BookPDF Available

Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk PDF

Authors:
  • University of Public Service

Abstract

A kötet alapmű a digitális trendek áttekintéséhez és megértéséhez. Egyszerre ad muníciót több szakmának - az IT-tól a marketingig, az üzleti döntéshozástól a felsőoktatás-kutatásig és a művészetig. A szerző átfogó nemzetközi tapasztalatát kamatoztatja példáival és illusztrációival. Az olvasó végül egy hosszabb távon érvényes kötet birtokosa lehet a gyorsan változó trendek világában. Az itt elérhető változat a teljes kötet harminc százaléka. A teljes változat elérhető a mersz.hu, Akadémiai Kiadó oldalon, részletezve: https://bit.ly/sc-researchgate, https://mersz.hu/hivatkozas/dj74deum_book1#dj74deum_book1 és a könyvesboltokban.
A kötet megjelenését támogatták
Telenor Magyarország Zrt.
CRANE
Digital Identit y Agency Magyarország Kft.
Kiadja az Akadémiai Kiadó,
az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Köny vterjesztk Egyesülésének tagja
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.
ww w.akkr t.hu
Lek torálta: Dr. Törcsik Mária egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem
ISBN 978 963 05 9714 2
ISSN 1787-3703
Els magyar nyelv kiadás: 2016
© Fehér Katalin 2016
© Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2016
A borítókép alapjául szolgáló fénykép és a fejezeteket nyitó fotók: © Fehér Katalin 2016
A kiadásért felels az Akadémiai Kiadó igazgatója
Felels szerkeszt: Vida Kr iszti na
Termékmenedzser: Kiss Zsuzsa
Tipográ a, tördelés: Berkes Tamás
Fedélterv: Markó Natália munkája
Nyomdai munkálatok: Starkiss Digitális Nyomda és Gra kai Stúd
Felels vezet: Kiss Sándor
Budapest, 2016
Kiadványsm: BB160016
Megjelent 22,52 (A/5) ív ter jedelemben
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosís, a nyilvános eladás,
a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illeten is.
Printed in Hungary
Feher-tordelt-PRESS.indd 4Feher-tordelt-PRESS.indd 4 2016.05.30. 12:51:002016.05.30. 12:51:00
Részletes tartalomjegyzék
A szerzrl 11
Köszönetnyilvánítás 13
Bevezetés és használati útmutató 15
Hogyan érdemes navigálni a kötetben? 18
DIGITALIZÁCIÓ ÉS MEDIATIZÁC 19
kódolt valóságok
Történet: A képernyk összeérnek 21
Metaforák: kannibalizálódás, Turing-galaxis, fraktál, jéghegy 22
Kulcsszavak és bevezetés 23
1. Technológia és digitalizáció 25
1.1. Technológiai meghatározottság 25
1.2. Digitalizáció 28
2. Mediatizáció és konvergencia 35
2.1. A média technológiai beág yazottsága 35
2.2. Média: a régi és az új talál kozása 36
2.3. Mediatizáció 42
2.4. Konvergencia és divergencia 44
BEHÁLÓZOTTSÁG ÉS MOBILIZÁCIÓ 47
közmvesített átjárások
Történet: Nyomkeresk 49
Metaforák: kétélt, rizóma, közm, irányt 50
Kulcsszavak és bevezetés 51
Feher-tordelt-PRESS.indd 8Feher-tordelt-PRESS.indd 8 2016.05.30. 12:51:012016.05.30. 12:51:01
Részletes tartalomjegyzék 9
3. Hálózatosodás 53
3.1. Internet, web, alkalmazások 54
3.2. Interak tivitás és interkonnektivitás 57
3.3. Hálózati logika és hálózati társadalom 62
3.4. Penetráció, participáció, közösségi fordulat 66
3.5. Hacktiv izmus és mélynet 71
4. Mobilizác 76
4.1. Léptékváltás stabilról mobilra 76
4.2. A mobil, az okos és az intelligens 77
4.3. A dolgok internete, a testre szabott technológia és a felhk 83
ADATROBBANÁS ÉS MEGFIGYELÉSI KULTÚRA 89
automatizált predikciók
Történet: Kódhatás 91
Metaforák: adattrágya, az új olaj, adatszmog, Nagy Testvér 92
Kulcsszavak és bevezetés 93
5. Adatrobbanás 95
5.1. Adatszemlélet 95
5.2. Big data: mítoszok, kérdések, al kalmazások 99
5.3. Az adatgépek i nternete avagy a csendes intelligencia 106
5.4. Adatvizualizáció és adatmediat izáció 108
6. Meg gyelési vagy felügyeleti kultúra 117
6.1. Az adatmonitorozás és a kamerák kereszttüzében 118
6.2. A magánélet és a privát szféra újraér telmezése 125
ÚJ MÉDIA: ALKALMAZÁSOK ÉS KITERJESZTÉSEK 135
transzformált elérések
Történet: Akasztják a hóhért 137
Metaforák: idzített bomba, szrbuborék, klónozás, konszenzuális hallucináció 138
Kulcsszavak és bevezetés 139
7. Alkalmazások 141
7.1. Felülnézeti modell: atomi, keresztezet t, transz- és inter média 141
7.2. Remixelt média, disztribúció, képernymánia 145
7.3. Dizájnba, mfajba és élménybe csomagolva 150
Feher-tordelt-PRESS.indd 9Feher-tordelt-PRESS.indd 9 2016.05.30. 12:51:012016.05.30. 12:51:01
10 Részletes tartalomjegyzék
7.4. Tartalomsok(k) és virál is terjedés 155
7.5. A közönség és a közösség útjai 163
7.6. Marketing, PR és reputációmenedzsment újratöltve 167
8. Kiterjesztések 183
8.1. Augmentáció 184
8.2. Virtuális valóság és játékos lét 186
HIPERCIKLUSOK ÉS OPTIMALIZÁCIÓ 191
összekapcsolt nyitottság
Történet: Fellegvárak épülnek 193
Metaforák: fekete doboz, kaptár, kék óceán, globális aréna 194
Kulcsszavak és bevezetés 195
9. Optimalizáció 197
9.1. Okos és intelligens környezetek 197
9.2. Kollaboráció és fel hatalmazás 202
10. Hiperciklusok 208
10.1. Új piacok és keresletvezérelt üzlet 208
10.2. Jövbe tekint megközelítések 215
MUNÍCIÓ A STRATÉGIAI DÖNTÉSEKHEZ 221
vezeti összefoglaló
Forrásjegyzék 227
Források 227
Jelentések és szakcikkek 241
Eladások és interjúk 243
Alkotások és projektek 244
Tárgymutató 247
Feher-tordelt-PRESS.indd 10Feher-tordelt-PRESS.indd 10 2016.05.30. 12:51:012016.05.30. 12:51:01
Digitalizáció és mediatizáció
kódolt valóságok
Feher-tordelt-PRESS.indd 19Feher-tordelt-PRESS.indd 19 2016.05.30. 12:51:022016.05.30. 12:51:02
Kannibalizálódás az új médi a
kanni balizálja a régi médiát (többek kö-
zött Phillips, 2010; Baldwin és szerztársai,
1996; Mulgan, 19 91), e lssorban annak be-
vételeit, tartalmait és mf ajait, de éppígy
a médiá n kív üli v ilágot, st a z új média
korábbi változatait is. Ahogyan az élvi-
lág éle tközös ségeibe n i s s zámos for mában
elfordul a kannibalizációs kölcsönhatás,
körforgás és rítus, az új média is univer-
zálisabb célokra tör, így nincs tekintettel
a saját eldeire vagy akár hasonszrire.
Túlélése, st evolúciós sikere a tét, ezért a
felfalást gyakorolja különböz változatok-
ban. A z ered mény egy egy re fok ozottabb
mediatizáció, melyet a digitális technoló-
gia tesz lehetvé.
Turing-galaxis a Guttenberg-galaxis
(McLuhan, 1962) fogalma az emberiség kul-
túrtörténetének fordulópontját, a könyv-
nyomtatás feltalálását emeli ki, mely felgyor-
sult kognitív változásokat hozott és globálisan
befolyásolta a média mai formáit. Ezt a me-
taforát gondolta tovább Wolfgang Coy (1995,
1996) azzal a felismeréssel, hogy a statik us
másolástól és linearitástól már eltávolodtunk
és a számítógépesített eszközök kerültek el-
térbe. Turing matematikai munkásságával ösz-
szefüggésben az algoritmusok és a gépek által
vezérelt problémamegoldás vált elsdlegessé.
A Turing-galaxis metaforája a digitális beágya-
zottság mutatója, illetve az új média motorja
(Warnke, 1997). Hangsúlya a dinamikusan
programozható médiára vonatkozik, ahol a
számítógép egy médiaintegrátor és hálózatba
kapcsolva hipermédiaként mködik. A Turing-
galaxis a Guttenberg-galaxis kiterjesztése,
illetve a mesterséges intelligencia elszobája.
Jéghegy a digitalizált médiatermékekbl
és szolgált atásokból érzékeink számára pusz-
tán a felszín érhet el. Egyes részleteit látják
csak a szolgáltatók és munkatársaik is. A jelen-
ség arra a klisére emlékeztet, hogy a jéghegy
sem látszik a maga egészében a hétköznapi
meg gyel számára. A legtöbb szolgáltatás
vagy mködés láthatatlan (O’Reilly, 2004).
A közösségi média használata jól szemlélteti
a jelenséget: a jéghegy csúcsán elérhet egy-
egy tar talom, hirdetés, információ – és a hoz-
zá tartozó visszacsatolások. De a mélyben zajló
zikai, adatforgalmi, szerkeszsi, hirdesi és
egyéb folyamatok kívülrl láthatatlanok.
Fraktál ahogyan egy fraktál különböz
szinteken azonos struktúrákat mutat, éppúgy
az új média felépülése is megegyez modulá-
ris szerkezeteket használ (Manovich, 2001).
A kódoktól a pixelekig, az algoritmusoktól
a programokig, az üzenetektl a tartalomig
számos elem és str uktúra vagy hálózat réteg-
zdik egymásra oly módon, hogy nagy számú,
azonos elemmel rendelkezik, miközben egy-
mástól független eredményeket mutat. Mind
a digitális média, mind a fraktál egyszerre
hordoz természeti, környezeti, illetve mate-
matikai mintázatokat, melyek egymáshoz ké-
pest ismerhetk fel. Minél közelebb megyünk
a kódokhoz, annál inkább láthatóvá válnak
az önmagához hasonlító minták. A különb-
séget az interakció és a kogníció termeli ki
(Sweeny, 2015).
Feher-tordelt-PRESS.indd 22Feher-tordelt-PRESS.indd 22 2016.05.30. 12:51:022016.05.30. 12:51:02
digitalizáció, determinizmus,
jin-jang has, elérés, analóg jelek, bináris kód, mintatelezés,
exponenciális növekedés, szingularitás, algoritmus, automatizáció,
interfész, UI, alakváltó technológia, platform, okos fordulat, médiatechnológia,
intelligens rendszerek, új és régi média, mediatizáció, média-artefaktum,
médiarégészet, pszeudoesemény, direkt és indirekt mediatizáció,
affordancia, konvergencia-alkalmazások, horizontális és vertikális integráció,
konvergencia, feketedoboz-téveszme, divergencia
Létezésünk növek v tempóban kódolód ik, digitalizálódi k, mediatizálódik és virtualizálódik. On-
line platformok, digitál is szolgáltatások, kiterjesztett v alóságok igazolják a lét módozata it, infor-
mációs gazdaság (Hámori–Szabó, 2006) ad hoz zá dina mikát, az áramlások tere és ideje (Castells,
2005) sodor ja az intézményesített és egyéni felhasználókat, a végtelen nek látszó nálat (Ander-
son, 2007) újratermeli önmagát, a képer nykre adaptált tar talma k és automati zált döntések tömege
határozz a meg a társadalmi és a k ulturális folyamatokat.
Az el s trendösszefoglaló fejezetben a hangsúly a digitalizáció jelenségén és az új média k ialakulá-
sán van. Kérdés, hog y mi az, ami máshogy vesz körbe bennünket, mint az emberi lét korá bbi, analóg
módozataiban, hogyan érzékeljük ezt vagy miként csatoljuk be a gyakorlatba, valamint kérdés az is,
hogy m ilyen módon építjük tovább.
A digitaliz áció egyik kiemelt és meghatározó témaköre a z új média. Megközelítésünkben ennek
oka az, hogy miközben adatfolyammá és automat izációvá kódolódik a létezés számos aspek tusa,
illetve szolgáltatás-központúvá váli k a gazdaság és a társadalom, ezzel együt t digitális felületeken
vagy virtuális projekciókban med iatizálódnak az információ és a döntés for rásai, folyamatai és ki-
menetei. Lehet szó egy üzlet i döntésrl egy azonos idej adat vizualizáció alapján vagy akár egy
amatr közvetésrl egy légikatasztrófa kells közepén. Mediat izált valóságokra hagyat kozunk,
újmédia-produk tumokra, melyeket digitális keretrendszerek vezérelnek. Onl ine felületeken ter-
vezü nk meg ipari projekteket, adatvezérelt v izuális eszközöket h asználunk értékesítést támogató
prezentác iókhoz, digital izált üzleti hálózatokban visszük színre i nterakc ióinkat és t ranza kcióin-
kat (Fehér, 2012a). Vásznakat töltünk k i programozott és dizájnba csomagolt szolgáltatásokkal, tár-
sadalmi és üzleti célokkal.
A következkben arr a teszünk kísérletet, hogy az egy re inká bb kiter jed mediatizáció és az ehhez
alapot szolgáltató digitalizácfogal mait és jelenségeit röviden összefoglaljuk, mutat va megha-
tározó elméletekre, kutatásokra és esetekre.
Feher-tordelt-PRESS.indd 23Feher-tordelt-PRESS.indd 23 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
26 Digitalizáció és mediatizáció
mennyire is viták övezik. Eszerint a technológia innovációi olyan rsadalmi és
kulturális változásokat hoznak létre, melyek vissza is hatnak magára a társadal-
mi-gazdasági struktúrákra és a kulturális értékekre. Ha van lehetség és adott-
ság, az szándékot szül: a technológia ezért formálja életünket (Friedman, 2005).
Seel (2012, 34–35) megközelítésében a jin-jang elegáns szimmetriája modellként
írja le ezt a kapcsolatot: a jang mint fehér és világos, aktív elem reprezentálja a pul-
záló internetes összeköttetéseket, az információáramlást és a képernyket, míg a
sötét és passzívabb jin a társadalmat jelenti, mely erre valamennyivel lassabban
reagál. A kapcsolat dinamikus, a visszacsatolások folyamatosak és a kibernetika
irányába mutatnak.
A technológia elérése közös, domináns szrvé és értelemmé válik. Egyes meg-
közelítések túl direktnek tartják a technológiai determinizmus fogalmát és no-
mítanak rajta: eszerint a történelmet nem közvetlenül a technológia determinálja,
nem bilrdgolyó módjára mozdíthatók el az események. Bizonyos történelmi kor-
szakokban komplexebb a hatás az emberiségre. Átfogó technológiai rendszerek
befolyásolják az elmozdulást, és az ezzel kapcsolatban kialakuló függést (Ellul,
1964; Hughes, 1994). A determinizmus mint lo ai rendszer végleteket mutat
az extrém fatalizmustól a választás szabadságáig vagy a jövformálás több kime-
net módozatáig (többek között Geisler, 1980 alapján). Finomhangolva az elméleti
megközelítéseket elmondható, hogy létezik mind közvetlen, mind közvetett tech-
nológiai hatás. Egyes technológiák vagy technológiai ugrások pedig rendszerszin-
t váltásokat eredményeznek.
Egyszer példa erre az emlékezet: hogyan tároltak információkat korábban
technikai támogatás nélkül? A barlangrajzoktól a ritmussal énekelt és memorizál-
ható történetekig többféle eszköz támogatta a memóriát. A bels vagy szomatikus
emlékezet viszont korlátokat szabott idben, térben, alkalmazhatóságban. A kül-
s emlékezet technológiai megvalósítása haladta meg ezeket a korlátokat azzal,
hogy sokoldalú, akár azonos idej hozzáféréseket tett lehet(1. ábra).
Ha elfogadunk egy mérsékelt determinista megközelítést, mely szerint a technoló-
giai rendszerek közvetlenül vagy akár közvetetten meghatározzák a társadalmi-
gazdasági-kulturális folyamatokat, úgy a médiadeterminizmus (Kraidy, 2013;
McLuhan, 1964) fogalma is relevánssá válik. A kommunikáció korábbi formáit
ugyanis újraírk a digitális interfészek és platformok, ami szintén kölcsönhatás-
ba került a társadalmi, gazdasági és kulturális színterekkel. Egyszer példával,
máshogy keresünk információkat adatbázisokban, tartalmakban vagy szövegek-
ben a papírtekercsek és kódexek korától az e-olvasókig (2. ábra), s a keresés módja,
idigénye, a találatok relevanciája befolyásolja a döntéseket. A helyi kultúrához
Feher-tordelt-PRESS.indd 26Feher-tordelt-PRESS.indd 26 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
28 Digitalizáció és mediatizáció
rozottság. Az új média azt a digitális eszközrendszert és online hálózati összekap-
csoltságot jelenti, ami valós idej interakciókat és tranzakciókat tesz elérhetvé,
kannibalizálja a hagyományos médiát és az új média korábbi verzióit (lásd fejezet-
indító metafora), az érzékelés lehetségeit kiterjeszti, formálja a társadalmi, kul-
turális és gazdasági trendeket, meghatározza a folyamatok és döntések útvonalát,
illetve a kognitív architektúrákat.
1.2. Digitalizáció
Az érzékszerveink smára az analóg jelek dolgozhatók fel. Egy zenét analóg -
don hall a fülünk, egy képet analóg módon lát a szemünk. Nem diszkrét jeleket
fogyasztunk – leszámítva a nyelvet, mely diszkrét jelekre bontható. A nyelvet vi-
szont egyrészt szintén „csomagban” fogyasztjuk szavak, kifejezések, mondatok
formájában, másrészt tanuljuk, írjuk és olvassuk gyerekkorunktól kezdve. Ezzel
szemben a digitális kódolás csak kevesek számára elérhet tudás és késbb elsa-
játított programnyelv egyelre. Ez a gyakorlat ers elmozdulást mutat olyan el-
szaporodó képzésekkel, melyek alapvet készség szintjén tanítanak programozást
– elssorban a atalabb generáció és a más szakmákból jövk számára.
A diszkrét jelek jól sríthetk és gyorsabban továbbíthatók két vagy több vég-
pont közti kommunikációban. Másolatok, variációk létrehozásakor hatékonyabb-
nak bizonyulnak, mint az analóg megoldások. A feldarabolt, bemen információk
csomagokban indulnak útjukra, melyet a kimeneti ponton egy rendszer összerak
és az érzékszervekhez kalibrált eszközzel lefordítja. Az analóg valóságból veszünk
tehát mintát, digitális jelekre fordítjuk le, majd a kimenetnél ismét analóg jelto-
vábbítás történik. Egy koncerten például analóg módon halljuk a zenét, az elké-
szült felvétel digitális kódolással felkerülhet az internetre, onnan letöltve vagy
adatfolyamként átvéve kerül a digitális eszközünkre, gül a hangkártyánknak,
fülhallgatónak vagy más eszközöknek köszönheten analóg módon hallgatható.
Ahhoz, hogy a valóság elemei újra és újra rekonstruálhatók, lehívhatók vagy le-
tölthetk legyenek diszkrét jelekkel, el kellett jutni a bináris kódolásig. A biná-
ris kódolás az 1 és a 0 kombinációival dolgozik, melynek els alkalmazása a 17.
században gyökerezik. A számítási mveletek elvégzésére alkalmazta Leibniz,
korabeli lozófus és polihisztor. Leegyszersítve ma elssorban elektromos jelek
jelenlétébl és hiányából tevdik össze a bináris kódolás. Kombinációi egyre több
típusú, egyre komplexebb információkat képeznek le a gra konoktól a videókig.
Lev Manovich, az egyik legismertebb új média teorista értelmezésében (2001)
a numerikus reprezentációnak köszönheten a digitális jelek lefordítják a világ
Feher-tordelt-PRESS.indd 28Feher-tordelt-PRESS.indd 28 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
1. Technológia és digitalizáció 31
nagyobb adatszmog is létrejön (Shenk, 1997). Olyan indokolatlan menny iség és
minség információ, ami terheli a napi folyamatokat és az életminséget (errl
az Adatrobbanás és meg gyelési kultúra fejezet elején lesz szó részletesebben).
A digitalizáció és az exponenciális növekedés kiemelt motorjai az algoritmusok.
Olyan szabályozott folyamatok vagy receptek, melyeket kalkulációkra és problé-
mamegoldásra alkalmaznak (lásd még Turing-galaxis metafora a fejezet elején).
Számítógépes és üzleti környezetben egy folyamat vagy egy szolgáltatás alapját
jelenthetik. Dvorsky (2014) megközelítésében olyan algoritmusok vesznek körbe,
melyek nemcsak meghatározók, hanem formálják és kontrollálják jelenünket. Al-
goritmusok vezérelnek kulcsszavakkal és marketingcélú elérésekkel operáke-
resmotorokat, közösségi média platformokat, szórakoztató tartalmakat és zenék
elosztó pontjait, hirdetésgenerátorokat, st pénzügyi piacok riportjait, prediktív
analíziseket végz szolgáltatásokat, hírszerzési alkalmazásokat, illetve az online
randioldalakat is. A példatár bthet, az itt felsoroltak mindössze egy összeg-
zést adnak a legelterjedtebb szolgáltatásokról. Mindeközben megjelennek olyan
feltörekv megoldások is, melyek automatizálható választ keresnek hétköznapi
kérdésekre: milyen gyorsan válaszoljunk priorizált üzenetekre vagy hogyan opti-
malizálhatók a B2B folyamatok különböz idzónák szerint.
Maguk az algoritmusok nem láthatók, sok esetben titkosítottak vagy üzleti titok-
nak számítanak, mint egy levédett recept. Az általános felhasználók szára nem
érzékelhetek eredményeik és hatékonyságuk annál inkább (lásd jéghegy me-
tafora a fejezet elején). Az automatizációban játszott szerepük kulcsfontosságú.
Elemzések, értékelések, elrejelzések tömegét termelik ki, rendszereket optima-
lizálnak vagy távirányítanak, hirdetéseket szabnak személyre vagy szegmensek-
re, illetve médiafelületeket foglalnak – az elvégzett mveletekhez képest kevés
emberi beavatkozással és kontrollal. A számítási mveleteket végrehajtó gépek
egyssal kommunikálnak, lekérdeznek, feltöltenek, helyi beágyazottságot és
kontextusokat vesznek gyelembe, alkudoznak. Az automatizáció már meglé-
v igényekre épít és fejleszt. A tömeges és egyéni elzmények generálják a vála-
szokat: aktuális idsi adatok rosnévre kereséskor kiemelten jelennek meg,
avagy a rólunk szóló nyilvános információkról értesítést kapunk.
A kapcsolódás az ember és a gép között az interfész fogalmában ér össze – amikor a
digitális folyamatok vagy érzékelhetvé vagy láthatóvá válnak. Az interfész olyan
kapcsolódási pontra, szof tverre, platformra, eszközre utal, mely használati módot,
interakciót tesz lehetaz ember és a számítógép kapcsolatában. Az érzékszer-
veink számára észlelhet, ún. felhasználói vagy mediális interfészek (Hansen,
Feher-tordelt-PRESS.indd 31Feher-tordelt-PRESS.indd 31 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
32 Digitalizáció és mediatizáció
2004, 51) közül a legjellemzbb jelenleg a képerny, melyen keresztül Heim (1993)
megfogalmasában a dolgok olyannyira lenygözen jelennek meg, annyira az
elménkre van szabva, hogy könnyen elfelejthetjük, hol vagyunk és mi vesz körül
bennünket. Értelmezésében végül a képerny használ minket, s a tapasztalati vi-
lágot felhasználóstul beszippantja. Ugyanúgy függvé válunk a képernytl, mint
például közlekedési eszközeinktl.
Az MIT Media Lab projektje (2013, 1. kép) ezt továbbgondolja: az érintkép-
erny mint interfész funkciójából tapintható és alakválfelhasználói interfész
(UI=user interface) jön létre, ahol valós objektumokkal kerülhenk interakcióba
(lásd még 6.1. fejezet). A formák és tárgyak érinthetsége, távolból vezérelt megol-
dásai kiterjesztik a ma hagyományosnak tekintett képernyk funkcióit (lásd még
8.2. fejezet).
Az interfészek facilitálják a kölcsönhatásokat a felhasználói, adat- és tarta-
lom interakciókban. Vannak interfészek, melyek a platformok és az észlelhe-
t mintázatok hangszerelésével jól láthatók, márkázhatók, mint például egyes
okostelefonok. Ilyenek az ikonikus interfészek, melyekért tömegek állnak sorba
a termékbevezetés idszakában. Az interfésznek szinte személyisége lehet, ar
intelligensként is érzékelhet, annyira illeszkedik az emberi kifejezésmódhoz
(Negroponte, 2004, 75). A megszokás viszont a láthatatlanság irányába terelheti:
az interfész funkciója természetes lesz, így az azon keresztül érkez információ
válik láthatóbbá. Az igazán láthatatlan interfészek leginkább azok a szenzorok és
1. kép. inFORM: dinamikus, alakváltó, interaktív interfész.
Forrás: M IT Media L ab. http://tangible.medi a.mit.edu/projec t/inform
Feher-tordelt-PRESS.indd 32Feher-tordelt-PRESS.indd 32 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
34 Digitalizáció és mediatizáció
illetve autonóm módon re ektálni azokra. A virtuális személyi asszisztensektl
az automatizált forgalomig és a specális feladatokra fejlesztett robotokig egy
paradigmaváltás, és egyben egy letn IT-korszak is létrejön.
• A konvergálódó felhszolgáltatások és a mobil számítástechnika a központilag
koordinálható alkalmazásokat támogatja, miközben az eszközök funkció- és
élményalapú összekötése folyamatos szinkronizációt hajt végre.
• Szoftveralapú infrastruktúra és alkalmazás támogatja az agilis programozást,
mely kell rugalmasságot biztosít az üzleti és intéz ményetett kör nyezetekben.
• Az üzemeltetés és a fejlesztés összehangolásával gyors, folyamatos, növekv
szolgáltatások válnak meghatározóvá. Az IT óriásaihoz hasonlóan saját infra-
struktúrák és alkalmazások épülnek.
• A kockázatalapú biztonság és önvédelem abból indul ki, hogy nincs száz száza-
lékos védelem. Ha valaki erre törekszik, azzal az üzletet korlátozza. Kombinált
tudatos és biztonsági megoldások kellenek a kockázatok érkelése alapján.
A trendösszeállítás túlmutat az okos-fordulaton, azaz a „smart”-nak nevezett esz-
közök és szolgáltatások elterjedésén. Egyszerre feltételezi a globális és univerzá-
lis felhasználási módokat, illetve az ugrásszer fejldési potenciált a digitalizáció
kimeneteiben. r nemcsak okos, azaz monitorozásra és alapszint analízisre is
alkalmas megoldásokról, hanem a környezetbl komplexen mintavételez, önta-
nuló intelligens rendszerekrl, agilis és rugalmas folyamatszemléletrl, az ezeket
strukturáló és mködtet, láthatatlan kiszolgáló rétegekrl beszél.
A digitalizáció és annak hozadékai mindeközben nem egy személytelen, az emberi
társadalomtól független mködést írnak le. A kontextusok, narratívák, re exiók
fontossága és a multidiszcipliris elemzések létjogosultsága jelen van a szub-
jektív, a kulturális és a kritikai számítástechnikai megközelítésekben (Harrell,
2009). Az exponenciális növekedés, a dinamikusan változó digitális eszköz- és
platformkörnyezet, illetve az arra épül szolgáltatási és tartalomipari trendek
állandó hatással vannak a döntésekre és a folyamatokra. A digitalizáció ebben a
mködésben egyszerre homogenizál, illetve ad lehetget az innovációkra. Az al-
goritmusok, az interfészek és a platformok közös produkcióban mködnek együtt,
s adnak ritmust a jelennek.
Feher-tordelt-PRESS.indd 34Feher-tordelt-PRESS.indd 34 2016.05.30. 12:51:032016.05.30. 12:51:03
2. Mediatizáció és konvergencia
A mediatizáció az új média megjelenésével vált áthatóvá. A digitalizációra épül
mediatizáció modulárisan épül fel a korábbi és a jelenlegi, illetve a fsodorban
pro vagy a kísérletez médiából. Az összkép fraktál (lásd bevezet metafo-
ra), benne önhasonló elemekkel, azok esetenkénti elágasaival, zsákutival
vagy újrafelhasználó megoldásaival. A mediatizáció az észlelést célozza meg.
Abból az észlelési módból indul ki, mely az évezredek alatt alakult ki és lassab-
ban változik, mint a körülvev technológia. Mivel eredenden a vizlis ingerek
dominanciája jellemz a környezetészlelésben, ezért a képernykkel vagy fény-
nyel létrehozott mediatizáció is meghatározó (Cubitt és szerkesztrsai, 2015).
A folyamatosan fejld eszközkörnyezet és az erre írt, dizájnba öntött progra-
mok bizonyos esetekben egys felé tartanak, összeérnek. rdés, hogy ez az
egyetlen elmozdulás a mediatizációban, avagy más elmozdulást is tetten érhe-
tünk. A következben a mediatizáció jelenségétl annak dinamii felé halad a
gondolatmenet.
2.1. A média technológiai beágyazottsága
A múlt század elején a közönség legfeljebb néhány órát töltött átlagosan médiafo-
gyasztással. Hetente. Ez az érték a következ évtizedekben 90-100 órához közelít
vagy meghaladja azt (Carat, 2008). Korábban az elektronikus média a rádióval és a
televízióval kétségtelenül nagy lökést adott a médiafogyasztási trendeknek, ám a
digitalizáció médiába csomagolt változatai, mobillá és okossá tett logikája túlmu-
tat ezen a dinamikán.
A technológiából mint keretrendszerbl és üzleti potenciálból az analóg média
gyelemre méltó szeletet tudhatott magáénak. A digitális technológia ennél is
nagyobb teret ad a digitális médnak (3. ábra). Szemléltet példákkal élve nyom-
tatásban megjelent regényeket közösségi médiában terjesztett videómegosztás
támogat, avagy egy papíralapú fénykép exkluzív vá válik mindössze attól, hogy
egyetlen eredetijéhez férhetünk hozzá.
Feher-tordelt-PRESS.indd 35Feher-tordelt-PRESS.indd 35 2016.05.30. 12:51:042016.05.30. 12:51:04
38 Digitalizáció és mediatizáció
A kibertámadások monitorozásához nem kell ott lenni valakinek a helyszínen
vagy mobil eszközrl bejelentkezni. Nem kell láttatni a helyszíneket, mert azok
virtualizálódtak. Elegend élben elállítani vagy szemlélni a támadások irá-
nyát és volumenét. A Norse szolgáltatása globálisan mutatja meg, hogy éppen
milyen irányokból, milyen intenzitással és merre tart egy rendszerterhelés vagy
kibertámadás (lásd összesítve a négy példa szemléltet képeit a 2–5. képen).
Az él közvetítés és annak absztrahálása egyszerre hoznak közel és távolítanak
el eseményeket. A régi média köz/vetítése, illetve az új média dizájnra és kive-
títésekre épül megoldásai összenttek. Tetszés szerint válogathatunk, melyik
eseményközvetítési módot választjuk vagy tartjuk relevánsnak – akár személyes
médiafogyasztásunk fell, akár kockázatelemzésben vállalatunk szára.
2–5. kép. Öbölháború 1990-1991, 9/11, londoni metrórobbantás 2005, kibertámadások azonos idejű
vizuális ábrázolással 2016-ban.
Források: ww w.cnn.com, w ww.hi story.com, ww w.bbc.com, ht tp://map.norsecor p.com
(utóbbi a szerz által készített pillanatny i képern ykép).
Feher-tordelt-PRESS.indd 38Feher-tordelt-PRESS.indd 38 2016.05.30. 12:51:042016.05.30. 12:51:04
2. Mediatizáció és konvergencia 41
Hernandez, 2013; Borschke, 2011), a terjeszked média (Jenkins és szerztár-
sai, 2013) avagy a jöv média és a média utániság (Alduán és szerztársai, 2012;
Bennett és szerztársai, 2011) – hogy csak néhány gondolatkísérletet említsünk.
A korrs média újdonsága tovább n az okos és intelligens rendszerek érzékel-
hetségének kihívásaival és további pszichológiai, illetve döntéseket befolyáso
hatásával.
Az új média jellemzen eltérést mutat a hagyományos vagy konzervatív mé-
diával szemben. Individuális és kollektív, direkt és indirekt produkciókból épül
fel (Silverstone, 2008). Alapvet ismérvei az interaktivitás lehetsége, a többféle
médiaeszköz és médiamfaj egttes használatának tárháza, az automatizálha
információk és az anyagtalan minség (Pavlik–McIntosh, 2011), valamint a sze-
mélyre szabhatóság vagy a személyessé tehetg is (Roberts–Foehr, 2008a).
Lev Manovich az új média nyelvérl írt munkájában (2001) azt is hangsúlyozza,
hogy az új média változékonyságot termel: nem egy olyan ming, melyben vala-
mi véglegesnek vagy késznek tekinthet. A már létez kategóriákat és fogalmakat
újra és újra átkódolja és elérhetvé teszi. Az átkódolás ebben az esetben valaminek
a lefordítását jelenti egy másik formátumra. Az így létrejöv, felismerhet elemek
pedig megújulnak.
Az új média folyamatosan remixeli és remediálja a régit (Deuze, 2006; Bolter
Grusin, 2000), illetve az új média korábbi minségeit is. „Az egyik legalapvetbb
kulturális gyakorlatunk, hogy egy adott médiumban megjelen reprezentációt
átfordítunk egy sik mediális reprezentációba” (Syi és szerztársai, 2015, 13).
Amennyiben egy régebbi változat cél szerint adaptálható, összegezhet, felhasz-
nálhatóvá válik. Egy funkció kibvülhet, újabb mintavételek készülnek, az eltér
célú felhasználás eltérltozatokat eredményez.
Az elágazások mellett a megrzés is szerepet kap. A médiarégészeket (bbek kö-
zött Hertz–Parikka, 2012; Simone, 2012) leginkább a r kihalt média érdekli –
azzal együtt, hogy egy-egy újmédia-jelenség különböz formákban újra is éleszt
zombiként várakozó változatokat, s a médiafogyasztás körforgásában valamilyen
módosítással ismét megjelennek. Kiindulópontjuk az évi több száz millió, hulla-
dékká vált elektronikai eszköz és kiegészít tartozékai, ezzel együtt a médiaob-
jektumok idbeliségére és elavulására fókuszálnak.
Nick Gentry (2004) brit médiamvész projektjeivel az elavuló hordozókra kon-
centrál: olyan artefaktumokból épít portrékat, melyek a fogyasztói kultúra, a mé-
dia és a szátástechnika megmaradt anyagmingei, például hajlékony ( oppy)
lemezek és fotónegatívok (7-8. ké p). A mtárgyak digitális fotói az újmédia-plat-
formokon megosztást kapnak, parafzisok születnek és az új médiáról szólnak az
online szakmai viták.
Feher-tordelt-PRESS.indd 41Feher-tordelt-PRESS.indd 41 2016.05.30. 12:51:042016.05.30. 12:51:04
42 Digitalizáció és mediatizáció
A médiarégészet vizsgálati területei emellett kiterjednek azokra az elméleti meg-
közelítésekre is, melyek a jöv mé di a for máit pró bál ják elrejelezni. Mind a science
ction kultúra, mind a mvészeti projektek akvan adják hozzá muníciójukat: mi
valósul meg és mi nem, mi az, ami a médiaeszközök értelmezését és re exióit új-
raírhatja.
2.3. Mediatizáció
A mediatizáció (több ek k özöt t He pp é s szerz társai, 2015; Lundby és szerkeszttár-
sai, 2014, 2010; Meyen és szerztársai, 2014; Kaempf, 2013; Hjarvard, 2013 és 2008)
egy olyan kategória, mely egyszerre van jelen a régi és az új média eltér és összefo-
nódó mködésén keresztül, formái és keretei állandó hatással vannak a társadalmi
diskurzusokra és folyamatokra (Lilleker, 2008). A mediatizáció folytonosságra utal:
társadalmi, kulturális és üzleti kontextus nem tud teljesen függetlenedni a média je-
lenségeitl (Krotz, 2007). A mediatizáció kiterjeszt, behelyettesít, összevon, adap-
tál, elhelyez (Schulz, 2004). Még a maszkolt, háttérben vagy bels rendszerekben
mköd folyamatok is hordozzák a mediatizálhatóság vagy a publicitás potenciálját.
Hjarvard (2013) megközelítésében a mediatizáció feltörekv és integráló je-
lenség: technológiai, intézményesített, funkcionális és esztétikai fork ol-
vasztótégelye. Strukturális szinten facilitátorként hat a rsadalmi és kulturális
folyamatokra. Dinamikájának köszönheten a szubkulrák vagy egyedi, margi-
7–8. kép. A régi média anyagszerűségének konvertálása.
Forrás: http://www.nickgentry.com
Feher-tordelt-PRESS.indd 42Feher-tordelt-PRESS.indd 42 2016.05.30. 12:51:042016.05.30. 12:51:04
44 Digitalizáció és mediatizáció
zeteket – st, a történetek karakterei játék gurák formájában gyjthetk a menü
mellé. Ebben az esetben a médiafogyasztási, illetve kulturális kontextus körülöle-
li a hamburgerforgalmas funkcióját és marketing réteggel bvíti azt. A direkt és
az indirekt mediatizáció kombinálható, ezért nem mindig húzható egyértelmen
határ a kett közé.
A mediatizáció jelensége ilyen értelemben kiterjesztette a média huszadik
századi fogalmát: nem pusztán tömegkommunikáció vagy az információkat egy
irányba nyomó (push) média, hanem elssorban vizuális és audiovizuális felüle-
tek vagy projekciók, melyek a digitalizáció termékeit viszik színre.
Vita indítható arról, hogy egyes esetekben ez puszn dizájnként értelmezen-
d-e – ar egy online banki szolgáltatást nyújtó platformon. Annyi bizonyos, hogy
a felhasználói élmény (7.3. fejezet) és annak több irányú kiterjesztése ldául
játékos elemekkel vagy a befogadást támogató narratívákkal – a korábbi médiaele-
mekbl és -mfajokból vesz mintákat. Amennyiben ez újabb kiterjesztéseket kap,
akár érinthetvé vagy másként érzékelhetvé válik, további mediális eszközök és
elemek kapcsolhatók hozzá olyan egyedi megoldásokkal, mint a fényfestés.
A mediatizáció határai ilyen értelemben egy ideje már nem húzhatók meg a fej-
lett társadalmakban és az innováció-központú gondolkodásban. Éppúgy beépült
a valóságunkba és lényegünkbe, pszeudoaktivitásokba és tranzakciókba, mint a
htgép a friss élelmiszerek tárolási koncepciójába. A társadalom, kultúra és üzle-
ti gondolkodás nincs média nélkül a jelenben és a jövben.
2.4. Konvergencia és divergencia
A konvergencia fogalma összetartást, találkozást, egymáshoz hasonlóvá válást je-
lent (Miller 2011, 72). A konvergencia folyamat, melynek során a korábban elkülö-
nült területek egymásba fonódnak (Él, Pintér és Z. Karvalics, 1999). Esetünkben
a számítástechnika, a kommunikációs hálózatok, a médiatartalom és az IT feltö-
rekv trendjeivel, összeolvadásával és keresztlinkelésével konvergencia-folyama-
tok jönnek létre (Flew, 2014). A konvergencia ezen összetettségének eredménye
több területen, illetve több nézpontból is meghatározó. Gyakran hivatkozott for-
rásokat alapul véve és kiterjesztve (Pavlik–McIntosh, 2011; Miller, 2011; Jenkins,
2006) a konvergencia meghatározó alkalmazásai a következk:
technológiai konvergencia: nyomtatás, hang, videó, rádió és más médiatechnoló-
giák keresztezése,
gazdasági konvergencia: szervezeti, professzionális, egyéni felhasználások ösz-
szetarsa; platformok, csatork és tartalmak monopolizálása; a hatékonysá-
got támogató szolgáltatások összevonása,
Feher-tordelt-PRESS.indd 44Feher-tordelt-PRESS.indd 44 2016.05.30. 12:51:052016.05.30. 12:51:05
2. Mediatizáció és konvergencia 45
médiaipari konvergencia: különböz iparágak kiterjesztése és összeérése szerint
jön létre horizontális integrációként, avagy iparágon belül eltér produkciós lán-
cok épülnek, s különböz elosztó csatornákat kínálnak hasonló médiatartal-
makkal vertikális integrációként,
szabályozási konvergencia: helyi és nemzetközi vonatkozások, térben megosz-
tott infrastruktúrák kérdései, különböz médiaszektorok harmonizálása egy-
szertéssel és a minimum szabályozás meghatározásával,
kulturális konvergencia: attitdök, tartalmak, érkek együttes közeledése,
ahol a produkció és a fogyaszs összetart az online vagy részvételi média hatá-
sára, illetve ahol a kulturális javak fogyasztása és az együttmködésen alapuló
intelligens megoldások összetett médiaplatformokon jelennek meg.
A médiakonvergencia nem jelenti azt, hogy végül minden egy eszközben, egy
szolgáltatásban vagy egy problémamegoldásban kumulálódik. Van Dijk (2012) az
ilyen radikális megközelítéseket feketedoboz-téveszmének nevezi a The Network
Society cím munkájában. Ezzel kritika alá veti a fenti megközelítéseket. A kon-
vergencia ugyanis bármennyire is meghatározó, nem mindenható. Eredményezhet
homogenizációt, népszer megoldásokat, de elágazások mindig lesznek különbö-
z innovációk, pénzügyi modellek és kreatív fordulatok nyomán.
A homogenizáció önmagában is felvet kérdéseket. Ha az emberek különböz
eszközöket használnak különböz i dpontokban, különböz helyeken és különbö-
zlokkal, beszélhetünk-e egyáltalán homogenizációról (Enoch–Johnson 2010,
136) és ezzel összefüggésben valóban a konvergencia tekinthet-e a digitalizác
és a mediatizáció egyik alapvet motorjának?
A digitalizációra és a mediatizációra fókuszálva elmondható, hogy a konvergen-
cia nem az egyetlen, meghatározó dinamika. Újabb és újabb eszközök, szolgáltatá-
sok tömege keresi helyét ezen a piacon. Túlkínálat tapasztalható, amiben egészen
szk szegmenseket mogathat egy algoritmus, egy egyszer eszköz vagy egy tar-
talomszolgáltatás.
Egy szemléletes példával élve az okostelefonokat gyakran tekintik a konvergencia
kiváló példájának: kép, zene, videó, levelezés és számos más tartalom vagy szolgálta-
tás elérhet, st szerkeszthet, le- és feltölthet, megosztható ezeken az eszközökön
keresztül különböz hálózatokban, akár azonos idben, illetve egyes munkafázisok,
szervezeti folyamatok, pénzügyi tranzakciók is ezekrl menedzselhetk. Érdemes
azonban meg gyelni, mennyi eszzt kapcsolnak ki és be repüljáratokon felhaszná-
lók az okostelefonon kívül. Laptopok, táblagépek mellett okosórák, egészség és tnesz
eszközök, a jobb hangminséget garantáló prémium zenelejátszók szintén jelen van-
nak. Adott esetben ezekbl több egy rendszerhez és frissítési kerethez tartozik, ami
konvergenciaként értékelhet, ezzel együtt a felsoroltak más jelenséget is kiemelnek.
Feher-tordelt-PRESS.indd 45Feher-tordelt-PRESS.indd 45 2016.05.30. 12:51:052016.05.30. 12:51:05
46 Digitalizáció és mediatizáció
Az eszközök, formátumok és szolgáltatások a konvergenciával párhuzamosan szét-
tarst, különbözséget, alternatívákat is kínálnak, mely rövid összefoglalással
divergenciát eredményez. Az okos eszközökhöz tartozó alkalmazásboltokban pél-
dául tömegével porosodnak a milliószám elkészült alkalmasok, illetve újabbak
és újabbak válnak trenddé avagy bizonyulnak hasznosnak nagyobb szegmensek
számára. Digitális szolgáltatásokat kínáló vállalkozások állnak sorba és prezen-
tálnak kockázati tkéért ötleteikkel, s mindig lesznek meglepetések abban, hogy
végül mi terjed el nagyobb használati körben – támogatással vagy anélkül.
Camera Restricta: egyedi fotók egyedi kamerával Philip Schmitt
alkotói projek tje az egyengépekkel készítet t kliséfotókat vette górcs alá, amiket
többek között turisták exponálnak olyan emblematikus helyeken, mint az Ei el-to-
rony lába. Okostelefonjának dizájnját klasszikus fényképezgéppé t ranszformálta, és
GPS-es, automatizált alkalmazást használt a helyszínek és a tömegfotók azonosításá-
ra. Radikális célja az volt, hogy zikailag akadályozza meg egy kép elkészítését: ha
kliségyanús az expozíció, a keresben nem jelenik meg a kép és a kioldó gomb blok-
kolódik. Eddig nem is kell feltétlenül eljutni: a veszélyes zónákra hangjelzés hívja fel
a gyelmet. A technikai megvalósítás támogatja azokat a helyszíneket és nézponto-
kat, ahol nem vagy csak kevesen készítettek még képeket. Vitatható, hogy egy egyedi
megoldást vagy szituációt miért ne lehetne lefotózni népszer helyeken, ám a projekt
fókusza egészen más. A konvergáló médiára adott re exiót arra használja, hogy az
egyediséget és a divergens tartalmat támogassa egy szórakoztató, kreatív, illet ve kor-
társ mvészeti projek t keretében.
Forrás: Schm itt, 2015.
Lényegtelen, hogy a régi média találja meg új helyét más ltozatban, avagy
elssorban a digitalizáció elnyeit aknázzák ki a fejlesztések. A lényeges ese-
tünkben az, hogy az alternatívák, az elágasok és az innovációk mindig újabb
széttartásokat, elkülönüléseket, különbözségeket termelnek ki (lásd a keretes
szövegben példaként a Camera Restricta új média mszeti projektjét). Valójában
ezek nagy része nem is válik láthatóvá. A fsodor, a konvergáló jelenségek legin-
kább a nagyobb tömegek vagy a globális vállalatok számára hozzáférhetk.
A konvergencia folyamatai a divergens elágazásokból f rissülnek. Egymást kiegé-
szít folyamatok. A kísérletek, alternatívák, innovációk a mennyiségi növekedést
biztosítják, indukálják a konveregencia minségi ugrásait, illetve piaci relevanci-
ákra kérdeznek rá.
Feher-tordelt-PRESS.indd 46Feher-tordelt-PRESS.indd 46 2016.05.30. 12:51:052016.05.30. 12:51:05
Kétéltű metaforája a mobilhasználók o i-
ne és online ketts létezésére re ektál. (Fehér,
2014a). Az ógörög amphi + bios (+)
szókapcsolatból az amphi utal a mindkét he-
lyen és idben együttes beágy azódásra, a
bios pedig a létezésre. A két fogalom együttes
használata egy olyan éllényt jelöl, mely a
szárazföldi és a vízi világ kör nyezetéhez is tud
alkalmazkodni. A mobil és viselhet eszközök-
kel felszerelt felhasználó szintén egyszerre tud
alkalmazkodni az online és az o ine környe-
zetekhez. Aktivitásai és meg gyelései egy-
idejleg kapcsolódnak a valós, zikai környe-
zethez, illetve a digitális hálózatokba kötött
interfészekhez és információkhoz.
Rizóma strukturális metafora az internet-
re. A gyökértörzs föld alatti szárát nevezi meg,
melynek oldalhajtásai és azok hajtásai lehet-
teszik a kapcsolatot más oldalhajtásokkal,
illetve azok hajtásaival. Szerkezete nem hie-
rarchikus, minden egyes hajtás kapcsolatba
léphet a másikkal. Ha a hajtásokat átkötés-
ként kezeljük (Deleuze–Guattari, 1987), ana-
lógia jön létre a hálózatokkal és az internettel.
A rizóma folyamatosan növekszik, adaptálja
környezetét, újabb és újabb kapcsolatokat hoz
létre és interaktivitást tesz lehetvé (Everett–
Caldwell, 2003). Megszámlálhatatlan kapcso-
lat és többszörösen bejárható útvonalak jel-
lemzik. A központi struktúra hiánya, a nem
hierarchikus bemenetek és kimenetek, az el-
ágazások és kapcsolatok kusza, folyamatosan
alakuló szövedéke érvényes az internetre is.
Bármilyen reláció létrejöhet a multiplitásban.
A gyökér törzs eltörése esetén új rész keletke-
zik régi vagy új ágon, s organikusan növekszik
tovább. Az eredmény feltérképezhet és ta-
nulmányozható. A változásokkal együtt újra
és újra.
Iránytű magunkkal vihet, viselhet di-
gi lis eszközökre (Suomela–Lehikoinen,
2000), ezen belül fként az okostelefonokra,
okos órákra, navigációt is biztosító eszközökre
alkalmazott metafora. Használati célja egy-
fell lehet valaminek vagy valakinek a meg-
találása, elérése, illetve támogatja a társas
összeköttetéseket is (Ling, 2007, 7). Másfell
a cél lehet valaminek vagy valakinek az elke-
rülése – a személyektl a katasztrófahelyzete-
kig. Az eszköz hozzájárul a tájékozódáshoz és
a találkozásokhoz éppúgy, mint az útválasztó
döntésekhez.
Közmű az információs közm metaforája
az internet-elérésre már a hetvenes években
(Parker–Dunn 1972) hódított. Jelenleg legin-
kább olyan témáknál éli reneszánszát, mint a
hálózatsemlegesség (Bourreau és szerztár-
sai, 2015) vagy az internetre vonatkozó díjak,
az esetleges adóvonzat. Azt a kérdést veti fel,
hogy alapvet infrastruktúrának vagy akár
rezsi-kategóriának tekinthet-e az inter net.
Tov ábbi ké rdé se, hog y a k ülön böz használati
módok és hálózat-terhelés eltérései miatt a ke-
letkez üzemeltetési költségek kire hárulnak.
Egyes szolgáltatások ugyanis aránytalanul
nagy mértékben használják a hálózati infra-
struktúrát, kompenzációjuk viszont nem azo-
nos ezzel. A metafora felvetése tehát az, hogy
milyen esetben érdemes közmként gondolni
az internetre, illetve ez a megközelítés hogyan
csökkenti vagy növeli a felhasználás arányta-
lanságait.
Feher-tordelt-PRESS.indd 50Feher-tordelt-PRESS.indd 50 2016.05.30. 12:51:062016.05.30. 12:51:06
hálózatosodás, Bábeli könyvtár, hipertext, link,
www, statikus és dinamikus web, alkalmazás, web és alkalmazás paradigma,
zombi applikáció, hub, skálafüggetlen hálózat, gyenge és erős kötések, aktor,
interkonnektivitás, hálózati társadalom, a társadalom idegrendszere,
penetráció, participáció, hibatűrés, hálózatsemlegesség, közösségi fordulat,
online közösségek, közösségi média, hacker, szürke zóna, hacktivizmus, Anonymus,
mélynet, bitcoin, mozgásban létezés, mobilizáció, 24/7, léptékváltás,
hiperkonnektivitás, IoT, viselhető technológia, M2M, szenzorizáció,
felhő, Iaas, Paas, Saas, kompatibilitás és elavulás
A másodi k t rendösszefoglaló a hálózat i összekapcsoltság és a mobilizáció jelenségé vel foglalko-
zik. A kett ugyanis dinamikus elrelépésekkel támogat ja egy mást. Olyan szimbióz isok alakul-
nak ki, mint a helymeghatá rozás alapján mköd közönségszervezés vagy a hálózatba kapcsolt
és távvezérelhet gyár tósorok a világ különböz pontjain. Ebben az összekapcsoltságba n vagy
interkonnektiv itásban mobil és stabil elosztó pontokon keresztül adat- és tartalomforgalom jön lét-
re. Ezekhez mérten határozza meg helyét a mély net vagy a hacktivizmus éppúgy, mint a közösségi
média.
Feher-tordelt-PRESS.indd 51Feher-tordelt-PRESS.indd 51 2016.05.30. 12:51:062016.05.30. 12:51:06
3. Hálózatosodás 57
funkcionálisan szükség van, tompítják a marketing célok megvalósítását, avagy
alultervezett dizájnjuk nem köti le a gyelmet, nem mködnek szórakoztató ele-
mei, a felhasználók lepontozzák az értékelési rendszerekben, s megkeresik a jár-
hatóbb és élvezetesebb utat céljaikhoz. Ahogy az üzleti alapú alkalmazásfejlesz-
tk hangsúlyozzák a gyakorlatban: ha egy elégedett alkalmazáshasználó legalább
még egy új felhasználót hoz rövid idn belül, elérhet a kritikus tömeg. Ha erre
elzetes kutatás alapján nincs lehetség, nem érdemes alkalmazásfejlesztésre
erforrást fordítani, majd egy zombit dédelgetni egy porosodó virtuális polcon.
3.2. Interaktivis és interkonnektivis
Az internetes összeköttetésekben az interaktivitás és a navigáció meghatározó: mi
linkelhet mivel, azaz mi kapcsolható össze mivel egy hivatkozás alapján, s milyen
útvonalakat érdemes bejárni, hogyan érdemes közlekedni egy digitalizált közegben.
Az interaktivitás feltételezi az elágazásokat, az elre- és visszamutatásokat, a ke-
reszthivatkozásokat, ami tipikusan az információs technológia sajátja. A navigáció
online alkalmazása egyszerre jelenti a netes hálózatokban való tájékozódást és az o -
line jékozódás képernyre vetített és/vagy hangalapú, azonos idej támogatását is.
Az internetes hálózat, amiben navigálunk, amiben lehorgonyzunk vagy amiben
interakvak vagyunk, egy skálafüggetlen hálózat (Barabási, 2003): kevés ponthoz
tartozik sok kapcsolat, s egy-egy átmenet vége felé a legtöbb pont már csak néhány
kapcsolattal rendelkezik (1. ábra). Az internet mind zikai, mind platform- és tar-
talmi hálózatként ebbe a típusú hálózatba tartozik.
A skálafüggetlen hálózatokból véletlenszeren eltávolíthatók jelents számban
pontok anélkül, hogy a hálózat darabjaira esne. Mégis sérülékeny: kiszolgáltatott
a célzott támadásokkal szemben, ha azok a legtöbb kapcsolattal rendelkez pon-
tokra irányulnak. Az elz fejezetben látható kibermadás-térkép, mely online
élben is követhet, jól mutatja, hogy hol találhatók ilyen érkes kapcsolatokkal
rendelkez csomópontok – legyenek azok a hírszerzés, az ipar, a pénzügyek, a ku-
tatás központjai vagy más fontos adatközpontok.
A sok kapcsolattal rendelkez csomópontok, hivatkozások, webhelyek és szolgál-
tatások összefoglaló neve angolul hub, magyarul csomópont vagy középpont. Utóbbi
nem pontos fordítás, hiszen az interneten számos központ és alközpont található,
melyek egymáshoz képest is elmozdulnak. A hubokból egy-egy lózatban kevés
van, szerepük azonban kiemelt, hiszen az információelosztás nagy volumenben
Feher-tordelt-PRESS.indd 57Feher-tordelt-PRESS.indd 57 2016.05.30. 12:51:072016.05.30. 12:51:07
3. Hálózatosodás 61
zorokhoz, rendszermködésekhez – és gül, hogy körbeérnk –, aktorokhoz
kötdnek.
A felsorolt technológiák különbözzbens és végpontokat jelentenek a -
lózatokban – a klasszikus értelemben vett számítógéptl a drónokig, a játékkon-
zoltól a grtósorokat vezérl-automatizálható egységekig. A komplex hálózatok
egyre komplexebb eszközrendszerekkel mködnek és Moore már említett törvé-
nyét idézik fel (lásd 1.1. fejezet). Az elemek és az összekapcsoltság minsége fo-
lyamatosan változik az exponenciálisan növekv digitális lózatokban (többek
között Beck, 2015; Holt–Sanson, 2013; Finn, 2012).
A behálózottságot pontokból és élekbl álló alakzatok különböz mintázatokkal
szemléltetik. Tomas Saraceno (2015) argentin mvész egyszerre re ektál a kozmi-
kus-galaktikus pókháló mintákra és a felhk mint szappanbuborékok képzetére,
megmutatva ezek lyukacsos szerkezetét éppúgy, mint összeszövdéseit. Az inter-
aktív, futurista projekciók és installációk a behálózottság és az interkonnektivitás
érzetét szemléltetik (1– 2. ké p), utópisztikus, megújuló energiaforrásokra kon-
centrálnak, melyben a hálózatok rugalmas kötelékek, az összeköt gömbök a jöv
felhit és megállóit jelenítik meg.
1–2. kép. Tomas Saraceno argentin művész munkái a hálózatok
és a technológia reflexiójaként interaktív installációkkal.
Az alkotások címei: On space time foam & Galaxies forming along filaments. 2015.
Forrás: www.tomassaraceno.com
A behálózottságban az interkonnektivitás vagy összekapcsoltság a meghatáro-
zó, ahol a felhasználók és a felhasználási módok egy számítógépesített és egy-
ben mediatizált kommunikációban keresik a helyüket, megoldást problémáikra,
kapcsolataik szervezésére (Burnett és szerztársai, 2003; Rheingold, 2002). Az
eredmény végül egy ketts behálózottság: az o ine lét kapcsolódásai és a digitá-
lis interakciók szövedéke (Wellman, 2001). Célorientált megközelítéssel az adott
Feher-tordelt-PRESS.indd 61Feher-tordelt-PRESS.indd 61 2016.05.30. 12:51:072016.05.30. 12:51:07
3. Hálózatosodás 65
nyének kifejezésére is, azaz – legalábbis elméletileg – kiegyenlítheti a társadalmi
helyzet különbségeibl fakadó hátrányokat. Ugyanakkor azonban az internetes
hírforsokat kevésbé tartják megbízhatónak, mint a hagyományos médiumokat,
a hozzáférés pedig korántsem egyetemes, azaz éppen a hátrányos helyzet c sopor-
tok számára korlátozott, ez pedig korlátozza az új médiumnak a rsadalmi kom-
munikációban betöltött szerepét.” (Bajomi, 2006, 86–87).
Az alulról és a felülrl jöv kommunikáció nemcsak az információk ellenrzését
vagy validálását határozza meg a hálózatokban és az új médiában, hanem szabá-
lyozási kérdéseket is felvet. A deregularizáció (Rasmussen, 2000) lehetget ad a
hálózati gondolkodás nyitottságára, miközben az alulról és felülrl jöv kommu-
nikáció esetén a klasszikus tartalomszabályozási megoldások nem mindig mköd-
nek. Az alternatív útvonalon zajló kommunikáció gyakran csak önszabályozással
kezelhet. A kontroll gyakorlása az átalakuló keretekhez alkalmazkodik. Ebben
a kontextusban megváltozott tartalmú viselkedésre és beállítódásra van szükség
(Szakadát, 2007, 266).
A komplex hálózati rsadalomban a kockázatok csökkentése kiemelt gyelmet ér-
demel. Meg kell vizsgálni, hogy milyen kritikusabb trendek és divatok kötik le a
gyelmet és vesznek át funkciókat. A hálózatok dömpingje egyre robusztusabb,
ami elnyt és hátrányt is jelent. Elny, hogy hibatrbb eredményre juthatunk.
Hátrány, hogy a túlzott behálózottságot folyamatosan redukálni kell (Davidow,
2011). Ami növekszik, az folyamatos újraértelmezést és újragondolást is igényel,
más megvilágításba helyezi a részt és az egészet. Már ami adott célok és funkciók
szerint látható belle. Davidow ehhez leegyszersítve az alábbi alapelveket fogal-
mazza meg:
• ne váljunk túl naggyá,
• a hagyományos megközelítéseket és tervezési rendszereket érdemes adaptálni
a biztonsági tartalékok érdekében,
• a szükségtelen összeköttetéseket fontos elkerülni,
• a magasabb kockázatú válaszsokat érdemes háttérbe helyezni.
A túl nagyra ntt hubok allózatokat építenek, kiszervezik a munkát,
szegregálnak, alközpontokat hoznak tre, piacok felosztását vagy s
optimalizációt hajtanak végre, hogy az egyes területek kezelhetk legyenek
vagy egyes pro lok adott márkanévhez kapcsolódjanak. Szrik a koczatokat
és artékadó kapcsolatokra koncentlnak. A lózati logika egyszerre szól a
növekedésrl és a nyesegetésrl.
Feher-tordelt-PRESS.indd 65Feher-tordelt-PRESS.indd 65 2016.05.30. 12:51:072016.05.30. 12:51:07
66 Behálózottság és mobilizáció
3.4. Penetc, participáció, sségi fordulat
Amikor az els telefonokat bevezették a háztartásokba, az el zetk ismeretle-
nül is felhívták egymást: kinek van még telefonvonala rajtuk kívül. Nem biztos,
hogy ezen túl akadt téma, de az apropó adott volt. A példa jól mutatja, mennyire
mérvadó, hogy egy-egy hálózatban a kapcsolódó pontok száma mekkora. Másra és
máshogy használhaegy globális, komplex behálózottság, mint egy korlátozott
elérés vagy zárt összekapcsoltság.
A kulcsfogalom ebben az esetben a penetráció, mely megmutatja, hogy az adott
populációhoz mérten milyen arán az elérés. A szalékban kifejezett érték
alapvet iránymutató döntési helyzetekben. Az internet- vagy mobilpenetráció,
az okos vagy más eszközök elérése, avagy a digitális környezeti beágyazottság
meghatározó (Veres és szerzrsai, 2014). Amíg a penetrációs érték nem ér el egy
adott százalékot, sem az eszközök, sem a tartalmak, sem a termékek nem tudnak
eljutni a sokasághoz. A korábban említett példa az energiaszolgáltatások korláto-
zott elérésével (lásd 1. fejezet) r rámutatott erre a szempontra. Nem mindegy,
hogy egy elektromos hálózathoz vagy digitális rendszerhez hogyan férünk hozzá.
Ettl függ ugyanis, hogy kiket vonhatunk be bármilyen aktivitásba, tranzakció-
ba, döntésbe vagy ar vásárlásba.
A kuponokat szolgáltató oldalaknak például nem volt addig relevanciájuk, míg
az internet-penetráció alacsony volt. A felhasználók száma nem generált elegen-
d volument az akciók megtérüléséhez. Onnantól, hogy a populáció jelents része
elérhet, már pontosabban kalkulálható a minimum sárlói szám a kedvezmény
megtérüléséhez. Mindazzal együtt, hogy a felülprezentált elérési környezet önma-
gában még nem garancia, csupán megalapozottság a vásárlóer eléréshez.
A digitális környezet penetrációs számai alapvet gazdasági és társadalmi mu-
tatók. A hozzáférés önmagában r potenciált jelent. A hozférés hiánya pedig
az elérés hiányát. Nem véletlen, hogy az adakozó kedv digitális cégek szívesen
támogatják a kevésbé elérhet társadalmi rétegeket és régiókat a felzárkóztatás
céljával. Els körben a zikai hálózati elérés és az ezekhez kapcsolódó eszközök
penetrációs mutatói írják le egy adott populáció digitális beágyazottságát. -
sodik körben az ezeken keresztül elért platformok, szolgáltatások mennyisége és
minsége, funkcionális, szórakoztató vagy preszzs fogyasztása mutat olyan
jellemzkre, mint a naprakészség, a vásárlóer vagy a versenyképesség.
A penetráció rdése, hogy mennyiben hatja át a társadalmat, a kultúrát és az
üzleti életet az adott technológia, digitalizáció vagy mediatizáció. Amíg az elter-
jedtség nem éri el az érintett populáció tizenöt-húsz százalékát (Maloney, 2010;
Gladwell, 2007), a tömeges elterjedés akadályokba ütközik. A hozzáférésben ilyen-
Feher-tordelt-PRESS.indd 66Feher-tordelt-PRESS.indd 66 2016.05.30. 12:51:072016.05.30. 12:51:07
3. Hálózatosodás 67
kor digitális szakadék keletkezik – a platform- és alkalmazás-hozzáférés különb-
ségétl az online írástudás vagy mveltség hiányáig.
A participáció, vagyis a felhasználói részvétel (többek között Nakamura–Chow-
White, 2012) folyamatosan frissül digitális ismereteket, alkalmazkodó részvételt
és aktivitást feltételez. Az egyéni vagy intézményesített felhasznáátvesz, in-
tegrál, létrehoz és nyilvánossá tesz információkat és tartalmakat, interakcióba lép
a lózat további tagjaival, platformról platformra vagy alkalmazásról alkalma-
zásra haladva konstruál, dekonstruál, gyelemben részesít vagy mellz. Létrejött
az interkonnektivitáson alapuló, platformizált társadalom és részvételi kultúra
(Lee–Chan, 2016; Dijck, 2013; Jarvis, 2011).
A penetrácés a participáció vekedése, illetve a digitalizáció trendjei ma-
gával hozták a közösségi fordulatot – társas és rsadalmi jelentéssel egyaránt. Az
összekapcsoltságban egyszerre több szerepben is elérhetk a résztvevk és háló-
zataik. Olyan színtereken, platformokon és alkalmazásokon keresztül léteznek,
ahol a nyilvános és a privát szféra határai elhomályosultak, „összebolyhozódtak
(Papacharissi, 2010). Egy rsas és társadalmi aréna jött létre, ahol a tradicioná-
lisan létez, o ine viselkedésmintázatok és szabályok egyre inkább keverednek
az online környezetekben kreált szocio-technológiai norkkal (Dijck, 2013;
Hetcher, 2004). A kett közötti kapcsolat kötszövetként táplálja a szimultán tár-
sadalmi és üzleti folyamatokat online és o ine.
A közösségi fordulat informális és formális hálózatok szövedékét nevezi meg a
transzparencia eltér szintjeivel, ahol az összekapcsoltság egyes formái különbö-
z résztvevk számára más-más nézpontból shogy láthatók vagy adaptálha-
tók. A közösségi média fordulattal a szereplk mediatizált felületeken kapcsolód-
nak össze – legyen szó kapcsolattartásról vagy az együttmködések színterérl.
A fordulat a társadalmi mködésre és a nyilvános elkötelezdési folyamatokra
egyaránt hatással van. A résztvevket önállóságra, a „tégy magadért” (“do-it-
yourself”) részvételre szólítja fel (Yang, 2016).
A leegyszersít megfogalmazások szerint a közösségi média lényege, hogy
a passzív közönségbl aktív felhasználó lett digitális platformokon (Ketter–
Avraham, 2012). Komplexebb megközelítéssel nem is annyira közösségi és rsa-
dalmi fordulat történt, mint inbb olyan online színterek jöttek létre, ahol más-
képp és más visszacsatolások jöhetnek létre a társas és érzelmi, illetve a szakmai
kapcsolatokban (Kent, 2010), mint az o ine, lokális, zikai mozgástérhez kötött
interakciókban. A privát és a nyilvános, a kisebb és nagyobb csoportok kommu-
nikációja egyszerre mködik diadikus, azaz ketts, egyssal interakcióban lév
kapcsolatok révén – formálva a társas hálózatokat és a mediatizálódó társadalmat
(Miller és szerztársai, 2016, 3).
Feher-tordelt-PRESS.indd 67Feher-tordelt-PRESS.indd 67 2016.05.30. 12:51:072016.05.30. 12:51:07
72 Behálózottság és mobilizáció
szövegben összefoglalt esetet Hackelés az autópályán címmel). A fekete kalaposok
vagy crackerek saját haszonszerzés vagy fenyegetés céljával dolgoznak. Egyes hac-
ker hálózatok pedig Anonymus néven egységes álarcban jelennek meg és társadal-
mi-gazdasági kontrollt gyakorolnak – önrendelkezéssel (lásd lent).
Lehetnek továbbá olyan IT specialisk, programozók és lelkes amatrök, akik a
szürke mezben mozognak. k alapveten normál felhasználók, de egyes célokhoz
átlépik a határokat. Ezek a határok igen vékonyak vagy akár összemosódnak – er-
rl szólnak azok a történetek, melyekben például a tehetséges hacker a bnüldö-
zés szolgálatába áll. Kezdetben leginkább a speciális tudás és a kísérletezés meg-
mutatása állt elrben, ami egyúttal a sérülékenységi pontokat rta fel. ra a
fehér-szürke-fekete zóna határai nem mindig húzhatók meg.
A hacktivizmus, ami leginkább a politikai aktivista hackerhálózatokhoz köthet,
Taylor (2005) megközelítésében gyjtfogalom. Olyan csoportokat, szervezse-
ket feltételez, melyek gerilla stratégiát követnek az online hálózatokban, hacker
eszközöket használnak és proaktívan lépnek fel különböz társadalmi és gazdasá-
gi szint kérdésekben. Eltér hacker vagyis kódfeltör generációkat képviselnek
és többféle eszközzel dolgoznak. Ezek közül a legjellemzbbek:
a kódfeltörés és kódátírás,
az üzenetek és a tartalmak módosítása weboldalakon,
a betörés, az információszerzés és a kiszivárogtatás,
a túlterheléses támadás ionágyúkkal vagy más eszközökkel.
A hacktivisták általános etikai alapelvei közösek, a jogi szabályozással szemben
a morált tekintik elsdlegesnek. Azt a morált, ami értelmezésükben univerzális-
nak tekinthet és globális keretek között is érvényesíthet. IT-manipulátorként
rendszerszinten avatkoznak be online mködésekbe, fednek fel a társadalom által
nem tolerált eseményeket, hívják fel a gyelmet a szólásszabadságra és az emberi
jogokra. A hacktivizmus a kapitalizmusra és a társadalmi szélsségekre adott vá-
lasz: minél gazdagabb vagy végletesebb egy online csomópont, annál izgalmasabb
számukra és annál inkább a támadások központjába kerül. A cél a leleplezés és a
hacker-közösség erejének felmutatása.
Legismertebb példája az Anonymus-csoport, mely online kommunikációjával
ersen konstruált, jól behatárolható szervezdésre utal, miközben tagjai nem
azonosíthatók, tudásuk és aktivitásuk koczata nem mérhet fel (3. k ép). Nem
konvencionális eszközökkel lépnek fel számos, általuk önkényesen közügyként
aposztrofált jelenség ellen – a pénzügyi monopóliumok visszaszorításától a pedo-
lia leleplezéséig vagy a terrorizmus digitális üldözéséig.
Feher-tordelt-PRESS.indd 72Feher-tordelt-PRESS.indd 72 2016.05.30. 12:51:082016.05.30. 12:51:08
74 Behálózottság és mobilizáció
A mélynet a globális hálózatok részeként pozitív és negatív hatást is kifejt
Hetland (2012) felfogában. Pozitív, hogy korrupcióellenes és a demokráciát
támogató aktivitások szervezdnek, illetve a hasongondolkodásúak elérhetik
egyst az elnyomó rsadalmi vagy vallási környezetekbl. Közérdek bejelen-
tések, kornyzati vagy vállalati kötelességszegések információi nyilvánosak
az oknyomozó sajtó vagy s, leleplez funkciók számára. Segítség kérhet-
soktól olyan esetekben, amikor a megszokott segítségnyújtás nem mködik. Az
eredmény egy megtorlások nélküli, a hatalmat megkerül, támogató környezet.
Negatív hatás viszont az illegális szolgáltatások és termékek kereskedelme saját
valutával, a virtuális bitcoinnal. A harmadik fél letéti megbízásával mköd tranz-
akciók és anonim számlák gyakran törvénytelen akciókat fedeznek.
A fekete-fehér-szürke hacker hálózatok, a hacktivizmus és a mélynet együttesen
értelmezhet szimpla antiutópiaként is: olyan hatalom van a speciális IT tudás-
sal rendelkezk kezében, ami rmikor komolyabb visszaélésre adhat alkalmat.
Amennyiben vállalatok identitása lopható el, tömegek irányíthatók és manipulál-
hatók ezeken a hálózatokon keresztül, a negatív megközelítés megalapozott.
Más megközelítés szerint a mélynet épp egy pozitív jövkép lehetgét hor-
dozza magában. Jamie Bartlett is emellett érvel a Hogyan válik a misztikus sötét
net mainstreammém eladásában (2015). Bemutatja azt az projektet, amit az
amerikai haditengerészet rszerzése hozott létre és böngészjét nyílt forráskó-
4. kép. The Yes Men hoax a BBC World műsorán.
Forrás: www.bbc.com
Feher-tordelt-PRESS.indd 74Feher-tordelt-PRESS.indd 74 2016.05.30. 12:51:082016.05.30. 12:51:08
4. Mobilició
4.1. Léptékltás stabilról mobilra
Stabilról vagy mobilról? – hangzott el a kérdés évekkel ezeltt egy-egy vásnál.
Ma akár egy alkalmazás nemcsak azt mondja meg, hogy milyen készülékrl beszé-
lünk, hanem azt is, hogy éppen hívhatók vagyunk vagy sem, a napi ritmusunkban
hol tartunk, avagy épp vezetünk, ezért a hívás vagy üzenetldés veszélyeket hor-
doz. A mobiltelefon kifejezésbl a mobil maradt talpon. A 2010-es Las Vegas-i CTIA
Wireless Kongresszuson jelentették be, hogy globális szinten a mobil adatforgalom
meghaladta a hangátviteli forgalmat (Ericsson, 2010). A telefonálás az egyik le-
hetség maradt a mobileszközökön, miközben a további funkciók elszaporodtak.
Nem volt hosszú az út a mobilizációban. A maroktelefon tömeges és globális elter-
jedésétl az okostelefonig egy b évtized alatt jutottunk el.
Hiperkonnektivitás alakult ki, amiben ha épp zikailag egyedül vagyunk, infor-
mációs és társas értelemben már nem vagyunk egyedül többé (Rainie–Wellman,
2012, 96). A 24/7-ben, azaz a folyamatos bekapcsoltságban az elérhetség a meg-
határozó. Következményei a szinkron és aszinkron kommunikácváltogatása, a
nyilvános és a privát szféra összemosódása, a munka és a szabadid keveredése, a
célhoz rendelt és az ad hoc létrejöv interkonnektivitás – ahol a hálózathoz kap-
csolódó aktorok eszközeikkel együtt mozgásban vannak.
A hálózat egyes eszközei xek, stabilak, mint például a tornyok, cellák, amik
a jelátvitelt biztosítják. Ám már egy felépül platform, egy szerkesztett tartalom
is különböz helyeken és idintervallumokban jöhet létre, s a kisebb jeladók vagy
elosztó pontok, routerek együtt mozognak az aktorokkal. A stabil elemek új meg-
közelítést kaptak. Az IP-cím vagy a lokalizáció kérdése, hogy az adott csomópont
vagy végpont hol és mikor lesz elérhet, különösen, ha a mélynet elnyeli a rész-
leteket.
A léptékváltás egyrészt a bárhonnan rmikor elérhetgen, másrészt a bár-
mikor bárhonnan kontrollon nyugszik. A mobilizált hálózatok pontjai lehet
tehetik az azonnali elérést, a távinyított mködtetést, a helyszínen és közve-
títetten jelenlév információk egyidej felhasználását. A „mozgásban lenni” egy
technológiai, mediatizált, mobilizált jelenlétet feltételez idben és térben, ahol az
idkezelés, a navigáció és a koordináció újrade niálódik (Green, 2002).
Feher-tordelt-PRESS.indd 76Feher-tordelt-PRESS.indd 76 2016.05.30. 12:51:082016.05.30. 12:51:08
4. Mobilizáció 77
4.2. A mobil, az okos és az intelligens
A mobil eszközök dominánssá ltak az elmúlt pár évben a stabil megoldásokkal
szemben (The Pew Research Center, 2014). A jelenség nem önmagában jött létre:
számos más trenddel együtt kapott lendületet. A világban utazók volumene pél-
dául jelentsen megváltozott: az elmúlt egy-két évtizedben dinamikusan ntt a
jegyeladás a repüljáratokra, a vasútra vagy más tömegközlekedésre és a kétkere-
k, illetve négykerek személyi forgalom is magasabb értékeket mutat a globális
számok szerint (Schäfer, 2006). A munkavégzés helyszíne és idtartama szintén
elmozdulást mutat: a zikailag egy helyen, évtizedeken át végzett munkával
szemben feltörekv jelenség a rugalmas munkaid, a változó helyszín feladat-
teljesítés és a számítási felhkön keresztül rögzített kollaborációs folyamatok
(többek között Ruggieri és szerztársai, 2016; lásd még 9.2. fejezet). A két lda
jól szemlélteti, hogy a mozgásban létezés válik vonatkoztatási ponttá, melyben a
kommunikációs hálózatok számára a mobil eszközök jelentik a hosszú távú pers-
pektívát.
Az okos fordulat a mobilkommunikációban konvergenciát jelez. A telefonálásra
és a mobilkommunikációra használt, egyre kisebbé váló eszközök helyét átvette
a hívásindításra és -fogadásra is alkalmas, zsebben vagy táskában hordható szá-
mítógép, ami alkalmasokkal támogatja a mindennapi személyes, üzleti vagy in-
tézményesített funkciókat. Méretét, dizájnját és szerepeit tekintve már divergens
a fordulat. A funkciókhoz rendelt, elemekbl összerakható készülékek kísérletei
sokat ígérnek (5. ké p), elterjedésük mégis akadozik. Elvben egyszerbb, ha mindig
csak egy elemet cserélünk ki, adott esetben csak a kamerából vagy a memórból
veszünk egy nagyobb tudásút és illesztjük a r meglév elemekhez. ltségkí-
mélbb és nem kell mindig elölrl kezdeni az eszköz tanulását. Iparágként tekint-
ve az okostelefonok fejlesztésére és értékesítésére ez viszont nem jelent hosszú
távon üzleti érdeket: a teljes készülékcserék termelik a nagyobb pro tot. Nem éri
meg elaprózni.
A célokhoz rendelt mobil és okos alkalmazások minden felhasználó képer-
nyjén az egyedi felhasználásról szólnak – még ha vannak is ers átfedések. Az
átfedések egy ik oka a nav, vagyis eleve telepített alkalmazások használata,
mint például egy naptár funkció vagy egy alapértelmezett keres. Másik oka az
a mintegy r száz alkalmas, amit tömegek telepítenek. Ám a különböz be-
hálózottságok már eltéréseket is mutatnak – a vállalati, kötelezen használan
bels kommunicl asség i megosztá sra al kal mas tnesz mérkig széles
a skála. Felhasználónként átlagosan végül sz-negyven kis ikon jelzi, milyen
Feher-tordelt-PRESS.indd 77Feher-tordelt-PRESS.indd 77 2016.05.30. 12:51:082016.05.30. 12:51:08
82 Behálózottság és mobilizáció
A közvetített tartalmak és szolgáltatások digitális dizájnba rendezdnek, kerete-
zik az információkat.
A felhasználás módja hangsúlyos a mobilizációban: mikor milyen eszközökkel
dolgozunk, mi jelenti a jellemz használatot, kik és miért csoportosulnak egy mo-
bil hálózat köré és ha nem teszik, miért nem teszik. Vannak esetek, amikor a mo-
bilizáció maga üzen arról, hogy mögötte folyamatosan alakuló-változó hálózatok
jönnek létre: a felhasználói közösség tömegdemonstrációkat szervez egy korny
megbuktatására (Rheingold, 2002) vagy feltartott mobilokkal tiltakozik az inter-
netadó bevezetése ellen.
A mobilizációból ered társadalmi és társas dinamikák ezzel együtt kiszá-
míthatók és befolyásolhatók. Többek között jellemz mintázatokat követnek a
szorosabbra fzött hálózatok és az azokban zajló kommunikáció. Európai és tá-
vol-keleti kultúrákban végzett kutatások szerint a szoros kapcsolatokat a család
és a barátok, illetve ezen belül is a hasonló életmódot élk jelentik az online és
mobilkommunikáción keresztül is. Az így létrejött hálózatok átlagosan kevesebb
mint tíz csomópontot reprezentálnak rendszeres elérésekkel, különböz szolgál-
tatásokon keresztül (Hjorth, 2009; Boberg, 2008; Ito, 2004). lozhatóságuk és
kiszámíthatóguk nagyobb, mint az ad hoc vagy rendszertelenül szervezd mo-
bil hálózatoké.
8. kép. A kínai újév azonos időben ábrázolt migrációja.
Forrás: w ww. tech inasi a.com
Feher-tordelt-PRESS.indd 82Feher-tordelt-PRESS.indd 82 2016.05.30. 12:51:092016.05.30. 12:51:09
84 Behálózottság és mobilizáció
a kereskedelemben a polcok, az iparban a gyártósorok, a mezgazdaságban a mun-
kagépek közvetlenül tudnak kommunikálni irántó rendszerekkel és egymással,
az IoT befektetések jelentsen megtérülnek.
A viselhet (wearable) technológia vagy a viselhet eszközök, ruházatok és
elektronikai megoldások, melyek adatok rögzítésére és/vagy továbbítására
használhatók, már a fogyasztói dimenziót helyezik elrbe. Egy fülhallgató-
tól a szívritmusmérig, az okosóráig vagy a test ftértékét mér megoldásokig
széles a skála. A korábban jelzett személyes médiumhoz újabb és újabb kütyük,
gadgetek, kiegészítk sorakoznak fel. A dizájn, a divat és az esztétikai megközelí-
tés jellemz, ami alkalmanként a funkcionalitásnál is fontosabb megfontolásokat
és fejlesztéseket eredményez. Ezzel összefüggésben gyakran nincs képerny vagy
elrejthet, a dizájn pedig látnyos és egyedi. A jeltovábbításon marad a hangsúly,
a viselhet technológia által gyjtött adatokat pedig elegend szinkronizálni egy
analitikát végz kijelzs eszközzel. Könnyedén befogadhatóvá és elemezhet-
vé válnak a környezetrl vagy gazdaszemélyrl gyjtött komplex információk.
A sportoláshoz, tneszhez használt kiegészítk vagy az egészségügyi adatokat
rögzít eszközök ismertebbek a szöveg írásának idején, melyek mobil megoldásai
a folyamatos bekapcsoltságot is lehetvé teszik.
A viselhet vagy implantálható eszközök segítségével egyre inkább transzhumán
lényekké lunk az ember és a gép határainak elmosásával (Lim–Soriano, 2016).
A technológiai konvergencia, a betegségek vagy fogyatékosságok gépiesített kom-
penzálása, az emberi test érzékelésének kiterjesztése vagy élettartamának növe-
lése mind ebbe az irányba mutatnak. A transzhumanista megközelítés (Bostrom,
2005) különböz lehetséges forgatókönyvekkel és vitatott kérdések sorával szá-
mol – hol techno-utópisztikus, hol techno-antiutópisztikus szemlélettel. Kérdése
lo ai: meddig tartja meg eredeti értelmét és jelentését az emberi lét, illetve
honnantól beszélhetünk egyfajta elembertelenedésrl? Meddig tartanak ki az el-
lenálmozgalmak, melyek kerülik a technológia használatát és mi a válaszuk a
kialakuló társadalmi nyomásra? A transzhumán lénnyé válás els komoly abbpé -
seit már megtetk. A szenzorokkal felszerelt szemprotézis vagy a hangulatválto-
zást jelz hipszter ruházat jelenlév jöv ebben a folyamatban.
A Morgan Stanley globális, tízezres megkérdezése alapján (2014) a felhaszlók
jóval több szenzorra számítanak a jövben. A kényelem és a komfort áll a vára-
kozás homlokterében. A rendszerek megfelel mködésétl várnak többet, a
dizájnnal kapcsolatos elvárások csak ezután következnek. A szenzorizáció esze-
rint mind piaci, mind fogyasztói célnt jelenik meg. A gyorsulás vagy a ny, a
hmérséklet vagy a mozgás mérése széles körben kínál elnyöket a hétköznapi
mködések optimalizálásától a zikai vagy mentális trányok lezdéséig.
Feher-tordelt-PRESS.indd 84Feher-tordelt-PRESS.indd 84 2016.05.30. 12:51:092016.05.30. 12:51:09
Adattrágya a metafora ez esetben a
szerz javaslata esetleges megfontolásra. Az
alapgondolat egyszer: nagy mennyiség ada-
tot termelünk mindannyian – egyénileg és a
vállalatok vagy intézmények mködése során.
Ebbl különböz folyamatok és döntések men-
tén újabb adattömeg keletkezik. Az eredmény
egy önmagát tápláló adatkörforgás. Abból
nyerünk táptalajt, ami kifutott vagy mellék-
termékké vált. A fogyasztó például azér t kap
személyre szabott szolgáltatást, mert a nagy
tömegben hátrahagyott adataira épül a követ-
kez fogyasztása, mely ismét adatokat ter mel
újrafelhasználásra. Az eredmény kumulált: a
termékeny táptalaj rekultivációja.
Az új olaj az adat azt jelenti az informá-
ciós korban, amit az olaj az iparosodásban: ki-
aknázható, értékesíthet azok számára, akik
tudják, hogyan érdemes vele bánni. Feltárásá-
ra és kitermelésére számos mód van, gyakran
akár önmagában is elérhet, ezért a kérdés
az, hogy hogyan nomítható, alkalmazható,
milyen ter mékláncokhoz kapcsolható (Kör-
mendi, 2012). További kérdés, hogy az adatok
hogyan támogatják az üzletet, hogyan hoznak
létre értékes vagy értékesíthet erforráso-
kat, hogyan mködik egy hatékony adatme-
nedzsment a fogyasztói és üzleti partnerkap-
csolatokban, illetve különböz tranzakciók
során. Az olaj és az adatsorok is áramlást fel-
tételeznek. Puszta ránézésre homogénnek
látszanak. Alkalmazásuk és felhasználásuk vi-
szont heterogén, ami különböz ágazatokban
kínál sokoldalú piaci potenciált.
Nagy Testvér George Orwell 198 4 cím
regénye (1949) a meg gyelés és a meg gyel-
hetség társadalmának, illetve a pr ivát szfé-
ra védelmének kérdéseit feszegeti. A mben
használt nagy testvér metafora azóta komoly
karriert futott be a televíziós valóságshowk-
tól a sokszerepls online játékokon keresztül a
politikai diskurzusokig. A mindenütt jelenlév
képernyk, a láthatóság és az ellenrizhetség
atmoszféraként veszi körül a társadalmat és
eszerint folyamatos (ön)cenzúrát is feltételez.
A meg gyelési környezet vált meghatározóv á.
Adatszmog akkor beszélünk adat-
szmogról, amikor az áramló információk,
üzenetek és tartalmak indokolatlan meny-
nyiségek és minségek, folyamat-terhe-
lést okoznak és az életminséget is rontják
(Shenk, 1997). Már a mobiltelefonok és a web
elterjedésekor észlelték a jelenséget, illetve
annak pszichológiai hatásait. Mára ez a túlter-
heltség a sokszorosára ntt, a metafora pedig
az Oxford szótárba is bekerült 2004-ben. Az
adatszmog elleni védekezésben többféle mód-
szer létezik: az automatizált szrrendszerek,
a vállalati elírások vagy a személyes önkont-
roll egyaránt hatékony lehet. Az adatbefoga-
dás vagy adatfeldolgozás egyensúlya alapvet
kérdéssé vált.
Feher-tordelt-PRESS.indd 92Feher-tordelt-PRESS.indd 92 2016.05.30. 12:51:102016.05.30. 12:51:10
adat és metaadat, értékes és linkelt adat,
big data, adatrobbanás, okos és intelligens adat,
adatbányászat, adathalászat, volume-velocity-variety, sérülékenység,
CRM, CEM, SCRM, digitális bölcsészet, csendes intelligencia,
adatvakság, második gépkorszak, domesztikáció-elmélet, transzformáció, Wikileaks,
adatvezérelt újságírás, tartalomszórás, churnalism, információmű vészet, kreatív iparágak,
mintázat, adattudós, adatdrogos, adatfóbiás, infógrafika, szófelhő , bekamerázottság,
adatsemleges, öndokumentáció, felügyeleti kultúra, megfigyelés,
surveillance, sousveillance, adatvizualizáció, adatmonitorozás, privát szféra,
coveillance, ellenmegfigyelés, magánélet, alakváltó eszközök, kiberorganizmus,
drón, árnyékprofil, identitáslopás, kiberzaklatás, tömeges megfigyelés,
Snowden, enkriptált üzenetek, CCTV, IP kamera, biohadviselés, 3DPrint,
4DPrint, sexting, személyes reputációmenedzsment,
biometria, cyborg
A harmadi k trendösszefoglaló az adatrobbanásra és a meg gyesi kultúrára fókuszál. Kérdése,
hogy az automatizált adatgyjtés milyen módon válik okossá, illetve i ntelligenssé, milyen mítoszok
és alkalmazások veszik körül a nevezet t jelenségeket, illetve mit jelent mindez a meg gyelési kult ú-
ra kontextusában. Kiemelt szerepet kapnak a kérdéskörben az adatv izualizáció és adatmed iatizáció
alkalm azásai éppúgy, mint a magánélet és privát szféra védel mének sza bályozása, illet ve azok mo-
rális kérdései.
Feher-tordelt-PRESS.indd 93Feher-tordelt-PRESS.indd 93 2016.05.30. 12:51:102016.05.30. 12:51:10
5. Adatrobbanás 97
A meglév adatok esetén az adat minsége meghatározó. Tim Berners-Lee, a world
wide web atyja és a W3C elnöke a nyers adat szerepét, illetve a nyitott és összekap-
csolt (open and linked) megközelítést hangsúlyozza (2009). A nyers adat vagy más
néven az elsdleges (primary) adat egy adott forrásból érkezik, nem módosul vagy
manipulálódik, még nem része egy folyamatnak vagy értékelésnek. Ennek köszön-
heten változatosan használható fel. Minél több nyers adatot kapcsolunk össze és
minél változatosabb módon, annál több mindenre használhatók, annál jelent-
ségteljesebbek vagy ersebbek. Amennyiben a nyitottságot, az elérést, a transz-
parenciát szolgálják a nyers és a különbözdon összekapcsolt adatok, mat
a kollektív intelligenciát támogatják – hidakat építve tudományágak, társadal-
mi, gazdasági és kulturális funkciók között. A word wide web is ezzel a nyitott
szemlélettel kezdte meg globális térhódítását ingyenesen elérhet protokolljával.
A nyílt forráskóddal mköd megoldások azóta is hódítanak: minél több adat és
felhasználási pont, illetve minél komplexebb rendszer kapcsolható össze, annál
inkább felépül egy széles körben alkalmazható infrastrukturális keret (lásd még
7.6. fejezet esettanulmányát a nyitott sillabusz projektrl).
A mesterséges intelligencia esetén is felmerül a nyitott szemlélet. Amennyiben a
fordítógépeket, az arcfelismerést, az autonóm jármveket és hasonló intelligens
megoldásokat vizsgálunk, megállapíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia
beépülése a mindennapi gyakorlatba már egy ideje megkezddött. Mindez óriási
adatmennyiségre épül komoly számítási kapacitással, melyekbl tanuló algoritmu-
sok fejleszthetk. Ezek azok az algoritmusok, melyek saját magukat programozzák
egyre nagyobb tudásúvá és hatékonyságúvá.
Az OpenAI non-pro t szervezet kezdeményezte (www.openai.com), hogy az
aktívan formálódó mesterséges intelligencia is nyitott szemléletet kapjon – a fair
verseny támogatása és az illetéktelen felhasználás visszaszorísa érdekében. Ha
felidézzük a légballon-internet példáját a második fejezetbl, a logika hasonlóan
értékelhet: a hálózatba kapcsoltság, az adatáramlás és az adatok linkelése újabb
eléréseket, kontrollt és üzleti lehetséget jelent. Nem véletlen, hogy a digitális pi-
acokon már meghatározó szereppel bíró nevek és az új utakat keres innovátorok
álltak a szervezet mögé.
Az adatmegközelítés zártabb rendszerei leginkább a saját célok szerint értékes
adatokra (key-value data) koncentrálnak (code.google.com). Egy weboldal anali-
tikájából a legkeresettebb kulcsszó éppúgy tartozhat ide, mint a biztonsági rést
megmutaadatsor. Minél nagyobb az adatmennyiség, illetve az adatelérési se-
besség, annál inkább fontossá válik a megfelel, használható adatok szrése. Eh-
hez a szükséges vagy keresett adatok meglétét, valódiságát kell ellenrizni, illetve
Feher-tordelt-PRESS.indd 97Feher-tordelt-PRESS.indd 97 2016.05.30. 12:51:102016.05.30. 12:51:10
102 Adatrobbanás és meg gyelési kultúra
letezés zisában, illetve a mennyiség elviszi a fókuszt a minségrl. A big data
mítoszokat érdemes eszerint mérlegre tenni, a következ megfontolásokkal:
• a hatalmas adatmennyiség nem nyeli el a hibákat,
• a minimum adatming meghatározása nélkül a magas kockázatú rendszerek
nem kezelhetk,
• a hiányzó kontextusok és metaadatok csökkentik a megfelel értelmezés esé-
lyét,
• az adatintegráció önmagában nem jelent megoldást egy problémára, ha nem
kapcsolódik hozzá megfelel célkitzés, elemzési irány, információs architek-
túra és dizájn,
• a magas szint analitika nem mködik az adattárházak nomítása és az isme-
retlen eredet adatpusok szrése nélkül,
• a releváns adatforsok nem mindig azonosíthatók használati esetek nélkül,
• a nagymennyiség adatátvitel és az összetettebb adattípusok hosszabb von
nem kezelhetk megfelel hardver- és szoftver ökoszisztéma kiépítése és folya-
matos frissítése nélkül,
• a big data a biztonsági kockázatok kezelésének hiányában fokozott mérték sé-
rülékenységet termel,
• a változatos és összetett adatprojektek nem mködtethetk sérletek és hite-
lesítések, illetve az ezeket szavatoló szakérti csoportok nélkül,
• a big data alkalmazások nem mindenhatók: a már bevált módszertanok, sémák,
feldolgozási funkciók éppúgy relevánsak adott célok mentén.
A kevert módszertanok, a r bevált gyakorlatok követése, a sérletezés és a
kockázatkezelés kiemelkeden fontos abban az átmeneti idszakban, míg a big
data megtalálja a maga helyét az alkalmasokban, miközben beágyazó rendsze-
reik dinamikusan kiterjednek. Felmérve a megfelel kompetenciák és erforrások
szükségességét, várhatóan számos vállalat és intézmény kiszervezi a big data fel-
adatokat a jövben. Magas szint, pervazív, láthatatlan analitik válnak fontos-
sá, melyekhez kölcsönös tanulásra alkalmas cégeknél koncentrálódik a hozzáért
munkaer. A nagyobb ív kérdésekhez és válaszokhoz a big data így kínál haté-
kony eszközt (Gartner, 2015).
A big data nem véletlenül vált az adatszemléletek közül a legfelkapottabbá. Er-
nytéma, objekv értékeléshez ad fogódzókat, átível diszciplínákon, iparágakon
és nagyon eltér gyakorlatokon is. Alkalmazása egyre széleskörbb lesz. Már a je-
lenlegi gyakorlat is mutatja a fbb csapásokat és a kialakulóban lév ösvényeket
– többek között az egyre magasabb szint kvalitások és rendszerek szükségessé-
gét, valamint a leíró, a diagnosztikai, a predikv és az elíró analitika egysra
épülését (1. ábra).
Feher-tordelt-PRESS.indd 102Feher-tordelt-PRESS.indd 102 2016.05.30. 12:51:112016.05.30. 12:51:11
108 Adatrobbanás és meg gyelési kultúra
a foglalkoztatottság volt hangsúlyos. A második gépkorszakot a számítógépek, a
tárolási és szátási kapacitás hozta meg – a korábban már bemutatott exponenci-
ális növekedéssel. Következménye, hogy a fejlett világban végzett munka fele au-
tomatizálható lesz a vetkez évtizedekben. Szemléletlsra van tehát szük-
ség a társadalomban és a gazdaságban, ami még be nem látható lehetségeket is
hordoz a szerzpáros szerint. Az adatrobbas és az azt lehetvé tev, összekötött
technológia alapvet változásokkal szolgál (lásd még 10.2. fejezet).
5.4. Adatvizualició és adatmediatició
Az évrl évre dinamikusan növekv adattömeg felveti a kérdést: hogyan tudjuk
megragadni az adatrobbanás lehetségeit? Hogyan fordítható elnyünkre úgy,
hogy az eredményeket érthet, élményteli vizuális formába vagy médiába csoma-
golhassuk, hiteles és releváns információkat adhassunk közre vagy értékesítsünk.
Jelenleg a legintenzívebb választ az adatvizualizácadja. Amennyiben az elér-
het adatok képekbe, forkba csomagolhatók, akár elssre értelmezést
adnak és támogatnak döntéseket, befogadásuk esztétikai vagy játékos-szórakoz-
tató élvezetet okoz, mágnessé válnak a gyelem számára. A kreatív megközelítés
itt érik be a néma adatoktól Watson komplex válaszáig. A kimeneti pontok döntik
el, hogy mi válik üzletileg meghatározóvá vagy a tömeges felhasználás részévé.
Ha az adat mint olaj fenti metaforájából indulunk ki, ezen a ponton érdemes to-
vábblépni a kreatív és kultúripari megközelítés felé és javasolt a szóképet tovább-
fejleszteni. Amennyiben nem pusztán a hatékonyságnövelésre vagy egy általános
erforrásra koncentrálunk, hanem arra, hogy az adatszemlélet és adatrobbanás
hogyan válhat a társadalom és a gazdaság mediatizált részévé, organikus metafo-
rára van szükség.
Az olaj (oil) helyett a talaj (soil) metaforáját javasolja David McCandless adatúj-
ságíés információdizájner (2010). Megközelítésében az adattömeg egy termé-
keny táptalaj, mely egyenesen virágoztatja a kreativitást. Megmutatására vagy ér-
zékeltetésére kiváló eszköz az adatvizualizáció és adatesztétika. A szín, a forma,
a mintázat vagy a különböz érzékszervekre ható megoldások újrarajzolhatják a
világunkról alkotott képet, döntéseinket, preferenciáinkat és véleményünket.
Szélesebb értelemben vett transzformációról beszélünk, mely a kommunikációra
és mediatizációra alkalmas digitális eszközrendszeren keresztül a társadalmat és
a kultúrát írja újra, és egyúttal referál mind a korábbi, mind a jelenlegi médiaha-
tásra (Hjavard, 2013; Lundby, 2010).
Feher-tordelt-PRESS.indd 108Feher-tordelt-PRESS.indd 108 2016.05.30. 12:51:112016.05.30. 12:51:11
5. Adatrobbanás 109
A transzformáció, melyet az adatvezérelt döntések és a digitalizált médiatámoga-
tás nyújt, a napi rutinoktól és a háztartástól már felfejthet. A domesztikáció-el-
mélet ezen a ponton kezdi vizsgálódásait, majd kiterjeszti a társadalom egészé-
re (többek között Haddon, 2006; Silverstone, 1994). Azt a kérdést veti fel, hogy
hogyan háziasítják, teszik otthonossá vagy szelídítik meg a technológiát a fel-
használók, illetve mindez milyen hatással van juk (Haddon–Brynin, 2005) a
társadalmi mködés legkülönbözbb területein. Az innovációk terjedése, befo-
gadhatósága egyre inkább képernykhöz, szenzorokhoz kötött szolgáltatásoktól
függ, amiben a mindennapi használatnak kiemelt szerepe van. Innen vizsgálva
az adatvizualizációt és adatmediatizációt általában vegyes képet kapunk: a vi-
zuálisan átgondolt és megfelelen tesztelt megoldások éppúgy jelen vannak a pi-
acon, mint a prototípusok. A piacra dobás gyakori elve: ha még nem is tökéletes a
termék, el kell kezdeni az értékesítést. Meg kell elzni a konkurenciát, meg kell
kezdeni a bevételek termelését, mert a termék késbb is fejleszthet a fogyasztói
visszajelzések alapján.
A nyilvánosságot megcéltranszformáció, illetve a tömegkommunikációs funk-
ció adatvezérelt újságíráshoz vezet. A tradicionális tartalomkreátorok a riporterek,
újságírók, szerkesztk és stílusspecialisták voltak. Ezek a funkciók egyre több
ponton kapcsolódnak az adatvezérelt médiatartalom gyárhoz. A rgyárs
intézményrendszere és üzleti modelljei, közönsége és disztribúciós csatornái
átalakulást mutatnak a megváltozott digitális logikával (Franklin, 2014; Lewis–
Usher, 2014).
Az adatvezérelt újságírás vagy röviden adatújságírás a big datára és az automati-
zálható folyamatokra építi a ráramlást (Fink–Anderson, 2014). Alapvet ismér-
ve a szakmai tudás, illetve az intuíción alapuló gondolkodás, közös metszetben a
digitális technológia lehetségeivel (Anderson, 2013; Westlund, 2013). Az adatok
összekapcsolhatósága, ellenrzése, elérhetsége máshogy lett kihívás: a források
és a közönség elérése dinamikusabbá vált, mint a tömegkommunikáció korábbi
formáiban. Újabb szövetségek épülnek vagy új típusú konkurenciahálózatok jön-
nek létre az elérésekhez és elemzésekhez. Oscar Westlund és Seth Lewis (2014) azt
javasolja, hogy ha adatokról is van szó, azt a megértéshez, illetve a betekintéshez
használjuk fel. A big data ugyanis erre ad lehetséget a megfelel elérések feltér-
képezésével legyen szó a közönség, az információforrások vagy a tartalomkör-
nyezet megértésérl. A szakértelem, a gazdasági beágyazottság, a szakmai etika
és az érkteremtés erre épül.
Az adatújságírás esetén az adatbázisok, az informatikai szolgáltatások, az in-
telligenssé váló keresk, a nyilvános elérések, a közösségi média, a big data elem-
Feher-tordelt-PRESS.indd 109Feher-tordelt-PRESS.indd 109 2016.05.30. 12:51:112016.05.30. 12:51:11
110 Adatrobbanás és meg gyelési kultúra
zési módszerek, a statisztika, az analitika, valamint a vizualizációs technikák
találkoznak. Egy feltárandó témához, illetve egyes összefüggések bemutatásához
több lépcsben jutunk el az adatbányászattól és az elemz munkától egészen az
ábrázolásig. A kimenet gyakran mindössze egy infógra ka, egy interaktív diag-
ram, az idvonalat ábrázoló 3D mozgókép, avagy s dizájn-eszköz, ami stve
és jó esetben egyszersítve, könnyen és gyorsan átláthatóan szemléltet. Egy meg-
felel szalagcím, szakcikk, népszersít cikk vagy poszt pedig röviden vagy hosz-
szabban értelmezi, kibontja mindazt, amit látunk.
A legtöbb sajtóorgánum kezdetben inkább küls forrásokra támaszkodott, míg
például a The Guardian és a New York Times saját adatvezérelt megoldásokat hozott
létre. A téma lehetett a korrupció leleplezése, költségvetési adatok magyazata,
megújuló energiák melletti kampány és sok minden más. A hangsúly arra került,
hogy hogyan lehet világosan és egyszeren, vizuális mintázatokkal tálalni a való-
ság eseményeit és összefüggéseit (3. kép).
Olyan független források is használják az adatvezérelt újságírást, mint a Wikileaks.
A nagy mennyiség adatra épül kiszivárogtatás bemutatásához, ábrázolásához,
egymásba fonódó történetek szemléltetéséhez az adatmediatizáció kínál lehetsé-
get számukra. Stefan Baack megközelítésében (2014) a vizuális és interaktív kivite-
lezés közelebb hozza az olvasókat a témához. Emellett sokkal szélesebb körben tudja
kiszolgálni a globális zönséget az univerzális-vizuális nyelvi kódokkal.
Az adatosított újságírás nemcsak lehetség, hanem a magas szinten zött, a for-
rásokat alaposan ellenrz újságírói és szerkeszti gyakorlatot veszélyeztetheti is.
3. kép. Népszerű adatvezérelt újságírási mintázatok.
Forrás: Tw itter #d3js Galler y 2490 sea rchable examples ht tp://bu .ly/1MitZfd, 2015.
Feher-tordelt-PRESS.indd 110Feher-tordelt-PRESS.indd 110 2016.05.30. 12:51:112016.05.30. 12:51:11
6. Meg gyelési vagy felügyeleti kultúra 119
tiltják és jelentik a lekéréseket, ám ezzel épp a rendszer gyelmét fordítják önma-
gukra. A letiltásnak csak akkor van jelentsége, ha valamilyen módon hasznosul,
illetve szakérti kezekbe kerül a meg gyelésrl szóló információ, vagy a fogyasz
nem adja adatait a személyre szabottabb szolgáltatások érdekében. Más esetben
visszakerül a szolgáltatóhoz: akik nem akarják, hogy róluk adatokat gyjtsenek.
St, esetenként az adatgyjt programok blokkolására az a válasz, hogy elérhetet-
lenné válnak szolgáltatások, avagy csökken azok minsége (10. kép).
A meg gyelés egyik legelterjedtebb formája a dataveillance, azaz az adatmeg gye-
lés, az adatfelügyelet vagy adatmonitorozás (többek között Benjamin, 2014; Clarke,
1988). A nagyobb keresmotorok kiváló példák erre. Infrastrukrájuk globálisan
szervezi, elérhetteszi és gyjti az adatokat, azaz megteremti a lehetséget a
digitális meg gyelésre, s egyidejleg annak ketrecébe zár (Zimmer, 2008). Éppígy
valamennyi digitális jeleket továbbító eszköz, marketinget és értékesítést támo-
gató monitorozó rendszer, digitális jogkezel szolgáltatás, energiahatékonyságot
vezérl hálózatok (lásd 9.1. fejezet), és további összeköttetések alkalmasak arra,
hogy felduzzasszák az adatmeg gyelést és az érdemi felhasználást, avagy a sérü-
lékenység növekedését. Ide tartoznak mholdas, rádió és telekommunikációs jel-
továbbítások is különböz technológiákkal. Az adatmeg gyelés és -felhasználás
egyre több területen hódít. Ezek közül a legkiemelkedbbek Van Dijk (2012), Miller
(2011) és Clarke (1988) nyomán a következk:
• kontroll,
• védelem,
• optimalizáció,
• azonosítás,
• pro los,
• visszakereshetség,
• meg gyes,
• követés,
• megelzés,
• célzás,
• elhárítás,
• felügyelet,
• elérés,
• továbbítás harmadik fél számára.
A felsoroltak kapcsolódhatnak állami kontrollhoz, felügyelethez, opti mali-
choz, szer vezeti vagy vállalati célokhoz, egyéni igényekhez. A személyre
szabott hirdetések, a gyerekek online médiafogyasztását kortozó, monitoro
programok, a mobililt életd elérési módjai és sok más fejleszsi terület
kapcsolódik a fenti felsoroláshoz. Az elnyök sokkal hangsúlyosabbak, míg a
hátrányokról kevesebbet hallunk. Elny lehet a betegségek szimptómáinak kö-
vethetsége, közvetlen elérés a marketingkommunikációban, a szervezett b-
nözés visszaszorítása, illetve védheti jogainkat természetes vagy jogi személy-
ként. Hátrányként jelentkezik a visszlés, a jogosulatlan használat vagy törlés,
a transzparencia hnya.
Feher-tordelt-PRESS.indd 119Feher-tordelt-PRESS.indd 119 2016.05.30. 12:51:122016.05.30. 12:51:12
120 Adatrobbanás és meg gyelési kultúra
Értelmezés vagy kontextus kérdése, hogy valami indokolt és elfogadott kuta-
tásként vagy meg gyesként, avagy beavatkosnt mködik. Kérdés az is,
hogy a felhasznált adatokhoz és a feldolgozás eredményeihez kik férhetnek hoz-
zá. Vállalatok és cégek saját adatvagyonnal bírnak, melyek egyre inkább az üzleti
modellt szolgálják. Ha viszont már közpénzbl támogatott projektekhez, illetve
közérdek információkhoz kapcsolódnak az egyes adatfelhasználások, kérdéssé
válik, hogy az érintettek kötelezhetk-e a közzétételre az eredményekkel és a
felhasznált forrásokkal együtt. St, elremutató kérdés, hogy ha a legnagyobb ke-
resmotorok és közösségi oldalak szabadon felhasználhatóvá teszik egyes adat-
vagyonaikat, a különböz tudományágak és piaci szegmensek hogyan alakulnak
át. Érdemes elre meghatározni a kereteket és a felhasználás mingét a fogyasz-
tói, állampolgári, együttmködési bizalomért. Ebben az esetben kisebb az esélye,
hogy visszaélésekhez, korlátozásokhoz vagy illegális adathalász kategóriához
asszociálódik egy tevékenység. Különösen fontos ez egy olyan környezetben, ahol
dinamikusan n a visszaélések száma. Az internetes banki csalások aránya pél-
dául három év alatt közel hatvan százalékkal nt Magyarországon (http://www.
mnb.hu). Az Európai Unióban minden negyedik internethasználóval történik va-
lamilyen biztonsági incidens (#SID2016).
Az adatgyjtés írott és íratlan szabályainak újragondolását nem véletlenül sür-
getik a legkülönbözbb fórumokon – annak ellenére, hogy számos meg gyelésrl
bebizonyosodott már a történelemben, hogy nem volt legális. Az olyan globálisan
is monitorozó szervekhez mérten, mint a külföldi hírszerzésre szakosodott ame-
rikai NSA, szükséges meghatározni a tömeges és a célzott felügyelet feltételeit és
jogosultságait éppúgy, mint a személyazonosításra használt vagy a kereskedelmi
célú adatok és metaadatok felhasználását (Lyon, 2015).
A tömeges meg gyelés üzleti és társadalmi lokat egyaránt szolgál. Alapveten
az állampolgárok kormánymegbíssal mköd meg gyelését értik alatta (többek
között Newell, 2015). Célja lehet ls erk elleni delem, titkosszolgálat vagy
terrorelhárítás éppúgy, mint bels társadalmi elhajlások megfékezése a szélssé-
ges csoportok akcióinak megelzésétl a gyermekek védelméig. Ennek kiterjesz-
tését jelentik a globális meg gyelési rendszerek, melyek a civil szabadságjogokkal
és a magánszféra védelmével kapcsolatban újabb és újabb kérdéseket vetnek fel
(Hosenball–Whitesides, 2013).
Jellemz példája a PRISM, az amerikai meg gyelési és ellenrsi program,
mely a nagyobb internetes és telekommunikációs cégek adatforgalra és a
rajtuk átmen kommunikációra ét. A felhaszst alapveten az NSA végzi
enkriptált, azaz kódolt vagy titkosított üzenetek célzott szrésével – különböz
veszélyek és támadások kivédéséhez. Hangsúlyozott szerepe a védelem, miköz-
Feher-tordelt-PRESS.indd 120Feher-tordelt-PRESS.indd 120 2016.05.30. 12:51:122016.05.30. 12:51:12
122 Adatrobbanás és meg gyelési kultúra
A meg gyelés és felügyelet palettája annyira színes, hogy Friedrich Dürenmatt
regényének címe juthat eszükbe: A megbízás, avagy a meg gyelk meg gyeljének
meg gyesérl. Eddie Guy ide vonatko re exiójában a telezió aranykorának
ideális családi képéhez nyúlt, s az öblös készülék helyére egy ma ismert kamerát
helyezett (2014). Ezzel túllépett az orwelli prognózison, s dekódolta a meg gyelés
és felügyelet disszonáns formáját (11. kép).
A meg gyelési kultúrában nem tudható, hogy épp ki gyel meg kit. Így a surveil-
lance nehezen lefordítható kifejezése mellé még kett hasonló társul a szakiroda-
lomból: a sousveillance és a coveillance (Rainie–Wellman, 2012; Seel, 2012; Miller,
2011; Mann és szerztársai, 2003). A sousveillance esetén a meg gyelt önmeg -
gyelést vagy dokumentációt végez és mindeközben ha t gyelik, azt is rögzíti.
Elssorban öndokumentációról van szó, melynek jellemz technológiája az IoT-
ból, illetve a viselhet megoldásokból érkezik. A sousveillance nyakláncok vagy
kiegészítk használatakor a medál vagy gomb helyén észrevétlen kamera található
az életnaplózáshoz, a narratív klipekhez, avagy rendvédelmi szervek esetén bizo-
nyítékok gyjtéséhez. A fejpántra vagy védsisakra helyezett széles látószög ka-
mera is elterjedt, mellyel többek között egyéni rekordokat lehet felvenni terepen,
illetve extrém sportok zése közben. A korábban r említett Google szemüveg
11. kép. Living+Room. Eddie Guy munkája a
Psychology Today Magazine
számára 2014-ben.
Forrás: www.eddieguy.net
Feher-tordelt-PRESS.indd 122Feher-tordelt-PRESS.indd 122 2016.05.30. 12:51:122016.05.30. 12:51:12
6. Meg gyelési vagy felügyeleti kultúra 123
volt az egyik legalkalmasabb eszköz a sousveillance hétköznapi használatára, ám
épp a meg gyelhetség társas és társadalmi kérdései terhelték az innovációt.
A coveillance a dokumentáció során az interakciót helyezi eltérbe. A résztvevk
egymást gyelik meg és a meg gyes mindkét fél online vagy o ine percepció-
jának része. A gyakorlatban akkor van jelentge, ha valamilyen </