ArticlePDF Available

Biológiai védekezés Magyarországon a szelídgesztenye gubacsdarázs ellen

Authors:
  • National Food Chain Safety Office, Budapest, Hungary
Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 9. szám (2014. szeptember) 293
Az ázsiai eredetû, behurcolt mikrogomba (Cryphonectria pa-
rasitica) által okozott kéregrák a közelmúltban Európa-szer-
te megtizedelte a gesztenyéseket. Hasonlóan aggodalmat
keltõ hír volt a Kínában õshonos szelídgesztenye gubacsda-
rázs (Dryocosmus kuriphilus) 2002-es európai megjelenése.
Ez a rovarfaj a gesztenye egyik legveszélyesebb kártevõje. A
rügyeket megfertõzve a fejlõdõ gubacsok (1. kép) gátolják a
hajtásképzõdést, ezáltal akár 50-75%-kal is csökkenhet a ter-
mésmennyiség. Több éven át tartó erõs fertõzése a faegye-
dek pusztulását is okozhatja. Kifejezetten könnyû akaratlanul
behurcolni, hiszen tojásai, illetve fiatal lárvái az év nagyobb
részét (júliustól a következõ év májusáig) a rügyek belsejé-
ben töltik, látható tüneteket (gubacsokat) csak a tojásrakást
követõ év tavaszán okoznak. A szelídgesztenye gubacsda-
rázsnak kizárólag nõstényei vannak (2. kép), ezek szûznem-
zéssel szaporodnak. Ez az egyik jellegzetessége, ami igazi in-
váziós fajjá teszi, ugyanis akár már egyetlen nõstény egyede
is sikeresen kolonizálhat új területeket.
Magyarországra fertõzött szaporítóanyaggal 2008 õszén
kerülhetett be, megjelenését 2009 májusában észlelték elõ-
ször (lásd az Erdészeti Lapok 2009. novemberi számát).
2010-ben Pécs környékén szintén megtalálták. Ezeket a fertõ-
zött fákat gyors hatósági intézkedéssel még sikerült megsem-
misíteni, de már akkor is valószínûsíthetõ volt, hogy Horvát-
ország felõl terjeszkedve önerõbõl is el fogja érni Magyaror-
szág délnyugati részét. Ez 2013-ban bekövetkezett, Zala me-
gye több zártkertjében lévõ gesztenyén is megjelentek a gu-
bacsok. Az idei felderítések újabb fertõzött területeket mutat-
tak ki, a Zala megyei fertõzött góc átterjedt Vas megye déli -
szére is (3. ábra). A kártevõ 2013-2014-ben Budapest külön-
bözõ kerületeiben is elõkerült.
Európában számos védekezési módszert kipróbáltak (me-
chanikai védekezés, rezisztencia, vegyszeres védekezés), de
egyik sem oldotta meg a gondot, mert nem tudta a faj népes-
ségét az elfogadható szint alá csökkenteni. Az eddigi vizsgá-
latok eredményei arra utalnak, hogy a nálunk honos, tölgye-
ken élõ gubacsdarazsak természetes ellenségei ugyan képe-
sek kifejlõdni a szelídgesztenye gubacsdarázsban is, de az ál-
taluk okozott mortalitás csupán néhány %-os, így a kártevõ
népességének szabályozására nem alkalmasak. Ennek fõ oka
egyébként az, hogy ebben az esetben nincs meg a gazda és
a parazitoid fejlõdésmenete közötti pontos szinkronizáció.
Az elmondottak alapján egyedüli védekezési lehetõségnek a
SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM
Biológiai védekezés Magyarországon a
szelídgesztenye gubacsdarázs ellen
Kriston Éva1, Bozsó Miklós1, Csóka György2, Bujdosó Béla3, Melika George1
A szelídgesztenye (Castanea sativa) erdeinknek csak ele-
nyészõ részében fordul elõ. Kedvelt termése, esztétikai és
kultúrtörténeti jelentõsége okán azonban már régóta sok-
kal nagyobb figyelmet élvez, mint amit területfoglalása
önmagában indokolna. Európa számos országában igen
jelentõs állományalkotó fafaj. Olaszországban és Francia-
országban egyaránt 750 ezer hektár körüli a gesztenyeül-
tetvények és -állományok együttes területe, de Spanyol-
országban is jóval meghaladja a 100 ezer hektárt.
1Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium, Nemze-
ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnye-
zet-védelmi Igazgatóság
2NAIK Erdészeti Tudományos Intézet
3Zala Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
1. kép. Gubacsos hajtás (Melika George)
2. kép: Nõstény gubacsdarázs (Csóka György)
3. kép: A szelídgesztenye gubacsdarázs ismert hazai elõfordulá-
sai (kék=bizonyított elõfordulás, piros=nem került elõ)
Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 9. szám (2014. szeptember)
294
gubacsdarázs szintén Ázsiában honos természetes ellenségé-
nek, a Torymus sinensis nevû fémfürkésznek a betelepítése
tûnik. Ezt a védekezési eljárást – amikor a behurcolt kártevõ
õshonos elterjedési területén „jól mûködõ” természetes ellen-
ségeit is betelepítik a behurcolt kártevõ új hazájába – nevezik
klasszikus biológiai védekezésnek. A módszert a világon már
több helyen alkalmazták (USA, Japán, Dél-Korea, Olaszor-
szág, Franciaország). Azon túl, hogy bármely más védekezé-
si eljárásnál hatékonyabb (jellemzõen 60% és a feletti morta-
litást eredményez), környezeti
kockázatai is elenyészõek. A
Torymus sinensis ugyanis gaz-
daspecifikus faj és csak a Dryo-
cosmus kuriphilus lárváin élõs-
ködik, más gazdaállatból eddig
még nem sikerült kinevelni. Így
nagyon valószínû, hogy az õsho-
nos faunára semmiféle káros ha-
tást nem gyakorol.
A parazitoid egynemzedékes,
életciklusa finomra hangolt szink-
ronban van a gazdaállatéval. A
kifejlett darazsak áprilisban re-
pülnek ki az általuk elõzõ évben
megtámadott gubacsokból. Párosodás után (4. kép) a nõsté-
nyek (5. kép) lerakják tojásaikat a friss gubacsokban fejlõdõ
gubacsdarázs lárvákra. A Torymus lárva ezt követõen ektopa-
razitoidként táplálkozik a gazdalárva testfelszínén.Teljes ki-
fejlõdése után, õsz végén a gubacsban bábozódik (6. kép).
A szükséges engedélyek beszerzését követõen a NÉBIH Nö-
vény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növény-
egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriumának mun-
katársai márciusban Olaszországban, Torino környéki szelíd-
gesztenye-ültetvényeken gyûjtöttek Dryocosmus gubacsokat.
Kifejezetten olyan helyszíneken, ahol ismerten magas volt a gu-
bacsok Torymus fertõzöttsége. A laboratóriumban kinevelt pa-
razitoid darazsakat május végén, Zala megyében Kerkateskánd
és Dobri területén helyezték ki. Ott már tavaly is jelentõs mér-
tékû fertõzést észleltek, így remélhetõ, hogy a betelepített ter-
mészetes ellenség sikeresen követi a kártevõ terjeszkedését.
Mintaterületenként 3-3 db, 1 m
hosszú tüllháló izolátort helyeztek
ki a gubacsdarázs által fertõzött
ágakra (7. kép), mindegyikbe 20
nõstény és 10 hím parazitoid ke-
rült. Ezeken túl két mintaterületen,
100 nõstényt és 50 hímet engedtek
ki egy-egy mintafára (8. kép).
Jövõ márciusban az izolátorok-
ban áttelelt, valamint az izolátor
nélküli mintafákról a gubacsokat
egyaránt begyûjtik majd, így a
laboratóriumi kinevelést követõ-
en meghatározhatóvá válik a pa-
razitáltság mértéke. A szelídgesz-
tenye gubacsdarázs terjedésének térképezése, illetve a bioló-
giai védekezési program a következõ években is folytatódik.
Tisztelettel kérjük a kollégákat, ha valahol fertõzött (guba-
csos) szelídgesztenyéket észlelnek, azt helymegjelöléssel jelez-
zék Melika George (melikag@nebih.gov.hu) és Csóka György
(csokagy@erti.hu) felé. A közremûködést elõre is köszönjük!
SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM
4. kép: Párosodó Torymus sinensis-ek (Csóka György) 6. kép: Kikelés elõtt álló Torymus báb a gubacsban (Bozsó Miklós)
5. kép. Nõstény Torymus sinensis (Csóka György)
7. kép: A parazitoidok kihelyezéséhez használt izolátor
(Melika George)
8. kép: Fertõzött mintafa (Melika George)
... Zala megye több zártkertjében lévô gesztenyefákon is megjelentek a guba­ csok. A 2014­ben elvégzett felderítések újabb fertôzött területeket mutattak ki, a Zala megyei fertôzött góc átterjedt Vas megye déli részére is és Budapest különbözô kerületeiben is elôkerült (Kriston és mtsai 2014, Szabó és mtsai 2014). 2014 és 2015­ben elvégzett felderítések újabb fertôzött területeket mutattak ki: Zala, Vas, Somogy megyékben, Budapest különbözô kerületei, Pilis és Visegrád környéke, Nagyma­ ros, Sopron. ...
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.