Szexuális magatartás vizsgálat középiskolások körében

Full text

Szexuális magatartás vizsgálat középiskolások körében
Jäger Anett- Dr. Tigyi Zoltánné

Összefoglalás
A szexuális egészségfejlesztés elengedhetetlen része kell, hogy legyen a primer prevenciónak,
amire már korábban is felhívták a figyelmet a szakemberek. Ezt erősítik meg az újabb
vizsgálatok, melyből kiderült, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok 40,6%-nak már volt
szexuális kapcsolata. A fiúk közel 40%-a, míg a lányok kicsivel több, mint 25%-a 14, vagy
annál fiatalabb életkorban kezdte a szexuális életet. Az aktív szexuális életet élők közül a
nem védekezők aránya 10,2% volt, ami a 2006-os adatokhoz képest emelkedést mutat (7, 3%)
(1-2).
Kutatásunk célja volt megvizsgálni az iskolai szexuális nevelés hatékonyságát, különös
tekintettel a fiatalok fogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos
tudására, egyben fel kívántuk mérni, hogy a média milyen hatással van a serdülők szexuális
aktivitására. Továbbá vizsgáltuk, hogy a vallásos hitélet protektív hatásként jellemezhető-e.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy az iskolai szexedukáció a vártnál alacsonyabb
mértékben, de tendenciaszerűen (p=0,069) befolyásolja a fiatalok tudását a fogamzásgátlási
ismereteket illetően, mivel magasabb arányban rendelkeztek megfelelő szintű ismeretekkel
azok, akik kaptak felvilágosítást az iskolában, mint azok, akik nem. Ugyanakkor a vallásnak
nem jelenik meg a protektív hatása sem a szexuális aktivitást (p=1), sem pedig a nemi élet
kezdetének időpontját illetően (p=0,292). A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a
jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolai szexedukációra és annak fejlesztésére,
hogy a fiatalok számára átfogóbb tudást tudjon biztosítani a szexualitás minden aspektusában.
Egyúttal fontos lenne, hogy a szexuális nevelést az egyházi iskolákban is nagyobb
hangsúllyal kezeljék, mert a vallás már nem késlelteti a fiatalok szexuális kapcsolatainak
kezdetét.
Kulcsszavak: szexuális nevelés, fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő betegségek
Summary
For this reason, the development of sexual health must form an integral part of primary
prevention. A 40.6% of students in the years 9. and 11. have already had a sexual relationship.
Almost 40% of boys, and slightly more than 25% of girls started their sex life in their age of
14 or under. However, the proportion of students who did not take any precautions was
10.2%, which has increased since the data measured in 2006 (7.3%). (1-2) The aim of our
research is to analyse how sexual education provided by schools affects the knowledge of
young people about contraception and sexually transmitted diseases; as well as to assess the
effects that the media has on the sexual activity of adolescents. Another objective of our

research is to determine whether religion has a protective effect on adolescents. On the basis
of results, it may established that sex education provided by schools influences the knowledge
of adolescents about contraception to a lesser extent than expected; however, with a clear
tendency (p=0,069), since candidates who received information at school acquired the
requisite knowledge in much higher proportions than their counterparts who attained no sex
education at school. Religion shows no protective effect in regard to sexual activity (p=1) or
the starting date of sexual life (p=0,292). The results of the research point out the need to
place more emphasis on the development of school sex education to ensure that it can provide
a more comprehensive knowledge to adolescents in all aspects of sexuality. It would also be
important for religious schools to focus more on the field of sexual development, because
religion no longer delays the start of the sexual life of adolescents.
Keywords: sex education, contraception, sexually transmitted disease
Bevezetés
Egy hazai kutatás rámutatott arra, hogy a fiataloknak kevés ismeretük van a biológiai, élettani
folyamatokról, a szexuális úton terjedő betegségekről, a fogamzásgátlás lehetőségeiről, a
sürgősségi védelemről, a művi abortuszról és következményeiről. A fiúk 62%, a lányok fele
egyáltalán nem beszél senkivel erről a témáról, így ismereteiket más úton szerzik be (3).
Ugyanakkor az is kiderült, hogy nincs olyan téma a szexuális ismeretekkel kapcsolatban,
amelyben a fiatalok tudásszintje elfogadható mértékűnek mondható. A lányok ismeretei a
menstruációról jónak nevezhető, viszont súlyos hiányosságok vannak az ovulációról, a
szexuális erőszak elkerüléséről, a nemi betegségekről és azok megelőzéséről. A fiúknál nem
találtak kiemelkedő tudást, de kétharmaduk mégis elégedett a szerelemmel és a szexualitással
kapcsolatos ismereteivel (3).
Ezek az eredmények is jól mutatják, hogy szükség lenne egy hatékonyabb iskolai
szexedukációs programra, de ennél már csak az otthoni keretek között nyújtott szexuális
felvilágosítás jelentene nagyobb hatékonyságot a fiatalok egészséges nemi fejlődésében. A
családban történő felvilágosítás nem csak a nemi élet későbbi kezdetét, hanem
meggondoltabb, felelősségteljesebb szexuális attitűdöt is eredményezett. Azok a fiatal lányok,
akik nem kaptak otthon felvilágosítást, ötször nagyobb valószínűséggel számoltak be több
szexuális partnerről néhány hónapra visszaemlékezve. Továbbá az is jellemző volt rájuk, hogy
3,5-ször kisebb arányban használtak óvszert, vagy bármilyen fogamzásgátló módszert a

szexuális együttléteik során, és 2,7-szer gyakoribb volt körükben az alkoholos, vagy drogos
befolyásoltság alatti szexuális együttlét (4).
A fiatalok szexuális aktivitását vizsgálva azt találták, hogy az első élmény már 9 éves korban
megjelenik, és kiemelkedően magas a 14 éves korosztály, és a serdülők 57,1 %-a 14 évesen,
vagy annál fiatalabb életkorban szerezte az első tapasztalatot. Az iskolatípus függvényében
megvizsgálva ezt a kérdést, azt találták, hogy a szakiskolába és szakmunkásképzőbe járó
diákok korábban kezdik a szexuális életet, mint a szakközépiskolába, gimnáziumba járó
társaik (2). A fiúk átlagéletkora az első nemi aktus idején 13,56 év volt, míg a lányoké 13,97
(3.)
Arra is rámutattak a kutatási eredmények, hogy a szexuális tapasztalattal rendelkező fiatalok
33,5 %-a már kipróbált vagy rendszeresen használ valamilyen legális egészségkárosító szert,
különösen kiemelve a dohányzást, míg a szexuális tapasztalattal nem rendelékező társaikra
ugyanez nem jellemző (5-6).
A fogamzásgátlási szokásaikat vizsgálva azt találták, hogy a szexuálisan aktív fiatalok közel
60%-a az első alkalommal óvszerrel védekezett, 30% fogamzásgátló tablettával, és 16%-uk
nem használt semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (7). Ennek a felelőtlen
viselkedésnek az eredményét tükrözi a KSH kimutatása, miszerint 2009-ben 43181 abortuszt
hajtottak végre az országban, és ebből 164 esetben 14, vagy annál fiatalabb lánynál végezték a
beavatkozást.(8)
Vizsgálatunk célkitűzése
Kutatómunkánk célja volt, hogy megvizsgáljuk a kiválasztott középiskolák diákjainak
szexualitással kapcsolatos ismereteit, szokásait és azt, hogy körükben milyen módon történik
a szexuális nevelés, honnan szerzik be információikat.
Megvizsgáltuk a kiválasztott iskolák egészségnevelési programját, hogy milyen formában és
tartalommal jelenik meg a szexuális felvilágosítás. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e
kapcsolat a szexualitásra vonatkozó kérdésekre adott válaszaikban, tudásszintűkben és az
egészségnevelési tervben leírt szexedukációs program részletessége között.
Továbbá vizsgáltuk, hogy milyen a fiatalok szexuális attitűdje és azt, hogy a vallásos hitélet
vajon protektív hatásként jellemezhető-e.
A minta bemutatása

A kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat, ahol a megkérdezés, egyszerű, nem
véletlenszerű mintavétellel történt. A felmérésben részt vehetett minden 14 és 19 év közötti
középiskolás, aki tanulói jogviszonnyal rendelkezett valamelyik középiskolában, és még nem
szereztek érettségi bizonyítványt.
A kutatást három pécsi középiskolában végeztük. Ezen kívül terveztük még egy vidéki
középiskolát is bevenni a mintába, de onnan a kérdőívek nem érkeztek vissza. Így a kiosztott
450 kérdőívből összesen 345 darabot kaptunk vissza megfelelően kitöltve. A kizárási
kritériumnak megfelelően ki kellett vennünk azokat a diákokat, akik érettségi utáni képzésben
vettek részt, így a mintánk összesen 299 főt tartalmaz.
Anyag és módszer ismertetése
Az adatgyűjtést önkitöltős, nemzetközi standardizált kérdőívvel végeztük, melyet az IPPF
szakértői készítettek, Magyarországon pedig a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos
Társaság használt fel. A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt.
A kérdőív 39 kérdésből állt, mely a következő kérdéscsoportokat tartalmazta:
Szociodemográfia adatok; Szexualitással kapcsolatos ismeretek; Szexuális tapasztalatok.
Az eredmények kiértékelése a Microsoft Excel és az SPSS 18.0 program segítségével történt,
ahol a százalékos megoszlást, gyakoriságot és a megbízhatósági tartományokat néztünk,
illetve Khí-négyzet - próbát, ANOVA-t alkalmaztuk az adatok elemzésére és az eredmények
értelmezésére.
A p valószínűségi változó érték meghatározását a hazai 2010-es HBSC által meghatározott
módon használtuk, ami a következő volt:
p≤ 0,05 - szignifikáns
p 0,05 – 0,1 között tendenciaszerű
Vizsgálatunk dokumentum elemzését az iskolák pedagógiai programjában és az
egészségtervekben végeztük el.
Eredményeink bemutatása
Szociodemográfia adatok
A minta nemek szerinti megoszlása szerint a fiúk 53,2 %-a (n=159), a lányok 46,8%-a
(n=140) alkotta.

Az iskolatípusok alapján az egész minta válaszadóinak 40,1%-a (n=120) gimnáziumban
tanuló diák volt, 34,8%-uk (n=104) szakközépiskolás, és 25,1%-uk (n=75) szakmunkás
képzőbe járó fiatal. Az átlag életkor 16,75 év volt, a legfiatalabb válaszadó 14 éves, míg a
legidősebb 19 éves volt. A szórás 1,32 volt.
A megkérdezettek 14,7%-a, azaz 44 fő mondta magát vallásosnak, a nagy többség, 71,2%
nem tartotta magát vallásosnak, és 14% nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.
Szexualitással kapcsolatos ismeretek
A megkérdezett fiatalok közül majdnem mindenki (99%) részesült már valamilyen módon
szexuális felvilágosításban, és csupán 1%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem kapott információt
ezzel a témával kapcsolatban.
Az iskolai kereteken belül zajló felvilágosításnak kiemelkedő szerepe van (84,3%). Az
egészségügyi személyzettől (37,8%), az otthon, szülőktől kapott (36,5%), valamint a
barátoktól (34,1%) szerzett ismeretek nagyon hasonló, nagyjából egyharmados arányban
vannak jelen a fiataloknál, mint információforrás. Ettől a háromtól némileg lemaradva
következik a média 28,1%-kal, ami még mindig rendkívül jelentős hatásként értelmezhető.
A nemek függvényében azt találtuk, hogy a lányok szignifikánsan magasabb arányban
beszélgetnek erről a témáról a szülőkkel (Khí:20,165 p <0,001) (50%), barátokkal (Khí:
13,338 p <0,001)(45%), mint a fiúk (24,8%).
Az iskolatípusokat összehasonlítva ebben a kérdésben, az láttuk, hogy mind az iskolából (Khí:
25,894 p <0,001), mind a szülőktől (Khí: 21,661 p <0,001) és mind a médiából (Khí: 8,757 p
= 0,013) származó információ a gimnazisták esetében szignifikánsan magasabb százalékban
volt jelen, mint a szakmunkás képzőbe járó fiatalok esetében. A szakközépiskolások válaszai
minden esetben a másik két iskolatípus körülbelüli átlagát képezték.
A formális, azaz az iskolai kereteken belül megvalósuló szexedukációt és a serdülők
tudásszintjét összevetve azt találtuk, hogy azok a fiatalok, akik kaptak szexuális felvilágosítást
az iskolában, több ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlási módszerekről. A kapcsolat
azonban nem szignifikáns, tendenciaszerű volt. (p=0,069) Azok körében, akik nem
részesültek intézményi keretek között felvilágosításban, több mint kétszer gyakoribb volt
(25,6%) a hiányos tudással rendelkezők aránya az iskolai szexuális nevelést kapottakhoz
képest (12,4%), (1. ábra).

12,4%
50,0%
37,6%
25,6%
39,5%
34,9%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
kapott felvilágosítást nem kapott felvilágosítást
A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében
(n=293) (p=0,069)
Hiányos tudással rendelkezik
Elfogadható tudással
rendelkezik
Megfelelő tudással rendelkezik
1. ábra A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 293)
A leghatékonyabbnak vélt fogamzásgátlási módszerek a válaszadók körében a fogamzásgátló
tablettát (77,2%) ezt követően az óvszer (76%) volt. Felkerült a listára a pesszárium, az
injekció, a naptármódszer és a megszakított közösülés is.
A nemek függvényében vizsgálva azt találtuk, hogy a lányok nem csak az egyes
fogamzásgátló módszereket ismerik jobban, mint a fiúk, hanem általánosan is szignifikánsan
magasabb tudással rendelkeznek a lehetőségekkel kapcsolatban. (2. ábra)
21,15%
6,47%
52,56%
44,60%
26,28%
48,92%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Hiányos tudással
rendelkezik Elfogadható tudással
rendelkezik Megfelelő tudással
rendelkezik
A fogamzá sgátlók ismerete a ne mek függvényében (n=295)
fiúk
lányok
2. ábra A fogamzásgátlók ismerete a nemek függvényében (n= 295)
Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifikáns különbséget találtunk, a
szakközépiskolások között több mint négyszer, a szakmunkások körében több mint hatszor
gyakoribb volt a hiányos tudással rendelkezők aránya, mint a gimnazisták körében.
A szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó tudást vizsgálva nem találtunk szignifikáns
különbséget azoknak a fiataloknak a tudásszintjében, akik részesültek nemi felvilágosításban
oktatási keretek között, azokéval szemben, akik nem vettek részt ilyenen. (3. ábra) A serdülők
nagy része (96,6%) tisztában volt vele, hogy a kondom védettséges biztosít a szexuális úton

terjedő betegségek (SZTB) ellen, azonban 10%-uk nem volt tudatában annak, hogy orális
úton is szerezhetőek nemi betegségek. 15%-uk volt abban a tévhitben, hogy a fogamzásgátló
tabletták a fogamzásgátló funkciójuk mellett ilyenfajta szerepet is betöltenek, és 5-5%-uk
szerint a megszakított közösülés és a méhen belüli eszköz is védelmet nyújt a szexuális úton
terjedő betegségek ellen.
2,0%
2,3%
56,7%
61,4%
41,3%
36,4%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Hiányos tudá ssal
rendelkezik Elfogadható
tudáss al
rendelkezik
Megfelelő tudás sal
rendelkezik
Az SZTB-k ismere te az iskolai felvi lágosítás tükrében (n=291) (p=0,828)
kapott felvilágosítás t
nem kap ott felvilágosítás t
3. ábra A szexuális úton terjedő betegségek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 291)
Ezt a kérdést vizsgálva a nemek függvényében, jelentős különbséget találtunk a fiúk és a
lányok tudásszintjében, de szignifikánsnak nem mondhatjuk, mert a khinégyzet-próba
feltétele nem teljesül. A lányok fele megfelelő tudással rendelkezik ebben a témában, míg a
fiúknak csak 31,2%-a mondhatja el ugyanezt magáról, náluk az elfogadható tudás dominál.
Szexuális tapasztalatok
A vizsgált mintában átlagosan 11,39 évesen hallottak arról, hogy hogyan kell szexuális
kapcsolatot létesíteni, és volt közöttük olyan, aki már 6 évesen szerzett ebben a témában
ismeretet. A válaszadó fiatalok 68 %-a már élt nemi életet (n=270), ami a nemek arányában
szignifikáns különbséget mutatott. Míg a fiúk 76,7 %-ának már volt szexuális kapcsolata
addig a lányok 58,1 %-a vallotta ugyanezt magáról. Ugyanakkor majdnem kétszerannyi lány
(41,9%) nem szerzett még tapasztalatot e téren, mint fiú (23,3%).
Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifikáns különbséget találtunk. A
szakmunkás képzőbe járó fiatalok több mint másfélszer többen létesítettek már szexuális
kapcsolatot (87%), mint gimnazista kortársaik (53,1%). A gimnazisták közel felének (46,9%)
nem volt még tapasztalata az adatfelvételkor, ami közel 34%-kal haladta meg a szakmunkás
képzőbe járó fiatalok arányát (4. ábra).

53,1%
69,9%
87,0%
46,9%
30,1%
13,0%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
volt sz exuális kapcsolata nem volt sz exuális kapcsolata
Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270)
(p<0,001)
gimnazista
szakköz ép iskolás
szakmunkás
4. ábra Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270)
A mintában szereplő fiatalok átlagos életkora az első élményszerzéskor 14,77 év volt, ami a
nemek függvényében nem mutatott szignifikáns eltérést (p=0,201), a fiúk 14,68 évesen, míg a
lányok 14,93 évesen veszítették el a szüzességüket (n=172).
Az iskolatípusok függvényében elemezve az eredményeket, szignifikáns eltérést tapasztaltunk
a gimnazisták (15,18 év) és a szakmunkás képzőbe járók (14,46 év) első szexuális élmény
megjelenésének átlag életkorában (p=0,01).
Megvizsgálva, hogy az iskolatípus befolyásolja-e a szexuális kapcsolat létesítéséről való
ismeret szerzésének és az első szexuális élmény bekövetkezésének életkorát, szignifikáns
különbséget találtunk (p <0,001). A szakmunkás képzőbe járó fiataloknál ez az eltelt idő
szignifikánsan kevesebb volt mind a szakközépiskolásokkal, mind pedig a gimnazistákkal
összehasonlítva.
Azt vizsgálva, hogy azok a fiatalok, akik értesültek a tömegtájékoztatás révén a szexualitásról,
korábban hallottak-e arról, hogy kell szexuális kapcsolatot létesíteni, nem volt szignifikáns
kapcsolat.
A média hatását vizsgálva a serdülők első szexuális élményszerzésének időpontjára, azt
találtuk, hogy azok a fiatalok, akik a médiából szereztek információkat a szexuális
felvilágosítást illetően, szignifikánsan (p=0,02) későbbi életkorban létesítettek nemi
kapcsolatot, mint azok, akik a médiából nem értesültek ilyen témákról (5. ábra).

A médi a ha tása az első szexuál is élmé ny megj ele nésére
(n=170) (p=0,02)
15,15
14,66
14
14,2
14,4
14,6
14,8
15
15,2
15,4
értesült nem értesült
életkor
5. ábra A média hatása az első szexuális élmény megjelenésére (n= 170)
Azt feltételeztük, hogy azok a fiatalok, akik vallásosnak mondták magukat, kevesebben
rendelkeznek szexuális tapasztalatokkal, mint a nem vallásos társaik. Ez a feltételezésünk
azonban nem bizonyosodott be, hiszen nem találtunk szignifikáns különbséget a vallásos
illetve nem vallásos fiatalok válaszaiban, ugyanis a magukat vallásosnak tartó fiatalok
majdnem ugyanolyan százalékban (65,9%) rendelkeztek szexuális tapasztalattal, mint a nem
vallásos társaik (66,5%) (6. ábra). A mintában szereplő vallásos fiatalok ugyan később
kezdték a nemi életet, de a különbség csupán 0,27 év volt.
65,9%
34,1%
66,5%
33,5%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
vallásos nem vallásos
Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232) (p=1)
volt sz exuális kapcsolata
nem volt sz exuális kapcsolata
6. ábra Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232)
Vizsgáltuk az első szexuális aktus alkalmával használt fogamzásgátlási módszer kérdését is,
itt 39 fiatal, azaz a serdülők 21%-a vallotta be, hogy az első alkalommal elmulasztotta a
védekezést, amit a legtöbb fiú (44%) azzal indokolt, hogy nem érezték fontosnak, a legtöbb
lány (48%) pedig azzal, hogy nem volt felkészülve az aktusra. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy
a rendszeres nemi életet élőknek több mint 1/3-a nem minden együttlét alkalmával védekezik.

Megbeszélés
Eredményeink alapján elmondható, hogy az iskolai egészségnevelés a vártnál alacsonyabb
mértékben, de pozitívan befolyásolja a fiatalok szexualitással kapcsolatos ismereteit, hiszen
azok, akik kaptak szexuális felvilágosítást az iskolában, jobb tudással rendelkeztek a
fogamzásgátló módszereket illetően. A fiatalok elfogadható tudással rendelkeznek a
fogamzásgátlók hatékonyságát nézve, itt azonban nem találtunk összefüggést az iskolában
kapott felvilágosítás és az erre vonatkozó tudást illetően. Ugyan kevesen (5,6%), de ebbe a
kategóriába sorolták a megszakított közösülést és az esemény utáni tablettát is. Itt
megjegyeznénk, hogy az utóbbinak ugyan alacsony a Pearl-indexe (0,5-2,5), de a
posztkoituális fogamzásgátlót nem sorolnánk ebbe a kategóriába.
Nem találtunk szignifikáns összefüggést a szexuális úton terjedő betegségek ismerete és az
iskolai felvilágosítás között, ugyanis nem rendelkeztek jobb tudással azok, akik részesültek az
iskolai keretek között felvilágosításban, mint azok, akik nem kaptak ilyen oktatást.
Összességében elfogadható, vagy jó tudással rendelkeztek a serdülők ebben a témakörben, de
némely területeken súlyos hiányosságokat találtunk a tudásukban. A megkérdezettek 15%-a
gondolta úgy, hogy a fogamzásgátló tabletták a nemi úton terjedő betegségek ellen is
védenek. Ennek a tévhitnek a veszélyére mutat rá az a hazai kutatás, miszerint a serdülők
egyharmada az első szexuális együttlét alkalmával, fogamzásgátló tablettával védekezik.
Minden tízedik fiatal gondolta úgy, hogy orális közösülés útján sem lehet ezeket a
betegségeket elkapni. Ezek a hiányosságok magyarázatot adnak a fiatalkorúaknál a szexuális
betegségek incidenciájának emelkedésére (7). Úgy gondoljuk, az lenne a cél, hogy a fiatalok
olyan tudással legyenek felvértezve, ami szükséges ahhoz, hogy a mindennapok során adódó
problémákkal, nehézségekkel könnyebben meg tudjanak birkózni, és a tudatlanság miatt ne
legyenek kitéve veszélyeknek.
Azt vizsgálva, hogy mely tényezők hatnak még a fiatalok szexualitással kapcsolatos tudására,
az iskolatípusok, és a nemek függvényében szignifikáns összefüggést találtunk.
A gimnazistáknak sokkal magasabb szintű tudásuk van, mint a másik két iskolatípusba járó
társaiknak, akik közül a szakmunkás képzősök rendelkeztek a legkevesebben megfelelő
tudással. Ezzel párhuzamban említendő, hogy a gimnazisták közül vallották a legtöbben, hogy
az iskolában kaptak felvilágosítást, míg a legkevesebben a szakmunkásképzősök nyilatkoztak
így. Ezeket az eredményeket a várakozással ellentétben a pedagógiai programban találtak nem
támasztottak alá, sőt megcáfoltak, mivel a gimnáziumban volt a legkevesebb utalás a
szexedukációs foglalkozásra és tartalomra, ugyanakkor a szakmunkás képzőben fordítottak

erre a legtöbb figyelmet. Itt azonban megjegyeznénk, hogy nem csak az iskolákban tartott
felvilágosítás minőségében látjuk a fő okot, hanem a fiatalok eltérő attitűdjében, ami nagyban
függ a családi háttértől, és a szociális státusztól.
Ezt mutatja a tudásszint esetében a nemek között talált szignifikáns eltérés, hiszen a lányok,
akik sokkal nagyobb arányban kaptak a szülőktől információkat a szexualitásról, sokkal
magasabb szintű ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlásról és a szexuális úton terjedő
betegségekről is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az otthoni keretek között nyújtott szexuális
felvilágosítás sokkal hatékonyabb szerepet játszik a fiatalok egészséges nemi fejlődésében,
mint az iskolában megvalósuló felvilágosítás, amit egy angliai kutatás eredményei is
megerősítenek (9). A leghatékonyabb eredményt a jól szervezett iskolai szexedukációval és a
családban zajló nemi neveléssel együttesen lehetne elérni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a
fiatalok a személyes kapcsolataikban - főként a szülőkkel- merjenek beszélgetni erről az intim
témáról, amihez azonban a szülők nyitottsága elengedhetetlen.
Eredményeink rámutattak arra is - ami várakozásainkkal ellentétes volt - hogy azok a fiatalok,
akik a médiából értesültek a szexualitásról, szignifikánsan később kezdték a nemi életet, mint
azok, akik nem szereztek ilyen jellegű információkat a tömegtájékoztatás révén. Így vizsgálati
eredményünk nem támasztotta alá annak a hazai kutatásnak az eredményét, ahol a motiváló
tényezők között jelentős százalékban (> 30%) jelent meg a kíváncsiság, aminek a médiából
sugárzott pornográfia lehet az egyik forrása (9). Ezeknek az eredményeknek a birtokában
felvetődik bennünk a kérdés, hogy akkor a média, védő faktorként jelenik meg a korai
szexuális aktivitással szemben? Vagy egy gátlást alakít ki a fiatalokban, ami több kárt okoz,
mint amennyi hasznot? Érdemesnek tartanánk ezt a kérdést tovább vizsgálni, kitérve arra,
hogy mely műfaj van leginkább hatással a fent említettekre.
Azt vizsgálva, mely tényezők befolyásolják a fiatalok szexuális aktivitását, az előzőekhez
hasonlóan az iskolatípusok, és a nemek függvényében is találtunk szignifikáns különbségeket.
A szakmunkásképzőbe járó fiatalok magasabb százalékban rendelkeznek szexuális élménnyel
és szignifikánsan korábban is kezdik a nemi életet, mint a szakközépiskolások, vagy a
gimnazisták, akikkel összehasonlítva találtuk a legszembetűnőbb eltérést. Érdemes lenne
vizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amik motiválják a fiatalokat az egyre korábbi életkorban
kezdett szexualitásra.
A fenti tényezők ismeretében hatékonyabbá lehetne tenni az iskolai szexedukációs
programokat felhasználva ezeket az eredményeket és így újra kellene fogalmazni az iskolai
nemi nevelés tartalmát és területeit figyelemmel a gyerekek előzetes ismereteire és családi
hátterére.

Vizsgálatunk alapján már nem mondható ki, hogy a vallásnak protektív hatása lenne sem a
szexuális aktivitást, sem pedig a nemi élet kezdetét illetően, mivel azt találtuk, hogy közel
azonos százalékban élnek szexuális életet a vallásos (65,9%), illetve nem vallásos fiatalok
(66,5%), és az első élményszerzés időpontjában sem volt számottevő a különbség a két
csoport között. Ezért fontos lenne, hogy a felekezeti fenntartású iskolákban is korszerű nemi
nevelésre kerüljön sor, nem kerülve a vallásban tabuként kezelt témákat sem, hiszen a
probléma társadalmi szinten van jelen a mindennapokban.
A serdülők védekezési szokásaira vonatkozó eredményeink is azt bizonyítják, hogy szükség
lenne egy hatékonyabb szexedukációs programra, ami nem csak tudást, de a fiatalok
felelősségtudatát is növelné. Azt találtuk, hogy az általunk megkérdezett fiatalok 21%-a nem
védekezett az első alkalommal, amit a fiúk többsége azzal magyarázott, hogy nem érezték
fontosnak, míg a lányok azzal indokolták, hogy nem voltak felkészülve az aktusra. Hasonló
eredményekről számolt be egy hazai kutatás is, mely szerint a fiatalok 16%-a nem használt
semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (7).
A rendszeres nemi életet élőknek több mint egyharmada nem minden együttlét alkalmával
védekezik, ami magyarázatul szolgálhat a fiatalkorúak körében végzett művi terhesség
megszakítások magas számára.
Javaslatok
Összességében tehát elmondható, hogy szükséges lenne újra átgondolni a szervezett iskolai
szexedukációs programot és átdolgozni, hogy a fiatalok nemtől és iskolatípustól függetlenül
megfelelő szintű tudással vértezhessék fel magukat a szexualitás témakörében. Ez alól az
egyházi fenntartású iskoláknak sem szabadna kivételt képezniük, mert a vallásos hitélet ma
már nem jelent protektív hatást a fiatalok szexuális attitűdjét, aktivitását illetően. Ugyanakkor
fontosnak tartanánk, hogy a nevelésnek ez az aspektusa ne csak a 8. évfolyamosok
tananyagában jelenjen meg, hanem a serdülők szexuális szokásaira vonatkozó kutatások
eredményeit figyelembe véve akár már korábbi évfolyamok egészségnevelési programjaiban
is megjelenjen hangsúlyozva az értelem és érzelmek kapcsolatát.
Itt azonban felvetődik az a bizonytalansági faktor, hogy beszélhetünk-e valóban preventív
hatásról, vagy mely életkortól válna ez a tevékenység kontra produktívvá azáltal, hogy túl
korán irányítaná rá a figyelmet a szexualitásra.
Irodalomjegyzék

1. Aszmann Anna, Kovacsics Leila, Kökönyei Gyöngyi, Örkenyi Ágota, és mtsai:
Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Szexuális magatartás, 2007, 99-103.o
2. Németh Ágnes, Aszmann Anna, Halmai Réka, Kökönyei Gyöngyi és mtsai, Serdülőkorú
fiatalok egészsége és életmódja, Szexuális magatartás, 2010, 55-58.o
3. Simich Rita, Fábián Róbert: Fiatalok szexuális magatartása – III. rész, Veszélyeztetett korú
diákok prevenciós igényei és szükségletei, Iskola – egészségfejlesztés - szexedukáció,
Egészségfejlesztés, 2011 LII. Évfolyam, 4. szám 2-5.
4. Richard A. Crosby, Amy Hanson, Kristin Rager: The Protective Value of Parental Sex
Education: A Clinic-Based Exploratory Study of Adolescent Females, J Pediatr Adolesc
Gynecol, 2009, 22 189-192.
5.Gábor Edina, Kiss Judit: A drogfogyasztás hazai tendenciái a ’91-es évektől napjainkig 3.
Egészségfejlesztés, XLVII. Évfolyam, 2006. 4. szám, 7-13.
6. Gábor Edina, Kiss Judit: Mentális egészség és rizikómagatartás-formák összefüggései
serdülőkorúak körében, Egészségfejlesztés, XLVIII. Évfolyam, 2007. 1-2. szám, 26-31.
7.Gritz Arnoldné: Serdülő fiatalok szexuális kultúrájának felmérése és szex-edukációs
programjai Budapest XVII. Kerületében, Egészségfejlesztés, 2008 XLIX. Évfolyam, 5-
6.szám, 19-25.
8. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (2012.04.19)
9. Richard A. Crosby, Amy Hanson, Kristin Rager: The Protective Value of Parental Sex
Education: A Clinic-Based Exploratory Study of Adolescent Females, J Pediatr Adolesc
Gynecol, 2009, 22 189-192.