ArticlePDF Available

Abstract

A tematikus kotet bevezető tanulmanya ismerteti a pozitiv pszichologia kialakulasanak korulmenyeit es azokat a celkitűzeseket, amelyeket az evezred uj tudomanyos iranyzata első kialtvanyaban megfogalmaz. A torteneti előzmenyekből foglalkozik a humanisztikus pszichologiabol vallalt orokseggel, es emlitest tesz arrol, hogy a pozitiv pszichologia felvallalja a humanisztikus felvetesek empirikus kutatasokkal tortenő igazolasat. A tanulmany tiz pontban foglalja ossze a pozitiv pszichologianak az elmult tiz evben elert eredmenyeit (pl. az erőssegek leltaranak kidolgozasa, a pozitiv erzelmek elmeletenek megalkotasa, a mentalis egeszseg tunettananak es ketdimenzios modelljenek kimunkalasa, az elmenyfokozo strategiak azonositasa). Kritikai szempontkent emlitesre kerul az egyseges fogalomtar es egy atfogo elmelet megalkotasanak hianya.
Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, 67. 1. 3–11.
DOI: 10.1556/MPSzle.67.2012.1.1.
3
A pozitív pszichológia bemutatása
A PSZICHOLÓGIA NAPOS OLDALA*
———
OLÁH ATTILA
ELTE, PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség és Egészségpszichológia Tanszék
E-mail: olah.attila@ppk.elte.hu
Beérkezett: 2011. december 1. – Elfogadva: 2012. január 15.
A tematikus kötet bevezető tanulmánya ismerteti a pozitív pszichológia kialakulásának körülményeit és
azokat a célkitűzéseket, amelyeket az évezred új tudományos irányzata első kiáltványában megfogalmaz.
A történeti előzményekből foglalkozik a humanisztikus pszichológiából vállalt örökséggel, és említést tesz
arról, hogy a pozitív pszichológia felvállalja a humanisztikus felvetések empirikus kutatásokkal történő
igazolását. A tanulmány tíz pontban foglalja össze a pozitív pszichológiának az elmúlt tíz évben elért
eredményeit (pl. az erősségek leltárának kidolgozása, a pozitív érzelmek elméletének megalkotása, a
mentális egészség tünettanának és kétdimenziós modelljének kimunkálása, az élményfokozó stratégiák
azonosítása). Kritikai szempontként említésre kerül az egységes fogalomtár és egy átfogó elmélet megal-
kotásának hiánya.
Kulcsszavak: pozitív pszichológia, humanisztikus pszichológia, emocionális jóllét, optimális jóllét,
mentális egészség modellek, pozitív érzelmek
MI IS A POZITÍV PSZICHOLÓGIA?
Minek tekintsük a pozitív pszichológiát? Mozgalomnak? Irányzatnak? Egy új tu-
dományos iskolának? Esetleg éljünk azzal az elegáns fordulattal, hogy jelentős
paradigmaváltás a pszichológiatudomány területén? Nevezhetjük az évezred első,
a lélektan tudományterületén jelentkező networkjének, amely új célok köré szer-
vezi a tudományos pszichológia képviselőit? Tekintsük egyelőre úgy, mint a pozi-
tív lelki állapotok megismerésének fontosságáról hasonló módon gondolkodó
elméleti és gyakorlati szakemberek társasága, egymást támogató hálózata? Vala-
* A tanulmányt a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KMR-2010-0003 pályázati forrás, valamint az OTKA K 69 038
támogatta.
4 Oláh Attila
4
mennyi szempont releváns lehet, amikor a pozitív pszichológiáról gondolkozunk.
(Talán az iskola megjelölés az egyetlen, ami nem fordult még elő a szakirodalom-
ban a pozitív pszichológiával kapcsolatban.) Martin Seligman egyes írásait olvasva
(SELIGMAN, 2002, 2007, 2011) az ember erős késztetést érez arra, hogy őt mint a
pozitív pszichológia egyik alapítóját, egy megszállott mozgalmárnak lássa, különö-
sen akkor, amikor ilyeneket ír: „a pozitív pszichológia az embereket boldogabbá
teszi” vagy „a pozitív pszichológia területén dolgozóknál nagyobb jóllétben élők-
kel még nem találkoztam”. „Minden pozitív pszichológiai írás növeli az olvasó
jóllétét… és segít abban, hogy pozitív életet éljünk” (SELIGMAN, 2011, 10). Ezek-
hez az erőt sugárzó mondatokhoz rendelhetjük azt az ambiciózus önmeghatáro-
zást is, hogy a pozitív pszichológia az új évezred tudománya. (Erre szokták mon-
dani, hogy várjuk ki a végét.) A pozitív pszichológia másik alapító tagja, Csík-
szentmihályi Mihály „laza szövevényű mozgalomként” ír a kettőjük által életre
keltett új, tudományos kezdeményezésről, és megemlíti azt, hogy a „pozitív pszi-
chológia felfogható úgy is, mint amely előveszi és leporolja a 20. század közepé-
nek humanisztikus pszichológusait foglalkoztató fontos kérdéseket. Nem osztja
ugyanakkor a Rogerst és Maslow-t követők absztrakciók és mérések iránti gya-
nakvását, sőt megpróbálja azokat az élményeket is tudományos igénnyel megkö-
zelíteni, melyeket korábban, a 20. század közepétől tartó úgynevezett „dust-bowl
empiricizmusban” figyelmen kívül hagytak” (CSÍKSZENTMIHÁLYI és CSÍKSZENT-
MIHÁLYI, 2011, 10–11).
A színrelépés óta eltelt tíz éves távlat még nem engedi meg, hogy egyértelmű-
en határozzuk meg, mi is a pozitív pszichológia. Amit a tények mutatnak, hogy a
tartósan jelentős hatású tudományos kezdeményezésekhez hasonlóan, a pozitív
pszichológia működése első évtizedében létrehozta önálló szakmai folyóiratát,
világszintű és európai tudományos társaságát, megrendezi világszintű és európai
konferenciáit, a világ számos országában egyre gyarapodó számban alakulnak a
nemzeti társaságok és egyesületek. (Magyarországon, a Magyar Pszichológiai Tár-
saság kebelében, Pozitív Pszichológiai Szekció működik.) A pozitív pszichológiát
művelő tudós és gyakorlati szakemberek száma meredeken növekszik szerte a
világban. A pozitív pszichológia által felkarolt és favorizált témák kutatása évről
évre gyarapodik. Pozitív pszichológiai laboratóriumok és tanszékek, valamint
doktori iskolák jönnek létre jelentős egyetemeken. A pozitív pszichológia népsze-
rű a médiákban, különösen az ismeretterjesztő sajtóban, mert olyan szemléletet
képvisel, és olyan témákat és élményeket hoz fókuszba, amelyek iránt az emberek
évezredek óta fogékonyak, amelyek megismerésére és megértésére kiéhezettek
(például Mi a boldogság titka?, Mi a bölcsesség titka?, Miért érdemes élni?). Tíz év
alapján túl korai lenne túlzott reményeket táplálni, de a kezdeti jelek kimondot-
tan biztatóak. Kézikönyvek, ezer oldalas enciklopédia, a pozitív pszichológia mé-
rőeszközeinek külön kötete jelzi azt az ambíciót, amely arra utal, hogy a pozitív
pszichológia be akarja juttatni fogalmait a humán tudományok szótárába.
A pozitív pszichológia témafelvetései olyan jelenségvilágba terelik a tudomá-
nyos pszichológiát, amelyek megismerése mindannyiunk számára alapvetően
fontos. A lélektan azonban mind ez ideig halogatta ezeknek az emberi lényeghez
tartozó, az emberek mindennapjait átszövő pszichológiai jelenségeknek tudomá-
A pszichológia napos oldala 5
5
nyos eszközökkel történő vizsgálatát. A tudomány, de elsősorban a tudományos
pszichológia ezzel a halogatással átadta a terepet olyan interpretátoroknak, akik
készek ezoterikus, jobb esetben vallásos magyarázatokkal szolgálni olyan kérdé-
sekkel kapcsolatban, hogy miért fontos a megbocsátás, kinek tartozunk és miért
hálával, miért fontos, hogy erényeink vezessék mindennapi cselekvéseinket. Ezek-
re a kérdésekre azonban a tudományos pszichológiának is meg kell adni a maga
válaszát. A pozitív pszichológia azt a kérdést szegezi tudományunk művelőinek,
hogy azonos figyelemmel közelítjük-e meg és azonos intenzitással vizsgáljuk-e az
ember működésének és élményeinek (pl. pozitív és negatív érzelmeinek) minden
aspektusát. Nem arról van-e szó, hogy egy olyan emberarcú tudománynak, mint a
pszichológia, a szenvedésekkel és a betegségekkel többet kell foglalkoznia, hiszen
a pszichológia tudományának mi más lehet a missziója. A pszichológia torz identi-
tásából fakadóan luxus célként fogta fel az ember pozitív oldalának (élményeinek,
erősségeinek, pozitív érzelmeinek) a tanulmányozását, nem mérlegelve azt, hogy
talán fontosabb lehet a szenvedés megelőzésére és olyan erősségek kiépítésére
koncentrálni, amelyekkel kivédhetőek a negatív állapotok. Amikor a pozitív pszi-
chológia arról beszél, hogy új célok felvételére van szükség, azt kéri csupán, hogy
tudományunk a humán létezés és élményvilág teljes spektrumára tekintő figye-
lemmel végezze feladatát. A pszichológiai kutatás és gyakorlat tematizálásában
történő egyensúlyteremtés (a pozitív és negatív oldalnak szentelt figyelem vonat-
kozásában) mellett a pozitív pszichológia igényli tudományunk horizontjának a
tágítását is, és arra buzdítja a fiatal tudósokat, hogy bátran merészkedjenek ki az
emberi tapasztalás ez ideig elérhetetlennek tartott területeire.
A POZITÍV PSZICHOLÓGIA KIÁLTVÁNYA
A pozitív pszichológia tudománytörténeti megjelenését két írással kapcsolják össze
(SELIGMAN, 1998; SELIGMAN és CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2000). Nem egyedülálló az
amerikai pszichológia történetében, hogy az APA (Amerikai Pszichológiai Társa-
ság) elnöke programadó beszédét nem kizárólag a szűk szakmának szánja, hanem
az egész nemzetnek üzen. Ezt tette például 1950-ben Guilford, a kreativitáskuta-
tás fontosságának hangsúlyozásával. Seligman 1998-ban tartott APA elnöki beszé-
dében a „tegyük boldoggá” a nemzetet fülbemászó dallam megkomponálásával
figyelmeztette a pszichológia tudományát arra, hogy „féloldalasan” működik,
amikor kevés figyelmet fordít arra, hogy a humán és a társadalmi jóllét útját szé-
lesítse. Az elnöki beszéd jelöli ki elsőként azt a három témakört (pozitív érzelmek,
emberi erősségek, pozitív intézmények tanulmányozása), amelyre a pozitív pszi-
chológia épülhet, és azokat az általános a célokat (az emberi erősségek tudomá-
nyának létrehozása, a prevenció központú gyakorlat kialakítása, az emberek éle-
tének boldogabbá és produktívabbá tétele, egyensúlyteremtés a negatív és pozitív
működési módok tanulmányozásában), amelyek megvalósításában együttgondol-
kodást és összefogást sürget. A leggyakrabban zászlóbontó írásként emlegetett
tanulmányban SELIGMAN és CSÍKSZENTMIHÁLYI (2000) már mint a meghirdetett
elnöki program végrehajtásának vezéralakjai szólalnak meg, bővebben kifejtve a
6 Oláh Attila
6
pozitív pszichológia törekvéseit és feladatait, a tudomány asztalára helyezve azokat
a témákat, amelyek tanulmányozásával egy közös munka kezdődhet. A „szenvedés
pszichológiáját”, amely a betegségek gyógyításában, a rongálódások kijavításában
látja elsődleges feladatát, váltsa fel az ember pozitív vonásait tanulmányozó pszi-
chológia, amely olyan témákat kutat, mint a boldogság, a pszichológiai jóllét, az
egészséges működés, a kreativitás, a bölcsesség, a bátorság vagy a spiritualitás.
A pozitív pszichológia célja az, hogy egy fókuszváltás katalizátora legyen, melynek
következtében a pszichológia nemcsak az élet legrosszabb dolgainak a kijavítására
törekszik, hanem a pozitív tulajdonságok kialakítására és annak bemutatására,
hogy milyen cselekvés és magatartás vezet jólléthez és gyarapodó közösségekhez.
A pszichológusok eddig ritkán foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miért érdemes
élni, eljött az ideje, hogy a pszichológia kutatási eredmények birtokában válaszol-
jon arra, milyen családokban fejlődnek jól a gyerekek, milyen munkafeltételek
mellett a legelégedettebbek a dolgozók, milyen vezetés mellett a legnagyobb az
emberek társadalmi elkötelezettsége és milyen feltételek mellett érezhetik az em-
berek azt, hogy értelme van az életüknek. A pszichológia több figyelmet fordítson
azoknak a személyen belüli forrásoknak és társadalmi feltételeknek a tanulmá-
nyozására, amelyek garanciái annak, hogy az emberek elégedettek legyenek a
múltjukkal, boldogság és flow (optimális) élmény jellemezze jelenüket, reménnyel
és optimizmussal nézzenek a jövőbe. A pszichológia legalább olyan mértékben
legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
A kezelés egyaránt vonatkozik arra, hogy erősítsük és ápoljuk azt, ami a legjobb,
mint hogy rögzítsük azt, ami eltörött. A szempontváltás lényege az, hogy előbbre
visz a fejlesztésre, a kompetenciák kiépítésére fókuszálni, mint kizárólag a gyenge-
ségek korrekciójára összpontosítani. A pozitív pszichológia egyik üzenete, hogy az
embert az tette kiemelkedővé, hogy képes előrelátni, előregondolkodni, ebből
következően a pszichológia a humán jövőorientáció, az elvárás, a megelőzés és a
felvirágoztatás tudományának tekinthető. A megelőzés-kutatás eredményei azt
igazolják, hogy vannak olyan lökhárítók, lelki lengéscsillapítók, amelyek eredmé-
nyesek a mentális betegségekkel szemben: ilyenek a bátorság, az optimizmus, a
kontrollképesség, a leleményesség, a pszichológiai immunkompetencia, hogy csak
néhányra utaljunk. Az új évszázadban a megelőzés tudományának fő feladata az
lesz, hogy a protektív faktorok, az erények és erősségek fejlesztésének módszereit
kidolgozza a fiatalok körében. A pozitív pszichológia a normális emberek lelki
edzettségének, produktivitásának erősítését és személyiségének általános fejleszté-
sét vállalja fel. A kiáltványból kiolvasható, hogy a pozitív pszichológia az embert
szabad akarattal és autentikus pozitív érzelmekkel rendelkező lényként szemléli,
aki autonóm módon választott célokat követ, és aki a tudatos célválasztásain ke-
resztül képes arra, hogy a negatív érzelmi állapotait kontroll alatt tartsa, illetve
önmaga képes előmozdítani azt, hogy minél több pozitív élményt tapasztaljon
meg. A pozitív pszichológia tükrében az ember a saját sorsáért tenni tudó személy,
aki képes a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására, a folyamatos növekedés-
re, fejlődésre. A pozitív pszichológia programadó írásaiban nem ad vadonatúj
átfogó elméletet, emberfelfogása humanisztikus gyökerű, az önmeghatározás
erősebb hangsúlyával.
A pszichológia napos oldala 7
7
A POZITÍV PSZICHOLÓGIA
ÉS A HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA PÁRHUZAMA
A pozitív pszichológia olyan témákat emel ki, amelyekről tudjuk, hogy központi
kérdések, amióta a szisztematikus gondolkodásról írásos emlékek vannak. Köte-
tünkben PLÉH Csaba (2012) „A pozitív pszichológiai szemlélet előfutárairól” című
írásában bemutatja ennek az irányzatnak eszmei előzményeit a pszichológia tör-
ténetében. Itt arra szeretnénk kitérni, hogy a pozitív pszichológia hogyan kívánja
továbbfejleszteni a maslow-i hagyományokat, és hogy milyen érdekes azonosságok
figyelhetők meg a humanisztikus és a pozitív pszichológia párhuzamában. Először
is a tematikai fókuszváltás igénye, a pszichológia egyoldalúságának kritikája első-
ként Maslow írásaiban jelenik meg, sokszor még támadó hangvételben is (a kriplik
tanulmányozása kriplipszichológiát eredményez). Magának a pozitív pszichológiá-
nak mint fogalomnak az említése is a humanisztikus pszichológia vezéralakjánál
olvasható elsőként. (Motiváció és személyiség című könyvében [1954] található
egyik fejezet címe: Toward a Positive Psychology [Egy pozitív pszichológia felé]).
Ugyanebben a könyvében így fogalmaz: „A pszichológia tudománya eddig sokkal
sikeresebb volt a negatív, mint a pozitív oldalon. Sok hiányosságunkat, betegsé-
günket, bűnünket felfedte, de lehetőségeinkből, erényeinkből, elérhető céljaink-
ból vagy teljes lelki magaslatainkból keveset láttatott. Mintha a pszichológia szán-
dékosan szorította volna be magát jogos hatáskörének felére, méghozzá a sötéteb-
bik, rosszabbik felére” (MASLOW, 1954, 354). A pozitív pszichológia befogadja a
humanisztikus pszichológia emberfelfogását és az érett, egészséges emberekkel
való foglalkozást, az erősségek fejlesztését, az önkiteljesedés előmozdítását köz-
ponti célként fogalmazza meg. A tökéletes funkcionálás feltételeinek meghatáro-
zásában is osztja a humanisztikus mozgalom álláspontját. Elutasítóan nyilatkozik
ugyanakkor (mint ahogy arról már szóltunk) a humanisztikusok mérések iránti
gyanakvásáról (például CSÍKSZENTMIHÁLYI és CSIKSZENTMIHÁLYI, 2011), sőt ab-
ban látja a humanisztikus felvetések megerősítésének útját, hogy az empirikus
vizsgálatokkal szigorúan alátámasztott elméletek mellett tör lándzsát.
SELIGMAN (2002) úgy értelmezi a humanisztikus pszichológiának az akadémi-
kus világtól való eltávolodását, hogy a két sugárzó nagyság (Maslow és Rogers)
humanisztikus mozgalombeli követői elzárkóztak a kísérleti módszerektől, alapel-
veiket összekapcsolták egy felületes és radikális ismeretelmélettel, amely felszíni
jelenségeket és az individuális esettanulmányokat helyezte előtérbe. SELIGMAN
(2007) szerint Maslow még vágyott a jó orrú empirikusokra, akik kutatásokat
folytattak volna olyan témában, mint az önmegvalósítás. Megérett az idő, hogy
Maslow vágyai valóra váljanak a pozitív pszichológia mezején.
Vitáznak a pozitív pszichológia képviselői a humanisztikusnak is tekinthető
ALLPORTtal (1921) is, aki azt sürgette, hogy a pszichológusok a személyiségvoná-
sokat tanulmányozzák, a karaktert pedig hagyják a filozófia területére. A pozitív
pszichológia egyik legmarkánsabb álláspontja ezzel szemben az, hogy a karakter
és az erények kérdésköre, tárgya, sőt egyik központi témája legyen a tudományos
pszichológiának, mert az erősségek (amelyek kidolgozottsága viselkedésbeli mani-
8 Oláh Attila
8
fesztációkból közvetlenül mérhető), mint az erények indikátorai, a személyiségvo-
násokkal azonos státusszal bírnak.
Érdekes párhuzamként említhető, hogy a pozitív pszichológián belül is – aho-
gyan azt a humanisztikusoknál tapasztalhattuk – folyik egy verseny, egy egészsé-
ges küzdelem a mozgalom centrális fogalmának a megtalálásáért. Az önmegvalósí-
tás Maslownál, az aktualizáló tendencia Rogersnél közel alternatív fogalomként
funkcionáltak. A flourishing (virágzás) konstruktum KEYESnél (2007) és a flourish
(ahogy azt a szerző értelmezi: többdimenziós, komplex jóllét) fogalom SELIGMAN-
nél (2011) szintén hasonló pszichológiai jelenségkörre, az optimális jóllét állapo-
tában lévő egyén működésére és jellemzőire vonatkozik. A pozitív pszichológián
belül még megvan a lehetőség, hogy operacionalizálva e versengő konstruktumo-
kat, empirikus kutatásokban derüljön ki, melyik mutatkozik „életképesebbnek”.
A humanisztikus és a pozitív pszichológia vezérkarának az összehasonlítása is érde-
kes azonosságokat mutat. A humanisztikusoknál Maslow viselkedett mozgalmár-
ként (APA-elnöksége idején erősen megnőtt a humanisztikus tanok iránti érdek-
lődés). Ahogy említettük, a pozitív pszichológia mozgalommá szervezésében pedig
Seligman jeleskedett (APA-elnöksége szintén nagyot nyomott a latba). Rogers és
Csíkszentmihályi az elmélyültséget képviselő háttérember szerepének a felvállalá-
sában mutat hasonlóságot és abban, hogy ők mindketten jobban preferálják az
idiografikus megközelítéseket (ROGERS [2008] a teljességgel működő személyiség-
ről értekezik, CSÍKSZENTMIHÁLYI [1997] az autotelikus személyiség fogalmát hasz-
nálja), míg Seligman, Maslow-hoz hasonlóan a konstruktumok és rendszerek
alkotásában jeleskedik (Seligman úgy nyilatkozott a Csíkszentmihályival közösen
vállalt vezérkari szerepkörökről, hogy „ő az ész, én vagyok a szervező erő”).
A POZITÍV PSZICHOLÓGIA EREDMÉNYEI
ÉS HIÁNYOSSÁGAI
A pozitív pszichológia eredményei jól dokumentáltak és kivételes termékenység-
ről tanúskodnak. Popularitása is vitathatatlan. A nagyra törő irányzatok kottája
szerint működve ma már minden jelentős szakmai fórumon jelen vannak az
irányzat hívei. Talán a tízéves évforduló miatt 2010-ben és 2011-ben számos nagy
lélegzetvételű összefoglaló mű készült, ezekből hat írás recenzióját az olvasó meg-
találhatja a kötetünk vége felé.
Mit lehet jelentős eredményként elkönyvelni az elmúlt tíz évből ezen összefog-
laló munkákra is támaszkodva? Az eredményszemléből az is kiderülhet, hogy mi
valósult meg a kezdeti vállalásokból.
1. A pozitív pszichológia termékenyítőleg hat mind az értékmentességet hang-
súlyozó kísérleti, mind a patológiai szemlélettől átitatott klinikai pszichológiára
(SNYDER és SHANE, 2007).
2. Elméleti alapot és kutatási iránymutatást ad a prevenciót a gyakorlatban
legmarkánsabban képviselő egészségpszichológia számára (SELIGMAN, 2011).
3. A személyiség tanulmányozásához új eszköztárral járul hozzá, az erősségek
leltárának és mérőeszközének elkészítésével (VIA, Values in Action Inventory of
A pszichológia napos oldala 9
9
Strengths, Működő Értékek, az Erősségek Leltára), kimozdítva a személyiség-
lélektant a Big Five „mániából” (PETERSON és SELIGMAN, 2004).
4. A pozitív érzelmek „evolúciós hivatásának” és adaptivitást szolgáló funkció-
jának leírásával teljessé tette az emóciók szerepének értelmezését (FREDRICKSON,
2004).
5. LYUBOMIRSKY (2008), BRYANT és VEROFF (2007) empirikus eredményeire
építve kidolgozásra került a pozitív élményállapotok elérését és fokozását célzó
stratégiák gazdag kelléktára (savoring: az életet megédesítő stratégiák).
6. A jóllét struktúrájának (optimális jóllét = érzelmi jóllét + pszichológiai jóllét
+ szociális jóllét) empirikus kutatásokban kikristályosított azonosításával megha-
tározta a jóllét elérését garantálni képes stratégiák célrendszerét (RYFF és KEYES,
1995; KEYES, 2007).
7. A mentális egészség tünettanának rendszerezésével, diagnosztikai eszköztá-
rának megalkotásával, és a kétdimenziós mentális egészség modell (virágzás –
bágyadtság/betegség tünetek magas szintje – betegség tünetek hiánya) kidolgozá-
sával megteremtette a prevenciótudomány olyan modelljét, amely a kutatásban és
a gyakorlati munkában egyaránt alkalmazható a megelőző eljárások hatásmecha-
nizmusainak monitorozására (KEYES, 2007).
8. Magyarázatot kínál az optimális fejlődés menetére, úgy értelmezve a komp-
lexitás irányába ható változásokat, hogy azokat a flow (optimális élmény) átélése
kíséri (CSÍKSZENTMIHÁLYI és CSIKSZENTMIHÁLYI, 2011).
9. Az érzelmi intelligencia konstruktumát empirikus kutatások sorozatában hi-
telesítette, és hatékony fejlesztést ért el a teljesítményalapú érzelmi intelligencia
mérés terén (lásd kötetünkben NAGY HENRIETT tanulmányát [105–124. oldal]).
10. Kidolgozta a pozitív pszichoterápiák alternatív változatait (jóllétterápia, élet-
minőség-terápia) (FAVA, 1999; SNYDER és SHANE, 2007).
A tovább folytatható, de a lényegesebb eredményekre fókuszáló lista után az első
hiányérzet a pozitív pszichológia működésével kapcsolatban az, hogy a pozitív
intézmények vizsgálatára vonatkozó ígérvényeiből nem sok teljesült. (E tárgykör-
ben ajánljuk az olvasónak HUNYADY GYÖRGY kötetünkben megjelent tanulmányát
[151–172. oldal] a demokrácia és a társadalmi közérzet, valamint az optimizmus
összefüggéseinek empirikus vizsgálatáról.)
Kritikus éllel vetjük fel azt, hogy a pozitív pszichológia jeleskedik, mondhat-
nánk, sportot űz a metaforikus fogalmak használatából. Az olyan konstruktumok,
mint a flow (áramlat-élmény – CSÍKSZENTMIHÁLYI, 1997), a flourishing (virágzás –
KEYES, 2007), a savoring (élményfokozás, az élet megédesítése – BRYANT és
VEROFF, 2007), a languishing (bágyadtság – KEYES, 2007) jól mutatnak népszerű-
sítő könyvekben, és használatukkal szemléletesen jeleníthetők meg az adott pszi-
chológiai folyamatok vagy állapotok (például a teljes pompájában tündöklő virág-
zásban leledző növény és az egészségtől majd kicsattanó, minden megnyilvánulá-
sában a kibontott teljességet és vitalitást sugárzó egyén állapotának párhuzama).
A tudományos konstruktumokkal kapcsolatban elvárt precíz definiáltság feltételei-
nek az ilyen irodalmi jellemzésekbe való fogalmak azonban ritkán felelnek meg.
Jól bizonyítja ezt a flow (áramlat-élmény) népszerű fogalma, amelynek az opera-
10 Oláh Attila
10
cionalizálásával már harminc éve próbálkoznak sokan, változó eredménnyel (erről
részletesen írnak MÓZES, MAGYARÓDI, SOLTÉSZ, NAGY és OLÁH ebben a kötetben
[57–76. oldal]). A nagyobb probléma akkor jelentkezik, amikor hasonló metafori-
kus fogalommal nem ugyanazon jelenséget szándékoznak leírni (például Keyes
flourishing és Seligman flourish fogalma, lásd OLÁH és KAPITÁNY-FÖVÉNY jelen
kötetben [19–45. oldal]). Az ilyen fogalommal operálók azzal érvelnek, hogy
elemzésük egymástól független elemek halmazából álló összetett jelenségkörre
vonatkozik, ezek egymástól függetlenül gyakorolhatnak befolyást az adott jelen-
ségkörre. Ezért szükséges egy olyan ernyőfogalom használata, amely utal az össze-
tevőkre is, de alapvetően az összetevők különböző konstellációjának az eredmé-
nyeképpen folytonosan változó összetett jelenségkört fed le (a klasszikus példa
erre az időjárás fogalma). A fent megfogalmazott inkoherenciát kritikának szán-
juk, jelezve azt, hogy egy egységes fogalomtár hiánya nehezíti az egyre szerteága-
zóbb pozitív pszichológiai kutatások eredményeinek követését és megértését.
A legerősebb kritikai észrevétel a pozitív pszichológia egy évtizedes működésével
kapcsolatban egy átfogó elmélet hiánya a humán működés témakörében. Mi, a
pozitív pszichológia művelői ugyanakkor szurkolunk azért, hogy a pozitív pszi-
chológia a jelenlegi szénakazal szakaszából egy olyan összeszedett állapotba kerül-
jön, amelyben megszületik egy, a pszichológiatudomány klasszikus irányzataival is
ringbe szállni képes, a gazdag empirikus eredményeket integráló pozitív pszicho-
lógiai teória. Természetesen ehhez kívánnak hozzájárulni kötetünk tanulmányai
is, amelyeket szívesen ajánlok az olvasók figyelmébe.
IRODALOM
ALLPORT, G. (1921). Personality and Character. Psychological Bulletin, 18, 441–455.
BRYANT, F. B., & VEROFF, J. (2007). Savoring: A new model of positive experience. London:
Lawrence Erlbaum Associates.
CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (1997). Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
CSÍKSZENTMIHÁLYI M. és CSIKSZENTMIHALYI, I. S. (szerk.). (2011). Élni jó! Tanulmányok a
pozitív pszichológiáról. Budapest: Akadémiai Kiadó.
FAVA, G. A. (1999). Well-being therapy. Psychotherapy and Psychosomatics, 68, 171–178.
FREDRICKSON, B. L. (2004). The broaden-and-build theory of positive emotions. Philosophi-
cal Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 359(1449), 1367–1378.
GUILFORD, J. P. (1950). Creativity. American Psychologist, 5, 444–454.
KEYES, C. L. (2007). Promoting and Protecting Mental Health as Flourishing: A Comple-
mentary Strategy for Improving National Mental Health. American Psychologist, 62(2),
95–108.
LYUBOMIRSKY, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos
megközelítésben. Budapest: Ursus Libris.
MASLOW, A. H. (1954). Motivation and personality. New York: Harper.
PETERSON, C., & SELIGMAN, M. (2004). Character strengths and virtues: A handbook and classifi-
cation. New York: Oxford University Press.
A pszichológia napos oldala 11
11
RYFF, C. D., & KEYES, C. L. M. (1995). The structure of psychological well-being revisited.
Journal of Personality and Social Psychology, 64(4), 719–727.
ROGERS, C. L. (2008). Valakivé válni – A személyiség születése. Budapest: Edge 2000 Kiadó.
SELIGMAN, M. (1988). Building human strength: Psychology’s forgetten mission. APA Monitor,
January, 2.
SELIGMAN, M., & CSÍKSZENTMIHÁLYI, M. (2000). Positive psychology: An introduction.
American Psychologist, 55, 5–14.
SELIGMAN, M. E. P. (2002). Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize
Your Potential for Lasting Fulfillment. New York: Free Press.
SELIGMAN, M. E. P. (2007). Az autentikus életöröm: az új pozitív pszichológia alkalmazása erőssége-
id tartós kibontakoztatásához. Budapest: Profil Training.
SELIGMAN, M. E. P. (2011). Flourish – élj boldogan! A boldogság és jól-lét radikálisan új értelmezése.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
SNYDER, C. R., & SHANE, J. L. (Eds.). (2007). Positive Psychology. London: Sage Publications.
THE SUNNY SIDE OF PSYCHOLOGY
OLÁH, ATTILA
The introducing article of the thematic volume delineates the circumstances of the birth of positive
psychology, and the aims formulated in the first manifesto of the new scientific approach of the millen-
nium. It reviews the antecedents: the heritage of the humanistic psychology, and mentions that positive
psychology undertakes the empirical verification of humanistic hypotheses. The study summarizes the
results of the positive psychology of the last 10 years in 10 points (e.g. elaborating the inventory of
strengths, creating the theory of positive emotions, forming the symptoms, and setting the model of
mental health, identifying the strategies of enhancing experience etc…). The deficit of a universal stock
of concepts, and creating a general theory are mentioned as critical points.
Key words: positive psychology, humanistic psychology, emotional well-being, optimal well-being,
mental health models, positive emotions
... A pozitív pszichológia általános célkitűzése elsősorban az, hogy az élet "napos oldalához" és a kimagasló lélektani, emberi működéshez kötődő jelenségeket tanulmányozza, ennek kapcsán megfogalmazza, hogy mi vezet boldog és jó élethez, gyarapodó közösségekhez, jó működéshez, de a nehézségek, elakadások és patológiák kapcsán is van mondanivalója, elsősorban a prevenció, az erőforrások és azok mozgósítása terén, valamint a nehézségek kapcsán kialakuló fejlődési lehetőségek vonatkozásában (Oláh, 2012). Ugyanakkor népszerűsége és széles körű alkalmazhatósága miatt a pozitív pszichológia tartalmai időnként leegyszerűsödnek, egyoldalúvá válnak, és fennáll a veszélye annak, hogy az érzelmek és élmények kontextuális meghatározottsága háttérbe szorul, a pozitivitás toxikussá válik, emiatt pozitívnak és boldognak akarunk látszani, vagy fals és egyszerű pozitív gondolkodásra biztatunk másokat nehéz és emberpróbáló helyzetekben is, a negatív állapotok pedig problematikussá minősülnek vagy patologizálódnak. ...
... Célja egy olyan átfogó szemléletmód kialakítása, amely mind egyéni mind társadalmi szinten segít felismerni a szubjektív jólléthez vezető utat, olyan alapfogalmak mentén, mint boldogság, pszichológiai jóllét, elégedettség, flow-élmény, optimizmus, kreativitás, jövőorientáció, bátorság, kitartás, spiritualitás, bölcsesség, felelősségvállalás, tolerancia. Szemlélete szerint az ember a saját sorsáért felelős, képes a fejlődésre, a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására (Oláh, 2012). ...
Article
A nyelvoktatás módszertanának nagy kihívása, hogy hogyan tudjuk a nyelvtanulók képességeit minél eredményesebben kibontakoztatni, köztük a jelenleg az oktatásban és a munkaerőpiacon is fókuszban lévő XXI. századi képességeket. A pozitív pszichológia képviselői rámutattak, hogy a pszichés jóllét hatékonyabb tanulási folyamatot eredményez (Seligman et al., 2009), így vélhetően a pozitív pszichológia elméleti elgondolásai és gyakorlati intervenciói az oktatás, így a nyelvoktatás területén is érvényesek lehetnek. A karaktererősségek fejlesztésére szolgáló pozitív pszichológiai intervenciók egy jól alkalmazható keretrendszert jelentenek, amelyek pozitívan hatnak az egyéni, illetve csoportos jóllét összetevőire, például az élettel való elégedettségre, a belső motivációra, a stresszkezelésre, a megküzdésre, a feladat iránti elkötelezettségre, a csoportban való együttműködésre és a rezilienciára (Cable et al., 2015; Harzer-Ruch, 2015; Meyers & Van Woerkom, 2016). A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintéssel bemutassa a pozitív pszichológia eszme- áramlatának főbb irányvonalait és az ebből kiinduló pozitív pedagógiai hatásrendszer alapgondola- tait, majd megvizsgálja a pozitív pszichológia egyik központi fogalmát, a karaktererősségeket és az ezekre épülő, az oktatásban alkalmazható intervenciókat, amelyeknek hatékonysága kutatásokkal igazolt. A tanulmány kitér arra is, hogy a karaktererősségekre építő pozitív pszichológiai interven- ciókat hogyan lehet a nyelvoktatásban, a nyelvórai gyakorlatban alkalmazni, a középiskolás-egyete- mista korosztály viszonylatában.
... A hagyományos pszichológiai gondolatmenettel szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít a fejlődésorientált motívumoknak, a kíváncsiságnak és az önindította tevékenységeknek. A pozitív pszichológia tehát a pozitív élmények, tapasztalatok, érzelmek hatásainak vizsgálata mellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a bennünk rejlő erősségekre koncentrálva megelőzzük a problémákat, ezáltal olyan prevenciós beavatkozást jelent, amely segít az egészséges működésmód és a további fejlődés fenntartásában (Oláh, 2012). ...
... Az irányzat gyors térhódítását bizonyítja a pozitív pszichológiai témák (pl. megküzdés, szubjektív jóllét, életcélok, érzelmi intelligencia, flow-élmény) hazai és nemzetközi folyóiratokban és könyvekben való gyors elterjedése, az ezzel kapcsolatos kutatócsoportok, folyóiratok és programok létrehozása, melyek a hétköznapokban is növekvő népszerűségre tettek szert (Oláh, 2012;Magyaródi, 2012). Keyes (2002) saját kutatásaiban tanulmányozta és a pozitív irányzatok (pozitív társadalomtudomány) megjelenése után erőteljesebben hangsúlyozta a szociális tényezők hatását az egyéni jóllét szintjére. ...
... 6.), ez a gondolatmenet pedig különösen meghatározó lehet az iskolai életben, a tanulás során. A pozitív pszichológia tehát a pozitív élmények, tapasztalatok, érzelmek hatásainak vizsgálata mellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a bennünk rejlő erősségekre koncentrálva megelőzzük a problémákat, ezáltal olyan prevenciós beavatkozást jelent, amely segít az egészséges működésmód és a további fejlődés fenntartásában (Oláh, 2012). ...
Article
Full-text available
A pozitív pszichológiai irányzat az elmúlt két évtizedben egyre ismertebbé és népszerűbbé vált. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen csak a 2000-es években indult útjára (Seligman és Csíkszentmihályi, 2000), a magyar tudományos életben pedig ez után néhány évvel jelent meg erőteljesebben (Oláh, 2012), ma már számos kutatás és gyakorlat elméleti kereteként alkalmazzák. Ez az oktatás terén is igaz, mert alapelvei, például a belső motiváció, az önindította tevékenység és a kíváncsiság központi szerepe, valamint a tudás pozitív értékének hangsúlyozása (Pléh, 2012) jól illeszkednek az oktatásban megjelenő 21. századi kihívásokra, például a készségek, a karaktererősségek, vagy a fejlődésorientált gondolkodásmód fejlesztésének szükségességére, és a kognitív, érzelmi, morális és szociális képesség fejlesztését egyaránt hangsúlyozó elképzelésekre (Waters, 2011). Azonban épp az irányzat népszerűsége és a hétköznapokban történő sokoldalú hasznosíthatósága folytán gyakran csak kissé elnagyoltan és leegyszerűsítve kerülnek a pozitív pszichológiai fogalmak és folyamatok a hétköznapi gyakorlatba, és a tudományos hátteret nélkülözve, vagy csak a korábbi jó gyakorlatokra hivatkozva történnek ilyen irányú beavatkozások. Az iskolai élet területén a pozitív pszichológiai intervenciók alkalmazása még gyerekcipőben jár, ezek többnyire izoláltan jelennek meg egy-egy tanórán, és az ilyen irányultságú kutatások száma sem túl magas. Írásunk célja az, hogy a pozitív pszichológia egyik központi fogalmát, a karaktererősségeket átfogóan bemutassuk, illetve olyan, ezzel kapcsolatos iskolai intervenciókat ismertessünk, melyeknek hatékonysága kutatásokkal igazolt, tudományosan bizonyított. Ezáltal az olvasó számára a karaktererősségek fogalma, azaz a pozitív pszichológia egyik központi koncepciója letisztultabbá válhat, illetve olyan gyakorlati tudással gazdagodhat, melyet az iskolákban megbízhatóan tud alkalmazni az erősségek fejlesztése során.
... (3) Harmadrészt célunk volt az is, hogy a kirajzolódó látens osztályokat a mentális egészség egyik komplex megközelítése, a Mentális Egészség Két-kontinuum Modellje (Two Continua Model of Mental Health vagy Dual-Continua Model of Mental Health, Keyes, 2002) alapján hasonlítsuk össze. A multidimenzionális modell a pozitív mentális egészséget az érzelmi, a pszichológiai és a szociális jóllét jellemzőiben, "tüneteiben" határozza meg (Oláh, 2012;Oláh és Kapitány-Fövény, 2012). Mivel a perfekcionizmus komplex jelenség, releváns célkitűzés annak vizsgálata, hogy annak egyes aspektusai milyen érzelemregulációs stratégiákkal és szubjektívjóllét-mutatókkal kapcsolódnak össze fiatal élsportoló mintán. ...
Article
Full-text available
Háttér és célkitűzések A perfekcionizmus adaptív és maladaptív formái eltérő módon kapcsolódnak számos, az élsport terén alapvető tényezőhöz (pl. teljesítmény, célorientáció). Vizsgálatunkban ezért a perfekcionista jellemzőkön és az érzelemreguláció minőségén alapuló látens klaszterek azonosítását tűztük ki célul serdülőkorú élsportoló- és kontrollmintában. Feltártuk továbbá az egyes csoportok szubjektívjóllét-mutatóit is. Módszer 744 versenyszerűen sportoló középiskolást (60,2% fiú, átlagéletkor = 16,83 év, szórás = 1,39) és 591 nem élsportoló osztálytársukat (50,8% fiú, átlagéletkor = 16,91 év, szórás = 1,65) vontuk be a felmérésbe. A kamaszok a következő három skála rövid változatát töltötték ki: Majdnem tökéletes skála (Rice és mtsai, 2014), Kognitív Érzelem-reguláció Kérdőív (Garnefski és Kraaij, 2006) és Serdülő mentális egészség kontinuum skála (Keyes, 2006). Eredmények Látensprofil-elemzés segítségével mind az élsportoló-, mind a kontrollmintában egy jól interpretálható 3 osztályos megoldás körvonalazódott megfelelő illeszkedési mutatókkal. A kontrollcsoportban adaptív, maladaptív és nem perfekcionista profilok bontakoztak ki, ami számos korábbi teoretikus és empirikus eredménnyel egybecseng. Az élsportoló kamaszok körében nem perfekcionista csoportot nem tudunk azonosítani. A maladaptív perfekcionisták maladaptív érzelemszabályozással csoport mellett a versenyszerűen sportolók körében az adaptív perfekcionisták két további osztályt építettek fel: míg az egyik adaptív érzelemszabályozó stratégiákat képes mozgósítani, addig a másik adaptív perfekcionista csoport minimális mértékben alkalmaz kognitív érzelemregulációs folyamatokat. A hat látens osztály közül az adaptív perfekcionista élsportolók adaptív érzelemregulációval jellemezhetők a legkiemelkedőbb szubjektívjóllét-szinttel mind a globális, mind az érzelmi, a pszichológiai és a társas well-beinget tekintve. Következtetések Rámutattunk arra, hogy az azonosított látens perfekcionizmus csoportok az érzelemszabályozás és a pozitív mentális egészség különböző szintjeivel és mintázatával jellemezhetők.
... Mindezek a célok egybevágnak a humanisztikus szemlélettel. Ugyanakkor nem ért egyet a humanisztikusok empirikus vizsgálatok iránti ellenvetéseivel, sőt abban látja leginkább a saját útját, hogy vizsgálatokkal támassza alá elméletének helyességét (Oláh, 2012). ...
Book
Full-text available
Jelenlegi kutatásunk fókuszában az a kérdés áll, hogy általános iskola felső-tagozatos és középiskolai tanulók populációját vizsgálva, az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták különböző típusainak (áldozat, csatlakozó beavatkozó, segítő beavatkozó, szemlélő és támadó) a hátterében milyen tényezők tételezhetőek fel. Kutatásunk során szeretnénk feltérképezni azoknak a háttértényezőket, amelyek segítenek megérteni az agresszorrá, áldozattá és szemlélővé válás folyamatát, valamint lehetővé teszik a hatékony a mentálhigiénés segítés lehetőségeinek a kidolgozását. Ebben a könyvben azoknak a kutatásoknak az eredményeit mutatjuk be, amelyeknek az volt a célja, hogy az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintáknak a pozitív pszichológiai megközelítés szempontjából jelentősnek ítélt egyes személyiségváltozókkal való kapcsolatát vizsgáljuk meg.
... A POZITÍV PSZICHOLÓGIA ALAPELVEI A pozitív pszichológia a pozitív szubjektív tapasztalatok, személyiségvonások és intézmények tanulmányozásával az életminőség javítását és a patológiák kialakulásának megelőzését célozza (SELIGMAN és CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2000). Martin Seligmant 1998-ban választották meg az American Psychological Association (APA) elnökének, és programadó beszédében körvonalazta azokat a célokat, melyek a pozitív pszichológia alapjait jelentik: a pozitív érzelmek, emberi erősségek és pozitív intézmények tanulmányozását, az emberi erősségek tudományának létrehozását, a prevenció-központú gyakorlat kialakítását, az emberek életének boldogabbá és produktívabbá tételét (OLÁH, 2012). A pozitív pszichológia a 21. ...
Article
Full-text available
A pozitiv pszichologia es a tehetseggondozas terulete kulon-kulon szamos eredmennyel es jelentős szakirodalmi hatterrel rendelkezik, ugyanakkor e ket terulet meg kevesse talalt egymasra. A tanulmany celja elsosorban az, hogy attekintest nyujtson a pozitiv pszichologia olyan vonatkozasairol, melyek az oktatas, es ezen belul is a tehetseggondozas, teruleten uj lehetősegeket es uj iranyt mutatnak a kutatas es a gyakorlat szamara. A cikk első resze roviden bemutatja a pozitiv pszichologia alapelveit, melyek megalapozzak a tanitasban valo alkalmazas lehetőseget. Ezutan a pozitiv pszichologia es a tehetseggondozas kapcsolatanak reszletesebb ismertetese kovetkezik. Nehany altalanos osszefugges mellett az egyeni tapasztalatok, a szemelyes erőssegek es az intezmenyek vonatkozasaban ismertetunk olyan kutatasi eredmenyeket, melyek meggyőzően tamasztjak ala a pozitiv pszichologia es a tehetseggondozas kapcsolatanak tovabbgondolasat, annak letjogosultsagat es szuksegesseget.
Article
Full-text available
A szerzők tanulmányukban a vezetés emberi tényezőivel foglalkoznak, Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletéhez (1997) kapcsolódóan a munkahelyi flow-állapotot elősegítő vezetéshez szükséges készségeket és ezek összefüggéseit vizsgálják. Rámutatnak arra, hogy a játékosítás és a komoly játékok fontos szerepet tölthetnek be a modern vezetőképzésben: az érintettek valósághű virtuális döntési szituációkon keresztül tapasztalatokat szerezhetnek készségeikről, döntéseik hatásáról, egyben fejleszthetik versenyképességet biztosító vezetői képességeiket. A kutatás újdonsága, hogy a flow-elmélet és a vezetői készségek közötti kapcsolatot a komoly játék eszközével létrehozott, kiterjedt adatbázison vizsgálja: a FLIGBY® („Flow is Good Business For You”), a flow-alapú vezetői készségek mérésére és fejlesztésére kidolgozott komoly játék közel egy évtizedre visszatekintő adatai adják empirikus elemzésük alapját. Többszáz magyar megfigyelés alapján, a vezetői készségek közti kapcsolatok statisztikai elemzésével megvizsgálják, hogy a munkahelyi flow-t elősegítő négy fő készséget (a stratégiai gondolkodásmód, a visszacsatolás, az egyéni erősségek felismerése, valamint a kihívások és a készségek közti egyensúly megteremtésének készsége) milyen további vezetői képességek támogatják leginkább.
Chapter
Full-text available
ABSZTRAKT A pozitív pszichológiai irányzat térnyerésével a pszichológia az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelmet fordít az életminőség javítását és a személyes kibontakozást támogató tényezőkre, ezen belül is kiemelt jelentőségűvé vált a pozitív érzelmek és a támogató intézményi klíma kutatása. Ezek a területek a hatékony tanítás-tanulási folyamatokban is meghatározóak, így egyértelmű és szükségszerű a pozitív pszichológiai fogalmak iskolai kontextusban történő tanulmányozása. Írásunk ezt a célt szolgálva a pozitív érzelmi légkör iskolai eredményességet és jóllétet meghatározó szerepéről szól, a középpontba állítva Barbara Fredrickson (2013) "bővíts-építs" elméletét. A tanulmány első részében bemutatjuk a pozitív pszichológia iskolai környezettel és érzelmi klímával kapcsolatos alapfogalmait, a pozitív érzelmi légkör iskolai teljesítménnyel kapcsolatos jellemzőit, majd egy gyakorló nyelvtanár személyes tapasztalatán keresztül megismerjük a Pozitív pszichológia a tanteremben c. projekt elemeit, mely a tanulók nyelvtanulása és eredményessége mellett az érzelmi támogatás, a kapcsolatok és a belső motiváció alakításának terén is hatékonynak bizonyult. Kulcsszavak: pozitív pszichológia, osztálytermi klíma, "bővíts-építs" elmélet, nyelvtanulás A pozitív pszichológia célja A pozitív pszichológia a szubjektív tapasztalatok, személyiségvonások és intézmények tanulmányozásával az életminőség javítását és a patológiák kialakulásának megelőzését célozza (Seligman & Csíkszentmihályi, 2000). Ez az irányzat a 21. század jelentős
Article
Full-text available
A theoretical model of psychological well-being that encompasses 6 distinct dimensions of wellness (Autonomy, Environmental Mastery, Personal Growth, Positive Relations with Others, Purpose in Life, Self-Acceptance) was tested with data from a nationally representative sample of adults (N = 1,108), aged 25 and older, who participated in telephone interviews. Confirmatory factor analyses provided support for the proposed 6-factor model, with a single second-order super factor. The model was superior in fit over single-factor and other artifactual models. Age and sex differences on the various well-being dimensions replicated prior findings. Comparisons with other frequently used indicators (positive and negative affect, life satisfaction) demonstrated that the latter neglect key aspects of positive functioning emphasized in theories of health and well-being.
Article
The subject of creativity has been neglected by psychologists. The immediate problem has two aspects. (1) How can we discover creative promise in our children and our youth, (2) How can we promote the development of creative personalities. Creative talent cannot be accounted for adequately in terms of I.Q. A new way of thinking about creativity and creative productivity is seen in the factorial conceptions of personality. By application of factor analysis a fruitful exploratory approach can be made. Carefully constructed hypotheses concerning primary abilities will lead to the use of novel types of tests. New factors will be discovered that will provide us with means to select individuals with creative personalities. The properties of primary abilities should be studied to improve educational methods and further their utilization. (PsycINFO Database Record (c) 2012 APA, all rights reserved)
Article
This paper is prepared with the hope that it may offer a useful summary of experimental and clinical researches, together with a review of the best of the speculative work, and so assist the reader to a clarified notion of the present status of psychological investigations concerning personality and character. For convenience the contributions to be considered will be arranged under three headings: (1) the psychological nature of character and personality (the problem of definition); (2) the composition of personality (the classification of traits); and (3) the measurement of traits by testing devices and rating scales. (PsycINFO Database Record (c) 2012 APA, all rights reserved)
Article
Well-being therapy is a short-term, well-being-enhancing psychotherapeutic strategy. It is based on Carol D. Ryff's multidimensional model of psychological well-being, encompassing environmental mastery, personal growth, purpose in life, autonomy, self-acceptance and positive relations with others. Its conceptual and technical issues are described. It may be applied as a relapse-preventive strategy in the residual phase of affective (mood and anxiety) disorders, as an additional ingredient of cognitive behavioral packages, in patients with affective disorders who failed to respond to standard pharmacological and psychotherapeutic treatments, in body image disorders and in psychosomatic medicine. The first validation studies appeared to be promising. The technique is in its preliminary stage of development and may undergo major changes in the next years. It is hoped it may herald a new trend of psychotherapy research and practice in the current symptom-oriented settings.