Dilemmas and strategies in reconciling family and work (Hungarian Scientific Research Fund project, OTKA K104707) 2013-2017

E könyv szerzői aggódva látják, hogy a felnövekvő fiatal generációk párkapcsolatra, házasságra és családra vonatkozó értékszemlélete alig követhető gyorsaságú változáson megy át. A folyamatról a szerzők tapasztalataik, vagy kutató munkájuk eredményei alapján kívánják a figyelmet a várható következményekre irányítani. Ennyiben gondolnak eleget tenni nemzedéki és szülői kötelezettségüknek, mivel általában az egyén, de különösen a fiatal generációk figyelme nem igazán tud fókuszálni a lehetséges döntések, utak és életmódok hosszú távú hatásaira. Noha az adott jelenség általánosságban a humán tudományok tárgykörébe tartozik, következménye matematikai pontossággal követhető a demográfiai adatok változásain. Ahhoz, hogy e tendenciákat a társadalmi túlélés esélyének fenntartásához tudatosan kontrollálni legyünk képesek, elengedhetetlen a folyamatok feltérképezése és megértése. Ehhez kíván segítséget nyújtani a kötetbe foglalt, s a tudományok különböző területeiről származó, szellemében azonban azonos platformon álló szerzők tanulmányainak és esszéinek együttese. E kötet a szerzők reményei szerint az érintett témakörben hozzájárulhat a társadalmi együttgondolkodás intenzitásának növekedéséhez. A cél a jelen kötetben éppúgy, mint a továbbiakban megjelenő tanulmánygyűjteményekben: boldogabb családok, boldogabb ifjúság.

Short version of our epirical analysis on spillover effects

This article provides a critical review of the literature on the impact of mobile telephony on work–life balance (WLB). In particular, it focuses on their theoretical frameworks, the nature of the research questions, the methodological choices adopted and the research findings of empirical articles published internationally between 1998 and 2014. This research field is at the crossroads of two theoretical and empirical traditions, and can be characterised by diversity in terms of conceptualisation and operationalisation of measures, which burdens comparisons between findings. Four problems arise with the literature: (1) the consistency and transparency of the theoretical bases they employ; (2) a tendency to technological determinism and to diminish the impact of human choices; (3) difficulty with handling the complexity of factors; and (4) issues with finding sampling strategies that do not restrict the ability to generalise and/or result in omission of specific populations.

(...) Gyakran idézett mondás, hogy „minden sikeres férfi mögött áll egy nő”. Alig akad olyan népszerű vagy tudományos hozzájárulás, amely nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Korábbi kutatások bőséges bizonyítékot nyújtottak arra, hogy a férfi menedzserek több társas támogatásra támaszkodhatnak, mint a nők (Kanter 1993). Igen gyakorinak bizonyul az is, hogy a férfi felső szintű vezetők feleségei nem folytatnak keresőmunkát, hanem férjük karrierjét támogatják (Hochschild 2001). A vezetők életében tetten érhető társas támogatás nemek szerinti aszimmetriája rámutat arra, hogy a társadalomban uralkodó nemi rend korlátozza a nőket. Az életútelemzéssel foglalkozó kutatások rendre kevesebb magánéletbeli áldozatot jeleznek a férfi, mint a női vezetők esetében, legalábbis ami a párkapcsolatot, a szülővé válást és a gyermekgondozással töltött időt illeti (Knudsen 2009; Hewlett 2003). Ez a dolgozat egy párhuzamos helyzet vizsgálatát tűzi ki célul, és azt szeretné feltárni, hogy ki áll, illetve kik állnak a sikeres nők mögött, milyen társas támogatásra támaszkodnak a női vezetők. Bár a nyugati országokban már számtalan kutatás foglalkozott a magasan képzett nők ilyen szempontú vizsgálatával (Hochschild 2001; Ezzedeen–Ritchey 2008; Friedmann–Greenhaus 2000; Guillaume–Pochic 2009; Heikkinen et al. 2014), a kelet-közép-európai országokban feltűnő a hiányosság abban a kérdésben, hogy milyen speciális nehézségekkel szembesülnek a női szakemberek. A téma kutatása tehát mindenképpen újdonságértékű. Jelen tanulmány a felső szintű vezetők tapasztalatait a munka és magánélet öszszehangolásának kérdéskörén belül pozicionálja. Annak rövid bemutatásán túl, hogy a topmenedzseri pozíciókban dolgozó nők hogyan definiálják a munka és magánélet összehangolását, az írás elsősorban arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogyan érzékelik, miben és mennyiben számíthatnak a partnerük (házastársuk vagy élettársuk) támogatására, és mennyiben képes a társas támogatás enyhíteni a felmerülő esetleges nehézségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a nők felső szintű vezetői pozíciókban való megjelenését nem lehet a munka és magánélet összeegyeztetésének ügyére leegyszerűsíteni, a magyar kontextusban állandóan jelenlévő, égető kérdésről van szó, továbbá ebben a folyamatban akár fordulópontot is jelenthet a gyermekvállalás. A tanulmány először a nemekre vonatkozó sajátos társadalmi elvárásokra, a társas támogatásra és a munka-magánélet egyensúlyában tapasztalható nemek szerinti sajátosságokra vonatkozó elméleteket vázolja. Ezután bemutatja, hogy a korábbi vizsgálatokban a vezetők milyen jellegű társas támogatásról számoltak be. A posztszocialista magyar társadalmi környezet rövid jellemzését követően elemzi a női felső vezetők körében készült húsz interjút. Az írás a további elemzési lehetőségek bemutatásával zárul. (...)

Összefoglaló: A ’mohó szervezetek’ (greedy institutions) egyre inkább elvárják, hogy a munkavállalók rugalmasan rendelkezésre álljanak. Különösen így van ez azokban a vezetői pozíciókban, ahol a szervezet működése miatti felelősségérzet erős belső késztetéssé válik. Az előadás áttekinti, hogy milyen megközelítési lehetőségek vannak a munka-magánélet egyensúly értelmezésére ebben a foglalkozási csoportban, különös tekintettel a határok megtartására (boundary management) és a rugalmasságot biztosító megoldásokra. Az elméleti keretek felvázolását harminc felső vezetői interjú elemzése követi. Az elemzés rámutat az egyensúly különféle értelmezési lehetőségeire, továbbá a nemek szerinti értelmezés fontosságára.

In spite of tremendous efforts, women are still under-represented in the field of science. Postgraduate education and early tenure track employment are part of the academic career establishment in research and development during periods that usually overlap with family formation. Though women tend to leave science mainly after obtaining their PhD, and the timing of motherhood plays a vital role in a successful research career, qualitative data on this life period are scarce. Our paper focuses on how the normative and institutional contexts shape female PhD engineering students' family plans. The research was based on intersections of life course and risk and uncertainty theories. Using qualitative interviews we explored how contradicting social norms of childbearing cause tensions in postgraduate students' lives, and how the different uncertainties and risks permeate young researchers' decisions on early life events. We concluded that, despite the general pattern of delaying motherhood among higher educated women, these students struggle against this postponement, and they hardly have any good options to avoid risk stemming from uncertainties and from some characteristics of studying and working in engineering. Findings of this research may call the attention of stake-holders to possible intervention points.

It is crucial to understand the role that labor market positions might play in creating gender differences in work–life balance. One theoretical approach to understanding this relationship is the spillover theory. The spillover theory argues that an individual’s life domains are integrated; meaning that well-being can be transmitted between life domains. Based on data collected in Hungary in 2014, this paper shows that work-to-family spillover does not affect both genders the same way. The effect of work on family life tends to be more negative for women than for men. Two explanations have been formulated in order to understand this gender inequality. According to the findings of the analysis, gender is conditionally independent of spillover if financial status and flexibility of work are also incorporated into the analysis. This means that the relative disadvantage for women in terms of spillover can be attributed to their lower financial status and their relatively low access to flexible jobs. In other words, the gender inequalities in work-to-family spillover are deeply affected by individual labor market positions. The observation of the labor market’s effect on work–life balance is especially important in Hungary since Hungary has one of the least flexible labor arrangements in Europe. A marginal log-linear model, which is a method for categorical multivariate analysis, has been applied in this analysis.

A vezető pozíciókban lévő nők állandó nyomás alatt vannak, hogy a karrier- és a magánjellegű kötelezettségeikkel zsonglőrködjenek. Intenzíven szembesülnek azzal a problémával, hogyan tudják elérni és megtartani a kiegyensúlyozott életet. A tanulmány arról a konkrét kérdésről ad friss áttekintést, hogy miként használják a női vezetők mindennapi tevékenységeikben az infokommunikációs technológiát általában, és a mobiltelefont különösen. Hatalmas mennyiségű cikk jelent meg egyrészt a különböző elméleti megközelítésekről, úgymint konfliktuselmélet, határelmélet vagy a különböző feladatok "spillovere", másrészt pedig a női menedzserek munka-magánéletéről. Ugyanakkor az IKT - eszközök használata ebben a sajátos csoportban szinte feltáratlan maradt. A 2014 májusi reprezentatív vizsgálatunk eredményeiből kiindulva júniusban és júliusban féligstrukturált interjúk készültek húsz magasan pozicionált női gazdasági vezetővel. A kérdések elsősorban az időkorlátokra vonatkoznak, azonban mind a stressz, mind a túlterheltség dilemmái elemzésre kerülnek.

Gyakran idézett mondás, miszerint „minden sikeres férfi mögött áll egy nő”. Aligha van olyan populáris vagy tudományos írás, amelyik cáfolná ezt az állítást. A különböző kutatási eredmények számos bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy a férfivezetők több társas támogatásra támaszkodhatnak, mint a nők, és hogy életútjuk során kevesebb áldozatot kell hozniuk a magánéletükben, legalábbis a családi állapotot és a szülővé válást illetően. Ez a tanulmány egy párhuzamos helyzetre fókuszál, amikor megvizsgálja, hogy ki áll a sikeres nők mögött, milyen társas támogatásra támaszkodhatnak a női vezetők. Miközben több kutatás is foglalkozott már a „Nyugaton” élő magasan képzett nők helyzetével, hiányoznak azok a tanulmányok, amelyek feltárják a középkelet-európai helyzet speciális nehézségeit. Ez rámutat a jelen kutatás újdonságértékére. A kérdésre húsz, női menedzserekkel készített interjú ad választ. A 2014–2015-ben végzett kvalitatív kutatásban a szenior pozícióban dolgozó nők a munka és magánélet közötti határok elmosódásáról és a társas támogatásról beszélnek. Korábbi kutatások eredményeihez hasonlóan a nők az érzelmi támogatás, az odafigyelés és a meghallgatás fontosságát hangsúlyozzák, amit a családtagok, elsősorban a gyerekek körül végzett feladatok elvégzése követ. A támogatási hierarchia aljára a háztartás körül elvégezhető feladatok kerülnek, mivel azok szükség esetén könnyen kiszervezhetők és megvásárolhatók. A női vezetők rendre szembesültek a sztereotip társadalmi nemi elvárásokkal, amelyeket bár rendre kritizálnak, fennmaradásukhoz gyakran ők is hozzájárulnak.

Work-life balance (WLB) is a key issue in our societies in which there is increasing pressure to be permanently available on demand and to work more intensively, and when due to technological change the borders between work and private life appear to be dissolving. However, the social, institutional and normative frames of a region have a huge impact on how people experience work and private life, where the borders between these spheres lie and how much control individuals have in managing these borders. Based on these arguments, this editorial to the special issue Work-life balance/imbalance: individual, organisational and social experiences in Intersections. EEJSP draws attention to the social institutions, frameworks and norms which have an effect on experience, practices and expectations about work-life balance. Concerning the time horizon, this editorial focuses on the change of regime as a reference point since socialist and post-socialist eras differ significantly, although there is still some continuity between them. The authors of this introduction offer an overview of the situation in CEE (Central and Eastern Europe) based mainly on examples of Visegrad countries.