Article

Policy Interdependence during Economic Transition: The Case of Slovakia 1999-2000

OECD, Economics Department, OECD Economics Department Working Papers 01/2000; DOI: 10.2139/ssrn.240456
Source: RePEc

ABSTRACT This paper sets out a framework to analyse the interdependence of reforms in different policy areas during the transition process. It identifies four broad policy blocks related to liberalisation, stabilisation, exit and entry. The transition process in Slovakia is a case study of the striking interdependence between these different policies. Along these lines, the paper analyses the reform programme that was implemented in the Slovak Republic during 1999-2000, focusing on macroeconomic stabilisation and structural reforms in the banking and enterprise sectors. It appears that success in making up for a period where economic reform had stagnated and even been reversed depends on being able to reform on a broad front. In particular, this means addressing the difficult situation of financial deadlock between all major players in the economy and the large costs associated with restructuring. Fostering deep restructuring in the large enterprise sector is the main structural challenge ...

Cet article propose un cadre d’analyse sur l’interdépendance des réformes économiques au cours du processus de transition. Quatre grands blocs de politiques sont identifiés : libéralisation des prix, stabilisation de l'économie, cadre économique pour la sortie et l’entrée de firmes. Le processus de transition en Slovaquie est un cas d’étude intéressant de cette interdépendance des politiques économiques. L’étude analyse le programme de stabilisation macroéconomique et les réformes structurelles dans les secteurs bancaire et des entreprises, mis en œuvre en République Slovaque pendant la période 1999-2000. Pour rattraper avec succès le retard accumulé dans le passé, il serait nécessaire que ces réformes soient effectuées sur un front assez large. Il est notamment indispensable de surmonter les blocages financiers entre les principaux agents de l’économie et d'assumer les coûts liés à la restructuration. Le défi majeur est l’accélé

0 Bookmarks
 · 
50 Views
  • Source
    [Show abstract] [Hide abstract]
    ABSTRACT: The Czech and Slovak Republics - until 1993 two parts of former Czechoslovakia - offer a unique reform comparison. Even though Slovakia faced higher unemployment since early transition and it was subject to greater reform failures, the two countries experienced similar macroeconomic paths over the first decade of transition. However, since the currency crises of 1997(8), their depth of reforms has been very different, with Slovakia making major strides to improve the labor market. We suggest two explanations, one based on fiscal pressures, the other stemming from political developments. The Slovak reforms of 1998 to 2002 benefited from a window of opportunity created by pre-1998 policy failures. A small team of advisors working under an influential Cabinet member drafted and implemented many successful reforms in spite of resistance mounted by political opponents. After the 2002 electoral victory of pro-reform parties, the labor market administration has implemented a sweeping reform agenda, which benefits from the weakness of its opponents, notably the trade unions. In contrast, the post-1998 Czech governments are closely tied to trade unions and oppose radical reforms in the labor market despite rising fiscal pressures and unemployment.
    03/2004;
  • Source
    [Show abstract] [Hide abstract]
    ABSTRACT: Health services are largely tax-financed in the United Kingdom and account for 14 per cent of general government spending. This paper analyses how the National Health Service (NHS) has been dealing with the associated expenditure pressures in the pre-1990 set-up and during the “quasi-market” years and how it is to cope with them under the “co-operative” arrangements put in place since 1997. While the budget constraint was traditionally tight in the NHS, leading to pervasive rationing and queuing as well as diversion towards the private sector, it has been relaxed somewhat with the budgetary boost announced by the Government in March 2000. The challenge is now to make the best use of the new-found financial room for improvement ... Les services de santé sont largement financés par l'impôt au Royaume-Uni et représentent 14 pour cent de la dépense des administrations publiques. Ce document analyse comment le Service National de Santé (NHS) a géré les pressions à la dépense associées dans le contexte du système existant avant 1990 et pendant la période du « quasi-marché », et comment il est appelé à y faire face dans le cadre « co-opératif » mis en place depuis 1997. La contrainte budgétaire était traditionnellement rigoureuse dans le NHS, d'où un rationnement et des files d'attente généralisés, de même qu'un effet d'éviction vers le privé, mais elle a été assouplie quelque peu avec l'annonce par le gouvernement, en mars 2000, d'une injection de resources budgétaires supplémentaires. Le défi est maintenant de faire le meilleur usage de la marge de manœuvre financière nouvellement degage ...
    09/2000;
  • Source
    [Show abstract] [Hide abstract]
    ABSTRACT: 1. A gyorsan változó környezetben a költségvetési politikának volt hatása, szerepe, mégha ez a hatás más mechanizmusok szerint, vagy kevésbé hatékonyan érvényesült is, mint Nyugat-Európában, vagy Amerikában. Az állami feladat- és hatáskör átalakulásával az államháztartás bevételei és kiadásai, azok begyűjtési és szétosztási csatornái átalakultak, többé-kevésbé hasonló irányban fejlődtek. A fiskális politika nem céltalanul bolyongó pályát követett (mégha néhány esetben úgy is tűnik, hogy az irányítás kicsúszott a vezetők kezéből), hanem növekedési, egyensúlyi, jóléti célrendszerben próbált egyensúlyozni. Ez az egyensúlyozás – elsősorban a várakozások alakításán keresztül – hatott a gazdasági pályák alakulására. 2. A gazdasági szereplők, különösen az átmenet első szakaszában, csak késve reagáltak a bekövetkezett változásokra, így a várakozások leginkább adaptívak lehetnek. A változások olyan új elemeket vittek a gazdaság működésébe, amelyeket a szereplők kezdetben nem ismertek. A rendszerváltáshoz hasonló eseménysorozat a világban még nem történt, a gazdasági visszaesést az 1929-33-as nagy világgazdasági válsághoz hasonlíthatjuk. Ezáltal maguk a döntéshozók sem tudták felmérni döntéseik pontos következményeit. 3. A termelés, az output alkalmazkodása lassan megy végbe, míg a pénzpiacokon sokkal gyorsabb változások következhetnek be. A reál- és a nominálfolyamatok elszakadása a gazdaságpolitika számára nem a szokásos módon kezelhető problémákat okozott, például a II. világháborút követően az OECD országokban a hiperinfláció nem tapasztalt jelenség volt, amit kevés rendszerváltó ország került el. Ráadásul ezen a helyzeten úgy kellett úrrá lenni, hogy több országban az önálló döntéshozatal intézményrendszere sem állt rendelkezésre az 1990-es évek elején.
    05/2006, Degree: PhD, Supervisor: Hajdu, O.

Full-text (2 Sources)

View
14 Downloads
Available from
Jun 10, 2014