About
64
Publications
11,568
Reads
How we measure 'reads'
A 'read' is counted each time someone views a publication summary (such as the title, abstract, and list of authors), clicks on a figure, or views or downloads the full-text. Learn more
273
Citations
Introduction
Dóra Győrffy currently works in the Institute of Economics at Corvinus University. Dóra does research in the fields of institutional economics, international political economy, public finance and European studies. She is particularly interested in problems of trust, development, populism and authoritarian influence especially in Central Europe.
Current institution
Additional affiliations
May 2010 - January 2022
August 2006 - May 2010
September 2003 - May 2006
Publications
Publications (64)
A tanulmány fő kérdése: hogyan alakult át az állam szerepe az Európai Unió első poszt-szocialista bővítése óta a kelet-közép-európai régió országaiban, és ez hogyan befolyásolta a felzárkózási teljesítményt. Az elemzés kiindulópontja, hogy a 2004-ben még domináns korlátozott állam ideálját a 2010-es évek során számos kihívás érte, amelyek során a j...
The chapter provides a brief overview of the concept, history, and effectiveness of sanctions, as well as a stocktaking of the sanctions against Russia and their potential impact on the Central and Eastern European economies (CEEE). Given the limited non-energy trade and financial ties with Russia, individual, trade, and financial sanctions are lik...
A tanulmány az euró bevezetése elleni legfontosabb elméleti érvet, az önálló monetáris politika elvesztésének költségeit vizsgálja az elmúlt 20 év magyar monetáris politikájának tükrében. Fő kérdése, hogy a gyakorlat alapján mennyire indokolt veszteségnek tekinteni ennek a gazdaságpolitikai eszköznek a feladását. A 2001 és 2021 közötti időszak árfo...
In the context of an increasingly ambitious European Union (EU) industrial policy and the transition to electromobility, the main objective of the article is to uncover the interaction between the supranational level and domestic policies through examining the buildup of the electric vehicle (EV) battery value chain in illiberal Hungary and liberal...
Ukrajna orosz inváziója a Nyugat hanyatlását előrevetítő erők működésének egyik tetőpontja. A Nyugat 2022-ben már nem a huntingtoni civilizációs határok révén leírható, amelyek a nyugati és az ortodox kereszténység, illetve az iszlám között húzódtak, hanem sokkal inkább a szabadság és elnyomás, demokrácia és autokrácia konfliktusaként. A 2010-es év...
Bod Péter Ákos munkássága előtt tisztelgő kötetünk: körkép és kórkép. Bő harminc évvel a rendszerváltozás után a korszak egyik legjelentősebb magyar gazdaságpolitikus-közgazdászának tiszteletére rendezett konferencia és a belőle született gyűjteményes kötet kapcsán ezeket a gondolatokat tartotta fontosnak 22 magyar kortárs szerző papírra vetni. Ez...
A tanulmány korábbi változatához való hozzászólásokért köszönettel tartozom Csaba Lászlónak, Fábián Istvánnak, Király Júliának és Surányi Györgynek. Az esetlegesen fennmaradó hibák és tévedé-sek természetesen a szerzőt terhelik. A kézirat 2023. december 9-én érkezett a Külgazdaság szerkesztőségébe. A tanulmány a magyarországi akkumulátoripar kiépül...
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az akkumulátorgyártás magyar gazdaságban betöltött szerepének jelentős kormányzati támogatással történő növekedése mennyire szolgálja Magyarország hosszú távú gazdasági felzárkózását. E kérdés megválaszolásához a magyar akkumulátoriparra vonatkozó stratégiát elhelyezi az iparpolitikáról szóló gondolkodás tö...
Following the global financial crisis in 2008, the belief in the irrevocable decline of the West has strengthened in both China and Russia. In the 2010s, this narrative was reinforced by numerous events — Brexit, Trump's presidency, the handling of the coronavirus pandemic in 2020, and finally the chaotic withdrawal of the US from Afghanistan. All...
The article examines the impact of the euro on the political system through contrasting the experiences of eurozone countries with euro outsiders using a historical institutionalist perspective. While following the global financial crisis, many have argued that the homogeneity of rules within the Economic and Monetary Union (EMU) facilitate the ris...
The chapter is about the transformation in the research sector in Hungary Between 2020-2021. The whole volume continues our "Hungary turns its back on Europe" report, which was finalised in autumn 2019 and
published in January 2020, "prepared by independent Hungarian intellectuals who wish to inform the Hungarian and
international public as well as...
The paper evaluates the convergence paths of Central and Eastern European member states of the EU during the 2010s, when the main task for these countries was avoiding the middle-income trap—when wages are not so low anymore to compete with less developed countries, while innovation is not developed enough yet to compete with developed countries. U...
While the literature on the definition, features, and establishment of hybrid regimes has been extensive,
a gap exists about their internal dynamics. The article develops a four-stage model of the political cycle to
trace changes in input and output legitimacy. Using Hungary as a case study, it shows a downward spiral of
corruption and ideological...
Kornai János utolsó könyvében a saját, és a tágabb közgazdász szakma morális felelősségét állítja a középpontba. Mi az értelmiség szerepe a körülöttünk levő világ formálásában? Mekkora és milyen típusú felelősség terheli?
A cikk Benczes István új könyvét mutatja be, amely intézményi perspektívából vizsgálja Magyarország gazdasági teljesítményét a 2010-es években. Kiinduló kérdése: mivel magyarázható az első pillantásra jó teljesítmény annak ellenére, hogy az évtizedet az intézményrendszer folyamatos romlása jellemezte? Az első rész a magyar szakirodalomban hiánypótl...
A fejezet megvizsgálja, mennyiben igazolhatók azok a nézetek, amelyek szerint egy hegemón átmenet tanúi vagyunk, azaz a régi hegemón, az USA hanyatlásának és az új hegemón, Kína emelkedésének. Először áttekintem a hegemónia tényezőit, majd bemutatom, milyen érvek állnak az amerikai hanyatlás mögött, és mi az, ami a hegemónia elemeiből megmaradt. Ez...
A politikai és gazdasági rendszerváltás 30. évfordulója csendesen telt-1989 álmai mára sokak számára illúziónak bizonyultak, és keveseknek volt kedve ünnepelni. A felzárkózás Nyugat-Európához nem következett be, és ez jelentős kiábrándultságot eredményezett az új rendszerből, a demokráciából és a piacgazdaságból. Miért nem sikerült? Ennek a kérdésn...
Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára 2021.
márciusban védte meg MTA doktori disszertációját, mely a könyv alapjául szolgál. Témája rendkívül
időszerű. Az elmúlt évtizedekben hozzászokhattunk ahhoz, hogy az egymást követő válságok
(alkotmányozás, pénzügyi válság, menekültválság, Brexit, populizmu...
A tanulmány fő célja 11 kelet-közép-európai ország (EU11) 2010-es évekbeli fejlődési pályájának a bemutatása. A szerző abból a feltevésből indul ki, hogy ebben az időszakban a fő feladat a közepes jövedelem csapdájának nevezett jelenség leküzdése volt. Leíró statisztikai eszközökkel mutatja be, hogy bár szinte mindegyik régiós ország felzárkózási p...
2020 után könnyű hajlani a pesszimizmusra, és a körkérdésben felmerülő problémák – gazdasági recesszió, munkanélküliség, klímaváltozás, a munkahelyek automatizálása, növekvő egyenlőtlenség és eladósodás – bőven adnak indokot az aggodalomra. Mindezen túl a járvánnyal és az azt követő világgal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is hatalmas. Bizonyta...
Az európai pénzügyi válság 2013-tól lecsillapodott. Napjainkban már az összes válságba került tagország hozzáfér a nemzetközi pénzpiacok forrásaihoz és növekszik. A válság azonban nem múlt el nyomtalanul. A 2008-2013 közötti időszak eseménysora komoly változásokat hozott az európai gazdasági kormányzásban, ami formálja napjaink politikai fejleménye...
Within the context of the debates on the worldwide rise of populism, this article aims to uncover factors that may reduce the vulnerability of a system to populist challenges. Based on existing theories, Hungary, Latvia and Romania are all susceptible to populism but authoritarian populism has emerged only in Hungary. This puzzle is addressed throu...
Berend T. Iván 90. születésnapja alkalmából jelent meg Élj érdekes időkben! című esszégyűjteménye. Az elemzés vezérfonalát a populista politika képezi, amelyet a szerző napjaink egyik legfontosabb kihívásának tart az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. Az esszégyűjtemény alapján a cikk bemutatja a populizmus leglényegesebb jellemzőit, történ...
Szigetvári Tamás Törökországról szóló monográfiája hiánypótló munka a magyar szakirodalomban. Központi dilemmája az, hogy az ország „a Nyugat legkeletibb és a Kelet legnyugatibb” (9. o.) részeként az Európai Unióhoz csatlakozzon-e, vagy önálló regionális szerepre törjön, és hídként működjön Kelet és Nyugat között. A kérdés megválaszolásában a szerz...
Amióta a kormány 2016-ban meghirdette, hogy a következő hat évben 40 százalékos reálbér-növekedést akar elérni, jelentős vita bontakozott ki a folyamat fenntarthatóságáról. Cikkemben először a bérkonvergencia és a béremelkedés közötti különbséget mutatom be, és amellett érvelek, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben a jelentős béremelkedés ellenér...
A populista, elit-ellenes mozgalmak térnyerését számos elemző a globális pénzügyi válságnak, közelebbről pedig a válságkezelés során keresztülvitt pénzügyi megszorításoknak tulajdonítja. Az elemzések rendszerint közvélemény-kutatási adatokra épülnek, és bemutatják, hogy a létbizonytalanság és a munkanélküliség növeli annak a valószínűségét, hogy va...
This book addresses and explains the divergent economic and political outcomes of the financial
crisis in the eight European Union member states which needed a bailout program: Cyprus,
Greece, Hungary, Ireland, Latvia, Portugal, Romania and Spain. Looking at crisis management as
a series of relationships where cooperation is essential, this book fo...
The chapter applies the theoretical framework about trust and crisis management to the contrasting cases of Ireland and Greece. It recounts the role of the state in the two countries showing the difference between an outward-oriented economy with high-quality governance, and an inward-oriented country with poor governance. After both needed a finan...
Within the context of discussions on the future of Europe, the last chapter asks how the EU can contribute to the strengthening of institutions at the domestic level. It is argued that precautionary measures are more desirable than strengthening punishment mechanisms—the integration of institutional development into EU competitiveness and regional...
The chapter examines the cases of three Mediterranean countries: Cyprus, Portugal, and Spain. It asks the question how these countries succeeded in avoiding the fate of Greece despite sharing many similarities with its model of capitalism. The key explanation appears to be a shared elite commitment to the implementation of the bailout program even...
The chapter asks the question how crisis management is related to the emergence of populism. First it provides a summary of the main findings from the case studies on the relationship between institutions, trust, and crisis management. Then it elaborates on the idea of limited government, which involves the rule of law, international rule of law, s...
The chapter examines the cases of Hungary, Latvia, and Romania, which were not euro-zone member states, when they needed a bailout program to overcome the financial crisis. The main question is whether the findings from the euro-zone apply to these countries as well. Low level of trust and weak institutions characterize them similarly to the Medite...
The chapter provides an introduction into the main themes of the research. First it introduces the central question of the book: what factors determined the economic and political outcomes of financial crisis management in European Union (EU) member states, which needed a financial assistance program? After documenting the differences in recovery f...
The chapter takes a closer look on the relationship between trust and crisis management. First, it provides an introduction into the concept of trust emphasizing the elements of vulnerability, uncertainty about the future and subjectivity. Then it discusses different forms of interpersonal and institutional trust. The second part of the chapter des...
The chapter provides an overview of the financial crisis in the euro-zone. First it examines the origins of the crisis, then recounts the EU-level steps taken to fight the crisis including the establishment of emergency funds, the interventions of the ECB as well as institutional changes. The second part of the chapter considers those paths which w...
Kornai János jelentősége a közgazdaságtudományi oktatásban Kornai János 90. születésnapja alkalmából a cikk a szerző közgazdaságtudományi oktatásban betöltött szerepét vizsgálja. A komoly elismerések ellenére a szerző az alaptankönyvekből fájóan hiányzik. A cikk először végigveszi azokat a lehetséges okokat, amelyek miatt nem tanítják (eleget) Korn...
The paper surveys the challenges of researching soft concepts in economics through focusing on trust. Although there is increasing evidence about its importance for macroeconomic outcomes, tensions with the homo oeconomicus model as well as the difficulties of conceptualization and measurement imply significant difficulties for research. The paper...
Az emberi kapcsolatok egyik legmeghatározóbb jellemzője a bizalom – a magánéletben és az üzleti világban egyaránt. Bár a fogalom nehezen meghatározható és nehezen mérhető, mégis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a közgazdasági kutatásokban. Az 1980-as évektől kezdve számos eredmény mutatja, hogy a bizalom meghatározófontosságú a gazdasági növek...
Az európai pénzügyi válság legnagyobb vesztese Görögország. Veszteségei nagyobbak, mint Magyarországon a szocializmus összeomlását követő transzformációs recesszió során bekövetkezett visszaesés. A mentőcsomagok által kikényszerített költségvetési megszorítások mértéke példátlan az OECD-országok elmúlt fél évszázadában. Ezek a hatalmas áldozatok az...
Within the context of international debates on fiscal consolidation this article examines the experience of the 10 Central and Eastern European countries which joined the EU in 2004 and 2007 (CEE-10) and asks how austerity influenced growth in the region. By looking at the composition of adjustment, the analysis confirms the pre-crisis consensus –...
The main goal of the paper is to explain the role of expectations in austerity cycles during financial bailouts. The paper presents a political economy model of bailouts, where the conditions, their implementation, and market reception are considered as forms of a social dilemma. In such situations, expectations about the actions of other actors ap...
The book seeks to link theoretical debates on the relevance of trust in economic outcomes with the current arguments about the origins and lessons of the subprime crisis. By what mechanisms does trust influence economic outcomes? Under what conditions do these mechanisms prevail? How do debates about trust help our understanding of the subprime cri...
The main question of the paper, in the context of European economic governance reforms, is to assess whether strengthening fiscal institutions will resolve the problem of budgetary imbalances in countries prone to the deficit bias. The central argument is that the commitment behind the institutional changes — signaled by the composition of fiscal c...
The recent admission of Slovakia into the Economic and Monetary Union (EMU) stands in sharp contrast with the considerable difficulties faced by Hungary with the fulfilment of the Maastricht criteria. This is a puzzling development for two reasons: first, during the early phase of the transition process Hungary was ahead of Slovakia, and second, th...
The paper examines the effects of political trust on fiscal consolidations. Building on the works of Easton (1965) and Gamson (1968) a theoretical framework is derived on the main channels through which the success of fiscal consolidation can be affected by the level of political trust in the system. The predictions of the theory are tested quantit...
The obligation to introduce the euro is widely assumed to provide incentives for fiscal consolidation in the new member states of the European Union. Without questioning the general validity of this thesis this article calls attention to the potential for an opposite effect and the possibility of exacerbating rather than reducing the deficit bias i...
The favourable assessments of international organisations regarding the character of democracy in the Central European countries seem to suggest that, in spite of early fears, democracy can be established even in a low-trust environment. Through analysing the difficulties of fiscal adjustments in Hungary this article examines how lack of trust affe...
Following their accession to the European Union, new member states are now facing the next step in the integration process: the adoption of the common currency. While there is a relative agreement about the overall benefits of joining the European Monetary Union (EMU), the timing of entry has been subject to significant controversy. A gradual path...
The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associat-ed with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fis-cal consolidation can be...
