Content uploaded by Adrienn Csókás
Author content
All content in this area was uploaded by Adrienn Csókás on Feb 24, 2016
Content may be subject to copyright.
GYÖKEREK
VI
ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR • 2016/2
Hazánkban ezeket az eseteket legéle-
sebben a vaddisznók egyre gyakoribb
települési megjelenése okozza. A faj
nem feltétlen veszélytelen az emberre
nézve, az okozott károk sem kérdője-
lezhetők meg, a védekezés mégis na-
gyon nehézkes, majdnem lehetetlen.
Ennek oka a már-már betarthatatlansá-
gig bonyolult jogi háttér és a jelenség
kiváltó okainak ismeretlensége. Ha
tudjuk, hogy melyek a vaddisznó vá-
rosi megjelenésének legfontosabb okai,
akkor a jelenlét kezelése is sikeresebb
lehet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Szent
István Egyetem Vadvilág Megőrzési In-
tézete ezt ismerte fel és kezdte meg a
budai belterületeken előforduló vad-
disznók vizsgálatát. Ennek egyik leg-
látványosabb és egyben legtöbb ered-
ményt is adó vizsgálata a vaddisznók
rádiós jelölésén alapuló nyomon köve-
tése volt.
Az alapvetően Budapest XII. kerüle-
tében élő vaddisznó kocát 2014. szept-
embere óta követjük. Az alkalmazott
rendszer egy úgynevezett GPS/GSM
jeladó, mely naponta négyszer határoz-
ta meg a jelölt koca földrajzi helyét és
az információkat sms-ben küldte meg
nekünk. A vizsgálat egy éve alatt (2014.
szeptember – 2015. szeptember) össze-
sen 1109 lokalizációs pontot rögzített az
adó. Az adatok alapján elsősorban arra
voltunk kíváncsiak, hogy a vaddisznó
mennyire tekinthető városlakónak: az-
az csak alkalmanként, vagy folyamato-
san házak között éli az életét. Természe-
tesen emellett meghatároztuk otthonte-
rületének átlagos nagyságát, a 24 óra
alatt megtett távolságokat és a jelenlét
szempontjából legfontosabb élőhelye-
ket is.
Az egy év alatt mért tartózkodási
helyek 88,10%-a esett belterületre. Ősz-
szel 90,87%, télen 81,17%, tavasszal
81,97%, nyáron 97,70% volt ez az érték.
Azaz nyáron szinte kizárólag belterüle-
ten tartózkodott, míg a legtöbbször a
tél folyamán lépte át a belterület hivata-
los határát. A koca mindig igyekezett
minél közelebb maradni a lakott terüle-
tekhez. Ezt bizonyítja, hogy amikor át-
lépte – a számára egyébként nem létező
– határvonalat, akkor is ahhoz közelebb
maradt. A külterületi pontok átlagos tá-
volsága ettől a vonaltól alig 74 méter
volt és a legnagyobb távolság is éppen
csak átlépte a 200 métert (212,33 m). A
lakott területek belseje felé mérve
ugyanakkor az átlagos a távolság 425
méter, míg a legnagyobb távolság több
mint egy kilométer (1274,4 m) volt.
A mozgáskörzet nagyságának meg-
határozására az úgy nevezett Kernel
módszert alkalmaztuk 90 és 60%-os be-
állításokkal. A módszer lényege, hogy
az alkalmanként, vagy csak ritkán meg-
látogatott területeket nem számolja be-
le az állat rendszeres mozgáskörzetébe.
Eredményeinket az 1. táblázatban foglal-
juk össze. Ezzel a számítási móddal a
vaddisznó mozgáskörzete csak télen
haladta meg a 70 hektárt, tavasszal és
nyáron pedig szinte szélsőségesen kicsi
értéket mértünk. Ez a pontok 90%-t fi-
gyelembe véve 30, a központi területek-
re koncentrálva (60%-os Kernel), még
az 5 hektárt sem érték el. Egy állat moz-
gáskörzete általában testméretétől és
élőhelyének minőségétől függ. A na-
gyobb testű állatnak általában nagyobb
a mozgáskörzete, míg a jobb minőségű
élőhelyeken az egyes fajok az átlagos-
nál kisebb mozgáskörzetet használnak.
A vaddisznó esetében a természetesnek
tekinthető élőhelyeken több száz, akár
néhány ezer hektáros mozgáskörzetről
is beszélhetünk. A lakott területen mért
nagyon kis értékek azt jelzik, hogy ez
az élőhely vaddisznó szempontjából ki-
váló.
A jelölt koca 24 óra alatt átlagosan
kevesebb, mint 700 métert (661,94) tett
meg (2. táblázat). Az nem meglepő,
hogy a téli 24 órás elmozdulások meg-
haladták az éves átlagot (hiszen a moz-
gáskörzet is ekkor volt a legnagyobb),
az már annál inkább, hogy a nyári átlag
majdnem megegyezik az évessel. Azaz
ekkor a kis mozgáskörzeten belül is ki-
fejezetten aktívan mozgott.
Az egyes évszakokat egymással ösz-
szehasonlítva azt láttuk, hogy az ősz és
a tél, az ősz és a nyár, illetve a tél és a
nyár közötti különbségek nem szignifi-
kánsak. Ezen évszakok 24 órás elmoz-
dulásai között nincs statisztikailag iga-
zolható különbség.. Ezzel ellentétben
az ősz és a tavasz, a tél és a tavasz illet-
ve a tavasz és a nyár között a 24-órás
elmozdulások különbsége matematika-
ilag is igazolható. Az őszi elmozduláso-
kat torzítja, hogy 2014. november elején
a vaddisznó egy nagyobb, de egyszeri
kirándulást tett Budaörsre, aminek okát
csak találgatni tudjuk.
A napi (24 órás) elmozdulások érde-
kessége, hogy, amikor a koca átlépi a
belterület határát és a külterületi terüle-
teken mozog, akkor egységnyi idő alatt
nagyobb távolságot tett meg. Úgy tű-
nik, mintha ˝ideges lenne˝, amiért el-
hagyta jól megszokott környezetét. A
megfigyelésnek ráadásul az ellenpró-
bája is igaz. Azaz minél beljebb van a
A vaddisznó területhasználata Budapesten
Velünk lakik, vagy csak meglátogat?
Közismert, hogy az emberiség létszámának növekedésével, új és új területek beépí-
tésével, vagy kezelési módjának átalakításával (mezőgazdálkodás, erdőgazdálko-
dás) folyamatosan tűnnek el, vagy alakulnak át természetes élőhelyek, és számos
állatfaj állománya vészesen csökken. Ugyanakkor a jól alkalmazkodó, tágtűrésű
fajok képesek az új helyzethez alkalmazkodni. Ma már egyre több európai nagyvá-
rosban lehet találkozni az utcákon rókával, vaddisznóval, nyesttel, de helyenként
akár a farkassal és a medvével is. Ezért az elmúlt két évtizedben a szakemberek
egyre inkább a város, mint élőhely felé fordították a figyelmüket. A beköltöző álla-
tok okozta problémák kezelésére pedig új tudományterület a városi vadgazdálkodás
alakult, aminek kialakulását mindenhol elősegítette, ha a hívatlan beköltözők által
okozott konfliktusok elfajultak.
1. táblázat A jelölt koca éves és évszakos 90%-os
ill. 60%-os KHR területeinek nagysága
KHR 90%(ha) KHR 60%(ha)
2014 ősz 70,65 12,73
2014/2015 tél 70,67 17,94
2015 tavasz 30,32 4,69
2015 nyár 29,22 4,23
2015 ősz 17,75 3,63
éves 30,71 4,69
2. táblázat A jelölt koca éves és évszakos 24-órás
elmozdulásokátlagai és szórásai
ősz tél tavasz nyár éves
átlag (m) 838,72 711,83 435,86 658,60 661,94
szórás (m) 698,97 397,50 442,09 351,58 512,51
GYÖKEREK
VII
2016/2 • ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR
városban (minél messzebb a közigazga-
tási határtól), annál kisebb területet járt
be egy teljes nap alatt. Ez nyugalomra,
táplálékbőségre és a kerítések mozgást
akadályozó hatására egyaránt utalhat.
A rádiós nyomonkövetés legfonto-
sabb és a jelenség hátteréhez a legtöbb
magyarázatot adó eredményeink rövi-
den összefoglalva:
• a vaddisznó a vizsgálat teljes ideje
alatt házak, utak által határolt területe-
ken élt, mérési pontjainak majdnem
80%-a a hivatalos belterületi határon
belülre esett (Ábra);
• amikor átlépte a belterület határt
(kiment a külterületre), akkor attól alig
távolodott el és mozgása intenzívebbé
változott;
• a város belseje felé akár több mint
1 kilométerre is eltávolodott és mozgás-
aktivitása ilyenkor kisebb volt, mint a
belterületi határ külső oldalán;
• mozgáskörzete rendkívül kicsi
volt. Legkisebbnek tavasszal és nyáron,
legnagyobbnak télen bizonyult;
• egynapi (24 órás) mozgásaktivitá-
sa a legnagyobb télen, és meglepő mó-
don, nyáron volt tapasztalható.t
A területbejárások és a mérési pon-
tok térképi ellenőrzése szerint a jelölt
vaddisznó számára a lakott területen
belül elsősorban az elhagyott, nem gon-
dozott telkek, valamint a belterületi
üzemtervezett és nem üzemtervezett
erdőrészletek, vagy erdős területek vol-
tak legfontosabb területek. A belterületi
kis mozgáskörzetnek – a megfelelő táp-
lálékellátottságon túl – a mozgást aka-
dályozó kerítések, illetve a nyugalmat
adó területek viszonylag kis méretei le-
hetett az oka. Az egész
év folyamán érezhető
volt, hogy a koca a le-
hető legkisebb terüle-
ten igyekszik mozog-
ni. Tavasszal volt
olyan 24 óra, amikor
gyakorlatilag egyálta-
lán nem mozdult meg.
A „helyben maradás
stratégiáját˝ csak egy
alkalommal változtat-
ta meg. 2014. novem-
ber elején 24 óra alatt
3,5 kilométert tett meg
Budaörs irányába, de
rövid idő után innen
visszatért megszokott
mozgáskörzetébe.
Más, korábbi vizs -
gálataink (belterületi
kártételek térbeli elem-
zése és belterületen te-
rítékre került vaddisz-
nók táplálkozásbioló-
giai vizsgálatai) ered-
ményei és a rádiós je-
lölésből származó
adatok együttes érté-
kelése alapján megál-
lapítható, hogy a vad-
disznó Budán nem
váltó vad, hanem ál-
landóan ott tartózko-
dó, városiasodó vad-
faj. Búvóhelynek az el-
hagyott telkeket, az er-
dővé vált belterületi beépítetlen zöldte-
rületeket, és a nyilvántartott belterületi
erdőrészleteket használja. Tápláléká-
nak többsége növényi eredetű, ezeknek
egy jelentős része közvetlenül az em-
bertől származik. A sűrű aljnövényze-
tű, nehezen áttekinthető területek tehát
nemcsak búvóhelyet, hanem szinte ki-
meríthetetlen táplálékkészletet jelente-
nek.
A vaddisznó által okozott konfliktu-
sok, és károk csökkentése ezen eredmé-
nyek alapján csak úgy lehetséges, ha
ezek a búvóhelyek, vagy azok jelentős
része felszámolásra kerül. Ehhez a la-
kosság, az önkormányzat, a belterületi
erdőgazdálkodók és természetvédelmi
kezelők együttműködése szükséges.
Az érintett területeket előbb fel kell tér-
képezni, majd meg kell kezdeni a par-
kosításukat. A területeknek áttekinthe-
tőnek kell lennie, hogy semmiképpen
ne nyújtsanak búvóhelyet a nemkívá-
natos vendégeknek. A területek, élőhe-
lyek átalakítása alatt folyamatosan mo-
nitorozni kell a vaddisznók jelenlétét,
ellenőrizve ezzel a kezelések, élőhely
átalakítások hatását. Ennek megvalósu-
lása esetén már hazánkban is beszélhet-
nénk az ilyen és ehhez hasonló problé-
mák megoldását elősegítő városi vad-
gazdálkodás kialakulásáról. Ezt köny-
nyítené meg a jogszabályi helyzet egy-
értelművé és betarthatóvá tétele és így
juthatunk el a felelős keresésétől a meg-
oldás kereséséig és remélhetőleg meg-
találásáig. Csókás Adrienn
vadgazda mérnök
Dr. Heltai Miklós
egyetemi docens
Szent István Egyetem,
Vadvilág Megőrzési Intézet
Gödöllő
Ábra: A koca mérési pontjai 2014 szeptember és
2015 szeptember között