ArticlePDF Available

Allocation of Local Government Functions: Criteria and Conditions

Article

Allocation of Local Government Functions: Criteria and Conditions

Abstract

Allocation of public functions and services is specifi ed by the assignment of expenditures and responsibilities for service delivery and is not just a simple legal action of allocating public services from one level or unit of government to another. Th e allocation of public functions can be redesigned in many ways, and all require several external conditions. If these legal, fi scal, and institutional criteria are not met, then service delivery will not be effi cient. Consequently, by changing some crucial conditions, effi ciency gains can be realized, irrespective of the changes in expenditure assignment. Allocation of services cannot be designed properly unless all these conditions are harmonized. Formal changes in basic legislation on expenditure assignment are not suffi cient for determining a "better" hierarchy of services. Th e art of expenditure assignment is to defi ne the conditions that are needed most to improve service effi ciency. In this chapter we summarize: (a) Hungary's experiences in the 1990s in modernizing the assignment of public functions and expenditures, decentralizing responsibilities, and measuring the eff ects of economies of scale in public services, and (b) the direction of further modernization and preconditions for change.
A preview of the PDF is not available
... Hermann et al. (2004) ezt a három típust dekoncentrációnak, delegációnak, illetve decentralizációnak (devolution) nevezi. ...
Thesis
Full-text available
A fiskális decentralizáció során a központi kormányzat az önkormányzati szint javára lemond bizonyos jogairól a helyi igények hatékonyabb, eredményesebb, és gazdaságosabb kielégítése érdekében. Ideális esetben a decentralizáció növeli a transzparenciát és az elszámoltathatóságot, míg negyedik hatalmi ágként kontrollt gyakorol a központi kormányzat felett is. Azonban az önkormányzati szint jogokkal való felruházása, és a központi kormányzattól való párhuzamos függősége számos következménnyel jár. Az egyik ilyen eleve kódolt jelenség az önkormányzatok költségvetési korlátjának felpuhulása. Amennyiben az önkormányzati döntéshozók úgy érzik, hogy pénzügyi baj esetén számíthatnak a központi kormányzat segítségére, úgy döntéseiket nem a költségvetés fenntarthatósága, hanem a túlköltekezési hajlam fogja meghatározni. A rendszerváltáskor decentralizációs mámorban született magyar önkormányzati rendszernek is szembe kellett néznie ezzel a kihívással. 1990 és 2012 között ugyanis a rendszerben az alulfinanszírozottság mellett folyamatosan jelen volt az expanziós kényszer, amelyet az elégtelen piaci mechanizmusok és a jogszabályi kontrollok nem tudtak kordában tartani. Azonban annak ellenére, hogy a puha költségvetési korlát jelei egyre inkább érezhetőek voltak, csak a 2011 és 2014 között történt teljes körű és feltétel nélküli kimentés volt az első kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy az önkormányzatok költségvetési korlátja puha; ezt tudományos eszközökkel először Kornai János vizsgálta 2014-ben. Jelen dolgozat Kornai nyomdokain haladva a puha költségvetési korlát szemüvegén keresztül nyújt részletes betekintést a magyar önkormányzatiság elmúlt harminc évének folyamataiba. A szakirodalom által bemutatott korábbi eredményeket hosszú idősorokkal és új megközelítésekkel támasztja alá, miközben rámutat, hogy milyen következményekkel járt az alulfinanszírozottság és az expanziós kényszer együttes megjelenése az alrendszer teljesítményére. Fő kutatási kérdésünk, hogy a kormányzati és önkormányzati döntésekben meghatározó volt-e politikai elköteleződés és szimpátia? A kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a központi támogatások odaítélésben, az eladósodásban és az adósságkonszolidáció folyamataiban, valamint új önkormányzati rendszer hitelfelvételi és jóváhagyási mechanizmusaiban egyaránt megfigyelhetőek politikai mintázatok. A magyar önkormányzati rendszerben van ingyen ebéd, és a költségviselők és teherviselők között politikai jellegű a törésvonal.
... a közszolgáltatások területén egyébként is inkább csak a tőkeigényes tevékenységek esetében (vízgazdálkodás, hulladékgaz- Az oktatás az összes önkormányzati kiadás százalékában (jobb skála) W dálkodás) érvényesül a méretgazdaságosság. a humán szolgáltatások esetében az egységköltségek a szolgáltatók méretével csak egy optimumig csökkennek, utána ismét növekedni kezdenek (Hermann [et al] 1998). ...
Article
Full-text available
Újraközpontosítás a közoktatásban A közoktatásban új feladat-megosztási, irányítási és finanszírozási rendszer épül ki. Ez a központosítási folyamat illeszkedik a 2010 után a közigazgatásban és más közszolgáltatási területeken lezajló változásokhoz. A helyi önkormányzati költségvetési súlya lecsökkent; a közigazgatásban létrejöttek az egységes megyei kormányhivatalok, valamint a kistérségi, járásokra épülő tankerületi oktatásirányítás. Az 1990-ben bevezetett helyi önkormányzati forrásszabályozást felváltotta a feladatfinanszírozás. Ez a közoktatásban a központi pedagógus bérfinanszírozás bevezetésével, a tankerületi léptékű iskolaüzemeltetéssel és önkormányzati támogatások csökkenésével járt együtt. A lezajlott változások értékeléséhez még nem áll rendelkezésre kellő idő és megbízható információ. Az azonban megállapítható, hogy a központosítás következtében a közoktatásban az adminisztratív elszámoltathatóság vált meghatározóvá és a fogyasztói-helyi választói befolyás lecsökkent. Természetesen a fő kérdés az, hogy az új rendszer mennyire lesz képes a korábban felhalmozódott működési problémák megoldására. Re-centralisation in public education New assignment of functions, modified administrative and financial system was introduced in public education. This centralisation process is in line with the changes of public administration and public service management after 2010. Share of local government expenditures in general government expenditures has been declined, in public administration the county level unified government offices and at the sub-county level the education districts have been established. The revenue control mechanism of local governments introduced in 1990 was replaced by an expenditure focused funding scheme. It meant centrally financed teacher salaries, school management by educational districts and decrease in budget transfers to local governments. This transformation cannot be evaluated in a comprehensive way, because of the short time elapsed and the lack of reliable information. However, it can be stated, that due to the extreme centralisation, administrative accountability dominates the public education and voter-customer influence diminished. The main question still remains, whether the new system will be able to manage all the problems accumulated in the past, or not.
... Unter den in der Datenbank "International Political Science Abstracts 1989-2000/12" erfassten wissenschaftlichen Aufsätzen befasst sich gerade eine Arbeit(Nyen und Lane 1995) mit der Frage von Grössenvorteilen in der öffentlichen Kernverwaltung. Es gibt jedoch zahlreiche Arbeiten, die sich Skaleneffekte in anderen Verwaltungsbereichen anschauen (z.B.Eichhorn und Siedentopf 1976, Hermann 1999 und Travers, Jones und Burnham 1993. ...
Article
ZusammenfassungEconomies of scale in municipal administration are an important argument in the discussion on municipal mergers. However, they are seldom studied empirically. It is suggested here to analyse advantages of scale by municipal mergers. This procedure has a favorable feature compared to previous cross-section analyses, because the number of inhabitants appointed to an administration is immediately increased, whereas the conditions of production are largely unchanged. In an exploratory application for four municipal mergers, we find no evidence for increasing economies of scale. Compared to the level prior to the mergers, average current expenditure for the municipal administration increased more than in a control group of similar municipalities that did not merge.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.