
technológia
Példák a kimutatható
elváltozásokra
Rádióhullám
103100–120/perc Mágneses
rezonancia1
Törések, ízületi
elváltozások
Mikrohullám
10-2Ultrahang2Lágyszövetek, pl. inak és
szalagok elváltozásai
Infravörös
sugárzás
10–5
Infravörös
thermográfia3
Abnormális felületi
hőmérséklet
Látható fény
10–6Arthroszkópia4Avulsiós törések, fertőzött
ízületek
Ultraibolya
sugárzás
10–8
UV-fény5Bőrelváltozások
Röntgensu-
gárzás
10–10
Röntgenkép6Csontsérülések
Gamma-
sugárzás
10–12
Szcintigráfia7Idegsérülések, csonta-
nyagcsere

262
LÓ AZ INFRAVÖRÖS THERMOGRÁFIA HASZNÁLATA A LÓGYÓGYÁSZATBAN
Az IRT-képek megbízhatósága nagyban függ a környezeti feltételektől (27,
28). TURN ER javaslata szerint a környező levegő hőmérséklete kb. 20 °C kell
legyen, 30 °C felső korláttal (34). A tapasztalataink alapján a módszer meg-
bízhatatlanná válik 10 °C alatt, ami korlátozza a télen végzett vizsgálatokat.
Továbbá komoly befolyásoló tényező a levegőáramlás (3); akár 1,8 km/óra
sebességű szél is jelentősen csökkentheti a termogramok pontosságát (39).
Ezenfelül zavaró tényező lehet a levegő nagy páratartalma (3). Lehetőség
szerint a vizsgálatot javasolt fedett helyen, egy állandó hőmérsékletű tér-
ben elvégezni (35). Fontos, hogy a tér hőmérséklet-eloszlása egyenletes
legyen, azaz ne legyenek sugárzó hőforrások a közelben. Abban az esetben,
ha a vizsgálatot szabad térben végzik, kerülni kell a közvetlen napsugárzást,
mert ez befolyásolja a hőeloszlást az állat testén (3).
A módszer kizárólag a felületi hőmérséklet mérésére alkalmas. Tapasz-
talataink alapján a mélyebben fekvő (> 5–6 cm) szövetekről készült felvé-
telek korlátozottak, mivel nincs információ a hőforrás pontos mélységé-
ről. Ezért az IRT használatát közvetlenül a bőr alatti izmok, ízületek, inak,
szalagok, csontok (pl. fogak) és lágyabb szövetek vizsgálatához javasoljuk.
A hosszú szőr és a vastag bőr rontják a termogramok használhatóságát (34).
A felületi szennyeződések (pl. nedvesség, por, sár) további negatív tényezők,
ezért javasolt a vizsgált terület megtisztítása. Egy adott testrész hőmérsék-
lete szorosan összefügg dinamikus folyamatokkal, úgymint a véráramlás-
sal és az erek összehúzódásával (28). A keringést számos élettani esemény
befolyásolja, pl. az állat cirkadián ritmusa (31). Emellett már elvégzett/meg-
kezdett kezelések (pl. gyógyszerkezelés) is hatást gyakorolhatnak a test-
hőmérsékletre (38). Ezek mellett az állat kora is szerepet játszhat, mivel a
biológiai kor fordítottan arányos bizonyos anatómiai képletek (pl. szemek)
átlagos hőmérsékletével (33), így ezt is figyelembe kell venni a vizsgálat
során.
Az IRT-vizsgálat sikeresen elvégezhető olyan esetekben is, ahol az állat-
hoz való hozzáférés erősen korlátozott, pl. cet félék és úszólábúak esetében,
ahol a légzőnyílás, ill. a szemek több méter távolságból vizsgálhatók (25).
Emellett egy hasznos eszköz lehet állatjóléttel kapcsolatos tanulmányok-
ban is: a stressz gyakran összefüggésbe hozható a testhőmérséklet emel-
kedésével (33). A szemek hőmérsékletének vizsgálata segíthet az állat által
átélt fájdalom meghatározásához olyan traumatikus beavatkozások során,
mint pl. a hím sertések ivartalanítása (24). A z IRT ugyanakkor egyre jobban
tért nyer a lógyógyászatban.
A lovak gyakran vannak kitéve nagymértékű fizikai igénybevételnek, és
ezért folyamatosan nagy a mozgásszervi problémák kockázata (20). Az IRT
hatékonyan alkalmazható olyan klinikai szindrómák diagnosztizálására,
amelyek sántaságot okozhatnak, továbbá az ezek kezelését követő gyógyu-
lási folyamatok is nyomon követhetőek (7).
Az IRT és az ultrahang-vizsgálat egymást kiegészítő használata különö-
sen sikeresnek bizonyult a hátágyéki tájékon lévő elváltozások észlelésére:
24 Quarter Horse vizsgálata során FONESCA és mtsai eredményesen tudtak
elváltozásokat feltérképezni thermográfia segítségével, amelyeket ezután
ultrahanggal vizsgáltak (9). Továbbá az IRT hatékony diagnosztikai eszköznek
bizonyul a lótenyésztésben is. Segítségével számos, még szubklinikai fázis-
ban lévő, a termékenységre veszélyt jelentő hereelváltozás korán észreve-
hető (23). A hőmérséklet-változás összefüggésbe hozható a vemhességgel:
késői vemhességben lévő kancák oldala melegebb, mint a nem vemheseké
(2). A következő részben példákon keresztül bemutatjuk, hogy miként alkal-
mazható az IRT lovakban lévő patológiás elváltozások megelőzésére, észle-
lésére, és nyomon követésére.
Az IRT-képek megbízha-
tósága nagyban függ a
környezeti feltételektől
Az IRT közvetlenül a bőr
alatti izmok, ízületek,
inak, szalagok, csontok
(pl. fogak) és lágyabb
szövetek vizsgálatára
alkalmas
Az IRT és az ultra-
hang-vizsgálat egymást
kiegészítő használata
különösen sikeresnek
bizonyult a hátágyéki
tájékon lévő elváltozá-
sok észlelésére

263
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. MÁJUS
ESETTANULMÁNYOK
Az esetismertetések öt eseten keresztül mutatják be az infravörös thermográfia
használatát. Az 1. eset egy nyeregvizsgálat során készült infravörös képeken
keresztül ábrázolja a helytelen nyeregilleszkedés és/vagy helytelen lovaglás hatá-
sát a ló hátára. A 2., 3., 4. és 5. esetek a módszer használatát mutatják a prob-
léma helymeghatározása, a kezelés és a gyógyulási folyamat nyomon követése
eseteiben.
Minden kép az ICI™ 7640 IR PAD 640P (Infrared Cameras Inc, Beaumont, TX, USA)
640 × 480 pixel felbontású és 7–14 µm spektrális érzékenységű kamerával készült.
A kamera távolsága a lovaktól 0,5 és 1,8 m között változott, a vizsgált területtől
függően. A hőmérséklet-érzékenység alsó és felső határát a külső hőmérséklet
és az egyes esetek szerint állítottuk be. A hőmérsékleti határok megállapítása
tapasztalati úton történt, a környezeti hőmérséklet, páratartalom és légmozgás
figyelembevételével, amelyek mérésére egy Kestrel® 3000 Environmental Meter
(Nielsen-Kellerman, Boothw yn, PA, USA) készüléket használtuk.
1. ESET: HELYES NYEREGILLESZTÉS
A rosszul illeszkedő nyereg gyakran a lovas súlyának egyenlőtlen eloszlását
okozza, és a ló hátágyéki tájékán fájdalom jelentkezik a túlzott nyomás hatására
(11, 12, 21). Az elcsúszott nyereg lehet egy már meglévő patológiás elváltozás, pl. a
hátulsó végtag sántaságának jele (11). Az egyenlőtlen súlyterhelés a ló háti szaka-
szán aszimmetrikus hőképet mutat. A jelenség bemutatására egy lovasiskolában
(Baja, Magyarország) egy 15 éves, magyar félvér kancát rövid időn keresztül szán-
dékosan rosszul lovagolták egy lovaspályán. Ezt követően infravörös hőkamerás
felvételek készültek 10 perc lovaglás után a nyereg belső felületéről és a ló hátáról.
Látható, hogy az az oldal, amelyik a nagyobb nyomásnak volt kitéve, magasabb
hőmérsékletű (2a ábra). Az egyenetlen hőeloszlás a nyergen is megfigyelhető (2b
ábra). Jó nyeregilleszkedés esetén mind a ló hátán (2c ábra) és a nyergen (2d ábra)
is szimmetrikusan oszlik el a hőmérséklet. A képek lovaspályán készültek, szabad
ég alatt, felhős időben. A környezet hőmérséklete 18 °C, a kamera érzékenységi
határai 12 és 38 °C között voltak. A ló hátáról készült felvételek 1,8 m távolságból és
45°- os szögben, a nyeregfelvételek 1 m távolságból és 90°-os szögben készültek.
2. ÁBRA. A rossz és a jó nyeregillesztés hőtérképe
Ha rossz a nyeregillesztés, akkor az egyenetlen terhelés aszimmetrikus hőelosz-
lást mutat (a) a ló hátán, jelen esetben a bal oldalon emelkedett hőmérsékletű
területek jelentek meg. Ez észrevehető (b) a nyergen is. Amikor a nyereg jól illesz-
kedik, a hőtérkép szimmetrikus (c) a ló és a (d) nyereg esetében is
FIGURE 2. Heat signature of incorrect and correct saddle fitting
If ill-fitted, the uneven pressure results in an asymmetric heat distribution (a) on the
horse; in this case areas with increased temperature appeared on the left side. This
is also observable (b) on the saddle. When the saddle is positioned correctly, the
signature is symmetric on both (c) the animal and (d) the saddle
A szerzők öt eseten
keresztül mutatják be
az infravörös thermo-
gráa használatát
A rosszul illeszkedő
nyereg gyakran a lovas
súlyának egyenlőtlen
eloszlását okozza, ami
a ló háti szakaszán
aszimmetrikus hőképet
mutat

264
LÓ AZ INFRAVÖRÖS THERMOGRÁFIA HASZNÁLATA A LÓGYÓGYÁSZATBAN
2. ESET: MEGNÖVEKEDETT HŐMÉRSÉKLET A BAL OLDALI NYAKTÁJÉKON
A ló egy 8 éves, herélt amerikai Quarter ló a Bauer-istállóban (Bauer Reitstall),
Pöttschingben, Ausztriában. A tulajdonos elmondása szerint a ló nehezen, fáj-
dalom tüneteit mutatva fordult jobbra a kiképzése során. A fordítással szembeni
ellenszegülés különböző patológiás folyamatok következménye lehet, ideértve
többek között a fogakban, végtagokban, vagy a gerincben létrejövő elváltozá-
sokat. A vizsgálat célja a fájdalom helyének meghatározása volt. A bal (3a ábra)
és a jobb (3b ábra) oldali nyaki tájék hőkamerás vizsgálatának elvégzése után
relatív magas hőmérséklet volt mérhető a bal oldali nyaktájékon. A megemel-
kedett hőmérsékletnek ebben a régióban számos oka lehet: megnövekedett
izomfeszülés, a m. splenius cervicis gyulladása, a nyakcsigolyák periostitise vagy
arthrosisa stb. Ennél az esetnél látható, hogy részletes diagnózist felállítani csak
a hőkamerás felvételekre alapozva gyakran nem egyszerű, és további vizsgá-
latok szükségesek (de már az adott régióra vonatkoztatva). Az IRT-vizsgálatok
eredményét közöltük a ló állatorvosával, aki folytatta az állat kezelését. A képek
az istálló folyosóján készültek, a környezet hőmérséklete 20,3 °C, a kamera érzé-
kenységi határai 14 és 39 °C között voltak. A nyak bal és jobb oldali képei 1 m
távolságból és 90°-os szögben készültek.
3. ESET: TÖRÖT T ÖRLŐFOG
A ló egy 9 éves, westfáliai kanca, amely vizsgálatra érkezett a Domäne
Tierärztliche Klinik (Karthaus, Németország) állatorvosi klinikára. A ló fájda-
lom tüneteit mutatta a táplálék rágása közben. Ez szájüregi megbetegedés
gyanúját vetette fel, mint pl. rendellenes kopás, fogágybetegség, szájüregi
idegentest, nyelvsérülés vagy törés. A hőkamerás felvételek vizsgálata során
megállapították, hogy a bal oldalon a praemoláris-moláris állcsonti területen
(4a áb ra) magas hőmérsékletű pont mutatkozik, ami potenciálisan gyulla-
dásos folyamatra utalt. A jelenség a jobb oldalon nem volt látható (4b á b ra).
A lovon ezután röntgenvizsgálat készült, amely a bal oldali maxillaris első
molaris fog (209) törését mutatta ki (4c á bra). A képek a k linikán egy vizsgáló -
szobában készültek. A környezet hőmérséklete 16,2 °C, a kamera érzékenységi
határai 11 és 39 °C között voltak. A ló fejének képei 0,6 m távolságból és 90°-os
szögben készültek.
3. ÁBRA. Relatív különböző hőmérséklet (a) a bal és (b) a jobb oldali splenius cervicis
régióiban, jelezve egy izomfeszüléses vagy gyulladásos folyamatot a bal oldalon
A fej nyaktájék jobb oldali képén (b) a fültő tájék viszonylagosan melegebb képének oka,
hogy a ló feje és a kamera által bezár t szög nem azonos a bal oldalihoz viszonyítva
FIGURE 3. Comparative differences in the heat signatures observed around the area of (a)
the left and (b) right cer vical splenic suggest a strained muscle or inflammation on the left
side
The relative temperature increase observed (b) at the base of the right ear is due to the
deviation of angle between the head of the horse and the camera on images taken from
the left and right side
Egy ló, amely nehezen,
fájdalmat jelezve fordult
jobbra, a hőkamerás
vizsgálattal a nyak bal
oldalán relatív hőmér-
séklet-emelkedést
mutatott
Egy fájdalmas rágás
tüneteit mutató lóban
magas hőmérsékleti
pontot találtak a bal
praemolaris-molaris
állcsonti területen

265
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. MÁJUS
4. ESET: PROXIMALIS EGYENÍTŐCSONT TÖRÉSE
A ló egy 14 éves, westfáliai csődör, amely vizsgálatra érkezett a Domäne Tierärzt-
liche Klinik (Karthaus, Németország) állatorvosi klinikára. A ló a jobb elülső
csüdízület hajlítására egyértelmű fájdalmat mutatott. A jobb elülső láb alsó
részének hőkamerás vizsgálatára került sor, amely megemelkedett hőmérsék-
letet mutatott a palmaris felszínen (5a ábra). Az ezt követő röntgenvizsgálat
megállapította a proximalis egyenítőcsont törését (5b ábra). A képek a klinikán
egy vizsgáló szobában készültek. A környezet hőmérséklete 18,4 °C, a kamera
érzékenységi határai 7 és 38 °C között voltak. A ló elülső végtagjának képei 0,8 m
távolságból és 135° szögben készültek.
5. ESET: PATATÁLYOG
A ló egy 16 éves lipicai kanca, amely Sükösdön, Magyarországon él egy farmon.
A jobb elülső végtagnál heveny sántaságot mutatott 4 nappal patkolás után.
A kórelőzmény és a tünetek a patairha helyi heveny gyulladását valószínűsítet-
ték. Hőkamerás vizsgálat készült a pata talpi felületéről, amely megemelkedett
hőmérsékletet mutatott a pata központi régiójában (6a á bra). A ló három napon
át Phenylbutazon injekciós kezelést és nedves kötést kapott. Négy nap múlva
4. ÁBRA. (a) A bal oldali praemolar-molar maxilla régió hőtérképe egy behatárolható meleg területet mutat, amely nem
feltűnő (b) a jobb oldali felvételen. További (c) röntgenvizsgálat kimutatta a bal oldali maxillaris első molaris fog (209) törését
FIGURE 4. (a) Thermogram of the praemolar-molar maxilla region of the left side indicates a localised warm area, which is
not marked on (b) the right side. Further (c) X-ray analysis revealed a fracture in the left molar (209)
5. ÁBRA. (a) A jobb elülső végtag proximalis egyenítőcsontjánál megemelkedett
hőmérséklet látható. A bal patában látható magas hőmérséklet mutatja, hogy a ló a bal
lábát jobban terheli, kímélve ezzel az elváltozást mutató ellenoldali lábat. A thermográfiát
követő (b) röntgenvizsgálat megállapította a jobb elülső lábon a laterális proximalis
egyenítőcsont törését
FIGURE 5. (a) The right forelimb had increased temperature around the proximal sesa-
moid bones. The increased heat in the left hoof suggests that the horse allocates more
weight to the left side, sparing the opposite, diseased leg. A subsequent (b) X-ray analysis
of the right forelimb revealed a chip fracture of the lateral proximal sesamoid bone
A törött proximalis
egyenlítőcsont meg-
emelkedett hőmérsékle-
tet mutatott a palmaris
felszínen
A hőkamerás vizsgá-
lat patatályog esetén
mind a kórjelzés, mind a
kezelés nyomon köve-
tése esetén hasznos
volt

266
LÓ AZ INFRAVÖRÖS THERMOGRÁFIA HASZNÁLATA A LÓGYÓGYÁSZATBAN
a kezelés és a gyógyulás nyomon követése miatt újabb hőkamerás vizsgálatra
került sor (6b. ábra), amely azt mutatta, hogy a kezelés sikeres volt, mivel a
korábbi rendellenesen magas hőmérséklet jelentősen csökkent a talpi régióban.
A felvételek az istálló folyosóján készültek. A környezet hőmérséklete 15 °C, a
kamera érzékenységi határai 7 és 39 °C között voltak. A pata képei 0,5 m távol-
ságból és 90°-os szögben készültek.
MEGVITATÁS
Öt esettanulmányon keresztül bemutattuk, hogy miként használható az infra-
vörös thermográfia lovakat érintő betegségek megelőzésére, észrevételére és
nyomon követésére. Az IRT-nek nagy az érzékenysége, de kis specificitású (7, 17),
azaz bár segítségével patológiás elváltozások korai szakaszban észrevehetőek,
kevésbé alkalmas a rendellenes hőmérséklet-változás okának pontos meghatá-
rozására. Ezért a módszer leginkább prediagnosztikai szerepre alkalmas. Miután
az IRT-vizsgálat során egy patológiás állapot megállapítást nyer, az állattulajdo-
nosnak nagyobb bizonyossággal javasolhatók további komplexebb (és költsége-
sebb) diagnosztikai eljárások (pl. röntgen, ultrahang, CT, MRI, PET, szcintigráfia).
Így alkalmazva az IRT segíthet a fals pozitív esetek csökkentésében, ami mér-
sékelheti az állattulajdonos költségeit. Továbbá segíthet meggyőzni az állattu-
lajdonost a további diagnosztikák és kezelések szükségességéről. Az IRT nagy
előnye, hogy könnyen és költséghatékonyan használható folyamatosan; segít-
ségével nagy értékű állatok, pl. versenylovak időszakos jelleggel vizsgálhatóak
(monitoring). Emellett a módszer képes látszólag egészséges állatokban akár
hetekkel a klinikai tünetek vagy radiológiai elváltozások megjelenése előtt kóros
hőmérséklet-változásokat kimutatni (7). Az állat kezelését követő IRT-vizsgála-
tokkal felügyelhető a kezelés eredményessége és a gyógyulás folyamata.
Az IRT hazai állatorvos szakmában való szélesebb körű elismertségének és
használatának érdekében javasoljuk a módszer oktatását (már meglévő más
képalkotó diagnosztikai módszerek mellett) az állatorvosi képzésben, továbbá
az állatorvosok ösztönzését, hogy humánorvosi képalkotó képzéseken vegyenek
részt, ahol az IRT szakmai elfogadottsága jobb (22). A legtöbb humánorvoslással
kapcsolatos IRT-módszer közvetlenül hasznosítható az állatgyógyászatban is.
Az állatorvosi IRT egyik komoly hiányossága, hogy nem alakult ki egy egysége-
sen elismert faj és kor szerint lebontott protokoll. Ezért a különböző forrásokból
származó eredmények összehasonlítása körülményes. Humánorvosi alkalma-
zásra már léteznek protokollok (8, 29); és ezek átültetése elősegítheti az esetek
összehasonlítását és az állatorvosok közötti kommunikációt. Ezek a protokollok
6. ÁBRA. (a) A patairha helyi heveny gyulladásának hőkamerás felvétele a jobb elülső
végtagban
(b) Kezelés után az érintet t terület hőmérséklete jelentősen csökkent
FIGURE 6. (a) Thermogram of an acute hoof abscess in the right forelimb
(b) After treatment, the temperature of the affected region markedly declined
Az IRT-nek nagy az
érzékenysége, de kis
specicitású, kevésbé
alkalmas a rendellenes
hőmérséklet-változás
okának pontos megha-
tározására
A módszer képes látszó-
lag egészséges álla-
tokban akár hetekkel
a klinikai tünetek vagy
radiológiai elváltozások
megjelenése előtt kóros
hőmérséklet-változáso-
kat kimutatni

267
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. MÁJUS
többek között kitérnek a hőkamera előirányzott paramétereire, biztonsági intéz-
kedésekre, a páciens felkészítésére és a vizsgálati környezetre (pl. napszak, leve-
gő-hőmérséklet). A kamerakezelés szabályai szintén fontosak; a helyes távolság
és a vizsgált terület által bezárt szög megválasztása, a megfelelő képminőség
és dokumentáció kiemelt fontossággal bírnak. Ezek átvétele a humán orvosi iro-
dalomból (8, 29) potenciális alapot biztosíthat az IRT szabványosított állatorvosi
keretrendszerének. Ezenfelül egy nemzetközi protokoll fokozhatja a hazai és kül-
földi állatorvosok együttműködését; előremozdítva az új technológiák magyar-
országi bevezetését.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az IRT használata hatékonyan segítheti
kóros elváltozások megelőzését, észrevételét és nyomon követését a lógyógyá-
szatban. A technológia még viszonylag ismeretlen Magyarországon, ami korlá-
tozza az állatorvosok és ügyfelek által való elfogadottságát. Mindazonáltal az
állatorvosi IRT irodalma folyamatosan bővül. Ahogy a kapcsolódó berendezések
elérhetősége növekszik és költsége csökken, az infravörös thermográfia előrelát-
hatóan a már meglévő diagnosztikai technológiák meghatározó kiegészítő mód-
szerévé fog válni a közeljövőben.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A szerzők köszönetet mondanak DR. TÓTH JÓZSEF professzor úrnak (Tierärztliche
Klinik Domäne Karthaus) a 3. és 4. esetben bemutatott egyéb diagnosztikai
technikák biztosításáért. DR. BAKOS ZOLTÁN, DR. TÓTH PÉTER (Állatorvostudományi
Egyetem) és DR. JONATHON DIXON (Royal Veterinary College) képeket biztosítottak
a különböző képalkotó diagnosztikák bemutatásához. Köszönettel tartozunk DR.
DONNA L. HARPERnek (Vet-Therm LLC), aki bevezetett minket az infravörös diag-
nosztikába. Továbbá hálásan köszönjük DR. MANUEL SILLERO-QUINTANA professzor
úr (Universidad Politécnica de Madrid), DR. KURT AMMER professzor úr (University
of South Wales), DR. JASMINA STEVANOV (Johannes Gutenberg-Universität Mainz),
DR. JOHN FENNELL (University of Bristol), DR. SZEGHŐ ZSOLT (Észak-magyarországi
Lógyógyászati Kft.) és DR. TÁLASNÉ JURÁNOVICS CSILLA (IRT Diagnose KG) a cikkhez
nyújtott kiváló javaslatait.
IRODALOM
1. BIONDI, F. – DORNBUSCH, P. T. et al.: Infrared ocular thermography
in dogs with and without keratoconjunctivitis sicca. Vet. Ophthal-
mol., 2015. 18. 28–34.
2. BOWERS, S. – GANDY, S. et al.: Assessment of pregnancy in the
late–gestation mare using digital infrared thermography. Therio-
genology, 2009. 72. 372–377.
3. CHURCH, J. S. – HEGADOREN, P. R. et al.: Influence of environmen-
tal factors on infrared eye temperature measurements in cattle.
Res. Vet. Sci., 2014. 96. 220–226.
4. COOK, N. J. – CHABOT, B. et al.: Infrared thermography detects
febrile and behavioural responses to vaccination of weaned pig-
lets. Animal, 2015. 9. 339–346.
5. DE MORAES MARCONDES, G. – NÓBREGA, F. S. et al.: Use of non-in-
vasive imaging methods for evaluation of bone regeneration
in bone defec ts induced experimentally in III/IV metacarpus of
sheep. Acta Sci. Vet. , 2015. 43:1319.
6. DYSON, S. – GREVE, L.: Saddle slip and hindlimb lameness in
sports horses. Equine Health, 2014. 18. 46.
7. EDDY, A. L. – VAN HOO GMOED, L . M. et al.: The role of thermography
in the management of equine lameness. Ve t. J., 2001. 162. 172–
181.
8. FERNÁNDEZ–CUEVAS, I. – MARINS, J. C. B. et al.: Classification of
factors influencing the use of infrared thermography in humans:
A review. Infrared Phys . Techn., 2015. 71. 28–55.
9. FONSECA, B. P. A. – ALVES, A. L. G. et al.: Thermography and ult-
rasonography in back pain diagnosis of equine athletes. J. Equine
Vet. Sci., 2006. 26. 507–516.
10. GRAF VON SCHWEINITZ, D.: Thermographic diagnostics in equine
back pain. Vet. Clin. N . Am. Equine Practice, 1999. 15. 161–177.
11. GREVE, L. – DYSON, S.: Saddle f it and management: An
investigation of the association with equine thoracolumbar
asymmetries, horse and rider health. Equin e Vet. J., 2015. 47.
415–421.
12. HARMAN, J. C.: Measurements of the pressures exerted by
saddles on the horses’ back using a computerized pressure mea-
suring device. Pferdeheilkunde, 1997. 13. 129–134.
Az IRT használata haté-
konyan segítheti kóros
elváltozások megelő-
zését, észrevételét és
nyomon követését a
lógyógyászatban

268
LÓ AZ INFRAVÖRÖS THERMOGRÁFIA HASZNÁLATA A LÓGYÓGYÁSZATBAN
13. HARPER, D. L.: The value of infrared thermography in the diag-
nosis and prognosis of injuries in animals. In: Proceedings of Inf-
ramation, 2000. 115–122.
14. HILDEBRANDT, C. – ZEILBERGER, K. et al.: The Application of Medi-
cal Infrared Thermography in Sports Medicine. In: ZASLAV, K. R.
(ed.): An International Perspec tive on Topics in Sports Medicine
and Spor ts Injur y. InTech, 2012. 257–274.
15. HURLEY–SANDERS, J. L. – LARSEN, R. S. et al.: Fungal Osteomyeli-
tis in two bufflehead ducklings (Bucephala albeola). J . Zoo Wildl.
Med., 2015. 46. 613–616.
16. HURLEY–SANDERS, J. L. – SLADKY, K. K. et al.: Use of cortical bone
fenestration, autogenous free skin graft, and thermography for
wound treatment and monitoring in a red wolf (Canis rufus greg-
oryi). J. Zoo Wildl. Med., 2015. 46. 617–620.
17. INFERNUSO, T. – LOUGHIN, C. A. et al.: Thermal imaging of normal
and cranial cruciate ligament–deficient stifles in dogs. Vet. Surg.,
2010. 39. 410–417.
18. JONES, B.: A reappraisal of the use of infrared thermal image
analysis in medicine. IEEE Trans. Med. Imaging, 1998. 17. 1019–1027.
19. KENNEDY, D. A. – LEE, T. et al.: A comparative review of ther-
mography as a breast cancer screening technique. Integr. Cancer
Ther., 2009. 8. 9–16.
20. KOBLUK, C. N.: Exercise intolerance and poor performance in
western performance horses. Vet. Clin. N. Am. Equine Practice,
1996. 12. 581–606.
21. KOTSCHWAR, A. – BALTACIS, A. et al.: The effects of different
saddle pads on forces and pressure distribution beneath a fitting
saddle. Equine Vet. J., 2010. 42. 114–118.
22. LAHIRI, B. B. – BAGAVATHIAPPAN, S. et al.: Medical application of inf-
rared thermography: A review. Infrared Phys. Techn., 2012. 55. 221–235.
23. LLOYD–JONES, J. L. – PUROHIT, R. C . et al.: Use of thermography
for functional evaluation of stallion scrotum and testes. J. Equine
Vet. Sci., 2015. 35. 488–494.
24. LONARDI, C. – SCOLL A, A. et al.: Can novel methods be useful for
pain assessment of castrated piglets? Animal, 2015. 9. 871–877.
25. MELERO, M. – RODRÍGUEZ–PRIE TO, V. et al.: Thermal reference
points as an index for monitoring body temperature in marine
mammals. BMC Res. Notes, 2015. 8:411.
26. METZNER, M. – SAUTER–LOUIS, C. et al.: Infrared thermography of
the udder after experimentally induced Escherichia coli mastitis
in cows. Vet. J., 2015. 204. 360–362.
27. PUROHIT, R. C.: Use of thermography in veterinary medicine. In:
COHEN, J. M. – LEE, M. H. M. (eds.): Rehabilitation medic ine thermo-
graphy. Impress Publications. Wilsonville, OR, USA, 2008. 135–147.
28. REKANT, S. I. – LYONS, M. A. et al.: Veterinary applications of
infrared thermography. Am. J. Vet. Res., 2016. 77. 98–107.
29. RING, E. F. – AMMER, K.: Infrared thermal imaging in medicine.
Physiol. Meas., 2012. 33. R33–46.
30. SCHAEFER, A. L. – COOK, N. J. et al.: The use of infrared thermog-
raphy as an early indicator of bovine respiratory disease complex
in calves. Res. Vet. Sci., 2007. 83. 376–384.
31. STEWART, M. – WEBSTER, J. et al.: Infrared thermography as a
non–invasive tool to study animal welfare. Anim. Welfare, 2005.
14. 319–325.
32. STOKES, J. E. – LEACH, K. A. et al.: An investigation into the use
of infrared thermography (IRT) as a rapid diagnostic tool for foot
lesions in dairy cattle. Vet. J., 2012. 193. 674–678.
33. TRAVAIN, T. – COLOMBO, E. S. et al.: Hot dogs: Thermography in
the assessment of stress in dogs (Canis familiaris) –A pilot study.
J. Vet. Behav., 2015. 10. 17–23.
34. TURNER, T. A. – PUROHIT, R. C. et al.: Thermography: a review in
equine medicine. Compend. Contin. Educ., 1986. 8. 855–861.
35. TURNER, T. A.: Thermography as an aid to the clinical lameness
evaluation. Vet. Clin. N. Am. Equine Prac t., 1991. 7. 311–388.
36. TURNER, T. A.: Thermography. In: HENSON F. M. D. (szerk.): Equ-
ine Back Pathology: Diagnosis and Treatment. Wiley–Blackwell.
Chichester, UK, 2009. 125–132.
37. VADLEJCH, J. – KNÍŽKOVÁ, I. et al.: Thermal profile of rabbits infe-
cted with Eimeria intestinalis. Vet. Parasitol., 2010. 171. 343–345.
38. VAINIONPÄÄ, M. – SALLA, K. et al.: Thermographic imaging of
superficial temperature in dogs sedated with medetomidine and
butorphanol with and without MK–467 (L–659’006). Vet. Anaesth.
Analg., 2014. 40. 142–148.
39. WESTERMANN, S. – STANEK, C. et al.: The effect of airflow on ther-
mographically determined temperature of the distal forelimb of
the horse. Equine Vet. J., 2013. 45. 637–641.
Közlésre érk .: 2016. nov. 1.