Content uploaded by Gyula Kasza
Author content
All content in this area was uploaded by Gyula Kasza on Feb 08, 2016
Content may be subject to copyright.
190
IV. Évfolyam 3. szám - 2009. szeptember
Kasza Gyula
AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁG
AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ÉS SZEREPE
A KATONAI MISSZIÓKBAN
Absztrakt
Az élelmiszer- és vízellátás szerepe kritikus a hosszabb időintervallumot átölelő
katonai műveletek során. Az egységek fizikai aktivitása, s ezzel együtt csapásmérő
képessége, valamint harci morálja rövid időn belül jelentősen romlik, amennyiben
az ellátásban mennyiségi vagy minőségbeli zavarok keletkeznek. Az ellátási
láncban azonosított kockázatok (gyakoriság és súlyosság) alapján kalkulálható az
a biztonságosnak tekinthető készletmennyiség, és határozható meg az a logisztikai
rendszer, amely alkalmazása mellett a kritikus hosszúságúnak tekinthető ellátási
zavarok kiküszöbölhetők. Az ellátás egyes esetekben biztosítható helyi forrásokra
támaszkodva is, azonban gyakoribb, hogy fejlettebb szövetséges országokból,
vagy a kiküldő országokból kell a missziós haderő készlet-utánpótlását
megszervezni. A cikk bemutatja mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, valamint
tárgyalja azokat a kockázattípusokat, amelyekre a tervezési és szervezési
munkában választ kell találni.
Food and water supply of peace keeping missions play a critical role during long
term assignments. In case of supply shortage or quality deficiency, physical
performance, efficiency and combat moral decrease at a dramatically rapid rate.
Estimation of an adequate quantity of supply and determination of a competent
logistical system are based on the identification, measurement and description of
risks (including probable frequencies and effect scales). Following this method,
incidence rate of critical periods in regard of troop provision will converge to an
acceptable – or in most cases, practically zero – level. In a few cases, supply
procurement can rely on local contractors, although majority of the missions have
to operate a logistic system based on home land suppliers or developed allied
countries. The paper gives accounts for both models and analyses risk types that
need to be addressed during planning and organizing phases of an effective
operational system.
Kulcsszavak: katonai logisztika, katonai missziók, élelmiszerellátás,
élelmiszerbiztonság, kockázatelemzés, monitoring ~ military logistics, military
missions, food, food safety, risk analysis, monitoring
191
Az élelmiszerellátás és vízellátás szerepe kritikus a hosszabb időintervallumot átölelő katonai
műveletek során (Kállai, 2008). Az ókortól kezdve találunk írásos bizonyítékokat arra
vonatkozólag, hogy a szembenálló felek taktikai, illetve stratégiai eszköztárában jelentős súlyt
képviselt az ellenfél élelmiszer- és ivóvíz-ellátásának megzavarása, de a XXI. századi
gerillaharcokban és a terrorizmus elleni küzdelemben is megfigyelhető e módszer
alkalmazása. Ezzel ugyanis rövid időn belül nem csak az ellenséges egységek fizikai
aktivitása és ezzel együtt a csapásmérő képességének rontása (Kohut, 2008), hanem a harci
morál erőteljes rombolása is elérhető.
A globalizáció hatására az egyes nemzetek, illetve szupranacionális szervezetek közötti
függőségi viszonyok erősödnek, így sokszor a helyi szintű konfliktusok magukban hordozzák
a – különböző szintű és hatású – globális eszkaláció veszélyét (Schmeja, 2008). Tekintettel
arra, hogy a katonai konfliktushelyzetek kezelésében – jelentős részben a fenti okok miatt –
egyre nagyobb szerepet kap a nemzetközi beavatkozás és segítségnyújtás (Farkas, 2008),
kiemelt szerepet játszik a missziók ellátása katonai logisztikában. A missziós haderő
ellátásának tervezését az ellátásbiztonság területén jelentkező esetleges – jobb esetben
időszakos – zavarok kockázatainak elemzésével együtt kell elvégezni. Ez a gyakorlatban azt
jelenti, hogy az állomány részére nem csak a fizikai igénybevételt fedező mennyiségű és
minőségű élelmiszert kell biztosítani, hanem tartalékképzésre is sort kell keríteni. Az ellátási
láncban azonosított kockázatok (gyakoriság és súlyosság) alapján kalkulálható az a
biztonságosnak tekinthető készletmennyiség, amely mellett a kritikus hosszúságúnak számító
kimaradások bekövetkeztének valószínűsége csaknem elhanyagolható. Természetesen a
raktárak kialakítása szerencsés esetben több helyszínen történhet. Ezzel hatékonyan
csökkenthető annak kockázata, hogy az ellátás katonai- vagy terroristaakció, illetve természeti
csapás, vagy más katasztrófa (Szombati, 2008) következtében fennakadjon.
Az ellátás a missziós egységeknél egyes esetekben biztosítható helyi forrásokra
támaszkodva is, azonban ez sokszor nem megoldható, jellemzően az alábbi feltételek
részleges vagy teljes hiánya miatt:
- Nemzetközi standardoknak való megfelelőség: Az élelmiszereknek ki kell
elégíteniük azokat az élelmiszerbiztonsági követelményeket, amelyek a nemzetközi
joganyagokban rögzítettek. Előfordulhat ugyanis, hogy a helyi lakosság
megbetegedés nélkül fogyaszt el olyan élelmiszereket, amelyek a katonák
többségénél (akár 100%-ánál) súlyos egészségügyi gondokat, esetleg fekvőbeteg-
ellátást igénylő betegséget okozna. Ennek tanúi lehetünk akár turistaként is, ha
néhány távoli országban csapvíz fogyasztásával próbálkozunk (amelyet egyébként a
helybéliek életvitelszerűen isznak), de közelebbi példaként felhozhatók Erdély
egyes vidékein megtermelt tejtermékek is (Lakner és Hajduné, 2002). Tudvalévő
ugyanis, hogy az emberi szervezet hosszabb távon változatos életkörülményekhez
képes alkalmazkodni, s ezáltal tolerálni képes bizonyos, jellemzően mikrobiológiai
kockázatok meglétét.
- Kiegyenlített minőség és megbízhatóság: az élelmiszerellátás nem viseli el a
jelentős mértékben hullámzó minőségi és biztonsági paramétereket. Ennek
érdekében olyan beszállítót célszerű választani – ha van ilyen – amely termelésének
műszaki színvonala hosszú távon és az igényelt mennyiségben is lehetővé teszi a
kiegyenlített minőség biztosítását. Természetesen általában illúzió lenne az
anyaországhoz fogható körülményeket keresni, hiszen e területeken sokszor az
alapvető infrastruktúra sem áll rendelkezésre (Csaba, 2008). A létesítményeket
helyszíni szemlével (lehetőleg szakértő részvételével) ellenőrizni kell. Érdemes
megvizsgálni a vállalkozás referenciáit, esetleg az általuk partnerként megjelölt
vállalatok, intézmények megkeresésével is. Mindenképpen pozitívum, ha a
beszállító rendelkezik katonasági referenciával is, hiszen ekkor nagyobb a
192
valószínűsége annak, hogy a speciális követelményekkel tisztában van (Lakner et
al., 1998). Ahol van rá lehetőség, előírható egyes nemzetközi standardoknak,
minőségbiztosítási rendszereknek a megléte vagy bevezetése is (ez az egészségügyi
ellátásban is sokszor követelmény (Korecki, 2008). Az üzemeket célszerű
időközönként szúrópróbaszerűen ellenőrizni (auditálni) annak érdekében, hogy
működés közben tetten érhetők legyenek az esetleges gondatlanságok vagy
szándékosan elkövetett rosszindulatú cselekmények (csalások vagy hamisítások).
Az ellenőrzések időpontját és helyszínét minden esetben a felelős vezető döntse el,
és ügyeljen arra, hogy az információ mások számára ne legyen az auditot
megelőzően hozzáférhető.
- Megbízható élelmiszerellenőrző hatóság megléte: ennek hiányában az
élelmiszerellátás minőségi és élelmiszerbiztonsági paraméterei akár az adott
beszállító esetében is nagy szórást mutathatnak. A hatósági felügyelet egyúttal azt is
jelenti, hogy az esetleges problémák jogi úton való rendezése, és a prevenció
érdekében szankcionálásra is sor kerülhet.
- Képes-e a helyi mezőgazdaság és élelmiszeripar kielégíteni a missziós haderő
ellátási igényeit huzamos ideig: Előfordulhat, hogy a helybéliek a fizetőképes
külföldi katonák részére szívesen értékesítik tartalékaikat, azonban ezek
kimerültekor nem csak a katonaság ellátása szűnik meg, hanem felléphet a lakosság
éhezése is. Csak akkor célszerű a helyi ellátásra támaszkodni tehát, ha nem csak
önellátó, hanem árutermelő (vagyis feleslegtermelő) gazdálkodásra képes régióban
teljesít szolgálatot a kontingens.
- Ellátási láncot érintő krízisek valószínűsége: ha előfordulhat fegyveres konfliktus,
üzemelfoglalás, rablás vagy bioterrorizmus, amely az üzemi létesítményeket
(esetleg a szállítási útvonalakat) érinti, akkor célszerű nagyon körültekintőnek lenni
a helyi forrásból való ellátást illetően. A termelőüzemek ugyanis nem katonai
létesítmények, ezért rosszul ellenőrizhetők és rosszul védhetők. Még a fejlett
országokban működő létesítmények is nagyon könnyen sebezhetőnek minősülnek, a
missziós műveleteknek jellemzően helyet adó fejlődő országokban pedig sokszor a
védelem alapvető feltételei sem biztosíthatók (körülkerített telephely, beléptetés,
üzemi kamerák, szakképzett dolgozók, riasztási rendszerek, nyomonkövetési
rendszerek). A kockázat különösen magasnak minősül akkor, ha a helyi lakosság
nem rokonszenvez a missziós haderővel, illetve a misszió céljaival, s a katonákat
megszállónak, ellenségnek tekinti (Tüttő, 2008).
A helyi forrásból történő élelmiszerellátás esetében az ár csak ritkán lehet korlátozó
tényező. Sokszor találkozhatunk azzal, hogy a missziós színtéren élő lakosság reáljövedelme
rendkívül alacsony – napi egy-két dollár –, az árak pedig ehhez igazodnak. Azonban még a
nemzetközi összehasonlításban magasnak nevezhető európai élelmiszerárak mellett is
megérné a helyi forrásból történő ellátás, hiszen az élelmiszert ennek hiányában sokszor
kontinensnyi távolságból, kombinált szállítással (akár légifolyosón keresztül) kell biztosítani.
A külföldről – anyaországból vagy partnerségi viszonyban álló országokból – biztosított
ellátás minden esetben komoly elemzési és szervezési munkát (kockázatelemzést, ütemezést,
biztosítékokat, túltervezést) igényel. Bár elsődleges szempont a katonák igényeit kielégítő
ellátás folyamatos rendelkezésre állása, a fenti tényezők mindegyikéből következő magas
költségek miatt szállítás- (illetve költség-) optimalizációra is szükség van (Zboril, 2008;
Schnell, 2008). Külön feladatot jelent az ellátási útvonalak felügyelete és a szállítóeszközök
védelme (Lakner és Vizvári, 2006). Az elmúlt években egyre gyakoribbá váló
193
terroristatámadások mind inkább éppen a hosszú – és ennek okán nehezen ellenőrizhető –
szállítási útvonalakra koncentrálnak a telepített egységek támadása helyett.
Sajátos szempont a külföldről való ellátásban a csempészet elleni hatékony fellépés
kérdése, hiszen a harci területeken rendkívül könnyű a fegyverekhez, lőszerekhez való
hozzájutás, de nagy mennyiségben találhatók műkincsek és kábítószerek is, amelyek
jellemzően a fejlett országokban kialakult feketepiaci ár töredékéért cserélnek gazdát. Ennek
okán sajnos sokszor még a katonák és a kiszolgáló egységek (különösen a szállítmányozásban
résztvevők) dolgozói is érintettek lehetnek a csempészetben való részvételben. Az
élelmiszertermékek a változatos konzisztencia és csomagolásigényesség miatt sajnos kitűnő
terepet jelentenek mindehhez, még akkor is, ha visszforgalmuk elhanyagolható mértékű.
A közlekedési hálózat teljesítőképességét fokozott figyelemmel kell figyelembe venni a
szövetségi- és a nemzeti szintű műveletek tervezési folyamataiban (Horváth, 2006). A hosszú
szállítási útvonalak – amelyek az előre nem látható nehézségek miatt még tovább tarthatnak
(Padányi - Tomolya, 2008) –, azok alacsony kapacitása (Korecki, 2008), valamint a sokszor
magas hőmérséklettel jellemezhető klimatikus viszonyok miatt az ellátást túlnyomórészt
olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre kell alapozni, amelyek kevésbé
romlandók és technológiailag elviselnek kisebb fokú, a nem megfelelő kezelésből adódó
kockázatokat.
Az élelmiszereket érintő főbb kockázati csoportokat (mikrobiológiai; biológiai (paraziták,
rágcsálók), vegyi (vegyszermaradványok, csomagolásból kiolgódó anyagok), fizikai
(idegentest-jelenlét, sugárzásvédelem)) célszerű külön is elemezni és kezelni. Az élelmiszerek
minőségét és biztonságosságát a szállítási körülmények mellett a csomagolás kialakítása is
nagy mértékben befolyásolja (Lakner és Jászay, 2004). Ennek egyrészt fizikai védelmet kell
biztosítani (mechanikai- és szennyeződésvédelem, alaktartás, rögzíthetőség), másrészt
védenie kell a nedvességtől (levegő páratartalma, hőmérsékletingadozások, csepp és
csapadékvédelem lehetőségei). Fontos a logisztikai szempontoknak megfelelő egységképzés
(szállítási és gyűjtőcsomagolás, porciózás) is. A biológiai védelem szerepe (rovarok,
rágcsálók, vadállatok dézsmálása, kontaktja és ürüléke ellen) és az idegentest-védelem
(csomagolóanyag-darabok, fa-, kő- és fémdarabok, használt ruha darabjai, szőr- és hajszálak,
madártoll) azért játszik kiemelkedő szerepet, mert az ezekbe a kockázati csoportokba tartozó
események sokszor vezetnek mikrobiológiai fertőzöttséghez is.
A melegebb éghajlatú országokban tűző naptól, sugárzó hőtől való védelem (esetleg
hőszigetelő képességű csomagolás) biztosítása meghatározó jelentőségű, hiszen a hűtési lánc
nem szakadhat meg a szállítás során. A hűtőlánc folytonosságánál a maghőmérséklet és a
felszíni hőmérséklet biztosítása és a hideg légáram útjának megfelelő kialakításával érhető el
a termékek között. Alapelv, hogy ezt gyakorlattal rendelkező személyzet végezze, akik
tréningjük során hőkamerás képekkel is megismerkedhettek). A hűtött termékek (tejtermék,
hústermék, zöldség-gyümölcs) esetén az optimális hőmérséklet 4-5 °C, kivéve a banánt,
paprikát, paradicsomot, ahol 10-12 °C tartandó. A mélyfagyasztott termékek esetében az
optimális hőmérséklet -18 °C ±3 °C (-18 °C-on még jelen vannak a Lysteria, Clostridium
fajok, de már nem képesek mérgező anyagokat, toxinokat termelni).
A missziós élelmiszerellátásban is célszerű monitoring rendszert működtetni, amely
alkalmas a szállítási és tárolási körülmények rögzítésére, nyomonkövetésére. Erre kitűnő
megoldást jelenthet például a kritikus szabályozási pontok meghatározására épülő HACCP
rendszer, vagy más hasonló rendszer alkalmazása, amely manuális vagy automatizált
műszerek segítségével működtethető. A XX. század végének technológiai újdonságai közé
tartozik a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek (RFID) megjelenése, amelyek alkalmazása
már a kereskedelemben is megkezdődött. Fontos tevékenység a szállítási dokumentumok
ellenőrzése valamint a mennyiség, állapot és hőmérséklet jegyzőkönyvben való rögzítése a
logisztikai rendszerek közötti átadásoknál. Erre az elszámolási és kárrendezési folyamatok
194
lehetővé tételén túl azért is szükség van, mert a rendkívüli események észlelése védettséget
nyújthatnak bizonyos bioterrorista akciókkal szemben.
Irodalomjegyzék
Cardinali, Richard (2001):Does the future of military logistics lie in outsourcing and
privatization? Accountants - the new gatekeepers of war-time operations. International
Journal of Productivity & Performance Management, Volume 50, Number 3, Emerald
Group Publishing
Csaba Zágon (2008): A logisztikai támogatást biztosító eszközök és azok alkalmazása.
Hadtudomány, XVIII. évf. 3-4. szám
Dumond, John; Eden, Rick; Folkeson, John (1994): Velocity Management: An Approach
for Improving the Responsiveness and Efficiency of Army Logistics Processes. 1994, Rand
Corporation
Farkas Tibor (2008): Válságkezelés, válságreagáló műveletek. Hadtudományi Szemle I.
évfolyam 1. szám
Gilcheol, Park; Seoksoo, Kim (2006): Logistic Services in Military Using RFID and Mobile
Sensor Network, Lecture Notes in Computer Science, Volume 4113/2006, Springer
Horváth Attila (2006): A közúti, vasúti és vízi közlekedés terrorfenyegetettségének
jellemzői. In. Tálas Péter (szerk). Válaszok a terrorizmusra II. A politikai marketing
csapdájára. Mágusstúdió. Budapest, 2006. 321-336. o.
Horváth Attila (2007): Relationships of Sustainability, Climate Change, and Security
Policy. Review of the Air Force Academy. The Scientific Informative Review. Brasov,
Romanis. No 2/2007. pp.65-68
Kállai Ernő (2008): Szemelvények a vízellátás történetéből. Hadtudományi Szemle I.
évfolyam 1. szám
Kang, Mingyun; Ju, Minseong; Kim, Taihoon; Geuk Leek, Kyung Sung (2006): A Study on
the Improvement of Military Logistics System Using RFID, Lecture Notes in Computer
Science, Volume 4113/2006, Springer
Kohut László (2008): Katonák terheléstûrése meleg, száraz környezeti körülmények
között— a fiziológia. Hadtudományi Szemle I. évfolyam 3. szám
Korecki, Zbysek (2008): A logisztikai támogatás az ISAF-ban. Hadtudomány, XVIII. évf.
3-4. szám
Lakner Zoltán, Hajdu Istvánné (2002): The competitiveness of Hungarian food industry - A
system based approach. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1-165 p. ISBN 963 9358 58 4
Lakner Zoltán, Hajdu Istvánné, Pónusz Mónika (1998): A magyar élelmiszergazdaság
logisztikai rendszerének új vonásai és régi gondjai. In: [ed(s): Vértes E.], Logisztikai
évkönyv 98., Budapest: Navigátor kiadó, p. 71-77. ISSN 1218-3849
Lakner Zoltán, Jászay Béla (2004): A stratégiai termékek termelése és kereskedelme a
globalizálódó világban. Hadtudomány. 2004, vol. 14. no. 3-4, p. 99-111.
Padányi József, Tomolya János (2008): A műszaki erők alkalmazása az iraki Szabadság
Műveletben. Hadtudományi Szemle I. évfolyam 3. szám
195
Schmeja, Niko (2008): A nemzetek biztonsága a globalizáció korszakában. Hadtudomány,
XVIII. évf. 3-4. szám
Schnell, Jürgen (2008): A konfliktus-megelőző műveletek költségszervezése és
hatékonyságának mérése. Hadtudomány, XVIII. évf. 3-4. szám
Szombati Zoltán (2008): Védelem bármi áron? Hadtudományi Szemle I. évfolyam 2. szám
Tüttő Szabolcs (2008): Az öngyilkos terrorizmus stratégiai jelentõsége, személyiség-
lélektani háttere és szociológiai vonatkozásai. Hadtudományi Szemle I. évfolyam 3. szám
Vizvári Béla., Lakner Zoltán. (2006): Az élelmiszergazdasági logisztika új kihívásai. In:
[ed(s): Szegedi Z.], Logisztikai Évkönyv, 2006. Budapest: Magyar Logisztikai Egyesület, p.
51-59. ISSN 1218-3849
Wang, Mark (2000): Accelerated Logistics: Streamlining the Army's Supply Chain, Rand
Corporation
Zdenek Zboril (2008): Analysis of costs monitoring and evaluation. Hadtudományi Szemle
I. évfolyam 1. szám
