Content uploaded by András Németh
Author content
All content in this area was uploaded by András Németh on May 28, 2016
Content may be subject to copyright.
Továbbélő utópiák II: Életreform törekvések intézményesülése a 20. század
első felében - Nemzetközi és hazai recepciós folyamatok a korabeli társadalom,
pedagógia és a művészetek tükrében
Survival of utopias II. : Institutalisation of life reform ambitions in the first
half of the 20th century
Nemzetközi Konferencia/ International Conference
2013. április 11-13. / 11-13 April 2013
Selye János Egyetem/Selye János University, Komarno
Konferencia Központ/Conference Center, Hradna 2, SK – 94501 Komarno
Szervezők/Organisers:
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Művészettörténeti Intézete
Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság
Neveléstörténeti Albizottsága
Selye János Egyetem, Komárno
Comenius Pedagógiai Intézet, Komárno
Az elhangzó előadások egy része kapcsolódik a K68484 Életreform és
mozgalmak és a reformpedagógia című OTKA pályázathoz. (Témavezető: Dr.
Németh András)
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
Tudományos programbizottság/ Scientific Committee:
Prof. Dr. Skiera Ehrenhard Universität Flensburg
Prof. Dr. habil Beke László C.Sc MTA BTK, Művészettörténeti Intézet/
Prof. Dr. Pukánszky Béla Selye János Egyetem/Selye János University
Ing. Dr. Szőköl István, Selye János Egyetem /Selye János University
Prof. Dr. Erdélyi Margit, C.Sc. Selye János Egyetem/Selye János University
PaedDr. Horváth Kinga PhD Selye János Egyetem/Selye János University
Ing. Fodor Attila Comenius Pedagógiai Intézet
Részletes program/ Program at a glance
2013. április 11. csütörtök/ April 11th 2013 Thursday
Moderator/Chair: Németh András
14.00 Pukánszky Béla: Megnyitó/Opening/Eröffnung
14.15 Skiera Ehrenhard: Lebensreform gestern und heute: anders Leben in kalter
Zeit. Sehnsuchtsorte, weltanschauliche Konzepte, gesellschaftliche
Impulse/Reform of life in past and present: to live differently in cold
times. Places of longing, philosophical concepts, social impulses
15.00 Magdalena Bukovec: "Rudolf Koppitz' Körperbewusstsein -
Reformbewegung und Fotografie"/"Body consciousness of Rudolf
Koppitz - Reform movement and photography"
15.45 Vita/Diskussion/Discussion
16.15 Kávészünet/Pause/Coffee Break
16.30 Beke László: Megjegyzések a magyar-szlovák művészeti kapcsolatokhoz
az életreform-kutatás szempontjából/Remarks to the Hungarian-Slovak art
relations, from the point of view of the life reform research
17.15 Cs. Plank Ibolya: A modern építészet mint a modern élet színtere a két
világháború között/Modern architecture as the scenes of the modern life
between the two World Wars
18.00 Claudia Gerdenitsch: Pädagogische Lebensreform in österreichischen
Frauenzeitschriften in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts/Life reform-
movement in the Austrian woman’s magasin in the first half of 20th century
18.30 Kávészünet/Pause/Coffee Break
20.00 Fogadás/Empfang/ Welcome Reception
2013. április 12. péntek/ April 12th 2013 Friday
8.00 Reggeli/Früstück/Breakfast
Moderator/Chair: Beke László
9.00 Berzsenyi Emese: Az életreform mozgalom filozófiai alapjai – a kabbala
és a rózsakeresztes eszmeiség/Philosophical foundations of life reform –
the Kabbala and the ’Rosecrucien Idealism’
9.30 Hanusz Zsuzsanna: Életreform-előzmények a 19. század első felének
testkultúrájában/Life reform antecendents of the early 19th century’s body
culture
10.00 Vincze Beatrix: Gyermekrejtvény, mesevilág, ornamens – praktikus
prófétaság/Childpuzzle, dreamland, ornament – practical seership
10.30 Németh András: Az életreform kommunák Magyarországon a 20 század
első felében/The life reform communities in Hungary at the first half of
the 20th century
11.00 Vita/Diskussion/Discussion
11.30 Kávészünet/Pause/Coffee Break
Moderator/Chair: Pukánszky Béla
11.45 Boreczky Ágnes: A mozdulatművészet a korabeli sajtóban/ The Art of
Movement in the Contemporary Press
12.15 Tészabó Júlia: Detre Szilárd második élete/The Second Life of Szilárd
Detre
12.45 Vincze Gabriella: A modernitás víziója a magyar mozdulatművészetben/
The vision of modernity in the Hungarian Movement Art
13.15 Fenyves Márk: Orkesztika - Dr. Dienes Valéria mozdulatművészeti
rendszere/ Orkesztika – The movement art’ system of Dr. Valéria
Dienes
13.45 Vita /Diskussion/Discussion
14.15– 15.00 Ebédszünet/Mittagspause/Lunch
Moderátor/Chair: Tészabó Júlia
15.30 Mikonya György: Életreform és a megtérés motívum kapcsolata/ /Life
reform and the motive of conversion
16.00 Szarka Emese: Új Vallási Mozgalmak és életreform mozgalmak közös
jellemzőik tükrében/New Religious Movements (NRM) in the light of the
features of life-reform movements
16.30 Földesi Renáta: Pető András és az életreform mozgalmak
kapcsolata/András Pető’s connection to the life reform movement
17.00 Pukánszky Béla: Tehetségmentés és életreform – Tarhos példája/ Rescue
of talents and life reform – Example of Tarhos
17.30 Vita/Diskussion/Discussion
19.00 Vacsora/Abendessen/Dinner
2013. április 13. szombat/ April 13th 2013 Saturday
8.00 Reggeli/Frühstück/Breakfast
Moderator/Chair: Mikonya György
9.00 Sanda István Dániel: Életreform motívumok a Vas utcai felsőkereskedelmi
iskola homlokzatán és belső tereiben/Life reform motifs on the façade and
in the internal spaces of Vas Street Trade High School
9.30 Kempf Katalin – Pirka Veronika: Az alkoholellenes mozgalom életreform
gyökerei Magyarországon/The roots of Hungarian anti-alcohol life-style
reform movements
10.00 Pénzes Dávid: Prohászka Lajos reformpedagógia- és életreform kritikája/
Prohászka Lajos and his critic on life-reform movements and
reformpedagogy
10.30 Amati Gergely Áron: Kissvábhegyi út 21. – Az első hazai Waldorf
színtér/Kissvabhegy street 21. – The first Hungarian Waldorf scene
11. 00 Vita/Diskussion/Discussion
11.30 Kávészünet/Pause/Coffee Break
12.00 Zárszó/Schlußwort/Afterword
12.30 Ebéd/Mittagessen/Lunch
13.00 Hazautazás/ Rückreise/Travelling Home
Abstracts
Prof. Dr. Ehrenhard Skiera
Universität Flensburg
Lebensreform gestern und heute: anders leben in kalter Zeit.
Sehnsuchtsorte, weltanschauliche Konzepte, gesellschaftliche Impulse
Das Unbehagen und die Kritik an der Zivilisation der Moderne führten seit dem 19.
Jahrhundert in den Industriestaaten zu zahlreichen Einzelinitiativen und sozialen
Gegenbewegungen. Es ging – und geht bei vergleichbaren Projekten noch heute – um die
Überwindung von Entfremdung, um ein Leben im Einklang mit der „Natur“, und um ein
Zusammenleben nach den Regeln der Brüderlichkeit. Vom Rande der Gesellschaft her sollten
so Impulse zur „Rettung der Welt“ insgesamt ausgehen.
Reform of life in past and present: to live differently in cold times. Places of longing,
philosophical concepts, social impulses
The discomfort in and the criticism of the civilization of modernity led since the 19th Century
in the developed world to numerous individual initiatives and social countermovements. Their
goals were - and still it is alike with similar projects today - the overcoming of alienation, a
life in harmony with the „nature”, and to live together according to the rules of fraternity.
From the margins of society should go out an impetus to „save the world” in general.
Magdalena Bukovec
tudományos munkatárs
Photoinstitut Bonartes, Bécs
"Rudolf Koppitz' Körperbewusstsein – Lebensreform und Fotografie"
Der österreichische Fotograf Rudolf Koppitz (1884-1936) war offensichtlich von der
Lebensreform-bewegung und dessen "Befreiung" des Körpers beeinflusst. 1925 ist das
Entstehungsjahr seines erfolgreichsten Werkes "Bewegungsstudie", auf dem sich eine nackte
Tänzerin kunstvoll nach hinten beugt. Wenige Jahre zuvor schuf er seine ersten nackten
Selbstporträts romantisch verklärter Art und in freier Natur. Sie markieren ein neues
künstlerisches Selbstbewusstsein: den eigenen Körper nackt zu präsentieren im Einklang mit
der Natur. Koppitz war begeisterter Sportler und huldigte dem Ideal des trainierten, makellos-
schönen Körpers. Er zeigte fast ausschliesslich professionelle Tänzerinnen sowie seinen
eigenen, wohlproportionierten, vom Bergwandern und Skifahren gestählten und gebräunten
Körper. Er verband also die Ideen der Lebensreform-bewegung - ohne sich je dazu zu äussern
- mit seinem künstlerischen, piktorialistisch geprägten Stil. Was als hehrer Gedanke (in der
Lebenseform) begann, wurde dann aber mit dem aufkommenden Nationalsozialismus zu
einem fanatisch verfolgten Stil der Perfektion und "Rassenhygiene". Koppitz Werk war - im
Sinne der Aneignung - trotz seines frühen Todes 1936, davon nicht ausgenommen.
Rudolf Koppitz testtudatossága – életreform és fotográfia
Feltehetőleg Rudolf Koppitz (1884-1936) osztrák fotográfusra is hatottak az életreform-
mozgalomnak a „test felszabadítására” irányuló törekvései. 1925-ben megjelenő nagysikerű
Bewegungsstudie című művében egy kecsesen hátrahajló meztelen táncosnő található.
Néhány évvel korábban készített az első meztelen portréja természeti környezetben,
romantikus pózban készült. Ezek az alkotások egy új művészi tudatosság kifejezői, amely a
saját meztelen test és a természet összhangját hangsúlyozza. Koppitz lelkes sportolóként is
hódolója a kidolgozott, tökéletesen szép testnek. Ezt jól érzékeltetik a képein ábrázolt
meztelen hivatásos táncosnők, valamint a saját jól felépített, a hegyi túráktól és síeléstől edzett
napbarnított testéről készített fényképei is. Ezeken – anélkül, hogy szavakba öntötte volna -
összekötötte az életreform eszméit saját festői stílusával. Ami az életreformban ekkor még
csak magasztos gondolatként van jelen, az a nemzeti szocializmus kibontakozásával a faji
higiénia és tökéletesség fanatikusan követett stílusjegyévé vált. Ez alól – 1936-ban
bekövetkező viszonylag korai halála ellenére – Koppitz munkássága sem jelentett kivételt.
Prof. Dr. Beke László
Művészettörténész, CSc
MTA BTK Művészettörténeti Intézet
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Megjegyzések a magyar-szlovák művészeti kapcsolatokhoz az életreform-kutatás
szempontjából
Szeretném kronologikusan áttekinteni az életreformnak minősíthető művészeti és társadalmi
csomópontokat közös történetünkből. Különösen érdekesek lehetnek azok a kiállítások és
kapcsolódó kiadványok, melyeket a Szlovák Nemzeti Galéria rendezett az elmúlt
évtizedekben, meglehetősen kritikai szemlélettel.
- az osztrák-magyar monarchia alatt Pozsony magyar kulturális központnak számított,
párhuzamosan egymás mellett éltek a magyar és szlovák nemzeti törekvések. A Tátra,
Aggtelek és más természeti szépségek "turisztikai vonzerőnek" számítottak. Szlovákiában a
csehek a maguk "aranykorát" vélték felfedezni.
- Lábán Rudolf (mint építész) karrierje Pozsonyból indult.
- Kassák Lajos és a mayar aktivizmus több szála vezetett Szlovákiába. Kassák és Simon Jolán
előadókörutat tartottak még az I. világháború előtt.
- A két világháború között megalakult a "pozsonyi Bauhaus" (Iparművészeti Főiskola)
melynek modernista szemléletébe beépült a népművészet tanulmányozása
- A szlovák, illetve felvidéki szociofotó szoros kapcsolatokat épített ki Kassák csoportjával, a
Sarlós-mozgalommal és a a kolozsvári Korunk folyóirattal.
- a népművészetei hatások feldolgozása jelentős a 2. világháború utáni modernizmusban is.
Remarks to the Hungarian-Slovak art relations, from the point of view of the life reform
research
I should like to give a chronological overview of the artistic and social cross-connections
from our common history, considered as "life reform". Several exhibitions, of very critical
view and their catalogues at the Slovak National Gallery (Slovak Photography 1925-2000,
(2001); Slovak Picture (Anti-Picture), 20th century in the Slovak Visual art (2008); Nové
Slovensko 1918-1949 (2011/12); Moderna, 2012; Interrupted Sound. The Art of Socialist
Realism 1948-1956 (2012))) could be specially interesting for our research. Some of the
questions to be interpreted:
- During the Austro-Hungarian Monarchy, Bratislava (Pozsony, Pressburg) passed for a
Hungarian cultural centre, where Hungarian and Slovak national tendencies were coexisting.
Tatra Mountain, Aggtelek cseppkő barlang has been discovered as touristic attractions. Czech
people looked North of Slovakia as their territories of a folkloric "Golden Age".
- Rudolf Laban (Lábán), the founder of modern dance started his carreer as architect in
Pozsony.
- Some tendencies starting from Lajos Kassák and the so-called Hungarian activism led to
Slovakia. From 1920 on, Kassák and his wife, performing artist held made tours in
Czechoslovakia ((Prague, Kassa (Košice, Kaschau), Érsekújvár (Nové Zámky)).
- Between the two World Wars the "Pozsony Bauhaus" (School of Arts and Crafts) was
founded, with modernist view influenced by the research of folk art and ethnography.
- social photography in Slovakia and Highlands (Felvidék) establioshed close contacts with
the sociofoto group of Kassák, with the so called Sicle-movement and the litterature and art
review Korunk (Our Time) in Kolozsvár (Cluj, Klausenburg).
- theelaboration of folk art influences continues by the modernism after the WW2 as well.
Dr. Claudia Gerdenitsch
Karl - Franzens - Universität Graz
Pädagogische Lebensreform in österreichischen Frauenzeitschriften in der ersten Hälfte
des 20. Jahrhunderts
Der Vortrag geht der Frage nach, inwiefern und in welcher Form sich Aspekte der
Lebensreformbewegung – und dabei insbesondere pädagogisch bedeutsame Aspekte – in
österreichischen Frauenzeitschriften aus der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts
niederschlagen. Ausgangspunkt ist die Überlegung, dass die verschiedenen
Frauenbewegungen (Frauenbildungsbewegung, Frauenrechtsbewegung etc.) selbst als
Reformbewegungen und als Teile der Lebensreformbewegung zu verstehen sind. In den
Zeitschriften, die als Vereinsorgane und als Kommunikationsmedien dienen, zeigen sich die
Verflechtungen und Zusammenhänge der Themen und Anliegen. Dies soll am Beispiel
österreichischer Frauenzeitschriften und anhand ausgewählter Aspekte der (pädagogischen)
Lebensreform dargestellt werden.
Pedagógiai életreform 20. század első felének osztrák női folyóirataiban
Az előadás azt vizsgálja, hogy milyen mélységben és formában jelennek meg az életreform-
mozgalom szempontjai – különösen annak pedagógiai vonatkozásai - a 20. század első
felének osztrák női folyóirataiban. Ez a kiindulópont arra alapozódik, hogy a különböző
nőmozgalmak ( pl. női művelődési, női jogvédő stb.) maguk is reformmozgalmak és egyben
az életreform részeként értelmezhetőek. A folyóiratok, amelyek egyesületi orgánumok és
kommunikációs médiák céljait is szolgálják, jól mutatják az életreformmal kapcsolatos témák
és célok összefüggéseit, azok kapcsolódásait. A (pedagógiai) életreform bemutatására az
osztrák női folyóiratok példáján, azokból kiválasztott szempontok alapján történik
Berzsenyi Emese
PhD hallgató
ELTE PPK
Az életreform mozgalom filozófiai alapjai a kabbala és a rózsakeresztese eszmeiség
Hogyan támaszkodik az életreform mozgalom filozófiája a teozófia, majd a később ebből
kialakult antropozófia áttételesen a nagy világvallások misztikus irányzataira?
Kutatásomban részletes elemzésnek vettetem alá Rudolf Steiner antropozófiáját az „Egyiptom
mítoszai és misztériumai” és „Az Akasha Krónikáról”című könyveiben leírtak alapján. Az
ember keletkezéséről és fejlődéséről alkotott elméletét hasonlítom össze a zsidó misztikával,
azaz a kabbalával, melyhez elmaradhatatlanul társul a keresztény misztika gnosztikus tanítása
és az iszlám szúfizus rendszere, illetve az ezeket egyesítő szabadgondolkodó irányzatok.
E sorozat előző konferencia-előadásán a Steineri emberképet – a test és lélek – értelmezését
mutattam be, most tovább menve ezen a vonalon a rózsakeresztesek filozófiáját a
szabadkőművesség és a kabbala összefonódásának alapjait szeretném értelmezni „A
Rózsakeresztesek Teozófiája” és a”A Kelet a Nyugat Fényében” című írásai szerint.
Eltérően a kereszténység erősen meghatározó eszméitől, Steiner elindul a szabad
világértelmezés útján. Nem tagadja meg, mégis erősen átértelmezi az isteni világ lényegét. A
megtapasztalható, megismerhető és kutatható valóságból, a szellemi megismerés világán át
próbál más-más utakon visszakövetkeztetni az ősi isteni bölcsesség a teozófia segítségével,
majd az antropozófiában találja meg az eszközt, mellyel a jelen állapotot mintegy történetileg
igazolni tudja.
Az általa meghatározott világkorszakok az emberi fejlődés gondolkodási és megismerési
mintáit hivatottak ismertetni, párhuzamot mutatva a hindu, a görög, de még az ősi kelta
korszakelméletekkel is.
A szabadkőművesek, a rózsakeresztesek, vagy akár az illuminátusok is arra törekedtek, hogy
a kereszténység üdvtörténetétől eltérő szemléleteket a tudományon is túlmutató nyitottsággal
megtarthassák és továbbfejleszthessék. Előadásom ezeknek átfogó alapjait igyekszik
bemutatni a steineri filozófiában.
Die philosophischen Grundlagen des Lebensreformbewegungen, der Kabbala und der
Rosenkreuzer Idealismus
Wie die Theosophie und der davon später ausgewickelte Anthroposophie, also die
Philosophie der Lebensreformbewegung auf den mystischen Richtungen der Weltreligionen
angewiesen sind.
In meine Forschung mache ich einen Versuch von Analyse der Anthroposophie von Rudolf
Steiner über diesen Hinsicht zu detaillieren. Als Quellen dienen die Werke „Ägyptische
Mythen und Mysterien“ und „Aus der Akascha-Chronik“. Hiermit vergleiche ich seine
Theorie über die Kabbala der mystische Philosophie des Judentums, über der Gnosis und
ohne Zweifel die Sufi der mystische Lehre der Islam auch.
Während der vorherigen Konferenz von diesem Themenkreis habe ich über dem
anthroposophischen Menschenbild – Körper und Seele – gesprochen. Jetzt auf den gleichen
Weg weitergehend möchte ich die Theosophie der Rosenkreuzer darstellen von Rudolf
Steiner mit dem Titel „Theosophie der Rosenkreuzers“.
Unabhängig von der stark beeinflussenden Konzeption des Christentums lässt sich Steiner auf
die freie Weltinterpretation zu gehen. Er verweigert nicht, aber interpretiert stark des Wessen
der vom Gott geschaffenen Welt neu.
Aus der Erfahrungsbare, Erkennbare und Erforschbare Wirklichkeit – durch die Welt der
geistlichen Erläuterung – probiert er auf viele verschiedene Wege die uralte göttliche
Weisheit zurückdeuten. Mit Hilfe der Theosophie und später mit der Anthroposophie findet er
das Mittel mit dem er den heutigen Zustand bestätigen kann.
Hanusz Zsuzsanna
PhD hallgató
ELTE BTK
Életreform-előzmények a 19. század első felének testkultúrájában
Bár az életreform-mozgalmak a 20. század első felében élték virágkorukat, és azok alapvetően
a modern világ elidegenedettsége elleni reakcióként, illetve arra való orvosságként jöttek
létre, ezek szerteágazó gondolatvilágának egyes elemei már száz évvel korábban is
fellelhetőek. A 19. század első felében kibontakozó sajtóban, illetve kézikönyvekben –
elsősorban Pestalozzi követőinek hatására – egyre több olyan írás jelenik meg, melyekben
rendre visszatér a test és lélek természetes egységének és elválaszthatatlanságának
alapgondolata, s amelyek a testhez való viszonyulás pozitív irányú megváltozását, és egy új
szellemiségű testkultúra kialakulását tükrözik. Orvosok, pedagógusok, írók, reformpolitikusok
szólalnak fel a teljes körű testi nevelés (a test erősítése, ápolása, esztétikai tökéletesítése…),
illetve az iskolai testnevelés bevezetésének szükségessége mellett. Külön figyelmet
érdemelnek azon írások és törekvések, melyek a nők – nemcsak szellemi, de egyaránt – testi
nevelésének szükségességét hirdetik, szembeszállva a korban az egyes mozgásformákat (tánc,
korcsolyázás…) érintő morális előítéletekkel.
Life reform antecendents of the early 19th century’s body culture
Although life reform movements were flourishing in the first half of the 20th century and they
have come to life to cure the people estranged by the modern world, some elements of this
diversified idea can be traced back to hundred years earlier. In the early 19th century press,
and also in manuals – primarily because of the effect of Pestalozzi’s followers –, more and
more materials got released; in those we can find the main thought of natural unity and
inseparability of the body and soul, also we can observe the positively changing approach
towards the body. This reflects the appearance of a new modern spirit of the body culture.
Doctors, teachers, writers, politicians all put in a word for supporting global physical
education (strengthening, caring for and aesthetically perfecting the human body), and for the
need of introducing physical education in schools. We should pay remarkable attention to
some writings that tell us about the need of women’s not only mental but physical education,
opposing the moral prejudices against some types of physical activities of the time.
Dr. Vincze Beatrix
egyetemi adjunktus
ELTE PPK
Gyermekrejtvény, mesevilág, ornamens – praktikus prófétaság
Az előadás Lesznai Anna (1885-1966) – író, költő, grafikus és iparművész gazdag
életművéből az életreform mozgalomhoz és a reformpedagógiához kapcsolódó tevékenységi
körét vizsgálja és annak főbb motívumait emeli ki. Lesznai Anna művészetében kiemelt
szerepet kap a gyermek, mint alkotó, a művészeti nevelés, mint az emberiség megmentése a
személyiség érzelmi és esztétikai formálásán keresztül. Mesevilága a gyermeket a
természethez közeli, természetes állapotban, romlatlan ősi erőként ábrázolja, szecessziós
díszítő elemei, főként az ornamensek a lényeg: az anyag és a forma tökéletes megragadására
tesznek kísérletet.
A tematikai súlypontoknak megfelelően elemzésre kerülnek a reformpedagógiai és az
életreform mozgalom számára közös motívumként (E. Skiera által kiemelt) megjelenő
tartalmak. A vizsgálódás elemei: a kert motívum (az idilli világot megtestesítő falu), a
gyermek (a romlatlan erő, a zseni, az alkotó tehetség), a barátság, a testvériség, a család
érzelmi kötelékének a szembeállítása a külvilág hűvös racionalizmusával (a mesevilág felnőtt-
és gyermekmeséinek tükrében), a művészi alkotás, mit az életvalóság megragadásának
lehetséges formája.
A művésztanár, Lesznai Anna alkotásainak motívum-töredékei lehetőséget kínálnak arra,
hogy a reformpedagógia az életreform mozgalom magyarországi recepcióját szélesebb
kontextusban tanulmányozzuk, csatlakozva azokhoz a diskurzuselemzésekhez, amelyek a
mozgalom kereteit, hatáskörét, időbeni határait, tárgykörét vizsgálják (W. Scheibe, H-E.
Thenort, W. R. Krabbe nyomán).Lesznai nézetei, a századfordulós, progresszív magyar
szellemi életben kapcsolódnak korának hasonló európai törekvéseihez, és azok recepciójaként
tekinthetjük. Lesznai szellemisége rokonítható azokkal a „nem pedagógus” (kvázi-pedagógus)
személyekkel, akik választ keresnek a kor életfilozófiai kihívásaira, és a művészetben, a
művészetpedagógiában találják meg a választ a gyermek megmentésére, a közösség és az
erkölcs kapcsolatának megerősítésére.
Az elemzés forrásként használja fel Lesznai naplóját, gyermekesztétikai írásait, meséit,
pedagógiai tanulmányait, önéletrajzi ihletésű regényét. A elsődleges források
tartalomelemzésével és másodlagos források segítségével a kutatás bizonyítani kívánja, hogy
Lesznai Anna személye és munkássága jól illeszkedik a két világháború közötti szellemi élet
harmadikutas kiútkeresési törekvéseihez. A vizsgálódások további célja, hogy a magyar
szellemi élet meghatározó kanonizált pedagógiai gondolkodása és „nem pedagógusok” reform
elképzelései közötti összefüggéseket is feltárja.
Kinderrätsel, Märchenwelt, Ornament – praktische Prophetie
Im Vortrag werden die Teilbereiche der Tätigkeit von Anna Lesznai (1885-1966) –
Grafikerin, Schriftstellerin, Kunstwerker – dargestellt und ihre Knüpfungen an den
reformpädagogischen Bestrebungen und den Hauptmotive der Lebensreformbewegung
gezeigt. In der künstlerischen Tätigkeit von Lesznai vertritt das Kind das Schöpferische,
bekommt die Kunsterziehung eine hervorragende Rolle, die durch die sinnliche und ethische
Umformung des Individuums als die Rettung der Menschheit betrachtet wird. Im
Märchenwelt von Lesznai wird das Kind zur Natur nahe stehend, in seiner Originalität als die
unverdorbene Urkraft dargestellt. Ihre Ziermotive, die sogenannten Ornamenten versuchen
das Wesen: die vollkommene Einheit des Materials und der Form zu ergreifen.
Entsprechend den thematischen Schwerpunkten wurden die für die Reformpädagogik und
Lebensreformbewegung gemeinsamen Motive und ihre Inhalte (aufgrund E. Skiera)
analysiert. Die Inhaltselemente der Untersuchungen sind die folgenden: Garten-Motiv (das
Dorf als Repräsentant des idyllisches Lebens), das Kind (die unverdorbene Kraft, die Genie,
das schöpferische Talent), die emotional zusammenhaltenden Kraft der Freundschaft, der
Brüderlichkeit und der Familie und ihre Gegenstellung des kühlen Irrationalismus von der
äußeren Welt (Märchenwelt im Spiegel der Kinder,- und Erwachsenenmärchen), die
Schöpfung, als die mögliche Form der Abbildung des Daseins. Die Fragmente der Motive von
der Kunstpädagogin bieten Möglichkeiten, die Rezeption der Reformpädagogik und der
Lebensreformbewegung in Ungarn in einem breiteren Kontext studieren zu können,
anschließend zu den Diskursanalysen, die die Rahmen, Wirkungen, zeitliche Grenzen,
Inhaltsbereiche der Bewegung untersuchen (nach Ideen von W. Scheibe, H-E. Thenort, W. R.
Krabbe).
Die Gedanken von Lesznai an der Jahrhundertwende schließen sich im Sinne der ungarischen
Progression an der ähnlichen europäischen Bestrebungen an und können als ihre Rezeption
betrachtet werden. Der Geist von Lesznai steht nahe den sogenannten Nicht-Pädagogen
(„Quasi-Pädagogen”), von denen auf die zeitgenössischen Herausforderungen der
Lebensphilosophie nach Antwort gesucht wird. Lesznai konnte die Rettung des Kindes in der
Kunst und Kunstpädagogik finden. In der Studie werden das Tagebuch von Lesznai, ihre
kinderästhetische Aufzeichnungen, ihre Märchen, pädagogische Studien, ihr
autobiographischer Roman verwendet. Durch die Inhaltsanalyse der Primärquellen und mit
der Hilfe der neuen Sekundärquellen wird die Lesznais Konzeption untersucht.
Prof. Dr. Németh András
ELTE PPK
Magyar életreform kommunák a 20 század első felében
A vidéki termelő kommuna mozgalom az életreform sajátos irányzataként a „Vissza a
természetbe” jelszó jegyében bontakozott ki a századfordulón. A mozgalom közép-európai
mintájának az 1893-ben Berlin Oranienburgban alapított Obstbausiedlung Eden elnevezésű
közösség tekinthető. Követőik többsége megelégedett az önellátó kertműveléssel, továbbá a
természet közeli kertvárosi életformával, néhányan ezen túllépve vidéki önellátó
mezőgazdasági kommunákat alapítottak. Ezekben a kommunákban az életreform egészséges
életvitelre irányuló törekvései mellett domináns szerepet játszottak a termelő és fogyasztási
szövetkezetek és a földreform mozgalom ideológiai elemei. A vidéki termelő kommunák
sajátos formáját testesítették meg az Európa-szerte ebben az időben alapított művésztelepek
(Worpswede, Höllriegelskreuth, Bécs, továbbá Gödöllő, Szentendre). Ezek közül a
legismertebb a svájci Ascona közelében 1900-ban Monte Verità néven alapított életreform
közösség volt. Az előadás a fenti irányzatok hazai recepciós folyamatait, a század első felében
kibontakozó magyar életreform kommunákat mutatja be.
Landskommunen in Ungarn in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts
Die Landskommune-Bewegung als ein Zweig der Lebensreform entfaltete sich an der
Jahrhundertswende unter dem Motto „Zurück zur Natur“. Vorbild der Landkommunen in
Mitteleuropa war die in in der Nähe von Berlin - Oranienburg 1893 gegründete Vegetarische
Obstbausiedlung Eden. Ein Teil der Anhänger dieser Initiative begnügten sich mit der Anlage
von Schrebergarten oder zogen in Gartenstädte, andere gründeten Kommunen auf dem Land
mit dem Anspruch, benötigte Lebensmittel selbst zu erzeugen. Innerhalb der entstehenden
Kommunen waren die Ideen der Lebensreform zu gesunder Lebensweise und Ernährung und
auch der Gedanke der Genossenschaften und der Bodenreform dominierend. Eine Sonderform
der Landkommunen waren die Künstlerkolonien (Worpswede, Höllriegelskreuth, Wien, in
Ungarn Gödöllő, Szentendre). Besonders bekannt wurde der Monte Verità bei Ascona in der
Schweiz, der im Jahr 1900 als lebensreformerisches Sanatorium gegründet wurde. Das
Vortrag wird die Entfaltung- und Rezeptionsprozesse der Landskommunen in Ungarn in der
ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts analysieren.
Dr. Boreczky Ágnes
főiskolai tanár
ELTE PPK
Mozdulatművészet a korabeli sajtóban
A 1920-as-1930-as évek a mozdulatművészet intézményesülésének, egyben virágkorának a
korszaka. Alig több mint két évtized alatt a mozdulatművészeti iskolák száma mind
Budapesten mind vidéken megsokszorozódott, az iskolák egy része Orkesztikai Társaság
néven hálózattá szerveződött, egyes iskolákban (többek közt Az Új Iskolában, a Notre Dame
de Sion vagy a Ranolder Intézetben) mozdulatművészeti tanfolyamokat indítottak, és a
mozdulatművészeti előadások a budapesti kulturális élet számottevő eseményeivé váltak.
Az intézményesülésben fontos szerepet játszott a korabeli sajtó, azon belül is elsősorban a
Nyugat, mely egyfelől tematizálta a mozdulatművészettel kapcsolatos kérdéseket, másrészt
jelentősen hozzájárult az új művészet legitimációjához. A Nyugat, miközben reprezentálta
egy újfajta közönség gondolkodását és ízlésvilágát, hatást is gyakorolt rá pl. az új művészet-
és testfelfogás, illetve a modern női szerep közvetítésén keresztül. A mozdulatművészet el- és
befogadásának folyamata azonban korántsem volt zökkenőmentes. A korabeli - eltérő
orientációjú és kötődésű - napilapokban megjelent kritikák elemzése láthatóvá teszi a
legitimációs és a recepciós folyamat szintjeit és határait, valamint kirajzolja a
mozdulatművészet politikai – társadalmi - kulturális terének finomabb (tér)képét.
The Art of Movement in the Contemporary Press
The art of movement started to flourish and became institutionalized in the 1920s and 1930s.
In these two decades, the number of schools where the art of movement was taught
multiplied; several schools were affiliated in a network of the Society of Orkesztika; courses
were introduced at some schools, such as the New School, the Notre Dame de Sion Institute,
or the Ranolder Institute; and performances of the new form of art were becoming noteworthy
events in the cultural life of Budapest.
The contemporary press, most of all Nyugat, played an important role in the
institutionalization of the art of movement by legitimating and thematizing issues related to
the new form of art. Nyugat did not only represent the way of thinking and the taste of a new
audience, it also influenced them by communicating the new concept of art and that of the
human body as well the as the changing role of modern women. However, the process of
accepting and embracing the art of movement was not without hindrances. The analysis of
reviews in the contemporary daily newspapers of different ideological and political
orientation reveals the levels of, and limits to, the process of legitimation and reception, and
outlines a more detailed map of the political-social-cultural space of the art of movement.
Dr. Tészabó Júlia
egyetemi adjunktus
ELTE PPK
Detre Szilárd második élete
A festő végzettségű Detre Szilárd (1891-1945) mind a 20. század elejei hazai
mozgásművészet, mind a bábművészet szempontjából jelentős figura volt. Életpályájának
első, magyarországi szakasza a hazai kutatások nyomán jól felvázolható, egyes állomásaival
az életreform-konferenciák előadásaiban is találkozhattunk. Első felesége, Mirkovszky Mária
révén a mozgásművészet Dienes Valéria –féle irányzatához kapcsolódott, baráti kapcsolatai és
művészi törekvései pedig Blattner Gézával közös újszerű bábelőadásokban és az Arc-en-ciel
bábszínház tevékenységében manifesztálódtak. Válása és franciaországi letelepedése (1933)
után azonban eltűnik a hazai kutatók szeme elől. Pályáját ekkortól az oktatás (Académie
Julian), a festői alkotómunka valamint az új feleségével közösen létrehozott bábos produkciók
határozták meg. Ezek nyomait a francia forrásokban, első lépésként elsősorban az interneten
elérhető dokumentumok és visszaemlékezések, honlapok segítségével próbáljuk felvázolni.
Sajátos módon e források számára éppen az az időszak marad homályban, amelyet a hazai
kutatás feldolgozott és folyamatosan publikál, míg ennek számára a franciaországi pálya
marad homályban. Az előadás ezen a sajátos állapoton igyekszik változtatni.
The Second Life of Szilárd Detre
Szilárd Detre (1891-1945), a painter by training, was an important figure in the Hungarian
modern dance movement and modern puppetry. The first period of his career, spent mostly in
Hungary, is well documented by the research of Hungarian authors. Some of its aspects
appeared in lectures in the life reform conferences too. Through his first wife, Maria
Mirkovszky, he had connection with Valéria Dienes and her school of modern dance
movement. His artistic ambitions and friendship with Géza Blattner lead him to take part in
novel puppet theater performances and work at the Arc-en-ciel puppet theater in Paris.
After his divorce from Maria Mirkovszky (1933) he started a new life in France, and thus
disappeared from the sight of Hungarian researchers. From this point on, his career centered
around teaching at the Academie Julian in Paris, painting and puppet theater productions co-
produced with his new wife, the puppeteer Claire Carnat. I’ll try to trace this period of his
activity. As I see, this is a missing point in the Hungarian researches.
Vincze Gabriella
művészettörténész
MTA BTK Művészettörténeti Intézet
A modernitás víziója a magyar mozdulatművészetben
Előadásomban elsősorban a mozdulatművészeti programok és az előadásokról írt kritikák
alapján mutatom be a magyar mozdulatművészek modernitás képét. Giovanni Lista, Annie
Suquet, Nicoletta Misler, Glady Fabre és Michael Mackenzie írására támaszkodva, tárgyalom
azok külföldi párhuzamait, és társadalmi hátterét is. Az egyes iskolákban jelentkező, a városi
élethez köthető koreográfiák ismertetésével a mozdulatszatíra jelentőségére, illetve a
mozdulatművészeti iskolák repertoárjának sokszínűségére szeretnék rámutatni. A 20. század
elején a nagyvárosok rohamos fejlődése, a technika beáramlása a mindennapokba, gyökeresen
átalakította az emberek életét. Akár a képzőművészetben és irodalomban, a magyar
mozdulatművészeti koreográfiákban is helyet kaptak az új, modern nagyvárosi témák. A
nagyvárosi élet különféle aspektusai: a munka, a munkatáncok (Szentpál Mária: Munkatánc;
Kövesházi Ágnes: Munkatánc), a nagyvárosban élő embertípusok vagy élet gyakran szatíra
formájában való színre vitele. Ezek jelenthettek nagyvárosi miliőt, mint Szentpál Olga
Nagyvárosi szimfónia című koreográfiájában, amely a nagyvárosi koldus típusokat
(Koldustánc) és a sportokat (Sportok tánca) jelenítette meg, illetve a Keresztmetszetekben a
gépíró kisasszony történetén keresztül a görlkisasszonyokat és a plakátözönt figurázta ki. A
korabeli élet tipikus figuráinak karikatúraszerű bemutatása a Tudós nőkben (Orkesztikai
Intézet), a revütáncosnők és görlök alakja Halmy Lujza: Revüsztár vagy a Szentpál-iskola
Táncol az Intézet koreográfiájában; a plakát-téma Geguss Kornélia Eleven plakátok
kompozíciójában köszönt vissza. A futurizmus egyik fő témája a gép, a géptáncok szintén
jelen voltak a hazai modern táncban: a Madzsar-táncegyüttes több változatot is kidolgozott rá.
Jelenleg nem tudni, hogy mennyiben hordozza Hirschberg Erzsébet Futurista keringő triója
vagy Futurista etűd szólója a futurista jelleget. A géptáncok formailag egyrészt a korszak
geometrikus kompozícióival, másrészt a táncban is megjelenő bábú figurával állíthatók
párhuzamba. Ez előbbit egyebek mellett Kövesházi Ágnes Cikk-Cakk tánca vagy a Kontúrok
és diagonálisok tánc, az utóbbit a Fából faragott királyfi balett, illetve a korban elszaporodó
baba- vagy bábú táncok – a Madzsar Tánccsoport: Bábúk; Zechmeister Ida: Bábúk;
Hirschberg Erzsébet Ólomkatonák; Szentpál Olga Gépember című koreográfiái – képviselnek.
A gépi mozgáshoz némileg hasonló bábúmozgás párhuzamait a bábművészetben találjuk. A
báb kihat a táncra és a tánc kihat a bábra: Blattner Géza 1929-ben Táncosnők című játékkal
jelentkezett, Szentpál Olga iskolája szintén 1929-ben Háromszög címmel egy bábjátékot
készített, később pedig közös esten adott elő a magyar bábosokkal. De folytathatnánk a sort:
A Madzsar-tánccsoport a Blattnerék által is színpadra vitt A halász és a hold ezüstje című
darabot sziluettjáték formájában mutatta be. Látható tehát, hogy a modern városi művészet
kínálta témák minden iskolában kimutathatóak. Sok esetben azonban ezek már nem az
iskolaalapítók, hanem a tanítványok koreográfiái. A 30-as évekre kinevelődött egy volt
tanulókból álló koreográfusgárda, akiknek a munkáit egyrészről egyfajta tematikus
eklektikusság, másrészről pedig (az Állami Tanfolyam következtében is) a hasonló
szellemiség jellemezte. Az egységesülés elindult.
The vision of modernity in Hungarian Movement Art
In my presentation I intend to primarily present the vision of modernity of Hungarian
movement artists based on critics of movement art programs and performances. Relying on
the works of Giovanni Lista, Annie Suquet, Nicoletta Misler, Glady Fabre and Michael
Mackenzie, I also deal with the foreign relevance and social background of the above. By
presenting the choreographies connected to city life, which are characteristic of the individual
schools, I wish to point out the importance of movement satire and the diversity of the
repertoire of movement art schools. At the beginning of the 20th century the rapid
development of metropolitan areas, the infusion of technology into everyday life transformed
the lives of people radically. Just like in fine arts, new, modern, metropolitan themes were
implemented in Hungarian movement art choreographies. The various aspects of metropolitan
life; work, work dances, such as Mária Szentpál’s and Ágnes Kövesházi’s Work Dance (in
Hungarian Munkatánc) were often performed in the form of satires, presenting the types and
lives of people inhabiting major cities. Such examples were the choreographies of Olga
Szentpál in Metropolitan Symphony (in Hungarian: Nagyvárosi szimfónia) representing the
various types of the homeless in metropolitan areas in Homeless Dance (in Hungarian:
Koldustánc) and sports in the Dances of Sports (in Hungarian: Sportok tánca) and in Cross-
Sectrions (in Hungarian: Keresztmetszetek) criticizing girls and the stream of posters through
a story of a typist girl. The typical characters of the era as a caricature were presented in
Women Scientists (in Hungarian: Tudós nők) (Institute of Orchestics), the characters of
showgirls in Lujza Halmy’s Show Girl Stars (in Hungarian: Revüsztár) or represented by the
choreography of Szentpál schools’s The Institute is Dancing (in Hungarian: Táncol az Intézet)
and the poster theme was represented by Kornélia Geguss’s play Lively Posters (in
Hungarian: Eleven plakátok). One of the main themes of futurism was the machine; machine
dances were present in domestic modern dance; the Madzsar-dance group worked out several
variations on the theme. It is currently unknown how much the futuristic character is
represented by Erzsébet Hirschberg’s Futuristic waltz trio (in Hungarian: Futurista keringő)
or Futuristic etude solo (in Hungarian: Futurista etűd). The structures of machine dances were
parallel to the geometric composition of the era, as well as the puppets present in dance. The
former was among others represented by Ágnes Kövesházi’s Zigzag Dance (in Hungarian:
Cikk-Cakk tánc) or Contours and Diagonal Dance (in Hungarian Kontúrok és diagonálisok)
and the latter was represented by the ballet Prince Carved from Wood (in Hungarian: Fából
faragott királyfi), as well was the multitude of dummy or puppet dances of the era, such as the
Madzsar Dance Group’s, Ida Zechmeister’s choreographies Puppets (in Hungarian: Bábúk),
Erzsébet Hirschberg’ Lead Soldiers (in Hungarian: Ólomkatonák), Olga Szentpál’s Machine
Man (In Hungarian: Gépember). The movements of puppets somewhat similar to the
movement of machines are seen in puppet art. The puppet affects the dance and the dance
affects the puppet; Géza Blattner presented his play titled Dancers (in Hungarian: Táncosnők)
in 1929. The school of Olga Szentpál also made a marionette show in 1929 titled Triangle (in
Hungarian: Háromszög) and later performed together with Hungarian puppeteers. The list
goes on; the Madzsar dance group’s The Silver Moon and Fisherman (in Hungarian: A halász
és a hold ezüstje) also performed by Blattner was performed in the form of a silhouette dance.
Thus, it is apparent that the themes arising due to modern metropolitan art were integrated in
all schools. In many cases, however, these are not school founders but the choreographies of
students. By the 30’s a group of choreographers consisting of students was present, whose
work was in part characterized by eclectic thematic, as well as a certain uniformity (due to
among others the State Course). Unification has begun.
Fenyves Márk
mozdulatművész-orkesztész, mozdulattörténész
Orkesztika Alapítvány, MOHA Mozdulatművészek Háza
Dr. Dienes Valéria mozdulat-hagyatékának gondozója
Orkesztika-Dr. Dienes Valéria mozdulatművészeti rendszere
Mozdulatművészet és Orkesztika, a mozdulatok művészete és tudománya. A táncművészetet
is segítő-kiegészítő, leíró tudományként, duncan-i ihletésre elméletben és gyakorlatban Dr.
Dienes Valéria hozott létre ezt a rendszertant, mely 1912 óta töretlen alakul és fejlődik.
Táncírása, az orcheográfia 1918-1919-ben került kidolgozásra. Orkesztika (orchesztika) és
orcheológia annyit jelentenek: a mozdulat művészete és mozdulatok tudománya. Dr. Dienes
Valéria nevezte el így mozdulatművészeti rendszerét 1917-ben, 5 évnyi fejlesztés után.
Előadásomban rövid áttekintését kívánom adni ennek a mozdulatelméletnek.
Dr. habil Mikonya György
egyetemi docens
ELTE TÓK, ELTE PPK
Az életreform koncepció és a megtérés motívum kapcsolódása
Az életreform egyszerre tekinthető világnézetnek, azaz sajátos filozófiai, vallási
elképzelésekkel rendelkező eszmék összességének és életvezetési gyakorlat
megvalósulásának. (Linse 2001, 197) Praktikus megközelítésben az életreformerek
gondolkodásmódjában háromféle motiváció figyelhető meg: 1) az orvosi, gyógyászati,
higiéniai 2) a szociálpolitikai 3) a világnézeti vallásos szempontok érvényesülése. (Kerbs
1997, 18-19) Ezen utóbbiak közül a vallás fő feladata a spirituális keresése, ami lényegében
olyan életfeladat, amelynek a megvalósítása során az emelkedett tudatállapothoz megint csak
három fő út vezet: 1) az igazság valósága – azaz a tudomány, 2) a szépség – azaz a művészet
és 3) a jóság – a vallás világa (Süle 2009, 21)
Az életreform-koncepció sajátosan transzformációban van jelen a vallásokban. A
legszembetűnőbb ebből az eltérő fogalomhasználat: itt olyan kifejezésekkel találkozhatunk,
mint megváltás, megvilágosodás, megtisztulás, megtérés vagy konverzió, megszabadulás.
(Eliade 2006) Ezen fogalomhasználat alapos elemzése, értelmezése és összehasonlítása igen
összetett probléma. Ennek a tanulmánynak a célja profánabb - a vallást Ulbricht nyomán -
mint életvezetési modelleket felmutató és integráló, illetve a hit révén e szabályok betartását
megkönnyítő konstellációként értelmezem. (Ulbricht 1998, 495) Ilyen értelemben az
intenzíven megélt vallásosság sokszor kapcsolatba hozható egy olyan mélyen átélt vallási
élménnyel, amellyel kezdetét veszi egy adott személy életmódjának, életvezetési elveinek
radikális megváltozása.
A megtérésként vagy más elnevezéssel konverzióként ismert jelenség a vallásos élet egyik
legintimebb mozzanata, hiszen minden személy egyedileg készül fel rá és egyedi módon is éli
meg ezt a döntő fordulatot. A konverziós jelenség lényegi összetevői: a lelkiismeret vizsgálat
az elkövetett cselekedetek felidézésével, az ezeken való belső vívódás, a töprengés és a
csendes meditáció. Végeredménye pedig fordulat, változás az eddigi életvezetésben. A
megtérést követő - a radikális változás utáni, az életreformot stabilizáló állapot - megtartása
nem könnyű feladat, ezt sokban segít(het)i a hit „kegyelmében való részesedés”.
A tanulmány a megtérés jelenségét történeti, (vallás)szociológiai, (vallás)lélektani és
teológiai szempontból elemzi és releváns következtetéseket fogalmaz meg az életreform
realizálási lehetőségeit illetően.
Lebensreform und das Motiv der Bekehrung
Lebensreform kann sowohl als Weltanschauung, dass heißt als ein Konglomerat von
philosophischen und religiösen Ansichten, als auch als praktische Realisierung irgendeiner
Lebensführung betrachtet werden. (Linse 2001. 197) Praktisch gesehen kann man in der
Gedankenweise der Lebensreformern dreierlei Motivtendenzen erkennen 1) das Motiv der
hygienischen und gesundheitlichen Aspekte 2) der sozialpolitischen und 3) der
weltanschaulichen und religiösen Annäherung. (Kerbs 1997, 18-19) In diesem letzten
religiösen Gedanken ist das Suchen der Spiritualität am wichtigsten, das wiederum als so eine
Lebensaufgabe erscheint, die zu einer höheren Bewusstseinzustand die Wege führen kann 1)
die Wirklichkeit der Wahrheit – dass heißt die Wissenschaft, 2) die Huldigung der Schönheit -
dass heißt die Kunst, 3) die allgemeine Menschenliebe - dass heißt die Religion. (Süle 2009,
21)
Die Lebensreformidee ist in den unterschiedlichen Religionen in einer eigenartigerweise
Transformation dargestellt. Am besten ist das zu bemerken bei der Verwendung von solchen
Begriffen wie Bekehrung, Erhellung, Reinigung, Konversion oder Erlösung. (Eliade 2006)
Die Analyse und Erklärung dieser Begriffverwendung ist eine sehr komplexe Aufgabe, in
dieser Studie setze ich nun einen einfacheren Ziel, nämlich ich vertrete die Meinung –
einverstanden mit Ulbricht – die Religiosität und die unterschiedlichen Religionen als eine
solche Konstellation betrachten in der verschiedene Lebensführungsmodellen aufgezeigt und
integriert wurden, und mit Hilfe des Glaubens die Einbehaltung der Regeln bedeutend
verleichtert wird. (Ulbricht 1998, 495) Nach diesem Gedanken nach kann eine intensiv
praktizierte Religiosität in Kontakt gekommen mit solchen tief erlebten Erlebnissen, die eine
radikale Änderung in der Lebensführung der betroffener Persönlichkeit zur folge haben kann.
Die Bekehrung oder anders ausgedrückt die Konversion ist eine der intimsten Erscheinungen
der Religiosität, da jede Persönlichkeit sich darauf auf ihre eigene Art vorbereitet, und erlebt
ebenso diese entscheidende Wendung in der Lebensführung. Im Laufe der Konversion sind
folgende Elemente zu beobachten: Prüfung des Gewissens durch die Hervorrufung der
früheren Taten, das Nachdenken, die Meditation über dem Getanen. Als Folge dieses
Prozesses kann eine Änderung in der Lebensführung zustande kommen. Die Aufbehaltung
dem Zustand nach einer radikale Änderung, die Bewahrung der so erhaltene Stabilität ist
keine einfache Aufgabe, in diesem Prozess kann sehr behilflich sein „die Gnade des
Glaubens“
Diese Studie behandelt das Motiv des Bekehrens von der Seite der Religionspsychologie, der
Soziologie und der Theologie und man versucht relevante Abschlüsse für die Realisierung der
Lebensreform zu beziehen.
Dr. Szarka Emese
ELTE PPK
Új Vallási Mozgalmak és Életreform mozgalmak egymás jellemzőinek tükrében
Az 1870-80-as évektől kezdődően létrejött egy olyan civilizációs alapzat, olyan vezető
ideológiák és gondolkodási módok rendszere, amelyek az emancipáció különböző
felfogásaival kísérletezve az individuumok, a szuverén emberek világát próbálták
megvalósítani, megalapozva ezzel az „ellenkultúrát”, amely látványos menekülésbe kezd a
nagyvárosi életmód negatív hatásai elől. A törekvések célja az, hogy kialakítsák a
természetes, természethez közeli életmódot. Terjedni kezdenek a különböző testkultúra,
életmód mozgalmak; spiritualista és okkultista csoportokat hoznak létre. Ebből adódóan a
különböző életreform-mozgalmak eszmei háttere is rendkívül sokszínű. Az ÚVM-ekre
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az 1960-as években figyeltek fel, noha gyökereiket
nem egyszer az 1800-as évek elején is megtalálni vélik, és azóta is folyamatosan keletkeznek
vallási mozgalmak. Az ÚVM-ek zöméről elmondhatjuk, hogy nem új keletűek, hanem csupán
friss variációi a már meglévő, de valamilyen okból elfeledett korábbi vallási jelenségeknek.
A társadalmak mindinkább multikulturálisakká és multi-vallásosakká válnak, így kaphatnak
egyre nagyobb teret az alternatív vallási közösségek.
Kutatásunk célja, hogy rövid összefoglaló képet adjunk az életreform mozgalmak és az
új vallási mozgalmak kapcsolódási pontjairól, így közös kiindulási koncepciójukról, a
szekularizációs elméletekről, a mozgalmak holisztikus értékeiről, spirituális útkeresési
módjaikról. Az eltérő súlypontok és hasonlóságok vizsgálatára az életreform mozgalmakat
feldolgozó szakirodalmakon túl elsősorban vallásszociológiai és valláspszichológiai
dokumentumok elemzésével került sor.
A vizsgálat eredményeképpen az életreform mozgalomban megjelenő Árkádia gondolat,
az elidegenedés jellemzőinek előfordulása és továbbélése az ÚVM-ekben is megragadható és
összehasonlítható. Megállapíthatjuk, hogy a 19. században hódító útjára lépett teozófia és
antropozófia, a távol-keleti szinkretizmus különböző formáinak adaptációi, a „reform-
kereszténység” és a marginális pozícióban lévő germán-újpogány mozgalmak különböző
formái, ill. az önmagát a „földi élet vallásaként” definiáló életreform is egyaránt az ÚVM-ek
szerves részét képezik. Az életreform mozgalmakban és az ÚVM-ekben helyt kapó
bemutatott koncepciók középpontjában önmagunk megreformálását tartották / tartják
követendő példának, amelynek révén az ember közelebb kerülhet önmagához és a
természethez. A világtól való elidegenedésből az egyetlen megoldást mindegyik felfogás
abban látja, ha kibékül ezekkel az ártalmas tényezőkkel, feloldja az individuum és a
társadalom közötti ellentmondást, és megteremti a maga tiszta világát, amely világba
szükségszerűen beletartoznak a nevelés kérdései is. Kutatásunk rávilágít arra, hogy a 21.
századi ÚVM-ek ugyanúgy a kor figyelmeztető tünet együttesei mint a 19. századi életreform
törekvések kvázi-vallásos mozgalmai.
New Religious Movements (NRM) in the light of the features of life-reform movements
From the 1870’s onward a new understructure of civilisation came into being, a framework of
ideologies and thought processes that experimented with various understandings of
emancipation in an attempt to create a world of discrete individuals. This established a
“counterculture” which sought to escape the negative effects of the metropolitan way of life,
to create a lifestyle close to nature. With its spread, various body culture and lifestyle
movements became prevalent, and spiritualist and occultist groups were created. As a result,
the ideological background of the different life-reform movements is exceptionally
variegated. NRMs were observed in Western Europe and North America in the 1960’s,
though their roots may reach as far back as the 1800’. Since then, new religious movements
have arisen regularly. It can be said that most of the NRMs are not new, merely fresh
variations of religious phenomena long present but forgotten for some reason. Societies are
increasingly multicultural and multi-religious, allowing alternative religious communities to
gain more and more space.
Our research goal is to give a brief general picture of life reform movements and new
religious movements. We show the connection points among common baseline concepts, the
secularization theory, the values of holistic movements or their spiritual path search methods.
The different emphases and similarities were examined life reform movements beyond
processing literature and religion, primarily sociology of religion and psychology of religion
during analysis of documents. The result of the research can be compared with the life-reform
movements, the idea of Arcadia, the appearance and continued existence of alienation in some
NRMs. It can be concluded that Theosophy and Athrosophy appeared around the 19th
century grew into NRM-s along with various adaptations of Far Eastern syncretism,
„reformed Christianity” and the marginally present German neo-pagan movements, and even
the life reform movement, which defines itself as “a religion of earthly life” can be said to
belong to this niche.
The life-reform movements and the NRMs concepts presented in the core of self-reform and
was considered a model by which one can get closer to nature and to himself. The world of
alienation is the only solution that they see one reconcile these adverse factors, resolve the
contradiction between the individual and the society, and create a clean world for themselves.
This world is necessarily included in educational issues, as well. Our reserach shows that
NRMs in the 21st century are the symptoms of a warning in the same way as the quasi-
religious movements of life reform movements in the 19th century.
Földesi Renáta
PhD hallgató
ELTE PPK
Pető András és az életreform mozgalmak kapcsolata
Jelen tanulmány egy kutatássorozat első szakaszának részeredményeit mutatja be, mely Pető
András (1893-1967) levelezésének feldolgozása során előkerült dokumentumok segítségével
próbálja rekonstruálni 1911-től kezdődően azokat a személyes és szakmai kapcsolatokat,
amelyek segíthették a konduktív nevelés kialakulását. A kirajzolódó összefüggések mára
kultúrtörténeti, orvostörténeti és politikatörténeti jelentőséggel is bírnak, hiszen a korabeli
társadalmi élet több fontos egyéniségére vonatkozóan is találhatók adatok. Körvonalazódni
látszik egy olyan kapcsolati háló, melyben Pető professzor jóval fontosabb, sokrétűbb
szerepet töltött be, mint amit mai tudásunk alapján feltételezhetnénk.
A 20. század első évtizedeiben kibontakozó, az egyéni és közösségi élet több szegmensére
irányuló korabeli reformmozgalmak törvényszerűen összefonódtak a korszak új nevelési
törekvéseivel, melyeket meghatároztak az újragondolt nevelési ideológiák, valamint az
ezekből levezetett pedagógiai gyakorlatok. A gyógyításról, gyógyíthatóságról is másképpen
kezdtek gondolkodni. Egyrészt újra bekerült az emberi testtel és annak egészségével
kapcsolatos diskurzusokba az egészség- egészlegesség - teljesség fogalomköre és ezzel
párhuzamosan a test és lélek szétszabdalhatatlanságának régi/új gondolata illetve ismét
„divatossá” vált a természetes gyógyító alapanyagok használata, a különféle terápiák
kombinálása.
Az új gondolatok a fiatal Petőt is megérintették, s a bécsi orvosi egyetem elvégzése után már
az 1920-as évektől a különböző gyógymódok egyesítésével kezdett kísérletezni. Az
alkalmazott terápiák között megtalálható volt a napfürdő, légfürdő, különböző tornák és a
személyhez igazított diéta. Ebben az időben került kapcsolatba a homeopátiával és a
gyógynövénytannal is, s ekkor ismerte meg a szervezet öngyógyító mechanizmusára építő
eljárásokat Gerhard Madauson keresztül. Egy másik szál szintén köti a természetes
gyógyításhoz Bernhard Aschner személyén keresztül, aki Pető szerkesztőtársa volt a
Biologische Heilkunst című folyóiratnál. Ezek, a bécsi évek alatt szerzett orvosi- filozófiai
tapasztalatok alapozták meg egyik részről a későbbi konduktív nevelési rendszert. A másik
pillért azok az új gondolatok jelentették, amelyek többségükben szintén az életreform
mozgalmakhoz köthetők. Pető nevelési-szervezési koncepciójának már a kezdetekkor fontos
eleme volt egy olyan közösség és tér létrehozása, ahol a medicina és a pedagógia
összekapcsolásával egy közös, magasabbrendű célért lehet és kell munkálkodni. Az új
élettérből levezetve Pető is eljutott az új munkahely koncepciójához. Több fronton is küzdött
azért, hogy kompromisszumok nélkül tudjon teremteni egy helyet, ahol a lélekre és az
érzelemre építve a folyamatot működtető résztvevők szenvedélye, célorientáltsága és
tudatossága elvezessen ahhoz, hogy a neveltek saját akaratukon és aktivitásukon keresztül
jussanak el önmaguk hasznosságának és egészlegességének megéléséhez.
András Pető’s connection to the life reform movement
The current study presents partial results of the first phase of a research series aimed to
reconstruct personal and professional relationships from 1911 which may have contributed to
the birth of conductive education, based on documents that came to light during the research
of András Pető’s (1893-1967) correspondence. The relations that are taking shape are today
also relevant in respect of cultural, medical and political history, since data are available about
several important figures of contemporaneous social life. A network of connections is starting
to show up where Professor Pető’s role seems much more important and multi-faceted than
our current knowledge would allow us to suppose. The reform movements that emerged in the
initial decades of the 20th century and were directed toward several segments of individual
and social life were necessarily interwoven with modern educational approaches of the era,
determined by reconceived educational ideologies and pedagogical practices derived from
those. Cure and curability started to be seen in a different way. On the one hand, the set of
concepts ‘health – wholeness – integrity’ reappeared in discussions concerning the human
body and its health and so did the old/new idea of the impartible entity of body and soul; on
the other hand, applying natural remedies and combining various therapies came into fashion
again.
The new ideas affected young Pető too. After completing the University of Medicine in
Vienna, from the 1920s he started to experiment with uniting different treatments. The
therapies he applied included sun-bathing, air-bathing, various gymnastics and personally
adjusted diet. At the time he came into contact with homeopathy and phytopharmacology as
well and was introduced by Gerhard Madaus to procedures based on the self-healing
mechanism of the system.
Another tie between Pető and natural therapies was Bernhard Aschner, his co-editor at the
periodical ‘Biologische Heilkunst’. On the one part the medical-philosophical experiences he
had gathered during his years in Vienna laid the foundation for the conductive educational
system. Original ideas, for the most part attached to the life reform movements, constituted
the other pillar. The establishment of a community and a space where medicine and pedagogy
are united and one can and must work for a common greater good was a core element of
Pető’s educational-organisational concept already at the beginning. Carrying the idea of the
new living environment, also Pető came to the concept of the new workplace. He was fighting
on several battlefronts in order to create without compromise a place where, building on soul
and emotions, the passion, goal-oriented and conscious attitude of the participants operating
the process would make it possible that those under education experience their usefulness and
wholeness through their own will and activity.
Prof. Dr. Pukánszky Béla
Selye János Egyetem
Tehetségmentés és életreform - Tarhos példája
Az újabb történeti-pedagógiai kutatások bizonyították, hogy Kodály Zoltán életútján és
zenepedagógiájában jól tetten érhetők az életreform-mozgalom egyes elemei. A témával
foglalkozó kutatók azt is bizonyították, hogy Kodály szellemi hatásának köszönhetően olyan
zenepedagógiai mozgalmak és iskolaalapító kezdeményezések jöttek létre, amelyek magukon
viselték (és viselik) az életreform-pedagógia bizonyos jegyeit. Ezek közé tartozott az 1947 és
1954 között Békés megyében, Tarhoson működő – ma már szinte kultikus tisztelet által
övezett, de valójában eddig még keveset kutatott – „énekiskola“ is. Előadásunkban arra
vállalkozunk, hogy a tarhosi tehetségmentő zeneiskola-együttes pedagógiai koncepciójában és
mindennapjaiban olyan tipikus életreform motívumok felbukkanását és felerősödését
igazoljuk, mint például a „gyermekmentés“, a „természetközeliség“ vagy a kultúrakritikára
alapozott „ellenkultúra-teremtés“ szándéka.
Talentenrettung und Lebensreform – das Beispiel von Tarhos
Am 2. Januar 1947 wurde in dem ehemaligen Wenckheim-Schloss eines kleines Dorfes
(Tarhos) von Süd-Ost Ungarn der Prototyp eines neues Internatschulkomplexes geöffnet. In
dem Tarhoser Internatschule wurde ein Gesang- und Musiklyceum mit einem
Lehrerbildungsinstitut und mit einer Übungsschule integriert. Unter der Leitung von den
Direktor-Kapellmeister György Gulyás begann damals die erste ungarische
Musikgrundschule auf dem theoretischen und praktischen Basis der Musikpädagogik von
Zoltán Kodály ihre Tätigkeit. Das Institut wurde von den Behörden in 1954 „mit einem
Strich“ aufgelöst, weil die damalige politische Regime diese Form der „Elitenbildung” nicht
mehr unterstützen wollte. Die neuere historisch-pädagogischen Forschungen haben schon
beweist, dass unter der Leitung von Zoltán Kodály fing eine Art von Lebensreformbewegung
an, deren Kern die musikalische Erziehung im neuen Geiste war. In diesem Referat möchten
ich beweisen, dass die (musik)pädagogische Theorie und Praxis von Tarhos nicht nur die
Merkmale der musikalischen Talentförderung, sondern auch einige charakteristischen Züge
von der Lebensreformbewegung (wie z. B. „Rettung”, „Naturbezogenheit” und
„gegenkulturelle Gemeinschaftsbildung”) an sich trugen.
Dr. Sanda István Dániel
egyetemi adjunktus
ELTE TÓK
Életreform-motívumok a Vas utcai felsőkereskedelmi iskola homlokzatának belső
tereiben
A Bárczy-féle „Hatósági kislakások, népszálló, népotthon és iskolaépítési program”
legnagyobb költségráfordítással megvalósult épülete a VIII. kerületi Vas utcai
felsőkereskedelmi iskola volt, amely 1925-ben vette fel Gróf Széchenyi István nevét.
Az első pillantásra talán zord hatású iskolaépület finoman megformált, izgalmas részletek
százait rejti, és a tervező, Lajta (Leitersdorfer) Béla (1873-1920) építése idején a
legkorszerűbb építészeti világot képviselte Európában. Lajta itt már a korai modernista
építészet előremutató építészeti elveit önthette frappáns, újszerű formába. A zárt utcasorba
illeszkedő épülethez közelítve az ókori kelet monumentális építészetét és megdöbbentő
kontrasztként a századelő indusztriális építészetét is megidézi az erőteljes függőleges
osztásokkal tagolt plasztikus homlokzat. A századforduló művészettörténetében jártas
szemlélőnek az építészettörténeti jelentőségű Alfred Messel – Lajta Béla kapcsolat is tetten
érhető. Ez sem véletlen, hiszen az ifjú Lajta a szecessziós ipari építészetet megteremtő berlini
építész irodájában gyűjthetett tapasztalatokat. Azonban további meglepetésünkre a Vas utcai
épület felidézi például a jóval későbbi londoni Gilbert Scott féle erőműépület art-decós világát
is (ma ez a Tate Modern híres múzeuma). Iskolaépületről lévén szó, egészen egyedülálló,
hogy ennyiféle utalást rejt magában a kivételes gondossággal formált homlokzat.
A négyemeletes L alaprajzú épület belső terei azonban még gazdagabban díszítettek. A
homlokzati kőfaragványok a belső felületeken festett díszítő elemekké formálva, majd
terrazzóba öntve kúsznak fel a folyosók oldalfalaira. Apróbb elemeik megjelennek az ajtókra
festve és az épülettel együtt tervezett bútorok faragványain is. A dekoráció csúcspontjai a
Róth Miksa műhelyében készült, azonos ízlésvilágú parádés üvegablakok. Utóbbiak a
lépcsőházak rendkívül tágas, teremnyi fordulóinak ablakain és a lift belsejében az
elkészülésük évszámát (1912) is megörökítve a legszínesebb elemei az együttesnek. Igazi
összművészeti attrakcióvá vált mindezek által az iskolapalota, amelynek belsőépítészi
tervezésében az akkor már Lajtával együtt dolgozó Kozma Lajos (1884-1948) a méltó társ.
Tanulmányomban részletesen bemutatom a népművészetből és a magyaros szecesszióból vett
életreform-motívumokat és az ezeknél jóval absztraktabb ábrázolásokat. Különleges kulturális
találkozás eredménye az itt látható ornamenseket felvonultató formavilág, mert azonos
szellemiségben fogant stilizált minták sorakoznak fel az épület jellegzetes pontjain. Ez volt a
Bárczy-program legdrágább iskolaépülete. Az inspiráló tanulási környezetet, az eszményi
iskolát kívánták benne megformálni.
Life reform motifs on the façade and in the internal spaces of Vas Street Trade High
School
Vas Street Trade High School in the 8th district, which took the name of Count István
Széchenyi in 1925, was the most expensive edifice built within Bárczy’s Project for the
Building of Small Authority Flats, a People’s Hostel, a People’s Home and Schools.
The school building, which may appear austere at first sight, boasts hundreds of finely crafted,
exciting details and during the time of architect Béla Lajta (Leitersdorfer) (1873-1920), it
represented the most modern line of architecture in Europe. Here, Lajta was able to put the
state-of-the-art principles of early modernist architecture into a new, striking practice.
Approaching the building fitting into the street of terraced buildings, the sculptural façade,
divided by powerful vertical divisions, evokes the monumental architecture of Ancient East
and, as an astonishing contrast, the industrial architecture of the early 20th century at the same
time. For the viewer versed in the art history of the turn of the 19th and 20th centuries, the
relationship of Alfred Messel and Béla Lajta, important in the history of architecture, can also
be traced. This is no coincidence, as the young Lajta had the opportunity to broaden his mind
in the office of the Berlin architect, who had created Art Nouveau industrial architecture.
However, to our further surprise, the building in Vas Street also evokes, for example, the Art
Deco design of the much later London power plant building by Gilbert Scott, (which is today
the famous museum of the Tate Modern). But as for a school building, it is quite unique that
its façade, fashioned with exceptional care, can showcase so many different kinds of
references.
However, the internal spaces of the five-storey, L-shaped building are even more lavishly
decorated. The stone carvings of the façade appear on the internal surfaces first as painted
ornamental elements and later molded into a terrazzo creeping up the side walls of the
corridors. Smaller elements reappear painted on the doors as well as on the carvings of the
furniture designed together with the building. The highlight of the decoration is the splendid
stained glass windows made in the same style in the workshop of Miksa Róth. Decorating the
extraordinarily spacious landings of the staircases and the inside of the lift, also showing the
year of their making (1912), they are the most colourful elements of the building. All of this
made the school palace a real all-arts attraction. Its interior was co-designed by Lajos Kozma
(1884-1948), who was already working together with Lajta at the time.
In my paper, I give a detailed presentation of the life reform motifs taken from folk art and the
Hungarian branch of Art Nouveau, as well as much more abstract illustrations. The design
featuring the ornaments of this building is the result of a unique cultural encounter, as stylized
patterns conceived in the same spirit are present at key points of the building. This was the
most expensive school building of the Bárczy project, erected with the aim of creating an
inspiring learning environment – the ideal school.
Kempf Katalin – Dr. Pirka Veronika
ELTE PPK
Az alkoholellenes mozgalom életreform gyökerei Magyarországon
Az előadás az életreform mozgalom antialkoholista irányzatának magyar kezdeteivel
foglalkozik, annak főbb szervezeteit és tevékenységrendszerét mutatja be. Az alkohol
fogyasztását a 18. század elejéig inkább pozitívan értékelték, élvezeti termék és orvosság is
volt egyben. Az alkohol megítélésének változása a modernizáció, iparosodás folyamataival
összhangban illetve párhuzamosan jelent meg. A fogyasztás növekedéséhez vezető okok
között említhetők a technológiai fejlődés, az alkohol előállításának modernizálódása, az
alkoholról történő gondolkodásmód megváltozása, illetve könnyen hozzá lehetett jutni,
tömegtermék lett. A legveszélyeztetettebb társadalmi réteg a munkásság volt, és a munkás
foglalkozású szülők által az iskoláskorú gyermekeik.
Az előadás bemutat olyan magyar szervezeteket, melyek a századforduló környékén alakultak
meg, és elsődleges célkitűzéseik között szerepelt az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az
absztinencia megvalósítása (kitüntetett figyelemmel a munkásság rétegére).
Az Alkoholellenes Munkásszövetség a munkásság megóvására fektette a hangsúlyt, a Good
Templar egyesület tevékenységében megjelent már az ifjúság megóvása is az alkoholtól és
káros következményeitől. Az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület előadásokat
szervezett elemi és középiskolákban, ahol a gyermekeknek és a szülőknek tartottak
felvilágosító előadásokat az alkohol különböző fajtáiról, és a túlzott alkoholfogyasztás
fiziológiai és szellemi következményeiről. A kutatás szekunder forrásként használja fel Kerbs
és Reucke, illetve a Németh, Mikonya és Skiera által szerkesztett tanulmánykötetet.
Elsődleges forrásként pedig a századfordulón orvosok tollából megjelenő, az alkoholkérdés
problémájával foglalkozó műveket (ld. pl. Dr. Stein Fülöp: Az alkoholizmus ellen való
védekezés hazánkban).
The roots of Hungarian anti-alcohol life-style reform movements
The presentation is about the beginnings of the anti-alcohol reform movements in Hungary
introducing its main organizations and scope of activities. Until the early 18th century alcohol
consumption was perceived rather positively since it was considered as a consumer good and
a remedy at the same time. The shift in the evaluation of alcohol was occurred in line with the
modernization and the processes of the industrialization. Among the reasons leading to the
increase of the consumption are to mention technological development, the modernisation of
the alcohol production methods which led to alcohol as a mass product and the attitude
towards alcoholic drinks. The most endangered social class was the labour class, especially
school-aged children.
The presentation introduces some Hungarian organizations established in the turn of the
century whose primary aim amongst other were to fight back alcohol consumption, achieving
abstinence (with special attention on the labour class). The Anti-alcohol Labour League put a
strong emphasis on protecting the labour class while the activity of the Order of Good
Templars show signs of protection of the youth from alcohol and its negative effects. The
National Hungarian Anti-alcohol Association held explanatory lectures in primary and
secondary schools for children and their parents about the different types of alcoholic drinks
and the physiological and intellectual effects of the overconsumption. The research uses the
volume edited by Kerbs and Reucke and the volume of Németh, Mikonya and Skiera as a
secondary source. The primary source based upon the works of medical doctors dealing with
the issues of alcohol problems in the turn of the century (e.g. Dr. Stein Fülöp: Protection from
the alcoholism in Hungary)
Pénzes Dávid
PhD hallgató
ELTE PPK
Prohászka Lajos reformpedagógia- és életreform- kritikája
Az idén 50 esztendeje meghalt Prohászka Lajos – eddig kiadatlan és ezzel párhuzamosan
„elfeledettnek” tekinthető – doktori értekezésének központi témája nem más mint a reform
és/vagy alternatív pedagógiák kritikája. Prohászka jól ismert a hazai neveléstörténetben,
manapság egyre több munkája található meg a Magyar Elektronikus Könyvtárban is. Az elmúlt 5–
8 évben egyre inkább a hazai neveléstörténet homlokterébe került a reformpedagógia és vele
párhuzamosan az életreform-mozgalmak vizsgálata s ezek pedagógiai hatása. Több konferencia,
tanulmánykötet, doktori disszertáció is foglalkozott a kérdéssel, ám kritikájával már nem – vagy
alig.
Prohászka Lajos dolgozatában az ókortól kezdve végigveszi a „pedagógiai naturalizmust”,
annak első megjelenésétől – mondhatni csíráitól – kezdve egészen a XIX. század végéig.
Kiemelten foglalkozik François Rabelais, Montaigne, Rousseau, Tolsztoj és Herbert Spencer
pedagógiai nézeteivel. Részben értelmezi a szerzők „pedagógiakritikáját”, részben bemutatja
a nevelési gyakorlat megújítására tett javaslataikat, rávilágítva azok naturalisztikus elemeire,
vonásaira is.
Véleménye szerint a XIX. század új, radikális forrással gazdagítja a pedagógiai naturalizmust:
a biológiai felfogással, melynek eredményei ismételten arra késztették a neveléstudósokat,
hogy újragondolják a nevelhetőség kérdését. Írásában egyrészt azonosítja a reformpedagógiák
sajátosságait (pl.: gyermeki jóság, természet-központúság, gyakorlati hasznosság) másrészt a
pedagógiai naturalizmus kritikai elemzésére vállalkozik. Hogy a szerző maga – még életében
– miért nem adta ki munkáját, erre részben a dolgozat története világíthat rá, részben pedig a
korszak és a védés sajátos körülményei. Előadásom célja, hogy összegezze és értelmezze
azokat a kritikai észrevételeket, amelyeket a neveléstudós és kultúrfilozófus 1920-ban
megfogalmazott.
Prohászka Lajos and his critic on life-reform movements and reformpedagogy in 1920
This year was the 50th anniversary of Prohászka Lajos’s death. His unpublished and so
‘forgotten’ Ph.D. thesis is criticizing the reform and/or alternative pedagogies. Prohászka is well
known in Hungarian history of education, nowadays more and more of his work can be found
in the Hungarian Electronic Library. In the last 5-8 years the examination of reform pedagogy
and lifestyle movements and their influence on education became an important topic in history of
education. A line of conferences, treatises and Ph.D. thesis took up the question but there is
hardly any real critic on the subject. In his work Lajos Prohászka analyzes educational
naturalism from its roots in antiquity until the end of the 19th century. He discusses
accentuatedly the pedagogical views of François Rabelais, Montaigne, Rousseau, Tolsztoj and
Herbert Spencer, explaining the authors’s criticism on pedagogy, their motions on renewal of
educational practice, revealing the naturalistic aspects of the latter.
In his oppinion the 19th century brings a new and radical element to educational naturalism:
the biological comprehension, the influence of wich promted the experts of education
repeatedly to reconsider the question of one’s ability to be educated. In his work he defines
the particularities of reform pedagogies (the natural goodness in children, the central position
of nature, practical utility), morover he undertakes the task of critical analysis of educational
naturalism. The answer to the question, why the author did not publish his work, can be
revealed if we regard the story of the thesis, the age in which it has been born, and the
particular circumstances of the Ph.D. thesis defence procedure. The aim of my presentation is
to sum up and explain the critical observations the expert of pedagogy and philosopher of
culture framed in 1920.
Amati Gergely Márton
PhD hallgató
ELTE PPK
Kissvábhegyi út 21. – Az első hazai Waldorf színtér
Előadásomban a reform-pedagógia történetével foglalkozó kutatások újabb fejezeteként
szeretném bemutatni a kissvábhegyi Waldorf iskola létrejöttének történeti hátterét,
alapítójának életútját és hatását a későbbi intézményekre. A 20. század első harmadában
különböző testületek és magán kezdeményezések számára adatott meg a lehetőség, hogy
iskolákat tartsanak fenn és pedagógiai kísérleteket vezessenek be. Így ebben az időszakban a
reformpedagógia meghatározó szerepet töltött be a magyar iskoláztatásban. Több eredeti
magyar reformpedagógiai kezdeményezés mellett Budán két párhuzamos évfolyammal
megnyitotta kapuit egy Rudolf Steiner módszerit adaptáló iskola is.
Nagy Emilné Göllner Mária a hazai reformpedagógia egyik nagy fontosságú színterét az első
magyar Waldorf iskolát hozta létre a férje Nagy Emil tulajdonában lévő magáningatlanban a
Kissvábhegyi út 21. szám alatt. Ez az intézmény igen rövid ideig, mindössze 1926 és 1933
között működött a két világháború között. Az iskola 1933-ban a nagy horderejű történeti
események és belső válságok miatt megszüntette tevékenységét. A színtér a ház lakóinak
kitelepítéséig a Steiner által kidolgozott antropozófia iránt érdeklődők menedékhelyéül
szolgált. Ugyanakkor a mára szinte teljesen feledésbe merült kezdeményezés identitást
megalapozó szerepe napjaink hazai Waldorf mozgalmában mégis jelentősnek mondható.
1945 után hosszú cezúra következett be a reformpedagógiai kezdeményezések történetében. A
hagyományos magyar reform pedagógia múltja és hatása szinte teljesen feledésbe merült a
köztudatban, és csak a 80-as évek végén, a Solymáron megalapított Waldorf Óvoda jelentette
a kortárs reformpedagógia megújulásának kezdetét. Előadásom célja, hogy emlékiratokra
alapozva bemutassa a kissvábhegyi iskolát, továbbá kérdéseket és vázlatszerű párhuzamokat
vessen fel a két háború közötti és a rendszerváltást követő Waldorf intézmények
hatástörténetével és értelmezésével kapcsolatban
Kissvabhegy street 21. – The first Hungarian Waldorf scene
The author intends to present the historical backgrounds, founder’s life and influence of other
institutions of former Waldorf School at Kissvábhegy. In the first third of the 20th century,
various bodies and civil or private initiatives had an opportunity to maintain schools and
introduce educational experiments. During this period the reform pedagogy had been playing
an important role in Hungarian schooling. Among so many original Hungarian educational
reform initiatives, the first Hungarian Waldorf School (the first Hungarian adaptation of
Rudolf Steiner’s educational models) with parallel classes at Budapest was founded by Maria
von Nagy (Nagy Emilné Dr. Göllner Maria).
Maria von Nagy established the first Hungarian private Waldorf scene in the property of her
husband who name is Emil Nagy in Kissvábhegy Street 21 where the teachers instructed the
pupils in the spirit of Steiner. This institution was active since 1926 until 1933. In 1933, the
school closed its doors in consequence of external events of historical changes and internal
crises as well. After this, the building served as shelter to members of Hungarian
antropozofists. After 1945, there was a long caesura in the history of the reform pedagogy in
Hungary. The history and influence of reform pedagogy was almost forgotten by common
knowledge, and only at the end of the 80’s did the movement revive, due to Waldorf
Kindergarten at Solymár was the beginning of the revival of contemporary reform pedagogy.
Today, the Waldorf School at Kissvábhegy is almost forgotten as well. However, this school
played a significant role as identity base of Hungarian movement of Waldorf.
This presentation aims to raise some questions about the connection between the Waldorf
schools of the inter-war period and end of the communist regime in context of history and
interpretation.