The genus Tenthredopsis Costa, 1859 in Hungary (Hymenoptera: Symphyta)

Abstract

The Tenthredopsis Costa, 1859 collections of the Hungarian public collections are reidentified and published. Tenthredopsis albonotata (Brullé, 1832), Tenthredopsis andrei Konow, 1898 and Tenthredopsis floricola (Costa, 1859) are new records for the Hungarian fauna.

Full text

The genus Tenthredopsis Costa, 1859 in Hungary
(Hymenoptera: Symphyta)
At t i l A HA r i s 1 & He n r i k Gy u r k o v i c s 2
1H-8142 Úrhida, Petőfi u. 103., Hungary, e-mail: attilaharis@yahoo.com
2Biological Research Centre, Hungarian Academy of Sciences, H-6726 Szeged, Temesvári krt. 62., Hungary,
e-mail: henrik@brc.hu
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: The genus Tenthredopsis Costa, 1859 in Hungary (Hymenoptera: Symphyta).
Abstract: The Tenthredopsis Costa, 1859 collections of the Hungarian public collections are reidentified and
published. Tenthredopsis albonotata (Brullé, 1832), Tenthredopsis andrei Konow, 1898 and Tenthredopsis
floricola (Costa, 1859) are new records for the Hungarian fauna.
Keywords: Hymenoptera, Symphyta, Tenthredopsis, Hungary, new records
Introduction
Although the members of the genus Tenthredopsis Costa, 1859 are relatively large and
colorful species, their identification has been very problematic from the early days of
faunistic research until recently.
From the early 20th century till the 70-es, or sometimes even later, the monograph of
en s l i n (1918) was used. He considered nearly all different color variants as separate
species and recorded 39 species from Central Europe.
In 1968, Benson revised the genus (Be n s o n 1968). He recognised 12 species from
central Europe and synonimised several species. Tenthredopsis tischbeinii (Frivaldszky,
1877), Tenthredopsis ornata (Serville, 1823), Tenthredopsis lactiflua (Klug, 1817),
Tenthredopsis scutellaris (Fabricius, 1804) etc. are missing from the key of Benson or
discussed as synonym names of other species. This situation resulted many misidentifi-
cations in the Hungarian faunistic papers.
According to our present knowledge, 19 species of Tenthredopsis Costa lives in
Central Europe (ZH e l o c H o v t s e v 1988, Bl A n k and ri t Z A u 1998 and ro l l e r and HA r i s
2008), 18 of them has already been captured in the Carpathian Basin, 16 of them from
the present territory of Hungary.
The recent works of Ladislav Roller, also the latest works of Haris from 2008 are
based on the recent system of Tenthredopsis (ro l l e r 1996, 1999a, b, 2001, 2004, 2005,
2007, ro l l e r et. al., 2006, ro l l e r and HA r i s , 2008, HA r i s 2009, 2010, 2011, 2012,
Gy u r k o v i c s and HA r i s 2012).
Older faunistic works from Zombori, Pillich, Móczár, early works of Haris were based
on the keys of Enslin and Benson. Approximately 50% of the identifications in the
Hungarian collections had to be corrected following the key of Bl A n k and ri t Z A u 1998.
The present key is the adaptation of the German work to the Carpathian Basin.
Natura Somogyiensis 24 99-124 Ka pos vár, 2014

nA t u r A so m o G y i e n s i s
100
Material and methods
We reidentified approximately 5000 specimens of Tenthredopsis Costa mainly from
Hungary (some specimens originate from various parts of the Carpathian Basin, we list
them separately). The reidentified material is deposited mainly in the Natural History
Museum Budapest. The collections of Kaposvár, Zirc and Gyöngyös museums were also
studied.
Genitalia were dissected from the frequent species and illustrated along with their
other morphological features.
For identification, we consulted Bl A n k and ri t Z A u (1998) completed with Be n s o n
(1968).
Key to the Tenthredopsis Costa, 1859 species of Hungary
The following key is the Hungarian application of the key completed by Bl A n k and
ri t Z A u (1998).
Females
1. Apical margin of clypeus deeply and clearly emarginated. Clypeus clearly punctured
(Figs.: 6, 12, 23, 38, 39, 50 and 59)…………………………………...……….........… 2
- Apical margin of clypeus straight or very slightly emarginated, shiny
(Figs. 4, 10, 31, 32, 34, 41, 45, 54 and 55)…………………………............................ 7
2. Mesopleuron and mesepisternum smooth and shiny...…………………………....… 3
- Mesopleuron and mesepisternum roughly or densely punctured, matt
(Figs. 13, 56 and 64)…………….......................................................…………………. 6
3. Abdomen black, middle segments red (Figs. 36 and 48)……………………....…… 4
- Abdomen white with black pattern (mostly forming a zigzag pattern in the middle)
or predominantly black (Figs. 19 and 57)…………...…..........………….....…………. 5
4. Larger, 10.0-12.0 mm species (Fig. 48). Basal segment of hind tarsus white (nearly
always). Antennal segment 8 2.5-3.5x longer than wide. Ventral side of abdomen with 2
parallel, longitudinal black bands (Fig. 51). Middle teeth of lancet in Fig. 78.
Common…………….......................................................…….. stigma (Fabricius, 1798)
- Smaller, 8.0-10.0 mm. Hind tarsus dominantly black. Antennal segment 8 3.5-4.5x
longer than wide (Figs. 36, 38 and 39). Two colour variation: clypeus partly white or
sporadically entirely black (Figs. 38 and 39). Middle teeth of lancet in Fig. 79.
Common………..........................................................…………. ornata (Serville, 1823)
5. Abdomen white (sometimes rusty red, rare color variation in Hungary), with middle
black zig-zag pattern. Basal part of stigma white, apical part black. Hind femur fre-
quently reddish with black line, sometimes white with black line or dominantly black
(Figs.: 57, 59 and 60). 8.0-9.0 mm. Middle teeth of lancet in Fig. 80.
Frequent……..................................................………………….. tessellata (Klug, 1817)
- Abdomen and hind femur dominantly black. Stigma white, sometimes with dark dorsal
margin (Figs. 19, 21 and 23). 8.0-9.0 mm. Middle teeth of lancet in Fig. 81.
Sporadic……......................................................................……… lactiflua (Klug, 1817)

101
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
6. 6-8 antennal segment white. Antennal segments 3-5 black on dorsal, white on ventral
side (Figs 5.6 and 7). 11.0-12.0 mm. Rare………………………. andrei Konow, 1898
- Antenna black (Figs. 11, 12 and 13). 9.0-11.0 mm Rare…….. floricola (Costa, 1859)
7. Mesepisternum and mesopleuron densely and roughly punctured, matt or slightly
shiny (Figs. 13, 56 and 64)………………………………….......................................... 8
- Mesepisternum and mesopleuron smooth and shiny……………………………...... 11
8. Antenna not white ringed………………………………………................................ 9
- Antenna white ringed (segment 6 and more or less the following segments white)
Figs. 62, 63…………......................................................................………………….. 10
9. First tergite without white flecks. Larger. Various in color. Mesopleuron with rough,
dense punctures, matt. Fig. 53. 10.0-12.0 mm. Middle serrulae of lancet in Fig. 76.
Frequent, locally common……………………………………. tarsata (Fabricius, 1804)
(T. quadriforis Konow, 1898, would also run here, however punctures on mesopleuron
clear but fine, hardly shiny. Middle segments always red (in T. tarsata only frequently
red), labrum, clypeus always black (they are usually more or less white in T. tarsata, at
least in part) known from Croatia. Male unknown.)
- First tergite with white flacks, smaller. 9.0-10.0 mm. Rare. Female has not yet been
found in Hungary. (clypeus may be white like in Fig. 4, and also black)
Figs. 1-4……………................................................................ albonotata (Brullé, 1832)
10. First tergite (propodeum) with lateral white flecks. (These white flecks may also
occur on T. stigma, however, T. stigma has smooth, shiny mesopleuron and clypeus
deeply emarginated). 9.0-10.0 mm. Rare, not recorded from Hungary (the Hungarian
specimens previously identified as T. annuligera are in fact T. tischbeinii)
...………………………….............................................. annuligera (Eversmann, 1847)
(T. putoni Konow, 1886 would also run here. This species has longitudinal black line in
the middle of red tergites, which is missing from T. annuligera. It is known from
Transylvania.).
- First tergite (propodeum) without white flecks (Figs. 62 and 64). Middle serrulae of
lancet in Fig. 77. 9.0-10.0 mm. Sporadic……………… tischbeinii (Frivaldszky, 1876)
11. Hypopygium extremely large (Fig. 26), usually white, rectangular in the middle with
reverse Y shaped, dark pattern with wide apical emargination. Two color variations are
figured in Fig. 24 and 36 but black bodied color variation is also frequent. Color of legs
is very variable. Large species, 10-13 mm. Figs. 24-26. Middle serrulae of lancet
in Fig. 75. Frequent, locally common……………………….. litterata (Geoffroy, 1758)
- Hypopygium different (in one species relatively large with apical emargination: T.
sordida in Fig. 46, those of others are small without apical emargination, Fig. 15).... 12
12. Abdomen white or straw-colored with a longitudinal zigzag band in the middle
(Figs. 33 and 42).……............................................................................................…... 13
- Abdomen without black zig-zag band. Sometimes with a longitudinal row of black
flecks in the midle, brownish yellow or black and red colored (Figs. 14, 29 and 40).
Hypopygium always small…………………………...................................………… 14
13. Hypopygium large, apically deeply cut. Abdomen straw color with black zig-zag
band. Thorax dominantly reddish brown (Figs. 42 and 46). Middle serrulae of lancet in
Fig. 74. 9.0-11.0 mm. Common………………….........…………. sordida (Klug, 1817)

nA t u r A so m o G y i e n s i s
102
- Hypopygium small, abdomen white with black longitudinal zig-zag band. Coloration
resembles that of T. tesselata, but pterostigma white (Figs. 33-35). 9.0 mm.
Sporadic………………..................................................................... nivosa (Klug, 1817)
14. Ground color brownish yellow, abdomen sometimes but not always with longitudinal
black line (as in Fig. 29) or row of black flecks. Abdomen frequently entirely pale with-
out row of black flecks or the flecks may even be confluent (Figs. 29 and 31). In this
case, it is similar to T. sordida, but the size of hypopygium easily distinguishes the 2
species. Figs. 29and 31. Middle serrulae of lancet in Fig. 73. 8.0-11.0 mm.
Common………………................................................................ nassata (Linné, 1767)
- Ground color of thorax and head black, abdomen black with red middle band…… 15
15. Middle part of tergite 2 smooth and shiny, tergite 3 shiny but with surface sculpture.
Clypeus frequently with 2 white spots or entirely black (like Figs. 9 and 10). Pronotum
black. Tergites 3-6 (-8) sometimes even apical margin of tergite red. 9.0-10.0 mm.
Rare……………………............................................................. coqueberti (Klug, 1817)
- Tergite 2 and 3 with similar surface sculpture. Clypeus black. Pronotum with pale hind
margin. Abdomen also with a central red band, 3-5 (6) tergites red, apical half of tergite
6 frequently black………………………………………………………….................. 16
16. Larger, 11-12 mm. Tergite 6 dominantly black, at most basally and laterally red. Hind
tarsus frequently pale, but base of basitarsus and and apex of 5th tarsal segments always
black. Hind coxae mostly black (Figs. 14 and 15). Frequent….. friesei (Konow, 1884)
- Smaller, 8.5-11 mm. Abdomen more extensively red, tergite 6 at least on the basal
margin continuously red. (Fig. 40). Hind tarsi black, sometimes whitish. Hind coxae
with white lateral spot. (Sometimes aberrant specimens of T. stigma run to this species,
but they are easily recognizable by their 2 black parallel, longitudinal bands on the red
part of abdominal sternites.) Figs. 40-41. Middle serrulae of lancet in Fig. 83.
Frequent………………........................................................ scutellaris (Fabricius, 1804)
(T. benthini (Rudow, 1871), is closely related to this species. Differences: T. benthini has
black clypeus, white pattern of first tergite separated into two spots, hind tarsus black
with white middle segments. In T. scutellaris (Fabricius, 1804), clypeus white, hind
tarsus without middle white segments, first tergite with confluent white band or without
any white colour. It has not been recorded from the Carpathian Basin yet, known from
Zengg, Croatia.).
Males
Apical margin of clypeus deeply and clearly emarginated. Clypeus clearly punctured
(Figs.: 6, 12, 23, 38, 39, 50 and 59)…………………………….................................... 2
- Apical margin of clypeus straight or very slightly emarginated, shiny (Figs. 4, 31, 32,
34, 41, 45, 54 and 55)……………………………………………….............................. 7
2. Mesopleuron and mesepisternum smooth and shiny.………………………….......... 3
- Mesopleuron and mesepisternum roughly or densely punctured, matt or slightly shiny
(Figs. 13, 56 and 64)………………………………………………................................ 6
3. Abdomen black, middle segments red…………………………………………......... 4
- Abdomen white with black pattern (mostly middle zigzag pattern) or dominantly
black……....................................................................................................................... 5

103
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
4. Larger, 10-12 mm species. Basal segment of hind tarsus white (nearly always).
Antennal segment 8 2.5-3.5x longer than wide. Ventral side of abdomen with 2 parallel
longitudinal black band. (Figs.49, 50 and 51). Penis valve in Fig. 69.
Common……............................................................................. stigma (Fabricius, 1798)
- Smaller, 8-10 mm. Hind tarsus dominantly black. Antennal segment 8 4.0-4.5x longer
than wide. Fig. 37, penis valve in Fig. 70………........................ ornata (Serville, 1823)
5. Abdomen white, with middle zig-zag pattern, (sometimes rusty red, but this color
variation rare in Hungary). Stigma as in Fig. 61. Hind femur frequently reddish with
black line, sometimes white with black line or dominantly black. Fig. 58, penis valve in
Fig. 71. 8.0-9.0 mm……………….............................................. tessellata (Klug, 1817)
- Abdomen and hind femur dominantly black. Stigma as in Fig. 22. Fig. 20, penis valve
in Fig. 72…………………............................................................ lactiflua (Klug, 1817)
6. 6-(7)8 antennal segments white. Males were not captured in Hungary
..................................................................................................…… andrei Konow, 1898
- Antenna black. Rare. Males were not captured in Hungary… floricola (Costa, 1859)
7. Mesepisternum and mesopleuron densely and roughly punctured, matt or moderately
shiny................................................................................................................................. 8
- Mesepisternum and mesopleuron smooth and shiny……………………………...... 10
8. Antenna white ringed (segment 6 and more or less the following segments white).
Mesopleuron punctured and moderately shiny. First tergite black without white lateral
spots. 9.0-10 mm. Fig. 63…………................................ tischbeinii (Frivaldszky, 1876)
(see also the remark at T. putoni Konow in the key of females). (Male of T. annuligera
(Eversmann, 1847) would also run here, but its first tergite with white lateral spots.)
- Antenna without white ring…………………………………………........................ 9
9. First tergite (propodeum) without white flecks. Mesopleuron matt, densely and
roughly punctured. 11.0-12.0 mm. Figs. 53, 55, 56. The individuals of this species has
2 different type of penis valves (probably it is a species complex?) see Figs. 67 and 68.
Sporadic, locally common………………………………….. tarsata (Fabricius, 1804)
- First tergite (propodeum) with lateral white flecks. Mesopleuron punctured and mod-
erately shiny. (These white flecks may also occur on T. stigma, however, T. stigma has
smooth, shiny mesopleuron and clypeus deeply emarginated.) 9.0-10.0 mm. Figs. 1, 2,
3 and 4. (Flagellum of antenna black above, pale below, this may also be true for T.
tarsata) ………........................................................................ albonotata (Brullé, 1832)
10. Hind wing without marginal vein. Middle part of second tergite smoother and shin-
ier than that of tergite 3. 9.0-10.0 mm. Figs. 8, 9 and 10………. coqueberti (Klug, 1817)
(The male of T. benthini Rudow also runs here, difference: first tergite with 2 white spots
which are missing from T. coqueberti Klug).
- Hind wing with marginal vein, surface sculpture of tergite 2 and 3 similar. Last tergite
of abdomen compressed………………………………………………......................... 11
11. Projection of penis valve extremely long, well visible from above without dissection.
Head without the frontal spot, pronotum, ventral parts of thorax and middle segments of
hind tarsus pale. Larger species: 11.0-12.0 mm. Figs. 27 and 28, penis valve in Fig. 66.
Frequent, locally common………………………………......... litterata (Geoffroy, 1758)
- Projection of penis valve smaller, only in T. sordida is frequently visible above without
dissection. In most species, at least mesosternum black, except T. friesei and T. nivosa,
which have pale mesosternum……….........…………….............................................. 12

nA t u r A so m o G y i e n s i s
104
12. Penis valve with long basal projection. Mesopleuron pale, mesosternum with black
spot. Hind tarsus frequently with pale middle segments. 9.0-11.0 mm. Figs. 43, 44, 45
and 47. Penis valve in Fig. 65…………………………………… sordida (Klug, 1817)
- Color and penis valve different………………………………………..................…. 13
13. Mesopleuron mostly, mesosternum always black……………………………....... 14
- Mesopleuron and mesosternum pale. Middle segments of hind tarsus also pale. 11.0-
12.0 mm. Figs. 16, 17 and 18………………………………........ friesei (Konow, 1884)
14. Variable in color but never pale with middle black zig-zag line. Hind tarsus variable
in color but not dark with pale middle segments. The reddish brown segments of abdo-
men frequently with middle row of black flecks or abdomen may be nearly or entirely
black only with few reddish brown flecks. Smaller: 8.0-11.0 mm. Figs. 30, 32. Penis
valve in Fig. 73. (according to Blank and Ritzau, 1998, males of these 2 species are not
separable)……......................... nassata (Linné, 1767) and scutellaris (Fabricius, 1804)
- Abdominal segments pale with middle black zigzag line. Meopleuron pale. Mesosternum
black. Easy to confuse with male of T. sordida. However, the long projections of penis
valve in T. sordida is visible from above. 9.0 mm………………... nivosa (Klug, 1817)
List of Tenthredopsis Costa, 1859 from Hungary
Tenthredopsis albonotata (Brullé, 1832) (Figs. 1, 2, 3, 4)
Szalafő: Felsőszer, 22. 05. 1983, 1 male, leg. Rozner I.
The only Hungarian specimen, fits very well to the T. albonotata keyed in Be n s o n
(1968), having sculptured mesopleuron, opaque white fleck on each side of tergite 1,
edge of pronotum and tegula white and antenna without white ring. However, hind tarsal
segments are white. New record for Hungary.
Tenthredopsis andrei Konow, 1898 (Figs. 5, 6 and 7)
Hungaria, 2 females, no year (old label), no collector.
New record for Hungary.
(Other records from the Carpathian Basin: South Serbia: Strúga coll. Pillich, 1
female.)
Tenthredopsis coquebertii (Klug, 1817) (Figs. 8, 9 and 10)
Kőszeg, 07. 05. 1938, 1 male, Nagyvisnyó: Hármaskút, 07. 07. 1982, 1 male, Miskolc:
Lusta-völgy, 07. 07. 1984, 1 male, Mátyásföld, 1897 aug, 1 male, Nagy-Sváb-hegy, 10.
06. 1898, 1 male.
(Other records from the Carpathian Basin: Hargita megye: Kalonda: Kalonda-tető, 23.
05. 1997, 1 male, Szalonca, 1 male.)
Tenthredopsis floricola (Costa, 1859) (Figs. 11, 12 and 13)
Ságváriliget: Ördög-árok: 10. 05. 1954, 1 female, Bajári.
New record for Hungary.
Tenthredopsis friesei (Konow, 1884) (Figs. 14, 15, 16, 17 and 18)
Aggtelek: Ménesvölgy, Bakony: Gerence-völgy, Bakony: Gézaháza, Bakony:
Hajmáspuszta, Bakony: Kab-hegy, Bakonybél: Hideghegyi-dűlő, Bakonybél: Kőris-

105
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
hegy, Bakonyszűcs: Bécsi-árok, Börzsöny: Gál-rét, Börzsöny: Kun-rét, Budajenő,
Budapest, Budapest: Buda, Budapest: Gellért-hegy, Budapest: Hármashatár-hegy,
Budapest: Irhásárok, Budapest: Kamaraerdő, Budapest: Sváb-hegy, Budapest: Szép-
völgy, Bükk: Nagybérc, Bükk: Vár-völgy, Cserénfa: Nádasdy-erdő, Csévharaszt,
Csörög, Dobogókő, Dukai-hegység, Fót: Somlyó-hegy, Gellérthegy, Gödöllő,
Gyulafirátót: Halastó, Hajmás, Halimba: Szár-hegy, Hárskút: Esztergáli-völgy, Hárskút:
Ödön-hegy, Hegyhátszentjakab, Hidegkút, Iharkút: Tisztavíz, Irsa-patak, Isztimér:
Mellár, Járdánháza, Kaposmérő, Karád: Öreg-hegy, Kékes-tető, Kőszeg: Meszes-völgy,
Látrány, Leányfalu, Máriabesnyő, Máriaújfalu, Martonvásár, Mecsek: Melegmány,
Mecsek: Tubes-gerinc, Nadap, Nagykovácsi, Nagykovácsi: Hársbokor-hegy,
Nagykovácsi: Kopasz-oldal, Nagykovácsi: Remete-hegy, Németbánya: vadászház,
Nógrádszakál, Őriszentpéter: Bárkás-tó, Őrszentmiklós, Palkonya: Palkonyai-erdő,
Pécel, Pécs, Pénzesgyőr, Pilis: Gyopár-forrás, Piliscsaba: Homokhegy, Pilismarót,
Pusztavacs, Simontornya, Soroksár, Szigliget: Antal-hegy, Szőce, Sződ, Tahitótfalu:
Ábrahám-bükk, Tőserdő, Újszentmargita: forest (nat. cons. area), Vállus: Büdöskút,
Vértes: Kumli-völgy, Vértessomló: Somló-hegy, Villány: Mária szobor, Vörs, Zemplén:
Háromhuta: Istvánkút, Zirc, edge of forest, Zirc: Pintér-hegy, Zselickislak.
(Other records from the Carpathian Basin: Retyezát, Torda, Mehádiai-hg.: Godeamu,
Karánsebes: Vár, Bártfa: Csergő, Szalonca, Munkács, Borosjenő, Velebit, Nagyenyed).
Tenthredopsis hungarica (Klug, 1817)
Although recently this species is treated as valid, we support the opinion of Be n s o n
(1968), who treats this species as synonym of Tenthredopsis tessellata (Klug, 1817).
Tenthredopsis hungarica is only a black-and white color variation of T. tessellata. The
typical color variation with red abdomen exists only in unique specimen in the Hungarian
public collections. All intermediers occur between the two color forms.
Tenthredopsis lactiflua (Klug, 1817) (Figs. 19, 20, 21, 22, 23, 72, 81)
Balatonszőlős: belterület (village), 01. 05. 2001, 1 female, Bárdudvarnok:
Kaposszentbenedek, 26. 04. 2009, 1 female, Budaörs: Kő-hegy, 30. 04. 1957, 1 female,
Budaörs: Kő-hegy, 30. 04. 1957, 1 female, Budapest, 15. 04. 1941, 1 female, Budapest:
Kamara-erdő: 21. 04. 1934, 1 female, Budapest: Kamara-erdő, 26. 04. 1934, 1 female,
Budapest: Sas-hegy, 15. 05. 1879, 1 female, Budapest: Vadaskert, 23. 05. 1940, 1 female,
Dobogókő, 29. 04. 1934, 1 male, Fenyőfő: Kisszépalma, 25-31. 05. 1965, 1 female,
Kapolcs: Bondoró-hegy, 08. 05. 1968, 1 female, Kőszegi-hegyek, 19-23. 05. 1935, 1
male, Kővágóörs, 08. 05. 1985, 1 female, Látrány: védett rét (= protected medow), 28.
04. 1999, 1 female, 25. 04. 2001, 1 female, 28. 04. 1999, 1 female, Martonvásár, 09. 05.
1955, 1 female, Martonvásár, 09. 05. 1955, 2 females, Mór, 22. 05. 1938, 1 female,
Somlóvásárhely: Somló, 07-08. 05. 1963, 3 females, Somogyvár: Agivar, 01. 05. 1991,
2 females, Szenta, 15. 05. 1938, 2 females, Vértesboglár: Regáliaföldek: 23. 04. 2010, 1
male, Zirc, 20. 05. 1973, 1 female, Zirc: Cigány-domb, 09. 05. 1975, 2 females, Zirc:
edge of forest, 09. 05. 1972, 1 female.
(Other records from the Carpathian Basin: Árvátfalva, 26. 05. 1997, 1 male,
Nagyvárad, 1875, 1 female.)
Tenthredopsis litterata (Geoffroy, 1785) (Figs. 24, 25, 26, 27, 28, 66 and 75)
Badacsony, Bakony: Cuha-völgy, Bakony: Gézaháza: Mogyorós, Bakonykoppány:
Somberekséd, Balatonakali, Balatonfüred, Balatonfüred: Koloska-v., Balatonszárszó:
Alma-hegy, Bátorliget, Bodajk: Zseriszállás, Börzsöny: Kun-rét, Budakeszi, Budakeszi:
Hársbokor-hegy, Budapest, Budapest: Buda, Budapest: Csúcs-hegy, Budapest:

nA t u r A so m o G y i e n s i s
106
Hármashatár-hegy, Budapest: Káposztásmegyer, Budapest: Naplás-tó, Bükk: Garadna-
völgy, Bükk: Hosszúbérc, Bükk: Síkfő, Bükk-hegység, Bükk-hegység: Kurta-bérc,
Csehbánya, Csepel, Csesznek: Várhegy, Csévharaszt: védett erdő (= protected forest),
Csókakő, Csopak: Péterhegy, Dobogókő, Eger, Eplény: Malomréti-völgy, Farkasfa:
Fekete-tó, Gemenci-erdő, Gyenesdiás, Gyenesdiás: Lőhegy, Gyula: Sarkadi-erdő,
Halimba: Szár-hegy, Ibafa: Gyűrűfű, Jósvafő, Kaposvár: Zaranyi-erdő, Kőszeg, Kőszeg:
Velem, Kőszegi-hgs., Köveskál: Feketehegy, Látrány, Máriabesnyő, Márkó: Menyeke,
Mátra: Muzsla, Mecsek: Fehérkút, Mecsek: Kozári hunting house, Mecsek: Kozári-erdő,
Mecsek: Kövesdi-tető, Mecsek: Misina south, Mecsek: Misina, Mecsek: Szuadó,
Mecsek: Tubes-gerinc, Mecsek-hgs., Mindszentkála: Öreg-hegy, Miskolc, Miskolc:
Nagymező, Nagykovácsi: belterület, Nagykovácsi: Hársbokor-hegy, Nagykovácsi:
Júlianna-major, Nagykovácsi: Nagyszénás, Nagykovácsi: Remete-hegy, Nagyvázsony,
Nagyvisnyó, Németbánya: vadászház (= hunting lodge), Nógrádszakál, Nyim, Ócsa:
Nagyerdő, Oroszlány, Parádsasvár: Rudolf-tanya, Pécs: Bányatelep, Pécs: Makár-domb,
Pécs: Tettye, Pénzesgyőr: Kerteskő, Perkupa: Telekes-völgy, Pilis: Gyopár-forrás,
Pilismarót, Porva, Pusztavám, Ságváriliget: Ördög-árok, Sátoraljaújhely, Simonfa,
Somogyszob, Szalafő: Felsőszeg, Szenta: Felső Gyóta, Szentbalázs: Hercegképe,
Szécsény: Géc, Szigetbecse, Szigliget: Antal-hegy, Szőcsénypuszta, Tapolcafő, Tés:
Hegyesberek, Tihany: Sajkod, Ugod: Durrogós-tető, Vác: Naszály, Vállus: Büdöskút,
Vállus: Láztető, Várpalota: Barok-v., Vértes: Hajdúvágás, Vése: Csöpröndi út, Visegrád,
Vörs, Zalaszentmihály: Sihaj-rét, Zebegény, Zempléni hg.: N. Péterménkő, Zirc:
Pintérhegy, Zselickislak.
(Other records from the Carpathian Basin: Balánbánya: Iharos-patak, Herkulesfürdő,
Karánsebes: Jász, Mehedinti, Moldva: Sósmező, Resinár, Sepsibükszád, Szalonca,
Szászka, Vízakna).
Tenthredopsis nassata (Linné, 1767) (Figs. 29, 30, 31, 32, 73 and 82)
Aggtelek: Hosszú-völgy, Badacsony, Balatonfüred, Bátorliget, Berzence: Alsó Gyóta
erdő (= forest), Bise: Tenkes, Börzsöny: Kemence-völgy, Börzsöny: Kun-rét, Bőszénfa,
Budapest: Zugliget, Budafok, Budakeszi: Hársbokorhegy, Budapest, Budapest:
Gellérthegy, Budapest: Irhásárok, Budapest: Jánoshegy, Budapest: Sas-hegy, Bükk:
Hosszúbérc, Bükk: Tardi-patak völgye, Bükkzsérc: Hór-völgy: Kis-rét, Cserépfalu:
Felső-Csákány, Cserépfalu: Hór-völgy, Cserépfalu: Perpác, Cserszegtomaj, Csévharaszt,
Csorna: Király-tó, Csorna: Lócsi-csatorna, Csörötnek: Huszászi, Darány: Kúti-őrház,
Darány: Ősborókás, Dénesfa, Érd, Felsőörs, Felsőtárkány: Laci-lápa, Foktő, Gyula:
Szanazug, Hajmás, Hársbokorhegy, Hárskút: Lazsnak úti dűlő, Hortobágy: Ohat (forest
nat. cons.), Hosszúvíz, Ibafa: Gyűrűfű, Inárcs, Járdánháza, Kaposmérő, Kaposvár,
Kapuvár: Tétényi-hany, Kapuvár: Zsidó-rét, Kondorfa: Sáros-erdő, Kőszeg, Kőszeg:
Meszes-völgy, Látrány, Máriagyüd: Csukma-hegy, Martonvásár, Mecsek: Dömörkapu,
Mecsek: Zengővárkony, Miskolc: Jávorkút, Miskolc: Kerek-hegy, Nadap, Nagyiván,
Nagykovácsi, Nagykovácsi: Hársbokorhegy, Nagykovácsi: Nagyszénás, Nagykovácsi:
Remetehegy, Nagyoroszi: Pénzásás, Nagyvázsony, Nagyvisnyó, Nógrádszakáll,
Nógrádszakáll: Rárós, Ócsa, Ohat, Oroszlány: Kőhányás-erdő, Osli: Tölösi-erdő,
Palkonya: Lajos-hegy, Pécel, Pécs: Tettye, Pilismarót, Regécvár, Remete-hegy,
Répáshuta: Rejtek, Ropoly, Ságváriliget: Ördög-árok, Sántos: Páprágypuszta,
Simontornya, Solymár, Somogyszob, Szarvaskő: Veres-oldal, Szeged: Kőkapu,
Szőcsénypuszta, Tard, Tard: Sugaró-erdő, Tatabánya: Sík-völgy, Újszentmargita,
Újszentmargita: védett erdő (= protected forest), Vászoly: Körtvélyes, Vértes: Hajdúvágás,
Visegrád, Zalalövő, Zempléni-hg.: Kőkapu, Zempléni-hegység: Háromhuta: Istvánkút,
Zemplényi-hegység: Háromhuta, Zselickislak.

107
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
(Other records from the Carpathian Basin: Alsókarácsonyfalva, Erdővásárhely,
Szakamás: Maros-part, Mehádia, Domogled, Kudzsíri-havasok, Barlangliget, Szalonca,
Retyezát, Farkaslaka: Kecsetkisfalud, Karánsebes: Vár, Borosjenő, Mehedinti, Tátra,
Csergő-hegység: Csergő (1000 m), Nemere-hg.: Somkő nyak, Németbogsán, Szalonca,
Szászka, Székelykeresztúr, Radnai-havasok: Vörös-patak völgye, Dukai-hegység,
Késmárk, Rahói-k.: Tiszaborkút, Görgényi-hegység).
Tenthredopsis nivosa (Klug, 1817) (Figs. 33, 34 and 35)
Szilágyi-telep, 25. 05. 1940, 1 female (leg.: Szentiványi), Jászberény, 16. 05. 1938, 1
female, (Móczár), Ságváriliget: Ördög-árok, 20. 05. 1964, 1 male, Budaörs: Csiki-
hegyek, 13. 05. 1960, 1 male, Budapest: Hűvösvölgy, 12. 05. 1954, 1 male.
(Other records from the Carpathian Basin: Telesti, 04. 07. 1995, 1 male, Farkaslaka:
Kecsetkisfalud, 23. 05. 1997, 3 males, Mehádiai hg.: Godeanu, 1000 m, 24. 05. 1994, 1
male).
Tenthredopsis ornata (Serville, 1823) (Figs. 36, 37, 38, 39, 70 and 79)
Bakony: Cuha-völgy, Bakony: Géza-hegy, Bakony: Kab-hegy, Bakony: Kő-árok,
Bakony: Gézaháza: Mogyorós, Bakony: Séd-völgye, Bakony: Somberek,
Bakonyszentlászló, Balatonalmádi: Öreg-hegy, Balatonfüred: Koloska-völgy,
Balatonszárszó, Balatonszéplak: Töreki-láp, Balatonudvari, Bátorliget, Bélapátfalva,
Börzsöny: Gál-rét, Berzence: Alsó-Gyóta, Börzsöny: Kemence-völgy, Börzsöny: Kun-
rét, Budafok, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Budaörs: Csiki-hegyek, Budapest,
Budapest: Gellért-hegy, Budapest: Hűvös-völgy, Budapest: Kamara-erdő, Budapest:
Remete-hegy, Budapest: Sas-hegy, Budapest: Sztudva, Bükk: Jánosház, Bükk: Leány-
völgy, Bükk-hegység: Hosszúbérc, Bükk-hegység: Kurta-bérc, Bükkszentkereszt: Lófő-
tisztás, Csákvár, Csepel, Csévharaszt, Csévharaszt: védett erdő (= protected forest),
Csorna: Király-tó, Csömör, Csörötnek: Hosszúszászi, Debrecen, Diósjenő, Diósjenő,
Börzsöny: Kun-rét, Érd, Farkasfa, Fehértó, Fenyőfő: Kisszépalma, Foktő, Gellért-hegy,
Haláp, Iharkút, Iharos, Isaszeg, Jósvafő: Nagy-oldal, Kalocsa, Kaposgyarmat, Kaposvár:
Cser, Kőszeg, Kőszegi-hegyek, Látrány, Máriabesnyő, Máriagyüd: Csukma-hegy,
Márkó: Menyeke, Mátra: Rózsaszállás, Mecsek: Kövesdi-tető, Mecsek: Pellérd, Mecsek:
Szuadó, Mecsek: Tettye, Mecsek: Zobák, Mernye, Mezőhegyes, Mindszentkálla: Öreg-
hegy, Miskolc: Hosszú-bérc, Miskolc: Kerek-hegy, Miskolc: Kurta-bérc, Muzsla, Nadap,
Nagykovácsi, Nagykovácsi: Hársbokor-hegy, Nagykovácsi: Nagyszénás, Nagysitke,
Nagyvisnyó, Nagyvisnyó: Hármaskút, Nagyvisnyó: Huta-rét, Naplás-tó, Nemesvámos:
Tekeres-völgy, Németbánya: Laposak, Németkér, Oroszlány: Vértesszentkereszt, Őrhuta:
Mlaka-rét, Pásztó: Zagyva-part, Pécs: Tubes Southern slope, Pilismarót, Pilisvörösvár,
Pilisvörösvár: Vörös-hegy, Pócsmegyer, Porva, Rákospalota, Ráró: Ipoly, Remete-hegy,
Siklós: Város-hegy, Simontornya, Somogyszob: Kaszó: Kanizsaberek, Szár: Zuppa-
hegy, Szarvaskő: Veres-oldal, Szécsény: Géc, Szenta, Szenta: Felső-Gyóta,
Szigetszentmiklós, Szilvásvárad: Gerenna-vár, Szilvásvárad: Szalajka-völgy, Tahitótfalu:
Cseresznyés-völgy, Tapolcafő: Kalapácsér, Tatatóváros, Vértes: Hajdúvágás,Vértes:
Kőhányáspuszta, Vértes: Petrecser, Visegrád, Zalaszántó: Kovácsi-hegy, Zamárdi-felső,
Zebegény, Zemplén: Háromhuta: Istvánkút, Zempléni-hgs.: Kőkapu, Zirc: Botanic gar-
den, Zirc: Cuha-völgy.
(Other records from the Carpathian Basin: Vashegy, Vinkovce, Szászka, Deliblat,
Fejértelep, Geselnica, Kassa, Berve, Borosjenő, Porcsesd, Pöstyén, Radnai-havasok:
Borberek: patak-völgye, Radnai-havasok: Borsa, Nagyenyed, Nagyilva, Salutaris,
Homoródfürdő, Gyimesfelsőlok, Hunyad county, Kolozsvár: Szénafüvek, Igenpataka,
Borosjenő, Geselnica, Torda, Bikkszád: Szent Anna-Mohos, Erdővásárhely, Zeteváralja:

nA t u r A so m o G y i e n s i s
108
Szencsed-patak, Gyergyói-havasok: Pongrác-tető, Kudu, Hunyad county, Németbogsán,
Nemere-hg.: Somkő-nyak)
Tenthredopsis scutellaris (Fabricius, 1804) (Figs. 40, 41 and 83)
Bakonybél: Tevelvár, Bakonykoppány: Somberekséd, Bátorliget, Börzsöny: Kun-rét,
Budakeszi, Budapest, Bükk: Hosszúbérc, Bükk: Kurtabérc, Csévharaszt, Csévharaszt:
Nyíres, Felsőtárkány: Laci-lápa, Gyöngyös: Kékestető, Ibafa: Gyűrűfű, Jósvafő: Szelce-
völgy, Kám: Jeli-arborétum, Kőszeg, Mátra: Pisztrángos-tó, Miskolc: Sebesvíz-völgy,
Nagykovácsi, Nagykovácsi: Kopasz-oldal, Nagyvisnyó: Feketesárbérc, Nógrádszakál,
Parád, Pécel, Répáshuta: Csúnya-völgy, Simontornya, Sümeg: Sarvaly, Szilvásvárad:
Feketesár, Szögliget: Ménes-völgy, Tákos: Bockereki-erdő, Tiszafüred, Ugod: Durrogós-
tető, Ugod: Somberek: Hubertlak, Újszenmtmargita, Zemplén: Háromhuta: Istvánkút,
Zemplényi-hegység: Füzéri-vár,
(Other records from the Carpathian Basin: Petrosz-hg.: Kvasznij-patak, Kolozsvár:
Szénafüvek, Homoródfürdő, Bártfa: Csergő-hegy, Nagyilva, Árva megye, Késmárk,
Bánát, Orsova, Retyezát, Csorba-tó, Tátra, Kassa, Gyulafalva, Székelykeresztúr,
Vaganski Vrh., Retyezát, Koritnica, Rahó, Szlovák Érc-hegység, Drábsko rezervátum,
Alacsony Tátra: Bresno: Klymná dol., Szemenik, 1400 m, Királymező, Tiszaborkút,
Kassa, Domogled, Beszkéd-hegy, Felsőhági, Boksánbánya).
Tenthredopsis sordida (Klug, 1817) (Figs. 42, 43, 44, 45, 46, 47, 65 and 74)
Aggtelek: Szőlőhegy, Bakony: Cuha-v., Bakony: Farkasgyepű, Bakony: Gézaháza,
Bakony: Gézahegy, Bakony: Hétházpuszta, Bakony: Királykapu, Bakony: Kő-árok,
Bakony: Lókút, Bakony: Mogyorós, Bakonybél: Hubert-lak, Bakonykoppány:
Somberekséd, Balatoncsicsó, Balatonkeresztúr: Keresztúri-rétek, Berzence: Alsó-Gyóta,
Bolhás: Hókamalom, Böhönye, Bőszénfa: Enyezdi-barakk, Börzsöny: Gál-rét, Börzsöny:
Kemence-völgy, Budakeszi: Hársbokorhegy, Budaörs: Csiki-hegyek, Budapest: Buda,
Budapest: Gellért-hegy, Budapest: Hűvös-völgy, Budapest: Megyer, Budapest: Rózsa-
domb, Budapest: Sas-hegy, Bükk: Kurtabérc, Bükk: Tardi-patak völgye, Bükk-fennsík,
Bükk-hegység, Bükkszentkereszt: Lófő-tisztás, Csaroda, Csepel, Cserépfalu: Hór-völgy,
Csorna: Esterházy madárvárta, Csörötnek: Huszászi, Diósjenő, Dunaharaszti, Eplény:
Ámos, Eplény: Malomrét-v., Felsőtárkány: Lacilápa, Fenyőfő: Kisszépalma, Gánt:
Vérteskozma, Gödöllő, Gyöngyös: Kékes-tető, Gyűrűfű, Hajmáspuszta: fishing ponds,
Hármashatár-hegy, Hársbokor-hegy, Hosszúvíz, Hűvös-völgy, Jósvafő: Szelce-völgy,
Jósvafő: Tengerszem-tó, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kis-Balaton: Lebujpuszta, Kőszeg,
Kőszeg: Meszed-völgy, Lesenceistvándi, Máriabesnyő, Máriagyüd: Csukma-hegy,
Márkó, Mátra: Galyatető, Mátra: Sár-hegy, Mátraszentlászló: fenyves erdő, Mecsek:
Dömörkapu, Mecsek: Kantavár, Mecsek: Szuadó, Mindszentkáta: Öreg-hegy, Miskolc:
Létrás, Nagykovácsi, Nagymaros: Szent Gál föld, Nagyvisnyó, Nagyvisnyó: Hármas-
kút, Németbánya, Németbánya: vadászház (= hunting lodge), Olaszfalu, Oroszlány:
Vértesszentkereszt, Osli: Tölösi-erdő, Pákozd: Velencei-tó, Pénzesgyőr, Perkupa:
Telekes-völgy, Pilismarót, Pomáz, Pusztavám, Ságváriliget: Ördög-árok, Simontornya,
Somogyszob, Somogyszob: Segesdi-út, Soroksár, Tapolcafő: Kalapács-ér, Tapolca:
Szentgyörgy-hegy, Tatabánya: Bertalan-major, Tihany, Ugod: Durrogós-tető, Úrkút:
Bocskor-hegy, Vállus: Láz-tető, Városlőd: Torna-patak, Verőce: Katalin-völgy, Verőce:
Lósi-patak, Vértes: Kumli-völgy, Vértessomló: Gesztesi-patak, Vése, Zámoly:
Kerekszenttamás, Zirc, Zirc: Botanic garden, Zirc: Cigány-domb, Zirc: Cuha-völgy,
Zirc: Pintér-hegy, Zselickislak, Zselicszentpál: belterület (village).
(Other records from the Carpathian Basin: Oklánd, Vulkán, Zilah, Persány: Persányi-
hágó, Abásfalva, Telesti, Szelistyora, Bereck, Betlen, Farkaslaka: Kecsetkisfalud,

109
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
Borosjenő, Szalonca, Szászka, Szacsva, Szilágycseh, Hadad, Honctő, Telesti, Torda,
Trebusafejérpatak, Rahó körzet: Fekete-Tisza mente, Trencsén, Mehedinti: Mehádiai-
hg.: Godeanu, Nagyenyed, Nagyvárad, Kis-Kárpátok: Szomolány, Lotriora).
Tenthredopsis stigma (Fabricius, 1798) (Figs. 48, 49, 50, 51, 69 and 78)
Bakony: Cuha-völgy, Bakony: Gézaháza, Bakony: Gézaháza: Mogyorós, Bakony:
Lókút, Balatonfüred: Tamás-hegy, Balatonszárszó: Alma-hegy, Balatonudvari,
Bódvarákó: Ostromalja, Börzsöny: Kemence-völgy, Börzsöny: Kun-rét, Budafok,
Budai-hgs.: Nagyszénás, Budakeszi, Budakeszi: Hársbokor-hegy, Budaörs, Budaörs:
Kő-hegy, Budapest, Budapest: Buda, Budapest: Csillebérc, Budapest: Ferenc-hegy,
Budapest: Gellért-hegy, Budapest: Gugger-hegy, Budapest: Hármashatár-hegy, Budapest:
Hűvös-völgy, Budapest: Kamara-erdő, Budapest: Kerék-hegy, Budapest: Mátyás-hegy,
Budapest: Naplás-tó, Budapest: Rózsa-domb, Budapest: Sas-hegy, Budapest: Szép-
völgy, Bükk: Bálvány-völgy, Bükk: Nagy-völgy, Bükk-hegység: Hosszúbérc, Bükk-
hegység: Kurta-bérc, Cuha-völgy: Kardosrét, Csákberény: Bucka-hegy, Csákberény:
Strázsa-hegy alja, Csákvár, Csákvár: Vértes, Csehbánya, Csesznek: Vár-hegy, Csíki
hegyek, Csörötnek: Huszászi, Dinnyés: Velencei-tó, Diósjenő, Dobogókő, Drégelypalánk,
Felsőörs, Fenyőfő, Fenyőfő: Kisszépalma, Gánt: Fáni-völgy, Gánt: Páskom, Gerecse-
hegység, Gyenesdiás: Ló-hegy, Haláp, Hársbokor-hegy, Hárskút: Molnár-tanya,
Hegymagas, Herend: Incsekfa, Herend: Rakottyás, Hidegkút, Hosszúbérc, Ibafa:
Gyűrűfű, Isaszeg, Járdánháza, Jeli arborétum, Jósvafő: Nagy-oldal, Jósvafő: Tahonya,
Kapolcs, Kaposmérő, Káptalanfüred, Kerecsend: védett erdő (= protected forest),
Kétvölgy: Botkaháza, Kőhányáspuszta, Kőszeg, Látrány, Látrány: Birkás-legelő,
Leányfalu, Libickozma, Máriabesnyő, Máriagyüd: Csukma-hegy, Mátra: Muzsla,
Mecsek: Dömörkapu, Mecsek: Jakab-hegy, Mecsek: Kantavár, Mecsek: Misina-tető,
Mecsek: Tettye, Mecsek: Zobák, Mernye: községi legelő, Mernye: Somberek, Mór,
Nadap, Nagybajom: Nagyhomok, Nagykovácsi: Hársbokor-hegy, Nagykovácsi:
Nagyszénás, Nagykovácsi: Remete-hegy, Nagyvisnyó, Németbánya, Oroszlány:
Kőhányáspuszta, Padragkút: Hajagos, Padragkút: Sárcsikút, Paloznak, Parád, Pásztó:
Zagyva-part, Pécel, Pécs: Misina-tető, Pécs: Tubes Southern slope, Pilis: Dobogókő,
Pilis: Gyopár-forrás, Pilisszántó, Pilisszántó: Hosszú-hegy, Pula: Tálódi-erdő, Simonfa:
Bagó-hegy, Simonfa: Tótyai-dűlő, Simontornya, Siófok: Töreki, Somlóvásárhely:
Somló, Somogyszob, Somogyvár, Szár: Nagyszéna-hegy, Szarvaskő, Szécsény: Kőkapu,
Szemenye, Szenna, Szentbékkála, Szilvásvárad: Gerenna-vár, Tapolcafő:
Mogyoródombalja, Tard: Tardi-patak, Tatatóváros, Tihany, Tihany: South, Tihany:
Barátlakások, Tihany: Hosszú-hegy, Tokaj: Kopasz-hegy, Törökbálint, Valkó, Varbóc:
Bokány-tető, Vászoly: Nagyvár-hegy, Velencei-hegység, Verőce: Lósi-patak, Vértes:
Hajdúvágás, Vértes: Kőhányáspuszta, Vértes: Petrecser, Vértesboglár: Fáni-völgy, Vése:
Csöpröndi út, Visegrád, Vörösberény: Malom-v., Vörs, Zámoly: Kerekszenttamás,
Zebegény, Zilah, Zirc, Zirc: Cuha-v., Zselicszentpál: belterület (village).
(Other records from the Carpathian Basin: Árvátfalva, Nemere-hg.: Somkő-nyak,
Homoródalmás: Kishomoród-völgy, Homoródszentpál, Oklánd, Homoródalmás
(Kishomoród-völgy), Középajta, Kis-Kárpátok: Szomolány,Trebusafejérpatak, Abos,
Árvátfalva, Szászka, Bártfa, Betlen, Montenegro, Újhely, Borosjenő, Bresztó, Mehádia,
Geschelnica, Hadad, Honctő, Kovácspatak, Lipik, Munkács, Nagyenyed, Nagymihály,
Rahó: Alsóláz, Retyezát, Székelyudvarhely, Tiszabogdány: Brebenyeszkul, Orsova)
Tenthredopsis tarsata (Fabricius, 1804) (Figs. 52, 53, 54, 55, 56, 67, 68 and 76)
Aggtelek: Ménes-völgy, Aggtelek: Szelcepuszta, Bakony: Barok, Bakony: Cuha-
völgy, Bakony: Farkasgyepű, Bakony: Gerence.v., Bakony: Gézaháza, Bakony:

nA t u r A so m o G y i e n s i s
110
Gézaháza: Mogyorós, Bakony: Géza-hegy, Bakony: Hódosár-v., Bakony: Kő-árok,
Bakony: Mogyorós, Bakony: Somberek-v., Bakony: Szömörkés-v., Bakonybél: Hubert-
lak, Balatonfüred: Koloska-v., Bokod: Hűtő-tó, Börzsöny: Diósjenő, Börzsöny: Gál-rét,
Börzsöny: Kemence-völgy, Börzsöny: Nagy-Gál-rét, Budakeszi, Budaörs, Budaörs:
Csiki-hegyek, Budapest, Budapest: Buda, Budapest: Csúcs-hegy, Budapest: Hűvösvölgy,
Budapest: Kamaraerdő, Budapest: Naplás-tó, Bükk: Almár, Bükk: Bálvány, Bükk:
Hosszúbérc, Bükk: Kurta-bérc, Bükk: Leányvölgy, Bükk: Pozsag, Bükk: Tardi-patak
völgye, Bükkszentkereszt, Bükkszentkereszt: Lófő-tisztás, Csehbánya, Cserépfalu:
Odorvári-rom, Csesznek, Csévharaszt: védett erdő (= protected forest), Dörgicse:
Kőhegy, Eplény: Malom-v., Felsőörs, Felsőtárkány: Fekete-len, Felsőtárkány: Lők-
völgy, Fenyőfő: Kisszépalma, Fót: Somló-hegy, Gánt, Iharkút, Járdánháza, Jeli-puszta,
Jósvafő: Tengerszem-tó, Kerecsend: védett erdő (= protected forest), Királyszállás:
Barok-v., Leányfalu, Mátraszentimre, Miskolc: Bánkút, Miskolc: Csipkés-kút, Miskolc:
Hosszú-bérc, Miskolc: Kurta-bérc, Mór: Szőlőhegyek, Nadap, Nagykovácsi, Nagyvisnyó,
Nagyvisnyó: Bálvány, Óbarok, Olaszfalu, Oroszlány: Vértesszentkereszt, Padragkút:
Hajagos, Padragkút: Sarckút, Pénzesgyőr, Perkupa: Telekes-völgy, Pilismarót, Pilisszántó:
Hosszú-hegy, Pomáz, Porva-Csesznek, Pusztavám, Répáshuta: Rejtek, Somlóvásárhely:
Somló, Szár: Nagyszéna-hegy, Szécsény, Szendehely: Katalinpuszta, Szentkirályszabadja,
Szigliget: Antal-hegy, Szilvásvárad: Szalajka-völgy, Szin: Patkós-völgy, Szin:
Szelcepuszta, Tés: Hegyesberek, Tihany, Tihany: Southern beach, Várgesztes: Lófő,
Várpalota: Barok-v., Velence, Vértes: Fáni-völgy, Vértes: Kőhányás puszta, Vérteskozma:
Fáni-völgy, Visegrád, Vörösberény: Malom-v., Zalaszántó: Kovácsi-hegy, Zebegény,
Zirc: Bocskor-hegy, Zirc: botanic garden, Zirc: Pintérhegy.
(Other records from the Carpathian Basin: Tusnádfürdő, Szilágycsehi, Szacsva,
Zeteváralja: Szencsed-patak, Bálványosfüred, Mehádiai-hg.: Godoeanu, Kalonda:
Kalonda-tető, Homoródkeményfalva: Homoród-patak völgye, Homoródalmás:
Kishomoród-völgy, Lövéte, Szalonca, Szászka, Nagyenyed, Kis-Kárpátok: Szomolány,
Bratacea, Csukás-hegység, Vurfu leului, Szászka, Nagyenyed, Persány: Persány-hágó,
Vledény: Mútja, Torda, Retyezát, Fuzine, Németbogsán, Kérujfürdő: Tolvajos-patak,
Hadad, Jasenák).
Tenthredopsis tessellata (Klug, 1817) (Figs. 57, 58, 59, 60, 61, 71 and 80)
Bakony: Cuha-völgy, Bakony: Farkasgyepű, Bakony: Gerence-völgy, Bakony:
Gézaháza: Mogyorós, Balatonalmádi: Tulipán str. 15., Budafok, Budai-hegyek:
Nagyszénás, Budapest, Budapest: Gellért-hegy, Budapest: Hármas-hegy, Budapest:
Sváb-hegy, Budapest: Szép-völgy, Budapest: Sztudva, Budapest: Törökvész, Bükk:
Hosszúbérc, Bükk: Kurta-bérc, Csákvár, Csepel, Csepel: Cerva, Csömör, Csörög:
Dukás-hegy, Debrecen, Dobogókő, Eplény: Malomréti-völgy, Érd, Félegyháza, Fenyőfő,
Hadad, Hidegkút, Isaszeg, Jászberény, Jósvafő: Szelce-völgy, Kalocsa, Kaposmérő,
Káposztásmegyer, Kecskemét, Keszthely, Keszthely: Fagyos-kereszt, Kézdivásárhely,
Kiskunhalas, Kőkút, Kőszeg, Leányfalu, Lesenceistvánd: láprét, Máriabesnyő,
Martonvásár, Monor, Nagybajom: Homopkpuszta, Németbánya: vadászház, Pécel,
Perkupa: Telekes-völgy, Pest, Peszér, Pilismarót, Pilistető, Pilisszántó: Hosszú-hegy,
Pomáz, Simontornya, Somlóvásárhely: Somló, Somogyszob: Kaszó: Kanizsaberek,
Szalonca, Szár: Kálvária-domb, Sződ, Szarvaskő: Veres-oldal, Szenta, Szigetmonostor,
Szigetszentmiklós, Szin: Kapolya, Sződ, Szőreg, Tatatóváros, Tokaj: Kopasz-hegy,
Törökbálint, Vértes: Kőhányáspuszta, Vértes: Kumli-völgy, Vértes:Petrecser, Visegrád,
Zalaszántó: Kovácsi-hegy, Zebegény, Zirc: edge of forest.
(Other record from the Carpathian Basin: Nagyvárad).

111
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
Tenthredopsis tischbeinii (Frivaldszky, 1877) (Figs. 62, 63, 64 and 77)
Orfű: 04. 08. 1971, 1 female, Gyöngyös: Kékes-tető, 29. 06. 1979, 4 females,
Mátraszentimre, 11. 06. 1994, 1 female, Mátraszentimre: Falláskút, 18. 06. 1988, 1
female, Nagymilic, 03. 07. 1981, 1 male, Füzér, 15. 07. 1960, 1 male, Füzér, 15. 07.
1960, 1 female, Nagyvisnyó, (no day) 07. 1958, 1 female, Gyöngyös: Kékes-tető, 29. 06.
1979, 4 female.
(Other records from the Carpathian Basin: Fogarasi-havasok: Arges-völgye, 1400 m,
15. 07. 1993, 4 females, 1 male, Aranyosronk: Ronki-szakadék, 10. 07. 1998, 1 female,
Királymező, 03. 07. 1963, 1 female, Homoródfürdő, 07. 07. 1997, 1 male, Páring: Vidra-
tó, 17. 07. 1993, 1 male, Radnai-havasok: Borsa, 800-1200 m, 28. 07. 1992, 1 male,
Csorba-tó, 30. 06. 1981, 13 females, Csorba-tó, 27. 06. 1981, 4 females, Gyulafalva, 2
females, Bedelői-h. 01. 07. 1916, 1 female, Felsőhági, 1 male, Déva, 1 male (19.sz.),
Retyezát, 1 male, Mezőhavas, 1 male, Fiume, 1 female, Nagyvisnyó, 07. 1958, 2 females
(id as annuligera), Tiszabogdány: Brebenyeszkul, guesthouse of nat. cons. area, 22. 07.
1998, 1 female, Kuzij bioszféra rezervátum, 1100 m, 18. 07. 1998, 2 females, Petrosz-
hg.: Kvasnij-patak, 500-800 m, 21. 07. 1998, 1 female, Rahó: Alsóláz, 700-1200 m, 10.
08. 1998, 1 female, Rahó, 600 m, 13. 07. 1996, 1 male.)
References
Bl A n k , s. m. & ri t Z A u , c. 1998: Die Tenthredopsini Deutschlands (Hymenoptera: Tenthredinidae) p. 227-
246. - In: tA e G e r , A., Bl A n k , s. m. (ed): Pflanzenwespen Deutschlands (Hymenoptera, Symphyta).
Kommentierte Bestandsaufnahme. Deutsches Entomologisches Institut, Verlag Goecke & Evers, Keltern.
Be n s o n , r. B. 1968: Hymenoptera from Turkey, Symphyta. - Bulletin of the British Museum (Natural
History). Entomology series, London 22(4): 111-207.
en s l i n , e. 1918: Die Tenthredinoidea Mitteleuropas VII. (Schluß). - Deutsche Entomologische Zeitschrift,
Berlin [1917] (Beiheft 7): 663-790.
Gy u r k o v i c s , H. & HA r i s , A. 2012: Sawflies (Hymenoptera: Symphyta) from Szeged and its surroundings (SE
Hungary). - Natura Somogyiensis 22. 163-182.
ro l l e r , l. 1996: New records of sawflies (Hymenoptera, Tenthredinidae) in Slovakia. - Biologia, Bratislava
51(1): 549-550.
ro l l e r , l. 1999a: Spoločenstvá hrubopásych (Hymenoptera: Symphyta) vybraných zoogeografických
regiónov Slovenska. PhD thesis, Ústav zoológie, Slovenská akadémia vied, Bratislava, 180 pp.
ro l l e r , l., 1999b: Check list of the sawflies (Hymenoptera: Symphyta) of Slovakia. - Entomological
Problems 30(2): 37-48.
ro l l e r, l., 2001: Príspevok k poznaniu hrubopásych (Hymenoptera, Symphyta) a rohačkovitých (Diptera,
Sciomyzidae) prírodnej pamiatky Mitická slatina. p. 32-36. In: má j s k y , j. (ed.), Zborník výsledkov
inventarizačného výskumu prírodnej pamiatky Mitická slatina. Občianske združenie Pre Prírodu, Trenčín, 99 pp.
ro l l e r , l. 2004: Hrubopáse blanokrídlovce (Hymenoptera, Symphyta) Tematínskych kopcov. - Entomofauna
Carpathica 16: 56-64.
ro l l e r , l., 2005: Blanokrídlovce (Hymenoptera): hrubopáse (Symphyta). 117-123 In: Fauna Devínskej
Kobyly. APOP, Bratislava, 181 pp.
ro l l e r , l., Be n e š , k., Bl A n k , s. m., Ho l u š A , j., jA n s e n , e., jä n i c k e , m., kA l u Z A , s., ke H l , A., ke H r , i.,
kr A u s m., li s t o n , A. d., ny m A n , t., nie , H., sA v i n A , H., tA e G e r , A. & We i , m., 2006: Contribution to
the knowledge of sawfly fauna (Hymenoptera, Symphyta) of the Low Tatras National Park in Central
Slovakia. - Naturae Tutela 10: 57-72.
ro l l e r , l., 2007: Hrubopáse blanokrídlovce (Hymenoptera, Symphyta) ostrova Kopác. p 197-206. In:
mA j Z l A n , o (ed.) Príroda ostrova Kopác. - Fytoterapia OZ, Bratislava 287 pp.
ro l l e r , l. & HAr i s , A. 2008: Sawflies of the Carpathian Basin, history and current research - Natura
Somogyiensis 11: 1-259.
ZHelocHovtsev, A. n. 1988: Otryad Hymenoptera – Pereponchatokrylye, Podotryad Symphyta –
Sidyachebryukhie, 7-234. In: me d v e d e v , k. H. (ed.) Opredelitel nasekomykh evropeiskoi chasti SSSR,
Vol. 3 Hymenoptera, Part 6, Nauka, Leningrad.

nA t u r A so m o G y i e n s i s
112
List of figures
Fig. 1: Tenthredopsis albonotata Brulle male in dorsal view
Fig. 2: Tenthredopsis albonotata Brulle thorax and base of abdomen
Fig. 3: Tenthredopsis albonotata Brulle, hind leg
Fig. 4: Tenthredopsis albonotata Brulle, head
Fig. 5: Tenthredopsis andrei Knw, female
Fig. 6: Tenthredopsis andrei Knw, head
Fig. 7: Tenthredopsis andrei Knw, thorax in lateral view
Fig. 8: Tenthredopsis coqueberti Kl, male
Fig. 9: Tenthredopsis coqueberti Kl, male, hind wing and abdomen
Fig. 10: Tenthredopsis coqueberti Kl, head
Fig. 11: Tenthredopsis floricola Costa, female
Fig. 12: Tenthredopsis floricola Costa, head
Fig. 13: Tenthredopsis floricola Costa, mesopleuron
Fig. 14: Tenthredopsis friesei Knw., female
Fig. 15: Tenthredopsis friesei Knw., hypopygium
Fig. 16: Tenthredopsis friesei Knw., end of abdomen, male
Fig. 17: Tenthredopsis friesei Knw., male in ventral view
Fig. 18: Tenthredopsis friesei Knw., male
Fig. 19: Tenthredopsis lactiflua Kl., female
Fig. 20: Tenthredopsis lactiflua Kl., male
Fig. 21: Tenthredopsis lactiflua Kl., female pterostigma
Fig. 22: Tenthredopsis lactiflua Kl., male pterostigma
Fig. 23: Tenthredopsis lactiflua Kl., female, head
Fig. 24: Tenthredopsis litterata Geoffr., female
Fig. 25: Tenthredopsis litterata Geoffr., female, colour variation
Fig. 26: Tenthredopsis litterata Geoffr., female, hypopygium
Fig. 27: Tenthredopsis litterata Geoffr., male
Fig. 28: Tenthredopsis litterata Geoffr., male, end of abdomen
Fig. 29: Tenthredopsis nassata L., female
Fig. 30: Tenthredopsis nassata L., male
Fig. 31: Tenthredopsis nassata L., female, head
Fig. 32: Tenthredopsis nassata L., male, head
Fig. 33: Tenthredopsis nivosa Kl., female
Fig. 34: Tenthredopsis nivosa Kl., female, head
Fig. 35: Tenthredopsis nivosa Kl., female, pterostigma
Fig. 36: Tenthredopsis ornata Serv., female
Fig. 37: Tenthredopsis ornata Serv., male
Fig. 38: Tenthredopsis ornata Serv., head, black colour variation
Fig. 39: Tenthredopsis ornata Serv., head
Fig. 40: Tenthredopsis scutellaris F., female
Fig. 41: Tenthredopsis scutellaris F., head
Fig. 42: Tenthredopsis sordida Kl., female
Fig. 43: Tenthredopsis sordida Kl., male
Fig. 44: Tenthredopsis sordida Kl., male in ventral view

113
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
Fig. 45: Tenthredopsis sordida Kl., male, face
Fig. 46: Tenthredopsis sordida Kl., hypopygium
Fig. 47: Tenthredopsis sordida Kl., male, end of abdomen
Fig. 48: Tenthredopsis stigma F., female
Fig. 49: Tenthredopsis stigma F., male
Fig. 50: Tenthredopsis stigma F., male, face
Fig. 51: Tenthredopsis stigma F., male, hind legs and abdomen
Fig. 52: Tenthredopsis tarsata F., female
Fig. 53: Tenthredopsis tarsata F., male
Fig. 54: Tenthredopsis tarsata F., female face
Fig. 55: Tenthredopsis tarsata F., male face
Fig. 56: Tenthredopsis tarsata F., male mesopleuron
Fig. 57: Tenthredopsis tessellata Kl., female
Fig. 58: Tenthredopsis tessellata Kl., male
Fig. 59: Tenthredopsis tessellata Kl., female, face
Fig. 60: Tenthredopsis tessellata Kl., pterostigma female
Fig. 61: Tenthredopsis tessellata Kl., pterostigma male
Fig. 62: Tenthredopsis tischbeinii Friv., female
Fig. 63: Tenthredopsis tischbeinii Friv., male
Fig. 64: Tenthredopsis tischbeinii Friv., mesopleuron
Fig. 65: Penis valve of Tenthredopsis sordida Kl.
Fig. 66: Penis valve of Tenthredopsis litterata Geoffr.
Fig. 67: Penis valve of Tenthredopsis tarsata F.
Fig. 68: Penis valve of Tenthredopsis tarsata F. variation
Fig. 69: Penis valve of Tenthredopsis stigma F.
Fig. 70: Penis valve of Tenthredopsis ornata Serv.
Fig. 71: Penis valve of Tenthredopsis tessellata Kl.
Fig. 72: Penis valve of Tenthredopsis lactiflua Kl.
Fig. 73: Penis valve of Tenthredopsis nassata L.
Fig. 74: Middle serrulae of Tenthredopsis sordida Kl.
Fig. 75: Middle serrulae of Tenthredopsis litterata Geoffr.
Fig. 76: Middle serrulae of Tenthredopsis tarsata F.
Fig. 77: Middle serrulae of Tenthredopsis tischbeinii Friv.
Fig. 78: Middle serrulae of Tenthredopsis stigma F.
Fig. 79: Middle serrulae of Tenthredopsis ornata Serv.
Fig. 80: Middle serrulae of Tenthredopsis tessellata Kl.
Fig. 81: Middle serrulae of Tenthredopsis lactiflua Kl.
Fig. 82: Middle serrulae of Tenthredopsis nassata L.
Fig. 83: Middle serrulae of Tenthredopsis scutellaris F.

nA t u r A so m o G y i e n s i s
114
12
34
5
78
6

115
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
910
11 12
13 14
15 16

nA t u r A so m o G y i e n s i s
116
17 18
19 20
21 22
23 24

117
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
25 26
27 28
29 30
31 32

nA t u r A so m o G y i e n s i s
118
33 34
35 36
37 38
39 40

119
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
41 42
43 44
45 46
47 48

nA t u r A so m o G y i e n s i s
120
49 50
51 52
53 54
55 56

121
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
57 58
59 60
61 62
63 64

nA t u r A so m o G y i e n s i s
122
65 66
67 68
69 70
71 72
73

123
HA r i s , A. & Gy u r k o v i c s , H.: tH e G e n u s te n t H r e d o p s i s in Hu n G A r y
74 75
76 77
78 79
80 81
82 83

nA t u r A so m o G y i e n s i s
124