Article

Ritka betegségek gyógyszereinek egészség-gazdaságtani vonatkozásai

Authors:

Novartis Ireland Limited

Show all 6 authorsHide

ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.

Orphan drugs and the NHS: Should we value rarity?

Article

Full-text available

Nov 2005
Br Med J

Cost effectiveness plays an important part in current decisions about the funding of health technologies. Drugs for rare disease (orphan drugs) are often expensive to produce and, by definition, will benefit only small numbers of patients. Several countries have put measures in place to safeguard research and development of orphan drugs, but few get close to meeting the cost effectiveness criteria for funding by healthcare providers. We examine the justifications for special status for rare diseases and ask whether the cost effectiveness of drugs for rare or very rare diseases should be treated differently from that of other drugs and interventions.

Article

Full-text available

Az emlôrákszûrések egészség-gazdaságtani elemzése

Cél: Dolgozatunk célja, hogy a szervezett emlôrákszûrések elindítása kapcsán meghatározzuk a szûrési és ke- zelési költségeket, valamint felmérjük a szervezett emlôrákszûrés várható epidemiológiai és gazdasági nyere- ségét, költség-hatékonyságát. Módszerek: A dolgozatban ismertetett adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2001. évi finanszírozási adatbázisából származnak. Az átszûrtséget a ... [Show full abstract] járóbeteg-szakellátásban haszná- latos "42400 Mammográfiás szûrés" kóddal határoztuk meg. A kezelési költségek a járóbeteg-szakellátás, az ak- tív és krónikus fekvôbeteg-szakellátás költségeit, a gyógyszerek ártámogatásához nyújtott társadalombiztosítá- si támogatást és a keresôképtelenséggel (benne táppénz) kapcsolatos kiadásokat tartalmazzák. A szûrési prog- ram várható hozadékának meghatározását különbözô mortalitáscsökkenési értékek alkalmazásával modellez- tük 10 éves periódusra. Eredmények: A 45-65 éves korosztály átszûrtsége 2001-ben 7% volt, míg 2002-ben 21,7%. Az emlôdaganatok kezelési költsége 2001-ben 8,6 milliárd forint (29 939 868 USD, 33 426 321 Euro) kö- rül volt. A 45-65 év közötti korosztályban 10%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 509 élet (nettó jelenérték, NJÉ: 365), 20%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 1074 élet (NJÉ: 772), míg 30%-os mortalitáscsökkenést véve alapul 1582 élet (NJÉ: 1139) menthetô meg 10 év alatt. A megmentett életek költsége a mortalitás várha- tó csökkenésének függvényében változik: 5,7 millió Ft (19 876 USD, 22 190 Euro)/élet és 17,8 millió Ft (62 047 USD, 69 273 Euro)/élet között. Az egy megmentett életévre levetített költség 271 eFt (946 USD, 1057 Euro)/életév és 847 eFt (2955 USD, 3299 Euro)/életév között változik. Következtetés: A szervezett emlôszûrô vizsgálat révén jelentôs költségmegtakarítás érhetô el Magyarországon. Költség-hatékonysági mutatói elfogad- hatóak a finanszírozói oldal számára. Magyar Onkológia 47:149-154, 2003 Introduction: The organized breast cancer screening programme has started in Hungary at the end of 2001. Aim: To assess the screening rate, the cost of screening and treatment and to calculate the expected epidemiological and economic gain and cost-effectiveness of mass-screening programme. Methods: The data derive from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary from 2001. To assess the screening rate the authors used the code "No. 42400 mammography screening" of outpatient care. The cost of treatment includes the cost of outpatient care, the acute and chronic inpatient care, the subsidies of the prices of medicines and the expenditure on disability to work (including sickness-pay). The expected benefits of the screening programme were modeled with changing mortality decrease for a 10 years interval. Results: The screening rates of women aged 45-65 for 2001 and 2002 were 7% and 21.7%, respectively. The cost of treatment of breast cancer was around 8.6 billion Hungarian forints (29,939,868 USD, 33,426,321 EUR) in 2001. In the age-group 45-65 with 10% mortality decline 509 lives (net present value, NPV: 365), with 20% mortality decline 1.074 (NPV: 772) lives and with 30% mortality decline 1.582 (NPV: 1.139) lives can be saved during a 10 years screening programme. The cost of one life saved varies between 5.7 million forints (19,876 USD, 22,190 EUR)/life saved and 17.8 million forints (62,047 USD, 69,273 EUR)/life saved according to the mortality decline. The cost of one life year saved varies between 271,000 forints (946 USD, 1057 EUR)/life year saved and 847,000 forints (2955 USD, 3299 EUR)/life years saved. Conclusion: The implementation of organized breast cancer screening can lead to cost savings in Hungary. The cost-effectiveness of breast cancer screening seems to be acceptable for purchaser. Boncz I, Sebestyén A, Gulácsi L, Pál M, Dózsa Cs. Health economics analysis of breast cancer screening. Hungarian Oncology 47:149-154, 2003

Article

Full-text available

Az egészség-gazdaságtani elemzések és az objektív támogatáspolitikai rendszer dilemmái Magyarországo...

January 2009 · Lege Artis Medicinae

[...]
Zoltán Kaló

Article

Full-text available

A ritka betegségek ellátásának aktuális kérdései

November 2017 · Orvosi Hetilap

[...]
Pogány Gábor

The aim was to present the actual situation of rare diseases, especially to characterize the circumstances in Hungary. The most important developments were summarized which could help the care of rare disease patients in the everyday practice. There are around 800 000 patients with rare diseases in Hungary. The lack of information leads to „invisibility” for the health and social care system ... [Show full abstract] (most of them without ICD code). Therefore, these patients still have a huge disadvantage even when compared to the patients of common diseases. Important national and international measures took place in the last years to decrease these disadvantages. The Hungarian Centres of Expertise were officially approved, thus several health care providers were able to get membership in the forming European Reference Networks. The rare disease specific “Lifebelt” Information Centre and Help Line was established by HUFERDIS. These steps assist the implementation of the National Rare Disease Plan, although its formal approval process has temporarily stopped because of the reorganization of the health care system. The summarized developments can contribute to define better patient directions, and thus decrease the family knocks about the maze of health, social and educational systems. The realization of Rare Disease National Strategy is needed to improve the current fragmentation of services and enable patients and health, social and educational professionals to provide and use best practice care. This will ensure that all patients with rare disease cannot only be diagnosed quickly, but also have timely access to the care and support that they need, resulting in a decreasing burden of families and society. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1851–1856.

Article

Daganatos betegségek korai felismerésére irányuló populációs szintû szûrôprogramok egészség-gazdaság...

A vizsgálat célja: A szûrhetô daganatos megbetegedések okozta korai halálozás évtizedek óta egyre fo- kozódó mértéke a méhnyak-, az emlô-, valamint a vastag- és végbélrák szervezett, lakossági szûrésé- nek bevezetését halaszthatatlanná teszi. Mivel a szûrôprogramok költségvonzata igen jelentôs, fontos, hogy a meglévô pénzügyi keretek felhasználása a lehetô legnagyobb egészségnyereséget ... [Show full abstract] eredményez- ze. Módszerek: A szerzôk az egészség-gazdaságtani szakirodalom rendszerezett irodalmi áttekintésé- nek módszerével elemzik a fenti daganatok szûrôprogramjainak nemzetközi tapasztalatait. Eredmé- nyek: Méhnyakrák esetében a Papanicolaou teszttel, mellrák esetében a mammographiával végzett populációs alapú szûrés felel meg a WHO kritériumoknak. A "spontán" szûrésnél a racionálisan szer- vezett szûrési programok mindig költséghatékonyabbak. A szexuálisan aktív nôi lakosság méhnyakrák-szûrése esetén szervezeti forma szerint a mobil rendelôk, korosztályok szerint a 30-39 évesek szûrése tûnik a legkedvezôbbnek. Mellrákra költséghatékonysági szempontból az 50-69/70 éves korosztály kétévenkénti szûrése tekinthetô referenciának. A szûrések gyakoriságának növelésé- re, a korosztály bôvítésére, valamint a rizikócsoportok kiválasztására vonatkozóan az eredmények el- lentmondásosak. A vastag- és végbélrák esetén nincs a WHO kritériumoknak egyértelmûen megfelelô szûrési módszer. Legkedvezôbbnek a kétmintás FOBT tûnik, amelyet pozitív esetben colonoscopia kö- vet az 55-74 évesek kétévenkénti szûrésénél. Következtetések: Fontos, hogy egy elôzmények nélkül bevezetett behívásos-követéses program jól megtervezett legyen, figyelembe véve a tervezés során egyéb szempontok mellett a költséghatékonyságot is. Magyar Onkológia, 46:119-129, 2002 Purpose: The increasing premature mortality due to cancer has made population based screening programs for cervical, breast and colorectal cancers inevitable in Hungary. However, when confronted with limited resources, the aim is that, within the budget constrain, the greatest possible health gain should be "produced". Methods: The authors made a systematic review of the international literature concerning the cost-effectiveness of screening programs for the above tumours. Results: In case of cervical cancer the Papanicolaou test, in case of breast cancer the mammography meet the WHO criteria for population-based mass screening. The well-designed organised screening programs are more cost-effective than the opportunistic screening. Among sexually active women, according to structure the mobile screening buses, according to age group screening of the 30-39 years old women seems the most favourable. For breast cancer, screening the 60-70 years old population every second year is the reference strategy from a health economic perspective. The cost-effectiveness results of either increasing the frequency of screening, extending the program for other age groups, or selecting a high-risk population are contradictory. In case of colorectal cancer there is no screening method, which would meet the WHO criteria. The two-day FOBT seems the most favourable, followed by colonoscopy for positive results, in the 55-74 years old population every second year. Conclusion: In addition to fulfilling requirements for a population-based screening method, the cost-effectiveness perspective should be taken into account. Muszbek N, Koncz T, V Hajdú P, Ádány R. Economic evaluation of population-based mass screening for the early detection of cancer: a systematic review. Hungarian Oncology 46:119-129, 2002