BookPDF Available

Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999–2000

Authors:
  • University of Nyíregyháza
  • MME/BirdLife Hungary
Mindennapi Madaraink Monitoringja
(MMM) 1999-2000
Szép Tibor
Nagy Károly
Mindennapi Madaraink Monitoringja
(MMM) 1999-2000
Szép Tibor
Nagy Károly
Nyíregyházi Fõiskola, Környezettudományi Tanszék
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Monitoring Központ
Javasolt idézés (recommended citation)
Szép, T. and Nagy, K. 2002. Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000.
MME BirdLife Hungary, Budapest
Kiadja:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 2002
1121, Budapest Költõ utca 21.
Telefon: 1/275-6247
E-mail: mme@mme.hu
Web: www.mme.hu
Felelõs kiadó: Fidlóczky József
Nyomdai munkák: 0carbon Nyomdaipari és Szolgáltató Bt., Nyíregyháza
ISSN 1588 - 4201
Tartalom
Bevezetés...........................................................................................................................................................................................4
Monitoring lázmérõ............................................................................................................................................................4
Madarak a csúcson...............................................................................................................................................................4
Madármonitoring az MME-ben, az elsõk között................................................................................................................4
Madármonitoring az ország természeti állapotáért.........................................................................................................4
Európa madarászai ránk figyelnek....................................................................................................................................5
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM)..................................................................................................................5
Továbbra is az elsõk között.................................................................................................................................................5
Az MMM bemutatása.....................................................................................................................................................................6
Az MMM legfõbb céljai.........................................................................................................................................................6
Az MMM módszerei........................................................................................................................................................................6
A mintavételi területek kiválasztása.................................................................................................................................6
A megfigyelési pontok kiválasztása...................................................................................................................................6
Az élõhelyek tipizálása a számlálási pontok 100 m-es körzetében.................................................................................7
A számlálások módszere.....................................................................................................................................................7
A fajok terepi azonosításának bizonytalansága...............................................................................................................8
Adatelemzés.........................................................................................................................................................................8
Szervezés..............................................................................................................................................................................8
A program által biztosított segédeszközök.......................................................................................................................8
A terepi munka menetrendje.............................................................................................................................................9
Téli számlálás.......................................................................................................................................................................9
Eredmények...................................................................................................................................................................................10
A felmért területek nagysága..................................................................................................................................10
Fajfelismerés az MMM-ben...............................................................................................................................................12
Madárfajok gyakorisága Magyarországon a fészkelési idõszakban az MMM alapján.................................................17
A fészkelõ madárfajok átlagos egyedszámának változása Magyarországon..............................................................24
Magyarországon telelõ madarak gyakorisága az MMM adatai alapján........................................................................30
További teendõk az MMM munkában...................................................................................................................................33
Köszönetnyilvánítás..................................................................................................................................................................33
English summary and legends of the Figures and Tables...............................................................................................35
Felhasznált és ajánlott irodalom...........................................................................................................................................39
Az MME Monitoring Központjának programjai...............................................................................................................40
Mindennapi Madaraink Monitoringja
(MMM) 1999-2000
Bevezetés pl. szennyezések, pusztulások, szárazságok, élõhely vál-
tozások hatásai együttesen érintik õket. Mozgékonysá-
„Csökken, növekszik vagy éppen nem változik?” Ez az guk miatt az egyedek nagy területen élnek (pl. a rovarok-
egyik leggyakoribb kérdés a természetben járó emberek hoz viszonyítva), melynek nyomán megyényi vagy akár
számára. Ahhoz, hogy megbízható választ lehessen adni, országos nagyságú területek természeti állapotát tudjuk
úgy többek között a madarak számát is rendszeresen fel figyelemmel követni és a riasztó változásokat felderíte-
kell mérni, monitorozni, hogy a gyûjtött adatok valóban ni.
az adott élõlény állományának változását vagy stabilitá- A madarak a természeti állapot figyelésében kitünte-
sát tükrözzék és ne azt, hogy egyik évben többen, a másik tett szerepet játszanak, amiben a biológiai adottságok
évben kevesebben végeztek felmérést, vagy éppen egyik mellett kulcsszerepe van a madarakat szeretõ és megfi-
évben nagy területen, míg másik évben kisebb területen gyelõ emberek egyre szélesedõ táborának. Az egész vilá-
végezték a számlálást. A végtelenségig lehetne sorolni gon a madarak az az állatcsoport, amely a legismertebb
azokat a tényezõket, amelyek a valós helyzetet megmá- mind a tudomány, mind az átlagember számára. Magyar-
sító hatást jelenthetnek. A madár monitoring éppen ezen országon több ezerre tehetõ azoknak a madárszeretõ és
problémát elkerülendõ, igyekszik olyan felmérési mód- ismerõ embereknek a száma, akik szabadidejükben vagy
szereket használni, amelyekkel a módszerbõl adódó hi- éppen munkájuk során madarakat figyelnek meg, az or-
bákat a minimálisra lehet csökkenteni. szág szinte valamennyi táján. Ez óriási dolog, hisz az Õ
munkájuk révén az egész országra kiterjedõen van mód a
Monitoring lázmérõ természeti állapot megfigyelésére.
Nincs még egy olyan, több száz fajból álló élõlénycsoport
„Miért kell nekünk monitorozni a madarak számát?” - Magyarországon, amelyet ennyi ember ismerne és tudna
teheti fel a kérdést az olvasó. Napjaink környezeti és ter- vizsgálni az ország szinte minden részén! Szerencsére ezt
mészeti állapotának ismeretében talán nem kell sokat nem csak nálunk, hanem Európa és a világ majd' minden
magyarázkodni, de azért két nagyon fontos okot meg kell országában el lehet mondani.
em líteni:
1. Egyre több olyan madárfajunk van, amely állomá- Madármonitoring az MME-ben, az elsõk között
nyának mérete folytán mind veszélyeztetettebb helyzet-
be kerül, és ezen fajok egyedszám változásának követé- Ma Magyarországon, a hazai tudományos élet által is
se, monitorozása, a betegeknél használt lázmérõhöz ha- elismerten, az MME rendelkezik a leghosszabb távú és
sonlóan, tájékoztat a faj hazai állományának állapotáról országos léptékû monitoring adatsorokkal védett állatfa-
és idõben figyelmeztethet a helyzet súlyosbodására. A jokról. Gondoljunk csak például a több évtizede folyó fe-
lázmérõtõl eltérõen a madár monitoring nem csak a bajt hér gólya vagy ragadozómadár felmérésekre, a madár-
mutatja ki, hanem további igen fontos információkkal is gyûrûzésre, vízimadár-szinkron számlálásokra, parti-
szolgál a kedvezõtlen változások okairól. fecske integrált monitoring vizsgálatokra. A nyolcvanas
2. A madarak egyedszáma nagyban függ azon élõhe- évek végén az országban elsõként indítottunk útjára
lyek természeti állapotától, amelyben fészkelnek, átvo- olyan országos felmérési programokat, mint a Ritka és
nulnak és/vagy telelnek, így állományaik monitorozásán Telepesen fészkelõ madarak Monitoringja (RTM) és a
keresztül nagy területek természeti állapotának helyze- Dán-rendszerû énekesmadár számlálási program, ame-
térõl is fontos tájékoztatást kaphatunk. A madarak ez lyek elsõrendûen a monitoring célját és módszereit szem
esetben, mint biológiai indikátorok, biológiai jelzõ szer- elõtt tartva folynak több száz résztvevõvel.
vezetek, segítenek a természetvédõknek. Napjaink öko- Nagy eredmények ezek, hisz ezen tevékenységünket
lógiai kutatásai gõzerõvel dolgoznak azon, hogy minél fõként tagjaink önkéntes munkájával és a fontosságá-
jobban tudjuk mérni és elõre jelezni a rendelkezésre álló hoz, jelentõségéhez képest szerény állami anyagi támo-
technikákkal a természeti állapotot befolyásoló folyama- gatás mellett valósítottuk meg.
tokat. Nem várhatunk azonban több évtizedet, amíg min- Az MME tagságának munkája révén napjainkra létre-
den eszköz és ismeret a kezünkbe kerül. Addig is észlel- hoztuk azokat a felmérõ programokat, amelyek nyomán
nünk kell a kedvezõtlen változásokat az élõlények, így a megbízható információkkal rendelkezünk a hazai veszé-
madarak jelzései alapján, hogy ha szükséges beavatkoz- lyeztetett, ritka és telepesen fészkelõ madarak állomá-
hassunk és megszüntethessük a kiváltó okokat. nyairól, de rendszeres felmérések folynak a Fontos Ma-
dárélõhelyeken (IBA) is.
Madarak a csúcson
Madármonitoring az ország természeti
A madarak speciális helyzetben vannak számos más állapotáért
élõlénycsoporthoz képest akkor, amikor a természeti ál-
lapot figyelésérõl, monitorozásáról van szó. A madarak a A fokozottan védett, ritka fajok monitorozása az or-
tápláléklánc felsõ részén helyezkednek el és így az alsóbb szág kis területére terjed ki. Gondoljunk csak arra, hogy a
régiókban, a növényzetben és a növényekkel táplálkozó védett területek az országnak kevesebb mint 10 %-át te-
állatok körében bekövetkezõ kedvezõtlen változások, szik ki. E területek és az ott élõ élõlények helyzete nagy-
4
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
ban függ a 10%-ot körülvevõ 90%-tól. A legtöbb hazai ma- és lakott településeket épp úgy, mint az érintetlen terüle-
dárfajunk állományának jelentõs része a védett területe- teket is. Ennek elérésére a Brit-szigeteken már bevált,
ken kívül fészkel és hasonló megállapítást tehetünk a véletlen alapján kiválasztott terület kijelölést ajánlják, a-
többi védett és nem védett fajjal kapcsolatban is. Mi ma- melynek lényege, hogy a résztvevõ megfigyelõk a lakó-
darászok itt tudunk csak igazán segíteni. A madarak se- helyük közelében(!) egy véletlen alapján kiválasztott te-
gítségével figyelni tudjuk az óriási kiterjedésû, nem vé- rületen végzik el a felmérést elõre meghatározott mód-
dett területek állapotát (pl. a mezõgazdasági területe- szer alapján.
két). Ilyen típusú felmérõmunkák egyenlõre csak néhány
Angliában a mezõgazdasági területeken élõ olyan nyugat-európai országban folynak, nagyszámú önkéntes
gyakori madárfaj, mint pl. a mezei veréb, állományának bevonásával. Szükségesnek tartották ezért, hogy minél
figyelésével tudták a BTO (British Trust for Ornithology) több országban induljon meg ez a munka. Fontosnak tar-
és az RSPB (Royal Society for the Protection of Birds) tották továbbá, hogy egy országban kipróbálásra kerül-
nagyszámú önkéntes megfigyelõi számszerûen és egyér- jön a javasolt módszer a széleskörû bevezetés elõtt.
telmûen kimutatni az intenzív gazdálkodás negatív hatá- Az EBCC Magyarországot és az MME-ét kérte fel a
sait, függetlenül attól, hogy azt környezetbarátnak hir- módszer kipróbálására úgy, hogy az RSPB anyagilag segí-
dették-e vagy sem. ti a munka beindítását.
Monitoring munkájuk eredményeképpen ma a szi-
getországban jelentõs erõfeszítéseket tesznek a mezõ- Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM)
gazdasági területeken, és az azzal kapcsolatban lévõ élõ-
helyeken honos állatokat egyaránt veszélyeztetõ hatá- Kiadványunkban az EBCC és az RSPB szakmai és a-
sok mérséklése, megszüntetése érdekében. E munkához nyagi támogatásával és immáron több mint 400 önkén-
a gyakori madarakat lehet és kell megfigyelnünk, ame- tes áldozatos munkáján alapuló, 1998-ban megkezdett
lyek nagy számuk és gyakoriságuk folytán jól jelezhetik a programunk 1999. és 2000. évi adatai alapján kívánjuk
változásokat. bemutatni az MMM módszerét, eredményeit és egyedül-
A madármonitoring jelentõségét jelzi, hogy Nagy Bri- álló lehetõségeit hazánk természeti állapotának moni-
tanniában, az országról szóló éves statisztikai beszámo- torozásában. Magyarországon és Közép-Európában az
lóknál a GDP, egy fõre esõ kórházi ágyak, diplomák stb. MMM az elsõ, nagy területre kiterjedõ, véletlen alapon
mellett, azokkal egyenrangúan, az ország természeti álla- történõ felmérési terület kijelölésen, nemzetközileg elfo-
potát a madarak monitoringja alapján nyert adatok alap- gadott standard felmérési módszereken, és napjaink mo-
ján minõsítik! Várhatón egyre több országban kerül be- dern mintavételi, statisztikai és térinformatikai (GIS) ter-
vezetésre ez a módszer. vezési és elemzési módszerein alapuló országos biodi-
verzitás monitoring program. Az elsõ, amely jellemzõ és
hiteles terepi adatokkal tud szolgálni az ország legjelen-
tõsebb élõhelyein és tájain élõ gyakori madárfajok állo-
mányának nagyságáról, változásáról és azokon keresz-
tül ezen élõhelyek és tájak természeti állapotáról.
Továbbra is az elsõk között
Az MME - 1974-es megalakulása óta - mindig élen járt a
természetvédelemben. Új terepi programunk is ehhez já-
rul hozzá, amely tagtársaink nélkül magvalósíthatatlan.
Ez a program minden tagtársunkhoz és madárszeretõ
emberhez szól, hisz ezt a munkát bárhol el lehet végezni
és éppen a „bárhol” a lényeg. Minél többen és minél több
helyszínen tudjuk e felméréseket elvégezni, annál többet
Európa madarászai ránk figyelnek tudunk tenni. Nem kellenek speciális eszközök, hosszú
költséges utazás és mégis nagyon értékeset alkothatunk
Az Európai Madárszámlálási Tanács (European Bird közösen hazánk természeti területeiért, és madárvilágá-
Census Council, EBCC) által 1996 õszén Olaszországban ért.
megrendezett EURO- MONITORING konferencia áttekin- Õszintén reméljük, hogy e kiadvány a tájékoztatás
tette az Európában a hatvanas évek óta folyó madármo- mellett mind több a madarakat és természetet szeretõ
nitoring munkákat és megállapította, hogy a gyakori ma- embert toboroz az MMM résztvevõi közé. Évente három
darak vizsgálata révén van mód a leghatékonyabban egy tavaszi reggel során, a lakóhelyhez, üdülõhöz vagy akár
nagyobb régió természeti állapotának feltárására és fi- rokonhoz, baráthoz közeli ismerõs területeken elvégez-
gyelemmel követésére. Megállapították, hogy a felmérés hetõ madárfelmérési munka révén közvetlenül lehet ré-
helyéül szolgáló területeket úgy kell kiválasztani, hogy szese hazánk természeti állapotának folyamatos monito-
azok az adott ország valamennyi fõbb élõhelytípusát ará- rozásának. Hazánk minél több területén, és minél több
nyosan foglalják magukba, a mezõgazdasági területeket
5
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
6
6
6
6
6
6
6
6
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
11
11
11
11
11
11
11
11
11
16
16
16
16
16
16
16
16
16
21
21
21
21
21
21
21
21
21
17
17
17
17
17
17
17
17
17
7
7
7
7
7
7
7
7
7
2
2
2
2
2
2
2
2
2
12
12
12
12
12
12
12
12
12
22
22
22
22
22
22
22
22
22
3
3
3
3
3
3
3
3
3
13
13
13
13
13
13
13
13
13
18
18
18
18
18
18
18
18
18
8
8
8
8
8
8
8
8
8
23
23
23
23
23
23
23
23
23
14
14
14
14
14
14
14
14
14
19
19
19
19
19
19
19
19
19 20
20
20
20
20
20
20
20
20
4
4
4
4
4
4
4
4
4 5
5
5
5
5
5
5
5
5
9
9
9
9
9
9
9
9
9 10
10
10
10
10
10
10
10
10
24
24
24
24
24
24
24
24
24 25
25
25
25
25
25
25
25
25
15
15
15
15
15
15
15
15
15
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
CU72D1
résztvevõ által végzett rendszeres felmérésünk megke- - A kiválasztás random módon történik az úgynevezett
rülhetetlen tényekkel tud szolgálni arról, hogy mi törté- Latin-négyzet módszerrel, amikor is egy táblázat segítsé-
nik a madarakkal és a természettel Magyarországon. gével a lehetséges 25 pontból addig kell folytatni a pon-
Európai Uniós tagságunk küszöbén életbevágó, hogy tok kiválasztását, amíg el nem érünk a kiválasztandó 15
kiépüljön és mûködjön egy olyan monitoring rendszer, pontig (2. ábra). A táblázatban a pontok random sorrend-
mint az MMM, amely nem az érzéseken, hanem a ténye- ben vannak feltüntetve, s sorról-sorra haladva a terepen
ken és adatokon keresztül képes jelezni a bajt a termé- vizsgáljuk meg, hogy az adott pontokon elvégezhetõek-e
szetben, hogy továbbra is a tavasz és nyár elmaradha- a felmérések.
tatlan élménye legyen a sárgarigó és ne kelljen aggódni a Amennyiben egy pontnál, a számlálások elvégzésének
mezei veréb kipusztulása miatt. nincs „fizikai akadálya”, akkor az adott pontot kiválaszt-
juk és haladunk a táblázatban jelzett következõ ponthoz.
Csak abban az esetben hagyhatunk ki egy pontot a kivá-
Az MMM bemutatása lasztásból, ha a munkát ott kivitelezhetetlennek látjuk.
Ilyen esetek lehetnek például a következõk:
Az MMM legfõbb céljai a következõk: - a pont fizikailag megközelíthetetlen (pl. zárt területre
esik és a bejutás lehetetlen vagy egy tó közepére esik);
1. Magyarország legjellemzõbb élõhelyein fészkelõ - veszélyes a ponton tartózkodni (pl. egy autópályán van
madarak állományának monitorozásával az ország ter- vagy rendszeresen veszélyes kutyák vannak a pont köze-
mészeti állapotának figyelemmel kísérése. lében);
- az adott pont megközelítése annyira körülményes, hogy
2. Olyan véletlen felmérési terület kijelölésen alapu- a nagy kerülõk miatt a számlálások nem teljesíthetõk a
ló, országos madármonitorozó program tervezése, fel- megadott idõn belül (pl. az egyik pont egy nagy folyó ne-
mérõ hálózat kialakítása, mûködtetése, szervezõ és e- hezen megközelíthetõ oldalára esik, híd vagy komp
lemzõ infrastruktúra kialakítása, amely modellként szol- nincs a közelben és a felmérõ sem rendelkezik vízi jár-
gálhat Európa más országai számára. mûvel).
Az MMM módszerei
A mintavételi területek kiválasztása
Az MMM programban véletlenszerûen sorsoljuk ki a fel-
mérendõ 2,5 * 2,5 km nagyságú mintaterületeket. Ennek
folyamata a következõ: a felmérõk megadják azt a na-
gyobb területet (minimum 10x10 km nagyságú terüle-
tet), amelyen belül rendszeresen, évrõl-évre felmérése-
ket tudnának végezni. Ezután a megadott területen belül,
számítógép segítségével, véletlen alapján sorsoljuk ki a
felmérésre szánt 2,5 * 2,5 km-es UTM négyzete(ke)t.
Természetesen a randomizálás akkor lenne tökéletes, ha
az egész ország területén „szórnánk ki” a mintavételi te-
rületeket, viszont ebben az esetben sokkal kisebb szám-
ban lennének felmért négyzeteink. Pl. a felmérõk nem
tudnának idõben eljutni a felmérendõ területükig, amely
esetleg 100 km-es távolságban lenne lakhelyüktõl. Való-
színûleg ezt nem sokan vállalnák, ezért is maradtunk az 1. ábra: Ehhez hasonló térképmásolatot kap minden
ún. „szemirandom” mintavételi technika mellett. felmérõ, pontosan 1:15 000 méretarányban
A megfigyelési pontok kiválasztása A kiválasztott pontokon kell elvégezni minden évben az
élõhelyek tipizálását és a madarak számlálását. A pontki-
Minden megfigyelõ a kisorsolt négyzet(ek)rõl kap egy választást minden kisorsolt négyzeten csak egyszer kell
1: 15 000 méretarányú térképet (A/4-es formátumban, 1. elvégezni.
ábra). A pontok egymástól 500 m távolságban helyez-
kednek el, a térképen be vannak rajzolva a potenciális
számlálási pontok és 50 illetve 100 m sugarú körökkel je-
lezve a területek, amelyeken belül a számlálásokat el kell
végezni.
Ezekbõl kell kiválasztani a 15 számlálási pontot, az aláb-
bi módon:
6
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Minden megfigyelési ponton szigorúan 5 perces idõtar-
tam alatt kell a hallott vagy látott madarak faját, egyed-
számát, távolságát feljegyezni a megfigyelési pont 100
méteres sugarú körzetében a terepnapló segítségével (3.
ábra).
Elkülönítetten kell feljegyezni a terepnaplóban:
1. a 100 m sugarú területen belül feltehetõen fészkelõ fa-
jok egyedeit (a területen földön vagy növényzeten megfi-
figyelt vagy oda leszállt egyedek, illetve a terület felett
tartósan ott levõ egyedeket, pl. mezei pacsirta);
2. a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül
átrepülõket);
3. a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedeit.
A felmérõnek a megfigyelési pont közepén kell maradnia
az 5 perc alatt, távcsövet használhat, azonban a 100 m su-
garú területen belül nem mozoghat. Az öt perc eltelte u-
tán a következõ pontra kell eljutni, ahol szintén 5 percig
kell számlálásokat végezni, szintén 100 m sugarú kör-
ben.
2. ábra: Megfigyelési pont kiválasztó adatlap
Az élõhelyek tipizálása a számlálási pontok 100
m-es körzetében
A madárszámlálás megkezdése elõtt egy felmérõ napot
arra kell szánni, hogy az élõhely-térképezést elvégezzük.
Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztjuk a 15 megfi-
gyelési pontot, megjelöljük vagy jól felismerhetõ terep-
tárgyakhoz kötjük azokat (pl. erdõben a fákat jelöljük
meg stb.) annak érdekében, hogy a következõ években
könnyedén visszataláljunk, és ne máshol végezzük a
számlálásokat.
Másrészt a térképen levõ, általunk kiválasztott 15 pon-
ton be kell rajzolni a fõbb élõhely típusokat a Monitoring
Központ által megküldött kategóriák alapján, a „Terep-
napló” lapjain (3.ábra).
Az MMM egyik lényeges feladata, hogy nyomon tudjuk
követni a hazai fõbb élõhely-típusok állapotának válto-
zását az ott fészkelõ madarak és az élõhelyek rendszeres
felmérése révén. Az élõhelyek leírásánál az 1997-ben, a
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében
kidolgozott és elfogadott Általános Nemzeti Élõhely Osz- 3. ábra: Kitöltött „Terepnapló” lap
tályozási Rendszert (Á-NÉR) használjuk azzal a céllal,
hogy adataink összevethetõek legyenek az országban fo- A madarak számlálását minden évben két alkalommal
lyó hasonló jellegû monitoring munkákkal. kell elvégezni. Az elsõ felmérési napnak április 15. és
május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10.
között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között
A számlálások módszere
legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal a
15 pont felmérését reggel 5 és délelõtt 10 óra között kell
A számlálás módszere kétszeri pontszámlálás. A felmé- elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak.
rést esõ és erõs széltõl mentes reggelen kell elvégezni.
7
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Fontos, hogy a felmérés ebben az idõszakban történjen Adatelemzés
meg, mert ellenkezõ esetben a felmért fajok száma és
mennyisége nem lesz összevethetõ a késõbbi számlálá- A terepnaplók adatait, a fajfelismerési adatlapok infor-
sok adataival. mációt az MME Monitoring Központjában számítógépen
rögzítik. A tárolt adatok ellenõrzése után adatbázis ke-
A felmérést követõen minden felmérõnek az MMM prog- zelõ (Access, Clipper, Dbase), térinformatikai (GIS) (Arc-
ram által biztosított jelentõlapon kell az adatait megkül- View, MapInfo) és statisztikai (SPSS) szoftverek alkalma-
denie az MME Monitoring Központ címére, melyeket azu- zásával végezzük el a gyakoriságra és állományváltozás-
tán számítógépen rögzítünk és dolgozunk fel. Fontos, ra vonatkozó elemzéseket.
hogy az adatok akkor válnak értékelhetõvé, ha a felmé- A fajok gyakoriságának, állomány-változásának vizsgála-
rést minden évben, ugyanazokban a négyzetekben, u- ta során elsõsorban csak azon UTM négyzetek adatait
gyanazon a 15 felmérési ponton végzi el lehetõleg ugyan- használjuk fel, ahol az adott fajra nézve a felmérõ bizo-
az a személy. nyosan azonosítani tudta látvány vagy/és hang alapján
az adott fajt, illetve a felmérés a terepi módszerben leír-
A fajok terepi azonosításának bizonytalansága taknak megfelelõen standard módon zajlott.
Szervezés
Minden felmérõnek elküldünk egy „Fajfelismerési adat-
lapot”, amely tartalmazza a hazánkban elõfordult vala- Az MMM szervezési feladatait az MME Monitoring Köz-
mennyi madárfaj nevét (4. ábra). Az adatlapon a felmé- pontja végzi. Itt történik a jelentkezõk és felmérõk ill. fel-
rõknek meg kell jelölni, hogy az adott fajokat látvány és/ mérési területek nyilvántartása, valamint az adatok fel-
vagy hang alapján biztosan felismerik-e vagy sem. Ha a dolgozása. A felmérõket évente 4-5 alkalommal körleve-
terepi munka során egy bizonyos fajt nem tudnak bizto- lekben tájékoztatjuk a program állásáról ill. regionális ta-
san azonosítani, akkor a „bizonytalan felismerés” kate- lálkozókat szervezünk az MME Helyi Csoportjainál. Min-
góriát választják. Az adatok feldolgozásakor fontos tud- den év õszén egy alkalommal országos MMM találkozón
ni, hogy egy adott megfigyelési pontnál nem észlelt fajok számolunk be az eredményekrõl ill. megvitatjuk a részt-
azért nem szerepelnek-e a „Terepnaplóban”, mert vevõkkel a program aktualitásait.
valóban nem fordultak elõ vagy esetleg azért, mert a
felmérõ bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. (E- A program által biztosított segédeszközök
zen adatokat bizalmasan kezeljük!)
, Programtájékoztató
Ezen fajfelismerési adatlapokat speciális gondossággal
,Térképmásolatok
kódoljuk, tároljuk és használjuk fel, s csak a programve-
, Jelentõlapok
zetõ és a statisztikai elemzést végzõ használhatja az így
, Madárhang kazetták
nyert alapadatokat az MMM ellenõrzõ és értékelõ mun-
,Élõhelyek azonosítását és kódolását leíró kiadvány
kájában.
, Terepnaplók
, Felmérõ igazolvány
4. ábra: Kitöltött „Fajfelismerési adatlap”
8
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Évente 50 értékes ajándék
A kezdetektõl fogva ajándékokat sorsolunk ki az MMM
felméréseket elvégzõk között (határozó-könyvek, cd-
romok stb.). Minden négyzet, illetve felmérõjének neve
annyiszor kerül a sorsolási „kalapba” ahány éve az adott
négyzetet folyamatosan felmérik. Ezzel is szeretnénk Téli számlálás
elismerni azon önkéntesek munkáját, akik az MMM prog-
ram feladatait több éven keresztül vállalják. Mivel a téli madárállományokra nincsenek hasonló jelle-
gû adataink, ezért kísérleti jelleggel 2000 januárjában té-
A terepi munka menetrendje li számlálásra kértük fel érdeklõdõ felmérõinket. Ezt a
Az elvégzendõ feladatok (idõrendi sorrendben) munkát 2001 telén még több négyzetben sikerült elvé-
gezni, mint az elõzõ évben. Reményeink szerint a szám-
,A megküldött térkép alapján tartunk terepbejárást, a- lálások minden januárban, egyre nagyobb területre ki-
mikor a „Megfigyelési pont kiválasztó adatlap” segít- terjedõen zajlanak majd.
ségével a 25 lehetséges pont közül kiválasztjuk azt a A téli felmérést január folyamán egy alkalommal végez-
15 pontot, amelyen a felméréseket fogjuk végezni. Ez- zük el, lehetõleg olyan napot választva, amikor nem fúj
zel egyidõben a kiválasztott pontokon elvégezzük (a erõs szél, nem esik csapadék (esõ, hó, egyéb) és nagy köd
100 m sugarú körökön belül) az élõhelyek Á-NÉR sze- sincs. Érdemes arra is figyelni, hogy ne legyen olyan ma-
rinti térképezését is. (A 15 pont kiválasztását csak gasságú hó, amikor már gyalogosan sem tudunk közle-
egyszer, a négyzet kisorsolásának évében kell elvé- kedni.
gezni!) A számlálást hosszabb idõtartam alatt lehet elvégezni
mint tavasszal (reggel 6 és délután 4 óra, ill. napfelkelte
,A felmérési pontokat megjelöljük, vagy részletesen és napnyugta között), mivel télen rosszabbak a terepi kö-
leírjuk (pl., hogy milyen a környezetük), mert a követ- rülmények és a madarak viselkedése is más mint a fészke-
kezõ években pontosan ugyanazokon a pontokon lési idõszakban.
kell a számlálásokat végezni.
,Április 15. és május 10. között elvégezzük az elsõ ma-
dárállomány felmérést. Ekkor a „Terepnaplót” hasz-
náljuk az adatok felvételére.
,Május 11. és június 10. között a második számlálást
is elvégezzük úgy, hogy az adott UTM négyzeten belül
a két felmérés között mindenképpen teljen el lega-
lább 14 nap. A második felmérés alkalmával az egyes
számlálási pontokat ugyanabban a sorrendben kell
bejárni, ahogyan az elsõ számláláskor tettük.
,A terepi munka után érdemes másolatot készíteni (pl.
fénymásolni) a „Terepnaplókról”. Ez jelentõsen meg-
könnyítheti a következõ évek munkáját.
,Az eredeti „Megfigyelési pont kiválasztó adatlapot”
(csak a négyzet kisorsolásának évében), a „Terepnap-
lókat” és a kitöltött „Fajfelismerési adatlapot” meg-
küldjük a Monitoring Központnak.
9
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
5. ábra: Az 1999-2000 években felmért MMM mintaterületek eloszlása
(A feketével jelzett négyzetekben mindkét évben történt felmérés, a világosabb négyzetekben csak 1999-ben vagy
2000-ben történt ez meg. A világosabb üres négyzetek a sorsolásra kijelölt területeket jelzik.)
Eredmények
A felmért területek nagysága
1. Táblázat.
A kisorsolt, a sorsolásra kijelölt és felmért 2,5 * 2,5 km nagyságú UTM négyzetek számának ill. a felmérésre jelentkezõk
és az adatokat beküldõk számának alakulása 1998-2000 között.
(Zárójelben az adott terület %-os aránya Magyarország területéhez képest. A fészkelési idõszakban felmért négyzetek ada-
tai alap ján).
Év A sorsolásra
kijelölt négyzetek
A kisorsolt
négyzetek
MMM
felmérésekre
jelentkezõk
Felmért
négyzetek
Felmérési
eredményeket
beküldõk
1998
1999
2000
3,845 (25,8%)
5,546 (37,3%)
6,655 (45,3%)
347 (2,3%)
632 (4,3%)
800 (5,4%)
225
430
580
127 (0,9%)
270 (1,8%)
300 (2%)
95
210
240
10
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
A téli MMM számlálást 2000-ben 50 felmérõ végezte el 64 négyzetben, 2001-ben 82-en végeztek felmérést 94 négyzetben
(6-7. ábra).
8. ábra: Fõbb élõhelytípusok (Corine) százalékos aránya Magyarországon és az MMM keretében felmért négyzetek-
ben 2000-ben (A Corine felszínborítási adatbázis alapján)
Az MMM mintavételi módszere alapján Magyarország valamennyi fõbb élõhely típusán, azok gyakoriságának megfelelõ
arányban folynak felmérések.
6. ábra: A 2000 januárban felmért MMM mintaterüle- 7. ábra: A 2001 januárban felmért MMM mintaterüle-
tek eloszlása tek eloszlása
11
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Fajfelismerés az MMM-ben faj hiányának hátterében a tényleges hiány vagy az adott
területen dolgozó felmérõ adott fajra vonatkozó felisme-
A felmérõk õszinte közremûködésével Európában elsõ- rési bizonytalansága állhat.
ként nyílik módunk megbecsülni az MMM felmérések so- E módszer segítségével megbízhatóan tudjuk együtt ke-
rán elõfordult fajok felismerhetõségét (2. táblázat). Az zelni a különbözõ fajismerettel bíró felmérõk adatait. Az
adatok alapján jól látható, hogy a legtöbb gyakori madár MMM program fontos célja, hogy a gyakori fajokra nézve
esetében a felmérõk jelentõs része képes biztosan azono- minél több helyen és minél több éven keresztül folyjon a
sítani a fajt látvány vagy/és hang alapján. Ugyanakkor az felmérés, elsõsorban a gyakori fajokra vonatkozóan. Ter-
is megállapítható, hogy vannak olyan gyakori madarak, mészetesen az a jó, ha egy megfigyelõ minél több fajt tud
pl. sordély, számos poszáta faj, amelyek gyakoriak, azon- azonosítani, de ha valaki a hazai fészkelõ madárfauná-
ban a felmérõk jelentõs része bizonytalan a felismerésé- nak csak a harmadát tudja biztosan felismerni semmi
ben. A fajfelismerési adatlap révén azonban e fajok eseté- hátrányt sem jelent a munka szempontjából.
ben immáron mód nyílik annak eldöntésére, hogy adott
2. Táblázat Fajfelismerés az MMM-ben (Csak az MMM felmérések során elõfordult fajok esetében, a 2000. évi „Faj-
felismerési adatlapok” alapján) Sorrend rendszertani besorolás szerint
Magyar név
Kis vöcsök
Búbos vöcsök
Kárókatona
Bölömbika
Törpegém
Bakcsó
Kis kócsag
Nagy kócsag
Szürke gém
Vörös gém
Fekete gólya
Fehér gólya
Kanalasgém
Bütykös hattyú
Kis hattyú
Énekes hattyú
Vetési lúd
Nagy lilik
Nyári lúd
Fütyülõ réce
Kendermagos réce
Csörgõ réce
Tõkés réce
Böjti réce
Kanalasréce
Barátréce
Biztosan felismerõk
Latin név
Tachybaptus ruficollis
Podiceps cristatus
Phalacrocorax carbo
Botaurus stellaris
Ixobrychus minutus
Nycticorax nycticorax
Egretta garzetta
Egretta alba
Ardea cinerea
Ardea purpurea
Ciconia nigra
Ciconia ciconia
Platalea leucorodia
Cygnus olor
Cygnus columbianus
Cygnus cygnus
Anser fabalis
Anser albifrons
Anser anser
Anas penelope
Anas strepera
Anas crecca
Anas platyrhynchos
Anas querquedula
Anas clypeata
Aythya ferina
Bizonytalan
felismerõk %
31
4
2
13
22
7
8
4
3
11
1
1
3
8
55
28
21
40
16
46
50
29
3
31
19
22
Csak látás
alapján %
58
75
77
23
69
54
86
85
64
83
82
23
91
80
44
64
55
41
51
37
49
52
38
48
77
67
Csak hallás
alapján %
0
0
0
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
1
0
1
0
0
Látás és hallás
alapján is %
11
20
21
60
9
39
6
10
33
6
17
76
6
11
1
7
24
18
33
16
1
18
59
21
4
11
12
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Cigányréce
Kontyos réce
Kerceréce
Kis bukó
Darázsölyv
Barna kánya
Rétisas
Kígyászölyv
Barna rétihéja
Kékes rétihéja
Hamvas rétihéja
Héja
Karvaly
Kis héja
Egerészölyv
Pusztai ölyv
Gatyás ölyv
Békászó sas
Parlagi sas
Szirti sas
Vörös vércse
Kék vércse
Kis sólyom
Kabasólyom
Kerecsensólyom
Vándorsólyom
Császármadár
Fogoly
Fürj
Fácán
Guvat
Haris
Vízityúk
Szárcsa
Daru
Túzok
Gólyatöcs
Gulipán
Ugartyúk
Székicsér
Biztosan felismerõk
Latin név
Aythya nyroca
Aythya fuligula
Bucephala clangula
Mergus albellus
Pernis apivorus
Milvus migrans
Haliaeetus albicilla
Circaetus gallicus
Circus aeruginosus
Circus cyaneus
Circus pygargus
Accipiter gentilis
Accipiter nisus
Accipiter brevipes
Buteo buteo
Buteo rufinus
Buteo lagopus
Aquila pomarina
Aquila heliaca
Aquila chrysaetos
Falco tinnunculus
Falco vespertinus
Falco columbarius
Falco subbuteo
Falco cherrug
Falco peregrinus
Bonasa bonasa
Perdix perdix
Coturnix coturnix
Phasianus colchicus
Rallus aquaticus
Crex crex
Gallinula chloropus
Fulica atra
Grus grus
Otis tarda
Himantopus himantopus
Recurvirostra avosetta
Burhinus oedicnemus
Glareola pratincola
20
27
31
47
37
21
17
44
10
36
34
10
14
71
2
62
29
59
34
39
8
14
58
22
18
29
41
8
6
0
29
26
17
1
5
3
17
6
28
41
75
72
63
52
60
77
76
53
73
62
64
70
77
28
26
38
66
38
60
59
58
74
41
69
75
69
52
60
27
7
41
20
55
39
46
80
71
79
60
53
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
6
0
4
13
0
0
0
0
0
0
0
0
5
0
6
1
3
1
7
3
17
2
2
20
9
1
70
0
5
1
6
2
34
12
1
8
7
2
6
32
61
93
27
41
28
60
50
17
12
16
11
5
Bizonytalan
felismerõk %
Csak látás
alapján %
Csak hallás
alapján %
Látás és hallás
alapján is %
13
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Kis lile
Bíbic
Pajzsoscankó
Sárszalonka
Erdei szalonka
Nagy goda
Nagy póling
Füstös cankó
Piroslábú cankó
Szürke cankó
Erdei cankó
Réti cankó
Billegetõcankó
Kis sirály
Dankasirály
Viharsirály
Heringsirály
Ezüstsirály
Sárgalábú sirály
Csüllõ
Küszvágó csér
Fattyúszerkõ
Kormos szerkõ
Fehérszárnyú szerkõ
Parlagi galamb
Kék galamb
Örvös galamb
Balkáni gerle
Vadgerle
Kakukk
Kuvik
Macskabagoly
Erdei fülesbagoly
Lappantyú
Sarlósfecske
Jégmadár
Gyurgyalag
Szalakóta
Búbosbanka
Nyaktekercs
Biztosan felismerõk
Latin név
Charadrius dubius
Vanellus vanellus
Philomachus pugnax
Gallinago gallinago
Scolopax rusticola
Limosa limosa
Numenius arquata
Tringa erythropus
Tringa totanus
Tringa nebularia
Tringa ochropus
Tringa glareola
Actitis hypoleucos
Larus minutus
Larus ridibundus
Larus canus
Larus fuscus
Larus argentatus
Larus cachinnans
Rissa trydactyla
Sterna hirundo
Chlidonias hybridus
Chlidonias niger
Chlidonias leucopterus
Columba livia f. domestica
Columba oenas
Columba palumbus
Streptopelia decaoto
Streptopelia turtur
Cuculus canorus
Athene noctua
Strix aluco
Asio otus
Caprimulgus europaeus
Apus apus
Alcedo atthis
Merops apiaster
Coracias garrulus
Upupa epops
Jynx torquilla
48
1
27
33
26
32
33
64
33
69
58
62
49
71
7
67
68
43
60
71
33
50
42
58
41
17
7
1
8
6
6
17
5
21
5
2
1
6
1
8
41
25
66
50
58
48
44
26
44
23
30
27
33
28
64
28
31
50
31
28
52
40
51
39
36
46
29
9
23
7
43
40
60
48
34
61
18
77
27
38
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
3
1
3
0
2
0
0
0
0
0
1
10
74
6
16
16
19
22
9
24
9
12
11
18
1
28
5
1
7
8
1
14
11
7
3
23
35
64
90
67
84
49
39
34
30
61
37
80
17
72
52
Bizonytalan
felismerõk %
Csak látás
alapján %
Csak hallás
alapján %
Látás és hallás
alapján is %
14
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Hamvas küllõ
Zöld küllõ
Fekete harkály
Nagy fakopáncs
Balkáni fakopáncs
Közép fakopáncs
Fehérhátú fakopáncs
Kis fakopáncs
Szikipacsirta
Búbos pacsirta
Erdei pacsirta
Mezei pacsirta
Partifecske
Füsti fecske
Molnárfecske
Parlagi pityer
Erdei pityer
Réti pityer
Sárga billegetõ
Hegyi billegetõ
Barázdabillegetõ
Csonttollú
Ökörszem
Erdei szürkebegy
Vörösbegy
Nagy fülemüle
Fülemüle
Kékbegy
Házi rozsdafarkú
Kerti rozsdafarkú
Rozsdás csuk
Cigánycsuk
Hantmadár
Fekete rigó
Fenyõrigó
Énekes rigó
Szõlõrigó
Léprigó
Réti tücsökmadár
Berki tücsökmadár
Biztosan felismerõk
Latin név
Picus canus
Picus viridis
Dryocopos martius
Dendrocopos major
Dendrocopos syriacus
Dendrocopos medius
Dendrocopos leucotos
Dendrocopos minor
Calandrella brachydactyla
Galerida cristata
Lullula arborea
Alauda arvensis
Riparia riparia
Hirundo rustica
Delichon urbica
Anthus campestris
Anthus trivialis
Anthus pratensis
Motacilla flava
Motacilla cinerea
Motacilla alba
Bombycilla garrulus
Troglodytes troglodytes
Prunella modularis
Erithacus rubecula
Luscinia luscinia
Luscinia megarhynchos
Luscinia svecica
Phoenicurus ochruros
Phoenicurus phoenicurus
Saxicola rubetra
Saxicola torquata
Oenanthe oenanthe
Turdus merula
Turdus pilaris
Turdus philomelos
Turdus iliacus
Turdus viscivorus
Locustella naevia
Locustella fluviatilis
Bizonytalan
felismerõk %
30
4
4
7
15
17
32
12
62
1
38
4
5
1
0
53
39
55
11
30
1
9
7
31
1
34
6
12
3
8
18
7
23
2
11
6
25
25
41
34
Csak látás
alapján %
43
38
31
49
62
65
62
60
33
34
21
12
53
22
29
28
24
30
50
56
49
78
37
51
30
20
7
69
16
59
61
51
57
7
37
21
62
45
12
7
Csak hallás
alapján %
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
7
4
0
0
0
3
7
2
0
0
0
0
0
1
0
15
7
0
0
0
1
1
1
0
0
2
0
0
21
27
Látás és hallás
alapján is %
25
57
65
45
23
18
6
28
4
65
34
80
42
76
70
16
30
13
39
15
50
14
55
17
69
31
80
18
81
33
20
41
19
90
52
71
13
30
25
32
15
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Nádi tücsökmadár
Fülemülesitke
Csíkosfejû nádiposzáta
Foltos nádiposzáta
Énekes nádiposzáta
Cserregõ nádiposzáta
Nádirigó
Halvány geze
Kerti geze
Karvalyposzáta
Kis poszáta
Mezei poszáta
Kerti poszáta
Barátposzáta
Sisegõ füzike
Csilpcsalpfüzike
Fitiszfüzike
Sárgafejû királyka
Tüzesfejû királyka
Szürke légykapó
Kis légykapó
Örvös légykapó
Kormos légykapó
Barkóscinege
Õszapó
Barátcinege
Kormosfejû cinege
Búbos cinege
Fenyvescinege
Kék cinege
Széncinege
Csuszka
Hegyi fakusz
Rövidkarmú fakusz
Függõcinege
Sárgarigó
Töviszúró gébics
Kis õrgébics
Nagy õrgébics
Szajkó
Biztosan felismerõk
Latin név
Locustella luscinioides
Acrocephalus melanopogon
Acrocephalus paludicola
Acrocephalus schoenobaenus
Acrocephalus palustris
Acrocephalus scirpaceus
Acrocephalus arundinaceus
Hippolais pallida
Hippolais icterina
Sylvia nisoria
Sylvia curruca
Sylvia communis
Sylvia borin
Sylvia atricapilla
Phylloscopus sibilatrix
Phylloscopus collybita
Phylloscopus trochilus
Regulus regulus
Regulus ignicapellus
Muscicapa striata
Ficedula parva
Ficedula albicollis
Ficedula hypoleuca
Panurus biarmicus
Aegithalos caudatus
Parus palustris
Parus montanus
Parus cristatus
Parus ater
Parus caeruleus
Parus major
Sitta europaea
Certhia familiaris
Certhia brachydactyla
Remiz pendulinus
Oriolus oriolus
Lanius collurio
Lanius minor
Lanius exubitor
Garrulus glandarius
Bizonytalan
felismerõk %
29
51
44
37
42
30
9
73
50
24
37
26
36
8
34
8
32
15
13
21
33
20
21
12
3
10
38
10
23
2
1
4
51
47
11
5
2
21
14
1
Csak látás
alapján %
12
22
38
28
13
11
16
15
24
46
30
30
39
24
15
8
20
54
70
53
54
62
65
60
37
50
47
75
50
32
14
33
32
32
54
9
46
63
81
9
Csak hallás
alapján %
25
13
5
6
20
24
6
5
6
1
2
1
5
1
15
29
17
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
4
5
0
0
0
0
0
0
Látás és hallás
alapján is %
34
14
14
29
24
35
69
7
20
29
31
43
20
67
36
55
31
31
17
25
13
18
13
28
60
39
14
15
26
66
85
63
12
16
35
86
51
16
6
89
16
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Szarka
Csóka
Vetési varjú
Dolmányos varjú
Holló
Seregély
Házi veréb
Mezei veréb
Erdei pinty
Fenyõpinty
Csicsörke
Zöldike
Tengelic
Csíz
Kenderike
Zsezse
Keresztcsõrû
Süvöltõ
Megyvágó
Hósármány
Citromsármány
Sövénysármány
Bajszos sármány
Kerti sármány
Nádi sármány
Sordély
Biztosan felismerõk
Latin név
Pica pica
Corvus monedula
Corvus frugilegus
Corvus corone cornix
Corvus corax
Sturnus vulgaris
Passer domesticus
Passer montanus
Fringilla coelebs
Fringilla montifringilla
Serinus serinus
Carduelis chloris
Carduelis carduelis
Carduelis spinus
Carduelis cannabina
Carduelis flammea
Loxia curvirostra
Pyrrhula pyrrhula
Coccothraustres coccothraustes
Plectrophenax nivalis
Emberiza citrinella
Emberiza cirlus
Emberiza cia
Emberiza hortulana
Emberiza schoeniclus
Miliaria calandra
Bizonytalan
felismerõk %
0
4
1
0
4
2
0
1
3
19
8
2
4
12
20
35
9
8
2
46
6
57
42
52
30
16
Csak látás
alapján %
8
29
25
43
20
14
19
32
13
62
24
20
14
35
43
47
75
33
36
49
23
34
46
38
33
22
Csak hallás
alapján %
0
0
0
0
1
0
0
0
2
0
2
0
0
2
0
1
0
0
0
0
2
1
0
2
2
2
Látás és hallás
alapján is %
91
67
73
57
74
84
81
67
82
19
65
77
83
50
37
17
16
59
62
4
68
8
12
8
34
59
Madárfajok gyakorisága Magyarországon a ges információ, hiszen ennek hiányában a valósnál rit-
fészkelési idõszakban az MMM alapján kábbnak becsülhetjük azon fajok gyakoriságát, amelyek
terepen való felismerésében számos felmérõ bizonyta-
Az 1999 és 2000 évben végzett felmérõ munka és a lan.
résztvevõk által megküldött „Fajfelismerési adatlapok” A 3. táblázatban minden eddiginél pontosabb és hiba-
alapján valós képet kaphatunk a fészkelõ madárfajok mentesebb becslését láthatjuk a hazai fészkelõ madárfa-
gyakoriságáról Magyarországon. Ez a gyakoriság Ma- jok országos gyakoriságának. (190 madárfaj esetében
gyarország teljes területére ad becslést, hisz a felmért te- volt mód megbecsülni a gyakoriságot.) A leggyakoribb, a
rületeken az élõhelyek aránya nem tér el az országos ará- vizsgált UTM négyzetek átlagosan minimum 50%-ában
nyoktól (8. ábra) és a felmérések az ország szinte vala- elõfordult madárfajok az alábbiak voltak: fácán, sere-
mennyi tájegységére kiterjedõen történtek 1999 és 2000 gély, mezei pacsirta, kakukk, sárgarigó, mezei veréb, fü-
során (5. ábra). A „Fajfelismerési adatlapok” alapján va- lemüle, fekete rigó, füsti fecske, széncinege, tövisszúró
lamennyi fajra külön-külön módunkban áll megvizs- gébics, egerészölyv, tengelic, vadgerle, erdei pinty, ba-
gálni, hogy adott faj nem látása/hallása az adott UTM rátposzáta, zöldike, cigánycsuk, balkáni gerle, citromsár-
négyzetben azért van, mert valóban nincs ott, vagy azért, mány, házi veréb, örvös galamb, sordély, csilpcsalpüzi--
mert az adott UTM négyzetben dolgozó felmérõ bizonyta- ke, nagy fakopáncs, szajkó. Fontos megjegyezni, hogy
lan a felismerést illetõen (2. táblázat). Ez fontos és lénye- számos olyan madárfaj mondható gyakorinak hazánk-
17
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
ban, amelyek Nyugat-Európában napjainkra igen megfo- elõfordulási gyakoriságuk alacsony; 3- az MMM terepi
gyatkoztak, mint például a kakukk, sárgarigó, mezei ve- módszere alapján nem, vagy nehezen felmérhetõ fajok e-
réb és a tövisszúró gébics. setében, pl. éjszakai életmódú fajok (baglyok, lappantyú,
Az alacsony, 20% alatti gyakoriságú fajok esetében stb.), módszertani okok miatt alulbecsültek a gyakorisá-
számos metodikai tényezõt kell figyelembe venni az ada- gi értékek. Ezen fajok esetében: 1- a ritka és speciális élõ-
tok értelmezése során: 1- azok a fajok, amelyek a Magyar- helyekre koncentrált, véletlen alapon kisorsolt UTM
ország területén kis arányban meglévõ élõhelyekhez kö- négyetek számának növelése (rétegzett, véletlen minta-
tõdnek (pl. vizenyõs területek és vízfelületek) arányosan vétel), 2- az MMM keretében felmért UTM négyzetek szá-
kisebb százalékos elõfordulásuk van országosan, hisz mának jelentõs növelése, 3- a Ritka és Telepesen fészkelõ
kevesebb véletlen alapján kisorsolt UTM négyzetben ta- madarak Monitoringja (RTM) keretében felmért UTM
lálhatóak meg; 2- a telepesen fészkelõ madarak a többi négyzetek számának növelése járulhat hozzá a becslések
fajhoz képest lényegesen kisebb területre koncentrálód- pontosságának növeléséhez.
va, sokszor nagy egyedszámban, találhatóak meg, így
7
3. Táblázat. Madárfajok gyakorisága Magyarországon a fészkelési idõszakban, az MMM 1999 és 2000 évi adatai alapján
A madárfajok gyakoriságát az alapján adjuk meg, hogy az adott fajt a 2,5*2,5 km-es UTM négyzetek hány %-ban látták
vagy/és hallották az adott évben. Minden faj esetében, csak azokat az UTM négyzeteket vettük figyelembe, amelyben (1-) a
felmérõ biztosan tudta azonosítani az adott madárfajt kép vagy/és hang alapján (fajfelismerési adatlap), illetve (2-) ahol a
felmérés standard módszer alapján történt (kétszeri számlálás a megadott idõszakokban reggel 5-10 óra között, 3-as érték-
nél kisebb széleerõsség). Minden becsült gyakorisági % értékhez megadjuk a becslés 95%-os megbízhatósági tartományát
(minimum, maximum) valamint azoknak az UTM négyzeteknek a számát, amelyekre kiterjedõen a felmérés történt, a fen-
tiekben megadott módon az adott évben és fajnál. A listában szerepel az összes madárfaj, amelyet megfigyeltek az MMM fel-
mérõk, azonban gyakoriságot csak azon fajokra adunk meg, amelyekre nézve a fentiekben ismertetett feltételek teljesül-
tek. A 95%-os megbízhatósági intervallumok a 10%-nál kisebb gyakoriságú fajok esetében torzítottak lehetnek. Azon UTM
négyzetekben, ahol 1999 és 2000 során is standard módon történt a felmérés, nem tapasztaltunk statisztikailag szignifi-
káns változást a gyakoriságban egyik faj esetében sem. Sorrend az átlagos gyakoriság szerint
Magyar név
1. Fácán
2. Seregély
3. Mezei pacsirta
4. Kakukk
5. Sárgarigó
6. Mezei veréb
7. Füsti fecske
8. Fülemüle
9. Fekete rigó
10. Széncinege
11. Töviszúró gébics
12. Egerészölyv
13. Vadgerle
14. Tengelic
15. Erdei pinty
16. Barátposzáta
17. Zöldike
18. Cigánycsuk
Latin név
Phasianus colchicus
Sturnus vulgaris
Alauda arvensis
Cuculus canorus
Oriolus oriolus
Passer montanus
Hirundo rustica
Luscinia megarhynchos
Turdus merula
Parus major
Lanius collurio
Buteo buteo
Streptopelia turtur
Carduelis carduelis
Fringilla coelebs
Sylvia atricapilla
Carduelis chloris
Saxicola torquata
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
86 (81; 91)
88 (84; 93)
89 (85; 94)
85 (79; 90)
78 (72; 84)
77 (71; 84)
73 (67; 80)
73 (66; 79)
75 (69; 81)
73 (67; 80)
76 (70; 82)
72 (66; 79)
70 (63; 76)
75 (69; 81)
70 (63; 76)
65 (58; 72)
70 (63; 77)
67 (60; 74)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
183
181
179
183
185
182
184
181
186
184
182
180
178
184
178
174
183
176
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
183
181
179
174
176
181
181
174
179
183
182
180
170
178
179
169
180
171
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
93 (89; 97)
91 (86; 95)
89 (85; 94)
90 (85; 94)
80 (74; 86)
78 (72; 84)
80 (74; 86)
82 (76; 87)
78 (72; 84)
75 (69; 82)
72 (65; 79)
73 (66; 79)
74 (68; 81)
70 (63; 76)
73 (66; 79)
76 (69; 82)
68 (61; 75)
63 (56; 70)
90
90
89
87
79
78
77
77
77
74
74
73
72
72
71
70
69
65
18
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
19. Balkáni gerle
20. Citromsármány
21. Örvös galamb
22. Házi veréb
23. Csilpcsalpfüzike
24. Sordély
25. Nagy fakopáncs
26. Szajkó
27. Szarka
28. Fürj
29. Mezei poszáta
30. Sárga billegetõ
31. Tõkés réce
32. Molnárfecske
33. Énekes rigó
34. Barázdabillegetõ
35. Házi rozsdafarkú
36. Nádirigó
37. Dolmányos varjú
38. Barna rétihéja
39. Vörösbegy
40. Csicsörke
41. Bíbic
42. Berki tücsökmadár
43. Fehér gólya
44. Búbos pacsirta
45. Foltos nádiposzáta
46. Gyurgyalag
47. Erdei pityer
48. Szürke gém
49. Búbosbanka
50. Rozsdás csuk
51. Kék cinege
52. Vörös vércse
53. Csuszka
54. Nyaktekercs
55. Kis poszáta
Latin név
Streptopelia decaoto
Emberiza citrinella
Columba palumbus
Passer domesticus
Phylloscopus collybita
Miliaria calandra
Dendrocopos major
Garrulus glandarius
Pica pica
Coturnix coturnix
Sylvia communis
Motacilla flava
Anas platyrhynchos
Delichon urbica
Turdus philomelos
Motacilla alba
Phoenicurus ochruros
Acrocephalus
arundinaceus
Corvus corone cornix
Circus aeruginosus
Erithacus rubecula
Serinus serinus
Vanellus vanellus
Locustella fluviatilis
Ciconia ciconia
Galerida cristata
Acrocephalus
schoenobaenus
Merops apiaster
Anthus trivialis
Ardea cinerea
Upupa epops
Saxicola rubetra
Parus caeruleus
Falco tinnunculus
Sitta europaea
Jynx torquilla
Sylvia curruca
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
62 (55; 69)
62 (55; 69)
59 (52; 66)
59 (52; 67)
58 (51; 66)
52 (44; 60)
55 (47; 62)
48 (41; 56)
50 (43; 57)
44 (37; 52)
48 (40; 57)
45 (38; 52)
45 (38; 53)
45 (38; 52)
40 (32; 47)
41 (34; 48)
38 (31; 45)
41 (34; 49)
41 (34; 48)
39 (31; 46)
40 (33; 47)
38 (31; 46)
35 (28; 42)
38 (29; 47)
32 (25; 39)
35 (28; 42)
36 (28; 45)
34 (27; 41)
29 (20; 38)
28 (22; 35)
32 (25; 39)
26 (19; 33)
23 (17; 29)
26 (20; 33)
27 (20; 33)
22 (16; 29)
24 (16; 32)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
181
179
179
185
165
160
177
184
182
178
130
176
181
180
169
184
180
172
181
171
183
165
182
119
183
179
121
183
104
177
184
155
183
176
179
169
115
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
182
174
171
183
168
159
171
183
184
174
139
165
180
183
174
182
178
169
183
168
182
170
183
129
182
182
115
182
119
181
181
154
179
170
177
170
121
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
61 (54; 68)
58 (51; 65)
57 (49; 64)
57 (50; 64)
57 (49; 64)
63 (55; 70)
56 (49; 64)
57 (50; 65)
48 (41; 55)
52 (44; 59)
47 (38; 55)
48 (41; 56)
46 (38; 53)
43 (36; 50)
47 (40; 55)
40 (32; 47)
40 (33; 47)
36 (29; 43)
37 (30; 44)
38 (30; 45)
36 (29; 43)
35 (28; 42)
36 (29; 43)
31 (23; 39)
30 (24; 37)
26 (20; 33)
26 (18; 34)
26 (20; 33)
32 (24; 40)
27 (21; 34)
24 (18; 30)
29 (21; 36)
33 (26; 40)
29 (22; 36)
25 (19; 32)
28 (21; 34)
25 (17; 33)
61
60
58
58
57
57
55
53
49
48
48
47
45
44
43
40
39
39
39
38
38
37
35
34
31
31
31
30
30
28
28
28
28
27
26
25
25
19
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
56. Megyvágó
57. Énekes nádiposzáta
58. Õszapó
59. Vetési varjú
60. Dankasirály
61. Cserregõ nádiposzáta
62. Fitiszfüzike
63. Kenderike
64. Szürke légykapó
65. Zöld küllõ
66. Sisegõ füzike
67. Fekete harkály
68. Kis õrgébics
69. Parlagi galamb
70. Karvalyposzáta
71. Holló
72. Nádi sármány
73. Nagy kócsag
74. Hantmadár
75. Nádi tücsökmadár
76. Barátcinege
77. Közép fakopáncs
78. Erdei pacsirta
79. Réti tücsökmadár
80. Szárcsa
81. Kerti poszáta
82. Rövidkarmú fakusz
83. Partifecske
84. Piroslábú cankó
85. Kis fakopáncs
86. Ökörszem
87. Karvaly
88. Parlagi pityer
89. Kabasólyom
90. Fogoly
91. Balkáni fakopáncs
92. Bölömbika
93. Böjti réce
Latin név
Coccothraustres
coccothraustes
Acrocephalus palustris
Aegithalos caudatus
Corvus frugilegus
Larus ridibundus
Acrocephalus scirpaceus
Phylloscopus trochilus
Carduelis cannabina
Muscicapa striata
Picus viridis
Phylloscopus sibilatrix
Dryocopos martius
Lanius minor
Columba livia f.
domestica
Sylvia nisoria
Corvus corax
Emberiza schoeniclus
Egretta alba
Oenanthe oenanthe
Locustella luscinioides
Parus palustris
Dendrocopos medius
Lullula arborea
Locustella naevia
Fulica atra
Sylvia borin
Certhia brachydactyla
Riparia riparia
Tringa totanus
Dendrocopos minor
Troglodytes troglodytes
Accipiter nisus
Anthus campestris
Falco subbuteo
Perdix perdix
Dendrocopos syriacus
Botaurus stellaris
Anas querquedula
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
27 (20; 33)
17 (10; 24)
23 (17; 29)
24 (18; 30)
26 (20; 33)
22 (14; 29)
22 (15; 30)
17 (11; 23)
25 (18; 32)
18 (12; 24)
26 (18; 34)
18 (12; 23)
18 (12; 24)
11 (5; 17)
15 (9; 21)
14 (9; 19)
16 (9; 22)
17 (12; 23)
13 (8; 19)
16 (10; 23)
12 (7; 17)
14 (8; 19)
13 (7; 19)
11 (5; 17)
12 (7; 17)
12 (6; 18)
11 (4; 18)
10 (6; 15)
8 (3; 12)
9 (4; 13)
12 (7; 17)
7 (3; 12)
14 (7; 22)
9 (5; 14)
9 (4; 13)
9 (4; 13)
6 (2; 9)
7 (2; 11)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
181
115
174
180
176
130
112
151
145
177
117
182
159
107
137
179
135
173
141
140
171
153
108
116
177
112
81
176
139
164
172
161
90
138
174
152
156
137
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
180
117
179
182
171
133
129
154
147
176
123
177
148
106
144
177
133
179
140
136
167
154
114
116
184
121
97
174
132
166
167
160
96
144
170
155
163
136
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
24 (18; 30)
28 (20; 36)
23 (17; 29)
23 (17; 29)
18 (12; 23)
22 (15; 29)
22 (15; 30)
27 (20; 34)
16 (10; 22)
21 (15; 27)
13 (7; 19)
18 (12; 23)
18 (12; 24)
23 (15; 31)
17 (11; 23)
19 (13; 24)
16 (10; 22)
12 (7; 17)
14 (8; 20)
13 (7; 18)
15 (10; 20)
13 (8; 18)
12 (6; 18)
14 (7; 20)
12 (7; 17)
12 (7; 18)
13 (7; 20)
11 (7; 16)
11 (6; 17)
11 (6; 16)
7 (3; 11)
10 (5; 15)
4 (0; 8)
7 (3; 11)
7 (3; 11)
6 (3; 10)
9 (4; 13)
7 (3; 12)
25
23
23
23
22
22
22
22
21
20
19
18
18
17
16
16
16
15
14
14
14
13
13
13
12
12
12
11
10
10
10
9
9
8
8
8
7
7
20
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
94. Héja
95. Sarlósfecske
96. Örvös légykapó
97. Bakcsó
98. Vörös gém
99. Kék galamb
100. Csóka
101. Barátréce
102. Kék vércse
103. Réti pityer
104. Kerti geze
105. Csíz
106. Kárókatona
107. Fekete gólya
108. Kanalasgém
109. Hamvas rétihéja
110. Haris
111. Vízityúk
112. Sárgalábú sirály
113. Kormos szerkõ
114. Szalakóta
115. Kerti rozsdafarkú
116. Léprigó
117. Búbos vöcsök
118. Nyári lúd
119. Pajzsoscankó
120. Nagy goda
121. Réti cankó
122. Sárgafejû királyka
123. Hegyi fakusz
124. Kis vöcsök
125. Törpegém
126. Bütykös hattyú
127. Cigányréce
128. Darázsölyv
129. Barna kánya
130. Kerecsensólyom
131. Daru
132. Székicsér
133. Sárszalonka
Latin név
Accipiter gentilis
Apus apus
Ficedula albicollis
Nycticorax nycticorax
Ardea purpurea
Columba oenas
Corvus monedula
Aythya ferina
Falco vespertinus
Anthus pratensis
Hippolais icterina
Carduelis spinus
Phalacrocorax carbo
Ciconia nigra
Platalea leucorodia
Circus pygargus
Crex crex
Gallinula chloropus
Larus cachinnans
Chlidonias niger
Coracias garrulus
Phoenicurus phoenicurus
Turdus viscivorus
Podiceps cristatus
Anser anser
Philomachus pugnax
Limosa limosa
Tringa glareola
Regulus regulus
Certhia familiaris
Tachybaptus ruficollis
Ixobrychus minutus
Cygnus olor
Aythya nyroca
Pernis apivorus
Milvus migrans
Falco cherrug
Grus grus
Glareola pratincola
Gallinago gallinago
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
9 (5; 13)
7 (3; 11)
7 (3; 11)
7 (3; 10)
7 (3; 11)
5 (1; 8)
7 (3; 11)
6 (2; 10)
6 (2; 10)
5 (0; 10)
2 (0; 5)
6 (2; 9)
4 (1; 7)
6 (3; 10)
5 (2; 8)
3 (0; 6)
5 (1; 9)
3 (0; 5)
4 (0; 9)
5 (2; 9)
5 (2; 8)
3 (0; 5)
3 (0; 6)
6 (2; 9)
4 (1; 7)
4 (1; 8)
3 (0; 7)
4 (0; 8)
4 (1; 7)
4 (0; 9)
3 (0; 6)
3 (0; 5)
3 (0; 5)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
3 (0; 6)
1 (0; 3)
3 (0; 5)
2 (0; 4)
2 (0; 5)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
169
169
157
167
163
154
182
149
167
81
88
163
181
180
179
114
141
154
67
128
175
177
144
176
162
136
120
77
162
73
131
151
170
157
108
152
153
174
121
131
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
164
175
151
171
167
154
177
143
162
86
103
161
183
181
178
126
136
157
71
105
172
173
138
179
157
135
131
70
157
86
127
142
169
150
114
151
148
175
109
82
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
4 (1; 7)
6 (3; 10)
7 (3; 11)
5 (2; 9)
5 (2; 9)
7 (3; 11)
4 (1; 7)
4 (1; 7)
3 (0; 6)
6 (1; 11)
7 (2; 12)
5 (2; 8)
4 (1; 7)
3 (0; 5)
4 (1; 7)
6 (2; 11)
2 (0; 5)
6 (3; 10)
3 (0; 7)
3 (0; 6)
3 (0; 5)
5 (1; 8)
4 (1; 8)
1 (0; 3)
3 (0; 6)
2 (0; 5)
3 (0; 6)
3 (0; 7)
2 (0; 4)
2 (0; 6)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
1 (0; 2)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
7
7
7
6
6
6
6
5
5
5
5
5
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
21
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
134. Ezüstsirály
135. Küszvágó csér
136. Fattyúszerkõ
137. Macskabagoly
138. Erdei szürkebegy
139. Nagy fülemüle
140. Kormos légykapó
141. Barkóscinege
142. Fenyvescinege
143. Függõcinege
144. Süvöltõ
145. Kerti sármány
146. Kis kócsag
147. Fütyülõ réce
148. Csörgõ réce
149. Kanalasréce
150. Kontyos réce
151. Kis bukó
152. Rétisas
153. Kékes rétihéja
154. Békászó sas
155. Parlagi sas
156. Guvat
157. Gólyatöcs
158. Gulipán
159. Kis lile
160. Kis póling
161. Nagy póling
162. Szürke cankó
163. Erdei cankó
164. Billegetõcankó
165. Kis sirály
166. Fehérszárnyú szerkõ
167. Erdei fülesbagoly
168. Lappantyú
169. Jégmadár
170. Hamvas küllõ
171. Fehérhátú fakopáncs
172. Szikipacsirta
173. Hegyi billegetõ
Latin név
Larus argentatus
Sterna hirundo
Chlidonias hybridus
Strix aluco
Prunella modularis
Luscinia luscinia
Ficedula hypoleuca
Panurus biarmicus
Parus ater
Remiz pendulinus
Pyrrhula pyrrhula
Emberiza hortulana
Egretta garzetta
Anas penelope
Anas crecca
Anas clypeata
Aythya fuligula
Mergus albellus
Haliaeetus albicilla
Circus cyaneus
Aquila pomarina
Aquila heliaca
Rallus aquaticus
Himantopus himantopus
Recurvirostra avosetta
Charadrius dubius
Numenius phaeopus
Numenius arquata
Tringa nebularia
Tringa ochropus
Actitis hypoleucos
Larus minutus
Chlidonias leucopterus
Asio otus
Caprimulgus europaeus
Alcedo atthis
Picus canus
Dendrocopos leucotos
Calandrella brachydactyla
Motacilla cinerea
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
3 (0; 5)
2 (0; 5)
4 (0; 7)
0
2 (0; 5)
3 (0; 5)
3 (0; 6)
2 (0; 4)
3 (0; 5)
4 (1; 6)
2 (0; 4)
2 (0; 5)
1 (0; 3)
0
1 (0; 2)
1 (0; 2)
0
2 (0; 5)
1 (0; 2)
2 (0; 4)
0
1 (0; 2)
2 (0; 4)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
1 (0; 3)
0
0
0
1 (0; 4)
2 (0; 5)
2 (0; 5)
0
1 (-1; 2)
1 (-1; 2)
1 (0; 3)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
3 (0; 7)
2 (0; 5)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
120
133
105
162
129
117
143
158
145
170
176
88
168
107
138
159
137
103
163
112
75
131
127
157
175
104
89
121
68
82
105
62
91
170
148
182
120
134
73
133
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
124
107
124
102
158
130
120
148
164
145
163
170
100
169
105
131
148
136
100
154
118
77
123
129
155
176
100
90
124
58
78
93
53
85
176
147
182
132
122
134
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
1 (0; 3)
2 (0; 4)
1 (0; 3)
4 (1; 8)
2 (0; 4)
1 (0; 2)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
1 (0; 3)
1 (0; 3)
2 (0; 5)
2 (0; 5)
1 (0; 2)
2 (0; 5)
1 (0; 2)
2 (0; 4)
1 (0; 4)
0
1 (0; 3)
1 (0; 3)
1 (0; 4)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
1 (0; 3)
1 (0; 3)
1 (0; 3)
2 (0; 5)
2 (0; 4)
2 (0; 5)
0
0
0
1 (0; 3)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
1 (0; 2)
0
0
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
22
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
174. Kékbegy
175. Fenyõrigó
176. Fülemülesitke
177. Csíkosfejû
nádiposzáta
178. Halvány geze
179. Tüzesfejû királyka
180. Kormosfejû cinege
181. Búbos cinege
182. Nagy õrgébics
183. Fenyõpinty
184. Keresztcsõrû
185. Feketenyakú vöcsök
186. Énekes hattyú
187. Nagy lilik
188. Kendermagos réce
189. Kígyászölyv
190. Pusztai ölyv
191. Szirti sas
192. Vándorsólyom
193. Császármadár
194. Túzok
195. Ugartyúk
196. Erdei szalonka
197. Füstös cankó
198. Kuvik
199. Szõlõrigó
200. Kis légykapó
201. Sövénysármány
202. Bajszos sármány
Latin név
Luscinia svecica
Turdus pilaris
Acrocephalus
melanopogon
Acrocephalus paludicola
Hippolais pallida
Regulus ignicapellus
Parus montanus
Parus cristatus
Lanius exubitor
Fringilla montifringilla
Loxia curvirostra
Podiceps nigricollis
Cygnus cygnus
Anser albifrons
Anas strepera
Circaetus gallicus
Buteo rufinus
Aquila chrysaetos
Falco peregrinus
Bonasa bonasa
Otis tarda
Burhinus oedicnemus
Scolopax rusticola
Tringa erythropus
Athene noctua
Turdus iliacus
Ficedula parva
Emberiza cirlus
Emberiza cia
Gyakoriság
(min-max)
%
1999
1 (0; 2)
1 (0; 2)
0
2 (0; 5)
0
1 (0; 2)
2 (0; 4)
1 (0; 3)
1 (0; 3)
1 (0; 3)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
0
0
0
0
0
0
0
0
1 (0; 2)
0
0
0
0
0
1 (0; 3)
0
1 (0; 3)
Felmért
UTM-ek
száma
1999
164
162
103
99
58
151
113
162
157
152
166
125
135
124
106
104
81
116
145
114
176
135
134
78
164
141
116
88
107
Gyakoriság
(min-max)
%
2000
162
162
93
107
60
162
117
169
162
149
172
113
131
119
99
97
82
113
138
114
179
136
135
76
175
142
130
86
107
Felmért
UTM-ek
száma
2000
Átlagos
gyakoriság
1999-2000
1 (0; 2)
2 (0; 4)
1 (0; 3)
0
2 (0; 5)
1 (0; 2)
0
1 (0; 3)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
1 (0; 2)
0
1 (0; 2)
0
0
0
0
0
0
0
0
1 (0; 2)
0
0
0
0
0
0
0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
23
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
A fészkelõ madárfajok átlagos egyedszámának területeken elõforduló, vadonélõ fajok legtöbbje számá-
változása Magyarországon ra kedvezõ, a tõkehiány miatti alacsonyabb fokú intenzív
gazdálkodás miatt (gépek, vegyszerek), amely magyará-
Az MMM 1999 és 2000 évi adatai alapján elõször nyílik al- zatként szolgálhat a sordély és részben a fülemüle kedve-
kalom arra, hogy a gyakori madarak esetében a fészkelõ állomány alakulására. A fülemüle, mint hosszú távú
állományok nagyságának változását vizsgálhassuk meg vonuló madárfaj esetében, a kedvezõ vonulási és telelési
országos szinten minden korábbinál torzítás menteseb- körülményeket is számba lehet venni az állomány növe-
ben és pontosabban. Mivel a változást ugyanazon UTM kedésében.
négyzetekben, ugyanazon standard módon elvégzett és A jelentõs csökkenést mutató fajok esetében mód nyílt a
nagyrészt ugyanazon személy által gyûjtött adatokon régiók közötti összehasonlításra (9a-c. ábrák).
vizsgáltuk meg, így a legtöbb torzított becslést okozó ha- A mezei pacsirta esetében Észak-Dunántúl, Budapest
tást ki tudtuk küszöbölni. és Pest megye, valamint az Észak-Alföld régiókban ta-
A vizsgált periódusban nyolc faj esetében tapasztal- pasztalható csökkenés, a kakukk esetében Nyugat-Du-
tunk (4. táblázat) statisztikailag szignifikáns (p<0.05) nántúl, Pest megye, valamint az Észak-Alföld régiókban
csökkenést a relatív sûrûségében (megfigyelt egyedek volt csökkenés. A sárgarigónak elsõsorban a Budapest és
száma 100 m-en belül): kakukk, búbos pacsirta, erdei pa- Pest megye, illetve az Észak-Magyarország régióban volt
csirta, mezei pacsirta, berki tücsökmadár, sisegõ füzike, kimutatható csökkenése. Az állomány növekedést muta-
szürke légykapó, sárgarigó (9a-c. ábrák). Ezen fajok re- tó fajok közül a fülemüle esetében az Észak-Alföld és az É-
latív sûrûsége, így állománya is, átlagosan 50%-al csök- szak-Magyarország régióban volt legnagyobb mérvû a
kent 1999 és 2000 között! A változást mutató madárfajok növekedés, míg a sordély esetében e régiók mellett Buda-
többsége gyakori madár Magyarországon. A kakukk és pest és Pest megye régiójában volt növekedés. A régiók
sárgarigó esetében számos nyugat-európai költõállo- közötti összehasonlítást nagyban növelheti a jövõben az,
mány esetében jelentõs csökkenésrõl számolnak be az u- ha minél több UTM négyzetben fog megismétlõdni a fel-
tóbbi évtizedben. E fajok esetében az MMM szolgál elsõ- mérés az egymást követõ években és mód nyílhat a rész-
ként pontos információkkal a hazai helyzetrõl. Vala- letes statisztikai elemzéseken alapuló összehasonlításra
mennyi, kimutathatóan csökkenést mutató faj, vonuló is. Sajnos számos régió esetében (pl. Dél-Dunántúl) az
madárfaj, több közülük hosszú távú vonuló, így nem ki- igen kis mintaszám miatt nincs módunk az összehasonlí-
zárt, hogy nemcsak a magyarországi, hanem attól távoli tó elemzésre.
más európai és afrikai területeken zajló hatások is szere- A 4. táblázat alapján számos fajnál látható jelentõs
pet játszhatnak a csökkenésben. változás, amelyet ugyanakkor a statisztikai tesztek nem
Három faj esetében statisztikailag szignifikáns növe- erõsítettek meg. Fontos megjegyezni, ha a mért relatív
kedést tapasztaltunk: szárcsa, fülemüle, sordély (9d-e. sûrûség értékek statisztikailag nem szignifikánsan kü-
ábrák). A sordély állománya a legtöbb nyugat-európai or- lönböznek, az nem jelenti azt, hogy nem történt változás.
szágban csökkenõ tendenciát mutat, elsõsorban az alkal- Lehet, hogy több adat esetén (több UTM négyzet alapján)
mazott intenzív mezõgazdasági módszerek következté- már statisztikailag is kimutathatóvá válna a meglévõ kü-
ben. A hazai mezõgazdaság jelenlegi helyzete az érintett lönbség.
24
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
25
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
4. Táblázat. A fészkelõ madárfajok átlagos egyedszámának változása Magyarországon, az MMM 1999 és 2000 évi adatai alapján
A madárfajok átlagos egyedszámának változását két értékkel vizsgáltuk meg: 1- a felmért 2,5*2,5 km-es UTM négyzetben lévõ felmérési pontok 100 méter sugarú körzetében lá-
tott/hallott egyedek átlagos száma alapján, 2- azon felmérési pontok %-os aránya a 2,5*2,5 km-es UTM négyzetben ahol az adott fajt megfigyelték. Mindkét érték esetében megadjuk a vál-
tozás mértékét %-ban. Minden faj esetében, csak azokat az UTM négyzeteket vettük figyelembe, amelyben (1-) a felmérõ biztosan tudta azonosítani az adott madárfajt kép vagy/és hang
alapján (fajfelismerési adatlap), (2-) ahol a felmérés standard módszer alapján történt (kétszeri számlálás a megadott idõszakokban reggel 5-10 óra között, 3-as értéknél kisebb széle-
rõsség) és 3- ahol felmérés történt 1999-ben és 2000-ben is. A átlagos egyedszámot az adott faj esetében felmért teljes területen számolt összegyedszám alapján adjuk meg, nem csak arra
a területre vonatkoztatva, ahol az adott faj elõfordult! Minden becsült átlagos egyedszám értékhez megadjuk az átlagos egyedszám becslésének 95%-os megbízhatósági tartományát
(minimum, maximum) valamint azoknak az UTM négyzeteknek a számát, amelyekre kiterjedõen a becslés történt a fentiekben megadott feltételekkel. A listában csak azok a fajok szere-
pelnek, amelyek átlagos gyakorisága 10% feletti volt. Azoknak a fajoknak az adatait, amelyeknél statisztikailag szignifikáns változást volt kimutatható, vastag betûkkel szedtük. (A csilla-
gok a szignifikancia szintjét mutatják: *- p<0,05; **-p<0,01; ***-p<0.001; páros t próba.) Sorrend rendszertani besorolás szerint
Magyar név
Nagy kócsag
Szürke gém
Fehér gólya
Tõkés réce
Barna rétihéja
Karvaly
Egerészölyv
Vörös vércse
Fürj
Fácán
Szárcsa
Bíbic
Piroslábú cankó
Dankasirály
Parlagi galamb
Latin név
Egretta alba
Ardea cinerea
Ciconia ciconia
Anas platyrhynchos
Circus aeruginosus
Accipiter nisus
Buteo buteo
Falco tinnunculus
Coturnix coturnix
Phasianus colchicus
Fulica atra
Vanellus vanellus
Tringa totanus
Larus ridibundus
Columba livia f.
domestica
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
1999
0,005 (0,000; 0,010)
0,008 (0,000; 0,019)
0,035 (0,007; 0,063)
0,175 (0,000; 0,353)
0,018 (0,007; 0,030)
0,001 (0,000; 0,003)
0,071 (0,038; 0,105)
0,015 (0,005; 0,026)
0,080 (0,049; 0,111)
0,289 (0,216; 0,362)
0,008 (0,000; 0,018)
0,174 (0,061; 0,287)
0,024 (0,000; 0,052)
0,012 (0,000; 0,031)
0,114 (0,000; 0,289)
0,001 (0,000; 0,002)
0,004 (0,000; 0,008)
0,009 (0,003; 0,014)
0,126 (0,000; 0,257)
0,026 (0,007; 0,044)
0,001 (0,000; 0,003)
0,071 (0,042; 0,101)
0,006 (0,001; 0,011)
0,077 (0,051; 0,103)
0,325 (0,256; 0,395)
0,023 (0,003; 0,042)
0,170 (0,073; 0,267)
0,026 (0,003; 0,049)
0,041 (0,000; 0,088)
0,134 (0,000; 0,284)
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
2000
Változás
%-a az egyed-
számban
1999-2000
között
p
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Változás
%-a az
elõfordulási
pontok
aránya alapján
1999-2000
között
1999 és
2000 évben
egyaránt
felmért
UTM-ek
száma
p
-82
-54
-75
-28
40
-7
0
-61
-4
13
199
-3
9
247
17
1,34 (0,51; 2,17)
3,14 (1,48; 4,80)
5,35 (3,15; 7,54)
6,04 (4,15; 7,92)
6,11 (3,89; 8,33)
0,21 (0,00; 0,49)
16,61 (13,05; 20,18)
3,36 (1,74; 4,99)
9,55 (6,33; 12,77)
36,50 (31,83; 41,16)
0,75 (0,00; 1,55)
8,43 (4,94; 11,92)
2,01 (0,50; 3,53)
3,32 (1,30; 5,33)
3,80 (0,00; 8,44)
2,00 (0,63; 3,37)
4,41 (2,14; 6,69)
3,82 (2,00; 5,63)
6,38 (4,65; 8,11)
7,32 (4,70; 9,94)
0,90 (0,34; 1,45)
16,84 (13,55; 20,12)
2,29 (1,09; 3,50)
10,61 (7,68; 13,55)
39,23 (34,18; 44,28)
1,66 (0,52; 2,79)
8,49 (5,32; 11,66)
1,71 (0,46; 2,96)
4,32 (1,80; 6,84)
3,95 (0,29; 7,62)
49
41
-29
6
20
335
1
-32
11
8
120
1
-15
30
4
*
79
80
81
82
76
67
83
79
78
84
81
83
58
73
40
Magyar név
Örvös galamb
Balkáni gerle
Vadgerle
Kakukk
Gyurgyalag
Búbosbanka
Nyaktekercs
Zöld küllõ
Fekete harkály
Nagy fakopáncs
Közép fakopáncs
Kis fakopáncs
Búbos pacsirta
Erdei pacsirta
Mezei pacsirta
Partifecske
Füsti fecske
Molnárfecske
Parlagi pityer
Erdei pityer
Sárga billegetõ
Barázdabillegetõ
Ökörszem
Vörösbegy
Fülemüle
Házi rozsdafarkú
Latin név
Columba palumbus
Streptopelia decaoto
Streptopelia turtur
Cuculus canorus
Merops apiaster
Upupa epops
Jynx torquilla
Picus viridis
Dryocopos martius
Dendrocopos major
Dendrocopos medius
Dendrocopos minor
Galerida cristata
Lullula arborea
Alauda arvensis
Riparia riparia
Hirundo rustica
Delichon urbica
Anthus campestris
Anthus trivialis
Motacilla flava
Motacilla alba
Troglodytes troglodytes
Erithacus rubecula
Luscinia megarhynchos
Phoenicurus ochruros
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
1999
0,085 (0,054; 0,116)
0,187 (0,119; 0,255)
0,212 (0,152; 0,271)
0,204 (0,153; 0,255)
0,071 (0,000; 0,144)
0,032 (0,016; 0,048)
0,035 (0,017; 0,053)
0,015 (0,004; 0,025)
0,015 (0,004; 0,027)
0,129 (0,090; 0,169)
0,016 (0,001; 0,032)
0,010 (0,000; 0,020)
0,061 (0,018; 0,105)
0,046 (0,011; 0,081)
0,876 (0,712; 1,039)
0,009 (0,000; 0,026)
0,150 (0,086; 0,214)
0,261 (0,074; 0,447)
0,008 (0,000; 0,017)
0,061 (0,025; 0,097)
0,297 (0,150; 0,443)
0,075 (0,028; 0,121)
0,017 (0,006; 0,028)
0,170 (0,089; 0,251)
0,283 (0,205; 0,361)
0,100 (0,053; 0,146)
0,094 (0,054; 0,135)
0,212 (0,145; 0,279)
0,213 (0,152; 0,275)
0,149 (0,111; 0,187)
0,027 (0,008; 0,046)
0,036 (0,014; 0,058)
0,030 (0,015; 0,046)
0,014 (0,003; 0,024)
0,015 (0,006; 0,024)
0,137 (0,091; 0,182)
0,027 (0,009; 0,045)
0,015 (0,006; 0,024)
0,032 (0,005; 0,058)
0,017 (0,000; 0,033)
0,824 (0,643; 1,004)
0,042 (0,000; 0,106)
0,200 (0,124; 0,275)
0,309 (0,000; 0,673)
0,000 (0,000; 0,000)
0,099 (0,044; 0,154)
0,281 (0,158; 0,404)
0,060 (0,034; 0,086)
0,012 (0,002; 0,021)
0,149 (0,085; 0,212)
0,328 (0,256; 0,400)
0,084 (0,048; 0,120)
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
2000
Változás
%-a az egyed-
számban
1999-2000
között
p
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Változás
%-a az
elõfordulási
pontok
aránya alapján
1999-2000
között
1999 és
2000 évben
egyaránt
felmért
UTM-ek
száma
p
11
13
1
-27
-62
12
-12
-8
-4
6
65
44
-48
-64
-6
367
33
19
-100
62
-5
-20
-32
-12
16
-16
11,07 (8,16; 13,99)
15,98 (11,88; 20,09)
23,35 (18,28; 28,42)
38,90 (33,42; 44,39)
3,45 (2,19; 4,71)
5,40 (3,09; 7,71)
4,71 (2,69; 6,73)
2,48 (1,24; 3,72)
3,09 (1,59; 4,58)
13,71 (10,06; 17,36)
1,64 (0,11; 3,16)
1,05 (0,19; 1,90)
4,99 (2,09; 7,89)
3,72 (0,98; 6,46)
50,97 (44,12; 57,82)
0,51 (0,05; 0,97)
22,05 (17,72; 26,38)
10,79 (7,00; 14,59)
0,98 (0,01; 1,95)
5,46 (2,22; 8,70)
14,99 (9,65; 20,34)
6,32 (4,01; 8,64)
1,60 (0,60; 2,61)
11,72 (7,46; 15,98)
25,16 (19,75; 30,57)
7,29 (4,59; 9,99)
11,56 (8,13; 14,99)
17,79 (13,66; 21,91)
25,58 (20,52; 30,64)
30,65 (25,89; 35,40)
3,41 (1,96; 4,85)
4,75 (2,40; 7,09)
4,01 (2,45; 5,57)
2,22 (1,10; 3,34)
2,72 (1,40; 4,04)
14,21 (10,26; 18,15)
2,22 (0,81; 3,62)
1,41 (0,67; 2,14)
2,92 (1,14; 4,71)
1,98 (0,05; 3,91)
46,03 (39,67; 52,39)
1,13 (0,17; 2,08)
23,27 (18,52; 28,02)
10,81 (7,10; 14,52)
0,19 (0,00; 0,56)
8,23 (4,07; 12,39)
15,89 (10,49; 21,28)
5,89 (3,76; 8,02)
1,15 (0,16; 2,15)
11,68 (7,52; 15,84)
30,17 (24,93; 35,42)
7,50 (5,00; 10,00)
4
11
10
-21
-1
-12
-15
-10
-12
4
36
35
-41
-47
-10
120
6
0
-81
51
6
-7
-28
0
20
3
***
*
**
**
80
82
78
79
82
83
79
82
82
77
58
72
81
44
81
80
82
83
35
44
78
85
76
83
79
81
*
*
*
26
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
27
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
Rozsdás csuk
Cigánycsuk
Hantmadár
Fekete rigó
Énekes rigó
Réti tücsökmadár
Berki tücsökmadár
Nádi tücsökmadár
Foltos nádiposzáta
Énekes nádiposzáta
Cserregõ
nádiposzáta
Nádirigó
Karvalyposzáta
Kis poszáta
Mezei poszáta
Kerti poszáta
Barátposzáta
Sisegõ füzike
Csilpcsalpfüzike
Fitiszfüzike
Szürke légykapó
Õszapó
Barátcinege
Latin név
Saxicola rubetra
Saxicola torquata
Oenanthe oenanthe
Turdus merula
Turdus philomelos
Locustella naevia
Locustella fluviatilis
Locustella luscinioides
Acrocephalus
schoenobaenus
Acrocephalus palustris
Acrocephalus scirpaceus
Acrocephalus
arundinaceus
Sylvia nisoria
Sylvia curruca
Sylvia communis
Sylvia borin
Sylvia atricapilla
Phylloscopus sibilatrix
Phylloscopus collybita
Phylloscopus trochilus
Muscicapa striata
Aegithalos caudatus
Parus palustris
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
1999
0,060 (0,037; 0,083)
0,152 (0,112; 0,193)
0,011 (0,000; 0,024)
0,472 (0,350; 0,594)
0,126 (0,080; 0,173)
0,023 (0,000; 0,049)
0,098 (0,057; 0,138)
0,025 (0,005; 0,044)
0,093 (0,036; 0,150)
0,034 (0,009; 0,060)
0,055 (0,019; 0,090)
0,074 (0,043; 0,105)
0,023 (0,007; 0,039)
0,027 (0,011; 0,043)
0,119 (0,074; 0,164)
0,029 (0,010; 0,048)
0,374 (0,277; 0,472)
0,034 (0,014; 0,054)
0,260 (0,187; 0,333)
0,039 (0,017; 0,061)
0,059 (0,029; 0,090)
0,053 (0,020; 0,085)
0,018 (0,003; 0,034)
0,039 (0,016; 0,063)
0,144 (0,105; 0,184)
0,010 (0,000; 0,019)
0,488 (0,380; 0,596)
0,152 (0,099; 0,206)
0,018 (0,000; 0,040)
0,050 (0,021; 0,078)
0,026 (0,002; 0,051)
0,127 (0,031; 0,224)
0,046 (0,020; 0,071)
0,075 (0,017; 0,134)
0,078 (0,040; 0,117)
0,018 (0,007; 0,029)
0,038 (0,020; 0,056)
0,126 (0,080; 0,171)
0,022 (0,005; 0,038)
0,404 (0,294; 0,514)
0,016 (0,001; 0,032)
0,243 (0,176; 0,310)
0,038 (0,016; 0,060)
0,042 (0,014; 0,070)
0,051 (0,022; 0,080)
0,024 (0,009; 0,040)
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
2000
Változás
%-a az egyed-
számban
1999-2000
között
p
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Változás
%-a az
elõfordulási
pontok
aránya alapján
1999-2000
között
1999 és
2000 évben
egyaránt
felmért
UTM-ek
száma
p
-35
-5
-14
3
20
-20
-49
6
38
32
38
6
-23
40
5
-25
8
-52
-7
-2
-29
-3
32
4,20 (2,59; 5,81)
12,09 (9,38; 14,79)
0,87 (0,16; 1,57)
32,96 (26,42; 39,49)
13,39 (9,17; 17,61)
2,47 (0,11; 4,83)
9,31 (5,71; 12,91)
1,85 (0,63; 3,07)
5,37 (2,20; 8,53)
2,36 (0,88; 3,84)
3,44 (1,41; 5,46)
6,28 (3,85; 8,71)
2,07 (0,72; 3,42)
2,58 (1,23; 3,93)
13,03 (7,86; 18,20)
2,87 (1,14; 4,61)
27,97 (21,99; 33,95)
3,92 (1,95; 5,90)
22,28 (17,13; 27,44)
4,10 (2,04; 6,17)
5,25 (2,56; 7,93)
2,96 (1,53; 4,39)
1,40 (0,34; 2,46)
3,28 (1,73; 4,83)
12,08 (9,12; 15,03)
1,23 (0,30; 2,17)
35,24 (28,89; 41,60)
15,51 (10,89; 20,13)
1,81 (0,00; 3,95)
6,09 (3,35; 8,83)
1,90 (0,31; 3,49)
5,93 (2,26; 9,61)
3,96 (1,88; 6,05)
3,68 (1,52; 5,84)
7,16 (4,45; 9,87)
2,74 (0,62; 4,86)
3,98 (2,32; 5,65)
12,77 (8,54; 17,01)
2,04 (0,55; 3,54)
30,28 (23,87; 36,70)
1,75 (0,22; 3,29)
19,87 (15,00; 24,74)
3,58 (1,84; 5,31)
3,43 (1,40; 5,47)
2,98 (1,56; 4,39)
1,97 (0,92; 3,02)
-22
0
42
7
16
-27
-35
3
11
68
7
14
33
54
-2
-29
8
-55
-11
-13
-35
1
41
**
**
*
72
79
56
83
74
45
53
58
48
50
58
76
56
51
58
50
81
54
80
51
55
81
74
**
*
Magyar név
Kék cinege
Széncinege
Csuszka
Rövidkarmú
fakusz
Sárgarigó
Töviszúró gébics
Kis õrgébics
Szajkó
Szarka
Vetési varjú
Dolmányos varjú
Holló
Seregély
Házi veréb
Mezei veréb
Erdei pinty
Csicsörke
Zöldike
Tengelic
Kenderike
Megyvágó
Citromsármány
Nádi sármány
Sordély
Latin név
Parus caeruleus
Parus major
Sitta europaea
Certhia brachydactyla
Oriolus oriolus
Lanius collurio
Lanius minor
Garrulus glandarius
Pica pica
Corvus frugilegus
Corvus corone cornix
Corvus corax
Sturnus vulgaris
Passer domesticus
Passer montanus
Fringilla coelebs
Serinus serinus
Carduelis chloris
Carduelis carduelis
Carduelis cannabina
Coccothraustres
coccothraustes
Emberiza citrinella
Emberiza schoeniclus
Miliaria calandra
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
1999
0,068 (0,029; 0,107)
0,456 (0,335; 0,576)
0,066 (0,033; 0,099)
0,015 (0,000; 0,029)
0,227 (0,175; 0,278)
0,229 (0,172; 0,286)
0,027 (0,008; 0,046)
0,087 (0,059; 0,114)
0,073 (0,043; 0,104)
0,022 (0,003; 0,041)
0,036 (0,016; 0,055)
0,004 (0,000; 0,010)
1,017 (0,575; 1,460)
0,932 (0,586; 1,278)
0,503 (0,331; 0,674)
0,416 (0,294; 0,537)
0,109 (0,061; 0,158)
0,202 (0,152; 0,253)
0,198 (0,139; 0,257)
0,025 (0,009; 0,040)
0,054 (0,027; 0,081)
0,297 (0,227; 0,368)
0,010 (0,001; 0,020)
0,163 (0,089; 0,237)
0,065 (0,039; 0,091)
0,491 (0,340; 0,641)
0,086 (0,040; 0,131)
0,052 (0,000; 0,106)
0,199 (0,151; 0,247)
0,218 (0,162; 0,275)
0,031 (0,010; 0,051)
0,076 (0,050; 0,102)
0,075 (0,044; 0,105)
0,042 (0,000; 0,108)
0,021 (0,009; 0,032)
0,003 (0,000; 0,007)
0,808 (0,473; 1,142)
0,940 (0,613; 1,267)
0,658 (0,475; 0,840)
0,416 (0,296; 0,535)
0,073 (0,044; 0,102)
0,210 (0,148; 0,272)
0,197 (0,143; 0,252)
0,016 (0,006; 0,027)
0,036 (0,018; 0,053)
0,309 (0,221; 0,397)
0,018 (0,005; 0,032)
0,216 (0,145; 0,286)
Átlagos
egyedszám
100 m-en belül
(min; max),
2000
Változás
%-a az egyed-
számban
1999-2000
között
p
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Elõfordulási
pontok átlagos
%-a UTM-enként
(min; max),
1999
Változás
%-a az
elõfordulási
pontok
aránya alapján
1999-2000
között
1999 és
2000 évben
egyaránt
felmért
UTM-ek
száma
p
-4
8
30
253
-12
-5
14
-13
2
88
-42
-41
-21
1
31
0
-33
4
0
-33
-34
4
75
33
4,97 (2,21; 7,73)
27,53 (21,95; 33,10)
5,49 (2,96; 8,03)
2,01 (0,14; 3,89)
29,65 (25,17; 34,12)
18,27 (14,45; 22,09)
3,26 (0,90; 5,61)
9,26 (6,55; 11,97)
9,30 (6,44; 12,15)
4,27 (2,56; 5,98)
7,54 (4,95; 10,13)
2,24 (0,73; 3,75)
35,67 (30,60; 40,75)
16,89 (12,20; 21,58)
18,17 (14,27; 22,08)
26,71 (20,85; 32,57)
7,45 (4,66; 10,23)
16,96 (13,37; 20,55)
14,61 (11,14; 18,08)
2,74 (1,19; 4,29)
5,61 (3,16; 8,06)
25,44 (19,86; 31,01)
0,78 (0,09; 1,46)
14,47 (9,76; 19,19)
5,59 (3,52; 7,66)
28,40 (23,14; 33,65)
5,86 (3,04; 8,67)
4,26 (0,18; 8,34)
23,68 (19,46; 27,91)
17,91 (14,18; 21,65)
3,14 (1,25; 5,04)
10,25 (7,34; 13,16)
9,30 (6,70; 11,90)
2,87 (1,33; 4,41)
6,02 (3,53; 8,50)
2,18 (1,17; 3,18)
36,09 (31,07; 41,11)
16,07 (11,43; 20,71)
20,23 (16,74; 23,71)
27,10 (21,03; 33,17)
6,19 (3,98; 8,39)
17,39 (13,36; 21,41)
13,68 (10,62; 16,75)
2,90 (1,17; 4,62)
4,34 (2,27; 6,42)
26,08 (20,22; 31,94)
1,71 (0,56; 2,85)
20,22 (15,07; 25,37)
13
3
7
111
-20
-2
-4
11
0
-33
-20
-3
1
-5
11
1
-17
3
-6
6
-23
3
119
40
**
***
82
85
81
27
82
85
67
85
83
82
82
79
84
84
84
79
75
82
84
68
84
84
54
70
28
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
29
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
9a ábra - Mezei pacsirta
9c ábra - Sárgarigó
9e ábra - Sordély
9 a-e. ábra: Az öt legjelentõsebb változást mutató faj állományváltozása 1999-2000 között az MMM adatok alapján
Az állományváltozás százalékos értéke Magyarország hét régiójában, (95%-os megbízhatósági intervallum), n= az
öszszehasonlítás során figyelembe vett, mindkét évben felmért négyzetek száma. Csak azon régiókat vettük figyelem-
be, amelyekben a mintaszám legalább 5 volt.
9b ábra - Kakukk
9d ábra - Fülemüle
121%
(1, 34) n=9
(42, 101) n=10
(16, 34) n=20
(-28, 121) n=6
(-46, 57) n=5
(-25, 45) n=5
25%
35%
71%
6% 47%
-18
(-32, -8) n=16
(-38, 59) n=5
(13, 56) n=8
(-27, -10) n=9
(-17, 40) n=11
-20%
11%
11%
-39%
-19%
(15, 36) n=6
(-25, -14) n=15
(-3, 19) n=12
(-32, -25) n=19
(27, 153) n=5
(-52, -16) n=6
(13, 56) n=8
-29%
26%
8%
90%
34% -34%
17%
(-24, 53) n=5
(1, 34) n=9
(-28, 8) n=13
(-28, -12) n=17
(33, 89) n=7
(-4, 36) n=8
(-25, 45) n=5
-20%
10%
-10%
14%
16% 61%
28%
(8, 49) n=8
(150, 303) n=6
(43, 184) n=6
227%
114%
5.Táblázat.
Sorrendazátlagosgyakoriság szerint
A madárfajok gyakoriságát az alapján adjuk meg, hogy az adott faj a 2,5*2,5 km-es UTM négyzetek hány %-ban látták
vagy/és hallották az adott évben. Minden faj esetében, csak azokat az UTM négyzeteket vettük figyelembe, amelyben 1- a
felmérõ biztosan tudta azonosítani az adott madárfajt kép vagy/és hang alapján (fajfelismerési adatlap), illetve 2- ahol a
télifelmérésstandard módszer alapjántörtént. Mindenbecsült gyakorisági %értékhez megadjuka becslés95%-os megbíz-
hatósági tartományát (minimum, maximum) valamint azoknak az UTM négyzeteknek a számát, amelyekre kiterjedõen a
felmérés történt a fentiekben megadott módon az adott évben és fajnál. A listában szerepel az összes madárfaj, amelyet
megfigyeltek az MMM felmérõk, azonban gyakoriságot csak azon fajokra adunk meg, amelyre nézve a fentiekben ismerte-
tettfeltételekteljesültek. A 95%-os megbízhatóságiintervallumok a 10%-nálkisebb gyakoriságúfajok esetébentorzítottak
lehetnek.
Madárfajok gyakorisága Magyarországon a telelési idõszakban, az MMM 2000 és 2001 évi adatai alapján
Magyarországon telelõ madarak gyakorisága
az MMM adatai alapján
Ajanuárban elvégzett felmérésekelõször adnakbete-
kintést a nálunk áttelelõ madárfajok gyakoriságáról (5.
táblázat). Felmérõink 100 fajt regisztráltak. A leggyako-
ribb téli madárfajoknak jelentõs hazai fészkelõ állomá-
nya is van, azonban sok esetben valószínû, hogy nagy
számban vannak jelen a más területeken költõ, nálunk
telelõ állományok is, amelyek jelentõs szerepet játsza-
nak a magas gyakorisági értékben pl. egerészölyv, vetési
varjúesetében.Feltûnõ, hogy azegerészölyv azegyik leg-
gyakoribb madárfaj télen, a felmért UTM négyzetek több
mint 80%-ban látható volt. Jelentõs telelõ állományt mu-
tat számos nálunk nem, vagy kis számban fészkelõ ma-
dárfaj magas gyakorisága, pl. fenyõrigó, nagy õrgébics,
süvöltõ.
A téli számlálásba bevont UTM négyzetek számának nö-
vekedése révén mód nyílhat a különbözõ évek telelõ ál-
lományainakrészletes, statisztikai összehasonlításárais.
A 2000 és 2001 januári adatok alapján a fenyõrigó és a
csonttollú esetében volt tapasztalható nagyobb gyakori-
ságésátlagosegyedszám növekedés.
Magyar név
1. Széncinege
2. Egerészölyv
3. Tengelic
4. Mezei veréb
5. Fekete rigó
6. Kék cinege
7. Nagy fakopáncs
8. Fenyõrigó
9. Szajkó
10. Szarka
11. Vetési varjú
12. Zöldike
13. Fácán
14. Erdei pinty
15. Házi veréb
16. Balkáni gerle
17. Megyvágó
18. Karvaly
19. Ökörszem
20. Csuszka
21. Dolmányos varjú
Latin név
Parus major
Buteo buteo
Carduelis carduelis
Passer montanus
Turdus merula
Parus caeruleus
Dendrocopos major
Turdus pilaris
Garrulus glandarius
Pica pica
Corvus frugilegus
Carduelis chloris
Phasianus colchicus
Fringilla coelebs
Passer domesticus
Streptopelia decaoto
Coccothraustres
coccothraustes
Accipiter nisus
Troglodytes troglodytes
Sitta europaea
Corvus corone cornix
Gyakoriság
(min; max)
%
2000
tél
90 (86; 94)
81 (76; 87)
76 (70; 82)
64 (57; 71)
69 (63; 76)
64 (57; 71)
66 (59; 73)
49 (42; 56)
62 (55; 69)
50 (43; 57)
54 (47; 61)
43 (36; 50)
50 (43; 57)
50 (43; 57)
40 (33; 47)
38 (31; 45)
38 (31; 45)
39 (32; 46)
32 (25; 39)
30 (23; 37)
32 (25; 39)
Felmért
UTM-ek
száma;
2000
tél
50
48
50
50
49
50
47
47
50
50
50
49
50
48
50
50
50
46
47
47
50
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2000 tél
0,554
0,054
0,688
0,600
0,201
0,201
0,074
0,305
0,116
0,069
1,012
0,186
0,072
0,232
1,465
0,273
0,140
0,006
0,042
0,082
0,023
Gyakoriság
(min; max)
%
2001
tél
82 (77; 87)
79 (74; 84)
76 (71; 81)
72 (66; 77)
59 (53; 65)
64 (58; 70)
60 (54; 66)
75 (70; 81)
45 (39; 51)
52 (46; 58)
48 (42; 54)
60 (54; 66)
48 (42; 55)
46 (40; 52)
46 (40; 52)
46 (40; 52)
38 (32; 44)
32 (26; 38)
30 (24; 35)
31 (25; 37)
29 (23; 34)
66
66
67
67
66
64
65
61
67
67
67
65
66
65
67
67
66
60
64
64
66
Felmért
UTM-ek
száma;
2001
tél
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2001 tél
Átlagos
gyakoriság
(2000-
2001)
tél
0,677
0,037
0,731
0,774
0,230
0,195
0,100
1,313
0,111
0,077
1,256
0,250
0,062
0,163
0,620
0,121
0,059
0,009
0,039
0,090
0,018
86
80
76
68
64
64
63
62
53
51
51
51
49
48
43
42
38
35
31
31
30
30
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
22. Holló
23. Nagy õrgébics
24. Citromsármány
25. Barátcinege
26. Fenyõpinty
27. Kenderike
28. Süvöltõ
29. Õszapó
30. Léprigó
31. Búbos pacsirta
32. Vörösbegy
33. Sárgafejû királyka
34. Gatyás ölyv
35. Nádi sármány
36. Tõkés réce
37. Kékes rétihéja
38. Szürke gém
39. Parlagi galamb
40. Fekete harkály
41. Zöld küllõ
42. Csíz
43. Vetési lúd
44. Kis fakopáncs
45. Nagy kócsag
46. Vörös vércse
47. Közép fakopáncs
48. Rövidkarmú
fakusz
49. Sordély
50. Kárókatona
51. Dankasirály
52. Viharsirály
53. Énekes rigó
54. Fenyvescinege
55. Csóka
56. Nagy lilik
57. Kerceréce
58. Hegyi fakusz
59. Rétisas
60. Héja
61. Kék galamb
62. Szõlõrigó
63. Csörgõ réce
Latin név
Corvus corax
Lanius exubitor
Emberiza citrinella
Parus palustris
Fringilla montifringilla
Carduelis cannabina
Pyrrhula pyrrhula
Aegithalos caudatus
Turdus viscivorus
Galerida cristata
Erithacus rubecula
Regulus regulus
Buteo lagopus
Emberiza schoeniclus
Anas platyrhynchos
Circus cyaneus
Ardea cinerea
Columba livia f.
domestica
Dryocopos martius
Picus viridis
Carduelis spinus
Anser fabalis
Dendrocopos minor
Egretta alba
Falco tinnunculus
Dendrocopos medius
Certhia brachydactyla
Miliaria calandra
Phalacrocorax carbo
Larus ridibundus
Larus canus
Turdus philomelos
Parus ater
Corvus monedula
Anser albifrons
Bucephala clangula
Certhia familiaris
Haliaeetus albicilla
Accipiter gentilis
Columba oenas
Turdus iliacus
Anas crecca
Gyakoriság
(min; max)
%
2000
tél
29 (23; 36)
30 (23; 37)
22 (16; 28)
31 (24; 37)
22 (16; 28)
16 (10; 21)
25 (19; 31)
18 (13; 24)
15 (9; 21)
16 (11; 21)
20 (15; 26)
16 (11; 22)
13 (7; 18)
15 (9; 21)
16 (11; 21)
16 (10; 22)
12 (7; 17)
11 (5; 17)
12 (8; 17)
8 (4; 12)
15 (9; 20)
8 (4; 13)
15 (10; 21)
6 (3; 9)
8 (4; 12)
10 (5; 14)
11 (5; 17)
2 (0; 5)
6 (3; 10)
7 (3; 11)
13 (4; 21)
7 (3; 10)
3 (0; 5)
6 (3; 10)
3 (0; 5)
3 (0; 6)
4 (0; 8)
5 (2; 9)
4 (1; 7)
2 (0; 5)
2 (0; 5)
3 (0; 6)
Felmért
UTM-ek
száma;
2000
tél
48
47
50
49
46
45
48
49
40
50
49
43
32
34
50
38
50
28
49
49
48
36
46
50
49
41
27
44
49
42
16
46
38
49
40
33
26
38
47
44
43
35
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2000 tél
0,000
0,024
0,143
0,047
0,228
0,108
0,057
0,101
0,027
0,037
0,023
0,038
0,004
0,014
0,029
0,000
0,000
0,045
0,010
0,004
0,190
0,000
0,012
0,000
0,006
0,007
0,017
0,011
0,010
0,154
0,125
0,029
0,002
0,000
0,000
0,000
0,003
0,000
0,002
0,002
0,036
0,000
Gyakoriság
(min; max)
%
2001
tél
29 (24; 35)
27 (21; 33)
34 (28; 40)
21 (16; 26)
20 (15; 26)
27 (21; 32)
17 (12; 22)
21 (16; 26)
23 (17; 29)
18 (13; 23)
14 (10; 18)
18 (13; 23)
19 (13; 25)
18 (13; 23)
15 (11; 19)
14 (8; 19)
15 (11; 20)
15 (9; 20)
14 (9; 18)
17 (12; 21)
10 (6; 13)
14 (9; 19)
7 (3; 10)
14 (10; 18)
13 (8; 17)
9 (5; 13)
6 (2; 11)
14 (9; 18)
8 (4; 11)
7 (3; 10)
0
5 (2; 7)
9 (5; 13)
6 (3; 9)
7 (3; 10)
7 (3; 11)
7 (2; 12)
2 (0; 4)
3 (1; 5)
5 (2; 9)
6 (2; 9)
2 (0; 4)
65
59
65
62
59
60
64
67
52
67
65
55
47
50
67
44
66
41
66
66
62
50
60
64
64
53
31
59
66
60
17
65
54
64
45
42
29
52
62
55
54
45
Felmért
UTM-ek
száma;
2001
tél
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2001 tél
Átlagos
gyakoriság
(2000-
2001)
tél
0,000
0,015
0,445
0,059
0,125
0,161
0,022
0,092
0,063
0,027
0,015
0,052
0,003
0,032
0,030
0,000
0,009
0,143
0,010
0,004
0,033
0,000
0,004
0,007
0,002
0,009
0,015
0,071
0,005
0,013
0,000
0,011
0,012
0,011
0,000
0,059
0,016
0,000
0,001
0,000
0,010
0,000
29
28
28
26
21
21
21
20
19
17
17
17
16
16
15
15
14
13
13
12
12
11
11
10
10
10
9
8
7
7
6
6
6
6
5
5
5
4
4
4
4
3
31
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Magyar név
64. Fogoly
65. Heringsirály
66. Sárgalábú sirály
67. Mezei pacsirta
68. Réti pityer
69. Csicsörke
70. Pehelyréce
71. Kis sólyom
72. Csüllõ
73. Örvös galamb
74. Erdei fülesbagoly
75. Balkáni fakopáncs
76. Csonttollú
77. Házi rozsdafarkú
78. Kormosfejû cinege
79. Seregély
80. Hósármány
81. Kis vöcsök
82. Bölömbika
83. Bütykös hattyú
84. Kontyos réce
85. Barna rétihéja
86. Parlagi sas
87. Vándorsólyom
88. Vízityúk
89. Szárcsa
90. Kuvik
91. Barázdabillegetõ
92. Erdei szürkebegy
93. Tüzesfejû királyka
94. Barkóscinege
95. Búbos cinege
96. Függõcinege
97. Zsezse
98. Énekes hattyú
99. Nyári lúd
100. Billegetõcankó
Latin név
Perdix perdix
Larus fuscus
Larus cachinnans
Alauda arvensis
Anthus pratensis
Serinus serinus
Somaterina mollissima
Falco columbarius
Rissa trydactyla
Columba palumbus
Asio otus
Dendrocopos syriacus
Bombycilla garrulus
Phoenicurus ochruros
Parus montanus
Sturnus vulgaris
Plectrophenax nivalis
Tachybaptus ruficollis
Botaurus stellaris
Cygnus olor
Aythya fuligula
Circus aeruginosus
Aquila heliaca
Falco peregrinus
Gallinula chloropus
Fulica atra
Athene noctua
Motacilla alba
Prunella modularis
Regulus ignicapellus
Panurus biarmicus
Parus cristatus
Remiz pendulinus
Carduelis flammea
Cygnus cygnus
Anser anser
Actitis hypoleucos
Gyakoriság
(min; max)
%
2000
tél
7 (3; 10)
6 (0; 11)
0
2 (0; 4)
0
2 (0; 4)
4 (0; 8)
4 (0; 8)
5 (0; 9)
0
2 (0; 4)
2 (0; 4)
0
0
3 (0; 6)
2 (0; 4)
3 (0; 7)
0
2 (0; 4)
0
3 (0; 6)
0
0
0
2 (0; 4)
2 (0; 4)
0
2 (0; 4)
3 (0; 6)
2 (0; 5)
0
2 (0; 4)
0
3 (0; 5)
0
0
0
Felmért
UTM-ek
száma;
2000
tél
46
18
19
48
27
46
26
25
22
47
48
47
47
49
33
50
29
34
45
48
34
46
34
36
45
50
48
50
34
44
47
46
47
38
33
44
27
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2000 tél
0,013
0,000
0,000
0,003
0,000
0,016
0,010
0,000
0,000
0,000
0,001
0,001
0,000
0,000
0,002
0,008
0,002
0,000
0,000
0,000
0,006
0,000
0,000
0,000
0,001
0,013
0,000
0,001
0,002
0,002
0,000
0,000
0,000
0,005
0,000
0,000
0,000
Gyakoriság
(min; max)
%
2001
tél
0
0
5 (0; 10)
3 (1; 5)
6 (2; 10)
3 (1; 5)
0
0
0
3 (1; 5)
2 (0; 3)
2 (0; 4)
3 (1; 6)
3 (1; 5)
0
3 (1; 5)
0
2 (0; 5)
0
2 (0; 3)
0
2 (0; 3)
2 (0; 4)
2 (0; 4)
0
0
2 (0; 3)
0
0
0
2 (0; 3)
0
2 (0; 3)
0
0
0
0
64
18
20
65
33
63
30
28
19
64
63
57
61
66
42
67
32
41
57
60
45
60
45
48
59
67
66
67
44
61
59
63
60
47
51
57
29
Felmért
UTM-ek
száma;
2001
tél
Átlagos
egyedszám
100 m-en
belül,
2001 tél
Átlagos
gyakoriság
(2000-
2001)
tél
0,000
0,000
0,000
0,004
0,000
0,026
0,000
0,000
0,000
0,000
0,001
0,000
0,056
0,002
0,000
0,018
0,000
0,003
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,001
0,000
0,000
0,000
0,001
0,000
0,002
0,000
0,000
0,000
0,000
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
32
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
További teendõk az MMM munkában tére kiterjedõ állapotfelvételt valósítsunk meg. Az MMM
ehhez a feladathoz biztosítja a szükséges, nemzetközileg
A következõ évek során a felmérésbe bevont UTM elfogadott, elismert és korrekt módszertani, szervezési
négyzetek számának és az ország területén minél egyen- és elemzési keretet. Az eddigi munkánk tényekkel bizo-
letesebb eloszlásának növelése mellett az egyik legfonto- nyítja, hogy az MMM program eleget tud tenni az igen ma-
sabb feladat, hogy a már felmért UTM négyzetekben mi- gas szintû elvárásoknak és képes több száz önkéntes
nél több éven keresztül folyjon a számlálás. Az évek kö- munkáját a kitûzött cél érdekében hatékonyan összefog-
zötti változásokat a legmegfelelõbben az ugyanazon ni.
UTM négyzetekben, zömében ugyanazon felmérõk által Az Európai Uniós csatlakozással igen nagymérvû vál-
gyûjtött adatok alapján tudjuk vizsgálni. A Monitoring tozások jelezhetõk elõre, a természeti állapotokat rend-
Központnál folyamatosan lehet azokat az UTM négyze- kívüli módon befolyásoló olyan területeken, mint példá-
teket megtudakolni, ahol különbözõ okok miatt nem biz- ul a mezõgazdaság, a településfejlesztés vagy a közleke-
tosított a felmérés. dés.
Igen fontos volna a tapasztalt változásoknak az or- Az MMM azt az egyedülálló lehetõséget biztosítja,
szág különbözõ régióiban, megyéiben vagy akár tájain hogy objektíven, tények alapján tudjuk követni, monito-
mutatkozó különbözõségeinek összehasonlíthatósága. rozni a folyamatokat úgy, hogy annak bárki részese le-
Ehhez az szükséges, hogy azokban a régiókban (pl. Dél- het.
Dunántúl), ahol sajnos jelenleg kevés négyzetben folyik Segítsen, legyen részese a Mindennapi Madaraink
a munka, a jövõben minél több helyszínen történjen Monitoringjának, A természet szolgálatában”!
rendszeres felmérés. Az ország különbözõ részein jelent-
kezõ kedvezõtlen gazdálkodási és tájhasználati gyakor- Köszönetnyilvánítás
latokat ezen vizsgálatok révén volna mód hitelesen,
tényszerûen feltárni. A Monitoring Központ szívesen áll Köszönet illeti mindazokat, akik 1998 - 2000 tavaszán el-
rendelkezésre minden érdeklõdõ számára. végezték az MMM felméréseket, illetve akik a 2000 - 2001
A téli számlálásokba bevont UTM négyzetek számá- januárban meghirdetett téli számlálásban részt vettek:
nak növelése nagyon fontos a nálunk telelõmadárfajok
helyzetének és az azt befolyásoló tényezõk hatásának fel- Ács László; Aczél Gergely; Agócs Péter; Ágoston Lóránt;
derítésében. A fészkelõ fajok állományait követõen a ná- Albert László; Andrési Pál; Antoni Gyula; Argai Sándor;
lunk telelõ fajok azok, amelyek sorsát illetõen a legna- Aszalós Csongor, dr.; Bagdi Antal; Bakó Attila; Bakó
gyobb felelõséggel tartozunk. Gábor; Bali Anita; Ballabás Gábor; Balogh Orsolya;
A felmérõk fajazonosításban mutatkozó különbsége- Bárdos Barnabás; Barócsi Attila; Bartha Csaba; Békés
it eredményesen tudjuk kezelni a „Fajfelismerési adatla- Eszter; Bende Zsolt; Bereczki Edit; Béres István; Bevíz
pok” adatainak segítségével, amelyet a felmérõk korrek- Ágnes; Bihari Zoltán; Biszterszky Gábor; Blaskó Árpád;
ten és õszintén adnak meg. A Monitoring Központ által Bodó János; Bokorné Berki Mónika; Boruzs András;
biztosított hangkazetták, leírások alapján hasznos volna, Bõhm András; Bugyi Mihály; Buka Sándor; Bukor Zoltán;
ha a gyakori, de az adatok alapján nehezen felismerhetõ Bukovácz Róbert, dr.; Cser Balázs; Cserháti Zoltán;
fajok esetében mind több felmérõ tudná látvány és hang Csicsó László; Csonka Péter; Csörghe Géza; Csubák Attila;
alapján e fajokat felismerni. A Monitoring Központ regio- Czirok Attila; Dabóczy Tamás; Dávid András; Dávid
nális találkozók alkalmával és az Interneten keresztül Zoltán; Dikasz Endre; Dobos Zsolt; Dolinay Tamás, dr.;
igyekszik egyre több segítséget biztosítani a felmérõk- Dombi Kornél; Domina Norbert; Domján András; Ébner
nek ebben a témában. Hasznos volna, ha mind több Irén; Egyed Pál; Ellenbacher Zoltán; Erdei Ágnes; Erdõdy
olyan fénykép-, dia-, videó- és hangfelvételbõl álló adat- Kornél; Faller László ifj.; Faragó Mihály; Farkas Péter;
bázist tudnánk kialakítani, az ilyen anyagokkal rendelke- Fazekas Bálint; Fehér István; Fekete Sándor; Felvégi
zõ madárszeretõk segítségével, amely ezen célunk meg- Andrea; Fenyves Ervin; Fenyvesi László; Ferenczi Márta;
valósításában segítene. Ez a munka már szerencsésen Figura Jenõ; Fogarasi Péter; Forgács László; Fröhlich
megindult, s köszönet illeti mindazokat, akik eddig segí- Zoltán; Galiba Ferenc; Gáti Eszter; Géczy Gábor; Genzor
tettek! Mariann; Glász Tamás; Góczán József; Godó Lajos Máté;
Gottschall Péter; Greguss Ditta; Gruber Ágnes;
MMM a természet szolgálatában Gszellmann Diána; Gyímesi Ábel; Gyulai Zoltán; Habarics
Béla; Hadarics Tibor, dr.; Hámori Dániel Ottó; Hamza
Az Európai Unióba való csatlakozásunk elõtt rendkí- Gábor; Háromi Gábor; Haskó Dániel; Haulik Klára;
vül fontos, hogy pontos, számszerû, statisztikailag meg- Hegedüs Dániel; Hlogyik Zsuzsa; Hodászi Ede; Hóka
bízhatóan elemezhetõ adatok birtokában legyünk, hogy Sándor; Holczer Lõrinc; Homonnai István; Horváth
majdan idõben fel tudjuk tárni, mi az, ami kedvezõtlen a Antal; Horváth Gábor; Horváth László; Horváth Márton;
madaraknak és rajtuk keresztül hazánk természeti álla- Hörcsik T. Zsolt; Hõdör István; Hunyadi Béla , dr.; Huszti
potának. Nincs még egy olyan élõlénycsoport Magyaror- Sámuel; Iga Benedek; Illés Péter; Iszály Ferenc; Jakab
szágon (de máshol sem Európában), mint a madarak, a- Attila; Jakab Béla; Jankovics Valéria; Jánossy László, dr.;
mely lehetõvé tenné, hogy évente az egész ország terüle- Jánossyné dr. Solt Anna; Jenei Endre; Jenõffy Gábor;
33
Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000
Jerkovich Gergely; Jusztin Balázs; Kajdocsi Szabolcs; Széplaki János; Szigeti Endre; Szilágyi Sándor; Szilvácsku
Kalapos Gabriella; Kalinovits Gergõ; Kálmán Attila; Zsolt; Szõke Gábor; Tamás Ágnes; Tamás István ifj.;
Kapitány Mariann; Kapusi Krisztián; Kardos Imre; Kasza Tarcsa Tamás; Tatai Sándor; Tél András; Téren Gábor;
Ferenc, dr.; Katona Mihály; Kepes Zsolt; Kern Rolland; Terhes Zsolt; Tihanyi Gábor; Tilesch Gábor; Tímár Pál;
Kertész Krisztina; Kertész László; Kis Balázs; Kiss Tislér Péter; Toldi Zoltán; Tóth György; Tóth László
Alexandra; Kiss Ernõ; Kiss Imre; Kiss János; Kiss Judit; József; Tóth Norbert; Tóth Szabolcs; Tóth Tamás; Tóth
Kiss Zsolt, dr.; Kleszó András; Knapp József; Koczka Zoltán; Ungi Balázs; Ungváry Gábor, dr.; Vancsek Ferenc;
András; Kócs Lajos; Kocskovszki Zoltán; Kókay Szabolcs; Varga Anna; Varga Antal; Varga Sándor; Varga Sándorné;
Kollányi Péter; Koltai Ernõ; Koncz András; Koós Balázs; Vasas András; Végvári Zsolt; Vértes Imréné; Vízer Gábor;
Korponai Mihály; Kóta András; Kovács Attila; Kovács Vizslán Tibor; Vörös Erika; Vörösházi Krisztina; Walter
Eliza; Kovács Ernõ; Kovács Gyula; Kovács Ildikó; Kovács Wettstein; Weszelinov Ottó; Wiesner Györgyi; Zalai
János; Kovács József; Kovács Nimród; Kovács Sándor; T am ás ; Z si ga B a l á z s ; Zs ól y o m i Ta má s.
Kovács Zoltán Pál; Kováts Éva; Körei Ferenc; Körmendi
János Zoltán; Krúg Tibor; Kulman Tünde; Kun László; Köszönjük valamennyiük önzetlen munkáját!
Kun Zoltán; Kupai Dávid; Kurta János; Laczkó András;
Laczkó Gábor; Lagler Ákos; Lagler Gábor; Lajos Balázs, A program kidolgozásának és mûködtetésének meg-
dr.; Lajosné Dóka Tímea; Langa József; Legány András, bízója az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC), mely-
dr.; Léka László; Lendvai Csaba; Lengyel Éva; Lengyel nek köszönettel tartozunk szakmai tanácsaikért és a
Imre, dr.; Lengyel Violetta Katalin; Lepold Ágnes; Lepold résztvevõk számára kisorsolásra kerülõ EBCC Atlaszok
Zoltán; Leskó Gabriella; Lohászi Cecília; Lorencsics Lajos; felajánlásáért.
Losonczi László; Lovas István; Lovászi Péter; Lökkös A program anyagi forrásainak biztosításáért köszö-
Andor; Ludnai Tünde; Máder Tamás; Mag Zsuzsa; Makk net illeti a világ legnagyobb tagságú és egyik legjelentõ-