A Kárpát-medence, s így hazánk vízkészleteinek jövőjét különböző külső és belső környezeti, társadalmi, politikai folyamatok kombinációja határozza meg – mint például a globális változások (beleértve az éghajlatváltozást), a népességnövekedés, a földhasználat-változás, a terület- ill. településfejlesztés, ill. a gazdasági és technikai fejlesztések.
Vízkészleteink térben és időben változékony módon jelennek meg és válnak az igények számára hozzáférhetővé. Ez az egyenlőtlenség teszi fontossá a vízkészletek szélsőségeit. Magyarország vízkészleteivel kapcsolatosan egyébként is végletekben lehet csak fogalmazni: Az egy főre jutó vízkészlet (12000 m3/fő/év) a kontinens egyik legmagasabb értéke, ugyanakkor az ország egyes térségeiben (Homokhátság, Nyírség) a felszíni készletek kritikus stressz érték (1000 m3/fő/év) alatt vannak. A vízbőség csak nagy folyóink közvetlen környezetében érvényesül. Az Alföld jelentős részén a tenyészidőszaki vízhiány meghaladja a 250 mm-t, az aszálykár szélső esetben elérheti a 100 milliárd forintot is. Enyhítése csak költséges átvezetésekkel lehetséges. A Tisza vízrendszerében ugyan kiépült 400 ezer ha öntözési kapacitás, ennek ellenére a teljes termőterületnek csak 1.8%-át öntözik.
Az Alföld területén a legfontosabb vízzel kapcsolatos kihívás a szélsőséges vízkészlet-jelenségek kezelése (árvíz, vízhiány, aszály, heves csapadékok után kialakuló lokális áradások, belvíz), melyek a jövőben a klíma-előrejelzések szerint egyre növekvő kilengéseket mutathatnak. Érdekessége a jelenségnek, hogy a vízbőség és hiány területileg ugyanott is jelentkezhet egy éven belül, ezért felismerten fontos a készleteink tározása, kiegyenlítése az igényekkel összhangban. Ezt nehezíti, hogy a készlet-problémák hatalmas területen jelentkezhetnek, példaként említjük a kb. 40 ezer km2-re kiterjedő belvízi jelenséget.
Megfigyelhető az igények térbeli átcsoportosulása is. A vízigények kb. 60%-a felszín alatti vizekhez köthető, oka pedig a minőségi igényekkel és a költséges átvezetések elkerülésével magyarázható.
Ez a tendencia kedvezőtlen, az Alföld felszínalatti vízkészleteinek kihasználtsága mára eléri a 70%-ot.
A fenti problémák szakágazatonkénti elszigetelt kezelése nem vezet el hatékony beavatkozási stratégák kidolgozásához, megalapozásához, értékeléséhez. A vízgazdálkodási szélsőséges események (árvíz, belvíz, aszály, vízellátás) és a területfejlesztés egyes szektoriális beavatkozásainak együttes kezelése, az eszközök (gazdasági, mérnöki, területfejlesztési, szemléletformálási) differenciálása jelentheti az integrált vízgazdálkodási gondolkodásmód kialakulásának alapját a jövőben. E munkához elengedhetetlen a károk és a kockázatok hosszú-távú felmérése értékelése, az alternatívák/forgatókönyvek mentén való gondolkodás a vízkészlet egészének tükrében. A WateRisk projekt, felhasználva a hazai és nemzetközi kutatások széles körű ismeretanyagát egy integrált, felhasználóbarát számítógépes döntéstámogató rendszer kidolgozását tűzte ki elsődleges célként.
A vizsgálatok hosszabb időhorizontot fednek le. Alapvetően a klasszikus utat követjük: A jövőt elképzelő víziókhoz vezető utat forgatókönyvek (alternatív változási útvonalak) írnak le, amelyek mentén ellenőrizzük a vízkészlet szélsőségekhez számítható kockázatokat. A WateRisk projekt jövőképeit a területileg érintett lakosság bevonásával építettük fel. E faladat módszertani megalapozása a program eredményei közé tartozik.
A projekt eredményeinek távlatos felhasználását három kutatási és szervezeti pillér biztosítja:
1.) Egy szoftveres döntéstámogatási rendszer kidolgozása, melynek keretében a fent vázolt problémák kezelhetővé válnak a felhasználók széles köre számára,
2.) Hosszú távú tanácsadó rendszer megalapozása, mely segítséget nyújt a döntéshozóknak az integrált vízgazdálkodás jövőbeli problémáinak megoldásaiban,
3.) Folyamatos adatszolgáltatás strukturális megalapozása az államigazgatás, a hatóságok és a döntéshozók széles rétegei számára.
A vízgazdálkodási problémákat egy technikailag korszerű módon megvalósított, és elemeiben a fizika alapegyenleteit alkalmazó hidrológiai modellrendszer írja le, a tervezésre is alkalmas módon. A WateRisk modellrendszer természetesen nagyfokú rugalmassága mellett térben lehatárolt: Az első vízadó réteget és a felszínen lezajló hidrológiai folyamatokat modellezi, de a mélyebb rétegekkel való kapcsolat is biztosítva van természetesen. A lehatárolást a kutatás erőforrásai, és időtartama jelölte ki, de építettünk arra a megfigyelésre, amely a felszíni szélsőséges készletproblémák különösen nagy gazdasági jelentőségét húzza alá, továbbá a felszínalatti készletek pótlódási folyamatai is a vizsgált hidrológiai jelenségekhez kapcsolódnak.
A könyv felépítése az alábbi:
Bemutatjuk az elemző hidrológiai modell-rendszerünket, majd a jövőképek megalkotásának, a forgatókönyv-építésnek az alkalmazott módszertanát, ismertetjük a hozzá kapcsolódó kockázatelemzési modult, majd mintaterületeken bizonyítjuk a kifejlesztett metodika alkalmazhatóságát. Végül ajánlásokat fogalmazunk meg a szakpolitika számára.