ArticlePDF Available

Dynamics of Belgian Plurinational Federalism: A Small State under pressure

Authors:

Abstract

This Essay outlines the dynamics of Belgian plurinational federalism. It focuses on the major driving forces of Belgian federalism by identifying the sources of change and instability, which are reshaping the institutional and constitutional layers of Belgian federalism. It then analyzes the recent Reform of the State before reviewing the indirect and direct sources of change of Belgian constitutional law originating in European law.
A preview of the PDF is not available
... A két entitás politikai elitjének pengeváltására került sor 2007-ben, amikor a választásokat követően a föderális parlament Belügyi Bizottságában dolgozó flamand képviselők benyújtottak egy javaslatot a választókörzet szétválasztásáról. A határozati javaslatot a flamand bizottsági tagok egy tartózkodás mellett elfogadtak -erre válaszul a Francia Közösség beindította a vészcsengő mechanizmust, és a döntést elhalasztották, nem született kompromisszum (Romainville, 2015). A BHV körzet ügyét nem sikerült megoldani, s ez nagyban hozzájárult a Leterme adminisztráció 2010-es lemondásához. ...
Chapter
Full-text available
2016 januárjában a VRT flamand köztelevízió részlet et mutatott be egy készülő műsorból, melynek keretében több politikust is (például Alexander de Croo jelenlegi miniszterelnök-helyettest (Deredactie.be, [2016]) megkérdeztek arról, hogy hogyan látják az ország jövőjét 2020-ban. Az Új Flamand Szövetség (Nieuwe Vlaamse Alliantie, továbbiakban N-VA) színeiben politizáló Liesbeth Homans, Flandria belügyminisztere kifejtette, hogy 2020-ban Belgium még létezni fog, ám reményét fejezte ki, hogy 2025-re az ország megszűnik létezni (LaLibre.be, 2016). Ezzel a kijelentéssel újra napirendre került egyrészt az ország felbomlásának, a flamand függetlenségnek a kérdése, másrészt ráirányította a figyelmet egy következő államreform ügyére, amely a 2014-es választásokat követően lekerült a politikai napirendről.
Article
Full-text available
Analysis of the direction of changes in the composition of the Senate indicates that the political idea is to shape the Senate according to the most common model of a second chamber in federal states, formed by federal entities and limited in their competence to matters that are most important from the point of view of the entire federation and the interests of federal entities. The future of the Senate will depend on the activity and functioning of this chamber, especially if it turns out to be a functional bridge of communication between the entities of the federation, which is probably the most serious Belgian political challenge.
Chapter
This chapter compares the dynamics of international migration in two multinational federations—Belgium and Canada—with an eye to highlighting arguments in favour and against ‘immigration federalism’ in two subnational communities: Flanders and Quebec. In brief, the chapter’s comparison shows that Flemish and Québécois political elites have deployed different approaches to using immigrant integration regulation as a way of strengthening their respective claims for recognising cultural and linguistic diversity along national lines as well as for influencing the balance of power between subnational and national jurisdictions.
Article
Full-text available
Belgium has been a federal state since 1993, divided into linguistic communities, regions and language regions. The cultural, religious, ethnic and linguistic differences of the inhabitants of Belgium led to the adoption of the federal structure of the state. The federal parliament consists of two chambers. The composition of the Senate reflects the diversity of Belgium. The ethnic and linguistic distinctiveness of the Belgians are also included in the electoral system of the federal parliament of Belgium. Worthy of note is the pioneering attitude of Belgium with regard to the introduction of mandatory voting throughout the country in 1893 and electronic voting in the early 1990s.
Article
Full-text available
Artykuł koncentruje się na władzy wykonawczej w Belgii na poziomie federalnym. Omówione są tu organy egzekutywy, ich miejsce w rozwiązaniach ustrojowych oraz faktyczna rola w sprawowaniu władzy. Wyjaśniony został proces formowania rządu i trudności w sformowaniu gabinetu koalicyjnego. Wskazano także źródła konstytucjonalizmu belgijskiego i konstytucyjne podstawy ustroju Belgii
(C 115) 47; Loi sp6ciale de r6formes institutionnelles, M.B. 9434. 163 See Cour Constitutionnelle [CC] [Constitutional Court] decision no 112
May 9, 2008, 2008 O.J. (C 115) 47; Loi sp6ciale de r6formes institutionnelles, M.B. 9434. 163 See Cour Constitutionnelle [CC] [Constitutional Court] decision no 112/2011, June 23, 2011, MONITEUR BELGE [M.B.] [Official Gazette of Belgium], Oct. 17, 2011, B.4, B.6.2.
Overgangsbepaling: Een Tijdeltjke Versoepeling van die Procedure voor de Herziening van de Grondwet
  • De
  • Staatshervorming
See Jan Velaers, Artikel 195, Overgangsbepaling: Een Tijdeltjke Versoepeling van die Procedure voor de Herziening van de Grondwet, tit DE ZESDE STAATSHERVORMING: IN STELLINGEN, BEVOEGDHEDEN EN MIDDELEN 1, 1-17 (Jan Velaers et al. eds., 2014).