Bulcsu Bognar

• PhD Habil.
• Professor (Associate) at Pázmány Péter Catholic University

The social compensation hypothesis posits that individuals with reduced social functioning and connectivity may use social media to compensate for real-life social deficiencies. Based on this theoretical framework, the present study tested the mediating role of relatedness need frustration in the association between the need to belong and problemat...

Drawing on insights from the spatial turn, this analysis examines the role of spirituality in religious experience, particularly focusing on how the body becomes central to transcendent experience in relation to spatial structural changes. It investigates how the emergence of hybrid social spaces contributes to the decline of institutionalised reli...

This study examines the values of religious and non-religious people in Central and Eastern Europe over the past thirty years. It focuses on changes in perceptions of gay people and explores how the emergence of sexual orientation in public discourse has influenced its acceptance or rejection. The research highlights a specific duality in the regio...

This paper interprets the changing traits of religiosity in modern and postmodern societies from the perspective of spatial turn. The analysis examines the impact of social experience and action on spatial structure and how changes in spatial structure have influenced individual actions and experiences over the past decade, with a specific emphasis...

This article explores the features of religiousness as it is supported by governmental policies in Hungary. The research interprets the values held by social actors in terms of their relationship to violations of norms that are sanctioned and those that are not sanctioned by the state. The analyses of our representative sample revealed a type of se...

A tanulmány az önkéntesség és a vallásosság kapcsolatának összefüggéseit vizsgálja. Az elemzés az önkéntességre való hajlandóságot az értékekhez fűződő viszony mentén értelmezi, és ezen keresztül mutat rá arra, hogy a magukat vallásosnak tekintők értékstruktúráját milyen társadalmi hatások formálták az elmúlt évtizedekben a nyugati társadalomban. A...

https://tilos.hu/episode/3-utas/2023/05/10

This study explores the role of social spaces in the religious worldview in the Central and Eastern European region through a comprehensive study of values spanning nearly three decades. The analysis focuses on the differences between the values of religious and non-religious people in different social spaces during this period. Drawing on the insi...

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a vallásosság milyen mértékben jár együtt sajátos értékválasztásokkal, és milyen különbségek vannak a vallásos és nem vallásos emberek értékrendje között, illetve részletesen foglalkozik a vallásosaknak a politikához való viszonyával. A reprezentatív mintából nyert eredmények a magukat vallásosnak valló emberek ér...

A tanulmány Erdei Ferenc utolsó munkájához, a Város és vidékéhez vezető utat értelmezi a szerző szociografikus életművének tükrében és a társadalmi hatások mentén. Az írás ezen elemzési szemponton keresztül Erdei megközelítésének alakváltozásait követi nyomon és a folytonosság jegyei mellett a szociográfia új elemeire is rámutat. A tanulmány Erdei...

A tanulmány Erdei Ferenc 1945 utáni munkásságának tér- és társadalom koncepcióját vizsgálja úgy, hogy az elmélet változásának főbb csomópontjait is nyomon követi. Az értelmezés középpontjában az 1945-ös közigazgatási reformterv és az életművet záró Város és vidéke című szociográfia áll. Az elemzés azt vizsgálja, hogy Erdeinek a korábbi közigazgatás...

This paper explores the extent to which religiosity entails special choices of values, the differences between the values of religious and non-religious people and whether there are significant dissimilarities in the ways they relate to politics in Hungary. The results derived from our representative sample have shown the dual nature of the value o...

The study examines the concept of László Németh’s high-impact „Garden Hungary”. The article seeks to answer the question of how successful Németh’s third-way vision was in formulating an alternative to solving the problems of modern Hungarian social development. In doing so, the work discusses how the idea of a quality revolution, which is at a dis...

A tanulmányban Németh Lászlónak a honi szellemtörténetben fontos szerepet betöltő Kert-Magyarország programját vizsgálom. Az írásban azt járom körbe, hogy az elmúlt hetvenöt év államszervezési és politikai változásai milyen esélyt adtak ennek az elképzelésnek a megvalósítására. Ennek részeként annak megválaszolására is törekszem, hogy mivel magyará...

Ez a tanulmány a magyar szociológia- és eszmetörténet két vonatkozását tárgyalja. Egyrészt azt vizsgálja, hogy miért hatott Szabó Dezső munkássága elementáris erővel az őt követő generációra. Másrészt arra keresi a választ, hogy a Szabó köpönyegéből kibújó népieknek miért voltak fenntartásai a harmadik utas gondolat megalkotójával szemben. Az írás...

A tanulmány azt kutatja, hogy a kormányzati politikától megerősítést kapott vallásosság milyen jegyekkel rendelkezik Magyarországon. A kutatás a társadalmi cselek vők értékrendjét az államilag szankcionált és nem szankcionált normaszegésekhez fűződő viszonyon keresztül értelmezi. A reprezentatív minta eredményei több dimenzióban is egy fajta szekul...

Absztrakt: A tanulmány az ökológiai kommunikáció társadalomelméleti vonatkozásait boncolja funkcionalista nézőpontból. Az elemzés a modern társadalom részrendszereinek a reakcióját értelmezi. Azt vizsgálja, hogy a társadalom fő szegmensei (gazdaság, politika, oktatás stb.) miképpen válaszolnak a környezeti kihívásokra, illetve az ezt megjelenítő mo...

A tanulmány a vitaindító írásra érkezett válaszokra reagál. Az észrevételek elemzése után az írás amellett érvel, hogy a kritikai elemzők elsősorban ideológiakritikát gyakoroltak, mintsem az ökológiai kommunikációról szóló írásom elemzését adták volna. Ennek okát abban látom, hogy a kritikák zömében a luhmanni társadalomelmélet ismerete nélkül foga...

A tanulmány azt kutatja, hogy a kormányzati politikától megerősítést kapott vallásosság milyen jegyekkel rendelkezik Magyarországon. A kutatás a társadalmi cselekvők értékrendjét az államilag szankcionált és nem szankcionált normaszegésekhez fűződő viszonyon keresztül értelmezi. A reprezentatív minta eredményei több dimenzióban is egyfajta szekular...

The paper interprets the oeuvre of Dezsõ Szabó from the perspective of sociology of knowledge. It deals with the question how his point of view reflects the stream of theory of his age and his own social position that determined his intellectual awakening and worldvision. Besides, the paper copes with the question what kind of ideological positions...

In this paper the author interprets the changing role of mass media in social processes over recent decades. Society's perception of mass media is also investigated, with a focus on Central and Eastern Europe. The author explores mass media's position in the societies of the region, asking how these societies interpret media messages. He analyzes t...

This paper contains an analysis of the possible forms and functions of religious sensemaking in modern society. Based on the thesis of desecularisation the author discusses the changes caused in the relationship between individual and religion by the altering system of social relationships, along with a more detailed analysis of the relationship be...

The discussion interprets György Szabados’ life work. The train of thoughts attempts to reconstruct the social philosophical concept of the well-known jazz and contemporary music composer. So a better understanding of Szabados’ relationship to classic and contemporary music and his specific musical world – that is based on traditional folk music, B...

A beszélgetés a neves jazz- és kortárszeneszerző, zongorista Szabados György életművét értelmezi. A gondolatmenet a muzsikus társadalomfilozófiai koncepcióját rekonstruálja azzal a szándékkal, hogy ezáltal közelebb kerüljünk a klasszikus és kortárs zenéhez fűződő kapcsolatához és a tradicionális népzenéből, Bartókból és a jazzből építkező sajátos z...

A beszélgetés a neves jazz- és kortárszeneszerző, zongorista Szabados György életművét értelmezi. A gondolatmenet a muzsikus társadalomfilozófiai koncepcióját rekonstruálja azzal a szándékkal, hogy ezáltal közelebb kerüljünk a klasszikus és kortárs zenéhez fűződő kapcsolatához és a tradicionális népzenéből, Bartókból és a jazzből építkező sajátos z...

A bevezető tanulmány média, nyilvánosság és a társadalom önleírását értelmezi a modern társadalomban.

A tanulmány a társadalmi változást a kommunikáció médiumain keresztül vizsgálja. Elsősorban azt veszi górcső alá, hogy az egyes elterjesztő médiumok (az írás, a könyvnyomtatás, az elektronikus és a digitális médiumok) miképpen játszanak szerepet a társadalom kommunikációs szerkezetének változásában. Ezen belül az írás az elektronikus és a digitális...

A tanulmány a luhmanni rendszer-és evolúcióelméleti megközelítés mentén értelmezi a modern társadalom létrejöttét. Ennek részeként pedig azt a változássort vizsgálja, amely a kommunikáció technológiájának, luhmanni fogalommal élve az ún. elterjesztő médiumoknak (Verbreitungsmedien) (az írásnak, a könyvnyomtatásnak, az elektronikus és digitális médi...

This paper is based on a late Luhmannian proposition that the evolution of sociality is not only the primary structural form of societies but it may even be interpreted on the basis of communication media. The study explores the role of language and writing – the two most fundamental media – in the evolution of sociality in the context of Luhmann’s...

A tanulmány Niklas Luhmann társadalomelméletének rekonstrukciójára törekszik. Az ún. elterjesztő médiumok közül a nyelv és az írás szerepét vizsgálja a kettős kontingencia feloldásában.

A tanulmány Niklas Luhmann társadalomelméletében értelmezi a történelmi változás folyamatát. Sor kerül a luhmanni rendszerelmélet evolúció-és történelemfelfogásának interpretálására, amihez az írás rendszer és környezetének (az organizmusoknak és a pszichés rendszernek) strukturális kapcsolódásait vizsgálja. Az evolúciót a legkisebb keletkezési val...

A tanulmány Niklas Luhmann "szociológiai felvilágosodás" programját értelmezi.

A szöveggyűjtemény Niklas Luhmann társadalomelméletének szerteágazó területeit mutatja be. A kötet részben az utóbbi 25 évben megjelent, már könyvtári forgalomban is nehezen elérhető magyar nyelvű Luhmann-fordításokból válogat, részben pedig az elmúlt években megjelent Luhmann-kötetek néhány fejezetét tartalmazza. A szöveggyűjtemény összeállításána...

A tanulmány a tömegmédia helyét rajzolja meg a modern társadalomban. Ennek során részletesen foglalkozik a média társadalmi percepciójának kérdésével, külön tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Az írás ezentúl azt mutatja be, hogy a régió sajátos történeti hagyománya miképpen formálja a média társadalmi percepcióját és hogyan hívja életre az...

This study focuses on one of the basic questions of Luhmann’s socialtheory relating to the description of modernity, namely, on the characteristics of organisations, even more specifically, it is aimed at gaining new recognitions concerning the relationships between the functional subsystems and the organisations. Organisations, one of the most imp...

This study focuses on one of the basic questions of Luhmann's social theory relating to the description of modernity, namely, on the characteristics of subsystems and, even more specifically, it is aimed at gaining new recognitions concerning the relationships between subsystems. To do this, the study starts with sporadic comments in Luhmann's late...

This paper contains an analysis of the possible forms and functions of religious semantics in modern society. The author highlights one particular segment of an otherwise rather extensive topic. Based on the thesis of desecularisation he discusses transformations in the relationship of the individual and religion, caused by the modification of soci...

A tanulmány a tömegmédiának az utóbbi évtizedekben megnövekedett szerepét értelmezi a társadalmi kommunikáció folyamatában. Másfelől pedig a közép-keleti-európai térség tömegmédiájának sajátosságait vizsgálja.

This study focuses on one of the basic questions of Luhmann’s social theory relating to the description of modernity, namely, on the characteristics of subsystems. More specifically, it is aimed at gaining new recognitions concerning the relationships between subsystems. To do this, the study starts out from sporadic comments in Luhmanns late work...

Az 1943-as szárszói konferencia legnagyobb hatású, a jelen lévők számára is kiindulópontot jelentő koncepciót fogalmazott meg Erdei Ferenc és Németh László, akik egyaránt letették a voksukat a magyar társadalomfejlődés sajátosságait határozottabban megjelenítő társadalmi változás mellett. A tanulmány a két szerző harmadikutas programját értelmezi é...

A tanulmány a tömegmédia szerepét vizsgálja a modern társadalomban. Ennek során értelmezi a média különböző perspektívájú megközelítéseit és érvel a rendszerelméleti megközelítés választása mellett. Az írás részletesen foglalkozik a média befogadásának folyamatával. Itt a miliőstrukturális meghatározottságok jelentőségét emeli ki és bemutatja, az e...

A tanulmány a tömegmédia szerepét vizsgálja a modern társadalomban. Ennek során értelmezi a média különböző perspektívájú megközelítéseit és érvel a rendszerelméleti megközelítés választása mellett. Az írás részletesen foglalkozik a média befogadásának folyamatával. Itt a miliőstrukturális meghatározottságok jelentőségét emeli ki és bemutatja, az e...

A tanulmány a két világháború közötti időszak legnagyobb hatású közírójának hatását vizsgálja a népi szociográfia mozgalmának egyik legjelentősebb tagjára. Az elemzés azt tárja fel, hogy Erdei Ferenc társadalomképében miképpen köszönnek vissza Szabó Dezső felfogásának legfontosabb elemei. Másfelől azt értelmezi, hogy Szabó Dezső nemzeti radikalizmu...

A tanulmány a Márciusi Front 1938-as politikai programját vizsgálja. Az elképzelés megfogalmazóinak, Erdei Ferencnek és Bibó Istvánnak a szerepét taglalva az írás rámutat arra, hogy a programpontok jórészt Szabó Dezső nemzeti radikalizmusának a hatását tükrözik. A hatásmechanizmus és a politikai program rekonstruálása érdekében a tanulmány nyomon k...

A tanulmány a Márciusi Front 1938-as politikai programját vizsgálja. Az írás a program íróinak, Erdei Ferencnek és Bibó Istvánnak a felfogását rekonstruálja. Az elemzés párhuzamokat lát a két szerző és Szabó Dezső nemzeti radikális programja között. Az írás ezen túl Erdei Ferenc és Bibó István fajvédelmének jegyeit értelmezi.

A tanulmány Németh László és Erdei Ferenc harmadik utas társadalomfelfogását és társadalompolitikai elképzelését veti össze. Az írás a két szerző két világháború közötti terjedelmes életművének elemzése alapján a nemzeti radikalizmushoz kapcsolható elképzeléseik eltéréseit és azonosságait értelmezi. Ennek során kitér Németh és Erdei eltérő tudásszo...

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a tömegmédia csatornái miképp képesek üzeneteikkel formálni az emberek véleményét. Azt elemzi, hogy a média manipulációjának milyen lehetőségei és milyen korlátai vannak, illetve hogy ebben a folyamatban milyen szerepet töltenek be az elsődleges szocializáció tartalmai.

A tanulmány a luhmanni szociológiai felvilágosodás programját értelmezi és arra törekszik, hogy ennek belátásait ütköztesse a hazai intézményesült szociológia kutatási gyakorlatával.

This study analyzes the group formation within the populist sociographers that expresses a national radical policy in contrary to the existing Christian-national trend. This political view is the base of a common platform among Ferenc Erdei, Géza Féja and Péter Veres. The paper examines the approach to society of this group that intents to draw the...

A tanulmány a két háború közötti népi szociográfia három szerzőjének a koncepcióját hasonlítja össze. Az elemzés azzal foglalkozik, hogy Erdei Ferenc, Illyés Gyula és Szabó Zoltán miképp értelmezi a paraszti társadalom válságát és ebből milyen kiutat fogalmaz meg.

A tanulmány Niklas Luhmann médiaelméletét értelmezi és bírálja. Azt vizsgálja, hogy Luhmann miért tulajdonított meghatározó szerepet a tömegmédia valóság-konstrukciójának a modern társadalom önleírásában és megközelítése milyen erényekkel és milyen vakfoltokkal rendelkezik.

A tanulmány a modern társadalom integrációjának rendszerelméleti hagyományát vizsgálja. Azt elemzi, hogy alter és ego kommunikációjából, vagyis a kettős kontingencia feloldásának módozataiból miképp jönnek létre az egyszerűbb társadalmi struktúrák és mi vezet a modernitás komplex rendszerének kialakuláshoz. Ez mentén a funkcionálisan tagolódó részr...

A tanulmány a két világháború közötti időszakot vizsgálja eszmetörténeti, szociológiatörténeti perspektívából. Ennek részeként a népi szociográfia mozgalom két jeles tagjának, Erdei Ferencnek és Kovács Imrének a parasztpolgárosodás esélyeiről szóló felfogását veti össze. Arra kíváncsi, hogy a magyar társadalomfejlődés sajátosságait kifejező, harmad...

A tanulmány azt értelmezi, hogy a modernitás megjelenésével miképpen változott meg a racionalitás az európai gondolkodásban és a racionális hagyomány miként mutatkozik meg a vallás tartalmában, illetve a vallás szerepéről, jelentőségéről szóló diskurzusban. Ezen túl az írás a vallásnak és racionalitásnak a hagyományos társadalmakban és a modernitás...

A tanulmány vallás, egyház és média kapcsolatát vizsgálja rendszerelméleti nézőpontból. Azt értelmezi, hogy a részrendszerekre bomló modern társadalom milyen lehetőséget kínál a vallási üzenet kommunikálására. Ezen belül azt kutatja, hogy a tömegmédia csatornái mely vallási és egyházi tartalmakra nyitottak, s melyek azok a kommunikációk, amelyek ne...

A tanulmány a két világháború közötti szociográfia mozgalom egyik legismertebb tagjának, Erdei Ferencnek a társadalomszemléletének vizsgálatán keresztül szeretne a paraszti nézőponthoz közelebb kerülni. Ennek érdekében Erdei felfogásának társadalmi meghatározottságait, tudásszociológiái helyzetét elemzi. A gondolatmenet azt kívánja bemutatni, hogy...

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a társadalomtudományos gondolkodásunk egyik fontos szerzőjének, Erdei Ferencnek a munkássága miképpen értelmezhető a korabeli tudományos és közéletei diskurzus tükrében. Az elemzés a tudásszociológia eszköztárával vizsgálja a szerző szűkebb életvilágának, tágabb társadalmi környezetének, a korabeli közfelfogásnak és...

A tanulmány Burawoy közszociológiával foglakozó elképzelését vizsgálja. A munka rámutat arra, hogy Burawoy felfogása egyaránt tükrözi a kritikai hagyomány érvrendszerét és a Talcott Parsons-i funkcionalista rendszerelmélet felfogását. A tanulmány az mellett érvel, hogy Burawoy nem alkot eredeti szintézist a konfliktus- és a konszenzuselméleti felfo...

A tanulmány Erdei Ferencnek az 1940-es évek elején keletkezett munkáinak értelmezésére vállalkozik. Ez a pár év nem csupán tanyakoncepciójának, hanem egész korábbi szociográfus munkássága és egyúttal társadalomfelfogása újragondolásának az időszakát jelenti. Az elemzés középpontjában álló Magyar tanyák vizsgálata az mellett érvel, hogy a tanyák par...

A tanulmany Erdei Ferencnek a palyakezdestől a masodik vilaghaboru vegeig tarto nagy hatasu szociografusi időszakanak tarsadalomszerkezeti elemzeseit vizsgalja. A szoveg ertelmezese arra mutat ra, hogy Erdei tarsadalomertelmezese az altala a magyar polgari fejlődes egyetlen letetemenyesenek tekintett alfoldi mezővarosi parasztfejlődes perspektivaja...

A tanulmány Erdei Ferencnek a pályakezdéstől a második világháború végéig tartó nagy hatású szociográfusi időszakának társadalomszerkezeti elemzéseit vizsgálja. A szöveg értelmezése arra mutat rá, hogy Erdei társadalomértelmezése az általa a magyar polgári fejlődés egyetlen letéteményesének tekintett alföldi mezővárosi parasztfejlődés perspektívájá...

A tanulmány Erdei Ferenc Magyar falu című munkájának társadalomszerkezeti elemzését értelmezi. A korábbi értelmezésekkel polemizálva igyekszik újragondolni e kétségtelenül jelentős munka társadalom-felfogását, és próbálja elhelyezni az Erdei életmű egészében.

Az írás Max Weber életművének a recenzált kötetben lévő hazai reflexióit értelmezi.

A tanulmány Némedi Dénes Klasszikus szociológia című kötetét értelmezi. Ennek során az írás azt vizsgálja, hogy a szociológiai kánon részét képező szerzők elemzése mennyire lehet sikeres a tudás termelési módot középpontba állító megközelítéssel. Ez mellett a szociológia klasszikus korszakának egyéb megközelítését is tárgyalja.

A tanulmány Erdei Ferenc Parasztok című művének, a magyar társadalomtudományi gondolkodás számára egyik legjelentősebb munkájának társadalomfelfogását vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyiben sikerült Erdeinek ebben az összefoglaló munkájában a parasztság és a paraszti társadalom sajátosságait megragadnia. A kötet társadalomszemléle...

A tanulmány a korábbi történeti korszakok újszerű kvantitatív vizsgálatának egy példáját mutatja be. Ez az írás egy konkrét kutatás (a dualizmuskori Szombathely gazdasági elitjének vizsgálatának) példáján igyekszik bemutatni a kvantitatív módszerekben rejlő lehetőségeket a történetszociológiai kutatások számára. A tanulmány arra tesz kísérletet, ho...

A tanulmány Erdei társadalomszerkezeti elemzésének egyik kulcskérdésével, az alföldi tanyás mezővárosok sajátosságaival foglalkozik. Annak a településtípusnak az értelmezésével, amelyben Erdei a zárt, közösségi létből kilépő parasztság sikeres polgárosodásának egyedüli lehetőségét és ekképpen "harmadik utas" társadalomfejlődés alternatíváját látja....

A tanulmány Erdei Ferenc két háború közötti szociografikus munkásságának egyik alapművét, a Futóhomokot értelmezi. A szociográfia társadalomképének elemzéséből az világlik ki, hogy a nem csupán a népi szociográfusok között, hanem az egész korszakban példa nélküli szociografikus kvalitásokkal rendelkező Erdei társadalomszerkezeti elemzése súlyos ell...

A tanulmány a magyar társadalomtudományos gondolkodás egyik megkerülhetetlen szerzőjének társadalomszemléletét vizsgálja. Noha az életműnek a pályakezdéstől a második világháború végéig tartó időszakában keletkezett írások nagymértékben formálták a honi társadalomtudományos gondolkodást, kevesen tettek kísérletet arra, hogy megvizsgálják Erdei Fere...

A tanulmány Erdei Ferenc szociográfiáinak értelmezésre vállalkozik. Az elemzés rámutat arra, hogy Erdei a számára kitüntetett szerepű társadalmi csoport, a parasztság perspektíváján keresztól próbálta értelmezni a magyar társadalmat. A parasztság társadalomfejlődése ilyen módon nem csupán az Erdei-szociográfiák központi témája, hanem egyúttal a sze...

A tanulmány Erdei Ferenc társadalomtudományos munkásságának legizgalmasabb periódusát vizsgálja. Arra az időszakra fókuszál, amikor a paraszti társadalom egy évtizedes kutatása, feltérképezése és számtalan, a szerző számára országos hímevet hozó szociográfia megírása után Erdei egyre inkább a magyar társadalomfejlődés sajátosságainak a megértését t...

A tanulmány Szombathely dualizmus kori legvagyonosabb polgárainak elemzésével foglalkozik. A vizsgált időszak gazdasági elitje sokrétű vizsgálatának egyik szegmenseként arra igyekszik választ kapni, hogy a kapitalista átalakulás legsikeresebb időszakában miként alakul a város legtehetősebb polgárainak tőkekoncentrációja. Ez a vizsgálati szemponton...

A tanulmány Erdei azon nagy szabású kísérletet értelmezi, amikor az 1940-es évek elején a Hajnal István-i történetfelfogást segítségül hívva a magyar parasztság helyét igyekszik megrajzolni a magyar társadalomban. Az írás rámutat Erdei koncepciójának buktatóira, és a társadalomszerkezeti elemzés sikertelenségének okaira.

A tanulmány Erdei Ferenc két háború közötti falukutató munkásságának egyik alapművét, a Futóhomokot értelmezi. Erdei elhíresült szociográfiájának vizsgálata arra keresi a választ, hogy milyen társadalomkép bontakozik ki Erdei társadalomszerkezeti elemzéséből. A munka közelebbről Erdei társadalomértelmezésének vallásszociológiai vonatkozásait értelm...

A tanulmány Erdei Ferenc két háború közötti szociografikus munkásságának egyik alapművét, a Futóhomokot értelmezi. Az írás Erdei társadalomszemléletének rekonstrukciójára törekszik. Azt mutatja be, hogy a Futóhomok másik nagy egységének, Pestvidéknek a szociográfiai elemzése miképpen tükrözi azt a sajátos társadalomszemléletet, amely minden polgáro...

A tanulmány Erdei Ferenc két háború közötti szociografikus munkásságának egyik alapművét, a Futóhomokot értelmezi. Az írás Erdei társadalomszemléletének rekonstrukciójára törekszik. Azt mutatja be, hogy az Erdei által sajátosan definiált polgárosodáshoz fűződő viszony miképp határozza meg Bácska társadalmának leírását. Az elemzés arra rámutat, hogy...

A tanulmány a dualizmuskori Szombathely gazdasági elitjének elemzésével foglalkozik. Ekkor válik a város Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb gazdasági központjává. Az írás a polgári átalakulás nyerteseinek, az ipari, kereskedelmi beruházások vezetőinek, az új vállalkozói rétegnek az értelmezésére vállalkozik. Szűkebben pedig arra a kérdésre keresi...

A tanulmány Erdei Ferenc elhíresült társadalomelemzését, az ún. kettős társadalom koncepióját vizsgálja. Az írás bemutatja Erdei felfogásának legfőbb elemeit, a történelmi-nemzeti társadalom és a modern polgári társadalom ábrázolt csoportjait. Az elemzés kiemeli Erdei felfogásának problematikus pontjait és arra jut, hogy Erdei elemzésének gyengeség...

A tanulmány Erdei Ferenc 1943-ban keletkezett két legjelentősebb munkájának értelmezésére vállalkozik. Az írás azt vizsgálja, hogy Erdei kevésbé ismert, A paraszttársadalom, és a sokat hivatkozott, szárszói A magyar társadalom című szövegében mennyiben volt képes a magyar társadalomfejlődés sajátosságait megragadni.

A korai Erdei írások vizsgálata rá kíván mutatni, hogy Erdei társadalomfelfogása nem jellemezhető egyszerűen az 1940-es évekbeli társadalomszerkezet-képpel. Erdei társadalomfelfogása hosszabb formálódás után jut el a "kettős társadalom" megfogalmazásához, sokszor saját, 1930-as évekbeli megállapításait negligálva. Ennek a változástörténetnek a gyök...

A tanulmány a magyar társadalomtörténet-írás két klasszikusának, Hajnal Istvánnak és Erdei Ferencnek a társadalomértelmezését vizsgálja. Az elemzés középpontjában az áll, hogy ezek a koncepciók mennyire tudták megragadni a magyar társadalomfejlődés sajátosságait.