Article

A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése

Tájökológiai Lapok 01/2004; 2:267-286.

ABSTRACT A jelen munkában a holtágak a tájszerkezeti és természetvédelmi jelentőségét mutatjuk be a Csallóköz délkeleti részén fekvő Csicsói-holtág példáján. A vizsgált holtág hidrológiai értelemben igen fiatal. A Habsburg Monarchia első és második katonai felméréseinek adataiból megállapítható, hogy a mai holtág helyén volt mellékág kialakulása 1786 és 1822 között történt. A korabeli mellékág a XIX. század végén gyakorlatilag lefűződött, és a korai vízszabályozási munkák során a Duna hullámterén maradt. Ebben a fázisban rendszeresen, évente többször kapott vízutánpótlást. A második világháborút követő további gátépítések során a holtág nagy része a mentett oldalra került, a folyó felől történő rendszeres vízutánpótlása megszűnt. A holtágat mint nemzetközileg kiemelt jelentőségű vizes élőhelyet, védett területet 1993-ban „Ramsari területté” nyilvánították. Vizsgálataink során felmértük a holtág és környéke állat- és növényfajait, melyek túlnyomó többsége védett, veszélyeztetett, ill. európai jelentőségű. Kiemelendő a lápi póc (Umbra kramer) előfordulása. A vizes élőhelyeken végzett vizsgálataink és irodalmi adatok alapján megbecsültük az egyes élőhely-típusok degradációs és regenerációs idejét az élőhely szárazodása és nedvesebbé/vizesebbé válása esetén. Ennek legfontosabb üzenete az, hogy a degradáció időben mindig gyorsabb folyamat, mint a regeneráció. Megbecsültük az élőhelyek és társulásaik fennmaradását tartósan biztosító ökológiai vízigényt: a vízborítottság és a talajvízszint megkívánt mértékét. Emellett elkészítettük a vizsgált terület vegetációval jellemzett élőhely-térképét.

0 Bookmarks
 · 
124 Views

Full-text

View
53 Downloads
Available from
Jun 5, 2014