A Rhagoletis cerasi rajzásvizsgálata lonc fajokon. (Trapping results of Rhagoletis cerasi on Lonicera species)

Abstract

The main host plants of Rhagoletis cerasi are the sweet and sour cherry, that belong to the Prunus genus, but there are other host plants of this pest, like honeysuckle. These shurbs belong to the Lonicera genus, have wide variety of flowering dynamics and need quite different environmental conditions. Regards to the swarming data and population dynamics of R. cerasi on Lonicera species, there is no available information.
During this experiment, two Csalomon PALz traps per sampling places were located on Lonicera species with different environmental backgrounds, from mid-May to the end of September in 2013. The traps were changed in every 10 days. The surveys were carried out in the suburban part of XVI. disctrict in Budapest, in a green belt area of Gödöllö, and in the Arboretum of Corvinus University in Budapest. The trapping results of individuals were compared to the available data obtained from cherry. It was also confirmed with PCR tests that R. cerasi larvae were found in the damaged berries.
It is likely that after the ripening of the sour and sweet cherries, during the absence of the main host plants, Lonicera species may play an important role as alternative host plants to maintain the cherry fruit fly populations, helping their survival, mainly due to the Lonicera bushes as ornamentals in the vicinity of the fruit trees, Presumably, the presence of alternative host plants may promote the prolonged swarming of R. cerasi.

Full text

Orosz Szilvia1, Pápai Antal2, Krizbai László1, Bozsó Miklós1, Tóth Ferenc3
1NÉBIH, NTAI, Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium ,1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
2Pest Megyei Kormányhivatal NTI, 2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3.
3 Szent István Egyetem MKK, Növényvédelmi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
A Rhagoletis cerasi rajzásvizsgálata lonc fajokon
Helyszín
Gazdanövény
megnevezése
típusa
tudományos
neve
magyar
neve
típusa
1
XI. ker.
BCE Budai
Arborétum
dendrológiai
gyűjtemény
Lonicera tatarica
tatár lonc
cserje
2
XVI. ker. Szilas
patak menti erdő
parkerdő
Lonicera tatarica
Lonicera
korolkowii
tatár lonc
szürke lonc
cserje
cserje
3
XVI. ker.
Nagyvárad utca
családi ház
kertje
Lonicera japonica
’Halliana’
japán lonc
kúszócserje
4
XVI. ker. Rákosi út
családi ház
kertje
Lonicera japonica
’Halliana’
japán lonc
kúszócserje
5
XVI. ker. Szlovák út
családi ház
kertje
Lonicera x
purpusii
korai lonc
cserje
6
Gödöllő Kotlán S.
utca
intézmény
díszpark
Lonicera tatarica
tatár lonc
cserje
7
Gödöllő Kotlán S.
utca
intézmény
díszpark
Lonicera
periclinemum
’Serotina’
búbos lonc
félig kúszó
cserje
A Rhagoletis cerasi csapdázási helyszínei lonc fajokon
(Budapest és Gödöllő, 2013. május-szeptember)
Az európai cseresznyelégynek [Rhagoletis cerasi (Linnaeus 1758)] a Prunus
nemzetségbe tartozó cseresznye és meggy a fő gazdanövénye, de ezek mellett a
lonc is az egyik tápnövénye. A R. cerasi lonc fajokon történő rajzásdinamikáját
illetően nem rendelkezünk részletes adatokkal. A meggy és a cseresznye érése
után, a fő gazdanövények jelenlétének hiányában, a lonc fajoknak, mint alternatív
gazdanövényeknek nagy jelentőségük van a cseresznyelégy populációk
fennmaradásában, elsősorban a gyümölcsfák környezetében található, sok
esetben dísznövényként ültetett Lonicera bokroknak köszönhetően.
Kísérletünk során, mintavételi helyenként egy csalétekkel rendelkező PALz típusú
Csalomon csapdát helyezünk ki eltérő környezeti háttérrel rendelkező és
különböző fajba tartozó Lonicera növényeken, 2013. május elejétől szeptember
végéig, 10 naponta történő csapdacserével.
0
50
100
150
200
250
300
05.02-05.10.
05.13-05.22.
05.24-06.07.
06.07-06.20
06.20-07.09.
07.09-07.23.
07.23-08.09.
08.09-08.16.
08.16-08.27.
08.20-09.06.
09.06-09.23.
R. cerasi
R. cingulata
EREDMÉNYEK
R. cerasi és R. cingulata összesített egyedszáma
loncon, a kihelyezett PALz csapdákon
(Budapest és Gödöllő, 2013. május-szeptember)
Mintavétel helye
R. cerasi
R. cingulata
XI. ker.
BCE Budai Arborétum -
külső parkterület
(L. tatarica)
70
6
XI. ker. BCE Budai
Arborétum - belső
parkterület
(L. tatarica)
246
5
XVI. ker. Szilas patak
menti erdő
(L. tatarica)
125
126
XVI. ker. Szilas patak
menti erdő
(L. korolkowii)
83
44
Gödöllő, intézmény
díszpark (L. tatarica)
190
35
A lonc fajokra kihelyezett csapdák 2013. május közepétől augusztus közepéig
összesen 715 R. cerasi egyedet fogtak. A legtöbb példány a BCE Budai Arborétum
belső parkterületén található loncon fordult elő. A rajzáscsúcs június 7–20-ig terjedő
időszakban következett be. Vizsgálataink során az európai cseresznyelégy
legnagyobb számban a tatárloncon (Lonicera tatarica) és a szürke loncon (L.
korolkowii) fordult elő. A teljes vizsgálati periódus során csupán 8 példányt fogtak a
búbos loncon (L. periclinemum ’Serotina’) elhelyezett csapdák.
2013. július közepétől szeptember elejéig összesen 216 amerikai keleti
cseresznyelégy (R. cingulata) példányt gyűjtöttünk. A legtöbb egyedet Budapest XVI.
kerületében, a Szilas patak menti L. tatarica-n fogták a csapdák. Ezen a helyen a két
faj egyedszáma közel egyforma volt. A rajzáscsúcs július végétől augusztus elejéig
tartott. A BCE Budai Arborétumában, elenyésző számban rajzott a R. cingulata.
Japán loncon (L. japonica ’Halliana’) és a korai loncon (Lonicera x purpusii) nem volt
megtalálható sem a R. cerasi, sem a R. cingulata.
További vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy hazai körülmények
között a Lonicera és a Prunus fajokon élő populációk rajzása hogyan áll szinkronban
egymással, vagyis lehetséges-e, hogy a loncon élő populáció károsítja a cseresznye
és a meggy ültetvényeinket.
A R. cingulata loncon történő előfordulásával kapcsolatosan nincsenek
rendelkezésre álló adatok, ezért tisztázni kell a lonchoz kötött életmódját és
esetleges károsításának hátterét.