No full-text available
To read the full-text of this research,
you can request a copy directly from the author.
Társadalmi részvétel a helyi fejlesztési politikában ma gyar or szá gon: Fókuszban a civil/nonprofit szervezetek
... Fekete 2001), melyek a részvétel módszerei és feltételei (Reisinger 2010), illetve miként alakulnak az önkormányzati-civil együttműködések és partnerségi viszonyok (Csegény, Kákai 2001;Bullain, Csanády 2008). Ezen kutatásokban a mindenhol hivatkozott arnsteini lépcsőfokok 1 (Arnstein 1969) normatív megközelítése szolgál az elemzés alapjául, a tanulmányok döntő többsége a formai megvalósulások számbavételén keresztül az esetek teljes skálájának leírására törekszik (Ongjerth 1999;Reisinger 2012). Ezen aspektusok előnyeinek és hátrányainak bemutatása helyett e tanulmány a társadalmi részvételt a városi szintnél tágabb folyamatok eredményeként értelmezi. ...
A társadalmi részvétel mindig is a kortárs városkutatások népszerű témája volt. A városfejlesztési beavatkozásokban a társadalmi részvételt általában a városi színtéren folyó konszenzuson vagy konfliktuson alapuló véleménynyilvánítási folyamatnak tekintik; a hazai vizsgálatok változatos megközelítési módokat alkalmaztak e mechanizmusok feltérképezésére. Jelen tanulmány a társadalmi részvételt a városi szintnél tágabb folyamatok eredményeként értelmezi. Az elemzés előterébe a társadalmi részvételt alakító strukturális és narratív tényezők kerülnek: a politikai-gazdasági fordulópontok és helyi hatalmi dinamikák alakulása, valamint a döntéshozói és szakmai elképzelések a társadalmi részvétel szerepéről. Az elméleti megközelítés két elemzési szempontot alkalmaz: (1) hogyan változott az állami döntéshozatal léptékeinek hierarchiája, és (2) ez hogyan hatott az állam és a civil szféra viszonyrendszerére.
A tanulmány ezek alapján három városfejlesztési korszakot különböztet meg. Az első időszakot a rendszerváltást követő tömeges privatizáció évei definiálják, amit leginkább a fizikai beavatkozások jellemeznek. A második korszak a 2000-es évek közepétől kezdve a városfejlesztés partnerségi modelljével való kísérletezés időszaka, ahol a civil csoportok bevonása az egyenlőtlenségek csökkentését és a városfejlesztés szociális oldalának erősítését szolgálta. Az utolsó, a 2008-as gazdasági és világválság kibontakozását követő korszakot a recentralizáció és a nemzeti lépték megerősödése teszi jellegzetessé. A cikk bevezetésként áttekintést nyújt a társadalmi részvétel témájának relevanciájáról és a tanulmány felépítéséről. Ezt követően a felhasznált fogalmi és elméleti keretet mutatja be a szakirodalom áttekintésének segítségével. A továbbiakban a tanulmány a három korszak néhány jellegzetességét tárja fel budapesti példákon keresztül. Végezetül, a cikk összegző részében az elemzés következtetései kiemelik a gazdasági szerkezetátalakítás hatásait, az állam meghatározó szerepét a civil társadalmi igények becsatornázásában, valamint az társadalmi részvétel lehetőségeit a változó strukturális feltételek összefüggésében.
... Számos elemzés bizonyítja, hogy a társadalmi részvétel a hazai helyi tervezési folyamatokban messze nem problémamentes (Bajmócy et al., 2017;Csanádi et al., 2010;Földi, 2009;Reisinger, 2010Reisinger, , 2012Szirmai-Szépvölgyi, 2007). Adott esetben már az is kérdés, hogy van-e egyáltalán részvétel. ...
Egy-egy helyi fejlesztési projekt megítélése sokszor ellentmondásos. Amíg a szakirodalom a társadalmi részvétel kiterjesztése és az együttműködés mellett érvel, addig a gyakorlatban azt látjuk, hogy sok helyi fejlesztési projekt a lakosság és a civil szervezetek heves ellenállását váltja ki. Tanulmányunkban nem a társadalmi részvétel szükségessége mellett kívánunk érvelni, hanem a társadalmi részvétel különböző megjelenési módjait és az egyes szereplők befolyásolásra való hatalmát szeretnénk feltérképezni. E célból három helyi fejlesztési esettanulmányt vizsgálunk meg: egy bevásárlóközpont, egy fürdőkomplexum építését és egy piactér felújítását. Elsősorban azokat a sarokpontokat szeretnénk azonosítani, ahol alapvetően eltérhet a különböző hatalommal bíró szereplők értelmezése. Úgy gondoljuk, ezek felismerése közelebb vihet egy gyümölcsözőbb helyi fejlesztési diskurzus kialakításához.
... Számos elemzés bizonyítja, hogy a társadalmi részvétel a hazai helyi tervezési folyamatokban messze nem problémamentes ( Bajmócy et al., 2017;Csanádi et al., 2010;Földi, 2009;Reisinger, 2010Reisinger, , 2012Szirmai-Szépvölgyi, 2007). Adott esetben már az is kér- dés, hogy van-e egyáltalán részvétel. ...
A teljes lapszám letölthető: http://replika.hu/replika/100
The centenary volume of Replika discusses various participatory and collaborative practices and research approaches devised with stakeholders that are usually applied in social sciences. This thematic edition opens with the diverse answers received to the following question: ‘According to your qualified experience and practices, what is the significance of participation by non-academic experts, co-researchers, experimental or “laic” researchers, or collaborating with them in any scientific work on your field of expertise?’ Our questionnaire and a thematic session aimed to examine the problematics of participation and collaboration, while also placing them into the context of definitive challenges and practices of social sciences. Our objective was to create an overview to better illustrate the participatory perspective and varied collaborating practices applied in different fields of social sciences, as well as the disciplinary endeavours, related possibilities, obstacles and lessons, not to mention dilemmas of participation, as such. The introductory paper, as designed, places the papers published in this issue into a broader context, setting the relationship and connection between the answers to the questionnaire and the studies. The present work discusses the content of the concept of participation, and the involvement of stakeholders (with the inevitable treatment of topics such as power and knowledge creation), partly in the context of the historical transformation of cultural anthropology. Interviews taken with action researchers from various fields do complete the lessons from academic literature.
A lapszámbeli tanulmányok letölthetők: http://replika.hu/replika/100
The centenary volume of Replika discusses various participatory and collaborating practices and research approaches devised with stakeholders that are usually applied in social sciences. Th is thematic edition opens with the diverse answers received to the following question: ‘According to your qualified experience and practices, what is the significance of participation by non-academic experts, co-researchers, experimental or “laic” researchers, or collaborating with them in any scientific work on your field of expertise?’ Our questionnaire and a thematic session aimed to examine the problematics of participation and collaboration, while also placing them into the context of definitive challenges and practices of social sciences. Our objective was to create an overview to better illustrate the participatory perspective and varied collaborating practices applied in different fields of social sciences, as well as the disciplinary endeavours, related possibilities, obstacles and lessons, not to mention dilemmas of participation, as such.
he target of our study is to examine the
possibilities as well as the limitations of
the application alternative composite
indicators. Our study focuses on what kind
of relations the indicators are in; to what
extent they can substitute the GDP and
what kind of morals can be indicated for
Hungary. The basic question of our
research is how possible is to group
countries clearly based on the values of
alternative indicators. In this study three
composite indicators (HDI, HPI, EPI) and
the ecological footprint and GDP trends
were examined. In the first phase of our
research, we revealed that these indicators
could be observed in pairs to linear
relationship; the Pearson’s correlation
index values are shown in the correlation
matrix. Based on our analysis, these two
indicators are independent from each other
and also independent from the GDP; these
are the HPI and the EPI. The classification
of countries was performed using cluster
analysis. Based on the three-cluster model,
a specific path of development was
determined in Latin America, which proves
a useful experience for Hungary.
http://greeneconomy.karolyrobert.hu/sites/greeneconomy.foiskola.krf/files/upload/03_Szigeti_2.pdf
There is growing interest in involving the public in decisions about rationing health care. But who are the public, why should they be involved and how might this be achieved? This paper reviews an innovative new technique for involving the public in healthcare decisions, called citizens' juries. Despite some limitations, the experience of a number of pilots suggest that given enough time and information, the public is willing and able to engage in debates about the allocation of finite resources for health care. As there are no right or wrong answers in health care choices, it is vital that the decision making process has legitimacy, and that the public has an opportunity to be involved.