A tapintás a látás után a második legfontosabbnak ítélt érzékszervi tapasztalat a vásárlási döntési folyamat-ban (Schifferstein, 2006). A fogyasztók tapintás útján gyűjtenek információkat a termékek alakjáról, textúrá-járól, súlyáról, vagy akár a hőmérsékletéről (Lederman-Klatzky, 1993). A bolti kiskereskedelemben a termék tapintása többnyire nem jelent problémát, azonban online környezetben a fogyasztó nem tud közvetlen kontaktusba kerülni a termékkel. A tapintási ingerek jelenléte, illetve hiánya befolyásolhatja a fogyasztókat abban, hogy online vagy fizikai üzletben vásárolják meg a terméket (Levy-Weitz, 2007). A tapintással foglalkozó érzékszervi marketing-szak-irodalom elsősorban a terméktulajdonságok megítélésére a vásárlási döntésben (McCabe-Nowlis, 2003) betöltött szerepére koncentrált. Több kutató arra a következtetés-re jutott, hogy a tapintás nem minden fogyasztó számára egyformán fontos, amelyet tapintás iránti preferenciaként definiáltak (Peck-Childers, 2003; Citrin et al., 2003). Egyes kutatók kizárólag a vásárlási döntési folyamathoz kapcsolódó tapintás iránti preferenciákat vizsgálták (Cit-rin et al., 2003; Orth et al., 2013; Flavián et al., 2017). Má-sok különbséget tettek a vásárlási célhoz kötődő, funkci-onális, illetve élménykereső, vagy más néven autotelikus tapintás iránti preferencia között viszont (Peck-Childers, 2003; Grohmann et al., 2007; Rodríguez-Torrico et al., 2017). Meglepő módon az eddigi kutatások nem vizsgál-ták a funkcionális és autotelikus tapintás iránti preferencia közötti összefüggést. Jóllehet feltételezhető, hogy azok a fogyasztók, akik magas értéket érnek el az autotelikus di-menzióban, azok számára nagyobb jelentőségű a tapintás a vásárlás során is. A tapintás iránti preferencia egyéni különbségeit az el-térő kockázatészlelésre (Orth et al., 2013), a megvásárolni kívánt termék típusára (Grohman et al., 2007; Rodrigu-es et al., 2017) és demográfiai jellemzőkre (Citrin et al., 2003) vezeti vissza a szakirodalom. A tapintás fontossága pedig hatással van fogyasztók magatartására. Így példá-ul a termék minőségének megítélésére (Orth et al., 2013; Yazdanparast-Spears, 2013), a vásárlási szándékra (Yaz-danparast-Spars, 2013). Ezenkívül egyre több kutatót foglalkoztat az a kérdés, hogy a tapintás iránti preferen-cia milyen hatást gyakorol az online vásárlási szándékra (Citrin et al., 2003; Rodrigues et al., 2017) és az online és offline csatornák közötti választásra (Liu et al., 2017; Flavián et al., 2017; San-Martín et al., 2017). A fentiekből következik, hogy a tapintás közvetítő szerepet játszik a vá-sárlók demográfiai jellemzői, a terméktípus és a csatorna-választás között. Az eddigi szakirodalom azonban főként a tapintás fontosságának közvetlen hatásaira koncentrált, az indirekt összefüggések elemzése még elhanyagolt ku-tatási területnek számít. Jelen kutatás tehát arra a kérdésre keresi választ, hogy a vásárlási döntés során az autotelikus és funkcionális tapintás iránti igény milyen közvetítő szerepet játszik a fogyasztók neme, a vásárolt termék típusa és a csatorna-választás között. A kutatási eredmények rávilágítanak a tapintás iránti preferencia csatornaválasztásban betöltött szerepére és arra, hogyan használhatják a kiskereskedők sikeresen az online és offline csatornáikat az eltérő tapin-tás iránti preferenciával rendelkező fogyasztók esetén. Ezenkívül a kutatás az autotelikus és a funkcionális ta-pintás közötti kapcsolatot is elemzi, amely hozzájárul az élményszerző (autotelikus) és a vásárláshoz kötődő (funk-cionális) érzékszervi tapasztalatok összefüggésének mé-lyebb megértéséhez. A kutatás arra a kérdésre keresi választ, hogy a vásárlási döntésnél a tapintás iránti preferencia milyen közvetítő szerepet játszik a fogyasztók neme, a vásárolt termék típusa és a csatornaválasztás között. A termék megtapintásának több célja lehet. A funkcionális tapintás lehetővé teszi a vizuálisan nem megfigyelhető termékjellemzők (pl. puhaság, alak, súly) értékelését a konkrét vásárlási döntés meghozatalakor. Másrészt a termékek megérintése konkrét vásárlási cél nélkül is élményt, örömöt jelenthet a fogyasztó számára, amelyet autotelikus tapintásnak nevezünk. A kutatási kérdés megválaszolására egyetemi hallgatók körében került sor az adatgyűjtésre. Az összefüggéseket kova-rianciaalapú, strukturális egyenletek modelljével (SEM) tesztelte a szerző. A kutatási eredmények alapján az autotelikus tapintás fontossága mediálja a fogyasztó nem és a funkcionális tapintás kapcsolatát. A női vásárlók hajlamosabbak konkrét vásárlási cél nélkül, pusztán az érzékszervi élmény miatt megtapintani a terméket, amely erősíti a funkcionális tapintás iránti preferenciájukat is. Ezenkívül az autotelikus tapintás közvetve befo-lyásolja a funkcionális tapintás fontosságának és a csatornaválasztásnak a kapcsolatát. Minél inkább jellemző a fogyasz-tóra az autotelikus tapintás, annál fontosabb lesz számára a vásárláshoz kapcsolódó, funkcionális tapintás, amely viszont csökkenti az online csatorna választásának valószínűségét.