ChapterPDF Available

Nemzedékek, nemzedékek közötti kapcsolatok, nemzedéki politika. Többnyelvű kompendium - Edition 2016

Authors:

Abstract and Figures

Nemzedékek, nemzedékek közötti kapcsolatok, nemzedéki politika. Többnyelvű kompendium - Edition 2016
No caption available
… 
Content may be subject to copyright.
08
hun
08
Kurt Lüscher, Andreas Ho, Gil Viry & Eric Widmer, Mariano Sánchez,
Giovanni Lamura & Marta Renzi, Andrzej Klimczuk, Paulo de Salles Oliveira,
Ágnes Neményi, Enikő Veress, Cecilia Bjursell & Ann-Krisn Boström,
Gražina Rapolienė & Sarmitė Mikulionienė, Sema Oğlak & Ayşe Canatan
Generaonen, Generaonenbeziehungen, Generaonenpolik
Generaons, intergeneraonal relaonships, generaonal policy
Généraons, relaons intergénéraonelles, poliques de généraons
Generaciones, relaciones intergeneracionales, políca generacional
Generazioni, relazioni intergenerazionali, polica generazionale
Pokolenia, relacje międzypokoleniowe, polityka relacji
międzypokoleniowych
Gerações, relações intergeracionais, políca geracional
8. Nemzedékek, nemzedékek közö kapcsolatok, nemzedéki polika
Generații. Polici generaționale și relații intergeneraționale
Generaon, relaoner mellan generaoner, generaonspolicy
Kartos, kartų santykiai, kartų polika
Kuşaklar, kuşaklararası ilişkiler, kuşak polikası
Ein mehrsprachiges Kompendium
A mullingual compendium
Un abrégé mullingue
Un compendio mullingüe
Un compendio mullingue
Wielojęzyczne kompendium
Um compêndio mullíngue
Többnyelvű kompendium
Un compendiu mullingvisc
E mångspråkigt kompendium
Daugiakalbis kompendiumas
Çok dilli bir Rehber
172
08
GENERATIONES
„Nemzedékek” különböző országok kutatóinak szabad kapcsolathálója különböző szakterüle-
tekről a nemzedékközi kapcsolatok elméle, módszertani, kutatási és a polika tárgykörében.
A Konstanzi Egyetem “A társadalmi integráció kulturális alapja” nevű kutatási központ által
nanszírozo.
„Generaones“ ist ein freies Netzwerk von Wissenschalerinnen und Wissenschalern, in unter-
schiedlichen Ländern und Disziplinen, die sich mit aktuellen Fragen der Generaonenanalyse in
Theorie, Methodologie, Empirie und Polik beschäigen. Es wird vom Exzellenzcluster „Kulturelle
Grundlagen von Integraon“ der Universität Konstanz gefördert.
“Generaones” is a free network of scholars from dierent countries and disciplines concerned
with the analysis of intergeneraonal issues in theory, methodology, research and policy. It is
nancially supported by the Center of Excellence „Cultural Foundaons of Social Integraon“,
University Konstanz
Edion 2016
© Universität Konstanz 2016
This book is distributed under the terms of the Creave Commons Aribuon 4.0 Internaonal
License (hp://creavecommons.org/licenses/by/4.0/), which permits use, duplicaon, adap-
taon, distribuon and reproducon in any medium or format, as long as you give appropriate
credit to the original author(s) and the source, provide a link to the Creave Commons license
and indicate if changes were made.
ISBN 978-3-89318-074-5
Downloads:
www.generaonen-compendium.de
Unterstützt von:
173
08
Nemzedékek, nemzedékek közö kapcsolat, nemzedéki
polika
Bevezető
Mint az Előszóban említeük, ebben a tanulmányban a különböző lehetséges értelmezések
közül egyet teszünk magunkévá a „nemzedékek” elemzésében. Meg kell jegyeznünk egyrészt
a következőt: amikor az emberek sajátmagukat gyelik meg – vagy amikor mások gyelik meg
őket – mint egy nemzedék tagjait, ők felismerik, hogy a nemzedéki tagság fontos saját társadalmi
identásukban és tehát saját cselekvéseikben. De hogy milyen mértékben jellemző, az mindig a
sajátos helyzetek, feladatok és társadalmi környezet függvénye. Ez az állapot segítséget nyújthat
az élet meggyelésére a „posztmodern” társadalomban, amelyben fontos az, hogy az ember
miként fejlesz személyi és társadalmi identását.
Ez a kiindulási pont fogalmi elemzésre ad lehetőséget a nemzedékek viszonylatában. Utal Karl
Mannheim jól ismert megismerő eszközére, „nemzedéki státus – a nemzedék mint aktualitás –
nemzedéki egység”, i a tudat és identás eltérő megközelítést hordoz.
Egy ilyen megközelítés különleges gyelmet fordít a különböző nemzedékek tagjainak viszonyára
és ezen viszonyok dinamikájára, s különös gyelmet szentel a szocializációnak és a reproduk-
ciónak (generavity). Ugyanakkor ezen rész befejezéseként sajátos fogalmakat javasolunk. Az
emberi gyakorlat végessége, a reprodukció jelentése, és végül ezek értelmének keresése, ami
mindig fontos. Ezek mind történelmi és egyben aktuális témák. A jelen ellentmondásos dina-
mikája és a jövő bizonytalansága újraerősí a gyelmet az esedékes ”nemzedéki kérdésekben”
(utalás Karl Mannheimra, a nemzedéki elmélet megalkotójára).
Ez a megközelítés eltér aól, a szemléleől, amely a nemzedéket társadalmi kategóriának vagy
“csoportnak” tekin, összehasonlítva a társadalmi osztállyal (a nemzedék történelmi meghatá-
rozása). A felte kérdés elsősorban az, hogy „a közösségek megoszto gyakorlata”-ként meg
lehet-e azt gyelni. A másik megközelítés a családi nemzedékekre gyel (a nemzedékek szárma-
zási meghatározása).
A mi megközelítésünk: felderíteni a kééle szemlélet közös vonásait. Tehát a nemzedékek kap-
csolatát meg kell szervezni, és mind strukturális, mind pedig társadalmi-demográai feltételeit
gyelembe venni. Ezért a polikai szempont kerül előtérbe, melyet a nemzedéki polika új fogal-
ma sztáz. Ez a továbbiakban lehetőséget nyújt eljutni „a nemzedékek közö méltányosság”1
fogalmához.
Ez egy a különböző lehetséges értelmezések közül. De a látóhatár tágítható, mely további lehe-
tőségeket hordoz. Mi a jövőben a társadalmi-kulturális szempontot akarjuk vizsgálni, valamint
az életút (life course) koncepciót. A vita nyito.
1 A szövegösszefüggés és akadémiai diszkurzus függvényében a német eredeből “Generaonengerechgkeit”a
következő kifejezések haszálatosak, „nemzedékek közö rend” „nemzedékközi méltányosság”, „nemzedékközi
objekvitás”.
174
08
Miért kell többnyelvű kompendium? Jól tudo, hogy a tudomány globalizált, ez nyilvánvaló
minden szinten. Az angol nyelv elsőbbsége is vitathatatlan. A hasonló eredmények gyakran
okoznak csalódást és elfedik a nom különbségeket a különböző kultúrákban és nyelvekben.
A növekvő intézményi és szabályozási hasonlóságok európai szinten, vagy a növekvő hasonló
társadalmi trendek előfordulása a különböző európai országokban eltakarja a kulturális külön-
bözőségek folyamatosságát. E különbségek kifejeződnek az azonos nemzetközi kifejezések eltérő
értelmezésében.
A mi véleményünk, hogy a többnyelvűség alapot nyújt a jelenség jobb megértéséhez, valamint
elméle hasznosításához a nemzedékek közö kapcsolatok kutatásában. A nom különbségek
további elmélyedést eredményeznek. Sajátos kihivású fogalmak, melyek nem olyan egyszerűek,
mint „az állam/kormány” vagy a „polika”.
175
08
Jegyzetek a magyar forditáshoz
A forditás nyilván kultúrafüggő, vagyis minden nyelv és kultúra sajátos fogalmi rendszer alapján
fejezi ki gondolatait. A forditás során, annak ellenére, hogy az angol nyelvű szociológiai fogal-
makkal sztában vagyok, sokszor gondolkodnom kelle a legmegfelelőbb kifejezés használatá-
ról. Például i van az a szó hogy generavity, aminek elég nehéz a megfelelő magyar kifejezését
megtalálni. Lehet eredeztetés, eredean, reprodukció stb, szóval a szöveget többször is el kelle
olvassam, hogy a legmegfelelőbb kifejezéssel forditsam. Viszont jó, hogy sok nyelvre ültek át a
nemzedéki problémát, mert ezáltal ebben a témakörben sokkal hamarabb tudunk majd közmeg-
egyezésre jutni. A forditás csak kiidulópont majd az empirikus kutatásra, o derül ki sokminden
a használt fogalmakkal kapcsolatosan.
A könyvészet összegyűjtése is hosszasabb keresés eredménye, mert csak a rendszerezés folyma-
tában derült ki, hogy a téma részleteire mennyire szegényes vagy gazdag a szakirodalom. Bizo-
nyos kérdésekkel a magyar szakirodalom többet foglalkozo, mig más területekkel kevesebbet.
Az viszont megállapitható, hogy elméle irás a nemzedékekről, azok kapcsolatáról kevés van,
és érdekes módon az öregedés valamint az idősebb nemzedékek kérdései csak a legutóbbi idő-
szakban kerültek teritékre. Az iúsággal viszont állandóan foglalkoznak a szerzők. Érdekes lenne
összehasonlitani a különböző nyelvek és kultúrák szakirodalmát is, mert lehetnek hasonlóságok,
de bizonyára jelentős különbségek is közöük.
Ágnes Neményi
176
08
A nemzedék fogalma
A nemzedékek közö viszony örök
8.01 Olyan kifejezések, mint „nemzedéki koniktus”, „nemzedékek párbeszéde”, „nemzedéki
szolidaritás” vagy „a kor felelőssége”, arra utal, hogy általában a közönség ma mennyire van
beavatva a nemzedékek közö párbeszédbe. Ezek a szókapcsolatok a nemzedékközi retorika
kifejezői és arra vonatkoznak, miként kell megélni és értékelni a nemzedékek közö viszonyt. A
nemzedékek közö retorika jellemzője antagoniszkus struktúra az idealizált szolidaritás és a
koniktus közö, ahol a nemzedékek közö különbségek gyakran dramazáltak. A nemzedékek
közö retorika fontos elemei a metaforák. A következő metaforákat lehet megkülönböztetni
(lásd J. Bilstein: „Methaphoric of the term of Generaon” in: Lieban/Wulf: Generaon. Wein-
heim, 1996) lásd az 1. sz. Táblát
A nemzetközi metaforák változatai Példák
Fejlődés „Új ember” megteremtése”
Ciklikusság és folyamat Nemzedékek láncolata, az élet állomásai
Jog Nemzedékek közö szerződés
Javulás A tanár, mint kertész, az iúság a mi jövőnk
Idegenség és elválás A nemzedékek háborúja
8.02 Követve L. L. Nasht (1978. A lét fogalmai. In: Daedalus 107,1) a görög kifejezés, a „genos”,
a „genesthai” igébe épül, ami azt jelen „létezni, létezésbe kerülni”, és leírja az élet fordulóinak
lépéseit. A gyermek megszületésekor új nemzedék jön létre, mely szüleitől eltér. Ez a folyamat
ismétlődik minden új nemzedék megjelenésekor. Mindig megismétlődik, de mint tény, ugyanaz
marad. Az ank Rómában a „nemzedék” görög kifejezés „eredetet”, „teremtést”, „újratermelést
jelente. Tehát a teremtő teremt valamit, ami azonos férval vagy nővel, az emberek teremté-
sekor a teremte más egyed, mint a teremtő, nem mint faj. Továbbá J. Bilstein hangsúlyozza,
hogy a fogalom két alapgondolatra épül – eredet és teremtés mint folytonosság és ciklikusság,
más szóval teremtés és tagság –, melyek kifejezik a szó metaforikus használatát. Ezen alapvető
feszültségek a lehetséges ambivalens tendenciákra, valamint a nemzedékek közö viszonyok
ambivalens gyakorlatára utalnak, s melyek a nemzedékek közö retorika polarizálódásában nyil-
vánulnak meg – S. Weigl (2006. Genea-Logik). A gyelem a nemzedék kulcsfogalmára terelődik
a különböző akadémiai diszciplinákban, egyfelől a fejlődés és hagyomány kereszteződésekor,
másfelől elkülönítve a tudományt a humán diszciplináktól. Ez tükröződik az alkalmazo kutatási
módszerekben, amelyekben a nemzedékek „számítanak” és „számon tartoak”.
8.03 Hogy megérthessük a ”nemzedék” fogalmát, fontos a történelmi szempont és a külön-
böző használa módozatok gyelembevétele. A hit, hogy valami „új” kell hogy keletkezzen/létre
jöjjön a már létezőből, ez a „nemzedék” szíve. Lényeges, hogy ez az „új” nemzedék eltér az elő-
zőtől, de egyben azzal hasonlatos jellegzetességek hordozója is. A történelmi fogalom bizonyos
egyszerűsítésekkel felosztható elhatárolt fázisokra. (Keresztezve a fogalmat az antropológiai, a
biológiai, a történelmi és a szociológiai értelmével, ami fontos.)
177
08
8.04 A fogalom történetének három fázisa a következő
1. Az első fázis magába foglalja az ank időszakot és a sötét évszázadokat, és jellemzője az az
erőfeszítés, hogy megérthető legyen azon jelen, amely a hagyományos múltra építe. Analó-
gia épült az egyéni életút időszakos struktúrája és a társadalmi fejlődés közé, melyet a családi
és rokoni kapcsolatok közveteek. E korai szakasz közvetee az ismeretek átadását egyik
nemzedékről a másikra, megteremtve a nemzedéki kapcsolatok megértésének pedagógiai
alapjait.
2. A második fázis a modern korral veszi kezdetét. Ezen fázis jellegzetessége túlnyomóan a
nemzedék fogalmának használata, amely jelzi egy új és nyito jövő kezdetét. A nemzedékek-
ben a haladás eszközét láák. A gyelem a művészetekre és a tudományra koncentrálódo.
A fogalom első jelentése a nemzedékközi viszonyokhoz hasonlatos pedagógus–diák közö
tudásátadás modellje volt. Ezzel ellentétben a polgári családban a nemzedékek egymást köve-
tése garantált és idealizált volt. Az első fázishoz hasonlóan a legtöbb példa férakra vonatkozik.
3. A harmadik fázisban a nemzedékek értelmezése a közelmúltban kezdődö, ahol a nem-
zedék fogalma eszközként szolgál egy időintervallum jellemzésére. Ez kifejezi a megválto-
zo perspekvát a múlt, a jelen és a jövő viszonylatában. A valódi hatások ellenére a jövő
bizonytalan a hagyományokra alapozva. Ezen belső ellentmondás nyilvánvaló, főként a jelen-
kori posztmodern társadalmak elemzésekor. De a biztonság elvesztése szintén hozzájárult a
nemzedékek megértéséhez: a családi nemzedékek egymást követése és a társadalmi szint
egymással kölcsönös kapcsolatban van. Ez hangsúlyosan fejeződik ki a társadalom-polikában
a nemzedékek közö jogok újraelosztásában a társadalombiztosítási rend összefüggéseiben
(és ennek reformjában).
8.05 A posztmodern korban sajátos gyelmet szentelnek a nemi eltéréseknek, ebben a kér-
désben fontos a társadalom-polikai következmények elemzése. Elismerik a nők szerepét, és vita
folyik a nemek kapcsolatáról. Ezeket jelentősen befolyásolja a mindenhol jelen lévő média és az,
ahogyan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez. Ez szintén következményeket jelent a nemzedékek
és nemek kölcsönös kapcsolatára, ahogyan „az ellátás”példája mutatja.
Támpontok a fogalmak jelenkori sokféleségéhez
8.06 A nemzedékek közö kapcsolatokat illetően a jelenkori gyelem a kiadványok sokaságá-
ban fejeződik ki, melyek új értékelések mia kelk fel az érdeklődést. Ezt követően megpróbáljuk
ezeket rendszerezni, tekinteel a fogalom történetére, felhasználva az újabb kiadványokat. (Bár
ezen kiadványok jól ismertek, mi az olvasó gyelmét az interneten található teljes könyvészet
felé fordítjuk.)
Összesítve a nemzedékek közötti kapcsolatok témakörét, ennek a következő kategóriáit és disz-
kurzusait azonosítouk:
178
08
1. Leszármazási nemzedékek, melyek a rokonságra, ősökre, családi szerepekre vonatkoznak
Példák a szakirodalomból:
Bergson és Robertson (1985), Nagyszülők (Grandparenthood)
Cherlin és Jr. Furstenberg (1986), Az új amerikai nagyszülő (The New American Grandpa-
rent)
Rossi és Rossi (1990), Az emberi kapcsolatok: szülő–gyermek kapcsolat az életút folyamán
(Of human bonding: Parent-child relaonships across the life-course)
Szinovacz (1998) A nagyszülőség kézikönyve (Handbook on Grandparenthood)
Illés Iván, Nemzedékek nyomában, Társadalomstaszkai tanulmány, Valóság, 1981, 11sz.
p. 49-55.
Kulcsár Rózsa, A szülők és gyermekeik iskolai végzesége ill szakképzesége közö családi
kapcsolatok, In Munkaügyi Szemle, 1985, 12 sz. p 25-29.
Simonovits András, Együélő nemzedékek modellcsaládja, In Közgazdasági Szemle, 1994,
41 évf.5 sz. p. 411-427.
Dávid Beáta, Tervezni,tervezni, In A család vonzásában :tanulmányok Pongrácz Tiborné
szteletére, szerk Spéder Zsolt, Budapest, KSH Népesedéstudományi Intézete, 2014, p.
49-86
Faragó Tamás, Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18-20 században a magyar
falusi társadalom háztartási és rokoni viszonyainak szociológiai elemzése, doktori érteke-
zés, 1994.
2. Pedagógiai nemzedékek a nevelési kapcsolatokra utalnak iskolában, cégnél, gyámkodás,
valamint a tágabb kultúrában és társadalomban.
Példák a szakirodalomból:
Ecarius (1998) Was will die jüngere mit alteren Generaon? Generaonenbeziehungen
in der Erziehungswissenscha (What does the younger generaon want to do with the
older generaon? Intergeneraonal relaons in pedagogics, Mit akar tenni a atalabb
nemzedék az idősebbel, Nemzedékközi kapcsolatok a pedagógiában)
Liebau (1997) Generaon. Versuch über eine padagogischanthropologische Grundbedin-
gung (Generaon. Essay about a pedagogical-anthropological basic requirement. Nemze-
dék. Esszé a pedagógiai-antropológiai alapról)
Mead (1972) Culture and commitment: A Study of the Generaon Gap (Kultúra és elköte-
lezettség: Tanulmány a generációs szakadékról).
Schelsky (1957) Die skepsche Generaon. Eine Soziologie der deutschen Jugend (The
scepcal generaon. Sociology of the German youth. A szkepkus nemzedék. A német
iúság szociológiája).
Csiky Oo, Nemzedéki gondok, 1984, Eger, Nemzetközi Oktatótelevizió szeminárium,
október 4-6.
Bődi Erzsébet, Nemzedékek kutatóuton, szerk Örsi Julianna, Krizyán József, Túrkevei Kultú-
rális Egyesület, 2008, p 44-52.
Blaskó Zsuzsa, Kultúrális tőke és társadalmi mobilitás, In Szociológiai Szemle, 9. évf. 1 sz,
1999, p 69-96.
Aradvári Lászlóné Kovács Júlia, A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken
keresztül, In Veszprém megyei honismere tanulmányok 2.sz, 1973, 39-46.
179
08
3. A történelmi-társadalmi-kulturális nemzedék vonatkozik:
a) háborús, hányato gazdasági-polikai nyugtalanságra, mely kollekv identást ered-
ményez.
Példák a szakirodalomból:
Eisenberg (1982) The lost generaon: Children in the holocaust (Az elvesze
nemzedék: gyermekek a holokausztban)
Elder Jr. (1974) Children in the Great Depression (Gyermekek a nagy válságban)
Easterlin et al. (1990) Rerement prospects of the baby boom generaon (A ba-
by-boom nemzedék öregségi kilátásai)
Garai László, Nemzedékek a Magyar 20.században, In Krika, 27 évf. 7 sz. 1998, p.
17–20.
Matolcsy Papp Zoltán, Nemzedékek alkonya, In Magára hagyo generációk Fiatalok és
öregek a XXI században, Budapest, Saxum Kiadó, 2006, p. 145-160.
Lányi András, Miért jó a ma élő nemzedéknek, ha a jövő nemzedék szó(szoló)hoz jut,
In A közjó az egyház társadalmi tanitása, szerk Beran Ferenc, Budapest, Szt István
Társaság, 2008, p. 125–126.
b) Kulturális mozgalmak, slusok, munka kialakítói
Példák a szakirodalomból:
Campbell (1999). This is the beat generaon (Ez a beat generáció)
Coupland (1991) Generaon X: Tales from an accelerated culture (X-generáció, el-
beszélések egy felgyorsult kultúráról)
Jones (1986) Great Expectaons: America and the baby boom generaon (Nagy elvá-
rás, Amerika és a baby-boom nemzedék)
Rajna Péter, Az életkor csapdái : egymáshoz simuló és feszülő generációk, Budapest,
2007, MultiArt.
Jávor Kata, A nemzedékek és nemek viszonyának alakulása Zsombón, 2 eseanul-
mány tükrében, In : Utak és útvesztők kisüzemi agrárgazdaságban 1990-1999, Buda-
pest, MTA és MTA Társadalomkutató Kiadó, 2002, p. 161–167.
Somlai Péter, Fiatalok történelmi nemzedékei 1968, 1989, 2010. In Ki láto engem
Buda Béla 75, szerk Spannra Marcellina (et al.) Budapest, 2014, KRE L Harmaan, p.
172–186.
c) Társadalombiztosítási szabályok, haszon és kötelezeség (az időskori társadalombiz-
tosítás pénzügyi támogatása)
Példák a szakirodalomból:
Arber and Aas-Donfut (2000) The myth of generaonal conict: The family and sta-
te in ageing sociees (A nemzedéki koniktus mítosza: A család és az állam az örege-
dő társadalomban)
Daatland and Lowenstein (2005) Intergeneraonal solidarity and the family welfare
state balace. (A nemzedékek közö szolidaritás, valamint a családi és állami gondos-
kodás mérlege).
Kohli (1999). Private and public transfers between generaons: Linking the family and the
state (Nemzedékek közö magán és állami transzferek: A család és állam összekapcsolása).
180
08
Willes (2010) The Pinch. How the baby boomers took their children’s future-and
why they should give it back. (A szorító. Hogyan veék el gyermekeik jövőjét a baby
boomerek és miért kell visszakapniuk)
Hun Nándor, Bevezetés a szociális gerontológiába, Budapest, 1972, Medicina Könyvki-
adó.
Kapitány, Hátrányos társadalmi helyzet generációk közö átörökitése, követéses vizs-
gálat eredménye, In : Esély, 23 évf 2 sz. 2012, p. 3–37.
Könczöl Miklós, A jövő nemzedék jogai, In: Jogosultságok elméletek a Miskolci Egye-
tem 2008 dec 5–6 konferenciája 2009, p. 187–195.
Sander Joachim, A nemzedékek közö igazságosság joglozóai alapjai, In Pro futuro
1 sz. p. 8–22, 2012.
4. Idő-diagnózisú nemzedékek, amelyeknél a jellegzetes alcsoportok ideálpusai kiemeltek,
mint a serdülők nemzedékéé.
Példák a szakirodalomból:
Böpple and Knüfer (1998) Generaon XTC: Techno Und Ekstase [Generaon XTC: techno
and ecstasy] (A XTC nemzedék: technika és eksztázis)
Epstein (1998) Youth culture: Identy in a postmodern world (Iúsági kultúra, identás
egy posztmodern világban)
Illies (2000) Generaon Golf (A Golf-nemzedék)
Tapsco (2009) Grown up digital- How the next generaon is changing your world (Felnö-
vekedni digitálisan. Hogyan változtatja meg életedet a következő nemzedék)
Kiss Endre, Individualizáció, mediazáció, nemzedékek, In: Iúsági jövőképek és életstra-
tégiák globalizálódo korunkban, szerk Beszteri Béla, kiadó MTA VEAB Terüle Biz Komá-
rom 2007-2009, 1 kötet p. 10–20.
Laki László, Adalékok az új iúság Magyar jelenségköréhez, In: A társas szociológus, tanul-
mányok Somlai Péter 70 születésnapjához, szerk Aczél Ágnes, ELTE Társadalomtudományi
Kar Budapest, 2011, p. 209–221.
Somlai Péter, Új iúság, szociológiai tanulmány a posztadoleszcenciáról, Budapest, Napvi-
lág Kiadó, 2007.
Srling György, Megalázo nemzedékek, Budapest, Püski Kiadó, 2006.
Más kifejezések metaforikus értelemben használják, pl. új orvosságok generációja, felszerelések,
mint személygépkocsi, számítógép, technikai felszerelések sorai.
181
08
Fogalmi alapozás
Kiindulási pont
8.07 A „nemzedék” fogalmát gyakran szövegösszefüggésben értelmezik, így annak jelentése
kontextusban kikövetkeztethető. Ha kutatásban használják, szükséges az elméle értelmezés. A
fogalmi sokféleség rendszerezése érdekében, kész meghatározás használatával, az ún. „szemi-
okai háromszög” módosíto változatát alkalmazzuk. Ennek értelmében a fogalom „értelme”
a sajátos kifejezésnek az értelmező eljárásával való összekötéséből ered (amely elméle meg-
alapozású és gyakorla célzatú). Ebből az irányból a meghatározások, mint megismerési hipo-
tézisek értelmezhetők. A fogalmak elméle megalapozoságú megállapításokat tartalmaznak,
arra vonatkozóan, hogy valaminek történnie kell. Ha ez a helyzet, akkor a fogalom használata
megalapozo. Sokszor szükséges a fogalom megváltoztatása akár új értelmezéssel, akár a meg-
felelő kiegészítéssel.
8.08 Kiindulási pontunk, hogy a nemzedéki hovatartozás és identás előírása közö kapcso-
lat létezik, melyet a szó jelentése és a nemzedék fogalmának története bizonyít, ahogyan ezt a
bevezetőben hangsúlyoztuk. Ez a gyelmet az egyének és csoportok társadalmi kapcsolatára irá-
nyítja, melyek szociológiai szempontból identást hordoznak. Továbbmenve, alkalmazni lehet az
élet magán- és közszférájára, és kifejeződhetnek egyéni és kollekv életvitelben. A nemzedékek
viszonyának alakulásában a hagyományok és szokások, valamint az ezekkel kapcsolatos jogi meg-
állapodások folyamatosan utalnak egy új nemzedéki rendszer szükségességére, vagyis a nem-
zedékek polikai dimenziójára. Ezen elementáris tények belső kapcsolatai úgy utalnak rá, mint
fogalmi minták (lenyomatok). Ezért mi három alapvető meghatározást ajánlunk: nemzedékek és
nemzedéki identás, nemzedékek közö viszonyok és nemzedékek közö rendszer és polika.
Ezek viszonyítási pontok lehetnek egy meghatározáshoz egyéb tények számára.
Nemz
edékek és nemzedéki identás
Alapvető meghatározás
8.09A „nemzedék” fogalma identásfüggő tevékenységek és társadalmi kapcsolatok elemzé-
sére szolgál jellegzetes demográai évjáratokkal (kohorszokkal), rokoni kapcsolatokkal, szerve-
ze tagsággal összefüggésban, vagy megélt történelmi események viszonylatában. A hangsúly
a gondolkodáson, érzésen, akaraton és cselekvésen van, életvitelen és az egyének és kollekv
aktorok bizonyos életszakaszán.
8.10 Nemzedéki hovatartozásról beszélünk mint a társadalmi identás előírásairól, kikerülve
egy lényegre törő meghatározás csapdáját, ehelye azon cselekvésekre gyelve, amelyek empiri-
kusan meggyelhetők. Időről időre ez történik átvi értelemben, amikor a kollekv aktorok vagy
társadalmi csoportok vagy „közösségekhez kapcsolódók gyakorlatát” (egy teljes nemzedék), ezek
cselekvéseit vizsgáljuk. Az identás vonatkozásai ebből a szempontból szintén meghatározóak.
182
08
8.11 A nemzedéki identás önmagunk előírásainak értelmében elmondható – Johann Wolf-
gang Goethe szavait idézve „Poetry and Truth” (Költészet és valóság) című önéletrajzi írásából –,
hogy bárki, aki z évvel korábban vagy későbben születe, teljesen más személlyé válik a nevelés
és a külső környezet hatására. A születési évjárat (kohorsz), a kor, a tagság időtartama és a tör-
ténelmi események magukban hordják az idő szociológiai meghatározását.
Nemzedéki különbség
8.12 Egy ado nemzedék azonosítására szükség van a nemzedékek egymástól való megkü-
lönböztetésére. A nemzedékek közö különbségek, eltérések azonosítása céljából alakító gya-
korlatra van szükség, valamint az élet megváltozására és olyan társadalmi történésekre, ame-
lyek megmutatkoznak az érzések, gondolkodás, megismerés és cselekvés szintjén. A nemzedéki
különbségek alapját a közös hovatartozás érzése nyújtja társadalmi és történelmi szinten. Nemze-
déki különbségek azonosíthatók egyéni és nemzedéki szinten mint „megélt közösségi gyakorlat”.
Többnemzedéki tagság: többnemzedékiség
8.13 Elvileg egy egyén egy időben több nemzedék tagja is lehet. Ez lehetőségeket, de egyben
határokat is eredményezhet a társadalmi kapcsolatokban. Például idősebb testvérek szülői sze-
repeket vállalhatnak (ellátó, felügyelő) a atalabb testvérekkel szemben. A atalabb nemzedék
alkalmilag a nevelő szerepét vállalhatja a közép- és idősebb nemzedékek irányában a kommuni-
kációs technológia használatának jobb ismerete okán, bár az idősebb nemzedékektől való függés
még tovább létezik az életkörülmények vagy cég-hierarchia viszonylatában. Valamilyen diploma
megszerzése érdekében a szülő vállalhatja bizonyos ideig a diák szerepét, míg más időszakban
szülői szerepét gyermekei viszonylatában.
8.14 A „többnemzedékiség” általában jellemző minden egyénre. Tehát származási, társadal-
mi és kulturális hatások keverednek. Ez szerep-koniktusokat és ellentmondásos gyakorlatot
eredményezhet.
Nemzedéki társasági szocializáció: generav szocializáció
8.15 Mi különbözte meg a személyit a közösségitől a nemzedékközi kapcsolatban? Szabály-
szerű, hogy kéz a kézben vannak a tanulási folyamatokban, amelyek feladatok teljesítésével tár-
sulnak és azzal az erőfeszítéssel, hogy megtartsák és fejlesszék a nemzedékek közö kapcsola-
tokat leszármazási sorrendben. Ezen megállapítás a következő példával támasztható alá: amikor
atalok és idősek, például nagyszülők és unokák, együ cselekszenek, gyakori kísérője ennek
a tanulási folyamat is. A kor- vagy nemzedéki hovatartozás szempontjából jellemzőek a külön-
böző tanulási formák. Így a cselekvésbe egy harmadik tényező is bekapcsolódik, nevezetesen
az anyagi, társadalmi és kulturális örökség átadása, átvétele és fejlesztése. Ezek a szocializáció
jellegzetes folyamatai.
183
08
8.16A származási (generav) szocializáció meghatározható, mint a társadalmi identás olda-
lainak a fejlesztése, mint olyan tanulási folyamat, amelyben különböző nemzedékek tagjai vesz-
nek részt, bíráló szemmel viszonyulva a gazdasági, társadalmi és kulturális örökséghez.
Származástan (eredean)
8.17 A származástan gyakran használatos a demográában a származási viselkedés szinoni-
májaként. Ahogy Erikson értelmezte a Pszichológiájában, az idősebbek törekvése, hogy a ata-
labb nemzedéket ellássa. Mi egy sokkal jobb megértést ajánlunk három lépésben:
Az első általánosítás a származást ahhoz a gondolathoz kö, hogy az emberek azzal a képesség-
gel rendelkeznek, hogy létezésüket saját nemzedékük gondolkodásán és cselekvésein keresztül
értelmezzék. Származási viselkedésüket az ellenőrzés magas fokán tudják tartani. Legtöbben
képesek saját szüleik érdekében vagy azok ellen dönteni.
Másodsorban, az emberek képesek saját jólétük érdekében saját nemzedékükkel összhangban
cselekedni. Ez úgy határozható meg, mint kötelesség és felelősség az egyén és a társadalmi
intézmények irányába.
A harmadik általánosítás mostanában le vita tárgya, s azt jelen, hogy a atalok egyénileg és
közösségileg foglalkoznak az idősek jólétének kérdéseivel.
8.18 Ezért tehát a következő meghatározást ajánljuk: a származás (eredet) az emberek azon
képességére vonatkozik, hogy egyénileg és kollekv módon tudatában vannak a nemzedékek
kölcsönös függésének és gyelembe veszik ezt saját cselekvéseikben. – A származás (eredet)
ilyen értelmezése további lehetőségeket jelent az élet egyéni és társadalmi megélése számára.
A nemzedékek kapcsolatának dimenziói (terjedelme)
Alapvető deníció
8.19 A két vagy több nemzedék tagjai közö, illetve egyetlen nemzedéken belüli kapcsolatok
jellemző vonása a nemzedéki tagság következményeiből eredő közös vonások és a különbözősé-
gek tekintetében jelentkező félelmek jelentkezése (egy nemzedéken belül és nemzedékek közö
kapcsolatokban).
8.20 Ezen kapcsolatok konkrét és kölcsönös módon hatnak vissza egymásra, beleélés, csere
és tanulás formájában. A nemzedékek közö kapcsolatok struktúrája és dinamikája függ töb-
bek közö az intézményi feladatoktól (az életkörülmények védelme, ellátó feladatok teljesítése,
nevelés). Ugyanakkor fontos a kapcsolatok megtartása és fejlesztése.
8.21 A mi meghatározásunk a társadalmi kapcsolatok leírására alapoz (egyéni vagy kollek-
v értelemben), amelyekben az interakciók folyamatosan ismétlődnek és ezáltal „rendszere-
ződnek”, nem lévén egyedülállóak. Sok esetben ez a rendszereződés olyan feladatokat jelent,
184
08
amelyeket közösen kell teljesíteni, vagy társadalmi szerepek által, melyekben szembe találjuk
egymást. A legérdekesebb az egymást követő nemzedékek kapcsolata.
8.22 Különböző elméle és gyakorla elemzésekben azonosítható a „társadalmi logika” a
nemzedékek közö kapcsolatokban. Milyen terjedelmű általános szabályzat irányítja a cserét
és reciprocitást? Ez lehet a nemzedékek közö kapcsolatoknak egy másik jellegzetes megkü-
lönböztető vonása?
8.23 Sajátos értelmű lehet ebben az összefüggésben a reciprocitás elhalasztása vagy az egy-
mást követő nemzedékek közö megvalósuló reciprocitás. Hogyan érvényesülnek ezek a szabá-
lyok a különböző nemzedékek tagjai közö kapcsolatokban? Mi a kapcsolat a magán- és köz-
szféra transzferei közö? Három fogalom, a nemzedékek közö koniktus, a nemzedékek közö
szolidaritás és a nemzedékek közö divergencia eredményez áogó megítélést ezen problémák
vizsgálatakor.
Nemzedékek közö koniktus
8.24A nemzedékek közö koniktus fogalma arra a tévhitre alapoz, hogy a nemzedékek
közö különbségek elkerülhetetlenül koniktusokat eredményeznek.
8.25 Köztudo a hagyományos és a népi irodalomban, hogy a atalok és az idősek közö konf-
liktusok többé-kevésbé ezen társadalmi kapcsolatok természetéből fakadnak. Az, hogy miként
játszódnak le, az a társadalom belső fejlődési redszerének a függvénye. A családban és rokon-
ságban létező hatalmi viszonyokat „természetes” kiindulópontként kezelik. Újabban a atalok és
idősek közö koniktusos vitákban a társadalmi források elosztása és a népjólé intézmények-
ből való részesedésről folyik a szó.
Nemzedékek közö szolidaritás
8.26 A nemzedékek közö szolidaritás úgy írható le, mint feltétlen korrektség ugyanazon
nemzedék vagy különböző nemzedékek tagjai közö.
8.27 A nemzedékek közö szolidaritás fogalma először az Egyesült Államokban le népsze-
az öregedés és nemzedékek kapcsolata témakörében te kutatások során, részben a nuk-
leáris család elszigetelődésének folyamatával szemben, valamint a család és rokonság általá-
nos hanyatlása és az idős személyek támogatásának egyoldalú értelmezése ellen. Gyakran az
a modell, amit Bengtson/ Roberts (Internaonal solidarity in ageing families. Journal of Marri-
age and Family, 1991: 856-870, Nemzetközi szolidaritás az öregedő családokban) fejte ki, hat
dimenziót különböztetve meg: (1) szerveze szolidaritás (gyakorisága és az interakciók pusa),
(2) érzelmi szolidaritás (ennek pusa, a poziv érzelem erőssége és kölcsönösségi foka), (3) köz-
megegyezéses szolidaritás (a megegyezés szintje, mértéke a viselkedés, értékek és hit tekinteté-
ben), (4) funkcionális szolidaritás (a kapo vagy ado támogatás/forrás mértéke és nagysága),
(5) normav szolidaritás (a családi szerepek, kötelesség erőssége), (6) strukturális szolidaritás
185
08
(strukturális lehetőség a nemzedékek közö kapcsolatokra, mint amilyen a család nagysága vagy
földrajzi elérhetőség).
8.28 Megjegyzendő, hogy a szolidaritás fogalma i csak a családon belüli nemzedékek közö
kapcsolatokra utal. A fogalommal kapcsolatos bírálat arra vonatkozik, hogy ado vagy kapo
támogatás vagy tevékenységekbe való bevonás megtörténhet-e ellenséges környezetben. Ezért
létezik egy kockáza tényező a nemzedékek közö kapcsolatok normav idealizálására. Emi-
a ajánlat születe a nemzedékek közö viszonyok nagyságrendjének pologizálására. A tár-
sadalmi általánosítás ezért problemakus lehet. Általánosságban a szolidaritás többdimenziós
fogalma azon közös felfogásból ered, hogy a nemzedékek közö kapcsolatokban a szolidaritás
elsődleges fontosságú, mert a társadalmi kohézióhoz kötődik, és azt támogatja. Ezért a nemze-
dékek közö kapcsolatok belső dinamikájának meghatározó jegyei gyelmen kívül maradnak.
Az őket meghatározó társadalmi feltételeket alábecsülik. Ez nyilvánvalóvá válik empirikus adatok
gyűjtésekor és elemzésekor.
Nemzedékek közö ellentmondásosság (ambivalence)
8.29 A nemzedékek viszonyának ellentmondásossága mint fogalom kifejezi azt, hogy mind
mikroszociológiai, mind makroszociológiai szinten a nemzedékek kapcsolata lehet egy időben
koniktusos és szolidáris viselkedésben és atűdökben, mint például szeretet és gyűlölet, füg-
getlenség és függőség, közelség és távolság. Ennek eredete az együlét és változatainak felis-
merésében keresendő. A mi meghatározásunk a következő:
8.30A keősség fogalma általános értelemben vonatkozik a cselekvésekben való vacillálásra
(tétovázásra), ellentétes érzések gondolkodás vagy akara aktusok vagy társadalmi struktúra
viszonylatában, amikor a társadalmi kapcsolatok értelmét keressük, tényekben és szövegekben,
amelyek fontosak a személyiség jegyei és hordozói számára.
8.31 A keősség fogalmának eredete a pszichoterápiában található, valamint a Simmel-féle
individualitásban és szolidaritásban. Megjegyzendő, hogy a keősség tudományos fogalmának
(szemben a köznapi fogalommal) önmagában nincs negav kicsengése – ezért a keősség gya-
korlata és az ezzel való szembesülés valójában a kapcsolatok megtartására való kihívás. Ez társa-
dalmilag kreav helyzet, és újító szellemben valósítható meg. Szintén fontos lehet a személyes
befolyás, hatalom és autoritás. A keősség egyéb formáival is találkozhatunk, mint a „szolidari-
tás”, „emancipáció”, „visszahúzódás”, valamint „behálózás”.
8.32 Már a nemzedék fogalmának emológiai értelme is utal a folytonosság és innováció
közö feszültségre. Ilyen feszültségek képződnek a nemzedékek közö viszonyokban a párhu-
zamosan érvényesülő inmitás és távolságtartás közö.
8.33Egy általános megismerési hipotézis állítható fel: strukturális okokból a nemzedékek
közö viszony – inmitása és visszavonhatatlansága mia – magas fokú keősség lehetőségét
hordozza. De nem mindig és minden esetben „jellemzi” a keősség.
186
08
Nemzedékek közö viszony és társadalmi struktúra
8.34 A nemzedéki identás előírásai be vannak ágyazódva a demográai, társadalmi és kultu-
rális struktúrákba. Ezek előírják a nemzedékek közö viszonyok konkrét formáit mind az egyének,
csoportok, intézmények, mind más társadalmi egységek számára. Ezen strukturális egységekre
mint nemzedékek közö viszonyokra lehet utalni társadalmi szinten („Generaonenverhaltnisse”).
8.35 Ezen leírás a „kapcsolatokat” („Beziehungen”), melyek mikrotársadalmi interakciókat
jelentenek, megkülönbözte a „társadalmi kapcsolatoktól” („Verhaltnisse”), melyek makroszintű
feltételeket jelölnek. Fel kell tételeznünk azt, hogy létezhetnek (absztrakt) kapcsolatok makro-
társadalmi egységek közö, melyek az ezek tagjai közö konkrét interakciókban fejeződnek ki.
A nemzedék fogalma ezért közvethet a mikro- és makroszint közö ellentétekben. Eligazítást
ad Mannheim fogalmi kerete, nevezetesen „nemzedéki hely a jelen nemzedék nemzedéki
egység”.
8.36 Demográai nézőpont szerint a születési évjáratok (kohorszok) a legfontosabb strukturá-
lis egységek. Ezek úgy határozhatók meg, mint azon emberek sokasága, akik egy ado időszak-
ban szüleek. A szervezetekkel összefüggésben azonos évjáratok azon embereinek összessége,
akik a szervezet tagjaivá váltak egy ado periódusban.
8.37 Az eddig ajánlo nemzedék meghatározással összhangban az azonos születési évjáratok
nemzedéket alkotnak, ha tagjai vagy mások összekapcsolják a születési dátumot, az ado kort
bármilyen történelmi éleapasztalaal és belépnek egy közös szervezetbe, mely a közös tapasz-
talaal hat saját identásukra és cselekvéseikre.
8.38 A különböző nemzedékek tagjai közö strukturális kapcsolatokat és ezek dinamikáját az
idő ismérve segítségével lehet elemezni. Egyrészt beszélhetünk ugyanazon időben (synchronic)
élő nemzedékekről. De vannak nemzedékek, melyek nem egyidejűek (diachronic), és ugyanak-
kor beszélhetünk a szinkrónikus és diakrónikus nemzedéki kapcsolatok kölcsönösségéről is.
8.39 A nemzedékek egy bonyolultan összefonodó társadalmi-temporális struktúrát és kap-
csolatokat építenek ki. Ezek meggyelhetők az egyének több nemzedéki tagságával és a nem-
zedékek közö kapcsolatokban. Ez kicsúcsosodhat a keősség gyakorlatában, ha az utóbbi a
gondolkodás olyan fázisát fogadja be, amely ellentétes opciókra épül. Ez kiegészül múlt nemze-
dékek beágyazódásával és a jövőre gyakorolt hatásaival. A nemzedékek és nemzedékek közö
kapcsolatok idődimenziójának elemzése még folyamatban van és sokat ígérő területe a nemze-
dékek közö kapcsolatok elmélete felépítésének és kutatásának.
A nemzedéki rend és nemzedéki polika alapja
8.40 Annak fényében, hogy az „öregek” ellátásukban függenek a „ataloktól”, az így rende-
ződő nemzedékek közö kapcsolatok „társadalmi-kulturális feladata az emberi nemnek”. Ez
szabályozó és szabálymeghatáro jellegű. Ezek kifejezik a feladatok és egységek megértését
a változatok és befolyás viszonylatában. Például, ha a szülői „autoritást” helyeesítjük a szülői
„ellátással”, ez történelmi változást jelöl a nemzedéki rendben.
187
08
8.41A „kapcsola logika” fogalma utal az elért társadalmi viszonyok elrendeződésére, ezek
intézményi beágyazoságára a gazdasági és polikai hatalmi viszonyokba és azok hagyományo-
kon, szokásokon és normákon keresztül történő megalapozoságára. A társadalmi struktúrába
való beágyazoság egy olyan szabály, amely „nemzedéki rendszert” (regime) alkot.
Alapmeghatározás
8.42nemzedéki rendszer úgy határozható meg, mint olyan szabályok összessége, melyek egy
társadalomban a nemzedékek közö kapcsolatokra vonatkoznak, ezek alapegységei a hagyo-
mányok, a szokások és a törvények. Ez kifejezést nyer a törvénykezésben és a kapcsola logika
része. Mindkeő kifejezi a létező hatalmi és autoritási struktúrákat.
Nemzedék és társadalmi nem
8.43 A nemzedék és a társadalmi nem analikusan és empirikusan összetartoznak. Mindkét
fogalom biológiai tényekre utal, melyek társadalmi, polikai és kulturális szervezetet feltételez-
nek. A nemzedékiség (generavity) alapjában véve meghatározo a nemek kapcsolata által. A
történelmi visszapillantás azt mutatja, hogy a nemzedék fogalmát annak főként fér értelmében
használták. Ez kifejeződö a jogi szabályozásban épp úgy, mint a köznapi feladatok aszimmetri-
kus megjelölésében. A nemi szerepek alakulása a meghatározo és a valós megváltozo viszo-
nyok közö szorosan összefügg a nemzedékek közö kapcsolatok elrendeződésével. A legjobb
példa erre az „ellátó feladatok”elrendeződése.
Nemzedékközi igazság/pártatlanság/méltányosság
2
8.44 Az igazságosság fogalma társadalmi normát és egyben egyéni virtust is jelöl. Ez szintén
a nemzedékek közö viszonyok elrendeződésére utal. Ebben az értelemben az igazságosság
vonatkozik mikroszintre (például a mindennapi nevelésre), de makroszintre is (például a társa-
dalmi források elosztására). Arisztotelész megállapítása mind a mai napig útmutató, megkülön-
böztetve az igazságosság két formáját:
az első az eljárási igazságosság. Arra utal, hogy a szabályok a társadalmi rend alapján minden
személyre egyenlő mértékben alkalmazandók, tehát ugyanúgy a nemzedékek közö kapcso-
latokra is.
A második dimenzió a tartalmat célozza meg.
8.45 I a cserélhető igazság (jog) exchange jusce arra vonatkozik, hogy valakinek célja a
kapcsolatot a tagok teljesítményére cserélni. A polika tudományában és a gazdasági szak-
irodalomban ezt a jogi teljesítmény fejezi ki. Továbbá az elosztó jog vonatkozik a pozícióra, egy
2A német kifejezés „Generaonengerechgkeit” három különböző szóval fordítható angolra: nemzedéki igazság,
nemzedékközi pártatlanság és nemzedékközi méltányosság. Ezek használata függ a diszkurzus értelmétől és
kiemeli a fogalom különböző aspektusait – a nemzedékek közö méltányosság gazdasági vonatkozású, a nemze-
dékközi pártatlanság lozóai értelmű, a nemzedékközi méltányosság társadalmi-jogi jelzésű.
188
08
személy „értékére” vagy méltányosságára az állammal szembeni kapcsolatokban. Erre egy másik
kifejezés a szükséglet alapú igazságosság.
8.46 Újólag a lozóai-ekai diszkurzusban pragmakus változás gyelhető meg. Társadalmi
összefüggésben lényegében olyan tevékenységre koncentrál, amelyben az eredmény kifejeződik
a részvételi jogban vagy a befogadó jogban.
8.47 A nemzedékek közö viszony rendezése jelen: a szülők anyagi és más jellegű nyere-
séget biztosítanak gyermekeik számára, amit nem azonnal és gyakran „nem zetnek vissza”, ha
elsősorban ez lehetséges. Ez sztán cserejog (exchange jusce). Nyilván fontos gyelembe venni
a gyermekek és szüleik eltérő szükségleteit. A jog mindkét formáját befolyásolja az a gondolat,
hogy a gyermekek saját utódaikra hagyják, amit kaptak, gyakran anyagi vagy nem anyagi öröksé-
get. Ugyanakkor az igények növekedhetnek és az elért nyereség mind családi, mind társadalmi
szinten jólétet eredményez és azon nemzedék emberi tőkéjét a társadalom elismeri, például a
nyugdíjbiztosítással.
8.48 Az igazságosság fogalmai fontosak továbbá a mostani nemzedékek közö kapcsolatok
számára és a jövőre nézve, például a természe erőforrások használata szempontjából, a közjó
terjedelme, valamint az örökölt kultúra szempontjából. A nemzedékek közö igazságosság több-
dimenziós természete mia ajánljuk a nemzedéki polika normav jellemzését, amely az álta-
lános emberi jogokra utal, ugyanakkor megmutatja a nemzedékek kölcsönösségét és az ebből
eredő felelősséget. A gyermekek jogairól szóló egyezmény (the Convenon on the Rights of the
Child) fontos dokumentum ebből a szempontból.
8.49 Az igazságosság fogalma szerepet játszik a mindennapi életben is. Többek közö keve-
redik a méltányossággal és a pártatlansággal. Fontos ismérv az egyenlőség és egyenlőtlenség
közö viszony, kifejeződve azon megállapításban, hogy az igazság feltételezi, hogy az egyenlőt
egyenlően kezeljük, az egyenlőtlent egyenlőtlenül.
8.50 Jogi értelemben a múlt megértése (elsajáto javak), a jelen (a javak használata és bőví-
tése) és a jövő (a továbbadás) fontos. A nemzedékek közö igazságosságnak – a nemzedékek
közö kapcsolatok erősödésével párhuzamosan – növekvő gyelmet szentelnek. A nemzedékek
közö igazságosság a polikai kezdeményezés fontos eleme. Gyakran utalnak lozóai és poli-
kai vitákban erre, a nemzedékeket legtöbbször kizárólag mint társadalmi közösségeket veszik
számításba (gyakran az évjáratok értelmében).
8.51 Fontos elkülöniteni a nemzedékek közö igazságosságban az időn belüli és idő-közi
területeket. Ez jelen elsősorban az olyan nemzedékek (korcsoportok) közö kapcsolatokat,
amelyek ugyanazon időben élnek, és másodsorban a most élő nemzedékek és a jövőben élőkkel
való kapcsolatokat. I a kérdés az, hogy milyen távol kell menni a jövőben, és hogy a most élő
nemzedékek elszámolhatják-e saját kötelezeségeiket egy távolabbi jövőben. Figyelmet szentel-
nek a mostani és jövő nemzedékek kapcsolatának, amelyek közvetlenül vagy közvetve függnek
az előző leszármazási döntésektől. Ajánlo legalább három nemzedékre való számítás (Lasle:
”hármas nemzedékközi szerződés”).
189
08
Nemzedékek közö szerződés
8.52 A nemzedékek közö szerződés metaforikusan fejezi ki a nyilvános nyugdíjrendszert (pay
as you go), amelyben a pillanatnyilag dolgozó nemzedék hozzájárulásával kize a nyugalmazo
nemzedéknek a nyugdíját, ennek folyósításával. Ezen a ponton a jólé állam fogalmát alkalmaz-
zák a nemzedékekre. Szembesülve a demográai változásokkal, a „pay as you go” jólé rendszer
tesztelésre kerül, vitát eredményezve ezen rendszer fenntarthatóságát és a nemzedékek közö
méltányosságot illetően.
Emberi képességek („Humanvermögen”)
8.53 Az emberi képességek képződése jelen az életlehetőségek nemzedéki átadását, pél-
dául a sajátmagunk általános orientációs képessége, valamint a más egyénekkel való inte-
rakciós képesség. Ezt leginkább az életképesség (vital capacity) fogalma fejezi ki. Egy másik
értelme vonatkozik a tudásra, az ismeretekre, melyek az egyént munkaképessé teszik, példá-
ul a munkaképesség egy tág értelme a szónak. Mindkeő elsősorban előfeltétele bármilyen
gazdasági, társadalmi vagy kulturális cselekvésnek. A német kifejezés keőssége „Vermögen”3
ebben a meghatározásban szándékos. Ha mi kifejezzük „képességünket” valamit cselekedve, ez
valamilyen anyagi természetű végeredmény, ugyanakkor jelent jártasságot és tudást. A „képes-
ség” mindkét formája kölcsönös.
Nemzedékközi polika
8.54 A nemzedékközi polika – a szó egy másik értelmével – annak a felismerésnek az ered-
ménye, hogy szükség van a nemzedékek közö viszony társadalmi szervezetére. Ezért megkü-
lönböztethető a nemzedékek közö polika implicit és explicit formája.
8.55 Az elemzés állása szerint, tekinteel a társadalmi-polikai gyakorlatra, mi a következő
tézist ajánljuk:
A nemzedékközi polika tükrözi a nemzedékek közö igazságosságra te erőfeszítést, mind a
kormányza, mind a nem kormányza intézményeken keresztül, melyek elosztják a forrásokat a
nemzedékek közö. Két meghatározást ajánlunk.
8.56 Leíró nemzedékközi polika: a nemzedékközi polika létrehozatala mindazon erőfeszí-
tésekre vonatkozik, amelyek célja az egyéni és kollekv kapcsolatok intézményesítése mind a
közszféra, mind pedig a magánszféra területén. Tisztázni kell továbbá, hogy mely egyéb polikai
szférában léteznek tudatosan vagy tudaalanul jellemző vonások.
8.57 Program értékű nemzedékközi polika: a nemzedékközi polika létrehozatala társadalmi
megalapozoságú feltételeket jelent és ugyanakkor a kapcsolatokat próbálja megalapozni mind
a közszférában, mind a magánszférában, a jelenben és a jövőben oly módon, hogy egyrészt
garantálja egy közösségi és felelős személyiség kialakítását, másrészt hogy biztosítsa a társa-
dalmi haladást.
3Az angol fordításban mindkét kifejezés használatos „kapacitás” vagy „tőke”, „capital”.
190
08
8.58 Az alkalmazo nemzedékközi polika növekvően fontos területe a nemzedékek közö
párbeszédre való alapozás. Két vagy több korcsoport tagjai, akik más-más nemzedékhez tartoz-
nak, közös tevékenységeket vállalhatnak, melyek mindenki számára hasznosak. Ugyanakkor sok
résztvevő egyben saját képességeinek fejlesztésére kap lehetőséget. Feltételezve, hogy a tanu-
lási folyamat („generav szocializáció”) a nemzedékek közö viszony sajátos jellegzetessége,
ezen tevékenységeket nevelési projektekként kell tekinteni. Ezen akvitások kiegészítő polikai
jelentőségűek, mert gyakran polgári kezdeményezések eredménye. Ha ezek állami támogatás-
ban részesülnek, akkor kiegészítő (subsidiary) természetűek.
A nemzedékközi polika teljes ábrája
8.59 A követke ábra összegezi a nemzedékközi polikát. A közpon elem a nemzedékek
közö kapcsolatok társadalmi feltételeinek sztázása a nyito, liberális koncepció érdekében.
Ezen feltételek alapvető elvárások az egyén számára ahhoz, hogy személyisége független és a
közösség felé fordulóvá váljék. Számtalan más társadalmi-polikai argumentum vonatkozik erre.
Ezek lényeges előfeltételei az egyén önbecsülése számára, a független és a közösség felé irányuló
személyiség elérésére. Ezek folyamatos elmélkedést igényelnek a tényszerű társadalmi dinamika
fényében. Amennyiben ez a „teljes személyiség” fejlődését jelen, szükséges összhangba hozni
mindazon kormányza és nem kormányzaszervezeteket, amelyek közvetlenül vagy közvetve
befolyásolják a nemzedékek közö viszonyokat társadalmi struktúra és intézményi szinten. Ezek
jellegzetes normav argumentumokra alapoznak, melyek belsőleg kapcsolódnak egymáshoz
általános argumentumok formájában. Ezen kifejezés kapcsolódik „rögtönzö feladatokhoz”.
Intenzív és akv együműködést feltételez, a tekintetet az ívelő célokra szegezve. Ez elvárja
a megnyilvánuló feszültségek, egyenlőtlenségek, érdekek társadalmilag kreav módon való
megoldását. Ezért egy megegyezéses alapú, kidolgozo és teljes nemzedékközi polika jelentős
lökést ad az általános szociálpolika számára.
191
08
Kitekintő
8.60 „A nemzedékekről beszélnek és számon tartják“ (S. Weigel). Az összes tény, ami a nemzedé-
kekre és nemzedékek közö viszonyokra vonatkozik, interdiszciplináris megközelítést feltételez.
Egyben elmélet, gyakorlat és polikacsinálás összekapcsolója. Ez különböző kutatási módszerek
és tudástranszfer használatát feltételezi. Ezek részletes magyarázata egy másik „kompendium”
írását feltételezi. E vázlatpróbálkozás bizonyítja, hogy a „nemzedékek közö témák “ olyan terü-
letet jelent, mely akadémiai téma és gyakorlat igényű.
közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a nemzedékek közötti viszonyokat társadalmi struktúra
és intézményi szinten. Ezek jellegzetes normatív argumentumokra alapoznak, melyek belsőleg
kapcsolódnak egymáshoz általános argumentumok formájában. Ezen kifejezés kapcsolódik
„rögtönzött feladatokhoz”. Intenzív és aktív együttműködést feltételez, a tekintetet az ívelő
célokra szegezve. Ez elvárja a megnyilvánuló feszültségek, egyenlőtlenségek, érdekek
társadalmilag kreatív módon való megoldását. Ezért egy megegyezéses alapú, kidolgozott és
teljes nemzedékközi politika jelentős lökést ad az általános szociálpolitika számára.
Kitekintő
8.60 A nemzedékekről beszélnek és számon tartják“ (S. Weigel). Az összes tény, ami a
nemzedékekre és nemzedékek közötti viszonyokra vonatkozik, interdiszciplináris megközelítést
feltételez. Egyben elmélet, gyakorlat és politikacsinálás összekapcsolója. Ez különböző kutatási
módszerek és tudástranszfer használatát feltételezi. Ezek szletes magyarázata egy másik
kompendium” írását feltételezi. E vázlatpróbálkozás bizonyítja, hogy a nemzedékek közötti
témák “ olyan területet jelent, mely akadémiai téma és gyakorlat igényű.
A nemzedékspecifikus politika összefoglalója
Gyermekkor/serdülőkor/család/idős kor/nevelés stb.
Tevékenységek/feladatok
Házimunka „Ellátás” Szocializáció
Nemzedékek közötti viszonyok létrehozatala az élet különböző
területein a jelenben és a jövőben
Személyiség fejlesztés identitás ügynökség
Általános politika és etikai érvek
Emberi jogok
Igazságosság
Felelősség
Biztonság
Eredet (származás)
Társadalmi nem
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.