Short presentation of life cycle of earth construction

Full text

ANYAGTECHNOLÓGIA  MATERIALS TECHNOLOGY
A vályogépítés életciklusainak
rövid bemutatása
O. CSICSELY ÁGNES  BME, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék  csicsely@szt.bme.hu
Érkezett: 2011.06.28.  Received: 28.06.2011.
Short presentation of life cycle of earth construction
It is hard to determine in numbers the energy requirement of clay masonry during its life cycles,
although it is very clear that every life cycle requires hardly any or no energy at all, therefore has
less impact on the environment. Whereas the majority of more energy consuming procedures
can be replaced by human work thus creating more jobs. On areas where there is no inland water
or danger of flood adobe architecture has a reason for existence. Due to the economic crisis,
there are less and less houses built in Hungary today. There are many families though, who may
even have land to built on, would be glad to have their houses built by using locally available,
no expensive building materials with perhaps the supervision of a skilled builder. In such cases
adobe and demolished materials could evidently be applied.
In case of building family houses, clay masonry attracts the use of other natural materials. For
example timber roof instead of reinforced concrete slab or wooden openings instead of plastic
ones, etc… match better to clay masonry.
There is no need to put aside adobe neither in case of storey houses, where adobe can be used
as partition walls in flats and offices and in communal areas creating artistically designed resting
places of a pleasant inner climate.
Keywords: clay masonry, Life Cycle Assessment, primer energy requirement, sustainable construction
O. CSICSELY Ágnes PhD
egyetemi adjunktus a BME, Építészmérnöki Kar,
Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén.
2006-ban védte meg a doktori disszertációját,
amelynek címe: Vályogfalak teherbírásának
kísérleti és elméleti vizsgálata.
1999-ben okleveles építészmérnök diplomát
szerezett a BME-n.
A fenntartható építészet
Az építőiparban napjainkban természetesebbé vált a környe-
zet kímélő szemléletmód és a fenntartható építészet követelmé-
nye. A fenntarthatóság fogalma az építészet mellett a minden-
napjainkban is megjelenik. Igen sokan próbálják felhívni az
emberek  gyelmét a környezet védelemére és a fenntartható
fejlődésre, ami sok esetben csak reklámfogásnak tűnik, valós
tartalom nincs mögötte.
Dr. Lányi Erzsébet értelmezése szerint a fenntarthatónak
nevezett építészet feladata: az ökológiai szempontoknak, a
fenntartható fejlődés elveinek és az emberi egészség védelmé-
nek biztosítása az épületek tervezése, megvalósítása, használa-
ta, felújítása és bontása során, vagyis teljes életciklusában. A
fenntartható fejlődés elvei a következők: reduce, converse,
recycling, (RCR) azaz csökkenteni az erőforrás felhasználást,
megőrizni a természeti és kulturális értékeket, visszaforgatni
illetve többször felhasználni a természeti erőforrásokat. A
fenntartható építészet eszközei a következők: a takarékos terü-
let- és energia-felhasználás, környezetbarát építőanyagok és
épületszerkezetek beépítése, szelíd technológiák alkalmazása
és a fenntartható épülethasználat (Lányi, 2010).
Úgy gondolom, van remény 2011-ben a fenntartható építé-
szet ről beszélni Magyarországon akkor, amikor a szakmai zsűri
az „Év háza 2010” pályázat nyertesének egy alacsony ener-
giafelhasználású budakeszi családi házat választott (1. ábra).
A ház falának rétegrendje a következő: 25 cm bontott tégla,
mint teherhordó fal, 30 cm újrahasznosított papír, vagy cel-
lulóz hőszigetelés, és 12 cm bontott tégla homlokzatburkolat.
Az épületet pellet kazánnal fűtik, a telken belül saját szennyvíz-
tisztítót alakítottak ki. A zsűri díjazta bővíthető koncepciót, a
szerény eszközökkel megoldott, de ugyanakkor magas szín-
vonalú tervezést, valamint a környezettudatos elveket bátran
felvállaló építészeti hozzáállást.
1. ábra Az „Év lakóháza 2010” díj nyertese (Építészek: Bártfai-Szabó Gábor és
Bártfai-Szabó Orsolya, forrás: www.epulettar.hu/cikk/4760.aspx)
Fig. 1.  e winner of „House of the year 2010”
Medgyasszay Péter szalmával hőszigetelt favázas vályoghá-
za szerepelt az Európai Építészek Szövetsége (ACE) 20 éves
jubileumi fennállásának alkalmából szervezett, az európai
fenntartható építészetet bemutató kiállításán Brüsszelben (2.
ábra). A ház főleg természetes anyagokból épült, amelyek nem
rendelkeznek építési (ÉME) engedéllyel, hivatalosan, a magyar
jogrend szerint nem is épülhetett volna meg. Az, hogy mégis
áll, és kiállításon szerepelhetett csak a műszaki előadó enge-
dékenységének köszönhető.
A galgahévízi ökofalu lakói az elsők, akik a fenntartható
fejlődést  gyelembe vették a Szabályozási Tervük készítésében.
Rögzítették a zöldfelületek arányát, megszabták, hogy az épül-
etek csak olyan anyagokból épülhetnek, amelyek primer energia-
hordozó mennyisége nem haladja meg a 400 kWh/m2 beépített
alapterületre vonatkozó értékét. Az épületek fűtő-hűtőenergia
szükséglete nem haladhatja meg a 70 kWh/m2/év mennyiséget.
A Szabályozás szól még a levegőtisztaság, a felszín alatti vizek,
42
|
építôanyag
építôanyag
 2011/3–4  63. évf. 3–4. szám
http://dx.doi.org/10.14382/epitoanyag-jsbcm.2011.7

MATERIALS TECHNOLOGY  ANYAGTECHNOLÓGIA
63. évf. 3–4. szám  2011/3–4 
építôanyag
építôanyag
|
43
a talaj és a föld védelméről valamint a hulladékkezelésről is. A
faluban jelenleg öt család lakik, készül egy 16 lakásos társasház,
és elvileg a telkek nagy része elkelt. Ebből is látható, hogy Mag-
yarországon is élhető lehet egy ökofalu.
2. ábra Magyarkúti szalmabála hőszigetelésű favázas vályogház
(forrás: epiteszforum.hu/node/17347)
Fig. 2. Straw bale insulated, timber frame adobe house in Magyarkút
20-20-20
Felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos a fenntartható épí-
tészetben a vályogról beszélni. Azért mert a vályog minden
szempontból környezetbarát építőanyagnak tekinthető. A vá-
lyogfalú épület nemcsak a benne élő emberekre hat pozitívan
belső, kellemes klímájával, hanem a környezetre is kedvező ha-
tással van, mivel alacsony a primer energiafelhasználása, újra-
hasznosítható építőanyag, ugyanakkor, ha nincs rá szükség,
akkor visszaforgatható a természetbe.
De miért is fontos az energia? A legtöbb statisztika szerint az
európai országok energiafogyasztásuk 40%-át az épületek lé-
tesítésére és üzemeltetésére fordítják, ugyanakkor ez a szektor
felelős a magas CO2 kibocsátásért is. Ezért az Európai Parlament
és Tanács 2007-ben elfogadott egy átfogó éghajlat- és ener gia
„csomagot”, amely miden tagállamra, így Magyarországra is
vonatkozik. Mit is jelent a 20-20-20? A csomag cél ként tűzte ki
azt, hogy a tagországokban 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az
energiafogyasztást, 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátását, és 20%-kal kell növelni a megújuló
energiaforrások alkalmazását. Az Európai Parlament azt vár-
ja ettől a szabályozástól, hogy a keve sebb energiaigény miatt
kevésbé fog függni Európa az energia importőröktől, kevés-
bé szennyezi a környezetet, és így az emberek energiaszámlái
csökkenhetnek, a megtakarításokból pedig új munkahelyeket
lehet teremteni és egyéb fejlesztéseket lehet végrehajtani.
Ez azt jelenti, hogy 2018-tól az összes új állami épületnek,
2020-tól pedig az összes új épületnek nulla- vagy alacsony
ener giafelhasználásúnak kell lennie. Azt is próbálják szabá-
lyozni, hogy az energiák egy részét megújuló forrásból kell fe-
dezni. Sajnos azonban ma még nincs meghatározva mit jelent
az alacsony energiafelhasználású ház, mekkora az az érték, ami
alacsonynak tekinthető, illetve mi az, ami beleszámít az ener-
giamérlegbe.
Az 1. táblázatban néhány, ma Magyarországon alkalma-
zott falnak vizsgáltam meg a kumulatív energiaigényét. A
falak rétegrendjét úgy próbáltam kialakítani, hogy a 2012-
ben bevezetendő 0,30 W/m2K hőátbocsátási tényező értéknek
megfeleljenek. A kumulatív energiaigény az adott építőanyag,
vagy jelen esetben egy fal környezetre gyakorolt hatását egy
olyan primer energiával megadott paraméterrel jellemzi, amely
magába foglalja az előállításhoz, felhasználáshoz, használathoz
és bontáshoz közvetlenül és közvetve felhasznált energiának
az élettartam egy évére jutó hányadát, valamint az egy évi hő-
vesz teség fedezéséhez szükséges fűtési energiaigényét. A szá-
mításhoz Tiderenczl-Medgyasszay-Szalay-Zorkóczy által ki-
fej lesztett, a magyar építőanyagokra vonatkozó pri mer ener gia
tartalmakat vettem alapul. Az adott építőanyagok esetén  gye-
lembe vettem a szállítás környezetterhelését is Szalay Zsuzsa
módszere alapján. A kapott értékeket az adott fal élettar-
tamának függvényében összegeztem, majd az egy évre vonat-
kozóan adtam meg a kumulatív energiaigényt.
Rétegrendek Hőátbo -
csátási
tényező
[W/m2K]
Élet -
tartam
[év]
Kumulált
energia-
igény egy
évre vetítve
[kWh/m2év]
3 réteg meszelés
0,27 80 0,94
3 cm vályog vakolat
45 cm helyszíni vert fal
12 cm cellulóz hőszigetelés
12 cm bontott tégla burkolat
3 réteg meszelés
0,16 50 5,63
3 cm vályog vakolat
15 cm vályogtégla fal+fa falváz
35 cm szalma hőszigetelés
3 cm vályog vakolat
3 réteg meszelés
2 réteg diszperziós festés
0,28 100 5,89
1,5 cm cementvakolat
38 cm kerámia falazóblokk
8 cm kőzetgyapot hőszigetelés
1,5 cm cementvakolat
2,4 cm faburkolat
2 réteg diszperziós festés
0,30 100 11,03
1,5 cm cementvakolat
38 cm kerámia falazóblokk
1,5 cm cementvakolat
8 cm polisztirol hőszigetelés
5 mm nemesvakolat
2 réteg diszperziós festés
0,30 100 13,70
1,5 cm cementvakolat
51 cm kisméretű kerámia fal
1,5 cm cementvakolat
8 cm polisztirol hőszigetelés
5 mm nemesvakolat
1,8 cm gipszkarton belső burkolat
0,16 50 20,16
16 cm kőzetgyapot hőszigetelés+fa
falváz
6 cm polisztirol hőszigetelés
1,25 cm gipszkarton lemez
6 mm nemesvakolat
1. táblázat Az eltérő falazat típusokhoz tartozó kumulált energiaigények
Table 1. Cumulated energy requirements of di erent wall layers

ANYAGTECHNOLÓGIA  MATERIALS TECHNOLOGY
44
|
építôanyag
építôanyag
 2011/3–4  63. évf. 3–4. szám
Két fal hőátbocsátási értéke tér el nagyban a 0,30 W/m2K-
től, mindkét esetben az építési technológia szabja meg hő szi-
getelések vastagságát, így a hőátbocsátás alacsony értékét is. Ha
a második rétegrend esetében a szalmabála hőszigetelés vastag-
ságát úgy csökkentem le, hogy a hőátbocsátási tényező értéke
0,30 W/m2K legyen, akkor a kumulatív energiaigény gyakor-
latilag alig változik. Ennek oka az, hogy a szalma hulladéknak
minősül, a környezetterhelése csak a szállításból adódik. Az
utolsó rétegrend esetén is elvégeztem ezt a vizsgálatot, ott
jelentősebb volt a változás, cca. 5 kWh/m2év volt a kumulatív
energiaigény csökkenése, de a könnyűszerkezetes fa rétegrend
abban az esetben is az utolsó helyen szerepelne.
A számításokból azt kaptam, hogy a vályogfalazatoknak
nagyon kedvező a kumulatív energiaigényük. Az égetett
falazóblokkból készült falazatok mesterséges hőszigetelő anya-
gokkal együtt alkalmazva már sokkal nagyobb környezetter-
helést jelentenek. A legnagyobb értéket a könnyűszerkezetes
fa rétegrend esetén kaptam, ez a hőszigetelésnek és a kétoldali
gipszkarton falburkolatnak köszönhető.
A vályog és a természetes építőanyagok azért kedvező-
ek, mert a beépített energiatartalmuk nagyon alacsony. A jó
tá jolású és építészeti kialakítású házban a megfelelő vastagsá-
gú, hőszigeteléssel ellátott falak üzemeltetési energiaigénye is
ala csony. Ugyanakkor a felhasznált energia egy részét könnyen
le het megújuló forrásokból fedezni (fotovoltaikus elemekből,
nap kollektorokból), ami így kevésbé terheli a környezetet.
A vályogfalak életciklusai
Az építőanyagok, az épületek környezetre gyakorolt hatását
életciklus-elemzésekkel érdemes vizsgálni. Az életciklus-elem-
zés (Life Cycle Assessment – LCA) olyan tudományosan elis-
mert módszer, amely segítségével vizsgálni lehet egy termék
– jelen esetben építőanyag, épületszerkezet vagy épület – teljes
életútja során a környezetre gyakorolt potenciális hatásait. Egy
építőanyag esetében az életút a nyersanyag bányászattól, előké-
szítéstől és gyártástól kezdődően a termék szállítását, beépíté-
sét, majd használatát, karbantartását és legvégül a bontását, az
elbontott anyag szállítását, hulladékkezelését jelenti.
Épületek esetében nem szerencsés csak egy építőanyagot
ki vá lasztani, hiszen egy ház összetett, jobban mondva össze-
épített rendszerként működik. A szakirodalomban bőven ta-
lálunk példákat lakóépületekre, valamint falakra vonatkozó
életciklus-elemezésekre is. Nekem nem volt célom ezeket a
tanulmányokat megismételni, inkább a vályogfalak életciklus
szakaszait kívánom bemutatni.
Az alapanyag: a vályog
A vályog alatt minden esetben a természetben előforduló
agyagos talaj és hozzáadott tulajdonság-módosító adalékok
(homokos-kavics, mész, cement, növényi rostok, stb.) vizes
keverékét értem. A tulajdonság-módosító anyagok tovább osz-
tályozhatók aszerint, hogy milyen a módosító hatásuk. Ezek
lehetnek szilárdságot növelő (szalma, nád), hőszigetelést nö-
velő- (szalma, nád, fűrészpor stb.) és ún. stabilizáló- (mész,
cement) anyagok. Ugyanakkor a szerves adalékok nemcsak a
hőszigetelést javítják, hanem a fajhőt is növelik. Az agyagé kb.
0,85 kJ/kgK, sok szerves anyaggal ez felmehet 1,15-re, ami azt
jelenti, hogy ilyen arányban nő a falazat hőtároló képessége is.
A tiszta agyagtalaj építésre nem alkalmas, ezért mindig
valamilyen tulajdonság-módosító adalékot kell hozzáadni,
ugyanakkor a legtöbb esetben nem tisztán agyag, hanem va-
lamilyen más kötött talajjal (lösz, iszap) vagy szemcsés talajjal
(homok, homokliszt) együtt fordul elő.
A tulajdonságmódosító adalékok alkalmazásának megválasz-
tását az adott vályog építési technológiája és az elérni kívánt új
tulajdonságok határozzák meg (pl.: a szalma kis mennyiségben
növeli a húzószilárdságot, nagy mennyiségben pedig a vályog
hőszigetelő képességét javítja). A sokféle tulajdonságmódosító
adalékot a 2. táblázatban foglaltam össze.
Anyagok
csoportosítása Példák
Szervetlen
természetes agyag, homokos-kavics
Szerves
természetes
szalma, nád, törek, fűrészpor, fenyőapríték, faforgács,
kender- és lenrostok, vessző, karó, állati származék
(savó, vizelet, vér, trágya), jutaszövet, lenolaj
Szervetlen
mesterséges cement, mész, gipsz, samott liszt
Szerves
mesterséges bitumen, papírőrlemény
2. táblázat Tulajdonságmódosító adalékok összefoglalása
Table 2. Summary of quality modifying additives
Jelenleg is folynak kutatások az agyag környezetbarát kinye-
réséhez. A kavicsbányászat mellékterméke tulajdonképpen az
iszapos-agyag, ami a kavics tisztítása során visszamarad. A ku-
tatás célja az iszapos-agyag építőipari felhasználása úgy, mint
préselt és stabilizált vályogtégla.
A vályog, mint építőanyag
A vályog általános alkalmazására és méretezésére hatályos
szabvány hazánkban nincs. Németországban az 1950-es évek-
ben volt érvényes DIN szabvány, ma a Lehmbau Regeln (A
vályogépítés szabályai), mint műszaki irányelv van érvényben.
Ez magyar nyelven is megjelent a Medgyasszay-Novák (2006)
könyv függelékeként. Magyarországon napjainkban még sem-
milyen szabályozás nem rendelkezik a vályog alkalmazásáról,
tulajdonságairól. Ezen rendelkezések hiányában csak irodalmi
adatokra és tapasztalati úton szerzett értékekre lehet támasz-
kodni a tervezés és kivitelezés során. Külön gondot jelent, hogy
a vályogépítésben nagy tapasztalattal rendelkező generációk
tudása, anyagismerete – amely területenként eltérő – mára
nagyrészt feledésbe merült. Ahhoz azonban, hogy a vályog
beépíthető legyen, vonatkozó hatályos magyar szabvány híján
rendelkeznie kell ún. „Építőipari Műszaki Engedéllyel” (ÉME).
A nagyobb téglagyártó cégek ezt be tudják szerezni, de az
önerős építkezéseknél egy ilyen engedély beszerzése komoly
anyagi nehézségekbe ütközik. Valahol érthető a hatóságok ag-
godalma, mert ha kiadnak egy vályogházra építési engedélyt,
amivel később történik valami, akkor azért felelősséget kell
vállalniuk. Másrészt azt is meg lehet érteni, hogy senki nem
akar olyan házat építeni, ami utána lakhatatlan, de nincs any-
nyi pénze, hogy a minősítéseket beszerezze. Dániában ez úgy

MATERIALS TECHNOLOGY  ANYAGTECHNOLÓGIA
63. évf. 3–4. szám  2011/3–4 
építôanyag
építôanyag
|
45
működik, hogyha olyan anyagokból építenek fel egy épületet,
aminek nincs minősítése, de a ház áll két évig, akkor megkapja
az engedélyt.
Magyarországon van egy állásfoglalás, amely bizonyos
keretek között megengedi a vályog épületek építését, de eh-
hez szükséges a tervező felelősségvállalása és a helyi építésügyi
előadó jóindulata is. Az Étv. 41. §-ának (1) és (2) bekezdései
sze rint: „Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak
a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-igazolással
lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. A megfelelőség-igazolás
annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a ter-
vezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó
d) pontban megfogalmazott »egyedi (nem sorozatban gyártott)
termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt követelmé-
nyeket«.”
„A természetes építőanyagok általában nem szabványosí-
tott termékek. Legfeljebb a különböző faanyagokra léteznek
szabványok, de pl. a deszka- vagy zsindelyfedésre illetve, a vá-
lyogszerkezetekre nem. Ebből következik, hogy – más, nem
szab ványosított építési termékekhez hasonlóan – a természetes
anyagok építési célú alkalmazása esetében sem lehet eltekinteni a
szabványt pótló építőipari műszaki engedély (ÉME) [vagy az eu-
rópai műszaki engedély (ETA)] kidolgoztatásától. Ettől legfeljebb
egy esetben lehet eltérni, a nem sorozatban gyártott, egyedi termék
esetén. Ekkor a konkrét és részletes gyártmánytervet lehet egyedi
műszaki speci kációnak tekinteni. Ilyen esetben az erre a felada-
tra jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell pontosan és részle-
tesen meghatározni a felhasználandó anyag elvárt
tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás
és a beépítés feltételeit, az alkalmazás műszaki me-
goldásit és a felhasznált anyagok és/vagy a készter-
mék megfelelősége (minősége) ellenőrzésének mód-
ját, – a körülmények és az alkalmazott szerkezetnek
megfelelő részletességgel. A tervezőnek tehát,
felelősséget kell vállalnia a természetes építőanyagra
vonatkozó részletes, egyedi műszaki speci káció
teljességéért és szakszerűségéért is.”
Az alábbiakban bemutatok néhány, a szakiro-
dalomban fellelhető, az építők számára fontos
műszaki paramétert a vályogra és összehasonlítás-
ként egyéb falazóanyagokra vonatkozóan. A szám-
értékek bemutatása tájékoztató jellegű, az építés
helyszínén található agyag tulajdonságait helyszíni
vizsgálattal vagy laboratóriumi kísérletekkel kell
megállapítani. A különböző vályogfajták szilárdsá-
ga függ a testsűrűségétől, az összetevők arányától. A testsűrű-
ség a vályog hővezetési képességét is befolyásolja. A testsűrűség
szerinti osztályba sorolást és a hozzájuk rendelt szilárdsági és
egyéb hőtechnikai jellemzőit a 3. táblázat tartalmazza.
Kísérleteket végeztem (3. ábra) az eltérő összetételű kisüze-
mi és téglagyári vályog falelemek nyomószilárdsági vizsgála-
tára. Ezekben a kísérletekben megállapítható volt, hogy a vá-
lyog falelemekre ugyanúgy alkalmazható a jelenleg érvényben
lévő „Falazatok vizsgálati módszereit” tartalmazó Eurocode
szabvány. Azt is megállapítottam, hogy a vályog viselkedését
az alakváltozásra lágyuló anyagmodellel írja le, így a falazatok
mértezése – az adott vályogfalra vonatkozó nyomószilárdsági
érték ismerete mellett – hagyományos módon végezhető el.
A könnyűvályogot a hazai gyakorlatban jelenleg a favázas
épületek kitöltő falazataként alkalmazzák, mivel kicsi a szilárd-
sága, viszont hőszigetelő képessége jelentős. A nehéz vályogot
teherhordó falazatként építik, de kevésbé jó hőszigetelő képes-
sége miatt kiegészítő hőszigeteléssel látják el.
Az építés folyamata
A föld- és vályogépítés két eltérő építéstechnológia megkü-
lönböztetése. A földépítés során a természetben található for-
mában használják fel az építési anyagot, míg a vályogépítésben,
a természetben előforduló agyaghoz különböző szerves, főképp
szálas anyagokat kevernek (például: szalma, törek, nád, fűrész-
por) annak érdekében, hogy az anyag hőtechnikai, szilárdsági,
állékonysági tulajdonságait kedvezően befolyásolják.
Anyag Testsűrűség
ρ; [kg/m3]Nyomószilárdság
fy; [N/mm2]Hővezetési tényező
λ; [W/m.K] Fajhő
c; [kW.s/kg.K] Páradiffúziós tényező
δ; [kg/ms.Pa.10-9]
Könnyűvályog 1200 1,0 0,47 1,2 0,034
Szalmás vályog 1600 2,0 0,73 1,1 0,025
Tömör vályog 2000 4,0 1,13 1,0 0,017
Soküreges tégla 800 7,0 0,41 1,0 0,057
Tömör tégla 1700 10,0 0,72 1,0 0,017
Fa 600 1,8 0,20 2,1 0,024
Beton 2400 13,0 1,51 1,0 0,009
3. táblázat Az egyes építőanyagok műszaki adatai (Medgyasszay, Novák, 2006)
Table 3. Technical data of some building materials
3. ábra a) A laboratóriumi vizsgálat bemutatása téglagyári vályog esetén; b) A falelem feszültség-alak-
változás diagramjai; c) A mérési helyek alaprajza
Fig. 3. a) Display of a Laboratory test performed on adobe from a brick plant; b) Diagrams of tension-
deformation of the wall piece; c) Layout of the measuring points
ab
c

ANYAGTECHNOLÓGIA  MATERIALS TECHNOLOGY
46
|
építôanyag
építôanyag
 2011/3–4  63. évf. 3–4. szám
A ma építészetében megtalálhatóak a hagyományos építési
technológiák, mint a fecskerakás falú, a vertfalú, a kézzel ve-
tett vályogból épült házak, ugyanakkor a korszerű technikák
is. A műszaki fejlesztésnek két iránya  gyelhető meg, mind-
kettő az anyag tulajdonságaiból következik. Az egyik irány a
szilárdság növelésére törekszik. Ennek módja a cementtel való
stabilizálás. A fejlesztés másik iránya a hőszigetelő képesség
növelése. Ennek több módja ismert ma, az egyik lehetőség a
gyártás során a tégla elemekbe préselt, nem a teljes keresztmet-
szeten átmenő üregek kialakítása. A másik lehetőség, hogy a
vályog falazóelemeket különböző hozzáadott anyagokkal (pél-
dául: nád, szalma, fűrészpor) könnyítik ki. Ennek hatására a
falazóelemek szilárdsága csökken, viszont a hőszigetelő képes-
ségük nő. Az ilyen vályog falazóelemek önhordó falazatok épí-
tésére nem alkalmasak, ezért a falban teherhordó favázat kell
elhelyezni.
A vályogfalak aszerint is csoportosíthatók, hogy a helyszínen,
vagy előregyártva készítik a téglákat. Az előregyártott téglák
esetében a szállítás jelent külön energiaigényt. Olyan gyártót
kell választani, amely közel van az építés helyszínéhez. Az
előregyártás folyhat kerámiatégla gyártó üzemekben, illetve
külön vályogtéglát gyártó kisebb cégeknél. Mindkét esetben
fontos az agyagbányák rekultiválása, azaz visszaadása a ter-
mészetnek. A legtöbb esetben halastavakat alakítanak ki a ki-
termelt agyag helyén. A nagyobb téglagyárak által forgalmazott
vályogtéglák esetében az energiahatékonyság abban mérhető
le, hogy a téglákat nem kell 800–1000 °C-on kiégetni. Ebben az
esetben csökkenthető a környezetterhelés, amit a földgáz kiter-
melése és szállítása, valamint az elégetésekor keletkező szén-
dioxid, kén-dioxid és nitrogén-oxidok levegőbe jutása jelenti.
Szép példa található téglagyári vályogtéglából épült házakra
Alsópáhokon, ahol a családbarát üdülőegyüttes egy része épült
ilyen technológiával (4. ábra).
4. ábra Kolping hotel bioház együttese, Alsópáhok (tervezők: Füzes Antal,
Jankovics Tibor, Forrás: http://www.forrastegla.hu/html/galeria_view.
html#alsopahok_02.jpg
Fig. 4. Biohouses of Kolping Hotel in Alsopáhok
A helyszíni vályogfalak esetében az alapanyag a pince-
szint kitermeléséből megoldható. Ez esetben nincs szállítás.
A helyszíni technológiák esetében meg kell különböztetni az
ele mes és az „öntött” falat (ez alatt ma még használatos fecske-
rakás és vert falat értem). A helyszíni vályogtéglák készülhetnek
kézzel és géppel is. A kézi vetés esetén csak emberi munkaerőre
van szükség, de a présgépek is csak kevés energiát igényelnek.
Az „öntött” fal hazánkban még nem gépesített, mindent kézzel
végeznek. Ez azért is előnyös, mert nincs energiaigénye, és a
már említett módon munkahelyeket is teremt. Külföldön a vert
falakat legtöbb esetben lapvibrátorokkal tömörítik.
A vályogházak építésénél nagyon fontos dolog az anyag
tulajdonságait ismerni. A falazat  zikai folyamat útján jön
létre, ami az egyszerűségében magában hordozza azt a ve-
szélyt, hogy bármikor visszaalakítható. Jelen esetben nem kell
más, csak az, hogy vízzel érintkezzen a szerkezet. Ezért azt
szokták mondani, hogy egy jó, azaz hosszú ideig élő vályog-
háznak megfelelő csizmára és kalapra van szüksége. A csizma
a helye sen kialakított alapozás, a kalap pedig a nagy, túlnyúló
tető. Hazai és nemzetközi szabványok, valamint előírások
hiányában a vályog- és földfalú épületek építésénél és felújí-
tásánál Medgyasszay-Novák (2006), Mednyánszky (2005) és
Szűcs (2008) könyvei tekinthetők irányadónak.
Karbantartás, üzemeltetés
Sajnos az országban sokfelé járva követhetjük nyomon vá-
lyogházak összedőlésének fázisait, vagy találhatunk árválkodó
romokat. Hogy miért következhetnek ezek be? Az első a tu-
lajdonos felelőtlensége: a helytelen tereprendezés, a külső víz-
elvezetés hiánya, a csapadékvíz megoldatlan elvezetése mind-
mind a falazat pusztulását okozza. A másik a tágabb környezet
hibájából adódik: a települések nagy részén megszűntek víz-
elvezető árkok, vagy a karbantartás hiánya miatt feltöltődtek,
vagy ténylegesen betemették őket. A települések határában
megszűntek vízgyűjtő terü letek, amik a bel- ill. árvíz miatti
felesleges vizet távol tudnák tartani az épületektől. Az így
felhalmozódott víz közvetlenül a házat éri, ami a lábazati fal
vizesedését, ill. az „alap” kimosását eredményezheti. A ház ez
által egyenlőtlenül süllyed meg, amely a falazat repedését, majd
összeroskadását eredményezi.
A mindennapos karbantartásról, az esetlegesen felmerült
hibák javításáról, a felújításról és a szakszerű átalakításról
részletes leírások és megoldások Mednyánszky (2005) és Szűcs
(2008) könyvében találhatók.
A helytelen felújítás
Az első típushiba a betonjárda készítése, ami lezárja a ta-
lajban lévő pára szabad áramlását, így a feldúsult pára a fal-
ban keres utat magának. A másik típushiba a cementvakolat
készítése. Ez azért veszélyes, mert az ilyen típusú vakolat nem
szellőzik, így a pára a falban dúsul fel, ami az első télen már
a falazat kifagyásához vezethet. Így a felújított ház helyett egy
hamar tönkremenő épületet kapunk. Egy ház felújítását nem-
csak szerkezetileg lehet elrontani, hanem építészetileg is. A
mívesen kialakított homlokzatot egy rosszul elhelyezett nyí-
lászáróval halálra lehet ítélni (5. ábra).
A helyes felújítás lépései
A régi házak általában alapozás és talajvíz elleni szigetelés
nél kül épültek. Ha nem tapasztalhatók repedések, a felszíni és
csapadékvíz elvezetésével a falazatokat nem érheti károsodás.
Ha kisebb repedéseket találunk, szakaszos aláfalazással, vagy
alábetonozással ezeket a hibákat kiküszöbölhetjük. A va-
kolat hiányát agyagtapasztással vagy híg mészhabarccsal
kell kijavítani, ill. újat készíteni. A fürdőszoba, konyha
korszerűsítésénél az átszellőztetett padlóra kialakított vízzáró
beton aljzatra és az előtétfalba vagy könnyű faburkolat mögé
rejtett szerelt vezetékekkel modern helyiségek nyerhetők. A

MATERIALS TECHNOLOGY  ANYAGTECHNOLÓGIA
63. évf. 3–4. szám  2011/3–4 
építôanyagépítôanyag
|
47
felújításnál nemcsak a szerkezeteket kell megmenteni, hanem
az eredeti homlokzatok helyreállítását vagy átalakítását úgy
kell elvégezni, hogy az építészetileg se legyen zavaró (6. ábra).
5. ábra Rosszul átalakított épület
Nagyszékelyen
Fig. 5. Badly transformed building
in Nagyszékely
6. ábra Szépen felújított és karban-
tartott ház Nagyszékelyen
Fig. 6. Beautifully renovated
and maintained house in
Nagyszékely
Bontás, újrahasznosítás
A bontás kétféleképpen történhet. Vagy a természet elvégzi,
vagy emberi erővel. A „természeti” bontás esetén az ár-belvíz
miatt megroggyant épületek vagy falak maguktól dőlnek le, vagy
életveszélyessé nyilvánítás után kevés energiaráfordítással bont-
hatók a szerkezetek. A műszakilag, funkcionálisan vagy építésze-
tileg „elöregedő” házak bontása is megoldható kézi erővel. Ebben
az esetben az éppen maradt téglák újrahasznosíthatók, új építésű
házakhoz felhasználhatók. Az összetört vályog elemeket sem kell
szeméttelepre szállítani, hanem vízzel elkeverve nagyon jó mi-
nőségű vályoghabarcs készíthető belőlük. A vályog kiváló kon-
zerváló hatású, ezért a legtöbb esetben a csatlakozó faszerkezetek
is könnyen beépíthetők. Mezei Sándor azt tapasztalta, hogy egy
százéves vályogtéglában talált búzaszemek beáztatás után nagy
része kicsírázott. A laboratóriumi vizsgálataim során egyszer én
is azt tapasztaltam, hogy a véletlenül több napra otthagyott vá-
lyoghabarcsnak beáztatott törött elemekből gyönyörű fű nőtt ki.
Összefoglalás
Nehéz számokban meghatározni a vályogfalak egyes életcik-
lusára vonatkozó energiaigényét, az azonban jól látszik, hogy
minden életszakasz kevés vagy egyáltalán nem igényel ener giát,
ezáltal kevésbé terheli a környezetet. Ugyanakkor az energia-
igényesebb folyamatok nagy része kiváltható emberi munkával,
amivel így munkahelyeket lehet teremteni. Azokon a területeken,
ahol nincs bel- és árvízveszély, van létjogosultsága a vályog épí-
tészetnek. A gazdasági válság miatt egyre ke vesebb lakóház épül
ma Magyarországon. Viszont vannak családok, akik esetleg még
építési telekkel is rendelkeznek, szívesen építkeznének olcsó, he-
lyi építőanyaggal akár egy szakképzett mesterember vezetésével.
Ilyen esetekben adott lenne a vályog, vagy a bontott építőanyagok
alkalmazása. Emellett a családi házas építkezéseknél a vályogfal
magával hozza a további természetes anyagok alkalmazását,
hiszen a vályoghoz jobban illik a fafödém, mint a vasbeton, a
fa nyílászárók, mint a műanyag ablakok és még sorolhatnánk.
Többszintes épületek esetében sem kell lemondani a vályogról,
hiszen lakásokban, irodákban belső térelhatároló falként alkal-
mazva, közösségi terekben pedig a vályog építőművészi kialakí-
tásával kellemes belső klímájú pihenő tereket lehet létrehozni.
Köszönetnyilvánítás
Köszönetet szeretnék mondani Józsa Zsuzsanna egyetemi
docensnek, Szalai Zsuzsának és Zöld András professzor úrnak
a cikk megírásához nyújtott segítségükért.
Ennek a cikknek a szakmai tartalma kapcsolódik a „Minő-
ségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint
működési modell kidolgozása a Műegyetemen” c. projekt szak-
mai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósí-
tását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-
0002 programja támogatja.
Felhasznált irodalom
[1] Baumann M.: Az új épületenergetikai szabályozás, Segédlet, Szerkesztette:
Zöld András, Bauso , Pécsvárad K ., 2006.
[2] Csicsely Á.: Vályogfalazatok és nyomószilárdsági vizsgálatai, Építőanyag,
55. évf., 2003/3, 118–124.
[3] O. Csicsely Á.: Vályogfalak teherbírásának kísérleti és elméleti vizsgálata,
PhD értekezés, Budapest, 2006.
[4] Kacsur I.: Az ökológia - környezetvédelem tanításának, tanulásának a mód-
szerei, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995.
[5] Kotsis E.: Épületszerkezettan, Egyetemi nyomda, Budapest, 1945.
[6] Lányi E.: A környezettudatos építészet és műszaki eszközei, PhD dolgozat
tanszéki vitaanyag, 2010.
[7] Lányi E.: Energia és „fenntartható” építészet, Magyar Építéstechnika, XL-
VIII. Évfolyam, 11. szám, 2010.
[8] Medgyasszay P. – Novák Á.: Föld- és szalmaépítészet, TERC Kereskedelmi
és Szolgáltató K . Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2006.
[9] Mednyánszky M.: Vályogházak, építés, korszerűsítés, átalakítás, TERC Ke-
reskedelmi és Szolgáltató K . Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2005.
[10] Molnár V.: Olcsó és környezetbarát vályogépítészet, Építőanyag, 51. évfo-
lyam, 1999/1. szám
[11] Molnár V.: Vályog- és favázas vályogépítészet, Építőanyag, 50. évf., 1998/2
[12] Szalay Zs.: Life cycle environmental impacts of residential buildings.
Disszertáció, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2007.
[13] Szűcs M.: Föld-és vályogfalú házak építése és felújítása, Építésügyi Tájékoz-
tatási Központ K ., Budapest, 2002.
[14] Szűcs M.: Föld-és vályogfalú házak építése és felújítása, Építésügyi Tájékoz-
tatási Központ K ., Budapest, 2008.
[15] Szűcs M.: Útmutató a föld- és vályogépítés alkalmazásával kapcsolatos ön-
kormányzati feladatok ellátásához, településfejlesztési füzetek 12. BM Ki-
adó, Budapest, 1994.
[16] Tiderenczl, G. – Medgyasszay, P. – Szalay, Zs. – Zorkóczy, Z.: Épületszer-
kezetek építésökológiai és -biológiai értékelő rendszerének összeállítása az
építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján. OTKA kutatási
jelentés T/F 046265, Budapest, 2006.
[17] DIN 18952 Baulehm, Deutsche Normen, 1956 május
[18] Directive of the European Parliament and the Council on the Energy
Performance of Buildings (recast) {SEC(2008) 2864},{SEC(2008) 2865},
Brussels, 2008. 11. 13.
[19] MSZ EN 1052-1:2000 Falazatok vizsgálati módszerei. 1. rész: A nyomószi-
lárdság meghatározása erőtani tervezése, 1987.
[20] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről,
41. § (2)
[21] Az építési termékek megfelelőség igazolásának gyakran feltett kérdései, ter-
mészetes anyagok és egyedi termékek, Belügyminisztériumi állásfoglalás,
www.e-epites.hu/1373 (2011. április)
Ref.: http://dx.doi.org/10.14382/epitoanyag-jsbcm.2011.7
O. Csicsely Ágnes: A vályogépítés életciklusainak rövid bemutatása.
Építőanyag, 63. évf. 3–4. szám (2011), 42–47. p.