Content uploaded by Csaba Lentner
Author content
All content in this area was uploaded by Csaba Lentner on Jan 03, 2017
Content may be subject to copyright.
A preview of the PDF is not available
A válság néhány nemzetközi és pénzügypolitikai összefüggése
Abstract
Az angolszász másodlagos jelzálogpiacokról kiindult pénzügyi válság általános gazdasági világválsággá terebélyesedése a hazai könyvvizsgálók munkájára is jelentős hatást gyakorol. A vállalkozások gazdálkodásának átfogó értékeléséhez, beszámolóik auditálásához elengedhetetlenné válik a nemzetközi és az állami költségvetési pénzügyek alapos ismerete. Ennek következtében mind a válság pénzügyi természetét feltáró információk, mind a válságkezelés nemzetközileg egyeztetett módszerei a hazai krízismenedzsmentben felértékelődnek. A tanulmányt ezt mutatja be. Konklúziója:
A válság nemcsak a tipikus válságágazatokat, hanem az egész nemzetgazdaságot érinti egy bizonyos szinten, így az auditálásánál a vállalkozás folytatásának elve kiemelt vizsgálati szemponttá válik valamennyi vállalkozásnál. A válságmenedzsment eljárásban a felértékelődő környezetvédelem szempontjai nem sérülhetnek, a beszámolókban és az auditálás során továbbra is prioritást célszerű, hogy kapjon.
A válságkezelési eljárásban felértékelődik a könyvvizsgálói munka, amelynek jellege és tartalma újra a professzionalizmus irányába változik. A nemzetközi standardok és módszerek sikeres hazai bevezetéséhez és alkalmazásához az alapos könyvvizsgálói szakmai kompetenciák elengedhetetlenek, az auditorok által hitelesített beszámolók kulcsfontosságú döntés-előkészítő és döntést értékelő alapdokumentumokká válnak.
LENTNER CSABA 31. fejezet: A vállalkozás folytatása számviteli alapelvének érvényesülése közüzemi szolgáltatóknál és költségvetési rend szerint gazdálkodóknál – magyar-, európai jogi és eszmetörténeti vonatkozásokkal
1. Rendszertani felvezetés A pénzügyi válság következtében a klasszikus profitorientált vállalatokon túl a költségvetési rend szerint gazdálkodóknál, illetve a tulajdonukban, finanszírozásukban álló közszolgáltató cégek körében is egyre gyakoribbá válik a túlzott eladósodás, majd a működésképtelenség veszélye. Az újkori magyar piacgazdaság történetében, 2013-tól, új jelenség a közüzemi szolgáltatatók árképzésének hatósági szabályozása. A vállalkozás folytatás számviteli alapelvének érvényesülése, vagyis a vállalkozás folyamatos vitelére való képesség így hatványozottan előtérbe kerül. A helyzetből adódik, hogy vállalaton belül a belső teljesítmény kényszerre terelődik egyre inkább a hangsúly, hiszen a piaci-és más pótfinanszírozási lehetőségek a válság és a költségvetési szűk keresztmetszetek közepette bizonytalanná válnak. Az Európai Unió jogrendje, pedig generálisan tiltja az állami támogatásokat, amelyek egyébként is limitáltak. A költségvetési rend szerinti gazdálkodóknál 2014-től Magyarországon is kötelező az eredményszemléletű számvitel alkalmazása, amely a teljesítmény és a működő képesség megítélését segítheti a közszektorban, így a profit és nem profit orientált szervezetekről rendelkezésre álló számviteli információk tartalma közelíthet egymáshoz. A témakör áttekintése a magyar és a nemzetközi számviteli szabályozás számbavételével, illetve az Európai Unió vonatkozó joganyagának áttekintésével történik. A téma jelentőségét tehát egyrészt a 2007-óta tartó pénzügyi válság 1 , és ennek következtében a gazdálkodók számának nagyarányú, " általános jellegű 2 " ellehetetlenülése adja. Másrészt, a magyar kormány, 2013-tól a közüzemi szolgáltatások áraira hatósági árszabályozást (rezsicsökkentést) alkalmaz, amely a vállalatok likviditására és jövedelmezőségére kihat. Harmadsorban, az önkormányzatok állami pénzügyi konszolidációja előtt/alatt, de mindenképen permanens jelleggel, ezer milliárdot meghaladó adósságállomány alakult ki az önkormányzati tulajdonosi részvétellel működő önkormányzati vállalatoknál, amelyek esetleges ellehetetlenülése nemzetgazdasági problémát jelent, a közszolgáltatások 1 Ennek jobbára " már csak " az Európai Unióból kiszűrődő hatásaival kell számolni. Ti. a magyar gazdaság napjainkra " ütésállóvá vált ". Lásd: svájci frank krízis kivédése (2015 januárjában), konszolidált közpénzügyek 2013-tól, etc. 2 Lentner, 2009. A válság nemcsak a tipikus válságágazatokat (autóipar, építőipar, bankszektor) érinti, hanem kihatással van beszállítói ágazatokra, a munkabér jövedelem mérséklődése okán a szolgáltató ágazatokra, vagyis a nemzetgazdaság egészére. Tehát a válság kihat a közüzemi szolgáltatókra is.
A vállalati társadalmi felelõsségvállalás általános logikájából kiindulva a szerzõ bemutatja a pénzintézetek
felelõsségvállalásának követelményeit, majd a pénzügyi válság kapcsán kitér a banki mérlegeket hitelesítõ
könyvvizsgálók társadalmi felelõsségére. Megítélése szerint mind a pénzintézeti felelõsségvállalás, mind a
könyvvizsgálat új kihívásokat tartalmaz, új elemekkel töltõdik fel.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.