Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői [Purpose in Life Test – Characteristics of the Hungarian adaptation]

Abstract

Tanulmanyunkban a Crumbaugh es Maholick-fele Eletcel Kerdőiv (Purpose in Life Test – PIL) magyarorszagi adaptaciojanak eredmenyeit mutatjuk be. A vizsgalatban 343 fő vett reszt, atlageletkoruk 33 ev volt. A validalashoz a Roviditett Beck Depresszio Kerdőivet, a Roviditett Aspiracios Indexet, az Elettel Valo Elegedettseg Skalat, es egy tovabbi, az adaptalni kivant kerdőivvel azonos konstruktumot merni hivatott, de hazankban meg nem validalt merőeszkozt, az Egzisztencia-skala roviditett verziojat hasznaltuk. Az Eletcel Kerdőiv belső megbizhatosaga igen jonak bizonyult. Noha a pusztan statisztikai szempontbol ertelmezett főkomponens-elemzes 4 faktort is kimutatott, az eredmenyek gyakorlati szempontbol megis inkabb a kerdőiv unidimenzionalitasanak iranyaba mutatnak. A kerdőiv az elvarasoknak megfelelő iranyu, kozepes erőssegű kapcsolatot mutatott az osszes, validalashoz hasznalt merőeszkozzel. A kerdőiv magyar valtozata a kulfoldi adatokkal osszevetve is megbizhato es ervenyes merőeszkoznek bizonyult az elet ...

Full text

1419-8126 © 2006 Akadémiai Kiadó, Budapest
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 153169
DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.1
Tanulmányunkban a Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdõív (Purpose in Life Test 
PIL) magyarországi adaptációjának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fõ vett
részt, átlagéletkoruk 33 év volt. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdõívet, a
Rövidített Aspirációs Indexet, az Élettel Való Elégedettség Skálát, és egy további, az adap-
tálni kívánt kérdõívvel azonos konstruktumot mérni hivatott, de hazánkban még nem
validált mérõeszközt, az Egzisztencia-skála rövidített verzióját használtuk. Az Életcél Kér-
dõív belsõ megbízhatósága igen jónak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontból
értelmezett fõkomponens-elemzés 4 faktort is kimutatott, az eredmények gyakorlati szem-
pontból mégis inkább a kérdõív unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kérdõív az
elvárásoknak megfelelõ irányú, közepes erõsségû kapcsolatot mutatott az összes, va-
lidáláshoz használt mérõeszközzel. A kérdõív magyar változata a külföldi adatokkal össze-
vetve is megbízható és érvényes mérõeszköznek bizonyult az élet  Viktor Frankl fogal-
mának megfelelõen értelmezett  értelmességének mérésében.
Kulcsszavak: Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdõív (PIL), élet értelmessége, de-
presszió, jóllét, aspirációk
Az elmúlt bõ négy évtizedben számos mérõeszközt dolgoztak ki a pszi-
chológiában annak megragadására, hogy valaki mennyire érzi életének
egyes mozzanatait, illetve annak egészét értelmesnek. Ezek közül azon-
ban még ma is az Egyesült Államokban elsõként kidolgozott mérõeszközt,
a Crumbaugh és Maholick-féle (1964) Életcél Kérdõívet (Purpose in Life
AZ ÉLETCÉL KÉRDÕÍV
MAGYAR VÁLTOZATÁNAK JELLEMZÕI
KONKOL THEGE BARNA
1
*  MARTOS TAMÁS
2
* Levelezõ szerzõ: Konkolÿ Thege Barna, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi
Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: konkolyt@freemail.hu
1
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
2
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pszichológiai Intézet, Piliscsaba
(Beérkezett: 2006. július 10.; elfogadva: 2006. július 15.)

154
Test  PIL) használják legelterjedtebben. Jelen munkánkban e kérdõív
hazai adaptációját kívánjuk bemutatni.
Hangsúlyozzuk, hogy noha neve pusztán a célokat hangsúlyozza, a
kérdõív mégis a Viktor Frankl által megfogalmazott értelmesség-kon-
struktum egészét kívánja lefedni, melynek csak egy  noha kiemelkedõ-
en fontos  része a megfelelõ (élet)célok kitûzése és megvalósítása. Az
életet értelmessé tévõ tényezõk között tart számon a Frankl által alapí-
tott logoterápia és egzisztencia-analízis olyan attitûdöket is, melyek nem
a hétköznapi értelemben vett aktív cselekvést, hanem befogadóképessé-
get, a már meglévõ jó vagy az elkerülhetetlen rossz dolgokhoz való spe-
ciális viszonyulást jelentenek. Leath (1999) a különbséget úgy világítja
meg, hogy aki életét értelmesként éli meg, az biztosan tudna mondani
egy olyan kezdetû mondatot, hogy Nagyra értékelem a; nem feltét-
lenül lenne kész viszont egy Az a célom, hogy-jellegû mondat befe-
jezésére. Ha az ember életét értelmetlennek tapasztalja meg, azzal elve-
szíti azt az érzést, hogy amit tesz, annak jelentõsége, értéke van, s így
végsõ soron motivációs bázisa emésztõdik fel.
A mérõeszköz kifejlesztésének tehát az volt a célja, hogy operaciona-
lizálni lehessen az értelmesség/értelmetlenség dimenzióját. Frankl (1996)
szerint ugyanis az embernek alapvetõ igénye, hogy életét értelmesnek élje
meg, s ennek hiánya a pszichológiai/pszichiátriai problémák egyik jelen-
tõs kóroki tényezõje, ezért e tényezõ mérhetõvé tétele mind a megelõzés-
hez, mind a terápiához jelentõs támpontokat adhat.
A mérõeszköz eredetileg 3 részbõl állt. Az A rész 20 tételt tartalmaz,
általában ezt a részt azonosítják a kérdõívvel. A B rész 13 félmondatot
tartalmaz (pl. Mindennél jobban szeretnék), melyeket a vizsgálati
személynek az elsõ eszébe jutó gondolattal kell kiegészítenie. A C rész
rövid esszéírási feladat, melyben a válaszadó céljairól, ezek elérésében tett
eredményeirõl, és arról számol be, hogy eddigi életének mi adott értel-
met. A teszt B és C része évtizedek alatt sem váltott ki jelentõs kutatói
érdeklõdést, így sem részletes értékelési szempontok, sem standardok nem
állnak rendelkezésre értékelésükhöz (Crumbaugh és Henrion 1988). Ezért
amikor a tanulmányok külön említés nélkül a Purpose in Life test-rõl
beszélnek, akkor mindig annak A részére utalnak; mi is csak ezzel fog-
lalkozunk a továbbiakban.
Noha a tételek kialakítása teoretikus alapon történt, a publikálási ada-
tok (Crumbaugh és Maholick 1964) alátámasztották a mérõeszköz belsõ
megbízhatóságát (Spearman-Brown-együttható = 0,92). A késõbbi kuta-
tásokban már megjelent a belsõ reliabilitás ma legelterjedtebb mutatója
is. Ezekben a teszt Cronbach-alfája igen magas, akár a 0,97-es értéket is
elért (Reker és Fry 2003). A mérõeszköz teszt-reteszt megbízhatósága is
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

155
megfelelõnek bizonyult: idõintervallumtól függõen 0,68 (12 hetes inter-
vallum; Reker 1977) és 0,83 (1 hetes intervallum; Meier és Edwards 1974)
között változott.
A teszt 0,01-es szignifikanciaszinten különböztetett a vegyes diagnó-
zisú pszichiátria beteg- és a normálpopuláció között, valamint különbö-
zõ vizsgálati csoportokban 0,30,65-ös erõsséggel, negatívan korrelált az
MMPI depresszió-pontszámával (Crumbaugh és Maholick 1964; Crum-
baugh 1968). Ezzel kapcsolatban már a szerzõk is felvetik annak lehetõ-
ségét, hogy a kérdõív a depresszió indirekt mérõeszköze, valószínûnek
látják azonban, hogy az összefüggés hátterében a depresszió és az értel-
metlenség-érzés cirkuláris oksági kapcsolata áll, s így nem arról lenne szó,
hogy a mérõeszköz által mértek pusztán a depresszió elemei volnának
(Crumbaugh és Maholick 1964).
A PIL tételei Harlow és mtsai (1986) eredményei szerint 3, Chamber-
lain és Zika (1988a) kutatásában 4 (49% magyarázott összvariancia),
Shek (1988) vizsgálatában 5 (51% magyarázott összvariancia), Reker és
Cousins (1979) eredményei szerint 6 (61% magyarázott összvariancia)
faktorba rendezõdtek a fõkomponens-elemzés során. A sokféleségnek
azonban szemmel láthatóan az alkalmazott faktoranalitikus módszerek
és az értelmezés szempontjainak különbözõsége is oka.
Az Életcél Kérdõívet eddig a magyaron kívül legalább 6 nyelvre fordí-
tották le (Crumbaugh és Henrion 1988), és számos nemzetközi kutatást
végeztek vele a pszichológia legkülönfélébb területein. Több vizsgálat
foglalkozott az életcélok, valamint az élet értelmességének megélt szintje
és az addiktív magatartások kapcsolatával (pl. Padelford 1974; Gruner
1984; Kinnier és mtsai 1994; Nicholson és mtsai 1994; Noblejas de la Flor
1997; Rahman 2001; Marsh és mtsai 2003). Más vizsgálatok az Életcél
Kérdõív segítségével az értelmességérzés és a pszichológiai jóllét (Cham-
berlain és Zika 1988b; Harlow és Newcomb 1990; Zika és Chamberlain
1992), a szorongás és a kontrollhely (Yarnell 1971), egyes egészségvédõ
magatartások (Wells és mtsai 2002), vagy éppen a neuropszichológiai
rehabilitáció sikeres kimenetelének kapcsolatát (Thompson és mtsai 2003)
vették górcsõ alá. Az öngyilkossági szándék és magatartás, valamint az
értelmetlenség érzetének kapcsolatát is többen vizsgálták az Életcél Kér-
dõív segítségével (Harlow és mtsai 1986; Harlow és mtsai 1987; Edwards
és Holden 2003).
Hazánkban tudomásunk szerint ez idáig nem végeztek publikált ku-
tatást a kérdõív teljes szövegével. A teszt 2., 3., illetve 4. módosított tétele
azonban számos alkalommal szerepelt a Semmelweis Egyetem Magatar-
tástudományi Intézetének országos lakossági felméréseiben (Kopp és
Skrabski 1992; Kopp és mtsai 1998; Kopp és Kovács 2006). Ezekben az
Életcél Kérdõív

156
esetekben az epidemiológiai kutatások módszertana szükségessé tette,
hogy az eredeti kérdõívszerkezet és a skála leegyszerûsödjön: így négy-
fokú skálával (egyáltalán nem jellemzõtõl a teljesen jellemzõig) történt a
következõ állítások megítélése:
Általában unatkozom. (1. tétel alapján)
Nincsenek életcéljaim. (3. tétel alapján)
Minden egyes nap újszerû és különbözõ. (5. tétel alapján)
Megbízható vagyok. (13. tétel alapján)
A fenti vizsgálatok mindegyike alátámasztotta, hogy az élet értelmes-
ként való megélése jobb pszichológiai funkcionálással, és így jobb életmi-
nõséggel jár együtt. Jelen vizsgálat az eredeti szerkezetû, teljes kérdõív
magyar változatával végzett vizsgálatunk eredményeinek ismertetését
tûzte ki céljául.
MÓDSZER
Minta
Jelen keresztmetszeti vizsgálatban 343 fõ vett részt, akiknek a vizsgálat-
ba történõ bevonása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus
hallgatóinak segítségével történt. A mintában így  noha valamennyivel
magasabb a hívõk aránya egy átlagos magyar mintában várhatónál ,
vizsgálati személyeink többsége mégsem sorolható az aktív vallásgyakor-
lók közé: 81,5%-uk állította ugyanis, hogy csak különleges alkalmakkor
vagy soha nem jár templomba.
A minta 47,5%-a (163 fõ) volt nõ, 51,9%-a (178 fõ) férfi, két válaszadó
neme nem ismert. Az átlagéletkor 33 év volt (szórás: 14,6 év). A vizsgá-
lati személyek közül 5,8% (20 fõ) végzettsége nem haladta meg az álta-
lános iskolait, 66,2% (227 fõ) rendelkezett középiskolai, 26,2% (90 fõ)
felsõfokú végzettséggel, 6 fõ végzettsége nem ismert. Igyekeztünk több-
féle településen lakókat megkeresni: 10 fõ lakott 1000-nél kisebb lélek-
számú településen, 83 válaszadó 100010 000 fõs, 79 személy 10 000
100 000 fõs településen, 168 válaszadó 100 000-nél nagyobb lélekszámú
városban. Az egy fõre esõ nettó havi jövedelem a vizsgálati személyek
5%-ánál (17 fõ) volt kevesebb mint 30 000 Ft, 25,7% esetében (88 fõ) 30
60 000 Ft, 24,2%-nál (83 fõ) 6090 000 Ft, 17,2%-nál (59 fõ) 90120 000 Ft,
8,2% esetében (28 fõ) 120150 000 Ft, 5,2%-nál (18 fõ) 150180 000 Ft,
míg 8,7%-uknál (30 fõ) 180 000 Ft feletti volt.
Az elemzéseket az SPSS 13.0 (SPSS Inc, Chicago, Illinois, USA) sta-
tisztikai programcsomaggal végeztük. Két csoport összehasonlítására
független mintás t-próbát, három csoport összehasonlítására egy szem-
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

157
pontos varianciaanalízist használtunk, intervallumskálájú változóink
kapcsolatvizsgálatára pedig Pearson-féle korrelációs együtthatót számol-
tunk.
Mérõeszközök
Életcél Kérdõív
Az Életcél Kérdõív eredetileg 20 tételes, 7 fokú skálával mûködõ attitûd-
mérõ eszköz. A tételek olyan jellemzõk megragadására irányulnak, mint
az életcélok világossága, az egyéni élet értékéhez és a halálhoz való vi-
szonyulás, az unalom, a jelenben való elmerülni tudás, valamint néhány
tényezõ a kontroll-érzés és az énhatékonyság területérõl. Egyik fontos
jellemzõje, hogy az egyes pontértékeknek nincs állandó jelentése, hanem
az tételrõl tételre változik. Pl.
11. Ha az életemre gondolok,
1234 5 67
gyakran tûnõdöm (semleges) mindig látom,
azon, hogy egyáltalán hogy miért
miért is élek. vagyok a világon.
Itt jegyezzük meg azonban, hogy angol nyelvterületen használatos a
tesztnek a mai mérõeszközökhöz hasonló formája is (pl. Harlow 1986),
melyben a skála minden tételnél azonos, és a tételeknek csak egy végpont-
ja van (pl. Az életem csordultig tele van izgalmas, jó dolgokkal). Mi az
eredeti változatot honosítottuk, mert egyetértünk az eredeti szerzõkkel
abban, hogy ez a forma  noha bonyolultabb  jobban fenntartja a vizs-
gálati személyek figyelmét, és több támpontot ad nekik egy-egy kérdés
megválaszolásához. A tételek közül 9 fordított, de ez inkább csak a vá-
laszbeállítódás kiszûrése szempontjából jelentõs, hiszen mind a 20 tétel-
nél szerepel pozitív és negatív tartalom egyaránt. A fordított tételek alább
látható szerkesztési módja miatt a pontozás egyszerûsödik: a skálaérték
a személy által megjelölt számok összege (20  140).
15. A halálra
7654 3 21
felkészültem és (semleges) nem készültem
nem félek tõle. fel és félek tõle.
Életcél Kérdõív

158
Az eredeti, Crumbaugh és Maholick (1964) által publikált szerkezetû
Életcél Kérdõívet elõször három független fordítóval magyarra fordíttat-
tuk. Ezután egy független szakértõ észrevételeit figyelembe véve a fordí-
tók megállapodtak egy közös változatban. Ennek megfelelõ voltát újabb
független, több évig Angliában élt fordító által készített visszafordítás
segítségével ellenõriztük.
Munkánknak azonban nemcsak a minél szöveghûbb fordítás, hanem
a hazai alkalmazhatóság is célja volt, ezért egy helyen tudatosan eltér-
tünk az eredeti szövegtõl. A 7. tételnél (Nyugdíjasként, ha tehetném, végre
csinálnék valami érdekeset, amire mindig is vágytam / végre életem vé-
géig csak lazítanék) beszúrtuk a ha tehetném kitételt, mivel úgy vél-
tük, hogy e nélkül a hazai gazdasági körülmények között a tétel sokak
számára teljesen életszerûtlen lenne.
1
Rövidített Beck Depresszió Kérdõív
A 9 tételes, 4-fokú Likert-skálával rendelkezõ Rövidített Beck Depresszió
Kérdõív a depresszió olyan tüneteire kérdez rá, mint a szociális vissza-
húzódás, döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás
a testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, az elégedettség
és az öröm hiánya, valamint önvádlás (Rózsa és mtsai 2001). A maga-
sabb pontszámok több depressziós tünetre utalnak. A kérdõív belsõ meg-
bízhatósága mintánkban is megfelelõ volt (Cronbach-alfa = 0,78).
Aspirációs Index rövidített változata
A Kasser és Ryan-féle (1996) Aspirációs Index (Aspiration Index) a hosszú
távú általános célok felmérésére szolgáló mérõeszköz. Az aspirációk tö-
rekvések, melyek a személy életének alapvetõ irányultságát jelzik. Az 5-
fokú Likert-skálával rendelkezõ kérdõív célja, hogy az intrinzik, belülrõl
motivált aspirációk (pl. tartalmas emberi kapcsolatok, személyes növeke-
dés és a közösség iránti elkötelezettség), illetve extrinzik, külsõ jutalmak
által motivált aspirációk (pl. gazdagság, hírnév és megjelenés) relatív erõs-
ségét mérje. Az itt használt, 14 tételes, rövidített változat kidolgozása
Martos és munkatársai (2006) munkája. Az adatainkon végzett elemzé-
sek mind az extrinzik (Cronbach-alfa = 0,79), mind az intrinzik (Cron-
bach-alfa = 0,77) célokat mérõ tételek homogenitását alátámasztják.
1
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy ez a tétel az USA-ban is komoly kritikát kapott (Garfield
1973), mivel a népesség egy jelentõs része számára ott sem reális a gondtalan nyugdíjaslét
élvezésének lehetõsége. Hutzell (1988) azt is megjegyzi, hogy sokszor magukban a válasz-
adókban is ellenérzést szül a kérdés eredeti formája.
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

159
Élettel Való Elégedettség Kérdõív
Az Élettel Való Elégedettség Kérdõív (Satisfaction With Life Scale  SWLS)
öttételes, 7-fokú Likert-skálával rendelkezõ mérõeszköz, mely fókuszál-
tan az élettel való globális elégedettséget méri, eltekintve olyan kapcsoló-
dó tényezõktõl, mint a magányosság vagy a pozitív affektivitás (Diener
és mtsai 1985). A kérdõív általunk használt, magyar változatával eddig
nem készült publikált empirikus vizsgálat, azonban a tételek alacsony
száma és egyszerûsége miatt ez meglátásunk szerint nem csorbítja érdem-
ben jelen célra való használhatóságát. A mérõeszköz belsõ megbízható-
sága vizsgálatunkban is kiváló volt (Cronbach-alfa = 0,89).
Rövidített Egzisztencia-skála
Az Egzisztencia-skála 46 tételes, 6-fokú Likert-skálával mûködõ mérõ-
eszköz. Az általa mért konstruktum az egzisztenciára való képesség, vagy-
is hogy a személy mind a saját, mind a számára idegen adottságokkal
egy számára értelmes keretben bánni tud (Längle és mtsai 2003); ez pe-
dig nagyjában-egészében megfelel a frankli értelembeteljesítés koncepció-
jának. A mérõeszköz belsõ megbízhatóságát és faktorszerkezetét egy ko-
rábbi munkánkban (Konkolÿ Thege 2005) már elemeztük, a tesztrövidítés
ezen vizsgálat adatain végzett tételanalízisen alapult. Az általunk rövi-
dített 8 tételes verzió és a teljes változat együttjárása igen magas volt (r =
0,91; p < 0,001). A kérdõív belsõ megbízhatósága jelen mintában is megfe-
lelõnek mutatkozott (Cronbach-alfa = 0,74).
EREDMÉNYEK
Az Életcél Kérdõív belsõ megbízhatósága kifogástalan volt (Cronbach-
alfa = 0,90). Az összpontszám (1. táblázat) érdemben nem különbözött a
már hivatkozott vizsgálatokban normál populációra kapott átlagoktól
(104,1110,3). A férfiak és a nõk skálaértékei közti különbség mintánk-
ban szignifikáns (p = 0,024), de nem jelentõs (t = 2,26; Cohen-d = 0,25).
Ez egyrészt nem feltétlenül mond ellent az elvárásoknak, hiszen a férfi-
ak és nõk értékrendszere között lehetnek szisztematikus különbségek,
1. táblázat. Az Életcél Kérdõív leíró adatai mintánkban
Nõk (N = 173) Férfiak (N = 161) Teljes minta (N = 335)
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Tételek Cronbach-
száma alfa
101,4 16,9 105,5 16,4 103,4 16,7 20 0,897
Életcél Kérdõív

160
melyek a következményes változókra  mint amilyen az értelmesség
megélt szintje is  hatással lehetnek. Másrészt a tesztadaptáció nem meg-
felelõ voltáról sem okvetlenül árulkodnak, hiszen a külföldi adatok is
vegyesek e téren (Crumbaugh 1968; Meier és Edwards 1974; Reker és
Cousins 1979).
Az Életcél Kérdõíven elért pontszámok a külföldi eredményekkel össz-
hangban (Meier és Edwards 1974; Reker és Cousins 1979) nem függtek a
vizsgálati személyek életkorától, az oktatásban eltöltött évek száma azon-
ban  szintén a külföldi eredményekkel összhangban (Crumbaugh 1968)
 már gyenge (r = 0,22; p<0,001) kapcsolatot mutatott a PIL-értékekkel.
A logoterápia és egzisztenciaanalízis feltevéseivel teljes összhangban 
egy az egyesült államokbeli vizsgálattal (Crumbaugh 1968) viszont ellen-
tétesen  a PIL-értékek nem álltak szignifikáns kapcsolatban az anyagi
helyzettel. Szignifikáns kapcsolat (F = 5.34; p<0,005) mutatkozott viszont
a vallásosság és az összpontszám között az aktívabb templomba járók
javára (2. táblázat).
2. táblázat. Az Életcél Kérdõív átlagértékei a templomba járás gyakorisága szerint
Hetente vagy gyakrabban Csupán különleges Soha vagy szinte soha
(N = 61) alkalmakkor (N = 138) (N = 133)
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
108,7 14,0 103,9 14,5 100,5 19,2
A bevezetõben már említett, hazánkban eddig használt rövidített-
módosított változatok megalapozottságát saját, a teljes kérdõívet tartal-
mazó adatállományunkon ellenõriztük. Az 1. és a 13. tételbõl összeálló
pontérték 0,69-es, az 1., a 13. és 5. tételbõl összeálló pontérték 0,82-es, a
mind a 4 tételt tartalmazó összeállítás pedig 0,84-es (egyaránt p<0,001)
erõsséggel korrelált a teszt összpontszámával. Megjegyezzük azonban,
hogy itt a vizsgálat természetébõl adódóan az eredeti szerkezetû és szö-
vegû kérdéseket vizsgáltuk. A fent megadott, módosított szerkezetû kér-
dések teljes kérdõívvel való kapcsolatának erõsségét ez alapján csak be-
csülni tudjuk.
A jelen mintán végzett tételanalízis alapján azonban további kutatá-
sok esetében a 3. táblázatban látható sorrendben javasoljuk a tételek be-
vonását, amennyiben rövidítésre lenne szükség. Az elsõ két megadott tétel
pontszámainak összege így már 0,86-os, az elsõ háromé 0,89-es, az elsõ
négy tétel skálaértéke pedig már 0,92-es erõsséggel (rendre p<0,001) kor-
relál a teljes skála pontértékével. Az egész adaptációs eljárás helyességét
támogatja, hogy a kínai változat tételanalízisében (Shek 1988) ugyanaz
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

161
a 3 tétel volt a leggyengébb, mint jelen tanulmányban, és a legjobb 3 tétel
közül is 2 egyezik.
A teszt 20 tételén végzett fõkomponens-elemzés négy, egynél nagyobb
sajátértékû komponenst eredményezett, a fõfaktor által magyarázott
variancia 39,4%, a továbbiaké rendre 6,8%, 6,1% és 5,1%; így az összes
komponens által magyarázott összvariancia 57,4%. Ugyanakkor a 4.
komponens mindössze egy tételt tartalmazott (7.), és a 2. és 3. kompo-
nensen tapasztalt töltések döntõ többsége is pusztán az elsõ faktor téte-
leinek ellentétes elõjelû kereszttöltése volt. Figyelembe véve továbbá a lej-
tõdiagramot (1. ábra), és az igen magas Cronbach-alfa-értéket, gyakorla-
ti szempontból a kérdõív unidimenzionalitásának elfogadását tartjuk
ésszerûnek. Elvégeztük ugyanezen elemzéseket a mintát nemek szerint
kettébontva is, de érdemi különbséget így sem kaptunk a fentebb már
ismertetettekhez képest.
3. táblázat. Az Életcél Kérdõív tételeinek (az item-maradék korrelációk sorrendjében)
átlaga, szórása a lehetséges rövidített változatok és az összpontszám korrelációjának
(p<0,001) feltüntetésével
Item-maradék Az addig felsorolt Tétel Átlag Szórás
korreláció tételek pontösz-
szegének korre-
lációja az össz-
pontszámmal
0,74 0,77 PIL_09 5,16 1,13
0,69 0,86 PIL_17 5,84 1,32
0,68 0,89 PIL_19 5,10 1,38
0,66 0,92 PIL_11 5,17 1,49
0,65 0,93 PIL_01 5,24 1,17
0,65 0,94 PIL_10 5,91 1,43
0,64 0,95 PIL_20 5,37 1,42
0,64 0,95 PIL_02 4,78 1,51
0,62 0,96 PIL_04 5,93 1,26
0,62 0,96 PIL_18 5,12 1,49
0,62 0,97 PIL_05 4,94 1,63
0,61 0,97 PIL_06 5,22 1,26
0,60 0,97 PIL_08 5,07 1,23
0,56 0,97 PIL_03 5,85 1,11
0,52 0,98 PIL_12 4,74 1,42
0,43 0,98 PIL_16 5,61 1,73
0,34 0,98 PIL_13 5,37 1,41
0,33 0,99 PIL_14 4,16 1,62
0,17 1,00 PIL_15 4,04 2,00
0,14 1,00 PIL_07 4,59 1,70
Életcél Kérdõív

162
A 9 tételes, Rövidített Beck Depresszió Kérdõívvel az Életcélok Kérdõ-
ív korrelációja 0,61-es erõsségûnek mutatkozott (p<0,001), ami teljes
összhangban van Dyck (1987) eredményeivel, melyek szerint a teljes Beck
Depresszió Kérdõív 0,58-as erõsséggel járt együtt a PIL-pontszámokkal,
vagyis az életüket értelmetlennek érzõk nagyobb valószínûséggel számol-
nak be depressziós tünetekrõl, mint az életüket értelmesnek megélõk.
Frankl elképzelései szerint az életet az teszi értelmessé, ha önmagun-
kon kívüli értékekre fordítjuk a figyelmünket. Ha az ember csak saját,
szûkebb értelemben vett jóllétével törõdik, az nem elégíti ki az értelmes-
ség iránti vágyát. Ezért az elméletbõl az következik, hogy a Kasser-féle
(Kasser és Ryan 1996) intrinzik célok dominanciájával az életben átélt
értelmesség magasabb szintje kell hogy együttjárjon. Az adatok támogat-
ták e feltételezést, és így a mérõeszköz konvergens validitását is. A Rövi-
dített Aspirációs Index magyar változatának (Martos és mtsai 2006)
ugyanis mind az intrinzik motivációt mutató pontértékével (r = 0,44;
p<0,001), mind az intrinzik aspirációknak az extrinzik célokhoz viszo-
nyított súlyát kifejezõ aspirációs mutatóval (r = 0,34; p<0,001) közepes
1. ábra. Az Életcél Kérdõív magyar változatának lejtõdiagramja (N = 335)
2019181716151413121110987654321
8
6
4
2
0
Saját érték
Komponens
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

163
erõsségû kapcsolatban álltak a PIL-értékek. E szerint  a Frankl-elmélet-
bõl következõknek megfelelõen  az életükben inkább belsõ értékek (pl.
mély interperszonális kapcsolatok) által vezérelt személyek életüket ér-
telmesebbnek élik meg, mint azok, akik döntõen külsõdleges célokat
(anyagi jóllét, ismertség stb.) tartanak fontosnak.
Az Élettel Való Elégedettség Kérdõív és az Életcél Kérdõív erõteljes,
szignifikáns kapcsolatban (r = 0,69; p<0,001) álltak egymással, ami szin-
tén összecseng a jóllét és az élet értelmességének szoros kapcsolatát mu-
tató eddigi kutatásokkal. Vizsgált mérõeszközünk és a rövidített Egzisz-
tencia-skála már kifejezetten erõs (r = 0,76; p<0,001) együttjárást muta-
tott. Ez ugyan nem perdöntõ a rövidített Egzisztencia-skála még nem
maradéktalanul tisztázott pszichometriai státusa folytán, azonban mégis
további szempont lehet az Életcél Kérdõív konvergens validitásának iga-
zolásához.
MEGBESZÉLÉS
Az elemzett mintán az Életcél Kérdõív belsõ megbízhatósága kifogásta-
lannak bizonyult. A konvergens és divergens validitást ellenõrizni hiva-
tott elemzéseink alátámasztották a magyar változat konstruktum-vali-
ditását is. A kérdõív tehát a továbbiakban ajánlható elsõsorban kutatási
célokra, csoportok összehasonlítására az átélt élet frankli értelemben vett
értelmességének szintjével kapcsolatban.
A konstruktum néhány egyéb mérõeszközétõl eltérõen viszont az Élet-
cél Kérdõív nem javasolható egyéni diagnózisalkotáshoz, mivel Hutzell
(1986, 1988) kritikájának jogosságát sajnos az azóta eltelt 20 év sem cá-
folta meg: a kérdõív kritérium-validitása egyelõre sem a külföldi, sem a
hazai kutatások alapján nem tekinthetõ minden kétséget kizáróan bizo-
nyítottnak. A kérdõíves eredmények és az élet értelmessége megélt szint-
jének valamilyen objektív, de legalábbis nem kérdõíves kritériumával való
összevetése továbbra is várat magára. Noha valóban az is kérdés, hogy
egyáltalán mit tekinthetnénk jogosan külsõ kritériumnak (Crumbaugh és
Henrion 1988), úgy véljük, hogy  esetleg logoterapeuták által levezetett
 klinikai interjúkkal való összevetés további érdemi információkat szol-
gáltathatna a mérõeszköz validitásáról.
További tisztázandó kérdés az élet értelmetlenként való átélésének és a
depresszió kapcsolatának teoretikus és empirikus tisztázása. A két kon-
struktum közti  jelen vizsgálatban is megjelenõ  magas együttjárás
ugyanis a kezdetektõl felveti azt a lehetõséget, hogy a kérdõív által mér-
ni szándékozott dimenzió negatív pólusa  azaz az élet értelmességének
Életcél Kérdõív

164
hiánya, Frankl kifejezésével az egzisztenciális vákuum  azonos a de-
presszióval, vagy legalábbis igen erõs hasonlóságot mutat vele, s így a
kérdõív voltaképpen pusztán a depresszió indirekt mérõeszköze volna
(Crumbaugh 1968; Dyck 1987).
Mindent összevetve úgy véljük, hogy az Életcél Kérdõív itt ismertetett
magyar változata értékes és jól használható eszköze lehet a hazai pszicho-
lógiai kutatásoknak.
MELLÉKLET
Az Életcél Kérdõív magyar változata
A következõ állításokkal kapcsolatban karikázza be azt a számot, amelyet magára vonatkozóan
a leginkább igaznak tart! Ehhez vegye figyelembe, hogy a számok egy-egy nagyon tiszta és egyér-
telmû érzéstõl annak ellenkezõjéig terjednek. A semleges egyik irányban sem foglal állást. Pró-
bálja ez utóbbi választ a lehetõ legritkábban használni!
1. Általában
123456 7
nagyon (semleges) feldobott
unatkozom. és lelkes vagyok.
2. Az élet számomra
765432 1
mindig (semleges) teljesen
izgalmasnak tûnik. rutinszerûnek tûnik.
3. Az életben
123456 7
egyáltalán nincsenek (semleges) nagyon világos szándékaim
szándékaim vagy céljaim. és céljaim vannak.
4. A létem
123456 7
teljesen értelmetlen (semleges) rendeltetése és
és céltalan. értelme van.
5. Minden nap
765432 1
új és különbözik (semleges) pont ugyanolyan,
a többitõl. mint a többi.
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

165
6. Ha választhatnék,
123456 7
inkább meg sem (semleges) még vagy 100 ilyen életet
születtem volna. szeretnék, mint a mostani.
7. Nyugdíjasként, ha tehetném,
765432 1
végre csinálnék valami (semleges) végre életem végéig
érdekeset, amire mindig csak lazítanék.
is vágytam.
8. Életcéljaim megvalósításában
123456 7
eddig semmit sem (semleges) eddig mindent
haladtam elõre. elértem.
9. Az életem
123456 7
üres, (semleges) csordultig tele van
csupa kétségbeesés. izgalmas, jó dolgokkal.
10. Ha ma meg kellene halnom, úgy érezném,
765432 1
mindenképp (semleges) egyáltalán
megérte élni. nem érte
meg élni.
11. Ha az életemre gondolok,
123456 7
gyakran tûnõdöm azon, (semleges) mindig látom, hogy
hogy egyáltalán miért is élek miért vagyok a világon.
12. Ha a világhoz fûzõdõ viszonyomat nézem, a világ
123456 7
zavaros és érthetetlen (semleges) értelmes összhangban
számomra. van az életemmel.
13. Én
123456 7
nagyon felelõtlen (semleges) nagyon felelõsség-
ember vagyok. teljes ember vagyok.
14. Az ember választásainak szabadságáról azt gondolom, hogy
765432 1
azt semmi sem (semleges) azt teljesen behatárolja
korlátozza. az öröklõdés
és a környezet.
Életcél Kérdõív

166
15. A halálra
765432 1
felkészültem és (semleges) nem készültem fel
nem félek tõle. és félek tõle.
16. Ami az öngyilkosságot illeti,
123456 7
már komolyan (semleges) még csak meg sem
gondoltam rá, mint kiútra. fordult a fejemben.
17. Arra, hogy célt, értelmet vagy küldetést találjak az életemnek,
765432 1
teljes mértékben (semleges) gyakorlatilag
képesnek érzem magam. képtelennek érzem magam.
18. Az életemet
765432 1
én tartom kézben, (semleges) nem tudom kézben
én irányítom. tartani, külsõ
tényezõk irányítják.
19. Mindennapi feladataim végzése számomra
765432 1
öröm és elégedettség (semleges) kellemetlen
forrása. és unalmas élmény.
20. Az életben
123456 7
eddig nem találtam (semleges) világos célokat és
a magam számára nekem való
hivatást vagy életfeladatot. életfeladatot találtam.
IRODALOM
Chamberlain, K., Zika, S. (1988a): Measuring meaning in life: an examination of three
scales. Personality and Individual Differences, 9 (3): 589596.
Chamberlain, K., Zika, S. (1988b): Religiosity, life meaning and wellbeing: some relation-
ships in a sample of women. Journal for the Scientific Study of Religion, 27 (3): 411420.
Crumbaugh, J. C. (1968): Cross validation of Purpose-in-Life test based on Frankls
concepts. Journal of Individual Psychology, 24 (1): 7481.
Crumbaugh, J. C., Henrion, R. (1988): The PIL Test: administration, interpretation, uses
theory and critique. International Forum for Logotherapy, 11 (2): 7688.
Crumbaugh, J. C., Maholick, L. T. (1964): An experimental study in existentialism: the
psychometric approach to Frankls concept of noogenic neurosis. Journal of Clinical
Psychology, 20: 200207.
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

167
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., Griffin, S. (1985): The satisfaction with Life Scale.
Journal of Personality Assessment, 49 (1): 7175.
Dyck, M. J. (1987): Assessing logotherapeutic constructs: conceptual and psychometric
status of the Purpose in Life and Seeking of Noetic Goals tests. Clinical Psychology
Review, 7 (4): 439447.
Edwards M. J., Holden R. R. (2003): Coping, meaning in life, and suicidal manifestations:
examining gender differences. Journal of Clinical Psychology, 59 (10): 11331150.
Frankl, V. E. (1996): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, Budapest.
Garfield, C. A. (1973): A psychometric and clinical investigation of Frankls concept of
existential vacuum and of anomia. Psychiatry, 36 (4): 396408.
Gruner, L. (1984): Heroin, hashish, and hallelujah: the search for meaning. Review of
Religious Research, 26 (2): 176186.
Harlow, L. L., Newcomb, M. D. (1990): Towards a general hierarchical model of meaning
and satisfaction in life. Multivariate Behavioral Research, 25 (3): 387405.
Harlow, L. L., Newcomb, M. D., Bentler, P. M. (1986): Depression, self-derogation, sub-
stance use, and suicide ideation: lack of purpose in life as a mediational factor. Journal
of Clinical Psychology, 42 (1): 521.
Harlow, L. L., Newcomb, M. D., Bentler, P. M. (1987): Purpose in Life test assessment
using latent variable methods. The British Journal of Clinical Psychology, 26 (3): 235236.
Hutzell, R. R. (1986): Meaning and purpose in life: assessment techniques of logotherapy.
The Hospice Journal, 2 (4): 3750.
Hutzell, R. R. (1988): A review of the Purpose in Life test. International Forum for Logo-
therapy, 11 (2): 89101.
Kasser, T., Ryan, R. M. (1996): Further examining the American dream: differential corre-
lates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, 280
287.
Kinnier, R. T., Metha, A. T., Keim, J., Okey J. L., Adler-Tabia, R. L., Berry, M. A., Mulvenon,
S. W. (1994): Depression, meaninglessness, and substance abuse in normal and
hospitalized adolescents. Journal of Alcohol and Drug Education, 39 (2): 101111.
Konkolÿ Thege B. (2005): Az élet értelmessége és az egészségmagatartás. In Sárkány P.
(szerk.): Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének centenáriumán. Jel Kiadó,
Budapest, 161175.
Kopp, M., Falger, P., Appels, A., Szedmák, S. (1998): Depression and vital exhaustion are
differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease. Psycho-
somatic Medicine, 60: 752758.
Kopp M., Kovács M. E. (szerk.) (2006): A magyar népesség életminõsége az ezredfordulón.
Semmelweis Kiadó, Budapest.
Kopp M., Skrabski Á. (1992): Magyar lelkiállapot. Végeken Alapítvány, Budapest.
Längle, A., Orgler, Ch., Kundi, M. (2003): The Existence Scale. A new approach to assess
the ability to find personal meaning in life and to reach existential fulfilment. European
Psychotherapy, 4 (1): 135151.
Leath, C. (1999): The experience of meaning in life from a psychological perspective. http://
purl.oclc.org/net/cleath/writings/meaning.htm (hozzáférés: 2004. X. 12.)
Marsh, A., Smith, L., Piek, J., Saunders, B. (2003): The Purpose in Life scale: Psychometric
properties for social drinkers and drinkers in alcohol treatment. Educational and Psycho-
logical Measurement, 63 (5): 859871.
Életcél Kérdõív

168
Martos T., Szabó G., Rózsa S. (2006): Az Aspirációs Index rövidített változatának pszi-
chometriai jellemzõi hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (3): 171191.
Meier, A., Edwards, H. (1974): Purpose-In-Life test: age and sex differences. Journal of
Clinical Psychology, 30: 384386.
Nicholson, Th., Higgins, W., Turner, P., James, S., Stickle, F., Pruitt, T. (1994): The relation
between meaning in life and the occurrence of drug abuse: a retrospective study.
Psychology of Addictive Behaviors, 8 (1): 2428.
Noblejas de la Flor, M. A. (1997): Meaning levels and drug-abuse therapy: an empirical
study. The International Forum for Logotherapy, 20 (1): 4652.
Padelford, B. L. (1974): Relationship between drug involvement and purpose in life. Jour-
nal of Clinical Psychology, 30 (3): 303305.
Rahman, T. (2001): Mental health and purpose in life of drug addicts in Bangladesh.
International Forum for Logotherapy, 24 (2): 8387.
Reker, G. T. (1977): The Purpose-in-Life test in an inmate population: an empirical inves-
tigation. Journal of Clinical Psychology, 33 (9): 688693.
Reker, G. T., Cousins, J. B. (1979): Factor structure, construct validity and reliability of the
Seeking of Noetic Goals (SONG) and Purpose in Life (PIL) tests. Journal of Clinical
Psychology, 35 (1): 8591.
Reker, G. T., Fry, P. S. (2003): Factor structure and invariance of personal meaning
measures in cohorts of younger and older adults. Personality and Individual Differences,
35 (5): 977993.
Rózsa S., Szádóczky E., Füredi J. (2001): A Beck Depresszió Kérdõív rövidített változatá-
nak jellemzõi a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4): 379397.
Shek, D. T. L. (1988): Reliability and factorial structure of the Chinese version of the
Purpose- in-Life questionnaire. Journal of Clinical Psychology, 44 (3): 384392.
Thompson, N. J., Coker, J., Krause, J. S., Henry, E. (2003): Purpose in life as a mediator
of adjustment after spinal cord injury. Rehabilitation Psychology, 48 (2): 100108.
Wells, J. N. B., Bush, H. A., Marshall, D. (2002): Purpose-In-Life and breast health behavior
in Hispanic and Anglo women. Journal of Holistic Nursing, 20 (3): 232249.
Yarnell, T. (1971): Purpose-in-Life test: further correlates. Journal of Individual Psychology,
27 (1): 7679.
Zika, S., Chamberlain, K. (1992): On the relation between meaning in life and psychological
well-being. British Journal of Psychology, 83 (Pt1): 133145.
Köszönetnyilvánítás. Jelen kutatás Bécs Város Viktor Frankl Alapítványa (Viktor Frankl-
Fonds der Stadt Wien zur Förderung einer sinnorientierten humanistischen Psycho-
therapie) és a T042574 számú OTKA-pályázat támogatásával készült.
Konkolÿ Thege Barna  Martos Tamás

169
KONKOL THEGE, BARNA  MARTOS, TAMÁS
PURPOSE IN LIFE TEST  CHARACTERISTICS
OF THE HUNGARIAN ADAPTATION
Results of the Hungarian adaptation of Crumbaugh and Maholicks Purpose in Life Test
(PIL) are presented in the article. Study sample consisted of 343 persons with a mean age of
33 years. Shortened Beck Depression Scale, Shortened Aspiration Index, the Satisfaction
with the Life Scale and the shortened version of the Existence Scale were used for the
validation. Internal consistency of the Purpose in Life test proved to be excellent. Although
principal component analysis revealed 4 components, results suggest a one-dimensional
solution for practical use. Correlations of the scale were as predicted and of medium size
with all of the validating measures. Considering these results and also those reported in
foreign studies with the test, the Hungarian adaptation proved to be valid and reliable
measure for assessing meaning of life according to Viktor Frankls concept.
Keywords: Crumbaugh and Maholicks Purpose in Life Test, PIL, meaning of life, depression,
well-being, aspirations
Életcél Kérdõív