Privatisation of Public Services

After more than a decade of experimentation with private sector participation (PSP)1 in the water sector, we still have no clear picture about the privatization process in Hungary and its impact. This chapter will try to provide an analysis of the impact of PSP in the water sector in Hungary. The Hungarian water sector has undergone a major transition since the early 1990s, which has affected both its economic and its social performance. Before the 1990s, under the centrally planned economy, drinking water was provided by the state. As a result, state-managed companies had almost no incentive to increase efficiency. Their main goals were to obtain enough subsidies from the government and to try to meet the goals set out in the economic plans.

Egészségügy, víz, energia, közlekedés: miért más egy közszolgáltatás, mint a zöldségpiac? Vajon növeli-e e szektorok piacosítása a hatékonyságot, sérül-e közben a szolidaritás és elérhetőbb lesz-e a fenntarthatóság? Milyen, itthon alig ismert nemzetközi fejlemények ösztönzik a piacosítást? Hogyan képes egy gyengülő állam gondoskodni az alapvető jogok biztosításáról? És létezik-e harmadik, negyedik, ötödik út? Kötetünk azt a munkát dokumentálja, amelyet – másokkal együtt – a Védegyletnél folytatunk a közszolgáltatások piacosításának kérdésében. A „környezetvédelem börtönéből” kiszabadulva az ökopolitika a késő modern társadalom alapproblémáival foglalkozik. Ezek között előkelő helyen szerepel a jóléti állam válsága, az igazságosság problémája, az életesélyek egyenlő elosztásának új kihívásai – mindezt a közszolgáltatások szemünk előtt zajló átalakítása alapvetően befolyásolja. Célunk a közös kritikai gondolkodás elmélyítése, a közszolgáltatások privatizációjáról folytatott vita kimozdítása a holtpontról, valamint az ökológiai fenntarthatóság szempontjának beemelése. Reméljük, egyre többen leszünk, akik sorsunk irányítását magunk kezébe véve saját magunk kívánunk dönteni egy fenntartható és igazságos társadalom irányvonalairól.

A közszolgáltatások neoliberális reformjai szerte a világban heves elméleti és politikai vitákat váltottak ki arról, hogy mennyiben alkalmazható és alkalmazandó a piaci hatékonyság kritériuma a közszolgáltatásokra. Jelen írásban a közszolgáltatások megszervezésének politikai jelentését és ennek lehetséges társadalmi következményeit igyekeztünk felvázolni. Feltevésünk az, hogy a hatékonyság nem külsődleges szempont a közszolgáltatások biztosításának adott mechanizmusához képest. Bruno Frey motivációs elmélete, az intézményi bizalom irodalma és Elinor Ostrom kollektív cselekvés-elmélete alapján amellett érvelünk, hogy megfelelő normatív és leíró értelmezési keretek mellett egy közösség többféle módon képes hatékonyan megszervezni a közszolgáltatásait. A közösségi koordináció önmagában, vagy más koordinációs sémákkal párosulva is effektív eszköze lehet a közjavak biztosításának.