Article

A kortársi versengés és problémamegoldás jellemzői serdülők körében*

Authors:
To read the full-text of this research, you can request a copy directly from the authors.

Abstract

A vizsgálat célja a kortársakkal kapcsolatos versengés és szociálisprobléma-megoldás kapcsolatának feltárása volt 12, 14, 16 és 18 évesek (N=850) körében. A versengés öt dimenziójának (viszonyulás, idő/győztes, esélyesség, szabálybetartás, funkció) jellemzőit egy általunk kidolgozott kérdőívvel (Versengés kérdőív — K asik és F ÜlÖp , 2013) vizsgáltuk. A szociálisprobléma-megoldás mérésére egy adaptált kérdőívet (Social Problem Solving Inventory — D’Z urilla , N ezu és M aydeu -O livares , 2002) használtunk, amellyel a problémamegoldás pozitív és negatív orientációja, valamint három stílusa (racionalitás, impulzivitás, elkerülés) azonosítható. A tanulók önjellemzése mellett a szülők (anyák, N=850) és a pedagógusok (N=35) is értékelték a diákokat ugyanazokkal a kérdőívekkel. Az önjellemzéshez képest a pedagógusok alul-, az anyák felülértékelték a diákokat, a versengésnél leginkább a szabálybetartás, a problémamegoldásnál a pozitív orientáció esetében. Az összevont mutató (három értékelő átlaga) alapján a 12 és a 14, valamint a 16 és a 18 évesek rendelkeznek hasonló jellemzőkkel a legtöbb dimenzió mentén. Jelentős különbségek e két csoport között azonosíthatók, például a negatív orientáció és a szabálybetartás az idősebbekre, a pozitív orientáció és a versengés idejének fontossága a fiatalabbakra jellemzőbb. A versengés és a problémamegoldás dimenzióinak kapcsolata az életkorral fokozatosan erősödik.

No full-text available

Request Full-text Paper PDF

To read the full-text of this research,
you can request a copy directly from the authors.

Article
There are several available questionnaires that measure negative problem orientation with one factor. Our aim was to create a multifactor questionnaire that enables a more detailed and reliable analysis of interpersonal problems and one's negative orientation toward their solutions in adolescence. We carried out two data collections during the development of the questionnaire (N2016 = 952, N2017 = 835) among 12-, 15- and 18-year-olds. The tested statements were chosen based on the category system of an earlier pilot research, as well as students’ and professionals’ statements, which were then organised into a factor structure. To analyse convergent and discriminative validity, the Social Problem-Solving Inventory — Revised (SPSI-R; D'Zurilla et al., 2002) was used. EFA and CFA greatly support the theoretical factor structure, and the SEM also confirmed what had been thought about the system of connections of the latent dimensions. The result of the questionnaire development is the 21-item, six-factor NEGORI (Negative Orientation Questionnaire), which bears good reliability indexes in all age groups and can measure the following aspects within negative orientation: negative self-efficacy; negative consequences; positive consequences; habits, pattern; waiting; fending off the problem. We gained different and more detailed information as compared to previous data related to age and gender.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.