... White (2011) 1970-es évek óta kutatják, többféle elnevezéssel (ökológiai én, ideális létállapot, én-megvalósítás, ökológiai érzékenység); meghatározásához mélyökológiai, ökozófiai előzmények összefoglalása: mély tudatosság az egyénnek a nem emberi természeti létezőkhöz fűződő biológiai, ökológiai, érzelmi és spirituális kapcsolatairól; a nem emberi természet önértékének tisztelete; mély aggodalom a természet pusztítása miatt és ennek racionális megértéssel, aktív, érzelmi, pszicho-spirituális viszonyulással történő kezelése; késztetés az emberen túli fogalmak megértésére a természethez való tapasztalati, érzelmi kapcsolódás által mélyökológia, ökozófia Naess (1989) és Leff (1978), Devall -Sessions (1985), Devall (1988), Drengson (1989), Milbraith (1989), Beck (1995Beck ( , 1999, Bragg (1996), Morris (2002), Hill et al (2004), O'Sullivan -Taylor (2004), Uhl (2004), Ims (2015) filozófiai és egyben cselekvő megközelítés; a rövid távú problémákra koncentráló, a környezetszennyezést, az erőforrások kimerülését technológiai megoldásokkal orvosolhatónak tartó környezeti gondolkodás ("sekély" ökológia) helyett a problémák gyökerének feltárására, a fennálló redukcionista, antropocentrikus ideológia, az egyén énképének újrafogalmazására, a gondolkodásmód radikális megváltoztatására van szükség; a megoldás a pluralista ökofilozófián (alapértékei: összetettség, sokféleség, szimbiózis, egység) és az ökozófiának nevezett személyes megközelítésen alapul. Az ökozófiában az ökológia és a gazdaság egyenrangú, és minden ember képes meghatározni világképét, értékeit, és azok szerint cselekedni, felelősséget vállalni ökológiai közgazdaságtan Polányi (2004Polányi ( [1944), Boulding (1966), Schumacher (1991), Costanza (1997), Georgescu-Roegen (2002), Daly -Farley (2004) Goodpaster (1990), Hoffman (1991), Brenkert (1995) az üzleti világ a szabad piaci rendszerrel és a gazdasági társaságok nyereségmaximalizáló természetével összefüggő sajátos etikája miatt nem képes környezetileg felelősen működni (közgazdasági modell); a vállalatok morális cselekvők is, akiknek társadalmilag, környezetileg felelősen kell viselkedniük a károkozás minimalizálására, a környezeti problémák megoldására (moralista modell); ehhez biocentrikus vállalati etikára, valamint a vállalat környezeti lelkiismeretéből kifejlődő globális tudatosságra van szükség; a gazdaság és a vállalatok belső törvényszerűségei (vállalkozási attitűdök, értékek, bürokratikus üzleti struktúrák, rövid távú nyereség-és növekedés-érdekeltség, erőforráskihasználás, specializáció, árverseny) miatt a morális cselekvés nehéz, alapvető változás kell: például elszámoltathatóság erősítése, a racionalitás kibővítése, demokratizálás, nyitottság, környezetvédelem, fenntartható fejlődés ...