No full-text available
To read the full-text of this research,
you can request a copy directly from the author.
A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után
Abstract
2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, amely számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A téma
fontosságának ellenére az EU csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálatával az új tagországokban eddig viszonylag kevés munka foglalkozott. A cikk célja ezért a téma hiányos szakirodalmának bővítése egy specializációs elemzés elkészítésével, amely a csatlakozás hazai
mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek kereskedelmére gyakorolt hatását vizsgálja.
A cél elérése érdekében a cikk először ismerteti a kutatás empirikus hátterét, valamint az
alkalmazott módszertant, nevezetesen a megnyilvánuló komparatív előnyök elméletén alapuló
különböző módszereket. A második részben a számítások eredményeit elemezzük, amelynek
elvégzéséhez a cikk az Eurostat adatbázisát használja HS6-os rendszerben az adatok forrásaként,
1999-2010 évekre. A munka harmadik része az adatok mögé tekint és agrárpolitikai
következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, kombinálva a mikro- és makro-szintű elemzést.
A hazai agrárkereskedelem specializációjának vizsgálatát a megnyilvánuló komparatív előnyök
módszerével elvégezve bebizonyosodott, hogy csak a mezőgazdasági alapanyagok egy része
rendelkezett megnyilvánuló komparatív előnnyel 1999-2010 között, míg a mezőgazdasági
feldolgozott termékek egyértelműen komparatív hátrányban voltak, noha a csatlakozás előbbiek
gyengülését, míg utóbbiak erősödését hozta.
Agrárpolitikai szempontból az eredmények relevanciája vitathatatlan, hiszen a bemutatott
változások alapvetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar régóta meglévő belső
problémáinak és a megváltozott piaci feltételeknek az együttes eredői. Ezek közül kiemelendő a
megváltozott piaci körülményekhez történő hatékony alkalmazkodás képességének hiánya, a
hazai mezőgazdaság rossz termelési struktúrája, az új piaci körülmények és a kedvezőtlen
világpiaci folyamatok következményei és a hazai feldolgozóipar rendszerváltás óta meglévő
problémái. A jövőben világosan kell látni, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és az
élelmiszer-kereskedelem nem fejlődhet egymás kárára, ehhez azonban hosszú távú, strukturális
változásokra van szükség a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás számos változást idézett elő az új tagországok agrárkereskedelmében. A cikk célja ezen változások átfogó elemzése, különös tekintettel a megnyilvánuló komparatív előnyökre. Az eredmények többek között azt mutatják, hogy az új tagországok agrárkereskedelmének intenzitása jelentősen nőtt a csatlakozás után, ugyanakkor az agrár-külkereskedelem mérlege nagymértékben romlott több ország esetén. Az új tagországok agrárkereskedelem-specializációjának vizsgálata alapján elmondható, hogy a legtöbb országban csökkentek a megnyilvánuló komparatív előnyök a csatlakozás után, habár szintjük még így is elfogadható. A megnyilvánuló komparatív előnyök azonban nem bizonyultak stabilnak, ahogyan azt a regressziós vizsgálatok mutatják. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy az új tagországokban strukturális változtatások szükségesek a negatív agrárkereskedelmi folyamatok kezelése érdekében. A legfontosabb stratégiai cél a magas hozzáadott értékű, nemzeti alapanyagokból készített feldolgozott termékek exportálása.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.