Content uploaded by Gábor Vétek
Author content
All content in this area was uploaded by Gábor Vétek on Jan 31, 2017
Content may be subject to copyright.
42
Növényvédelem
8
.
2016
Rendszertani besorolás
Az ázsiai márványospolos-
ka [Halyomorpha halys (Stål,
1855)] az ízeltlábúak törzsébe
(Arthropoda), a rovarok osztá-
lyába (Insecta), a szipókás ro-
varok rendjébe (Hemiptera), a
poloskák alrendjébe (Heterop-
tera) és a címerespoloskák csa-
ládjába (Pentatomidae) tartozik.
Jelenleg Európában az egyetlen
ismert idegenhonos növényevő
címerespoloska-faj. Közismert
angol neve: brown marmorated
stink bug.
Elterjedés
Az eredetileg kelet-ázsiai el-
terjedésű ázsiai márványospo-
loskát Amerikába és Európába
is behurcolták. Az USA-ból az
1990-es évek második feléből
származik első hivatalos közlé-
se, bár megjegyzendő, hogy Ha-
lyomorpha nemzetségbe tartozó
poloskák – minden bizonnyal H.
halys példányok – korábbi fel-
bukkanásáról (repülőgépen és
poggyászban, melyek Japánból
és Koreából érkeztek) már az
1980-as években voltak hivatalos
feljegyzések az USDA részéről.
Az ezredforduló környékére te-
hető végleges amerikai megtele-
pedését követően gyorsan meg-
hódította a közép-atlanti régiót.
Ma már az országban sokfelé el-
terjedt, és elérte Kanadát is. Eu-
rópában a 2000-es évek elején
kezdett terjeszkedni. Első pél-
dánya – egy lakossági bejelen-
tésnek köszönhetően – egy di-
gitális fotóról, Zürichből (Svájc),
2004-ből ismert. Ugyanebben az
évben egyébként egy liechtens-
teini fénycsapdából is előkerült.
Bár a faj jó repülő (egyes labora-
tóriumi vizsgálatok eredményei
alapján nagyjából 1 nap alatt 2
km körüli távolságot is megte-
het, de akár 100 km-nél mesz-
szebbre is repülhet), nagyobb
távolságokra történő eljutásában
és meglepetésszerű, földrajzilag
egymástól meglehetősen távol
eső felbukkanásaiban döntő
szerep bizonyosan a legkülön-
félébb járművekkel, illetve keres-
kedelmi szállítmányokkal, tehát
emberi közvetítéssel történő vé-
letlenszerű széthurcolásnak jut.
Új-Zélandra például járműim-
port révén (pl. japán használ-
tautó-szállítmánnyal) többször is
jutottak már el élő példányok,
melyeket többek között az
Új-Zélandi Gépjármű-ügyintéző
Ügynökség (VINZ) észlelt. Kon-
tinensünkön jelenleg – Svájcon
és Liechtensteinen túl – a követ-
kező országokból ismert: Auszt-
ria, Franciaország, Görögország,
Magyarország, Monaco, Német-
ország, Olaszország, Románia és
Szerbia.
Hazánkból 2013 őszén kerül-
tek elő első egyedei Budapest-
ről és a fővárostól délre fekvő
Ócsáról (Pest megye). Budapes-
ten két helyen, a Budai Arboré-
tum (XI. kerület) területén fekvő
egyik épületben, valamint Sorok-
sáron (XXIII. kerület), egy alma-
ültetvény melletti cserjés fasor
növényein (kőrislevelű juharon,
csíkos kecskerágón és japánaká-
con) észlelték a poloskafajt. Az
ócsai előfordulás egy szakember
kezébe véletlenül került amatőr
fotónak köszönhetően tekint-
hető igazoltnak. 2014 szeptem-
berében a soroksári helyszínen
már az ázsiai márványospolos-
ka tömeges jelenlétét észlelték,
gyalogakácon különösen nagy
egyedszámban találták meg.
Ugyanebben az évben kiderült,
hogy a főváros számos pontján
megtalálható, és nemcsak a sza-
badban, hanem lakóépületekbe
húzódva is felbukkant. 2015-ben,
szintén Soroksáron, egy körte-
ültetvényben már a terméseken
táplálkozó egyedei tűntek fel.
A fővároson kívül mindamel-
lett nagy tömegben került elő
Ócsáról és Budakalászról (Pest
megye) is, továbbá egy marton-
vásári (Fejér megye) lakásban is
észlelték.
A Szent István Egyetem Ro-
vartani Tanszékének munkatár-
sai jelenleg is dolgoznak a faj
hazai előfordulásának feltérké-
pezésén, melynek kapcsán kö-
szönettel várják az észlelések
bejelentését (a szerző felé). Ter-
mészetesen ennek a munkának
a további szervezése (pl. hatósá-
gi szinten), szélesebb körű kiter-
jesztése mindenképpen növel-
hetné a felderítés hatékonyságát.
Az ázsiai márványospoloska
gyors azonosításához többek
között a következő, rövid leírás,
a kapcsolódó fotók, az ajánlott
weboldalak és irodalom hasznos
információkkal szolgálhat, vala-
mint kétséges esetben a Rovarta-
ni Tanszék kollégái is készséggel
nyújtanak segítséget.
Leírás
A kifejlett poloska 12–17 mm
hosszú. A hátoldal alapszíne
szürkésbarna, néhol vöröses
árnyalatokkal, szabálytalan és
helyenként összefolyó fekete
Az ázsiai márványospoloska
(Halyomorpha halys)
Dr. Vétek Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, Budapest
Inváziós kártevők (9.)
A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik:
dr. Keszthelyi Sándor
43
pontozottsággal, melynek követ-
keztében az imágó „márványos”
hatást kelt; ez alapján kapta ma-
gyar, angol és német (marmori-
erte Baumwanze) nevét is. A csá-
pok sötétek, a negyedik íz tövén
és csúcsán, valamint az ötödik
íz tövén halványsárga gyűrű fi-
gyelhető meg, ez fontos határo-
zóbélyeg. Az előhát a callusok
hátsó részén harántirányban
elhelyezkedő két-két, valamint
a pajzsocska tövi szegélye a kö-
zépvonalban egy és az oldalsó
szögletekben egy-egy apró, de
jól észrevehető fehéressárga fol-
tot visel. Az elülső szárny színte-
len hártyájának erei helyenként
barnásak vagy szürkék, ezek a
szakaszok hosszanti sötét sá-
vokként tűnnek elő. A potroh
hasoldala világossárga, oldalsó
harmadában feketén pontozott.
A lábak halvány vörösessárgák,
a comb és a lábszár nagy része
feketén pontozott (1,2. kép).
Az ázsiai márványospoloska
az Európában őshonos címeres-
poloskák közül leginkább a ha-
zánkban is általánosan elterjedt
bencepoloskával (Rhaphigaster
nebulosa) téveszthető össze. A
két faj azonban egy kicsit alapo-
sabb szemrevételezéssel minden
kétséget kizáróan elkülöníthető,
ugyanis egyfelől a bencepoloska
teste hosszúkásabb, és a szárny
világos hártyáján a sávok helyett
elszórtan sötét foltok láthatók (3.
kép), másrészt pedig – és ez ta-
lán a legszembetűnőbb különb-
ség – potroha tövén hosszú, a
hátulsó és középső lábak között
tüskeszerűen előremeredő nyúl-
vány található (4. kép), amely az
ázsiai márványospoloskánál hi-
ányzik. Az ázsiai márványospo-
loska határozóbélyegeit részlete-
sen ismertette és a fajt számos
hasonló méretű és színű európai
fajjal összehasonlította Wyniger
és Kment (2010).
A tojás (tojáscsomó) és a lár-
vastádiumok részletes bemuta-
tására itt most nem térünk ki,
azok illusztrációkkal ellátott leí-
rása megtalálható többek között
Kobayashi (1956) és Hoebeke és
Carter (2003) munkájában. Tá-
jékoztatásképpen azonban az
5–8. képeken bemutatjuk ezeket
a fejlődési alakokat jellemző kör-
nyezetükben.
Életmód
Az ázsiai márványospoloska
életmódját 2012–2013-as svájci
vizsgálatok eredményei alapján
mutatjuk be. A kutatók az átte-
lelt poloskák aktiválódását ápri-
lis elején figyelték meg, amikor
a napi maximum hőmérséklet
esetenként meghaladta a 25 °C-
1. kép Az ázsiai márványospoloska imágója
(Fotó: Bauer B.)
2. kép Az ázsiai márványospoloska imágója oldalnézetből
(Fotó: Bauer B.)
3. kép A bencepoloska imágója
(Fotó: Király G.)
4. kép Bencepoloska alulnézetből, a hasi
oldalon előremeredő, tőrszerű nyúlvánnyal
(Fotó: Haltrich A.)
44
Növényvédelem
8
.
2016
ot. A párosodást először május
közepén, míg a tömeges tojás-
rakást június végén észlelték. A
tojásrakás intenzitása ezt követő-
en csökkent, azonban egészen
szeptember végéig elhúzódott.
A nyár és kora ősz folyamán al-
kalmanként jellemző magasabb
hőmérséklet (15 °C feletti napi
átlaghőmérséklet) a tojásraká-
si kedvet láthatóan javította. Az
áttelelt egyedek mortalitása jú-
lius közepétől fokozatosan és
jelentősen megnőtt, azonban
egészen november közepéig
még lehetett előző évi, idős, élő
imágókat találni. Az év folyamán
a megtermékenyített nőstények
által lerakott tojásokból az új
nemzedék imágói augusztus má-
sodik felére, zömmel szeptem-
berre fejlődtek ki, de a folyamat
elhúzódott egészen novemberig.
Megjegyzendő viszont, hogy az
augusztustól lerakott tojásokból
kelő egyedek már nem tudtak
az adott évben imágóvá fejlődni,
ezek valamely lárvastádiumban
(vagy késői tojásként) télre mind
elpusztultak. Természetes körül-
mények között (15–20 °C között
ingadozó napi átlaghőmérsék-
letek esetén) egy nemzedék ki-
fejlődéséhez kb. 2–4,5 hónapra
volt szükség. Laboratóriumi vizs-
gálatok alapján, állandó 15 °C-on,
illetve ez alatt, valamint 35 °C-on
és e felett az ázsiai márványospo-
loska nem képes imágóvá fejlőd-
ni, míg e két szélső hőmérsékleti
érték között a hőmérséklet emel-
kedésével a fejlődés sebessége
gyorsul. Állandó 25 °C-on kb. 1,5
hónap volt szükséges a tojástól
az imágó stádium eléréséig. Alsó
fejlődési küszöbhőmérsékletét
12,24 °C-nak határozták meg.
Svájcban határozott egynemze-
dékes fajként említik, azonban
nem zárható ki, hogy Európa dé-
lebbi részein két nemzedéke is
képes lesz kifejlődni.
A faj magyarországi életmód-
járól jelenleg még nem állnak
rendelkezésre részletes informá-
ciók, az azonban gyakorlatilag
biztosra vehető, hogy imágó-
ként, megfelelően védett helyen,
nálunk is képes áttelelni. 2016.
március 5-én például egy Bu-
dapest XXII. kerületi templom
külső, napsütötte falán tűnt fel
egy példány, míg egy nappal
később egy IV. kerületi lakásból
került elő élő imágó. Tekintve a
faj következőkben részletezett
gazdasági jelentőségét, a megje-
5. kép Az ázsiai márványospoloska fi atal
lárvastádiumai (L1 és L2), köztük néhány
frissen vedlett (pirosas színű) egyeddel
júdásfa levelének fonákán (Fotó: Vétek G.)
6. kép Harmadik (felül) és negyedik (alul,
az első pár szárny feltűnő kezdeményeivel)
stádiumú ázsiai márványospoloska lárva
gyalogakác termésén (Fotó: Vétek G.)
7. kép Ötödik (utolsó) stádiumú ázsiai márványospoloska lárva, melyen
már feltűnnek a második pár szárny kezdeményei is
(Fotó: Vétek G.)
8. kép Jövevények egy „asztalnál”: ázsiai márványospoloska és
vándorpoloska (Nezara viridula) (hosszanti sorokba rendezett fehér
foltokkal díszített egyedek) lárvák (Fotó: Vétek G.)
45
lenésében és terjedésében rejlő
veszélyeket, mindenképpen in-
dokolt lenne mielőbb vizsgálato-
kat végezni, hogy az ázsiai már-
ványospoloska hazánk viszonyai
között jellemző életmódját is
megismerhessük, és a védeke-
zést ezek alapján időben és a
megfelelő módon tervezhessük.
Kártétel
Az ázsiai márványospoloska
szélsőségesen polifág faj. Eddig
több mint 100 különböző nö-
vényfajon figyelték meg táplál-
kozását, melyek között számos,
gazdaságilag jelentős termesz-
tett növény (pl. gyümölcs- és
zöldségfélék, szántóföldi kultú-
rák, dísznövények) is szerepel.
Az USA közép-atlanti almaterm-
esztési régiójában 2010-ben pél-
dául több mint 37 millió dolláros
(mai árfolyamon kb. 10 milliárd
Ft!) veszteséget okozott.
A poloskák a legkülönfélébb,
föld feletti növényi részeken,
gyakran a termésen szívogatnak,
melynek következtében például
különböző külső és belső elszí-
neződések (kifakulás, barnulás),
állagváltozás és deformációk
alakulhatnak ki (9–15. kép). Az
ily módon jelentkező minőségi
veszteség mellett a nem megfe-
lelő kötődés (korai kártétel ese-
tén) miatti mennyiségi veszte-
séggel is számolni lehet. Mások
mellett ez idáig súlyos károkat
okozott a világ számos pontján
alma-, körte- és őszibarack-ter-
mesztésben, valamint szójában,
de minőségrontó lehet a borsző-
lőtermesztésben is. Európából
Svájcban hajtatott paprikában,
míg Olaszországban többek kö-
zött ökológiai termesztésű kör-
tében jegyeztek fel az ázsiai már-
ványospoloska számlájára írható
gazdasági kárt. Egyes megfigye-
lések szerint bizonyos (dísz)cser-
je-, illetve fafajokon szembetűnő
egyedszámban fordulhat elő a
poloskafaj. Ilyenek pl. a juhar
(Acer), bálványfa (Ailanthus),
gyalogakác (Amorpha), nyárior-
gona (Buddleja), szivarfa (Catal-
pa), júdásfa (Cercis), kőris (Fra-
xinus), eperfa (Morus), császárfa
9. kép Az ázsiai márványospoloska almán
(Pink Lady) okozott kártétele
(Fotó: T. Leskey)
10. kép Körte termésén táplálkozó ázsiai
márványospoloska lárvák Budapest határában,
2015 szeptemberében (Fotó: Vétek G.)
11. kép Az ázsiai márványospoloska
korai károsításának nyoma őszibarack
terméshúsában (Fotó: T. Leskey)
12. kép Az ázsiai márványospoloska
szívogatásának nyoma paradicsom
termésén (Fotó: T. Leskey)
13. kép Az ázsiai márványospoloska
szívogatásának nyoma paprika termésének
felületén és húsában (Fotó: T. Leskey)
14. kép Kukorica csuhélevelein
keresztül a szemekből táplálkozó ázsiai
márványospoloska egyedek (Fotó: T. Leskey)
46
Növényvédelem
8
.
2016
(Paulownia), platán (Platanus),
díszcseresznyék (Prunus) vagy
az orgona (Syringa).
A poloska további problémát
okozhat azzal, hogy egyedei tö-
megesen húzódhatnak be zárt
terekbe (pl. lakásokba) telelni,
és így több okból is igen kelle-
metlen „lakótársakká” válhatnak.
Amellett, hogy nyilvánvalóan
zavaró a nagyszámú poloska je-
lenléte az épületek külső falán
(16. kép) vagy a beltérben, bűz-
mirigyeik kellemetlen váladé-
ka viszolygást kelthet, valamint
tömeges jelenlétük – az élő
egyedeken kívül ideértve az el-
pusztult példányoknak a szoba
porába, levegőjébe kerülő apró
maradványait is – allergiás reak-
ciókat is kiválthat.
Védekezés
Hasonlóan más kártevő fajok-
hoz – köztük különös tekintettel
az újonnan megjelentekhez –, az
ázsiai márványospoloska eseté-
ben is nagy hangsúlyt kell(ene)
fektetni a megelőzésre, illetve a
korai észlelésre. Ezek hiányában
előfordulhat, hogy csak a töme-
ges jelenléte, vagy még rosszabb
esetben már az okozott gazdasá-
gi kár tűnik fel, amikor is a véde-
kezés legfeljebb „tűzoltásszerű”
lehet.
A megelőzés kapcsán a leg-
különfélébb áruszállítmányok,
rakományok, eszközök (külö-
nösen a távol-keleti eredetűek)
alapos átvizsgálásának fontossá-
gára kell felhívni a figyelmet. Bár
ez hasznos lehet az újabb be-
hurcolás esélyének csökkentése
érdekében, sajnos önmagában
ma már nem kielégítő tevékeny-
ség. A kártevő ugyanis átlépte
országhatárunkat (hogy ponto-
san mikor és hol, ez egyelőre
nem ismert), és a Budapest és
Pest megye térségében számos
helyszínen észlelt jelentős mére-
tű populációiból származó egye-
dek akár aktív terjedéssel, akár az
országon belüli széthurcolással
gyakorlatilag bárhova eljuthat-
nak. Mindezen terjedési és vélet-
lenszerű terjesztési módok miatt
fontos lenne az országos szinten
szervezett, folyamatos megfigye-
lés, az észlelési információk szé-
les körű megosztása, egyúttal az
ázsiai márványospoloska okozta
veszélyek megismertetése úgy a
növénytermesztők, mint a városi
lakosság körében is.
A helyszíni (terepi) felderíté-
sekhez gyors, egyszerű és prak-
tikus módszer lehet a kopogta-
tás bármilyen, e célra alkalmas
eszközzel (17. kép), amely során
javasolható különösen az előző-
leg jelzett fa- és cserjefajok lom-
bozatának, terméseinek vizsgá-
lata például olyan helyszíneken,
ahol ember alkotta védett helyek
(pl. gazdasági épületek, raktárak,
lakóépületek) is vannak a kör-
nyezetben. Ezek ugyanis a tele-
lő egyedek számára menedéket
jelenthetnek. Nem véletlen tehát
az sem, hogy számos esetben
éppen őszi lakossági észlelések
15. kép Ázsiai márványospoloska szívogatása miatt megbarnult és összeesett csemegekukorica-
szemek (Fotó: B. Cissel)
16. kép Ázsiai márványospoloskák tömege egy épület falán és nyílászáróin (Fotó: T. Leskey)
47
és bejelentések alapján válik is-
mertté az ázsiai márványospolos-
ka egy-egy újabb előfordulása. A
szabadföldi monitoring és detek-
tálás módszere lehet a fénycsap-
dázás is (pl. UV lámpával), mivel
a rovar éjszaka is aktív. Kiterjedt
nemzetközi kutatások folynak
mindemellett szelektívebb és ha-
tékony csapdatípusok kifejleszté-
sére is. Csalétekként az USA-ban
már bevált az ázsiai márványos-
poloska hím egyedei által termelt
kétkomponensű aggregációs fe-
romon és egy szinergista hatású
vegyület (egy másik címerespo-
loska-faj aggregációs feromonja)
kombinációjának használata.
A kártevő gyors amerikai elter-
jedésével jelentősen megbolygat-
ta a korábbi növényvédelmi prog-
ramokat: számos gazdaságban
a növényvédő szeres kezelések
száma megnőtt, a permetezések
közötti idők pedig megrövidül-
tek. A hatóanyagok tekintetében
leghatékonyabbnak – nem meg-
lepő módon – többek között a
széles hatásspektrumú szerves
foszforsav-észterek, inszekti-
cid karbamátok és piretroidok
egyes képviselői bizonyultak.
Ezek használatának környezeti,
ökológiai kockázatai, illetve fel-
használásuk korlátai ismertek. A
növényvédőszer-használat opti-
malizálása érdekében számítás-
ba vehetők olyan megoldások,
mint például szója vagy alma
esetében az időben elvégzett sze-
gélykezelés (a betelepülés front-
vonalában, pl. erdősávval határos
szegélyen). Megfigyelések sze-
rint mindamellett az almafák fel-
ső koronarészén lévő termések a
károsításnak kitettebbek, mint az
alsóbb elhelyezkedésűek, így a
jó permetezési technika, a meg-
felelő növényvédőszer-fedettség
elérése is hangsúlyozandó. A
növényvédőszer-használat lehet-
séges csökkentése kapcsán fon-
tos továbbá megemlíteni, hogy
az USA-ban az ígéretes „attract-
and-kill” módszer használatának
bevezetését célzó kutatások is
folynak.
Figyelembe véve a kémiai vé-
dekezés kockázatait és korlátait,
valamint a kártevő megjelenésé-
vel az integrált és ökológiai ter-
mesztést folytató gazdaságokra
különösképpen leselkedő ve-
szélyt, nagy szükség lenne alter-
natív, igazán környezetkímélő
védekezési megoldások kidol-
gozására. Az ázsiai márványos-
poloskának őshazájában és az
USA-ban is számos természetes
ellensége ismert, ezek kímélése
mindenképpen fontos szem-
pont. A jövőbeni potenciális
felhasználhatóság tekintetében
perspektivikusnak tűnnek a kül-
földön jelenleg is vizsgált Tris-
solcus tojásfürkészek, melyek
meggyőző eredmények esetén
a klasszikus biológiai védekezés
keretében lennének bevethető-
ek a kártevő visszaszorítására.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozom Dr. Tracy
Leskey-nek egyes, a témához kap-
csolódóan rendelkezésre bocsátott
cikkekért és fényképfelvételekért,
valami Dr. Rédei Dávidnak a kéz-
irat készítése során nyújtott hasz-
nos tanácsaiért. A munka a Bolyai
János Kutatási Ösztöndíj és részben
a COST Action TD 1209 “European
Information System for Alien Speci-
es” támogatásával készült.
Ajánlott weboldalak és
irodalmak
http://www.cabi.org/isc/datas-
heet/27377
http://www.halyomorphahalys.
com/
http://www.stopbmsb.org/
Haye, T., Abdallah, S., Gariepy, T.,
Wyniger, D. (2014): Phenology,
life table analysis and temperatu-
re requirements of the invasive
brown marmorated stink bug, Ha-
lyomorpha halys, in Europe. Jour-
nal of Pest Science, 87: 407–418.
Hoebeke, E. R., Carter, M. E.
(2003): Halyomorpha halys (Stål)
(Heteroptera: Pentatomidae): a
polyphagous plant pest from Asia
newly detected in North America.
Proceedings of the Entomological
Society of Washington, 105: 225–
237.
Kobayashi, T. (1956): The devel-
opmental stages of some species
of the Japanese Pentatomoidea
(Hemiptera), V. Transactions of the
Shikoku Entomological Society, 4
(8): 120–130.
Lee, D.-H. (2015): Current status of
research progress on the biology
and management of Halyomorp-
ha halys (Hemiptera: Pentatomi-
dae) as an invasive species. Applied
Entomology and Zoology, 50 (3):
277–290.
Rice, K. B., Bergh, C. J., Bergmann,
E. J., Biddinger, D. J., Dieckhoff, C.,
Dively, G., Fraser, H., Gariepy, T.,
Hamilton, G., Haye, T., Herbert, A.,
Hoelmer, K., Hooks, C. R., Jones,
A., Krawczyk, G., Kuhar, T., Mar-
tinson, H., Mitchell, W., Nielsen,
A. L., Pfeiffer, D. G., Raupp, M. J.,
Rodriguez-Saona, C., Shearer, P.,
Shrewsbury, P., Venugopal, P. D.,
Whalen, J., Wiman, N. G., Leskey,
T. C., Tooker, J. F. (2014): Bio-
logy, ecology, and management
of brown marmorated stink bug
(Hemiptera: Pentatomidae). Jour-
nal of Integrated Pest Manage-
ment, 5 (3): 1–13.
Vétek, G., Papp, V., Haltrich, A.,
Rédei, D. (2014): First record of
the brown marmorated stink bug,
Halyomorpha halys (Hemiptera:
Heteroptera: Pentatomidae), in
Hungary, with description of the
genitalia of both sexes. Zootaxa,
3780: 194–200.
Wyniger, D., Kment, P. (2010): Key
for the separation of Halyomorpha
halys (Stål) from similar-appearing
pentatomids (Insecta: Heteroptera:
Pentatomidae) occurring in Cent-
ral Europe, with new Swiss records.
Mitteilungen der Schweizerischen
Entomologischen Gesellschaft, 83:
261–270.
■
17. kép Ázsiai márványospoloska egyedek
keresése egy budakalászi fasoron, 2015
októberében (Fotó: Vétekné Tolnai Zs.)