Figure - available from: International Journal of Environmental Research and Public Health (IJERPH)
This content is subject to copyright.
The proportion of adolescent men and women who reported decreased or increased risk behaviours during the COVID-19 pandemic.
Source publication
The COVID-19 pandemic has shown varying effects on adolescents’ mental health, psychosocial functioning, risk behaviours, and victimisation. This study aims to examine the changes reported by a sample of Swedish adolescents (N = 1607) at the end of the first year of the pandemic in relation to these factors. Data were collected with an electronic s...
Similar publications
The integration of the metaverse in healthcare has been evolving, encompassing various areas such as mental health interventions, neurological treatments, physical therapy, rehabilitation, medical education, and surgical procedure assistance. For the adolescent population, growing in the digital era and witnessing the interaction of technology with...
Background
COVID-19 threatened global health, however little is known about the long-term courses of loneliness and their effect on mental health in adolescents. This study aimed to explore the trajectories of loneliness among adolescents in Taizhou, Zhejiang Province, China, during the last phase of the pandemic. We also aimed to identify risk fac...
Background
Mental disorders are the leading cause of disease burden among youth. Effective prevention of mental disorders during adolescence is a critical public health strategy to reduce both individual and societal harms. Schools are an important setting for prevention; however, existing universal school-based mental health interventions have sho...
Background
A rising prevalence of adolescent mental disorders in the Western world has been widely reported, raising concerns for adolescent development and well‐being. Mental disorders are known to negatively impact educational performance. Yet it remains uncertain whether the relationship between mental disorders and educational outcomes has also...
Citations
... Minden eddigi tanulmány azt mutatta, hogy a mentális egészséget érő negatív hatásokban a lányok sokkal inkább érintettek, mint a fiúk. Ezért fontos megemlíteni azt a svéd tanulmányt (Johansson et al., 2024), amely kifejezetten a fiúk erősebb érintettségét mutatta a pandémia alatt bekövetkezett negatív hatások terén. A szerzők sem tudtak igazán magyarázatot adni arra, hogy méréseik miért hoztak a nemzetközi átlagtól eltérő eredményeket, de valószínűleg a mérési módszerben kell keresni a különbséget. ...
... Míg a legtöbb korábbi vizsgálat kifejezetten az internalizáló problémákra (szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok) helyezte a hangsúlyt, addig a svéd felmérésben nagy hangsúlylyal helyet kapott több externalizáló viselkedési forma is (konfliktus a családtagokkal, alkohol-és droghasználat stb.). A 3. ábra a svéd serdülők mentális állapotának változásait mutatja a pandémia idején (Johansson et al., 2024), és jól látszik rajta, hogy pozitív változásokról a járvány alatt főleg lányok, negatív változásokról főleg fiúk számoltak be, ami ellentmondani látszik a korábbi tanulmányok adatainak. ...
... Forrás: Johansson et al., 2024 ÖNSÉRTÉS, ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETEK Az önsebzés olyan szándékos viselkedés, melynek célja, hogy valaki azonnali fizikai sérülést okozzon magának. Az öngyilkossági szándékkal elkövetett önsértést fontos megkülönböztetni a nem öngyilkossági céllal elkövetett önsebzéstől (Non Suicidal Self Injury, NSSI). ...
A mentális egészség krízise egyre inkább érzékelhető világszerte, s ez összefügg a globális polikrízissel. E válságok enyhítését célozzák a természetalapú megoldások, amelyek révén a természettel együttműködve kezeljük problémáinkat. A természet mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásán nyugvó természetalapú megoldások egy csoportját jelentik a gyógyító kertek. Ezek az ember és a természet kölcsönhatásában létrejövő olyan élőhelyek, amelyek egyszerre járulnak hozzá a biológiai sokféleség és a mentális egészség védelméhez. A Gyógyító Kert Valóságlabor keretében egy mentális betegségeket gyógyító hazai intézmény és külső szakemberek fogtak össze, hogy a kórházkertet gyógyító kertté tervezzék át a részvételi akciókutatás módszertanát követve. A sok szakterületről bevont tudás s a területen dolgozó és gyógyuló emberek, az ott élő és odalátogató állatok, illetve az ottani növények igényei és tapasztalatai együtt alakítják a gyógyító kertet.
