Veronika Patkós

• PhD
• Research Associate at HUN-REN Centre for Social Sciences

The paper aims to put political polarisation in a value perspective. It introduces a new empirical finding on the relationship between European countries' level of polarisation and their cultural, ideological, and value characteristics. The analysis relies on data from the European Social Survey (ESS) collected between 2002 and 2022, resulting in 2...

This data set includes two partisan polarization indices composed from European Social Survey data, named PPI(identifiers) and PPI(voters), for 232 country year observations between 2002 and 2022, from 32 European countries. Polarization indices are calculated according to Patkós (2023), using the EGOV dataset (Patkós & Plesz, 2021, 2022). Accord...

A választási reformok a hivatalban lévő politikusok számára egyedülálló lehetőséget kínálnak, hogy saját előnyükre formálják a politikai játékszabályokat. A téma fontosságát tekintve viszont meglepően kevés tanulmány foglalkozik a választási szabályok manipulációjának hatásával. Jelen tanulmány e hiány betöltésére vállalkozva azt vizsgálja, hogy az...

The paper describes a new dataset, the European Government-Opposition Voters Data Set (EGOV), which categorizes European voters and party identifiers based on their individual party preferences, dividing them into pro-government and pro-opposition groups. The dataset includes two variables that can be used to supplement the integrated data sets of...

Electoral reforms offer an opportunity to incumbents to change the rules strategically, for their own benefits. From this aspect, the low number of studies addressing the effect of incumbents’ potential strategic manipulations of the electoral rules is striking. Most research analyses single reform cases, offering an overview of the context, the ne...

In recent years, the attention of political scientists investigating political polarization has turned from the ideological aspects of polarization to its partisan and affective aspects. This recent turn implied that this area has experienced an urgent need to create appropriate polarization indices that are backed with high-quality data across tim...

Egy politikai vita megnyerése érdekében a politikai szereplők két, analitikailag különböző ellenkeretezési stratégiát alkalmazhatnak, a retorikát és a heresztetikát. A retorika az, amikor az ellenérveket a vita eredeti dimenziójában fogalmazzák meg, míg a heresztetika az eredeti kerethez képest más dimenzióban használ érveket. Bár mind a retorika,...

To win a policy debate, political actors may apply two analytically distinct counterframing strategies, rhetoric and heresthetic. Rhetoric is when counterarguments are formulated in the original dimension of the debate, while heresthetic is using arguments in a different dimension compared to the original frame. Although both rhetoric and heresthet...

Several scholars have suggested that political dividedness has harmful effects on economic performance. Interestingly, empirical tests tackling this argument are almost entirely absent. The paper aims to fill this gap by testing the above hypothesis using data from the European Social Survey, including 27 countries between 2002 and 2015. Controllin...

Kutatásunk azt vizsgálja, hogy milyen országjellemzők befolyásolják a különböző európai országok politikai kampányainak hangvételét. Ennek során olyan tényezőket vizsgálunk, amelyeket a szakirodalom általában összefüggésbe hoz a kampány negativitásával, viszont hatásukat szélesebb összehasonlításban eddig nem tesztelték. A kutatás 9 európai ország...

A választói viselkedésről szóló irodalom igazolja, hogy a pártos kötődések nagy hatást gyakorolnak arra, hogy az emberek hogyan ítélnek meg politikai eseményeket és hogyan értékelik az új politikai információt. A vonatkozó kutatási eredmények szerint az emberek alacsonyabbnak érzik a korrupció szintjét, jobban bíznak a kormányban, és elégedettebbek...

Several scholars have suggested that political dividedness has harmful effects on economic performance. The dominant explanation departs from the notion that diverging political views and desired social goals prevent a balanced consensus in important social questions, which has negative effects on many areas of social and economic life. While this...

As related research in political psychology shows, election results affect the emotions of individuals, although most studies report about a short-term effect that disappears in one or two weeks. This paper investigates whether election results influence the general mood, the happiness of individuals in the long run. The analysis uses the European...

Recently, considerable theoretical literature has emerged on voters’ sophistication and its effect on democratic functioning. Some works argue that the political choices of more sophisticated voters lead to more favourable social outcomes (Brennan, 2017; Somin, 2016). However, Achen and Bartels (2016) argue that sophisticated citizens are at least...

Covering the largest sample of countries to date, this study examines the effect of three country-specific factors on the tone of electoral campaigns across Europe: electoral system disproportionality, party system fragmentation, and the polarization of the electorate. We use an original dataset of statements made by political actors during eightee...

Studies on media and politics generally find an effect of the media on the symbolic policy agenda. Analysing data from the Hungarian Comparative Agendas Project, we demonstrate that this effect is extremely weak in the Hungarian policy-making process. We identified those issues that received greater than average coverage in the media. However, we f...

The paper compares the political leadership of Silvio Berlusconi and Viktor Orbán from the beginning of their political careers to 2014, Besides giving a descriptive comparison of the Italian and Hungarian political leaders, the paper focuses on two questions: (1) the nature of their populism; (2) the quality and robustness of the changes induced b...

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy a választótáborok polarizáltsága hogyan függ össze a gazdasági teljesítménnyel az európai demokráciákban. A szakirodalom gyakori feltételezése, hogy a választótáborok polarizáltsága növeli a bizonytalanságot, rontja az elszámoltatást, és csökkenti a kormányzati hatékonyságot. Összességében az feltételezhető...

The article applies Nye’s (2008, 2014) conceptual proposal for the empirical comparison of the political leadership of Silvio Berlusconi and Viktor Orb�an. Nye modified Burns’ (1978) concept of transactional and transformational leaders and differentiated between inspirational and transactional leadership styles. Supplementing Nye’s conceptual–theo...

A cikk Silvio Berlusconi és Orbán Viktor politikai vezetését hasonlítja össze. A deskriptív összehasonlítás mellett (1) populizmusukra, (2) a politikájuk révén előidézett változásokra fókuszál, továbbá arra, hogy (3) a politikai vezetők milyen típusát testesítik meg. A cikk fő tézise, hogy bár mindkét vezető új korszakot hozott a politics dimenziób...

A tanulmány a Hungarian Comparative Agenda Project adatbázisait használva a médianapirend és a közpolitikai napirend közötti összefüggést vizsgálja, azt feltételezve, hogy a 2010–2014-es kormányzati ciklusban a "politikai kormányzás" hívószavának megfelelően a közpolitika-csinálást messzemenően meghatározták a kormányzat kezdeményezései. Vagyis a m...

Az írás kísérleti módszerrel vizsgálja a pártok megítélésével kapcsolatos különféle kognitív torzításokat. Célja annak feltérképezése, hogy milyen összefüggés van a választók gondolkodásában a választott párt esélyessége és minősége között, illetve a szavazás maga hogyan hat az esélyesség és minőség érzékelésére. A kutatás két korábbi kísérletet re...