ArticlePDF Available

Abstract and Figures

We aimed to develop an Avoidance questionnaire for adolescents and test it among 15- and 18-year-olds (N=490). The questionnaire was designed to measure as many avoidance styles as possible, as well as to explore the link between these styles and some of the elements of the problem-solving process. Based on the results of exploratory and confirmatory factor analyses, we concluded that our final Avoidance questionnaire, which consists of 11 factors and 42 statements, is suitable for measuring the following factors of avoidance in both the 15- and 18-year-old age groups: negative emotions, thoughts and physical symptoms in relation to avoidance; problem prevention; negative self-efficacy; insolubility; negligence; annulation; waiting for problems to resolve themselves; distraction; procrastination; gathering strength; rumination; asking for help; and problem-solving under external pressure. Therefore, we assume the questionnaire is suitable for use from ages 15 to 18. The convergent and discriminatory validity of the questionnaire was tested using the SPSI–R (D’Zurilla et al., 2002). The majority of the process elements and avoidance styles measured positively correlate with negative problem orientation, impulsivity and avoidance factors on the SPSI. Procrastination, gathering strength and rumination are significantly related to positive problem orientation, as are asking for help and problem-solving under external pressure, which have a negative relationship with the avoidance factor. Correlation values contributed to a more precise interpretation of the results from the factor analysis. The results indicate that, besides determining whether they are positively or negatively oriented, avoidance styles should also be seen as part of a process (started, not started, pending, interrupted). The data collected with the questionnaire provide invaluable information for a more complex exploration of the nature of avoidance. Moreover, they can help educators to develop problem-solving programmes, more specifically, programmes that focus on the issue of avoidance.
No caption available
… 
Content may be subject to copyright.
A preview of the PDF is not available
... Magyarországi, serdülőkorúakkal végzett vizsgálatok (pl. Kasik, 2015;Kasik & Gál, 2017;Kasik, Guti, Tóth, & Fejes, 2016) eredményei szerint 10-11 éves kortól egyre jellemzőbb a negatív orientáció, csökken a pozitív viszonyulás. A negatív viszonyulás leginkább a 13-15 évesekre és a lányokra jellemző, az elkerüléssel való kapcsolata 13-14 éves kortól fokozatosan erősödik. ...
... Ugyanakkor a jelen vizsgálatban kapott eredmények összecsengenek a szociálisprobléma-megoldás módjainak évfolyamok közötti mintázataival, a racionalitás és az elkerülés növekedésével, azonban e tényezők öszszefüggéseit nem vizsgáltuk, és természetesen le kell szögeznünk, hogy annak ellenére, hogy a szociálisprobléma-megoldás és a megküzdés fogalmai között van átfedés, semmiképpen nem tekinthetjük ezeket azonos konstruktumoknak (l. Kasik et al., 2016). ...
... Kasik, Guti, Tóth és Fejes eredményei alapján a halogatás abban az esetben diszfunkcionális, ha nem egészül ki erôgyûjtéssel (17). ...
Article
Introduction: The purpose of the study is to investigate dispositional procrastination, procrastination types, and an operative measurement of this behavior in academic environment. Procrastination is a common and problematic phenomenon that explains the need for a comprehensive and complex approach of this behavior. The main focus of the study was to investigate the incidence and incidence of the different types of procrastination. Furthermore, we aimed to test the correspondence between dispositional procrastination and the operative measurement. Methods: The sample consisted of 131 participants. Lay’s Procrastination Scale was used to measure dispositional procrastination and the Types of procrastination questionnaire was applied to assess the frequency of its different types. Furthermore an operative measurement was gained by assigning a deadline for returning the paper and pensil form of the questionnaire. Participants received a message informing them that the deadline had been extended by three more days on the last night before the deadline. Results: Based on the empirical results 63% of the participants can be classified as procrastinator. In regards of the different types of procrastination, „perfectionist” and „crisis-maker” types were the most frequent. A positive correlation was found between dispositional procrastination and the operative measurement of procrastination. Conclusions: The results proved the common presence of procrastination, as well as the close connection between its dispositional and operative measure. Besides, they raise attention to the perfectionist and crisis-maker types of procrastination. Bevezetés: A vizsgálat célja a diszpozicionális halogatás és a halogatási típusok kutatása, valamint a halogató magatartás operatív mérése akadémiai környezetben. A halogatás gyakori és problematikus jelenség, ami indokolttá teszi ezen szokás minél átfogóbb, több aspektust lefedô tanulmányozását. A vizsgálat fô iránya a halogatás elterjedtségének és azon belül típusainak vizsgálata, illetve a diszpozicionális halogatásra vonatkozó, valamint a halogató magatartás operatív mérésébôl származó eredmények egybehangzóságának vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban 131 fô vett részt. A diszpozicionális halogatás vizsgálata a Lay-féle halogatás kérdôívvel zajlott; a Típusok a halogatásban kérdôívvel a különbözô típusok elterjedtségének felmérése történt meg; továbbá operatív mérésre is sor került, melyet a papír alapú kérdôívek leadási határidejének megszabása tett lehetôvé. A le-adási határidô elôtti estén, a határidôt további három nappal meghosszabbító üzenetet kaptak a résztvevôk. Eredmények: Az empirikus vizsgálat alapján a minta 63%-áról mondható el, hogy súlyosabb halogatók. A halogatási típusokat tekintve a perfekcionista és a kríziskeltô halogatók voltak a leggyakoribbak. Pozitív összefüggés mutatko-zott a diszpozicionális halogatás, valamint a halasztás operatív megnyilvánulása között. Következtetések: Az eredmények demonstrálják a halogatás gyakori elôfordulását, valamint a diszpozicionális és az operatív megnyilvánulások közötti kapcsolatot. Ezen túl a perfekcionista és a kríziskeltô halogatási típusokra hívják fel a figyelmet.
... Kasik, Guti, Tóth és Fejes eredményei alapján a halogatás abban az esetben diszfunkcionális, ha nem egészül ki erôgyûjtéssel (17). ...
Article
Introduction: The purpose of the study is to investigate dispositional procrastination, procrastination types, and an operative measurement of this behavior in academic environment. Procrastination is a common and problematic phenomenon that explains the need for a comprehensive and complex approach of this behavior. The main focus of the study was to investigate the incidence and incidence of the different types of procrastination. Furthermore, we aimed to test the correspondence between dispositional procrastination and the operative measurement. Methods: The sample consisted of 131 participants. Lay's Procrastination Scale was used to measure dispositional procrastination and the Types of procrastination questionnaire was applied to assess the frequency of its different types. Furthermore an operative measurement was gained by assigning a deadline for returning the paper and pensil form of the questionnaire. Participants received a message informing them that the deadline had been extended by three more days on the last night before the deadline. Results: Based on the empirical results 63% of the participants can be classified as procrastinator. In regards of the different types of procrastination, "perfectionist" and "crisis-maker" types were the most frequent. A positive correlation was found between dispositional procrastination and the operative measurement of procrastination. Conclusions: The results proved the common presence of procrastination, as well as the close connection between its dispositional and operative measure. Besides, they raise attention to the perfectionist and crisis-maker types of procrastination. „JOBB KÉSŐN, MINT SOHA”: A HALOGATÓ MAGATARTÁS VIZSGÁLATA EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN Bevezetés: A vizsgálat célja a diszpozicionális halogatás és a halogatási típusok kutatása, valamint a halogató magatartás operatív mérése akadémiai környezetben. A halogatás gyakori és problematikus jelenség, ami indokolttá teszi, ezen szokás minél átfogóbb, több aspektust lefedő tanulmányozását. A vizsgálat fő kérdése, a halogatás elterjedtségének és azon belül típusainak vizsgálata; illetve a diszpozicionális halogatásra vonatkozó, valamint a halogató magatartás operatív méréséből származó eredmények egybehangzóságának vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban 131 fő vett részt. A diszpozicionális halogatás vizsgálata a Lay-féle halogatás kérdőívvel zajlott; a Típusok a halogatásban kérdőívvel a különböző típusok elterjedtségének felmérése történt meg; továbbá operatív mérésre is sor került, melyet a papír alapú kérdőívek leadási határidejének megszabása tett lehetővé. A leadási határidő előtti estén, a határidőt további három nappal meghosszabbító üzenetet kaptak a résztvevők. Eredmények: Az empirikus vizsgálat alapján a minta 63%-áról mondható el, hogy súlyosabb halogatók. A halogatási típusokat tekintve a perfekcionista és a kríziskeltő halogatók voltak a leggyakoribbak. Pozitív összefüggés mutatkozott a diszpozicionális halogatás, valamint a halasztás operatív megnyilvánulása között. Következtetések: Az eredmények demonstrálják a halogatás gyakori előfordulását, valamint a diszpozicionális és az operatív megnyilvánulások közötti kapcsolatot. Ezen túl a perfekcionista és a kríziskeltő halogatási típusokra hívják fel a figyelmet. Kulcsszavak: halogatás, krónikus halogatás, akadémiai halogatás, perfekcionista halogatás, kríziskeltő halogatás.
... Kasik, Guti, Tóth és Fejes eredményei alapján a halogatás abban az esetben diszfunkcionális, ha nem egészül ki erôgyûjtéssel (17). ...
Article
Introduction: The purpose of the study is to investigate dispositional procrastination, procrastination types, and an operative measurement of this behavior in academic environment. Procrastination is a common and problematic phenomenon that explains the need for a comprehensive and complex approach of this behavior. The main focus of the study was to investigate the incidence and incidence of the different types of procrastination. Furthermore, we aimed to test the correspondence between dispositional procrastination and the operative measurement. Methods: The sample consisted of 131 participants. Lay's Procrastination Scale was used to measure dispositional procrastination and the Types of procrastination questionnaire was applied to assess the frequency of its different types. Furthermore an operative measurement was gained by assigning a deadline for returning the paper and pensil form of the questionnaire. Participants received a message informing them that the deadline had been extended by three more days on the last night before the deadline. Results: Based on the empirical results 63% of the participants can be classified as procrastinator. In regards of the different types of procrastination, "perfectionist" and "crisis-maker" types were the most frequent. A positive correlation was found between dispositional procrastination and the operative measurement of procrastination. Conclusions: The results proved the common presence of procrastination, as well as the close connection between its dispositional and operative measure. Besides, they raise attention to the perfectionist and crisis-maker types of procrastination.
Article
Full-text available
A tanulmányban bemutatott osztálytermi megfigyelések célja a diákok és a diák-pedagógus közötti interperszonális problémák, illetve azok megoldási stílusának, módjainak azonosítása volt. A megfigyelt problémák – életkor és nem szerint is – jelentős része megegyezett a korábban, kérdőíves vizsgálatokkal feltárt problémákkal. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a tanítók kivételével a pedagógusok a problémákat egyaránt bajnak, zavaró, akadályozó tényezőnek tekintették, és igyekeztek ezeket a helyzeteket minél gyorsabban megszüntetni. A látottak felhívják a figyelmet a problémák órai munkára, a tantárgyak iránti attitűdre és a tanulási motivációra gyakorolt negatív hatásra is. The purpose of the classroom observations presented in this study was to identify the social problems, the methods of problem solving between the students, as well as the students and the teachers. Most of the observed interpersonal problems – according to age and gender – were the same as the problems which were previously identified in questionnaire studies. According to the results of the classroom observations, most of the teachers – except for the school teachers – have considered interpersonal problems as troublesome, annoying and disturbing factors, and have tried to eliminate these situations as fast as possible. The observed situations raise awareness about negative impacts of problems on classroom work, and student’s learning attitudes and motivation.
Article
Full-text available
Vizsgálatunk célja, hogy feltárja milyen különbségek találhatóak az egyes megküzdési módok preferenciáját illetően a lányok és fiuk között, valamint milyen összefüggés mutatható ki az észlelt családi szocializációs hatások (család légköre, szülői nevelési célok, szülői nevelői attitűdök, szülői nevelési stílus és szülői bánásmód) és az élet nehéz helyzeteiben alkalmazott megküzdési módok preferenciája között. Módszer: A vizsgálatban 1104 fiatal (700 lány, 404 fiú) vett részt, akik főiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók voltak. A megküzdési stratégiák azonosítására a Folkman és Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív magyar adaptációját, a családi szocializációs és szülői nevelői hatásokéra pedig Goch által kidolgozott Családi Szocializációs Kérdőív, valamint Parker és munkatársai által kidolgozott Szülői Bánásmód Kérdőív magyar változatát használtuk. Eredmények: A megküzdési mód preferenciáját illetően nemek közötti szignifikáns mértékű különbséget csak három megküzdési mód esetében találtunk. A problémaközpontú megküzdési módok közül a lányok hajlamosabbak a problémaelemzésre, az érzelemközpontú megküzdési módok közül a pedig a visszahúzódásra, mint a fiuk. Ezeken túl a lányokra jellemzőbbnek találtuk a segítség kérésére való hajlandóságot is. Eredményeink azt mutatják, hogy a megküzdési stratégiák preferenciája mögötti családi szocializációs, szülői nevelői hatások eltérő mintázatot mutatnak a lányok és fiuk esetében. Mindkét nem esetében az érzelemközpontú megküzdés mutatott szorosabb kapcsolatot a családi szocializációs, szülői nevelői hatásokkal. A fiukat a konfliktusokkal terhelt családi légkör, a lányokat a szülői inkonzisztens és manipulatív nevelői attitűd hajlamosítja elsősorban az érzelemközpontú megküzdés alkalmazására. A fiuknál az anya túlvédése és manipulációja, valamint az apa inkonzisztens nevelői viselkedése, a lányoknál az anyai és apai nevelői hatások közötti különbsége, az apai túlvédés és a konfliktusorientált családi légkör lép föl még hajlamosító tényezőként.
Article
Full-text available
The study investigated the relationships of the five dimensions of emotional intelligence: self-awareness, self-regulation, motivation, empathy, and social skills of supervisors to subordinates' strategies of handling conflict: problem solving and bargaining. Data (N = 1,395) for this study were collected with questionnaires from MBA students in seven countries (U.S., Greece, China, Bangladesh, Hong Kong and Macau, South Africa, and Portugal). Psychometric properties of the measures were tested and improved with exploratory and confirmatory factor analysis and analysis of indicator and internal consistency reliabilities, and the hypotheses were tested with a structural equations model for each country. Results in the U.S. and in the combined sample provided support for the model which suggests that self-awareness is positively associated with self-regulation, empathy, and social skills; self regulation is positively associated with empathy and social skills; empathy and social skills are positively associated with motivation; which in turn, is positively associated with problem solving strategy and negatively associated with bargaining strategy. Differences among countries in these relationships are noted and implications for organizations discussed.
Article
Full-text available
In this concluding piece, we identify and discuss various aspects of convergence and, to a lesser degree, divergence in the ideas expressed in the contributions to this special section. These contributions emphatically illustrate that approach-avoidance motivation is integral to the scientific study of emotion. It is our hope that the articles herein will facilitate cross-talk among researchers and research traditions, and will lead to a more thorough understanding of the role of approach-avoidance motivation in emotion.
Book
Anxiety disorders are among the most prevalent of psychological disorders. The Oxford Handbook of Anxiety and Related Disorders reviews current research and clinical developments through synthetic chapters written by experts from various fields of study and clinical backgrounds. The book discusses each of the main anxiety disorders, examining diagnostic criteria, prevalence rates, comorbidity, as well as clinical issues. Neurobiological and psychological approaches to understanding these disorders are presented through the examination of such topics as genetic research, neuroanatomical models, learning theories, and more. Current issues in classification and assessment are also discussed in depth and treatment approaches, both traditional and alternative, are provided along with detailed discussions of both pharmacological and psychological approaches. The book also introduces other anxiety-based conditions, such as body dysmorphic disorder, and looks at cultural issues and the impact of anxiety disorders in specific populations.