Krisztina Németh

• Centre for Economic and Regional Studies Hungarian Research Network

Tanulmányunkban egy alföldi kisváros kertészeti üzemeinek munkaviszonyait vizsgálva arra keressük a választ, hogy milyen strukturális okok járulnak hozzá az ágazatban tapasztalható munkaerőhiányhoz, e hiány milyen formákban jelenik meg és milyen adaptációs módokat hív elő a különféle üzemtípusokban. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy a munkáltatói szer...

Through a micro-case study of labor relation within a small Hungarian horticulture enterprise, our study reveals what precarity means and what experiences it entails for a small-farmer employer and his workers. Drawing on theoretical works that emphasize relationality and the multifaceted character of precarity, we can delineate the different const...

A tanulmány az egyénre irányuló mikroszociológiai kutatások két alapvető fogalmát, a habitust és az identitást vizsgálja anélkül, hogy a közöttük lévő egyezéseket és különbségeket egyértelműen rögzíteni tudná. Ehelyett a habitus és az identitás közötti fogalmi hasonlóságokat és különbségeket előbb az elméleti összefüggések felől, néhány dichotómián...

A térbeliség Bourdieu szociológiájában alapvető jelentőségű tényező, emiatt a habitus fogalmát napjaink mobilitás- és migrációkutatásai is intenzíven használják. Ezekben az empirikus kutatásokban ugyanakkor a társadalmi és a fizikai tér közötti kapcsolat, valamint e kétféle tér és a habitus kölcsönhatása gyakran tisztázatlan. A tanulmány a társadal...

Vigvári András (2023) Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. Budapest: Napvilág, 192 o.

A tanulmány egy tanyán élő egyedülálló idős nő történetén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyiben tekinthető a fóliasátras kertészet a társadalmi mobilitás, avagy a boldogulás útjának. Az egyéni élet- és munkatörténetet egyfelől tágabb társadalmi összefüggésekben, a kertészet, mint kollektív mobilitási csatorna (Szelényi 1992:150...

This paper is an attempt to offer a specific perspective on the interrelation and complexity of the spatial and social mobility trajectory and its multi-layered effects on habitus. This family case study is based on two semi-structured family history interviews. Its protagonist is a return migrant who is deeply embedded in the periphery (tanyavilág...

A tanulmány a marginalizáció és (im)mobilitás összefüggéseit vizsgálja egy sajátos marginalizált térben, a „Babérligetben”, ahová intézményi ellátásban részesülő hajléktalanok, hajléktalanságból kikerülők, a helyi bérlakásszektor alsó szegmenséhez tartozó bérlők és onnan kieső önkényes lakásfoglalók kötődnek. E csoportok lakásmobilitásának mintázat...

A tanulmány egy stigmatizált és marginalizált falusi térből egy társadalmilag heterogénebb városi átmeneti térbe (Vigvári 2016; Virág 2018) költöző roma nő, illetve családja térbeli, valamint társadalmi mobilitásának ívét és megélt tartalmát próbálja elemezni a habitust „társadalmi helyérzetként” (Bourdieu 2002; Hillier–Rooksby 2002) értelmezve. Az...

A tanulmányban egy hajléktalanságból kikerült idős nő „lakásperformanszként” értelmezett énbemutatásán (Goffman 1981) keresztül vizsgálom azt a kérdést, hogy „mit jelent lakni”.1 Ezt a szociális bérlakásba frissen beköltözött nő otthonhoz, otthonteremtéshez kötődő performatív aktusain és az ezekhez kapcsolódó történeteken keresztül értelmezem. A la...

This paper is an examination of the (re)‐production of poverty and marginality among former manorial servants and their descendants in a Hungarian manorial village. Manorial servants were a large subgroup of the agrarian proletariat in interwar Hungary; their long‐term, rural poverty—sometimes conceptualised as ‘traditional’—has been aggravated by...

This paper aims to create a better understanding of the interplay between structural constraints and individual agency in the process of international labor migration based on empirical evidence collected in Hungarian small towns and villages. Drawing on Amartya Sen’s capability-based concept of development, and a theory of agency elaborated by Emi...

A tanulmány a transznacionális migráció jelenségét vizsgálja egy eddig kevésbé feltárt perspektívából, a gyerekek szemszögéből. Jóllehet az általános vélekedések szerint a gyerekek a leginkább kitettek a családi migrációs döntéseknek, az újabb kutatási eredmények árnyalják a változásokat passzívan megélő, a migráció hatásait csupán elszenvedő gyere...

This paper is an attempt to reconstruct the past and present life of the inhabitants of a former manorial village through the deep analysis of a narrative biographical interview. The hermeneutic case reconstruction focuses mainly on a person’s biography, seeking to grasp lived experience and its narrative account both separately and in their dynami...

David Stark’s new book, The Sense of Dissonance (2009), takes as its task tackling of the seemingly perplexing question of how certain organizations can benefit from confusing, ambiguous situations; how they can capitalize on ambiguity through transforming dissonance into a special kind of asset (asset ambiguity). Organizations based on a multiplic...

David Stark’s new book, The Sense of Dissonance (2009), takes as its task tackling of the seemingly perplexing question of how certain organizations can benefit from confusing, ambiguous situations; how they can capitalize on ambiguity through transforming dissonance into a special kind of asset (asset ambiguity). Organizations based on a multiplic...