Tamas Kollar

Hungarian Forest Research Institute | ERTI · Department of Ecology and Silviculture

Kivonat: A klímaváltozás erdőgazdálkodást érintő egyik legnagyobb kihívása a jövőbeni fafajválasztás szakmai alátámasztása lesz. A problémát a jelenleg alkalmazott gyakorlati módszerrel nem tudjuk teljes körűen megoldani. Az AGRÁRKLÍMA projekt keretében Zala megye erdőtervi adatainak, a NAIK ERTI hosszú-lejáratú fatermési kísérletek mérési eredmény...

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása jelenleg egy adott állományban a megfelelő lékméret kiválasztása, hogy az segítse a gazdaságilag fontos főfafajok felújulását, de lehetőleg korlátozza a vágástéri növényzet konkurenciáját és a nem kívánatos fafajok előretörését, ezzel csökkentve az ápolások szükségess...

A magyar erdők 71%-ában fatermési táblás, míg további 24%-ában egyszerű körlapméréssel, tehát a fatermési tábla sűrűség szerinti módosításával határozzák meg az élőfakészletet. Folyónövedék többnyire fatermési táblával határozható meg. Az Országos Erdőállomány Adattár jelenleg az 1970-es években készített fatermési táblákból levezetett adatokat has...

Munkánkban fafajcsoportonként a legújabbnak tekinthető fatermési táblák élőfakészletét és folyónövedékét hasonlítjuk a 2012. évi erdőadattár állomány adataihoz. Az országos adatokból fontosnak tartjuk kiemelni a legfontosabb alföldi fafajokat, mint a kocsányos tölgy, kőrisek, melyekre készül új fatermési tábla, illetve az akác, nyárak, erdei- és fe...

Bükk fatermési táblát a magyarországi tartamkísérleti hálózat adatai alapján 1968-ban, majd pedig 1983-ban publikáltak. Azóta jelentős adattömeg halmozódott fel a Soproni Egyetem – Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE – ERTI) hosszúlejáratú fatermési és erdőnevelési tartamkísérleti hálózatának újrafelvételezéseivel. Ezen adatbázis alapján fatermés...

Az alföldi őshonos fafajok közül ez egyik legfontosabb a kocsányos tölgy (Quercus robur). Fatermési táblát 1971-ban, 1974-ben majd pedig 1986-ban publikáltak, azonban az Országos Erdőállomány Adattár csak az első táblából levezetett nomogrammok alapján növedékesít. Ezt célszerű a jövőben módosítani, mivel az eredményeink jelentős különbségeket muta...

Lajosforrási kísérlet-Pomáz 75C erdőnevelési sor 5. és 4. parcellájának részletes bemutatása 1962-2022 közötti időszak alapján. 11 db visszatéréses felvétel, állományleíró paraméterek: H, D, N, G, V (folyónövedék, összes előhasználat, élőfakészlet, összes fatermés)

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi elegyetlen gyertyánosok (Carpinus betulus) fatermési tábláját Béky Albert 1970-ben (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), 1977-ben és 1983-ban adta ki. Elegyes gyertyános kocsánytalan tölgyes táblát 1995-ben adtak ki Somogyi Zoltánnal köz...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi elegyetlen gyertyánosok (Carpinus betulus) fatermési tábláját Béky Albert 1970-ben (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), 1977-ben és 1983-ban adta ki. Elegyes gyertyános kocsánytalan tölgyes táblát 1995-ben adtak ki Somogyi Zoltánnal köz...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi cseres (Quercus cerris) állományok fatermési tábláját elsőként 1974-ben Hajdú Gábor (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1983-ban Kovács Ferenc adta ki. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fate...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi kocsányos tölgyes (Quercus robur) állományok fatermési tábláját elsőként 1971-ben Kiss Rezső (1974-ben Sopp fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1986-ban Kiss Rezső, Somogyi Zoltán és Juhász György adot ki közösen fatermési táblát. Az elmúlt közel hat év...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi kocsányos tölgyes (Quercus robur) állományok fatermési tábláját elsőként 1971-ben Kiss Rezső (1974-ben Sopp fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1986-ban Kiss Rezső, Somogyi Zoltán és Juhász György adot ki közösen fatermési táblát. Az elmúlt közel hat év...

A magyarországi kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) állományok fatermési táblája elsőként 1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként jelent meg. Az A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján 1981-ben Béky Albert készített új táblát. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fatermési...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi cseres (Quercus cerris) állományok fatermési tábláját elsőként 1974-ben Hajdú Gábor (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1983-ban Kovács Ferenc adta ki. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fate...

A magyarországi kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) állományok fatermési táblája elsőként 1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként jelent meg. Az A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján 1981-ben Béky Albert készített új táblát. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fatermési...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján – magas kőris (Fraxinus excelsior) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) - a magyarországi kőrisek fatermési tábláját elsőként 1973-ban Kovács Ferenc (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), melyet 1981-ben és 1986-ban is megújított. Az...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján – magas kőris (Fraxinus excelsior) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) - a magyarországi kőrisek fatermési tábláját elsőként 1973-ban Kovács Ferenc (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), melyet 1981-ben és 1986-ban is megújított. Az...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi elegyetlen gyertyánosok (Carpinus betulus) fatermési tábláját Béky Albert 1970-ben (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), 1977-ben és 1983-ban adta ki. Elegyes gyertyános kocsánytalan tölgyes táblát 1995-ben adtak ki Somogyi Zoltánnal köz...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi cseres (Qu-ercus cerris) állományok fatermési tábláját elsőként 1974-ben Hajdú Gábor (1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1983-ban Kovács Ferenc adta ki. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fat...

A magyarországi kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) állományok fatermési táblája elsőként 1974-ben Sopp László, fatömegszámítási táblázatok mellékleteként jelent meg. A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján 1981-ben Béky Albert készített új táblát. Az elmúlt közel hat évtizedben felhalmozódott felvételi adatok alapján új fatermé-si t...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi kocsányos tölgyes (Quercus robur) állományok fatermési tábláját elsőként 1971-ben Kiss Rezső (1974-ben Sopp fatömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), majd 1986-ban Kiss Rezső, Somogyi Zoltán és Juhász György adott ki közösen fatermési táblát. Az elmúlt közel hat é...

A SOE-ERTI tartamkísérleti hálózata adatainak alapján a magyarországi kőrisek – magas kőris (Fraxinus excelsior) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. panno-nica) – fatermési tábláját elsőként 1973-ban Kovács Ferenc (1974-ben Sopp László, fa-tömegszámítási táblázatok mellékleteként is megjelent), melyet 1981-ben és 1986-ban is megújított. A...

Fatermési táblákat az 1962-ben induló magyarországi tartamkísérleti hálózat kezdeti adatai alapján, az 1970-es és 1980-as években publikáltak utoljára. A legfontosabb magyarországi őshonos lombos fafajokból, mint a kocsánytalan és kocsányos tölgyek, cser, bükk, gyertyán és magas kőris új táblák készülnek, melyeket összehasonlítottunk a korábbi tábl...

A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózatot 1962-ben alapították Solymos Rezső irányításával, azóta az Erdészeti Tudományos Intézet folyamatosan fenntartja a hálózatot és vizsgálja adatait. A hálózat fenntartásának alapvető céljai változatlanok annak megalapítása óta. Elsődleges célja, hogy megfelelő bázist nyújtson az erdőm...

The long-term experiment network of the NARIC-FRI was established in 1962. Research activities were started by REZSŐ SOLYMOS. The primary aim was to create a suitable basis for silvicultural and forest yield research in Hungary.

The long-term experiment network of the NARIC-FRI was established in 1962. Research activities were started by REZSŐ SOLYMOS. The primary aim was to create a suitable basis for silvicultural and forest yield research in Hungary. The guidelines of alignment, measurement and maintenance of long-term silviculture and forest yield experiment network wa...

Eredetileg a Borított Felszínmodellek (BFM) pontosságának vizsgálatához szerettük volna alkalmazni a NAIK-ERTI hosszúlejáratú mintaterületeinek adatait. Az adatokkal való részletesebb ismerkedés után derült csak ki, hogy ezen felmérések geometriailag nem nevezhetők pontosnak; egyrészt maguknak a mintaterületeknek a mérete és elhelyezkedése is hozzá...

A NAIK-ERTI hosszúlejáratú fatermési és erdőnevelési tartamkísérleti hálózatának újrafelvételezéseivel jelentős adattömeg halmozódott fel a fafajok növekedésével kapcsolatban. A bükk (Fagus silvatica) főfafajú parcellák adatai 1960-as évektől állnak rendelkezésünkre. A parcellákban a faegyedek sorszámozással rendelkeznek, ezáltal ismert, hogy mely...

A bükk (Fagus sylvatica) szubmontán-montán fafaj, magas levegő-páratartalmat igényel, ahol az évi csapadék minimum 600 mm. Árnyéktűrő, viszonylag erős árnyalás mellett is képes megtelepedni. Bőséges makktermésre csak 60-80 éves kora után lehet számítani. A felújításhoz szükséges makktermés általában 12-14 évenként jelentkezik, szórvány makktermése...

Aki gyakran járja az erdőket, biztosan találkozott kék színű körgyűrűkkel, és sorszámozott fákkal az erdőkben. Kevesen tudják azonban, hogy ezek mit jelentenek, miért vannak ott. Ezek a jelek a NAIK-ERTI tartamkísérleteit jelölik, melyekben hosszútávon tudják vizsgálni az erdők növekedési viszonyait és a nevelővágások hatásait. A ma vizsgálható kís...

A futóbogarak családjába (Carabidae) tartozó fajok zöme kiemelkedő szerepet tölt be a biológiai védekezésekben. Bizonyos fajok rendkívül hatásosan gyérítik a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az araszolók (Geometridae), vagy a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) állományait, ezért növény és erdővédelmi jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Vizsgálat...

One of the greatest challenges of continuous cover forest management is to find a suitable gap size in a given forest stand that will help the regeneration of economically significant tree species, and possibly control competitor species. This paper summarizes the results of a two-year intensive mapping of various bearing artificial gaps at two sit...

Kísérleteimben két erdőtípusban, két 2011-ben nyitott léket (Észak-Déli és Kelet-Nyugati tájolás, kb. 30m x 15m nagyságú lékméret) és egy zárt kontrol parcellát vizsgáltam. A Vép 32/D erdőrészlet 69 éves (2013-ban), II. fatermési osztályú cseres állomány, a Bejcgyertyános 13/A erdőrészlet 83 éves (2013-ban) II. fatermési osztályú gyertyános-kocsány...

Kísérleti területek bemutatása •Abiotikus tényezők: –Talajnedvesség változásai – időben és térben –Fényviszonyok alakulása •Gyomborítás •Újulat mérések •Összefüggések

One of the greatest challenges of continuous cover forest management is to choose a suitable gap size in a given forest stand that will help with the regeneration of economically significant woody species, but possibly control the competitors of the cutting site and undesired woody species. The soil moisture patterns of a forest floor, both on the...

One of the greatest challenges of continuous cover forest management is to choose a suitable gap size in a given forest stand that will help with the regeneration of economically significant woody species, but possibly control the competitors of the cutting site and undesired woody species. The soil moisture patterns of a forest floor, both on the...

The moisture pattern of the forest floor, both spatial and temporal scale, have growing respect for the forestry. The main cause is the transition to the continuous cover forestry, the advent of natural reforestation techniques. The final goal is to maintain the optimal conditions for seedlings. The beginning steps of a long-term research are intro...

Nowadays Hungarian foresters encounter a new challenge. The traditional management practices do not meet anymore with the demand of the civil society. The good old clearcut is no more a supported technology in forest regeneration. The transition to the continuous cover forestry induces much higher spatial variability compared to the even aged, more...

Hemiszférikus fényképek használata lékek fényviszonyainak elemzéséhez

Zárt erdőállományokban a fakitermelések hatására megváltoznak a talajfelszín fényviszonyai. Ezen változások csekélyebbek, amennyiben nem tarvágásról, hanem egy kisterületű lék nyitásáról beszélünk. A vizsgálatba bevont lékekről készített hemiszférikus fényképek elemzése rávilágít arra, hogy egy lék fényviszonyainak meghatározásakor egy egyszerűen m...

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása jelenleg egy adott állományban a megfelelő lékméret kiválasztása, hogy az segítse a gazdaságilag fontos főfafajok felújulását, de lehetőleg korlátozza a vágástéri növényzet konkurenciáját és a nem kívánatos fafajok előretörését, ezzel csökkentve az ápolások szükségess...

A Tátrára jellemző az úgynevezett Bóra jellegű szél, mely elérheti a 170-200 km/h szélsebességet is. A Bóra jellegű szelek akkor alakulnak ki, amikor a szél felgyorsul és átbukik a hegygerincek felett. Ezeknek a szeleknek gyakorlatilag semmilyen erdő nem tud ellenállni. 2004-ben bekövetkezett hatalmas széldöntések után a Betűző szú, (Ips typographu...

A csemeték növekedésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő környezeti paraméterek megléte. A beavatkozásaink hatására kialakuló mikroklimatikus feltételek és a kifejlődő növényzet kölcsönhatásainak megértésére vizsgálatokat végeztünk a lékekben, illetve szálaló szerkezetű erdőkben az uralkodó megvilágítottság viszonyok feltárására.

Ha nyílt területtel (rét, szántó, tarvágás) hasonlítjuk össze, a zárt erdő sajátos módon megváltoztatja a terület hidrológiáját térben és időben egyaránt. A lombkorona hatalmas levélfelülete a leérkező csapadék térbeli mintázatát jelentősen módosítja. Kisebb csapadék akár teljes egészében fennmaradhat a lombkoronában, amit az esőt követően az érdes...

Zárt erdőállományban nyitott lékben a talajnedvesség viszonyok megváltoznak, a lékek elnedvesednek. A lékek talajnedvesség viszonyainak változatossága jelentős, egy lék középpontja illetve a léket körülvevő zárt állomány közötti átmenet tér-és időbeli kimutatásához több mérés is szükséges. A Field Scout TDR 300 talajnedvesség mérő (1. kép) a talaj...

Szakirodalmi és terepi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy egy zárt erdőállományban nyitott lékben a talajnedvesség viszonyok megváltoznak, a lékek elnedvesednek. Ezt látványosan a vízigényes lágyszárú növényzet megjelenése mutatja, azonban ennek számszerűsítéséhez mérési eredmények szükségesek. Egy lék vizsgálata során azonban egy-egy mintapontba...

Lékméret meghatározása hemiszférikus fényképezéssel

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása jelenleg egy adott állományban a megfelelő lékméret kiválasztása, hogy az segítse a gazdaságilag fontos főfafajok felújulását, de lehetőleg korlátozza a vágástéri növényzet konkurenciáját és a nem kívánatos fafajok előretörését, ezzel csökkentve az ápolások szükségess...

HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti területek kialakítása 2010-ben az átalakító üzemmód bevezetésének tanulmányozására •Célok: –Tájolások hatásának vizsgálata állandó lékméret esetén •30x15 m, 4 fő tájolási irány •Gyomborítás, újulat, vadkárosítás vizsgálata –Hosszú távú megfigyelések –Kialakulhat-e a szálaló szerkezet? •Léknyitások 20...

Vizsgálatok az intenzív mintaterületeken •Talajnedvesség •Fényviszonyok •Gyomosodás •Újulat

Fényviszonyok vizsgálata lékekben

Hidrológia viszonyok vizsgálata lékekben

I. elrendezés: Gyakorlat elemzése 6 erdőrészlet, 72 lék II. elrendezés: Tudományos szempontú vizsgálatok 6 erdőrészlet, 68 lék

Az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény elôírásai révén a természetközeli erdôgazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap. A gyakorlat eddig a vá-gásos üzemmódot alkalmazta legszélesebb körben, a törvény most más, alternatív módsze-rek elterjedését is elômozdította. Ennek értelmében az állami tulajdonban...

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény komoly változásokat hozott az erdőgazdálkodás valamennyi résztvevője számára. Az új erdőtörvény következtében a természetközeli erdőművelés egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek okai többek között a nagy térléptékű biotikus és abiotikus erdőkárok fokozódó megjelené...

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény komoly változásokat hozott az erdőgazdálkodás valamennyi részt-vevője számára. Az új erdőtörvény következtében a természetközeli erdőművelés egy-re nagyobb hangsúlyt kap. Ennek okai többek között a nagy térléptékű biotikus és abiotikus erdőkárok fokozódó megjele...

Leaf Area Index (LAI) measurements •New object in intensive monitoring •Only 2 years of data •Direct assessment of LAI using litterfall •Evaluation methods are changing (manual to semi-automatic) •Problems with conifers

A növénytakaró által elnyelt energia a zöldtömeg nagyságával arányos, amit az eddigi tapasztalatok alapján a levélfelületi index (azaz az 1 m 2 talajfelületre jutó levél-felület) fejez ki legjobban. A LAI egy biofizikai állapotjelző, amely szoros kapcsolat-ban van a biomassza mennyiségével, a fotoszintézis és a transpiráció mértékével (Running, 198...