Figure - available from: International Journal of Environmental Research and Public Health (IJERPH)
This content is subject to copyright.
The proportions of adolescents reporting varying degrees of impact from the COVID-19 pandemic on their daily lives and functioning, presented by gender.
Source publication
The COVID-19 pandemic has shown varying effects on adolescents’ mental health, psychosocial functioning, risk behaviours, and victimisation. This study aims to examine the changes reported by a sample of Swedish adolescents (N = 1607) at the end of the first year of the pandemic in relation to these factors. Data were collected with an electronic s...
Similar publications
Amidst rising concerns about mental health in adolescents, the role of social media (SM), particularly highly visual platforms such as TikTok, has become a growing focus of investigation. In the extant literature, conclusive evidence is limited by the aggregate analysis of very heterogeneous SM platforms. This systematic scoping review examines the...
Previous research has consistently showed a close relationship between the quality of parent–child relationships and adolescents’ mental health. However, the relationship between parental control and adolescents’ mental health has remained controversial. This study utilized baseline data from the China Education Panel Survey (CEPS 2013–2014) to ana...
Background
The deteriorating mental health of children and young people in the United Kingdom poses a challenge that services and policy makers have found difficult to tackle. Kailo responds to this issue with a community-based participatory and systemically informed strategy, perceiving mental health and well-being as a dynamic state shaped by the...
Background
Exposure to adversity in childhood is a risk factor for lifetime mental health problems. Altered pace of biological aging, as measured through pubertal timing, is one potential explanatory pathway for this risk. This study examined whether pubertal timing mediated the association between adversity (threat and deprivation) and adolescent...
Citations
... Minden eddigi tanulmány azt mutatta, hogy a mentális egészséget érő negatív hatásokban a lányok sokkal inkább érintettek, mint a fiúk. Ezért fontos megemlíteni azt a svéd tanulmányt (Johansson et al., 2024), amely kifejezetten a fiúk erősebb érintettségét mutatta a pandémia alatt bekövetkezett negatív hatások terén. A szerzők sem tudtak igazán magyarázatot adni arra, hogy méréseik miért hoztak a nemzetközi átlagtól eltérő eredményeket, de valószínűleg a mérési módszerben kell keresni a különbséget. ...
... Míg a legtöbb korábbi vizsgálat kifejezetten az internalizáló problémákra (szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok) helyezte a hangsúlyt, addig a svéd felmérésben nagy hangsúlylyal helyet kapott több externalizáló viselkedési forma is (konfliktus a családtagokkal, alkohol-és droghasználat stb.). A 3. ábra a svéd serdülők mentális állapotának változásait mutatja a pandémia idején (Johansson et al., 2024), és jól látszik rajta, hogy pozitív változásokról a járvány alatt főleg lányok, negatív változásokról főleg fiúk számoltak be, ami ellentmondani látszik a korábbi tanulmányok adatainak. ...
... Forrás: Johansson et al., 2024 ÖNSÉRTÉS, ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETEK Az önsebzés olyan szándékos viselkedés, melynek célja, hogy valaki azonnali fizikai sérülést okozzon magának. Az öngyilkossági szándékkal elkövetett önsértést fontos megkülönböztetni a nem öngyilkossági céllal elkövetett önsebzéstől (Non Suicidal Self Injury, NSSI). ...
A mentális egészség krízise egyre inkább érzékelhető világszerte, s ez összefügg a globális polikrízissel. E válságok enyhítését célozzák a természetalapú megoldások, amelyek révén a természettel együttműködve kezeljük problémáinkat. A természet mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásán nyugvó természetalapú megoldások egy csoportját jelentik a gyógyító kertek. Ezek az ember és a természet kölcsönhatásában létrejövő olyan élőhelyek, amelyek egyszerre járulnak hozzá a biológiai sokféleség és a mentális egészség védelméhez. A Gyógyító Kert Valóságlabor keretében egy mentális betegségeket gyógyító hazai intézmény és külső szakemberek fogtak össze, hogy a kórházkertet gyógyító kertté tervezzék át a részvételi akciókutatás módszertanát követve. A sok szakterületről bevont tudás s a területen dolgozó és gyógyuló emberek, az ott élő és odalátogató állatok, illetve az ottani növények igényei és tapasztalatai együtt alakítják a gyógyító kertet.
