Project

SZTE IM KOP2016

Updates
0 new
0
Recommendations
0 new
0
Followers
0 new
0
Reads
0 new
3

Project log

Marton Sulyok
added a research item
"I am an invisible man[…] I am a man of substance, of fl esh and bone, fiber and liquids-and I might even be said to possess a mind. I am invisible, understand, simply because people refuse to see me. " ["Láthatatlan ember vagyok […]. Anyagból vagyok, húsból és csontból, szövetekből és folyadékból-még azt is mondhatnák: értelem is szorult belém. Láthatatlan vagyok, pusztán azért, mert az emberek nem hajlandók meglátni. " (Ralph Ellison: The Invisible Man, Vintage International – Random House, New York, 1952) A kezdő idézet arra a vitára kíván rávilágítani, amely abból az uniós jogi rendelkezésből kifolyólag monopolizálta az EU és a tagállamok közötti párbeszédet az utóbbi időben, amely a Lisszaboni Szerződés 4. § (2) bekezdéséből kiolvasható. Ennek értelmében az Unió köteles tiszteletben tartani a tagállamok alkotmányos identitását. Az alkotmányos identitás fogalmának meghatározásával kapcsolatban azonban je-lentősen megoszlanak a vélemények az alkotmányjogászok és politikusok között. Nincs tényleges definíciója a fogalomnak, amellyel kapcsolatban egyébként jelentős a szűklátó-körűség. Sokan a nemzeti alkotmányjogok kitörési pontjaként tartják számon, és vannak olyanok, akik szerint az arra hivatkozó bíróságok az 'identitás őrzőinek' szerepében tetszelegnek, és felteszik, hogy pontosan ismerik a fogalom tartalmát, amelyre építve szeretnék megszerezni, megtartani vagy kiterjeszteni hatásköreiket. Vannak, akik szerint "a szuverenitás-féltés mellett megfér az európai uniós normáknak való megfelelés (és az alkotmányos identitás fogalmában testet öltő) nemzetállami alkotmányos hagyományok hosszú távon közös alkotmányos hagyományokká válnak" Európában. Vannak, akik főként a kelet-közép európai tagállamok, mint megannyi 'láthatatlan ember' részéről az egyes tagállamok jogi és politikai berendezkedésében rejlő nemzeti alkotmányos identitásról és annak elemeiről beszélnek, és vannak-főként a nyugat-európai államok és európai uniós intézmények részéről-, akik a 'kétsebességes Európa' homályos jelenében élve ezeket az öndefiníciós kísérleteket egyszerűen nem hajlandóak meglátni, holott azok igenis szemmel láthatóak az egyes nemzeti alkotmányok szövetében. Vannak, akik ezt az alapvetően valóban alkotmányelméleti vitát – sajnos – átpolitizálják, teret adva ezzel a túlzó büszkeségnek, illetve a félinformációkra épülő balítéleteknek. A felhozott érvek és ellenérvek között gyakori, hogy azokban túlzó az érzelem és sokszor alulértékelt az értelem. Egyesek szerint „napjainkban sokkal fontosabb a közös jogi kul-túrára épülő európai értékrend érvényesülése, mint annak eldöntése, hogy az uniós jog és a nemzeti alkotmányos viszonylatában melyik primátusa érvényesüljön.” Mások szerint a „nemzeti alkotmányok fennsőbbségének elve együtt él a közösségi jog elsődlegességével.” Akár csak a kezdő idézetet szerző Ralph Ellison a fent is idézett ’The Invisible Man’ (A láthatatlan ember) c. művében, jelen sorok írójaként én is csupán narrátorként, a színfalak mögül kívánnám kinyitni ezt az alkotmányelméletinek bélyegezhető, de igenis gyakorlati jelentőségű identitás-vitát. Ebben az alkotmányjog eszköztárával tö- rekszem rávilágítani arra, hogy a magyar Alaptörvény (alkotmányos) identitása vonat- kozásában melyek azok az elemek, amelyek az alkotmány ’anyagának’, húsának, csonto- zatának, szövetének, továbbá értelmének tekinthetők. Kukorelli szerint az eddigiekben „talán kevesebb figyelem esett szakmailag – politikailag – annál több az Alkotmány (sic!) határozott identitásvédő irányára.” Ez a tanulmány is a szakmai nézőpontot kívánja erősíteni az Alaptörvény vonatkozásában egy alkotmány identitásának és az alkotmá- nyos identitásnak az egymásra vetített vizsgálatával.