Content uploaded by Csaba Lentner
Author content
All content in this area was uploaded by Csaba Lentner on Jan 13, 2017
Content may be subject to copyright.
A vállalkozás folytatása számviteli alapelvének értékelése: profit és közjószág előállító gazdálkodóknál II. rész
Abstract
A pénzügyi válság következtében a klasszikus profitorientált vállalatokon túl a közszolgáltató cégek és a költségvetési rend szerint gazdálkodók körében is gyakorivá vált a működésképtelenség veszélye. A vállalkozás folytatás számviteli alapelvének érvényesülése, vagyis a vállalkozás folyamatos vitelére való képesség megítélése így előtérbe kerül. Sőt, a belső teljesítmény kényszerre terelődik egyre inkább a hangsúly, hiszen a piaci lehetőségek bizonytalanná válása mellett az Európai Unió jogrendje generálisan tiltja az állami támogatásokat, amelyek egyébként is limitáltak. A költségvetési rend szerinti gazdálkodóknál 2014-től Magyarországon is kötelező az eredményszemléletű számvitelre áttérés, amely a teljesítmény és a működőképesség megítélését segítheti a közszektorban is, így a profit és nem profit-orientált vállalkozásokról keletkező számviteli információk tartalma közelíthet egymáshoz.
... Annak köszönhetően, hogy a pénzügyi rendezés nem szükséges, szigorúbb elszámolást biztosít, hamarabb nyújt információt a felhasznált erőforrásokról, valamint a tevékenységek és az előállított javak költségeiről (Lapsley és szerzőtársai 2009, Lentner 2014. Ezáltal támogatja a hosszú távra kiható döntések meghozatalát és az egyes döntések értékelését, ezzel hozzájárulva a hatékonyság és eredményesség értékeléséhez, valamint az elszámoltathatóság fokozásához (Tickell 2010, PwC 2015. ...
... Ráadásul a szervek vezetőinek gondolkodásmódjában is segíthet előtérbe helyezni egy üzletiesebb, menedzseri szemléletmódot (PwC, 2015). Ez azért is fontos szempont a reform sikere szempontjából, mert az új számviteli információs rendszer csak akkor tud megfelelően hasznosulni, ha a keletkező adatokat felhasználják a döntéshozatal és az ellenőrzések során (Simon 2009, Simon és szerzőtársai 2018 Az eredményszemlélet az időbeli elhatárolások bevezetése által képes biztosítani a többéves rálátást az egyes gazdasági eseményekre (Lentner, 2014). Ezek által képes lehet túllépni a pénzforgalmi szemlélet azon egyszerűsítésén, miszerint az egyes tevékenységek költsége megegyezik a tevékenységekre elköltött pénzösszeg értékével (van der Hoek, 2005). ...
... A felhasznált források értékének bemutatása pedig azt az illúziót kelti, hogy a feladatok teljesültek, függetlenül a ténylegesen elért eredményektől (Simon, 2009). Az amortizáció költségnemként való elszámolásával a tárgyi eszközök elhasználódását is képes figyelembe venni a gazdálkodó az önköltség számítása során, valamint ennek következtében a vagyongazdálkodás tere is kibővül (Lentner, 2014). ...
„A hatékony közszolgálat feltételezi a releváns és korszerű, komplex közpénzügyi és államszámviteli tudás meglétét. A könyvet jó szívvel ajánlom államháztartási, illetve tágabb értelemben vett államháztartási gazdálkodásban tevékenykedő szakembereknek, különösen a hazai egyetemek közpénzügyi stúdiumokat végző hallgatóinak, ugyanakkor a könyv célcsoportja lehet a téma kutatói köre is.” Hegedűs Szilárd lektor A nemzetgazdaság sokszereplős rendszerét átfogja a riportkészítés, beszámolás, továbbá az adatszolgáltatás kötelezettsége. Nincs ez másképp az államháztartás vonatkozásában sem. Kiemelendő, hogy az államháztartás működése során közpénzekkel gazdálkodik, ebből adódóan kiemelt felelőssége van annak elköltésével kapcsolatban. Ennek megfelelően az államháztartási szabályozás lényegesen szigorúbb a vállalati vagy egyéb szervezetekkel összehasonlítva. Az államháztartási szabályozás 2014-től jelentősen átalakult, ennek egyik fontos következménye, hogy a korábbi tisztán pénzforgalmi számvitel mellé az elhatárolás alapú, pénzforgalmi szemléletű számvitel lépett. A reform hatására jelentősen növekedett a rendelkezésre álló információk köre, amely pontosabb döntéshozatalt, feszesebb gazdálkodást tett lehetővé az államháztartási szektorban. A kötetben a szerző a helyi önkormányzatok számviteli rendszerének empirikus kutatási eredményeit mutatja be.
... Annak köszönhetően, hogy a tranzakciók könyveléséhez nem kell megvárni az ügyletek pénzügyi rendezését, az eredményszemléletű számvitel szigorúbb elszámolást biztosít, hamarabb nyújt információt a felhasznált erőforrásokról, valamint a tevékenységek és az előállított javak költségeiről (Barton, 2009;Lapsley, Mussari & Paulsson, 2009;Lentner, 2014). Támogatja a hosszú távra kiható döntések meghozatalát, az egyes döntések értékelését, hozzájárul a hatékonyság méréséhez, az eredményesség értékeléséhez, valamint az elszámoltathatóság fokozásához (Tickell, 2010) (1. ...
... A számvitel hozzájárulása a költségek tervezéséhez Az eredményszemléletű számvitel bevezetése és ezáltal a jelenleg érvényben lévő számviteli rend, az erőforrások felhasználásának gyorsabb és pontosabb nyomon követése által lehetővé teheti a költségek precízebb elszámolását. Ezt a lehetőséget több kutatás (Barton, 2009;Lapsley, Mussari & Paulsson, 2009;Lentner, 2014) megerősítette. Az interjúk során alanyaink véleményét is szerettük volna kikérni arra vonatkozóan, hogy meglátásaik szerint a magyar számviteli rend megnyitja-e a lehetőséget a költségek pontosabb rögzítése és az önköltségszámítás fejlődése előtt, illetve, hogy ez a gyakorlatban mennyire valósul meg. ...
A hazai államháztartási számvitelben 2014-ben nyert teret az eredményszemléletű megközelítés. Az elmúlt évtized megfelelő időtávot jelent a rendszer működésének és közpénzügyi gazdálkodáshoz való hozzájárulásának tesztelésére. A témához kapcsolódó releváns szakirodalmak azzal érvelnek az eredményszemléletű adatok mellett, hogy ezzel javul a gazdálkodó szervezet transzparenciája, pontosabb és felelősségteljesebb lesz a gazdálkodás, a finanszírozás és a költségek nyilvántartása. Az eddigi kutatások jellemzően főként az eredményszemléletű számvitel bevezetésének körülményeit és várható potenciális hasznait vizsgálták, de nem tértek ki arra, hogy hogyan képes hozzájárulni az eredményszeméletű számvitel az önkormányzatok gazdálkodásához, mennyire tudja támogatni a helyi szintű vezetést döntéseik meghozatalában. A szerzők kutatási kérdésüket strukturált interjúk módszerével, kvalitatív kutatási módszertannal kívánták megválaszolni. Összesen hat, a témában járatos, magasan kvalifikált szakember véleményére alapozva megállapították, hogy az államháztartási számvitel jól működik, de jobbára csak a pénzforgalmi szemléletű költségvetési számvitelt alkalmazzák, míg az eredményszemléletű – annak ellenére, hogy a működés szempontjából nagyon hasznos – nem megfelelő kihasználtsággal működik a gazdálkodás funkcionális területein.
... Annak köszönhetően, hogy a tranzakciók könyveléséhez nem kell megvárni az ügyletek pénzügyi rendezését, az eredményszemléletű számvitel szigorúbb elszámolást biztosít, hamarabb nyújt információt a felhasznált erőforrásokról, valamint a tevékenységek és az előállított javak költségeiről (Barton, 2009;Lapsley, Mussari & Paulsson, 2009;Lentner, 2014). Támogatja a hosszú távra kiható döntések meghozatalát, az egyes döntések értékelését, hozzájárul a hatékonyság méréséhez, az eredményesség értékeléséhez, valamint az elszámoltathatóság fokozásához (Tickell, 2010) (1. ...
... A számvitel hozzájárulása a költségek tervezéséhez Az eredményszemléletű számvitel bevezetése és ezáltal a jelenleg érvényben lévő számviteli rend, az erőforrások felhasználásának gyorsabb és pontosabb nyomon követése által lehetővé teheti a költségek precízebb elszámolását. Ezt a lehetőséget több kutatás (Barton, 2009;Lapsley, Mussari & Paulsson, 2009;Lentner, 2014) megerősítette. Az interjúk során alanyaink véleményét is szerettük volna kikérni arra vonatkozóan, hogy meglátásaik szerint a magyar számviteli rend megnyitja-e a lehetőséget a költségek pontosabb rögzítése és az önköltségszámítás fejlődése előtt, illetve, hogy ez a gyakorlatban mennyire valósul meg. ...
A hazai államháztartási számvitelben 2014-ben nyert teret az eredményszemléletű megközelítés. Az elmúlt évtized meg-felelő időtávot jelent a rendszer működésének és közpénzügyi gazdálkodáshoz való hozzájárulásának tesztelésére. A té-mához kapcsolódó releváns szakirodalmak azzal érvelnek az eredményszemléletű adatok mellett, hogy ezzel javul a gaz-dálkodó szervezet transzparenciája, pontosabb és felelősségteljesebb lesz a gazdálkodás, a finanszírozás és a költségek nyilvántartása. Az eddigi kutatások jellemzően főként az eredményszemléletű számvitel bevezetésének körülményeit és várható potenciális hasznait vizsgálták, de nem tértek ki arra, hogy hogyan képes hozzájárulni az eredményszeméletű számvitel az önkormányzatok gazdálkodásához, mennyire tudja támogatni a helyi szintű vezetést döntéseik meghozata-lában. A szerzők kutatási kérdésüket strukturált interjúk módszerével, kvalitatív kutatási módszertannal kívánták megvá-laszolni. Összesen hat, a témában járatos, magasan kvalifikált szakember véleményére alapozva megállapították, hogy az államháztartási számvitel jól működik, de jobbára csak a pénzforgalmi szemléletű költségvetési számvitelt alkalmazzák, míg az eredményszemléletű-annak ellenére, hogy a működés szempontjából nagyon hasznos-nem megfelelő kihasz-náltsággal működik a gazdálkodás funkcionális területein. Kulcsszavak: eredményszemlélet, kvalitatív kutatás, államháztartás, számvitel, közpénzügyi döntéshozatal, önkor-mányzati alrendszer The accrual-based approach has been adopted in Hungarian public sector accounting since 2014, providing nearly a decade to assess its effectiveness and contribution to public finance management. The literature supports accrual accounting for its ability to enhance management transparency, ensure accurate cost recording, and promote good governance. In Hungary, most of the focus has been on implementation circumstances and potential benefits. Therefore, the authors aimed to evaluate how accrual accounting impacts municipal management. This study employed qualitative research, conducting structured interviews with six highly qualified experts in the field. The findings indicate that while public sector accounting works well overall, it primarily relies on cash-based budgetary accounting. Despite its potential usefulness for operations, accrual accounting remains underutilized in key functional areas of management.
... A módszer a súlyozott független változókhoz rendeli hozzá a vállalkozások túl- élésének és csődbe jutásának valószínűségével kifejezett Z-értéket. A kapott érték -amely 0 és 1 közé esik -abban az esetben jelent csődvalószínűségi értékeket, ha a minta ugyanazon arányban tartalmaz fizetőképes és fizetésképtelen cégeket, mint a sokaság.483 .5 . ...
Hegedűs Szilárd - Molnár Petronella (2019): Közüzemi vállalatok gazdálkodása. Nemzeti Közszolgálati Egyetem , p. 90
Szakmai lektor: Lentner Csaba
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.